KELBERT KRISZTINA

 

 

NŐI SZEREPEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

GRÓF ERDŐDY GYULÁNÉ SZ. GRÓF SZÉCHENYI EMÍLIA MINT ANYA, ÁPOLÓNŐ ÉS FESTŐMŰVÉSZ1

 

 

A XX. század hajnalán kirobbanó Nagy Háború nem csupán a hadviselő országok térképein, a frontvonalakon, a katonák tűzharcaiban söpört végig pusztító orkánként. Irracionális borzalmai a hátországban maradt nők életét is szétzilálták. Az Osztrák–Magyar Monarchia dualizmuskori békés világában kikristályosodó női szubjektum alapjaiban rendült meg az új, dehumanizált valóság hatására. A világháború elemeire bontotta és más sarokpontok mentén újrarendezte, új dimenziókba helyezte a nők értékrendjét, mentalitását, tevékenységi formáit és társadalmi szerepvállalásait. Ebben a rövid tanulmányban a Vas vármegyei Vasvörösváron (ma: Rotenturm a.d. Pinka, Burgenland, Ausztria) élő, kiemelkedő arisztokrata családból származó gróf Erdődy Gyuláné sz. gróf Széchenyi Emília csillagkeresztes és palotahölgy sárgult levelein, aggódó anyai szavain, véres kórházi tépésein és háborús festményein keresztül láthatjuk közelebbről a fegyveres konfliktusok és a nők drámai kapcsolatát.

 

Gróf Erdődy Gyuláné

Gróf Erdődy Gyuláné sz. Széchenyi Emília
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, továbbiakban: SMHVM HP.1447_53)

 

Gróf Erdődy Gyuláné sz. gróf Széchenyi Emília (1866–1928) életét 1914. július 24-én és július 26-án érintette meg az első világháború akkor még nem sejtett pusztítást hozó szele. Ekkor kapták meg fiai, gróf Erdődy Lajos (1890–1926) és Tamás (1886–1931) háborús behívó parancsukat. Az idősebb fiú, Tamás tartalékos hadnagyként lovas ordonanztiszt* minőségben, az 5. Hadtestparancsnokság kötelékében Zágrábba került.2 Lajos pedig hadnagyként, utazó ordonanztiszt minőségben vonult be Pozsonyba,3 majd onnét Siankin4 keresztül a galíciai Lembergbe.5 II. Vilmos német császárnak hírhedtté vált "Mire a falevelek lehullanak..." kijelentése alapján minden anya azt remélte, hogy fia a haza dicsőségét mielőbb kivívva, épségben tér vissza családjához. Ez azonban nem így történt. Emíliának a háború első napjától kezdve hosszú éveken át tapasztalnia kellett azt a kétségbeejtő bizonytalanságot, amelyet a hírek késlekedő terjedése, a telefonvonalak szünetelése, az újságok megbízhatatlan és kaotikus híradásai, a postai küldemények akadozása okozott. A fronton harcoló fiaiért aggódó anya szavai így hangzottak 1914. augusztus 16-án Tamás fiához német nyelven írott levelében: "Naponta szinte felfaljuk az újságokat, de azok annyira szigorúan diszkrétek, hogy semmit sem tudhatunk meg. És természetesen leírhatatlanul kíváncsiak lennénk, hogy délről valamit halljunk. És mindig azzal áltatnak, hogy pár nap múlva majd valamit megtudunk."6 Emília rendszeresen írt fiainak a frontra, a válaszok azonban olykor kimaradtak. Az állandó izgalmak és feszült idegállapot rendkívül megviselte. Egészsége állapotáról sógornője, gróf Széchenyi Pálné sz. Szegedy Erzsébet így írt egy levelében: "[...] tegnap láttam anyukádat Tanán. Nagyon aggódik érted, mert 8 napja nem kapott hírt rólad. Írjál neki gyakran, ha csak 3 szót is, mert tényleg nagyon megviseltnek látszik."7 Ilyen izgalmak közepette jutott el a hír Emíliához, hogy augusztus végén, a hadmozdulatok megkezdését követően mindkét fia szinte egyszerre sebesült meg a fronton. Mindketten karjukon kaptak lövést. Sérüléseik nem bizonyultak komolynak, de egy időre mindketten betegszabadságra mehettek otthonukba, Vasvörösvárra. Ezt követően Erdődy Gyuláné és férje igyekeztek mindent megmozgatni, hogy fiaiknak ne kelljen visszatérniük azonnal a hadszíntérre. Gróf Széchenyi Pál – Emília szintén katona öccse – így írt erről levelében: "Nagyon igazatok van abban, hogy mindent megmozgattok annak érdekében, hogy a fiúknak ne kelljen bevonulniuk újra."8 Erőfeszítéseik azonban hiábavalónak bizonyultak. Mindkét fiuk újult erővel indult a frontra. Lajos, mint a 13. számú postagépkocsimenetoszlop parancsnoka (Kommandant Der Post Kraftwagenkolonne 13) szolgált.9 Tamás 1915-ben a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete által üzemben tartott 36. kórházvonaton, mint parancsnok állt alkalmazásban.10 1916-ban lovaskapitányként a tábori csendőrségnél teljesített szolgálatot.11 Majd 1916 végén a tiroli fronton harcolt, amikor IV. Károly király – korábbi, gyermek- és ifjúkori ismeretségük nyomán12 – bizalmas diplomáciai futári szolgálattétellel bízta meg. 1917. februártól májusig Erdődy Tamás volt a kapcsolattartó a császár és sógorai, a Pármai–Bourbon Sixtus és Xavier hercegek között. Az Osztrák–Magyar Monarchia francia orientációjú, szigorúan titkos különbéke törekvéseinek hátterét kellett biztosítania. Több alkalommal szállított leveleket Svácba, Neuchâtel városába, s két alkalommal tárgyalásokra is kísérte a hercegeket Svájcból Bécsbe és Laxenburgba.13 Széchenyi Jenő 1917. március 2-án írt levelében szűkszavúan így számolt be Emíliának fia diplomáciai munkájáról: "Bécsben láttam Tamást, aki a vonaton nálam vacsorázott, teljesen kitölti a mostani szolgálata, ami tényleg nagyon érdekes kell, hogy legyen."14 Erdődy Tamás 1917-ben frontszolgálataiért megkapta a Károly csapatkeresztet.15 Öccse, Lajos szintén részesült ebben a kitüntetésben, sőt a II. osztályú Vaskereszttel és a nagy ezüst vitézségi éremmel is kitüntették.

 

levél

Gróf Erdődy Gyuláné levele fiához, gróf Erdődy Tamáshoz,
1914. augusztus 16. (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár,
továbbiakban: MNL VaML 2229. fol.)

 

Erdődy Gyuláné a fiai iránt érzett büszkeségén túl, nehezen viselte gyermekei hosszúra nyúlt háborús katonai és diplomáciai szolgálatait. Az állandó feszültség kikezdte egészségi állapotát. 1916 nyarán hosszabb időre Marienbadba utazott gyógyulni, ami – a fennmaradt levelezések alapján – jó hatást tett szervezetére: "Örülök, hogy jót tesz neked a kúra" – írta Széchenyi Jenő nővérének.16 A kúrákon túl vigaszt és örömet a fiairól szóló különféle újságcikkek (Szombathelyi Újság, Grazer Tages Post, Neue Freie Presse) gyűjtésében talált. Öccse, gróf Széchenyi Pál több alkalommal küldött számára újságkivágásokat. 1914 augusztusában így írt nővérének: "Egyidejűleg küldöm azt az újságkivágást, ami örömötökre szolgálhat. Büszkék lehettek a fiaitokra."17

 

Erdődy-család

Az Erdődy-család a vasvörösvári kastély udvarán, 1914. augusztus-szeptember.
A kép bal szélén Erdődy Gyuláné. A fronton megsérült Erdődy-fiúk felkötött karral:
Erdődy Tamás és Lajos. (SMHVM HP.1492_10)

 

A családtagjaival való intenzív levelezés, amelyet többnyire német, valamint magyar és francia nyelven folytattak, szintén nagyon fontos volt az aggódó anya számára. Sűrűn váltott levelet édesanyjával (gróf Széchenyi Jenőné gróf Erdődy Henriettával), testvéreivel (gróf Széchenyi Jenővel, gróf Széchenyi Pállal, gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspökkel, gróf Zichy Frigyesné gróf Széchenyi Mariettével), rokonaival (Szegedy Györgynével, gróf Széchenyi Pálnével, gróf Erdődy Agathával, báró Ambrózy Terézzel, gróf Széchenyi Gábornéval) és barátaival (köztük Richard Sterer festőművésszel, akadémiai tanárral). A leveleket, az újságkivágásokat és egyéb háborús emlékeket kis dobozokban gyűjtötte össze, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára őriz. A családtagokkal, rokonokkal való személyes találkozások, beszélgetések, utazások is elterelték figyelmét aggodalmairól, és javították egészségi állapotát. Annak ellenére, hogy legszívesebben otthonában tartózkodott, többször megfordult a Vas vármegyei Acsádon és Tanán, a Somogy vármegyei Tarnócán és Nagyváradon. Erdődy Gyuláné a világháború kirobbanását követően visszavonult közéleti szerepvállalásaitól. A korábbi aktív egyesületi munkát, amelyet a szombathelyi központú Fehér Kereszt Egyesületben,18 valamint a Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesületben19 végzett, a világháború idején teljesen felfüggesztette.

 

Erdődy-család

Középütt az ifjú Károly főherceg (a későbbi IV. Károly király)
gróf Erdődy Gyula, gróf Erdődy Tamás és Wéder Mihály társaságában.
Vasvörösvár, 1900-as évek eleje (SMHVM, HK.384)

 

A háborús szenvedésekkel való szembesülés ugyanakkor arra sarkallta, hogy erejét, tehetségét és anyagi lehetőségeit a háború áldozatainak javára fordítsa. A háború elejétől – 1914 augusztusától – kezdve férjével magánkórházat működtetett a Vöröskereszt kötelékében,20 amelyben főápolónői tevékenységet végzett. 1914. augusztus 16-án így számolt be Tamás fiának a vasvörösvári kis kastélyban felállított kórházról: "A betegápoló tanfolyamnak vége, és a kórház is kész lesz a napokban. Isten adja, hogy ne legyen olyan sok sérült, hogy ide is küldjenek belőlük. Azt hiszem, hogy ez itt inkább egy lábadozó otthon lesz."21 Testvérével, Széchenyi Jenővel többször értekezett a létesítmény felszereléséről. 1914. augusztus 16-án a szanyi és rábasebesi magánkórházak mintájára bátyja a következőket írta Emíliának: "Azt javaslom Neked, hogy az összes ágyra a vászonlepedők alá, és valamennyi asztalra is viaszosvásznat feszítsenek, hogy ezzel mindent megóvjunk. Lehet kapni olcsó viaszosvásznat külön kórházak számára. Ápolási kurzust végzünk. Remek kötéseket, tépéseket tudunk csinálni, sebet mosni. A Vöröskereszttől kértünk felügyelőnek egy képzett ápolónőt. Tedd Te is ezt!"22 Majd augusztus 28-án azt kérdezte tőle: "Hogy állsz a kötésekkel a kórházad számára?"23 1914. augusztus 30-án Hauler Pál járási orvos is ellátogatott a vasvörösvári szükségkórházba. Az eseményről az Oberwarter Zeitung ekképp számolt be: "Ez a kis kastélyban található, 6 tisztet és 10 közlegényt tudnak felvenni. A kórházat minden lehető és szükséges felszereléssel ellátták. Egy fürdőszoba és minden lehető kényelmi berendezés rendelkezésére állnak a betegeknek. Őexcellenciája fáradságot és költséget nem sajnálva párját ritkító szükségkórházat állított fel."24 A korabeli háborús levelezéseket áttekintve, számos olyan levél bukkant fel, amelyekben a Vasvörösváron gyógyuló katonák hálával emlékeztek meg az ápoló grófné önfeláldozó munkájáról. Molnár Péter 1915-ben ekként emlékezett a vasvörösvári kórházról: "Vörösvárra mindenesetre szerettem volna menni, mert ismerem a helyet, ott jó volt minden tekintetben."25 Csepcsányi Lehel gyógyszerész hálával teli levélben köszönte meg Erdődy Gyuláné segítő ápolását: "Kegyelmes Asszonyomnak őszinte szívből fakadó leghálásabb köszönetemet kifejezzem azon sok jótéteményéért, melyben engem ittlétem alatt részesíteni kegyes volt. Az itt eltöltött időre mindenkor örömmel fogok visszaemlékezni, és csak azt sajnálom, hogy máris távoznom kell, pedig szívesen maradtam volna a teljes gyógyulásig."26 Németh Károly tartalékos főhadnagy így írt 1915. november 23-án gróf Erdődy Gyulánénak: "Oly otthonosan, mint Vasvörösvárott, itt [Pöstyénben] nem érzem magamat! Kegyelmes Asszonyom áldozatkészségére és jótéteményeire szívem utolsó dobbanásáig hálaérzettel fogok gondolni. – A szenvedéstől agyonkínzott testem és beteg idegeim talán sohasem találtak volna gyógyulást, ha a vörösvári kórházba nem kerülök. Azt a csendes, nagy kényelmet nem fogom soha az életben elfelejteni. A mindenható, jó Isten áldja meg Kegyelmes Asszonyomat azon jóságáért és áldozatkészségéért, mellyel bennem egy szegény családnak kenyérkeresőjét megmentette az életnek."27 A vasvörösvári magánkórházon túl Erdődy Gyuláné több Vas vármegyei kórháznak is juttatott adományokat a háború idején. A felsőőri járási kórháznak, amelynek 1911-es megalapításában is nagy érdeme volt,28 több alkalommal küldött tollpárnákat, matracokat.29 A szombathelyi hadikórháznak pedig ágyakat ajánlott fel.30 Erdődy Gyuláné áldozatteljes katonai egészségügyi tevékenységéért 1916. március 14-én megkapta a Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét.31

 

diplomáciai igazolvány

Gróf Erdődy Tamás diplomáciai igazolványa
(MNL VaML XIII/11. 2328. fol.)

 

Erdődy Gyuláné művészi tehetségét is a háborús jótékonyság szolgálatába állította. Emília a kiváló arisztokrata festőművészek közé tartozott. Családjában kiemelt jelentőségű volt a művészetek pártolása. Fivére, gróf Széchenyi Jenő, aki szintén festőművész volt, 1917-ben így írt húgának a Trento melletti Perginéből, utalva azokra az alkalmakra, amikor együtt élhettek a festészet szenvedélyének: "Bécsből Salzburgon és Innsbruckon keresztül Trientbe utaztam. Onnan [...] Perginebe utaztam. Nagyon szép. És egyfolytában arra gondoltam, hogy mennyire szeretném, ha Te és Herr Kleiner [Oskar von Kleiner festő] itt lennétek. Egy vázlatot is elkövettem. Az előtérben egy szép tó, háttérben a Monte Dodici, amelyen Olaszország és közöttünk az első lövések estek. Mélyen be van havazva a vakító napfényben. [...] Bárcsak egy időre magammal vihetnélek, a sok helyváltoztatás olyan jó lenne neked."32

 

diplomáciai igazolvány

Gróf Erdődy Tamás diplomáciai igazolványa
(MNL VaML XIII/11. 2329. fol.)

 

Erdődy Gyuláné művészi képességei már gyermekkorában, a grazi Sacra Coeur Intézetében megmutatkoztak. 1885-ös házasságát követően mind Vasvörösváron, mind Bécsben berendezett magának egy-egy műtermet, és sok művészt hívott meg magához. Munkájára Richard Sterer akadémiai professzor, később, Münchenben Oskar von Kleiner professzor voltak különleges hatással. Lotz Károly és Angyalffy Erzsébet művészetéből is sokat merített. 33 Főleg tájképeket, virágcsendéleteket, de portrékat és oltárképeket (Tanakajd – Római katolikus templom,34 Felsőőr – Járási kórház kápolnája,35 Szombathely – Gyermekkórház kápolnája36) is festett. A tempera- és olajfestményeket részesítette előnyben. 1896-ban a budapesti millenniumi kiállításon állított ki. 1907-ben műveit Szombathelyen, egy nagy tárlaton mutatták be a Vármegyeházán,37 majd Bécsben is debütált. Több alkalommal rendezett képeiből jótékony célú kiállításokat, amelyeknek befolyt összegét segélyezésre kínálta fel: 1890-ben például a Vas vármegye felsőőri járásában lévő rödönyi (ma: Riedlingsdorf, Ausztria),38 1907-ben pedig a méremi (Miedlingsdorf, 1971-től Großpetersdorf része, Ausztria) tűzkárosultak javára ajánlotta fel alkotásait.39 1916 júniusában Nagyváradon, bátyja, gróf Széchenyi Miklós püspöki rezidenciájában rendezett képeiből nagyszabású kiállítást, amelynek bevételeit a Vörös Kereszt és a hadiárvák segélyezésére ajánlotta fel. Közel 70 képét mutatták be, amelyek közt nagy számban voltak virágcsendéletek és tájképek. Alkotásai közül Az orosz fogoly, Vadorzó, Assisi Szent Ferenc, Parasztgyerek, Esküvő előtt című képeket emelte ki a napisajtó. A kiállításnak hatalmas erkölcsi és anyagi sikere volt, mintegy 60 képét vásárolták meg.40 Az eseményen Erdődy Gyuláné fotóportréja alapján készült képeslapokat is árusítottak, amelyek bevételét szintén a hadisegélyezésre fordították. A nagyváradi kiállítást megtekintő polgárok köszönő képeslapok tucatjait küldték a művésznőnek, aki gondosan megőrizte ezeket.41 Erdődy Gyuláné festészete nem csupán a jótékony célokra, de a világháború okozta traumák feldolgozására, kifejezésére is szolgált. Több képet is festett háborús témában, amelyeket fiainak a harctéren készült vázlatrajzai és fényképei után készített. A Katona a harctéren című festményt 1916-ban alkotta.

 

okirat

Gróf Erdődy Gyuláné Vörös Kereszt hadiékítményes
II. osztályú díszjelvényének okirata, 1916.
(MNL VaML XIII/11. 260. fol.)

 

A világháború eseményein túl súlyos csapásként érte, hogy 1917 januárjában, váratlan betegség következtében, elveszítette férjét és támaszát, gróf Erdődy Gyulát (1845–1917). IV. Károly király táviratban fejezte ki részvétét a grófnőnek.42 Gyászát fivérei, Miklós és Jenő igyekeztek enyhíteni. Erre utal Széchenyi Jenő 1917. január 22-én írott levelének részlete: "Annak is annyira örülök, hogy Miklós még nálad van. Remélhetőleg segíteni fog neked a lakásod átalakításánál. Annyira szeretném tudni, hogy melyik mellett döntöttél. Hogy a műterem melletti szobák-e azok vagy a szembe lévő szobák. Mindegyik mellett sok minden szólna. Amennyiben szeretnél egy kicsit otthonról elmenni, egy olyan helyre, ahol senki idegennel nem találkozol, úgy természetesen kérlek téged, hogy rendelkezz felőlünk és Sebesről [Rábasebes]. Nagy örömmel rendeznénk be neked lent egy apartmant, Marinak melletted."43 Férje váratlan betegségben hunyt el, ám öccsét, Széchenyi Pált a háború tragikus végkifejlete, a spanyolnátha ragadta el: 1918-ban – tüdőgyulladás következtében – Vasvörösváron halt meg.44

 

Gróf Erdődy Gyuláné

Gróf Erdődy Gyuláné festés közben
(SMHVM HK.1153)

 

Gróf Erdődy Gyuláné

Gróf Erdődy Gyuláné: Katona a harctéren. 1916.
(Szombathelyi Képtár)

 

Gróf Erdődy Gyuláné fiai épségben vészelték át a Nagy Háborút. Vasvörösvári magánkórháza katonák tucatjainak jelentette a biztos gyógyulást. Festészete pedig esztétikai és jótékony célokat szolgált a háborús időkben. Annak ellenére, hogy az anyai, ápolónői és festőművésznői szerepeibe való bepillantás csupán néhány szegmensét világítja meg a hölgyek és az első világháború kapcsolatának, mégis segíthet abban, hogy jobban megértsük, miként élték meg a Nagy Háború eseményeit a hátországban maradt nők.

   

JEGYZETEK

* Bizonyos feladatot, parancsot teljesítő tiszt vagy altiszt.
1 A tanulmány német nyelven megjelent: KELBERT, Krisztina: Gräfin Emília Erdődy (1866–1928). Ein ungewöhnliches Frauenleben. In: Land im Krieg. Zwischen Schützengraben und Heimatfront. Burgenland 1914–1918. Begleitband zur Ausstellung. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland (WAB). Band 149. Landesmuseum Burgenland. Eisenstadt, 2014. 295–300. old.
2 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) XIII.11. Gróf Erdődy Gyuláné sz. Széchenyi Emília iratai (továbbiakban: XIII.11.) 2325. fol. Gróf Erdődy Tamás behívókártyája, Szombathely, 1914. júl. 26.
3 MNL VaML XIII.11. 2375. fol. Gróf Erdődy Lajos behívója, Wien, 1914. júl. 24.
4 MNL VaML XIII.11. 489. fol. Gróf Erdődy Lajos képeslapja gróf Erdődy Gyulánéhoz. Sianki, 1914. aug. 11.
5 MNL VaML XIII.11. 498–499. fol. Gróf Erdődy Lajos levele gróf Erdődy Gyulánéhoz. Lemberg, 1914. aug. 20.
6 MNL VaML XIII.11. 2205–2206. fol. Gróf Erdődy Gyuláné levele gróf Erdődy Tamáshoz. Vasvörösvár, 1914. aug. 16.
7 MNL VaML XIII.11. 2237. fol. Gróf Széchenyi Pálné levele gróf Erdődy Tamáshoz. Acsád, 1914. aug. 11.
8 MNL VaML XIII.11. 2108. fol. Gróf Széchenyi Pál levele gróf Erdődy Gyulánénak. Pozsony, 1914. szept. 13.
9 MNL VaML XIII.11. 2376. fol. Nyílt parancs. Feldpost 374. 1917. jan. 14.
10 MNL VaML XIII.11. 2326. fol. Gróf Erdődy Tamás igazolványa. Budapest, 1915. aug.
11 MNL VaML XIII.11. 2327. fol. Nyílt parancs. Feldpostamt 240. 1916. júl. 20.
12 Károly főherceg (későbbi IV. Károly király) több alkalommal vendégeskedett Vasvörösváron az Erdődy-család otthonában. Lásd: Károly főherceg Vörösvárott. Vvm, 1900. nov. 1. 5. old. Károly főherczeg és a kis Erdődy grófok. Vvm, 1901. jan. 23. 4. old. Károly főherczeg Vörösvárott. Vvm, 1904. aug. 5. 2. old. Károly főherceg és Erdődy Gyula gróf. Vvm, 1905. márc. 12. 5. old.
13 MNL VaML XIII.11. 2328. fol. Gróf Erdődy Tamás igazolványa. Wien, 1917. máj. 2. 2329. fol. Gróf Erdődy Tamás igazolványa. Wien, 1917. máj. 2. Továbbá: SZEMERE, Paul – CZECH, Erich: Die Memorien des Grafen Tamás von Erdődy: Habsburgs Weg von Wilhelm zu Briand: Vom Kurier der Sixtus-Briefe zum Königsputschisten. Amalthea-Verlag, Zürich – Leipzig – Wien. 1931.
14 MNL VaML XIII.11. 1098–1099. fol. Gróf Széchenyi Jenő levele gróf Erdődy Gyulánéhoz. Pergine Trient mellett, 1917. márc. 2.
15 MNL VaML XIII.11. 2324. fol. Legitimation für Karl Truppen Kreuz. 1917. Nr. 17.
16 MNL VaML XIII.11. 1096. fol. Gróf Széchenyi Jenő levele gróf Erdődy Gyulánéhoz. Konstantinápoly, 1916. júl. 15.
17 MNL VaML XIII.11. 2106. fol. Gróf Széchenyi Pál levele gróf Erdődy Gyulánénak. Pozsony, 1914. aug. 25.
18 Gróf Erdődy Gyuláné 1902-től a Fehér Kereszt Egyesület másodelnöknőjeként működött. Tevékenységéről lásd: A Fehér-Kereszt közgyűlése. = In: Vasvármegye (továbbiakban: Vvm) 1902. nov. 17. 1–2. old. A Fehér Kereszt Egylet ülése. Vvm, 1903. ápr. 15. 2–3. old. A Fehér Kereszt sorshúzása. Vvm, 1903. okt. 1. 5. old. A májusi ünnep. – Szombathely a TEVVE-nek és a Fehér Keresztnek. Vvm, 1905. máj. 23. 2–3. old. A Fehér Kereszt ülése. A gyermekkórház megnyitása. Vvm, 1908. jún. 6. 2. old. A Fehér Kereszt a gyermekekért. Vvm, 1909. febr. 27. 6. old. A szombathelyi gyermekkórház. A Fehér Kereszt Egylet közgyűlése. Vvm, 1910. febr. 15. 4–5. old. Jubilál a Fehér Kereszt. A 15. csendes közgyűlés. Vvm, 1914. jan. 20. 1–2. old.
19 Gróf Erdődy Gyuláné 1903-tól 1905-ig a Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület elnöknőjeként, majd választmányi tagjaként tevékenykedett. Munkájáról lásd: A Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület közgyűlése. Vvm, 1903. márc. 3. 1. old. TEVVE. Vvm, 1903. jún. 23. 3. old. A Tb.E.V.V.E. Vvm, 1903. nov. 5. 4. old. A TEVVE hölgybizottsága. Vvm, 1904. jan. 30. 2–3. old. A TEVVE választmányának ülése. Vvm, 1904. máj. 5. 2. old. Gróf Erdődy Gyuláné. Vvm, 1904. máj. 15. 4. old.
20 MNL VaML X-207/1. Jegyzőkönyv a Vöröskereszt Egylet szombathelyi fiókegyletének 1914. aug. 1-jén tartott közgyűléséről. Továbbá: A Vörös Kereszt közgyűlése. Vvm, 1914. aug. 2. 2. old. A háborús sebesültek javára. In: Oberwarter Zeitung 1914. aug. 7. Hilfsaktion in unserem Bezirke. In: Oberwarter Sonntagszeitung 1914. aug. 16.
21 MNL VaML XIII.11. 2205–2206. fol. Gróf Erdődy Gyuláné levele gróf Erdődy Tamáshoz. Vasvörösvár, 1914. aug. 16.
22 MNL VaML XIII.11. 1087. fol. Gróf Széchenyi Jenő levele gróf Erdődy Gyulánénak. Rábasebes, 1914. aug. 16.
23 MNL VaML XIII.11. 1091. fol. Gróf Széchenyi Jenő levele gróf Erdődy Gyulánénak. Bécs, 1914. aug. 28.
24 Besichtigung des von Excellens Graf Julius Erdödy errichteten Notspitales. In: Oberwarter Zeitung 1914. aug. 30.
25 Smidt Múzeum SVE 74.43.1–100. Molnár Péter Kourim Gizellának írt levele. Szombathely, 1915. ápr. 1. A levelek megtekintéséért Keppel Csillának tartozom köszönettel.
26 MNL VaML XIII.11. 1172–1173. fol. Csepcsányi Lehel levele gróf Erdődy Gyulánénak. Vasvörösvár, 1914. nov. 25.
27 MNL VaML XIII.11. 1181. fol. Németh Károly levele gróf Erdődy Gyulánénak. Pöstyén, 1915. nov. 23.
28 Erdődy Gyula grófné a felsőőri kórháznak. Vvm, 1911. szept. 8. 5. old. A felsőőri kórházavatás. Vvm, 1911. okt. 24. 1–2. old. Einweihung des Bezirkskrankenhauses in Felsöör. In: Oberwarter Sonntagszeitung 1911. okt. 29. 3–4. Seite.
29 Die Wohltäterin unseres Krankenhauses. In: Oberwarter Sonntagszeitung 1914. júl. 26.
30 Mimóza és fájvirág. Az "ötös Abteilung." Vvm, 1916. okt. 15. 3–4. old.
31 MNL VaML XIII.11. 260. fol.
32 MNL VaML XIII.11. 1098–1099. fol. Gróf Széchenyi Jenő levele gróf Erdődy Gyulánéhoz. Pergine Trient mellett, 1917. márc. 2.
33 FÁBIÁN Gyula: Gróf Erdődy Gyuláné sz. gróf Széchenyi Emília. In: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. évkönyve. Annales Sabarienses III. 1927–1929. Szerk.: Krisztin Ernő. 43–53. old.
34 A kajdi római katolikus templom felszentelése. Gróf Erdődy Gyuláné oltárképei. Vvm, 1908. szept. 23. 3. old.
35 Erdődy Gyula grófné a felsőőri kórháznak. Vvm, 1911. szept. 8. 5. old.
36 Ünnepségek a gyermekkórházban. Felavatták a gyermekkórház kápolnáját. Vvm, 1910. aug. 14. 6. old.
37 Gróf Erdődy Gyuláné képtárlata. Virágoskert a vármegyeházán. Vvm, 1907. nov. 19. 1–3. old.
38 A jótékonyság nemtője. Vvm, 1890. okt. 5. 5. old.
39 Művészet és jótékonyság. Gróf Erdődy Gyuláné képkiállítása. Előkészületek a megnyitásra. Vvm, 1907. nov. 8. 3. old.
40 Az Erdődyek a jótékonyságért. Gróf Erdődy Gyuláné és gróf Erdődy Lajos képkiállítása a nagyváradi püspöki palotában. Vvm, 1916. máj. 28. 2. old. Képkiállítás a püspöki palotában. Gróf Erdődy Gyuláné. Tiszántúl 1916. máj. 7. 5. old. Képkiállítás a püspöki palotában. A kiállítás megnyitása. Tiszántúl 1916. jún. 3. 3–5. old. Képkiállítás a püspöki palotában. Tiszántúl 1916. jún. 4. 8–9. old.
41 MNL VaML XIII/11.
42 IV. Károly király gyásztávirata gróf Erdődy Gyulánénak: "Kedves Grófné! Az olyannyira szomorú hírtől mélyen meghatva, kérem, kedves Grófné, fogadja legbensőbb részvétem kifejezését. Mindenkor hálateljes szívvel emlékemben fogom megőrizni a nagyrabecsült elhunytat, akinek házában oly sok kellemes órát töltöttem. Károly" Vvm, 1917. jan. 16. 1–2. old.
43 MNL VaML XIII.11. 1097. fol. Gróf Széchenyi Jenő levele gróf Erdődy Gyulánéhoz. Útközben, 1917. jan. 22.
44 Gróf Széchenyi Pál meghalt. Vvm, 1918. nov. 23. 3. old.