SÜTHEŐ LÁSZLÓ

 

 

EMLÉKEZÉS AZ 1996. ÉVI RÁBA-ÁRVÍZRE

ÁRVÍZVÉDEKEZÉS A FOLYÓ SÁRVÁR ALATTI SZAKASZÁN

 

 

A Rába völgyében a XX. században több jelentős, katasztrofális árvíz is volt (1900-ban, 1925-ben és 1965-ben), amelyekről a Vasi Szemle korábbi számaiban már megemlékeztünk.1 az emberek emlékezetében és a sajtóban mindig nagyobb figyelmet kapnak a tragikus események. Nem szabad megfeledkezni azokról a természeti jelenségekről sem, amelyek bár nem járnak katasztrofális következményekkel, mégis ritka eseménynek számítanak. (A valószínűség-számítás fogalmai szerint alacsony gyakoriságú események.) Sok tanulságot hordoznak az ilyen árhullámok is.

1996-ban is jelentős áradás vonult le a folyón, de ez a vízügyi szolgálat és az önkormányzatok védekezésének köszönhetően a töltéssel védett területeken nem okozott károkat. Mégis érdemes megemlékezni erről a 20 évvel ezelőtti eseményről, hiszen ha a maximális vízhozamot nézzük, akkor az 1996. áprilisi árhullám a Rába XIX. század végi szabályozása óta a negyedik legnagyobb árhullám volt akkor, s ez a „helyezés” azóta is megmaradt. No és ne feledjük: hasonlóan az 1900. évi és az 1965. évi árhullámokhoz, ez az árvíz is húsvétkor küldte a gátra a védekezőket

 

A METEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA

Az 1995–1996. év telén igazi télies időjárás volt a Kárpát-medence nyugati felében és az alpokban is. A téli hónapok jellemzően az átlagnál hidegebbek voltak; sok csapadék volt, részben hó formájában. A vízgyűjtő egyik magyarországi hómérő állomásán, Bozsokon a december–április közötti időszakban minden hónapban volt 8–15 cm hó, a maximális hóvastagság közel 30 cm volt, de még februárban is mértek 27 cm-t. A hó víztartalma ugyanezen állomás adatai alapján átlagosan 10–25 mm között változott ugyanebben az időszakban.2 Április elejére a hó az alacsonyabban fekvő területeken elolvadt, s telítette a talajt, de a magasabban fekvő alpesi területeken, a Feistritz és a Gyöngyös osztrák vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet 80–115 mm volt.3

 

Sárvár, vasúti híd

Sárvár, vasúti híd.
1996. április. Haczai Zoltánné (ÉDUVIZIG) felvétele

 

Április elején egy mediterrán ciklon érte el a Rába vízgyűjtőjét, amely előbb az Alpok keleti lejtőin, majd a Nyugat-Dunántúlon okozott tartós és jelentős mennyiségű csapadékot. A csapadék a déli területeken felmelegedéssel járt együtt, s a Rába, a Lapincs, a Feirstritz és a Pinka vízgyűjtőjén megindult az olvadás. A lehullott csapadék területi átlagban április 1–4. között megközelítette a 70 mm-t, de lokálisan sok helyen ennél sokkal több esett. Április 5-én és 6-án is volt még eső, de ennek mennyisége már jelentősen elmaradt az előző értéktől.4

 

AZ ÁRHULLÁM LEVONULÁSA

A csapadék és a hóolvadás együttes hatására két hullámban jelentős árvíz alakult ki a Rábán és mellékfolyóin. Először a Pinkán és a Strémen jelentkezett nagyobb áradás, amely április 2-án megemelte Körmend térségében a Rába vízszintjét is, ekkor Szentgotthárdon még csak kisebb vízszintemelkedés volt. Április 3-án újabb áradás kezdődött, most már a Rábán és a Lapincson is nagyon jelentős vízhozam érkezett, amely Körmendnél „ráfutott” az előző árhullámra. Ez azt jelenti, hogy az első árhullám tetőzése után – kisebb apadást követően – ismét emelkedett ebben a szelvényben a vízállás. Ilyen jelentős árvíz során már elöntésre kerül a Csörnöc–Herpenyő völgye is. Sárvár alatt, a töltésezett folyószakaszon a Rába és a Csörnöc–Herpenyőn levonuló áradások időbeli egybeesése határozza meg az árhullám jellemzőit. A tapasztalatok szerint az árhullámok tetőző értékeit a Sárvár alatti szakaszon nemcsak a körmendi maximális vízhozam, hanem a teljes víztömeg, a folyó árhullám előtti mederteltsége és vegetációs időszak együttesen határozzák meg. A nagy tömegű árhullámok, különösen a vegetációs időszakon kívül – amikor a Csörnöc völgyében kisebb a növényzet ellenállása – gyorsabban vonulnak le, míg a kisebb víztömegű, heves árhullámok lassabban vonulnak le, és jobban ellapulnak. nem véletlen, hogy a Sárvár alatti folyószakasz legnagyobb árhullámai áprilisban és novemberben érkeztek (1900, 1925, 1965 és 1996).

Sárváron és az Ostffyasszonyfa–Uraiújfalu között lévő Ragyogó-hídnál április 7-én hajnalban illetve délelőtt, Vágon április 7-én késő esete, Árpásnál április 8-án, míg Győrnél április 9-én délben tetőzött a folyó.

Az árhullám jellemző értékei sárvár alatt:5

  vízállás
cm
vízhozam
m³/s
maximális vízállás
cm/
Sárvár 416 582 493
Ragyogó 410 553 450
Vág 411 456
Árpás 512 592 586
Győr 510 540 8386

(Fontos megjegyezni, hogy a maximális vízállás értékek Sárvár, Vág és Árpás esetében az 1965. évi, Ragyogónál az 1900. évi, míg Győrnél a 2013. évi maximumok. Győrnél a Duna visszaduzzasztó hatása miatt sokkal jelentősebb áradások alakulnak ki, mint a Rába árvizei miatt. Ragyogónál is 1965-ben lett volna a legmagasabb a vízállás, de a töltésszakítások miatt akkor alacsonyabb értéken tetőzött a folyó.)

Az árhullám alatt lefolyt víztömeg a Ragyogó-híd szelvényében 255 millió m³ volt. Ez több mint hatszorosa a Velencei-tó teljes térfogatának!

 

VÉDEKEZÉSI MUNKÁK A SÁRVÁR ALATTI SZAKASZON

Történelmileg úgy alakult, hogy a Rába Sárvár alatti szakaszán, kb. 86 km hosszban épültek ki összefüggő töltések, míg Szentgotthárd és Sárvár között általában nyílt ártér van, csak a települések védelmére épültek ki rövidebb védművek. Ennek okait a már hivatkozott korábbi, Vasi Szemlében olvasható cikk7 tartalmazza. természetesen a Sárvár fölötti szakaszon is komoly védekezési munkára van szükség, de jellemzően mások az adottságok, a védelmi szakaszok hossza, a veszélyeztetett terület kiterjedése

 

Ragyogó-híd

A Ragyogó-híd Osffyasszonyfánál.
1996. április. Haczai Zoltánné (ÉDUVIZIG) felvétele

 

A Sárvár–Győr közötti szakaszon a védvonal hat árvízvédelmi szakaszra oszlik. Több helyen a töltés magassága nem éri el az előírt szintet, ezért a folyó jobb partján – az 1965. évi árvíz tapasztalatait figyelembe véve – egy szükségtározót jelöltek ki a 80-as években. Ez azt jelenti, hogy bizonyos nagyságú árvíz várható érkezése esetén a töltés megbontásával a víz egy részét a jelenleg mentesített árterületre engedik, hogy ezzel csökkentsék az alsóbb szakaszon az árvízszintet. Ezzel egyidejűleg az így veszélyeztetett települések mellett körtöltéseket kell építeni. A kezdeti előrejelzések alapján 1996-ban is fel kellett készülni a szükségtározó esetleges megnyitására. A Kisalföld így ír erről: „A szakemberek számítása szerint nem kizárt, hogy az 1965. évi árvízvédelmi helyzet alakul ki a megyében... Ha a helyzet úgy kívánja, a vizek elvezetése érdekében megnyitják a tárolókat, ez esetben mezőgazdasági területek kerülhetnek víz alá, települések azonban semmiképpen.” 8 Végül a körmendi tetőzés ismeretében pontosított prognózis alapján mégsem kellett megnyitni a szükségtározót. Ennek ellenére a Győr–Árpás védelmi szakasz kivételével valamennyi védelmi szakaszon III. fokú készültséget kellett elrendelni, és az éjjel-nappali figyelőszolgálat mellett komoly védekezés folyt a töltéseken. A folyó jobb partján Ostffyasszonyfa térségében helyenként 25–30 cm-re megközelítette a vízszint a töltés tetejét. Több helyen bordás megtámasztással kellett erősíteni a töltést, a 71,300 töltéskilométernél pedig egy buzgárt kellett elfogni. A Rába visszaduzzasztó hatása miatt a Marcal alsó szakaszán is komoly védekezési munkák folytak: nyolc buzgár elfogására került sor, és öt különböző szakaszon kellett bordás megtámasztást alkalmazni.9

 

A VÉDEKEZÉS TAPASZTALATAI

A védekezés idején nemcsak annak van jelentősége, hogy az árvíz idején milyen erőforrásokat lehet mozgósítani, hanem sokat számít a „békeidőben” elvégzett munka, a gátak karbantartására fordított pénz is. A rendszerváltozást követően az ilyen források jelentősen csökkentek, és a vízügyi ágazat személyi állománya is megfogyatkozott, mert a kivitelezést leválasztották a vízügyi szolgálatról. A fenntartási hiányosságok miatt a Rába töltéseinek állapota 1996-ra sokat romlott, ami sok helyen kritikus helyzetet teremtett.

 

Nick, műgát

Nick, műgát.
1996. április. Haczai Zoltánné (ÉDUVIZIG) felvétele

 

A Rába heves vízjárású folyó, s a rendkívüli árvizek gyorsan vonulnak le a folyón, így a védekezés közvetlen előkészítésére nagyon kevés idő áll rendelkezésre. Az osztrák határ mentén ez fokozottan igaz, de a nagy tömegű árhullámok két nap alatt elérik a Sárvár alatti töltésezett szakaszt, a szükségtározó esetleges megnyitási helyét is. Ilyenkor tehát 48 óra áll rendelkezésre az itt lévő településeket védő körtöltések kiépítésére. Világossá vált, hogy erre a védekezés alatt már nincs lehetőség, szerencsére végül nem is volt rá szükség. Az 1996. évi árvízi védekezés – és az azóta levonuló árhullámok (2009, 2013) tapasztalatait is felhasználva a 2014–2020-ig tartó európai uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásával várhatóan rövidesen megkezdődik a Rába-völgy árvízvédelmi fejlesztésének I. üteme, ami jelentős lépés lesz a térség biztonságának növelése érdekében.

 

SAJTÓBESZÁMOLÓK

Ahogy a cikkből is kiderült, 1996-ban jelentős, de nem rendkívüli árhullám vonult le a Rábán. Az árvízi védekezés eredményes volt, a töltések a vízügyi szolgálat beavatkozásainak köszönhetően megvédték a mentesített ártéren élők életét és javait. Ugyanebben az időszakban a Hanságban a sok csapadék hatására rendkívüli belvíz alakult ki. E két tényezőnek köszönhető, hogy bár a megyei napilapok természetesen nyomon követték az eseményeket, a hírek Vas megyében útlezárásokról valamint a helyi védekezés bemutatásáról, és nem a károkról szóltak: „a megyében tíz alsóbbrendű utat is le kellett zárni az átfolyások miatt. A határtól Kámig csupán három hídon lehet átkelni a Rábán.”10 Győr–Moson–Sopron megyében már április elejétől a rendkívüli belvízhelyzet uralta a lapokban a híreket. „Sűrűn csengett a telefon az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ügyeletén: a megye jó néhány településén már nem a pincéket, hanem az utcákat árasztotta el a belvíz. Családokat kellett kiköltöztetni, és több úton is veszélyessé vált a közlekedés.”11 Az árvízi tudósítások is helyet kaptak a megyei napilapban, de súlyában és terjedelmében – valószínűleg az eredményes védekezésnek is köszönhetően – messze elmaradt a belvízi hírek mögött.

A tetőzés a Sárvár alatti folyószakaszon április 7–8-án volt, húsvétkor. a legfrissebb lapok kedden már az árvízi helyzet enyhüléséről tudósítottak.

   

JEGYZETEK

1 Vasi Szemle LXVI. évf. (2012.) 2. szám és LXIX. évf. (2015.) 2. szám
2 Vízrajzi évkönyv 1996 – Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság Hidrológiai Intézete, Budapest, 1997.
3 ABÉRT László és BAROSS Károly: Árvízvédekezés a Rába folyón 1996 áprilisában. Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évf. 1. füzet, 124. old.
4 Uo.
5 Rába hidrológiai tanulmány adatbázisa, NYUDUVIZIG-ÉDUVIZIG 2002
6 ÉDUVIZIG vízrajzi adatbázis
7 Vasi Szemle, LXVI. évf. (2012.) 2. szám
8 Kisalföld, 1996. április 6. 2. old.
9 ABÉRT László és BAROSS károly: Árvízvédekezés a rába folyón 1996 áprilisában. Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évf. 1. füzet 131–132. old.
10 Vas Népe, 1996. április 6. 4. oldal
11 Kisalföld, 1996. április 5. 1. oldal