a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Jates11. évf. 2. sz. (2021.)

Tartalom

  • Mika János :
    Előszó1-3 [123.54 kB - PDF]EPA-03333-00015-0010

Cikkek és tanulmányok

  • Tímea H. Tomesz :

    Abstrakt: In der vorliegenden Studie untersuche ich, welche Rolle die Kommunikationskompetenz von Sportlehrern im Sportunterricht spielen kann, wobei der Schwerpunkt auf der verbalen Ausdrucksfähigkeit liegt. Mein Ziel ist es herauszufinden, für wie wichtig Sportlehrer und Trainer die Entwicklung ihrer eigenen Fähigkeiten in Bezug auf eine adäquate Kommunikation halten, und welche Kommunikationsfähigkeiten während ihrer beruflichen Vorbereitung entwickelt bzw. erworben werden sollten. Zur Untersuchung greife ich auch auf die Ergebnisse meiner früheren Fragebogen- (H. Tomesz 2019a, 2019b) und Interviewstudien (H. Tomesz 2020) zum Thema zurück. Der Beitrag beschäftigt sich zunächst mit dem Konzept der Kommunikationskompetenz und ihrer Rolle im Sportunterricht. Dann untersuche ich die Rolle der Entwicklung der Kommunikationskompetenz in der Ausbildung von Sportlehrern und gehe anhand der Kommunikationseinstellungen von Sportlern und Sportlehrern der Frage nach, in welchen Bereichen kommunikative Effektivität eine Schlüsselrolle spielen kann.

    Schlüsselwörter: Sportunterricht, Kommunikationskompetenz, effektive Kommunikation, Bewegungslernen, verbale Ausdrucksfähigkeit

  • Sándor Csonka :

    Abstract: Human existence has always been accompanied by our fear of the dark. Based on the theory of runaway selection (Fisher, 1930), it can be concluded that the innate feeling of fear associated with darkness can also be related to increased levels of light pollution of modern era. Although it is not possible and would also be undesirable to eliminate this fear, there is a pedagogical opportunity to develop positive attitudes towards the night, which may also lead to a reduction in light pollution in the future. The aim of the study is to present the psychological peculiarities of fear of natural darkness (e.g., Li et al., 2015; Morris and Kratochwill, 1998; Mooney et al., 1985) and to provide pedagogical opportunities to reduce it. Alternative types of education presented by the study based on scientific literature include astronomy education, games and tasks in the dark, night camp programs, education with virtual reality. Within each type, different educational options were presented (e.g., star counting, play therapy methods in the dark, night trips, test of courage). In addition, the results of interviews carried out with instructors related to the above mentioned pedagogical methods are also presented, as well as a detailed collection of links to help access several educational materials. The study provides a novel approach to tackling the problem of light pollution, for which it provides abundant and effective educational materials.

    Keywords: fear of darkness, night, light pollution, pedagogy, education

  • Krisztina Győrössy ,
    Gabriella Földes-Leskó :
    Nature wandering as a means of environmental education36-58en [496.99 kB - PDF]EPA-03333-00015-0040

    Abstract: Environmental problems have been crying for solutions for decades, however the present-day Hungarian education system, still does not emphasize nature conservation and environmental protection adequately. As teachers it is our task to draw students’ attention to the vulnerability of nature as well as to enhance that they can also make a change. This can only be achieved through environmental education by evoking students’ love of nature in outdoor settings and giving them the opportunity to recognize our natural values. The main objective of our research was to examine the effects of extracurricular hiking activities on the lifestyle of students. Furthermore, we were eager to investigate whether the habits and environmental attitudes of hiking students differ from those who did not take part in these school-organized activities. A total of 64 students completed an internet-based survey from two Hungarian secondary schools where hikes are carried out throughout the year. We found that the habits and environmental attitudes of the participating students are more positive compared to those who are not engaged in these activities. Our results also support the idea that extracurricular hiking activities have a significant impact on the life of students. This can make them feel responsible for our fragile environment and can develop such emotional connection by which we can raise new generations capable of and willing to contribute to environmental awareness.

    Keywords: nature wandering; hiking; environmental education; secondary school

  • Virág Martin ,
    Balogh Szabolcs ,
    Sütő László :

    Absztrakt: A natúrparkok céljuk szerint tájföldrajzi alapú természetvédelmi kategóriának tekinthetők, amelyek modellje a tájra építő örökségvédelmet, a komplex környezeti nevelést, a vidékfejlesztést, valamint az ökoturisztikai formákat veszi a helyi közösség és a táj harmonikus együttélésének alapjául. Kutatásunkban két antropogén hatást vizsgáltunk meg a Cserhát Natúrparkban, amelyek egyike a turizmusból ered, a másik pedig a turizmust is befolyásolja. Egyik részében terepi mérések során kerestünk választ arra, hogy van-e számottevő talajeróziós hatása egy olyan ökoturisztikai formának, mint a gyalogos természetjárás, illetve ez hogyan függ össze a látogatósűrűséggel. Másik vizsgálatunkban azt néztük meg a VIIRS2020-as fényszennyezés raszteres térkép alapján, hogy a natúrpark területén milyenek a fényszennyezettségi viszonyok, s ezek hogyan befolyásolják az egyes kilátópontokon látható tájképet. Az eredmények birtokában olyan terepgyakorlati környezeti nevelési feladatsort dolgoztunk ki, amelyek során a gyerekek maguk igazolhatják a hatásokat, mely hozzájárulhat ezen folyamatok megértéséhez, így a natúrpark céljainak megvalósulásához.

    Kulcsszavak: fényszennyezés; gyalogösvény erózió; natúrpark; természetjárás; terepi oktatás

  • Pap Anna :

    Absztrakt: A környezeti nevelés terepi lehetőségeiről és hatásairól több tankönyv, tanulmány is született már. A természetjárás egy klasszikus ága, a gyalogos vándortáborozás, egy új állami szabadidős képzés és program révén került újra a tanárok érdeklődési körébe. A természetjárás, mint ökoturisztikai ág, kiválóan alkalmas környezeti nevelési feladatok megvalósítására. A tanulmány szerzője maga is vándortábor vezető, aki felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. A gyakorlati megvalósítás mellett pilot kutatást is végzett. A bemutatott eredmények a résztvevő diákok környezeti tudatával kapcsolatos mérésről szólnak. A környezeti ismeretek változását egy diagnosztikus bemeneti és egy kimeneti teszttel vizsgálta, amelyet egy attitűdváltozást rögzítő kérdőív egészített ki. Ezek feldolgozásából kiderült, hogyha a résztvevő diákok indirekt módon, megfelelő arányban és játékosan kapnak környezeti tudatformáló feladatokat, akkor azokat szívesen végzik. Emellett a vándortábor hosszabb távú tudásbővüléshez és attitűdváltozáshoz vezetett a résztvevők számára.

    Kulcsszavak: környezeti nevelés, vándortábor, diagnosztikus mérés, attitűdvizsgálat

  • Kulman Katalin :

    Absztrakt: Középiskolás diákok környezeti problémákkal, azon belül is a bányászati és az ipari tevékenységek környezeti hatásaival kapcsolatos ismerete elsősorban a földrajz órákról származhat. Mivel egyre több iskolán kívüli hatás éri a diákokat, ezért más információforrásokból is bővítik tudásukat, szereznek új ismeretelemeket. A tanulmány azt vizsgálja, hogy mennyire tartják fontosnak a tanulók Magyarország környezeti állapotának megismerését, milyen mértékben informáltak azzal kapcsolatban, és honnan származnak a hazánk területét érintő bányászati és ipari tevékenységek környezeti hatásaival kapcsolatos ismereteik. A kérdőíves pilot mérésben 104 olyan diák - szakgimnáziumi és gimnáziumi - vett részt a 2019/2020. tanévben, akik 11. évfolyamra jártak. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a megkérdezett diákoknak fontos ugyan Magyarország környezeti állapotának ismerete, de azt „csak” elviselhetőnek tartják. A pedagógusok a legfőbb információforrásaik a bányászati és az ipari tevékenységek környezeti hatásaival kapcsolatban.

    Kulcsszavak: bányászati tevékenységek; ipari tevékenységek; információforrás

  • Mészáros Tímea ,
    Vass Vilmos :

    Absztrakt: A tanulmány a szervezeti tanulás és a tanuló szervezet jellemzőit vizsgálja az innovációs szemlélet tükrében, különös tekintettel a Waldorf-iskolák jellemzőire vonatkozóan. Alapvető kérdésünk: Hogyan válik az innovációs szemlélet a szervezeti kultúra részévé? Senge koncepciójának, a professzionális tanuló szervezet 7C modell és az innovációs szemlélet jellemzőinek bemutatása lehetővé teszi azt, hogy az implementáció fejlesztés-fejlődésközpontú modelljét megalkossuk, amelynek főbb elemei az alábbiak: kreativitás, bátorság (kockázatvállalás), csoportos tanulás, reflexió, megfigyelés. A fejlesztés-fejlődésközpontú implementációs modell egyes elemei úgy épülnek egymásra, hogy a szervezeti tanulás kiegészül a kreativitással és innovációval. A tanulószervezet értelmezését és jellemzőit bemutatjuk egy Waldorf-iskolában, különös tekintettel az egyéni bánásmódra, a kollaborálás kultúrájára és az eredményorientáltságra vonatkozóan. A Waldorf-pedagógiában az innováció a szervezeti kultúra részét képezi. Következtetésünkben kiemeljük az emberi tényezőket.

    Kulcsszavak: szervezeti tanulás; tanuló szervezet; professzionális tanuló szervezet; innovációs szemlélet; Waldorf-pedagógia

  • Nyitrai Tímea Laura :

    Absztrakt: A világot átformáló COVID-19 járvány felszínre hozta az oktatásban már közel húsz éve lappangó, komoly fejlesztésre szoruló problémakört, a digitális kompetenciák és IKT eszközök fejlesztésének szükségességét. A tanári digitális kompetencia fejlesztésével korábban csak azok a pedagógusok foglalkoztak, akik attitűdjével ez összhangban állt. A 2020-as évben, a „vírushelyzet” okán, a digitális kompetencia alapszükségletként jelenik meg az oktatásban. A cikk egy pedagógusok által kitöltött kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be, amely még a digitális távoktatás bevezetése előtti napokban valósult meg. A kérdőív a tanári digitális kompetencia helyzetének hazai megítélését, mértékét, hatékonyságát és infrastrukturális hátterét térképezte fel. A vizsgálat kitér az IKT eszközök használatának tapasztalataira az oktatási intézményekben, a tanárok információtechnológiai tudásának szintjére, valamint arra, hogyan tett szert a szóban forgó ismeretekre. A beérkezett 100 kitöltött űrlap adatait alapstatisztikai mutatók segítségével értékeltem, helyenként figyelembe véve az életkori különbségeket és az oktatási intézmények típusát. A kutatás eredményeként a pedagógusok többsége kiemeli a digitális kompetencia hasznosságát, de felhívja a figyelmet az egyensúly fenntartására az IKT eszközök használata során.

    Kulcsszavak: digitális kompetencia; közoktatás; pedagógus

  • Szalmás Anikó Xénia :
    A tehetséggondozás és a Tudományos Diákkörök kapcsolata137-151 [440.79 kB - PDF]EPA-03333-00015-0100

    Absztrakt: Másodéves hallgatóként kerestek meg témavezetőim, hogy vegyek részt egy tudományos kutatásban, melynek középpontjában az eddig még nem vizsgált FiFöMa Szekció Tudományos Diákköri műhelyei és a tehetséggondozás állt. Abban az évben töltöttem ki az EKE Pszichológia Intézetéből Szabó János tanársegéd tehetséggondozásról szóló doktori kérdőíves felmérését, amely segítségével elkezdtem megismerkedni a tehetséggondozás témakörével. Rájöttem, hogy a TDK elválaszthatatlan a tehetséggel kapcsolatos vizsgálatoktól. Az alábbi tanulmányban azt mutatom be, hogyan választják ki a tehetséges hallgatókat, mely tulajdonságok játszanak szerepet abban, hogy maga a tehetség felismerhető legyen és kibontakozhasson. Ahhoz, hogy a kérdéseimre választ kapjak, a szakirodalmak áttekintése után félig strukturált interjúkat készítettem, több TDK műhely tagjaival és online kérdőívet töltettem ki 80 témavezetővel. Az áttekintett tehetségmodellek által felvázolt személyes és környezeti tényezők, a feltüntetett tehetségkritériumok mind megjelentek a témavezetők válaszaiban. Az eredmények alapján, amit biztosan tudunk, hogy a tehetséggondozás elengedhetetlen a felsőoktatási intézményi környezetben és a témavezetők szakértelme erőteljesen befolyásolja a hallgató tudományos pályájának menetét.

    Kulcsszavak: tehetséggondozás; Tudományos Diákkör; tehetség

Könyvismertető

  • Kónya György ,
    Szállasy Noémi :

    Absztrakt: A fenntarthatóságra nevelés trendjei, lehetőségei és gyakorlata a közép- és felsőoktatásban című, a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD) gondozásában 2020 decemberében megjelent monográfia a közép- és felsőoktatásban, valamint az oktatásfejlesztésben dolgozó szakemberek munkáját hivatott segíteni. Egy olyan átfogó jellegű mű, amely minden érdeklődő számára hasznos, aki a fenntarthatóságra neveléssel foglalkozik vagy szeretne a későbbiekben foglalkozni. A kötetben a szerző középpontba helyezi a fenntarthatóság pedagógiáját, a környezettudatos szemléletmód terjesztését. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények fényében elemzi az említett oktatási szinteken a fenntarthatóságra nevelés hazai helyzetét, javaslatokkal segíti a fejlesztését, feltárja a mozgató rugókat és az akadályozó tényezőket. Felhívja a figyelmet a fenntarthatósági szemlélet képzési tartalmakba való integrálásának, továbbá a pedagógiai megújulásnak a fontosságára. A kötet hiánypótló széleskörű áttekintés, gyakorlati és elméleti szempontból is jelentős, elektronikus formátumban bárki számára ingyenesen elérhető, letölthető.

    Kulcsszavak: fenntarthatóságra nevelés; környezeti nevelés; közoktatás; felsőoktatás; pedagógiai megújulás

Letöltés egy fájlban (4,0 MB - PDF)