Sajtómúzeum

 

 

Források

Ferenczy József: Az első erdélyi magyar hírlapról.

Sándor István jegyezte fel, hogy az első erdélyi magyar hírlapnak az »Erdélyi Magyar Hírvivő«-nek szerkesztői Fábián Dániel és Tserei Elek voltak, de magáról a lapról csak annyit mondott, hogy rövid életű volt. Mikor szűnt meg, nem jegyezte fel. Toldy a lap megjelenését 1791-re tette s azt írta, hogy Kolozsvárott jelent meg. A tény megfelel ugyan a valóságnak, a mennyiben 1790 végén kiadója Hochmeister Márton Nagy-Szebenből átköltözött Kolozsvárra, midőn az erdélyi főkormányszék Szebenből ide helyeztetett át. Jakab Elek: Az erdélyi Hírlapirodalom Története czímű akadémiai értekezésében azt írja, hogy »e rendkívül ritka erdélyi magyar folyóiratot tudós megmentője, Szabó Károly, Kraszmán a Cserey könyvtárnak a földön bevert és rothadó papírszemetei közül szedegette össze.« Az Erdélyi Múzeumban megvan a folyóirat 1—12. száma a 7-dik kivételével. Minden szám 4 levélre terjedő egy-egy kis ívből áll két levélnyi Toldalékkal. Az egyes számok fametszetű rajzzal voltak díszítve, Magyarország és Erdély egyesített czímere fölött egy szalagon a lap czíme Erdélyi Magyar Hír-vivő, mely alul a kiadás napjával ismétlődött; a czímer fölött kiterjesztett szárnyú koronás sas volt karmai közé szorított pallossal és uralkodói pálczával.

A hírlap említett 11 száma unicum gyanánt tekintetett, mert említés sem igen tétetett felőle. A budapesti ref. collegium Ráday könyvtárában is megvan 12 száma, 48-tól 61-ig az 57. és 58-dik kivételével, melyek a lap történetére érdekes világot vetnek. Az 1790. november hó 25-én kiadott 56-dik számban egy Jelentés van, mely következőleg hangzik: »Mivel a Felséges Fő Kormány Széknek Kolozsvárra lett által költözésével a Nyomtató Sajtóknak is nagy résziben által kell vitetődni, méltóztassanak Érdemes Olvasóink ez úttal meg-engedni, hogy a jövő Héten ezen költöződés mián tsak egy Újságnak ki-botsátásával szolgálhatunk; a következendő Hetekben Kolosvárról a honnan fogjuk ezen egy Újságnak el maradását ki pótolni kötelességünknek tartjuk.« A lap kolozsvári számai részletes tudósításokat hoztak az erdélyi országgyűlésről, mely közlemények eredetiségük és érdekességüknél fogva jóval felülmúlták a korábbi, többnyire más lapokból összeállított számait. Toldalék ez utóbbi számok egyikével sincs, hihetőleg elvesztek, mert lenniök kellett, s így a szépirodalom nincs képviselve benne. Az első számokban tudományos értekezést is találunk, e későbbiekben minden tért az országos események és politikai hírek foglaltak le, csaknem ki zárólag   ilynemű   tudósításokból álltak a későbbi számok   mind, 1790. deczember hó 30-án jelent meg az I. évfolyam utolsó (61-dik) száma, mely a lap folytatását ígérte s új előfizetést is hirdetett, ez úgymond : »a Kolosvárt lakókra nézve tészen 2 Rft. 15 krokat, másokra nézve 3 Rft. 15 ugyanannyi krokat.« Tehát bizonyos, hogy a lap 1791-ben is élt, érdekes volna tudnunk meddig? Vajha előkerülne II.  évfolyama is.

Forrás:
Ferenczy József: Az első erdélyi magyar hírlapról.
In: Magyar Könyvszemle 1883. 219—220. p.

Sajtómúzeum Készült az ISZT támogatásával
az Országos Széchényi Könyvtár • Magyar Elektronikus Könyvtár Osztályán © 2007