9. évfolyam 1.
szám |
A reformáció
kezdetei Magyarországon. Budapest, 2007. november 7-9. |
A Magyar Tudomány Napja alkalmából évről évre számos
konferenciát szerveznek országszerte, ebből az alkalomból a Károli Gáspár Református
Egyetem (KGRE), az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE), a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Patrisztikai Társaság egy nagyszabású
tudományos ülésszakkal tisztelgett. A reformáció kezdetei Magyarországon címmel
megtartott konferenciának a KGRE adott otthont. Az előadások két nagy tematikai
egységre tagolva, három nap alatt, kilenc szekcióban hangzottak el, a szekciók
végén pedig vitákra került sor. A teológiai és filozófiai tematikába illeszkedő
beszámolók Bolyki János, a KGRE professzorának és Baán István, a Miskolci
Egyetem tanárának elnökletével zajlottak. Balla Péter (KGRE) A Galata-levél
bevezetéstani problémái, Tóth Judit (Debreceni Egyetem) A Szentírás-értelmezés
kérdései Nüsszai Szent Gergelynél és Baán István Khrüszosztomosz-idézetek
Kálvin Institutiójában című előadásai az egyes Szentírás-helyek magyarázatára
illetve a protestáns teológia alapjait megteremtő kálvini bibliaértelmezés köré
csoportosultak. Kendeffy Gábor (KGRE) A kegyelemtan Augustinus Római
levélértelmezéseiben, Szabó István püspök (KGRE) A khalkedoni hitvallás szerepe
Kálvin teológiájában és Peres Imre (Selye János Egyetem, Komárom) Kálvin
újszövetségi kommentárjai címmel elhangzó dolgozatai az előző szekcióhoz
kapcsolódva haladtak egyre mélyebbre a protestáns teológia igeértelmezésének
alapjait kimutatva, utalva az őskeresztény egyházak gyakorlatához visszanyúló
kálvini gyökerekre. Az ezt követő két szekció már döntően a reformáció filozófiai
természetű gondolati alapvetéseit boncolgatta, mint az Frenyó Zoltán (Magyar
Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete) „Katolikus és protestáns
augusztinizmus”, Kormos József (PPKE) A Tridenti zsinat és a reformáció
filozófiai jellegű gondolatainak viszonyáról, illetve Gausz András (KGRE) A
vallásos közösség Kant és a fiatal Hegel spekulációiban című előadásaiból
kiderült. Ezek mellett azonban elhangzott négy olyan gondolatsor is, melyek
nagyon izgalmas résztémákkal egészítik ki azt a képet, mely az addig
elhangzottak alapján született. Az interdiszciplinaritás jegyében Nótári Tamás
(KGRE) a 9. századi Pannónia feletti joghatósági vita kapcsán értekezett, míg
Bolyki János és Pesthy Mónika (Zsigmond Király Főiskola) Szűz Mária
újszövetségi és az ókeresztény irodalomban megjelenő alakját elevenítették föl,
végül pedig Békési Sándor (KGRE) A könyv mint templomhelyettesítő toposz a reformátoroknál
címmel az irodalomtudományi-retorikai kutatásokat kapcsolta össze egy nagyon
érdekes mentális, lelki konstrukcióval. A konferencia második és harmadik napján egyháztörténeti
tematikájú referátumok kerültek sorra Csepregi Zoltán (EHE), Szabó András
(KGRE), Békési Sándor, Ladányi Sándor (KGRE) és Réthelyi Orsolya (Eötvös Loránd
Tudományegyetem) elnökletével. Rendkívül izgalmas témát, a késő középkori és
kora újkori vallásosság átalakulását járta körül F. Romhányi Beatrix (KGRE) a
koldulóbarátok szerepének 15-16. századi változásai kapcsán, valamint Erdélyi
Gabriella (MTA Történettudományi Intézete) több, Körmendhez köthető
esettanulmány alanyaként szolgáló hívők és papjaik konfliktusainak esetében.
Kubinyi Andrásnak ebbe a szekcióba sorolt és meghirdetett előadása betegsége
miatt ekkor már elmaradt. A vallásgyakorlatnak egy másik színtere, Habsburg Mária
királyné udvara volt Réthelyi Orsolya sok érdekes további információval
szolgáló előadásának alapja. A vallásosságnak pedig egyetlen személy életében
vizsgálható megnyilvánulásait, Batthyány Boldizsár belső lelki életének
feltárásával Bobory Dóra (Central European University, CEU) igyekezett megmutatni.
Az egyháztörténet távolabbról indító, nagyobb, teljes folyamatokat lekövető
szempontja nyilvánult meg Kalous Antoninnak (Palacky Egyetem, Olomouc) az
utraquisták és a katolikus egyház tárgyalásait bemutató, valamint Csepregi
Zoltánnak az 1544-es váradi vitát annak tételei alapján rekonstruáló dolgozataiban.
Ezt követően Mizerák Katalin tervezett, a reformáció európai és magyar
nevelésfilozófiára gyakorolt hatását elemző referátuma elmaradt, ehelyett a már
az előbbiekben megfogalmazott tágabb szempontok jegyében Szabó András a
reformáció kezdeti és átmeneti szakaszát igyekezett megvilágítani a
reformátorok életútjának tükrében, majd Ladányi Sándor elemezte a reformáció
okait, előzményeit és hatását Magyarországon. Az utolsó napon ismét olyan
szempontok kerültek előtérbe, melyek a reformáció sokoldalú bemutatására
törekedve, annak minden ízét, társadalmi, kulturális, gazdasági hatását
igyekeztek megvizsgálni. Ferenczi Ilona (MTA Zenetudományi Intézete) a
középkori liturgikus szövegek továbbélését mutatta be a reformáció időszakában,
rendkívül élvezetes énekhanggal kísért példatárral. A városi közösségek, mint
az új hit befogadásának fontos eszközei, illetve a városvezetés és a vallásos
közösségek viszonya volt a témája számos előadásnak. Flóra Ágnes (CEU) a
kolozsvári városi tanács és a jezsuiták 16. századi viszonyát elemezte, Goda
Károly (ELTE) a soproni városvezető polgárok esettanulmányán keresztül az
egyházi és világi tisztségek késő középkori és kora újkori összefonódásának
gazdasági és politikai következményeit, a városi kegyesség változásait világította
meg. Majorossy Judit (ELTE-CEU) pozsonyi polgárok vallásosságát vizsgáló
előadása elmaradt, viszont elhangzott Lupescu-Makó Mária (Babeş-Bolyai
Tudományegyetem, Kolozsvár, BBTE) beszámolója az erdélyi kolostori hálózat
középkor végén és a reformáció kezdetén jellemző változásairól. A lezáró
szekcióban Sebők Marcell (CEU) a szepességi városok vallási és oktatási
gyakorlatában párhuzamosan kimutatható katolikus és protestáns elemeket
bemutatva körvonalazta e különleges régió közösségeinek együttélését. Szegedi
Edit (BBTE) a brassói ortodox román és a protestáns közösségek viszonyát járta
körül, lezárásul pedig Guitman Barnabás (PPKE) a bártfai példán igyekezett a
nemzetközi reformációkutatásban már kidolgozott konfesszionalizálódás
folyamatát bemutatni. (Gál-Mlakár Zsófia) | ||
a cikk elejére, | a vissza a tartalomjegyzékhez, |