a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Jates8. évf. 3. sz. (2018.)

Tartalom

  • Mika János :
    Előszó5-6 [251.16 kB - PDF]EPA-03333-00004-0010

Cikkek és tanulmányok

  • Revákné Markóczi Ibolya ,
    Ütőné Visi Judit ,
    Bartha Ila ,
    Kovács Enikő ,
    Teperics Károly :

    Absztrakt: A megújuló energiaforrások felhasználásához kötődő társadalmi tanulási folyamat jellemzőinek ismerete és annak tudatos befolyása hazánkban egyre sürgetőbb feladat. Eredménye egy olyan pozitív attitűd kialakítása és fejlesztése kell, hogy legyen, amelynek érdekében kisiskolás kortól tenni kell az oktatás minden szintjén. Vizsgálatunkban ennek a tanulási folyamatnak egyik kiindulópontjaként tankönyvelemzést végeztünk, amelynek célja az volt, hogy megtaláljuk az energiatudatosságra vonatkozó azon fogalmakat, amelyeket a közoktatásban tanulók megújuló energiához kapcsolódó attitűd vizsgálatához megbízható módon tudunk használni. A vizsgálat során 26 környezet-, és természetismeret (1-6.évfolyam) valamint földrajz (7-10. évfolyam) tankönyvet és a hozzájuk tartozó munkafüzeteket elemeztünk tartalmi, formai, didaktikai illetve kognitív szempontok szerint. Az eredmények alapján az attitűd vizsgálathoz megbízhatóan alkalmazható fogalmak évfolyamtól függetlenül a megújuló energia, erőmű, fűtés és energiatakarékosság. A tankönyvek és munkafüzetek elemzései arra is rávilágítottak, hogy a tankönyvíróknak nagyobb figyelmet kell fordítani az energiatudatosságra vonatkozó attitűd- és szemléletformálás, illetve az ehhez szükséges ismeretszintű tudás egészséges egyensúlyának megtalálására.

    Kulcsszavak: energiatudatosság; környezeti attitűd; tankönyv vizsgálat

  • Kónya György :
    A nem és a településtípus befolyása a környezeti attitűdre29-42 [506.29 kB - PDF]EPA-03333-00004-0030

    Absztrakt: A tanulók környezeti attitűdjét számos háttértényező befolyásolja (lakhely, családi háttér, szülők iskolai végzettsége stb.). Ezek a tényezők nem egyformán fejtik ki hatásukat. Kutatásom a nem és a településtípus hatását tárta fel a középiskolás diákok környezeti attitűdjére. Korábbi vizsgálatok (Széplaki, 2004; Félonnea és Becker, 2008; Dietz és tsi, 2002; Hunter és tsi, 2004; Zelezny és tsi, 2000; Asunta, 2004; Michalos és tsi, 2004) szerint a lányok pozitívabb attitűddel rendelkeznek, mint a fiúk és a vidéki tanulók környezeti attitűdje pozitívabb (Cheng és Monroe, 2010; Konyha, 2011). Ezen eredményekre alapozva feltételeztem, hogy a lányok és a kisebb városban élő tanulók pozitívabb környezeti attitűddel rendelkeznek. Az iskolai környezeti nevelésben alkalmazott módszerek nem tesznek különbséget a nemek között, de a fiúk gyengébb környezeti attitűdje miatt szükséges lenne más módszerek alkalmazása. Így a fiúk érzelmi hozzáállását és viselkedését is javíthatnánk.

    Kulcsszavak: környezeti nevelés; településtípus; környezeti attitűd

  • Kövecsesné Gősi Viktória :

    Absztrakt: Napjaink környezeti nevelési tevékenységei során az is rendkívül fontos, hogy annak eredményességét és hatását megpróbáljuk követni, azonosítani. A környezeti nevelés hatékonyságának kutatásában nagyon fontos a komplex metodika alkalmazása. Jelen tanulmány az Erdőpedagógia Projekt hatékonyságának vizsgálatát foglalja össze röviden, melyet az elmúlt években több területen, több csoportban valósítottuk meg. Munkánk során az 5 napos erdei iskolai programokra érkező 8-13 éves tanulókat (131 főép fejlődési ütemű tanuló, + 16 főenyhén értelmi fogyatékos tanuló) állítottuk a vizsgálat középpontjába, mely három részből állt, az erdei iskola első napján, utolsó napján és fél évvel később mértük fel a tanulók ismereteit, érzelmeit, magatartását és annak változását. A vizsgálat során módszerként kérdőíves felmérést, attitűdvizsgálatot, fogalmi térképek és tanulói munkák elemzését alkalmaztuk.A vizsgálat célja volt annak feltérképezése, hogy az 5 napos Erdőpedagógia Projekt milyen hatással van a gyermekekre, milyen változásokat idéz elő gondolkodásukban, viselkedésükben.

    Kulcsszavak: környezeti nevelés; hatékonyság vizsgálat; fogalmi térképek

  • Rigóczki Csaba :
    Konstruktivista környezeti nevelés városi sétaúton68-82 [658.79 kB - PDF]EPA-03333-00004-0050

    Absztrakt: A konstruktivista neveléselmélet az elmúlt évtizedekben széleskörben elfogadottá vált, és a környezeti nevelés fontossága sem képezi tudományos viták tárgyát. A két fogalomstruktúra együttesére, miként erősíthetjük konstruktív pedagógiával a környezettudatot mutatok be egy gyakorlatban is kipróbált programot. Ez a Városi Értékek Programja (Városi KÉP). Didaktikus megalapozottsággal (három éves tesztelés nyomán) helyidentitást erősítő városi sétautakat készítettünk. Az M-learning és a gamifikáció eszközeit használó outdoor foglalkozásról, van szó, amelyben a cselekedve (élményalapú) tanulás érvényesül. A kialakított útvonalat 120 középiskolás járta végig, a célzott megfigyeléssel, szóbeli és kérdőíves kikérdezéssel gyűjtött adatok alapján pozitív eredménnyel. A sétaútról filmfelvétel is készült.

    Kulcsszavak: környezeti nevelés; városi séta; konstruktivizmus; játékosítás; m-learning

  • Csáki Szabolcs :

    Absztrakt: Az emberiség, amit tesz a bolygónkkal, az nem jó irányba mutat. Egyértelmű jelei vannak már, hogy ami az energiatermelés és felhasználás során történik az hosszútávon fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy menthető állapotba hozzuk a természetes környezetünket, sok területen változtatni kell. A felismerés, remélhetőleg már megfelelő mértékben megvalósult. A környezettudatosságot fontos fejlesztési területként, nevelési célként határozza meg a Nemzeti alaptanterv (2012). Ezen hatások és felismerések révén, próbáltam olyan témát és módszert keresni és alkalmazni, melyek a jövőben a fontos célok érdekében megfelelőek. A téma a környezetkímélőbb energiatermelés, amit üzemlátogatások és projektmódszer alkalmazásával sajátíthatunk el. A projektünk eredményei ábrák, számítások és tartamdiagramok. A projekt feladatoknál nem a végeredménynek, hanem a közben elvégzett munkának és feladatoknak van nevelő hatása, de ha jól használjuk fel a továbbiakban az eredményünket, akkor annak is pozitív hatása lesz. Írásom remélem más pedagógusoknak is ötletet és segítséget ad, amikor hasonló új feladatokat és módszereket alkalmaznak a környezeti nevelésben.

    Kulcsszavak: környezetkímélő energiatermelés; projektmódszer; környezeti nevelés

  • Nagy Éva :

    Absztrakt: A középiskolás diákok az az értékes célcsoport, akik számára folyamatosan biztosítanunk kellene a naprakész környezeti és természetvédelmi ismereteket, amelyből valós tudást szerezhetnek, és élen járhatnak akár - létünk alapjaként - a biológiai sokféleség megőrzésének kérdésében is. De megtanítjuk-e őket azokra az élőlény ismeretekre, ezáltal a rekonstrukciós technikákra, amelyekkel menthetik, ami még menthető? Jelen cikkben annak a tartalomelemzésnek az eredményeit kívánom összegezni, amely arra irányul, hogy elsősorban a 10, 11 illetve 12. évfolyamon, középiskolákban leginkább alkalmazott kerettantervekben milyen aktualizált tartalmak fordulnak elő a biológiai sokféleség igen színes témakörére vonatkozóan. Az elemzés kiterjed arra, hogy pontosan mi tekinthető jelenleg korszerű ismeretnek a faji diverzitás terén, említést tesz a kerettanterv által előírt fajok összetételére, azaz az elsajátítandó ismeretek követelményrendszerének felderítésére, a kapott eredményekre, amelyek segítségével a XXI. századi környezeti nevelés eredményesen megvalósítható.

    Kulcsszavak: fajgazdagság; korszerű ismeretek; kerettantervi tananyagtartalmak a faji diverzitás témakörében

Ismertetők

  • Farkas Andrea :

    Absztrakt: Csaknem tíz éve kezdődött és öt éve ért véget az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó országos (egyes években nemzetközi) konferencia-sorozat és ifjúsági tudásbővítő hálózat, amire a cím is utal. A Klíma Klub kezdettől fogva szövetkezett a témakörben alkotó természet- és a társadalomtudományok legjobb hazai képviselőivel. Ez a kapcsolat biztosította a Klímacsúcsok szakmai színvonalát és a gazdálkodói szféra érdeklődő jelenlétét. A klímaváltozás mellett, a konferenciák átfogták a fenntartható fejlődés más vonatkozásait, így az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás kérdéseit, valamint a politika, a tudomány és a civil társadalom szerepét is jövőnk fenntartható alakításában. Az évenkénti konferenciák rendezése mellett a Klíma Klub fénykorában 11 ezer regisztrált taggal tartott kapcsolatot és vont be akcióiba. Ezek között elsősorban a több fordulós internetes ismeretterjesztés, mintegy ötven életkoronként összeállított, helyszíni beszélgetés és pontosan 11 ezer facsemete megvásárlása és elültetése érdemel kiemelést. Írásunk a konferenciák tudományos- illetve a hálózat tudásbővítő szerepének állít - máshol még nem közölt - emléket.

    Kulcsszavak: éghajlatváltozás; fenntartható fejlődés; környezetbiztonság; kritikus infrastruktúra; éghajlati hálózat

  • Csontos Csaba Péter :

    Absztrakt: Az Energiaföldrajz és energiatervezés című, az ELTE kiadásában megjelent új egyetemi tankönyv a fenntartható energiagazdálkodás 21. századi ismeretanyagát tartalmazza a geográfia nézőpontjából. A tárgyi tudás átadásán túl a jegyzetben az ismeretek szintetizálására, az összefüggések felvázolására, és a környezettudatos szemléletmód terjesztésére is nagy figyelmet fordított a szerző. A felsőoktatás mellett, akár a középiskolás korosztály és a közoktatásban dolgozó pedagógusok is sokat profitálhatnak ebből a munkából. A tananyagba is beépíthető környezeti nevelési ismeretekhez a könyv gazdag ábra- és képanyaga nyújthat nagy segítséget és inspirációt. A kötet számítógép-képernyőre optimalizált változatban mindenki számára ingyenesen elérhető, letölthető.

    Kulcsszavak: energiaföldrajz; energiatervezés; környezeti nevelés; tankönyv

Letöltés egy fájlban (4,3 MB - PDF)