ZSÁMBÉKY MONIKA

 

 

SZENT MÁRTON ELFELEDETT
ÉS MEGKERÜLT EREKLYÉJE
SZOMBATHELYEN

 

 

Szily János püspök emlékkiállításán – 1999-ben az Eölbei-házban – egy német nyelvű levélfogalmazvány volt kiállítva, amelyben a püspök egy bécsi udvari tanácsosnak és rajta keresztül az uralkodónak, Mária Teréziának megköszöni azt a Szent Márton- és Szent Quirinus-ereklyét, melyet az egyházmegye kapott.1 Már ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mi lett az 1779-ben küldött ereklye sorsa. Ugyanezzel a dokumentummal találkozhatott a látogató 2009-ben a Verba volant, scripta manent – A szó elszáll, az írás megmarad című kiállításon az Egyházmegyei Könyvtárban.2

Sokáig nem foglalkoztam a témával, de 2016, a Szent Márton Emlékév közeledtével egyre jobban felkeltette érdeklődésemet. Megfogalmazódott bennem az elképzelés, hogy jó lenne összegyűjteni a Szombathelyen egykor volt, és ma meglévő Szent Márton-ereklyéket. 2015-ben kezdtem behatóbban kutatni a témában.

Az új egyházmegye első püspöke beiktatásától kezdve fontosnak tartotta egyházi központjának kiépítésében a keresztény ókor és újkor összekapcsolását, a római romokon épült város vallási (keresztény) kontinuitásának hangsúlyozását. Ezért lett az egyházmegye védőszentje Szent Márton, hiszen a Savariában született katona, szerzetes és püspök kultusza végigkísérte a város történelmét.3

Szily János püspök Mária Teréziától 1779-ben kért Szent Márton- és Szent Quirinus-ereklyét az új egyházmegye számára. Az elsőt azért, mert Márton az egyházmegye védőszentje, és a püspöki központban még nem volt ereklyéje (csak a tőle távolabb, Szentmárton községben álló, akkor a domonkos atyák által fenntartott templomban); utóbbit azért, mert ez az ókori püspök Savariában szenvedett vértanúhalált. Mária Terézia teljesítette Szily püspök kérelmét. A kérő levél nem maradt fenn, de az ajándékot megköszönő levélfogalmazvány igen.4

Az uralkodó az ereklyéket a Habsburgok kincstárából „utalta ki” kedvelt püspökének. A két ereklye adományozásáról megemlékezett Szegedy Pál székesfehérvári kanonok a Szily püspök elhunyta alkalmával tartott gyászbeszédében: „Melly nagy betsület volt hogy Fölséges Mária Theresia Királyné Aszszonyunk az ö Fö Templomát, ezüstbe, aranyba, és drága gyöngyökben foglalt Szentek Ereklyéjével meg-tisztelte.”5

Először arra gondoltam, hogy a Mária Teréziától kapott ereklye a szeminárium Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnájának oltárába került. Ezt indokolta volna az időpontok egyezése, ugyanis Szily a szeminárium építését beiktatása után azonnal megkezdte. Melchior Hefelével 1777. augusztus 28-án kötött szerződést, és ősszel elkezdték a munkát.6 1780-ban befejeződött a szeminárium építése, a kápolna az első emeleten kapott helyet a mai, ún. Storno-kápolna helyén. A papnevelés azonban nem kezdődhetett el a kész épületben, mivel II. József 1783 decemberében megszüntette a vidéki szemináriumokat, és két generális szemináriumot állított fel: Pesten és Pozsonyban.7 A szombathelyi egyházmegye papnövendékei csak II. József halála után, 1790-ben térhettek vissza Pozsonyból.

A szemináriumi kápolna és az egész épület átalakítására és bővítésére Hidasy Kornél püspöksége (1882–1900) alatt került sor. Az épületben új kápolnát alakítottak ki a régi helyén. Az új teremkönyvtár és a kápolna kifestésével a püspök az akkor keresett és híres ifj. Storno Ferenc soproni festőt bízta meg. Az új oltárasztalba feltehetően átemelték a régi mensa ereklyéjét. Az oltárasztalban a mai napig látható a befoglalt ereklye helye. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy jelenleg az oltárasztalban van-e ereklye, vagy nincs, ugyanis az ereklyefészek kibontására nem volt lehetőség.8

Szily János a Szent Márton-ereklyét elhelyezhette akár a Szűz Mária vártemplomban is, amely több mint egy évtizedig székesegyházként szolgált, s csak 1791-ben, az új székesegyház építésének megkezdésekor bontották le. Igaz ugyan, hogy a vártemplomban nem volt Szent Márton-oltár. A másik lehetőség az ereklye őrzésére a püspöki palota kápolnája volt. Erre vonatkozóan azonban nem bukkantam forrásadatra.

Visszatérve a Mária Terézia-féle Szent Márton-ereklye sorsára, egy szerencsés „lelet” – Géfin Gyula prelátus, volt szemináriumi rektor levele – új adatokkal szolgált. Így biztossá vált, hogy ha a szemináriumi kápolna oltárasztalában volt is ereklye, az nem a királynőtől kapott darab volt.

Géfin Gyula Szent Márton és Szent Quirinus ereklyéit 1961. december 8-án adta át Kovács Sándor megyéspüspöknek, aki azokat a palota kápolnájában lévő ereklye-szekrényben helyezte el. Korábban az ereklyék a püspöki kápolna sekrestyéjének szekrényében voltak az 1930-as évek elejéig. Mivel a székesegyház Tours-ból 1913-ban megkapta Szent Márton ereklyéjének „particula insignis”-ét, a szaléziak pedig Rómából Szent Quirinus ereklyéjét templomuk számára, Mikes János püspök a fent említett két ereklyét átadta a szemináriumnak megőrzésre azzal, hogy azokat ott tiszteletben részesítsék. Ott voltak egészen 1952-ig, amikor Géfin a kedvezőtlen történelmi események miatt nyilván jobbnak látta átvinni a deficientiára (idős papok otthonába) a becses kincseket. Ezután kilenc évig a papi otthonban őrizték a szent ereklyéket. 1961. december 8-án Kovács Sándor megyéspüspök rendelkezett arról, hogy átkerüljenek a püspöki kápolnában lévő díszes ereklye-szekrénybe.9

A szóban forgó Szent Márton-ereklyét sikerült megtalálni a püspöki kápolna ereklye-szekrényében lévő számos ereklye között. Erről a Szent Márton-ereklyéről Géfin Gyula óta senki sem tudott! Sőt, 1913-ban még talán Mikes püspök sem ismerte. Azon nem csodálkozunk, hogy a fiatal, 1912 elején a szombathelyi püspöki székbe került főpap nem ismerte ezt az ereklyét. De hogy a környezetében lévő kanonokok nem hívták fel a figyelmét rá, ezt furcsálljuk. Az ereklyetartó, formája és kivitele alapján ítélve XVIII. századi lehet, hitelesítő pecsétjét még azonosítani kell. Így tehát a székesegyházi és a Szent Márton-templomban lévő Mártonereklyén kívül van még egy ereklyénk Szombathelyen a szenttől!

 

ereklyetartó

1. A Szent Márton ereklyetartó, nyitott tokban.
Szombathely, Püspöki palota

 

Szent Márton-ereklye

2. A Szent Márton-ereklye

 

Az ereklyetartó tokja ovális, alul csúcsos, finom, sötétbarna bőrbevonatú, rajta fekete tintával – Géfin szerint Szily kézírásával – „S: Martini Eppi.Turonen.” kissé nehezen olvasható. (1. kép) A tok mérete: hossza 105 mm, szélessége 84 mm. Az ovális alakú ereklyetartó ezüst foglalatú, alján vörös textília, rajta kisebb gyöngyös foglalatban papírra erősített csontszilánk, alatta az azonosító felirat: „S. Mart: Epi”. (2. kép) A gyöngyös foglalatot aranyozott (?) indadísz veszi körbe, a többszörösen visszahajló, fémlemezből kialakított inda- és levélmotívum mint egy szétterülő növényi ornamens keretezi az ovális ereklyetartót. Az ereklye foglalatát ovális üveg zárja le. A tartó keretén kívül egy ezüst, csavart szalag fut körbe. A tartó körül egy később ráhelyezett ezüstpánt látható, amelyre kis talp van felerősítve, ezáltal az ereklyetartó felállítható, asztalra vagy emelvényre helyezve szemből is jól látható. (3. kép) Az ereklyetartó hátoldalán zsinórral van átkötve, rajta érintetlen hitelesítő pecsét. (4. kép) Az általam ismert, a bécsi kincstárból származó valamely ereklyéhez Bécsben a XVIII. század utolsó harmadában kiadott hitelesítő okmányok egyik címerével sem azonos. A vörös pecsét feloldása a következő feladat.10 Az ereklyetartó magassága 88 mm, szélessége 68 mm, talpának mérete 20x16 mm.

 

ereklyetartó

3. Az ereklyetartó állítva, oldalnézetben

 

ereklyetartó

4. Az ereklyetartó hátulról, a hitelesítő pecséttel

 

A kutatás során megtalált ereklye szombathelyi „utazásait” így rekonstruálhatjuk: mintegy másfél évszázadig (1779–1930-as évekig) a püspöki palota kápolnájának sekrestyéjében volt, az 1930-as évek elejétől 1952-ig a szemináriumban, 1952–1961 között a papi otthonban, majd 1961 végétől napjainkig a palota kápolnájában.

 

levélfogalmazvány

5. Szily János levélfogalmazványa
1779. június 7. Szombathely, Egyházmegyei Könyvtár

 

Az alábbi Függelékben közlöm Szily János levélfogalmazványát11 (5. kép) és Géfin Gyula levelét.

Az első egy papírlapra tollal, kézzel írt szöveg, az írás több helyen átjavított, több szó a sor fölé írva, vagy a lap szélén beszúrva olvasható. A szövegből kiderül, hogy a püspök a név szerint nem említett bécsi udvari tanácsostól 1779. május 31-én kapott kézhez egy levelet, bizonyára az ereklyék ajándékozásáról, és ezt Szily megköszöni. Kéri a bécsi urat, hogy az uralkodónak is tolmácsolja háláját. A püspök a Bécsben tartózkodó Keresztury Józsefet12 (Stridó 1739–Bécs 1794) bízta meg az ereklyék átvételével és őrzésével, amíg azt el nem küldi Szombathelyre. Az írás szerint a bécsi ágens levélben tájékoztatta aznap a püspököt, hogy miként küldi el az értékes kincset a megyeszékhelyre. Sajnos a levéltár Szily-kori iratanyagában sem az ereklyeküldésben szerepet vállaló bécsi tanácsos neve nem bukkan fel, sem az ő levelét/ leveleit nem találtuk meg. Ugyanúgy nem maradt fenn a püspök Keresztury Józseffel folytatott levelezése sem.

A lap hát(?)oldalán, felül, más kézírással, Meyer számvevőmester aláírásával egy ötsoros szöveg olvasható; ez további kérdéseket vet fel. Meyer neve Szily gazdasági irataiban nem bukkan fel. Ki lehet ez a személy? A szöveg mintha egy megkezdett levél, írás vége lenne. Nincs megszólítás, nem tudjuk, kinek szól. A szöveg alapján úgy érthetjük, mintha a püspök még nem kapta volna meg az ereklyét, hanem ennek elérését kéri az előkelő személytől Meyer. A levelet pedig elküldték azon a napon, amikor a hátoldali levélfogalmazvány készült. Lehet, hogy a számvevőmester nem tudott a bécsi történésekről, és amikor elküldte levelét Bécsbe, az ismeretlen tanácsos már kieszközölte az ereklyét Szily számára. Előfordulhat az is, hogy a lap eredetileg egy megkezdett levél záró része volt, aminek a hátoldalára írta a levélfogalmazványt az írnok. Láthatjuk tehát, hogy az ereklye küldésével, átvételével és az ajándékozásban szerepet játszó személyekkel kapcsolatban még több megoldásra váró kérdés van.

A másik dokumentum géppel írott, Géfin Gyula sajátkezű aláírásával, a szeminárium pecsétjével kétszer lepecsételve. Az iratot egy borítékban őrzik az Egyházmegyei Könyvtárban, amelyen piros ceruzával olvasható a felirat: „Szent Márton és Szent Quirinus ereklyéi. A szombathelyi egyházmegye számára 1779. június 7. Mária Terézia ajándéka a bécsi császári kincstárból.” Alatta grafit ceruzával Géfin írása látható: „1961. dec. 8. óta a püspöki kápolnában van.”13

 

FÜGGELÉK

1. Szily János levélfogalmazványa egy bécsi udvari tanácsosnak 1779. június 7-én

 

„Hoch und Wohl Gebohrner Herr Hofrath!

 

Ich habe Hochderoselbten hochschätzbarestes14 schreiben / mit größter Freud, und Vergnügen zu händen be- / kommen, sage Verbündlichsten danck Vor15 die gehabte / mühe; vollzugleich16 Euer Hoch und Wohl Gebohrn dienst-/lichst ersuche, Seiner Aller Durchleuchtigsten / Majestät in meinen Namen Allerunterthänigsten / danck Vor diese Allerhöchste Gnad zu sagen, biß Ich / in eigener Persohn diese Huldigkeit17 Abzei-/gen könne. Was nun die übermachung dieser / Heiligen Reliquien belanget will, ist mein in Wien / bestelter Agent H(err) Joseph Keresztury,# 18/ schon mittels heutiger Post hinlänglich belehret, wie, / und Auf was Arth solche An mich19 solle.# Mich weiters in Hoch deroselbsten / Kostbarer ...20 Wohlgewogenheit empfehle, / bittend, so Auch ...21 Euer Hoch und Wohl Gebohrn / mich fähig finden22 Angenehme Dienste zu erweisen, / wollen Hoch deroselbten An meiner Willfährigkeit / nicht zweifflen Allermasßen ich23 erwarte, / und mit Vollkommsten respecte24 erharre.

 

Euer Hoch und Wohl Gebohrn

Steinem Anger den 7. Juny 1779

Gehorsamster Diener”

 

Főméltóságú Udvari Tanácsos Úr!

Nagy örömmel és megelégedéssel vettem a hozzám május 31-én intézett nagyra becsült, főméltóságú írását, kifejezem legelkötelezettebb köszönetemet a mindenkori fáradozásáért, egyben kérem Főméltóságod szolgájaként, hogy mondjon legalázatosabb köszönetet a nevemben a legfenségesebb Őfelségénél ezért az igen nagy kegyért, miközben én saját személyemben ezt a hódolatot esendően tudom kifejezni.

Ami pedig eme szent ereklyék elküldését illeti, az én Bécsbe rendelt ágensem, Keresztury József úr, aki az én nevemben a nagyra becsült kultusztárgyat őrizte, a mai posta útján megfelelő módon tudatta, hogy ez miként és milyen módon küldessék el nekem. Ajánlom magam Főméltóságod nagyra becsült jóindulatába, arra kérve Főméltóságodat, hogy bizonyítsam, hogy az ilyen örvendetes szolgálatokra képesnek találjon; hogy Főméltóságod szolgálatkészségemben ne kételkedjen, várok minden alkalmat erre, és maradok Főméltóságod iránt külön nagy tisztelettel.

Szombathely, 1779. június 7.

Legalázatosabb szolgája

 

2. A lap másik oldalán lévő írás:

 

„# Weil er aber der heilige Martin bischof in Steinamenger gebohren / ist und dessen andacht so wohl in meiner Stadt alß gantzer / Diocese außbreiten wolle, so bitte Ich gehorsamst Hochderoselben, / möchte mir dieses heiligen Reliquien auch bei Ihr kaiserlichkönigliche und Apostolische Mayestät auswircken

 

Meyer Zahl-Meister

 

Expeditum, 7. Juni 779”

 

Mivelhogy Szent Márton püspök Szombathelyen született és ennek hitét mind a városban, mind pedig az egész egyházmegyében el akarja terjeszteni, így kérem alázatosan Nagyságodat, hogy eszközölje ki ezt a szent ereklyét a császári és királyi apostoli Fenségnél is.

 

Meyer számvevőmester

 

Elküldve, 1779. június 7-én

 

 

3. Géfin Gyula írása 1961. december 8.

 

„SZENT MÁRTON ÉS SZENT QUIRINUS EREKLYÉI

Szily János, Szombathely első püspöke 1779-ben arra kérte Mária Terézia királynőt, hogy az uralkodóház kincstárából Szent Márton és Szent Quirinus ereklyéjével ajándékozza meg az új egyházmegyét. Az elsőt azért, mert Szombathely szülöttje volt és az egyházmegyének védőszentje, utóbbit azért, mert Savariában–Szombathelyen szenvedett vértanúhalált. Mária Terézia teljesítette Szily püspök kérelmét.

Erről szól Szily püspöknek egy fogalmazványa a szombathelyi püspöki levéltár kurrens iratai közt 1779. évi június hó 7-iki kelettel. A két szent ereklye adományozásáról megemlékezik Szegedy Pál székesfehérvári kanonok a Szily püspök elhunyta alkalmával tartott gyászbeszédében. (A jó Pásztor... Siess Antal, 1799. 17–18. l.)

Az ereklyék gyöngyökkel díszített foglalatban vannak elhelyezve, hitelesítő pecsétjük sértetlen. A bőrtokon Szily püspök kézírásával: S. Martini E.C. és S. Quirini E.M. olvasható.

Az ereklyék a püspöki kápolna sekrestyéjének szekrényében voltak elhelyezve 1930-as évek elejéig. Minthogy a székesegyház Tours-ból 1913-ban megkapta Szent Márton ereklyéjének „particula insignis”-ét, a szaléziak viszont Rómából Szent Quirinus ereklyéjét templomuk számára, Mikes János gróf püspök ur a fent említett két ereklyét átadta a szemináriumnak megőrzésre azzal, hogy azokat ott tiszteletben részesítsük. Ez meg is történt 1952-ig. Ezután kilenc évig a deficientiában őriztük a szent ereklyéket. 1961. dec. 8-án Kovács Sándor megyéspüspök ur átvette azokat és a püspöki kápolnában lévő díszes ereklye-szekrényben helyezte el.

 

Szombathely, 1961. XII.8.

Dr. Géfin Gyula (kézzel aláírva)

prelátus, kanonok                       

v. szemináriumi rektor”              

 

(Kétszer pecsételve a szeminárium Szent Mártont ábrázoló pecsétjével)

 

Az 1–4. fotót a szerző, az 5.-et Simon Katalin készítette.

   

JEGYZETEK

1 Szily János Szombathely első püspöke 1799–1999. Emlékkönyv. Konferencia (1999. szept. 22. Katolikus Továbbképző Intézet, Szombathely) és emlékkiállítás (1999. ápr. 17. – szept. 25. Szombathely, Eölbei-ház). Szerk.: DOBRI Mária. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította Dobri Mária. Kiadja a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság. Szombathely, 1999. 123. Kat. 7.1.4.
2 A kiállítás a Magyar Katolikus Kultúra Napjai alkalmából nyílt 2009. szeptember 15-én, és november végéig volt látható a teremkönyvtárban. Simon Katalin gyűjteményvezető szíves információja 2016. április 15-én.
3 Ennek írott és képi dokumentumai láthatók voltak a Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei című kiállításon a Szombathelyi Képtárban 2008. november 6. és 2009. február 22. között.
4 Szily János Mária Teréziához írt levelének fogalmazványa, 1779. június 7. Az egyházmegyének adományozott Szent Márton- és Szent Quirinus-ereklyét köszöni meg. Egyházmegyei Könyvtár, Szombathely. A pontos megnevezése és a jelzete a kézirat katalógusban: „Szent Márton és Szent Quirin ereklyéire vonatkozó iratok 1778-ból. (kézirat)” A Függelékben a levelet az eredeti német nyelven és magyar fordításban is közre adom.
5 A’ jó Pásztor mellyel a méltóságos kegyelmes Fölsö Szopori Szily János urat, ...az ö végsö halotti pompás tiszteletének alkalmasottágával meg ditsérte Szombathely városában Mezzö Szegedi Szegedy Pál, ...1799-dik esztendőben Szombathelyen, Siess Antal Jósef betűivel. 17–18.
6 GÉFIN Gyula: A szombathelyi egyházmegye története 1777–1928. I. köt. Szombathely 1929. 38. old.
7 SZÉKELY László: A szombathelyi püspöki papnevelő-intézet története. In: GÉFIN Gy. i. m. II. köt. Szombathely 1929. 173. old.
8 Itt köszönöm meg Takács László nádasdi plébános úrnak, hogy segítségével 2015 februárjában megvizsgálhattam az oltárasztalt.
9 Géfin Gyula levele Szombathely, 1961. XII. 8. keltezéssel, saját kezű aláírással és a szeminárium régi, Szent Mártont ábrázoló pecsétjével. Szombathely, Egyházmegyei Könyvtár (jelzés nélkül). A Függelékben ezt a levelet is közlöm.
10 A hitelesítő pecsét „gazdáját” nem sikerült azonosítani, sem az akkori bécsi nuncius, sem a magyar főpapok, sem egyéb bécsi kincstárhoz közeli illető pecsétjével nem azonos. Köszönöm Soós István (MTA BKK) és Oross András levéltári delegátus (Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség ) szíves segítségét a kutatásban.
11 A szöveg olvasásában és fordításában nyújtott segítséget itt köszönöm meg Kelemen Máriának és főképpen Bariska Istvánnak. A dokumentum fotójáért Simon Katalinnak tartozom köszönettel.
12 Tanár, ügyvéd, író. 1754–1764 között a jezsuita rend tagja. 1760-tól Nagyszombatban és Zágrábban tanított. Varasdon közjegyző, Bécsben udvari ágens. 1776–85 k. szerkesztette az Ephemerides Vindobonenses c. latin nyelvű lapot. 1786-ban II. József nemesi rangra emelte. Magyar Művelődéstörténeti Lexikon V. Budapest, 2006, 340–341. old. (Bogár Judit)
13 A boríték feliratát köszönöm Simon Katalinnak.
14 Beszúrva a sor felett: der 31. May an mich erlassenes
15 Vor = Für
16 Föléírva: zugleich aber
17 Föléírva: hinfallig
18 A lap bal szélén beszúrva: der Hoch deroselb Kult in meinem Nahmen aufwartet wurde,
19 Föléírva: abschicken
20 Átírt, áthúzott szó
21 Átírt, áthúzott szó
22 Föléírva: werden
23 Föléírva : alle gelegenheit
24 Föléírva: besonderer hochachtung