Vissza a tartalomjegyzékhez

9. évfolyam 1. szám
A. D.
MMVIII

A reformáció kezdetei Magyarországon.

Budapest, 2007. november 7-9.
A Magyar Tudomány Napja alkalmából évről évre számos konferenciát szerveznek országszerte, ebből az alkalomból a Károli Gáspár

A Magyar Tudomány Napja alkalmából évről évre számos konferenciát szerveznek országszerte, ebből az alkalomból a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE), az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Patrisztikai Társaság egy nagyszabású tudományos ülésszakkal tisztelgett. A reformáció kezdetei Magyarországon címmel megtartott konferenciának a KGRE adott otthont. Az előadások két nagy tematikai egységre tagolva, három nap alatt, kilenc szekcióban hangzottak el, a szekciók végén pedig vitákra került sor.

A teológiai és filozófiai tematikába illeszkedő beszámolók Bolyki János, a KGRE professzorának és Baán István, a Miskolci Egyetem tanárának elnökletével zajlottak. Balla Péter (KGRE) A Galata-levél bevezetéstani problémái, Tóth Judit (Debreceni Egyetem) A Szentírás-értelmezés kérdései Nüsszai Szent Gergelynél és Baán István Khrüszosztomosz-idézetek Kálvin Institutiójában című előadásai az egyes Szentírás-helyek magyarázatára illetve a protestáns teológia alapjait megteremtő kálvini bibliaértelmezés köré csoportosultak. Kendeffy Gábor (KGRE) A kegyelemtan Augustinus Római levélértelmezéseiben, Szabó István püspök (KGRE) A khalkedoni hitvallás szerepe Kálvin teológiájában és Peres Imre (Selye János Egyetem, Komárom) Kálvin újszövetségi kommentárjai címmel elhangzó dolgozatai az előző szekcióhoz kapcsolódva haladtak egyre mélyebbre a protestáns teológia igeértelmezésének alapjait kimutatva, utalva az őskeresztény egyházak gyakorlatához visszanyúló kálvini gyökerekre. Az ezt követő két szekció már döntően a reformáció filozófiai természetű gondolati alapvetéseit boncolgatta, mint az Frenyó Zoltán (Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete) „Katolikus és protestáns augusztinizmus”, Kormos József (PPKE) A Tridenti zsinat és a reformáció filozófiai jellegű gondolatainak viszonyáról, illetve Gausz András (KGRE) A vallásos közösség Kant és a fiatal Hegel spekulációiban című előadásaiból kiderült. Ezek mellett azonban elhangzott négy olyan gondolatsor is, melyek nagyon izgalmas résztémákkal egészítik ki azt a képet, mely az addig elhangzottak alapján született. Az interdiszciplinaritás jegyében Nótári Tamás (KGRE) a 9. századi Pannónia feletti joghatósági vita kapcsán értekezett, míg Bolyki János és Pesthy Mónika (Zsigmond Király Főiskola) Szűz Mária újszövetségi és az ókeresztény irodalomban megjelenő alakját elevenítették föl, végül pedig Békési Sándor (KGRE) A könyv mint templomhelyettesítő toposz a reformátoroknál címmel az irodalomtudományi-retorikai kutatásokat kapcsolta össze egy nagyon érdekes mentális, lelki konstrukcióval.

A konferencia második és harmadik napján egyháztörténeti tematikájú referátumok kerültek sorra Csepregi Zoltán (EHE), Szabó András (KGRE), Békési Sándor, Ladányi Sándor (KGRE) és Réthelyi Orsolya (Eötvös Loránd Tudományegyetem) elnökletével. Rendkívül izgalmas témát, a késő középkori és kora újkori vallásosság átalakulását járta körül F. Romhányi Beatrix (KGRE) a koldulóbarátok szerepének 15-16. századi változásai kapcsán, valamint Erdélyi Gabriella (MTA Történettudományi Intézete) több, Körmendhez köthető esettanulmány alanyaként szolgáló hívők és papjaik konfliktusainak esetében. Kubinyi Andrásnak ebbe a szekcióba sorolt és meghirdetett előadása betegsége miatt ekkor már elmaradt.

A vallásgyakorlatnak egy másik színtere, Habsburg Mária királyné udvara volt Réthelyi Orsolya sok érdekes további információval szolgáló előadásának alapja. A vallásosságnak pedig egyetlen személy életében vizsgálható megnyilvánulásait, Batthyány Boldizsár belső lelki életének feltárásával Bobory Dóra (Central European University, CEU) igyekezett megmutatni. Az egyháztörténet távolabbról indító, nagyobb, teljes folyamatokat lekövető szempontja nyilvánult meg Kalous Antoninnak (Palacky Egyetem, Olomouc) az utraquisták és a katolikus egyház tárgyalásait bemutató, valamint Csepregi Zoltánnak az 1544-es váradi vitát annak tételei alapján rekonstruáló dolgozataiban. Ezt követően Mizerák Katalin tervezett, a reformáció európai és magyar nevelésfilozófiára gyakorolt hatását elemző referátuma elmaradt, ehelyett a már az előbbiekben megfogalmazott tágabb szempontok jegyében Szabó András a reformáció kezdeti és átmeneti szakaszát igyekezett megvilágítani a reformátorok életútjának tükrében, majd Ladányi Sándor elemezte a reformáció okait, előzményeit és hatását Magyarországon. Az utolsó napon ismét olyan szempontok kerültek előtérbe, melyek a reformáció sokoldalú bemutatására törekedve, annak minden ízét, társadalmi, kulturális, gazdasági hatását igyekeztek megvizsgálni. Ferenczi Ilona (MTA Zenetudományi Intézete) a középkori liturgikus szövegek továbbélését mutatta be a reformáció időszakában, rendkívül élvezetes énekhanggal kísért példatárral. A városi közösségek, mint az új hit befogadásának fontos eszközei, illetve a városvezetés és a vallásos közösségek viszonya volt a témája számos előadásnak. Flóra Ágnes (CEU) a kolozsvári városi tanács és a jezsuiták 16. századi viszonyát elemezte, Goda Károly (ELTE) a soproni városvezető polgárok esettanulmányán keresztül az egyházi és világi tisztségek késő középkori és kora újkori összefonódásának gazdasági és politikai következményeit, a városi kegyesség változásait világította meg. Majorossy Judit (ELTE-CEU) pozsonyi polgárok vallásosságát vizsgáló előadása elmaradt, viszont elhangzott Lupescu-Makó Mária (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, BBTE) beszámolója az erdélyi kolostori hálózat középkor végén és a reformáció kezdetén jellemző változásairól. A lezáró szekcióban Sebők Marcell (CEU) a szepességi városok vallási és oktatási gyakorlatában párhuzamosan kimutatható katolikus és protestáns elemeket bemutatva körvonalazta e különleges régió közösségeinek együttélését. Szegedi Edit (BBTE) a brassói ortodox román és a protestáns közösségek viszonyát járta körül, lezárásul pedig Guitman Barnabás (PPKE) a bártfai példán igyekezett a nemzetközi reformációkutatásban már kidolgozott konfesszionalizálódás folyamatát bemutatni.

(Gál-Mlakár Zsófia)

 

a cikk elejére, a vissza a tartalomjegyzékhez,