A folyóirat kiadója a kolozsvári székhelyű Pro Philosophia Alapítvány.

  A szerkesztőség tagjai: Balogh Brigitta (Nagyvárad) – főszerkesztő; Demeter M. Attila (Kolozsvár) – szerkesztőbizottsági tag; Demeter Szilárd (Nagyvárad) – szerkesztő; Györgyjakab Izabella (Nagyvárad) – szerkesztő; Ilyés Szilárd (Kolozsvár) – szerkesztőbizottsági tag; Mester Béla (Budapest) – állandó külső munkatárs; Szigeti Attila (Kolozsvár) – szerkesztőbizottsági tag; Tonk Márton (Kolozsvár) – szerkesztőbizottsági tag.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, hogy az elméleti társadalomtudományokat népszerűsítsék. A kezdeti interdiszciplináris jelleget műfajilag a filozófiai megalapozottságú, túlnyomórészt elméleti szövegek (tanulmányok, esszék) közlése váltotta fel.

A kiadványt Kolozsvár, Nagyvárad és Szeged filozófiai közössége közösen szerkeszti és jelenteti meg. Ennek szellemében a lap alapvető feladatának tekinti a magyarországi, illetve romániai magyar nyelvű filozófia közös horizontjának kialakítását és az erdélyi filozófiának a magyar szellemi vérkeringésbe való bekapcsolását, tágabb szellemi horizontokba való beágyazását.

  A kiadvány koncepcióját meghatározó célok:
  1. Közlésteret biztosítani mind az alkotó elméleti szövegírók, mind a tehetségesebb egyetemi hallgatók szakmai megnyilvánulásainak.
  2. A magyar filozófiai hagyomány ápolása – újraközlések, kommentárok, kritikák, korszerű szöveggondozások stb.
  3. Román nyelvű filozófiai munkák fordítása, a román nyelven művelt filozófia recepciója.
  4. A kortárs filozófiai irányzatok, alkotások recepciója – eredeti szövegek közlése, szintézisek, fordítások stb.

  A folyóirat szerzői többségükben az elméleti társadalomtudományok magyarországi, erdélyi, valamint elismert nemzetközi személyiségei, többségükben egyetemi tanárok. Ugyanakkor a lap publikációs teret biztosít az említett régiók egyetemi hallgatói számára is. Olvasóközönségünk egyrészt az említett szellemi közegből kerül ki, másrészt azokból az ún. „laikusokból” áll, akik érdeklődést mutatnak a társadalomtudományok elméleti kérdései iránt.