2018. március 13., kedd

MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2018. 03. hó – nyolcadik évfolyam, harmadik szám
Kulturális és szórakoztató folyóirat
Független, és ingyenes heti lap
Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
"NYIBA, KÖLTŐK IMÁI" - DÍJAS KÖLTŐ ÉS ÍRÓ

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)
3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam: 2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam: 2017. (1-től a 12. számig)
8.Évfolyam: 2018. március

 MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
***************************

 1.  LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!

   Az  egész bajt az hozta ránk, mikor Rómában meggyilkolták  március idusán  Julius Caesart, és azóta   tavasszal hadak indultak el más országok ellen, és forradalmak érlelődtek a  kikelet, a  megújulás ihletésével..

   Százhetven évvel ezelőtt ébredt öntudatára az elnyomott magyar nép, s  kezdte meg élet, halál harcát Európa közepén a  nagyhatalmak ellen, amely nem végződhetett másként , mint ahogy végződött, vérbe fojtva .
S  talán ez a  harc még mind a  mai napig tart, néha hol lanyhulva, hol hevesebben,  indulatoktól függően.
A  mai nap ismert Nőnapi köszöntés eredetije is eléggé véres esemény volt, aztán a  munkásmozgalmi múltja után már csak kedves virágcsokor átadássá szelídült, pedig volna még mit segíteni a  nekünk oly kedves hölgyeken.
Az  egyenlő munkáért egyenlő bér még ma is csak álom.
Én  reménykedtem hogy jól tudom hogy két nem van a  világon, de manapság már vannak olyan országok ahol ez nem ilyen egyértelmű, mivel létrehozták a  harmadik verziót is, így a  felnőtt majd eldöntheti hogy hová akar  tartozni.  A vicc szerint is a  nők személyi száma is már hármassal fog kezdődni, mivel a  delfinek lassan feljönnek a  második helyre..
Na  kérem, ilyen nehéz idők jönnek majd.
Az  északi  skandináv államokban pedig  írásos engedélyt kel kérni a  hölgytől ha némi nemi kapcsolatot akar valaki velük létesíteni, csak még azt nem tudják hogy mikor is kell elővenni azt a   bizonyos nyomtatványt, hogy parafálják az engedélyt, nehogy zaklatás legyen belőle..
A velünk élő modern történelem is szolgáltathat némi meglepetést mostanság.. 
Egyebet nem mondhatok...  A  szerkesztő....


NAGY VENDEL: 
TÁNCOLJ VELEM

Táncolj,
ha  hallod  a  hegedűt,
milliónyi hangon,
ahogy dalol Babilon.

Táncolj,
karoddal öleljél át.
Érezzem rajtad
testednek  ritmusát.

Táncolj,
ajkam csókodra vár.
Érzem lassan  hullámzó
csípődnek ringását.

Táncolj,
izzik bennem a vágy,
Érzem bőrömön
tested simulását.

Táncolj,
míg kék fent az ég,
Táncolj,
még szíved lángolva ég.

Táncolj,
míg kialszik a fény.
Táncolj,
még arcod arcomhoz ér.

Táncolj,
kezeid csókolom.
Táncolj,
szeretve álmodom,
szerelmedet hozom.

Táncolj,
ha hallod a  hegedű hangját.
Csak táncolj
egy életen át .


Refrén…

Táncolj,
Vágyódva ölelve át,
Maradjon kívül a világ
Ne halljad tenger moraját,
Viharok robaját,
Csak a zene dallamát.
Táncolj,
Két kezed öleljen át,
Érezd szívem dobbanását,
Táncolj,
Velem egy életen át.
....

Táncolj,
halljad a  hegedű hangját ,
mindenféle szép muzsikát,
A zene sikolyát,
életünk Babilonját.
Csak táncolj
míg világ a  világ.
......

2018.03.08.   NŐNAPRA

A  VERSET IHLETŐ DAL EREDETI LINKJE...
Szabad egy táncra…?

 ***************************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL
  
  1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
  2.  ELBESZÉLÉS. ERDŐSNÉ ONDA MARICA : PSZICHOLÓGIA
  3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL ...KORTÁRSAINK ÍRTÁK
      NAGY CSABA, CSOMOR HENRIETT, SZAUER GERTRÚD, TÓTH ENIKŐ
      VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT, HAJDAN VALÉRIA
  4. MESEVILÁG
      ÁRVAY MÁRIA
      A  PÖTTYÖS BÖGRE MESÉJE
  5. ARCKÉPCSARNOK
      VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET
      GERENCSÉR HAJNALKA  RIPORTSOROZATA
      SZABÓ SZONJA
      ADAMECZ LÁSZLÓ  VERSE
  6. BEMUTATJUK
      E HAVI SZTÁRVENDÉGÜNK
      ANJO AMIKA  ÉNEKESNŐ
  7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN
       KYRA ANGIE
      SOHA NE MOND HOGY SOHA
  8. HAZAI TÁJAKRÓL
      NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
  9. A  NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL
      NŐNAPI KÖSZÖNTŐK
      HANGOS VERSEK  NŐNAPRA
      ILOSVAY GUSZTÁV ELŐADÁSÁBAN
10. MEGJELENT  NAGY VENDEL  13.-IK  E.- VERSES KÖTETE
      CÍME: KÖZTÜNK MARADJON - TÓTH ENIKŐ  AJÁNLÁSÁVAL
11. BEMUTATOM A  NAGYAPÁM
      ERDŐSNÉ ONDA MARICA
      KEREKES GÉZA  VERSEI
12. ZÁSZLÓINK LOBOGTASD - VERSEK MÁRCIUS 15.- RE
      TÓTH ENIKŐ,  NAGY VENDEL
13. ÍZES TÖRTÉNETEK  IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV
       NAGY VENDEL
       A  SZÜRETI KAKASPÖRKÖLT
14. VERSVÁLOGATÁS.  BURZA MÁRIA  ÍRÁSAIBÓL
15. VERSRŐL VERSRE... KORTÁRSAINK TOLLÁBÓL
      NAGY CSABA, CSOMOR HENRIETT,  MÁTYÁS RITA,  BAKSA ANCI
       HOLLÓSY TÓTH KLÁRA
16. VERSVÁLOGATÁS -  I. P. STEVE  ÍRÁSAIBÓL
17. MÁRCIUS IDUSÁN. NAGY VENDEL:   A  TRIKOLOR
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT ... OLVASÓINK ÍRTÁK
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT . SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
       A  GYÓGYPÁLINKA RECEPTJE
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

***************************
2. ELBESZÉLÉS

ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Pszichológia

Erdősné Onda Marica
Amikor végérvényesen elveszítettem a látásomat, úgy éreztem, összedőlt a
világ, és a romok alól képtelen vagyok egyedül kimászni. Gondoltam,
segítséget kérek egy pszichológustól. A környezetem egyhangúan lebeszélt erről.
- Ha sok kidobnivaló pénzed van, akkor menj csak, de a látásodat visszaadni
úgysem tudja, élni sem élhet helyetted. Ezt a csatát neked kell megvívnod.
Logikusnak hangzott az okfejtésük, nem tudtam ellenérvekkel megcáfolni.
Peregtek az évek, sorstársaim tanácsai, és saját élményeim tégláiból kezdtek
újjá épülni a mindennapok. Amikor már elhittem, hogy sínen van az életem,
újabb akadályokkal szembesültem. Vakvezető kutyám elpusztult, férjem
kórházba került, Így egyértelművé vált, hogy komolyan fontolóra kell vennem
a fehérbotos közlekedés elsajátítását.
Amikor alkalom nyílt rá, elfogadtam a kínálkozó lehetőséget. Már az első
találkozás során nagyon szimpatikusnak találtam a rehabilitációs trénert,
akiről akkor még nem tudtam, hogy nem mellesleg pszichológus is.
Nem árultam zsákbamacskát, rögtön közöltem, mintegy mentségemül, hogy
képtelen vagyok egyenesen járni, általában balra húzok, nem leszek könnyű
eset. Hamar kiderült, hogy ha jobb oldalon vannak az épületek, akkor sokkal
inkább tudom tartani az egyenes irányt, ennek ellenére egy rakás
szerencsétlenségnek éreztem magam, ahogy imbolyogtam a fehér bottal a kezemben.

  Az óra végén összesítettük a tapasztalatokat. Kiszakadt belőlem a
felismerés, hogy tulajdonképpen rettegek attól, hogy a járda melletti
vízelvezető csatornába vagy a mély árokba lépek, elesek, és csontomat töröm.
Zsuzsi, meglepő ötlettel állt elő:
- Mivel eddig mindig kutyával közlekedtél, aki segített az egyenes
tartásban, és bal oldalról védett téged, így csak a jobbról érkező
veszélyekre figyeltél. Ezért a megszokásnak megfelelően, a biztonságos oldal
felé húzol. Nem lehetséges ez?
Zavartan pislogtam, nem tudtam rá mit mondani, ez eddig meg sem fordult a fejemben.
- Próbáljuk most meg azt, hogy jobban figyelsz a bal oldaladra, még akkor
is, ha ott kerítés vagy fal van. Hiszen a kerítés mögött is lehet kutya, a
ház hirtelen véget érhet. Indulhatunk?
Bólintottam, és megpróbáltam úgy tenni, ahogy Zsuzsi javasolta. Az utca
végén vettem észre, hogy visszatartottam a lélegzetemet, annyira
koncentráltam. Nagyot fújtam és elnevettem magam.
- Zseni vagy, ez működik. Egyszer sem "másztam fel a falra"
Este, amikor átgondoltam a nap eseményeit, rá kellett döbbennem, hogy téves
volt az a sok évvel ezelőtti meggyőződés, amit akkor a magamévá tettem. Az
igaz, hogy egyetlen pszichológus sem tudja visszaadni a látásomat, nem is
élhet helyettem, és az adandó helyzetekkel is nekem kell szembenéznem, ám ha
külső szemlélőként valaki bölcsen rávilágít ilyen összefüggésekre, az
hatalmas energiákat szabadíthat fel. Az sem mellékes, hogy gyakorlati
tanácsot kaptam a rehabilitációs trénertől, de a gyors eredményhez az is
hozzájárult, hogy a pszichológus a lélek felől is megtámogatta a
közlekedéshez való hozzáállásomat. De talán az igazi sikert az hozta, hogy
ezek a szálak egy ember kezében futottak össze, ezzel hatványozva azt az
önbizalmat, ami alap követelménye minden új tevékenység elsajátításának.

***************************
3.VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL - KORTÁRSAINK ÍRTÁK

NAGY CSABA: Az élet bábjátéka
 
Ismét eltelt egy év, és ugyanúgy nem kímélt az idő,
éreztem, miként sorvad el szívem, ahogy újra kinő.
Láttam nevetést, örömöt arcokon, mely mart legbelül,
azt is, ahogyan falatnyi mosoly könnycseppé szenderül.

Voltam büszke, szüntelen repkedő sas madár,
kit olykor térdre kényszerített egy szeles nyár.
Vívtam harcokat, éreztem lágyan simogató kezet,
láttam, hogy válik karddá az emberben lakó szeretet.

Láttam dühöt, csalódást, olykor meg-megdobbanó szívet,
kérlelő önző fohászt, mely csak gyatra kísérlet.
Voltam mesélő, báb és tollvonás a lap alján,
akit kénye - kedve szerint a világ rángat zsinórján.

.............................................................

Csomor Henriett: Édesanyám betegségében

Drága édesanyámat szétzúzza a betegség.
Erős fájdalmára nincs orvosság,
szép lelkét bánat nyomasztja,
gyenge testét fogva tartja állandó fájdalom.
Mi lesz veled drága, szeretett édesanyám?
Szívem fáj nagyon érted, félelem ül vállamon.
Mondd, mivel könnyíthetném mindennapjaid?
Átvállalnám a szenvedést,
csak ne lássam a gyötrő kínt tekintetén.
Bordó kendőjét törődve igazítom,
gyengéden csókolgatom, percre se feledje,
nincs egyedül.
Ajka nem mozog, magába roskadva
ül, hallgatagon.
Szeme sem csillan úgy, mint rég.
Mintha elhagyta volna az élet.
Ezernyi ránc ül tündöklő arcán.
Évgyűrűk szépítik homloka
mély barázdáit.
Hetvenfelé ballag az én drága jó anyám.
Dolgos reszkető kezét simogatom,
becézgetve dédelgetem,
s ha az ablakon bekacsint a sápadt hold világa,
illatos ágyába fektetem, gondosan betakargatom.
Féltve őrzöm nyugtalan álmát.
Imára kulcsolom kezem, úgy imádkozom
érted szerető szenvedő édesanyám.

2018. január  29.
 ....................................................

Szauer Gertrúd: Örök Harc

A tél haragszik a tavaszra,
Űzné el őt messze,
Hogy hideg fehér paplanját,
Tönkre ne tehesse.

Reggel még ő köszönt minket,
Hideggel és faggyal,
Délben már a tavasz vár ránk,
Szikrázó szép Nappal!

A harcuk örök és töretlen,
A tél soha sem adja fel,
Hisz utolsó leheletig,
Még lehet, küzdeni kell.

Aztán ahogy fordul a Föld,
Csatát nyer majd a tavasz,
Új életet, boldogságot,
Friss zöld rügyeket fakaszt.

Majd átadja helyét ő is,
A tündöklő nyárnak,
Kerek édes gyümölcsöknek,
Vidám nyaralásnak.

Utána a tarka ősz jön,
Füstölgő kéménnyel,
Korán múló nappalokkal,
Sok - sok szép színével.

Majd ismét a tél érkezik,
Nagy fehér leplével,
Szeretettel, ünnepekkel
Nyugodt békességgel.

.................................................




TÓTH ENIKŐ: Hamvazószerdán
 
Félve indultam az utcán,
éppen így hamvazószerdán,
lelkemben furcsa kis dalok,
arról, hogy egyszer meghalok,
hisz porrá lesz majd az élet,
jaj mennyi kis lángot éget
az ember míg e földön él,
s teste fontosabb mindennél!
Isten házába betérve,
sokan várnak a misére,
homlokokon hamukereszt,
hirdeti, hogy Jézus szeret,
s boldog vagyok már az utcán,
éppen ma hamvazószerdán...


2018. 02. 14.      




................................................

Vönöczkiné Gmeindl Margit: Veled

Mikor a csillagfény
felragyog,
jázminok ontják
az illatot,
csókos szellő virágból
mámort lop,
álmomban mindenkor
nálad vagyok.
Behunyva szemem,
hogy lássalak,
ajkamon érezzem
csókodat.
Csókoddal borítod
testemet,
virágok szirmából ágyam
veted,
ölelj magadhoz, szoríts
nagyon,
szerelmednél nem kell nagyobb
vagyon!
..................................................

HAJDAN VALÉRIA

Vendi, Te nagy Magánzó,
boldog lett ma a Lányzó! :)

Te vagy, ki megbocsátó,
a legtisztább opál tó!

Köszönöm e költeményt,
és benne a tölteményt!

Illatozik, mint a barka,
a jó szexárdi kadarka!

Nem is tudom, melyik tarka,
lehet, tán a bika farka? :) :)

Múlik már a téli álom,
Olvad a hó a faágon.
Hogyha múlik, nem is bánom,
tavasz-nyár az én világom!
Ó, azt én már nagyon várom,
szó nélkül szavadra vágyom!
Keresem s ha megtalálom,
életem jön, nem halálom!
Neked is szívből kívánom,
reám nyíló kis zsiványom :):)

Szeretettel : Hajdan Vali

***************************
4. Mesevilág

ÁRVAY MÁRIA: A pöttyös bögre meséje


Egyszer volt, hol nem volt, valahol városokon innen és túl, volt egyszer egy szép, kertes ház. Itt éldegélt Panka, édesanyjával, édesapjával és nagymamájával. A kislány mindent megkapott, amire csak vágyott. Testvérkéje nem volt, s mivel a családnak nagyon jól ment sora, egy szem gyermeküket rengeteg szép dologgal halmozták el. Amint valamit megkívánt, rögtön teljesítették. Most is sugárzó arccal lépegetett szülei mellett, újonnan kapott Barbie-s bögréjét magához szorítva.
- Szeresd nagyon, meglátod, milyen finom kakaót ihatsz majd belőle! – mondta kedveskedve édesanyja.
Míg nappal az emberek hangjától volt zajos a ház, éjszaka a tárgyak elevenedtek meg.
A konyhában, a polcon gubbasztott egy pöttyös bögre, szomorúan nézte, ahogy Barbie illegeti magát mellette.
- Miért vagy olyan levert? Rossz rád nézni – kényeskedett Barbie.
- Majd megtudod, ha rád is az a sors vár, mint rám!
- Miről beszélsz? – kérdezte Barbie meghökkenve.
- Panka már nem szeret, nem kellek neki, nincs rám szüksége.
- Persze, mert lógatod az orrodat, kinek van kedve ilyen bögréből inni?
- Ne gúnyolódj, inkább hallgasd meg a történetemet.
- Minket is érdekel – szólalt meg apuka kávéscsészéje és anyuka teásbögréje.
- Tudjátok – kezdte a pöttyös bögre – már régóta vagyok itt. Még nagymama vett engem, s Panka úgy örült nekem, amikor a pöttyeimet meglátta. Rajongott értem, én voltam a mindene. Amikor fázott, teával melengettem kívül, belül. Amikor édességre vágyott, finom forró csokival kínáltam. Amikor beteg volt, nagyi engem vitt az ágyához. A betegségtől borzasztóan félt, emlékszem, olyan görcsösen szorította a fülemet, hogy szinte fájt. Kimondhatatlanul ragaszkodott hozzám, s amikor meggyógyult, ismét csillogó szemekkel gyönyörködött szép pöttyeimben. Később egy virágmintás bögrét kapott ajándékba, ő lett a kedvenc, velem már nem törődött.
- Hol van most Virág? – kérdezte csodálkozva Barbie. Hiába nézelődök, nem látom sehol.

Árvay Mária

- Panka egyszer irgalmatlanul megharagudott rá, mert a tea nem volt elég meleg. Heves mozdulattal lelökte az asztalról, a tea kiborult, szegény Virág meg diribdarabra tört.
- Tehát, most én vagyok az újdonság, de meddig? – ijedezett Barbie.
- Ki tudja? De rettenetesen fáj, hogy már nem kellek senkinek – búslakodott a pöttyös bögre.
A beszélgetés hangjaira, a gyerekszobából előbukkant egy plüss mackó, egy kabala kutyus, és egy hajas baba.
- Azt hiszed, csak te jártál így? Mi is pontosan erre a sorsra jutottunk – kiabálták szinte egyszerre.
- Panka már velünk sem játszik, neki csak a világító, beszélő, járó, s még ki tudja mi mindent művelő játékok kellenek, ők is csak addig, amíg nem jön valami újdonság.
- Ez nem igazság! – mondta a hajas baba. Ismerek olyan gyerekeket, akik rendkívül szegények, enniük is alig van mit, sokat éheznek, fáznak, mert nincs jó meleg ruhácskájuk. Mennyire örülnének nekünk!
- Tudod hol laknak? Menjünk hozzájuk, ők biztosan befogadnak – mondták valamennyien.
- Barbie, te maradsz?
- Még egy kicsit. Egy darabig élvezem, hogy dédelgessenek, majd később utánatok megyek.
Így történt, hogy a pöttyös bögrével az élen, felkerekedtek. Csatlakoztak hozzájuk Panka kinőtt cipőcskéi, ruhácskái, kis kesztyűk, sálak, sapkák. Mekkora volt az öröm, amikor a gyerekek reggel felébredve ezekre a kincsekre rátaláltak. Nem győztek csodálkozni. Mivel nem jelentkezett értük senki, sok-sok szeretettel és törődéssel vették körül őket, amit a játékok és ruhácskák mind megháláltak. Hogyan? Szórakoztatták, melegítették, óvták a gyerekeket, s ha valamelyik kinőtte pl. a cipőcskét, átvándorolt a kisebb testvérkéhez, aki szintén hálás szívvel fogadta. Az édesanyák nagy gonddal mosták, vasalták a ruhácskákat, így nem koptak el hamar. A játékokat is nagy becsben tartották. A pöttyös bögre kézről kézre járt, a gyerekek kedvence lett. Nem sértette fel a szájukat, mint a régi, már-már elcsorbult, meg-megrepedezett poharak.
A pöttyös bögre mégsem volt egészen boldog. Rengeteg szeretetet kapott ugyan, mégis, nagyon sokat nyugtalankodott. Rossz álmok gyötörték, nem tudta megmagyarázni az okát.
Elképzelhetjük Panka megrökönyödését, amikor másnap reggel felébredve, észrevette megfogyatkozó játékait, ruháit.
- Barbie, mi történt? – tördelte a kezét kétségbeesetten.
Senki sem értette a dolgot. Panka felkapta Barbie-s bögréjét, s akkor… meglátott a bögre alatt egy kis cédulát. Kíváncsian betűzgetni kezdte a szavakat:
„Kedves Panka!
Nagyon fáj, hogy nem szeretsz bennünket, nem törődsz velünk, ezek szerint nincs szükséged ránk. Elmegyünk olyan gyerekekhez, akik sokat szenvednek, s mi segítünk nekik, hogy egy kicsit boldogabbak legyenek.
Légy jó! Pöttyös bögre és valamennyi régi barátod”
Többször neki kellett futnia a soroknak, nem volt könnyű megérteni ezeket a súlyos szavakat. Nagyi csöndesen kivette kezéből a cédulát és így szólt:
- Látod, neked mindened megvan, s elhanyagolod régi, kedves játékaidat. Gondolod, ez nekik nem fáj?
- Hogyhogy Barbie itt maradt? – szipogta a kislány.
- Mert őt még szereted, egy kicsit, ki tudja meddig? Ugye az iskolában rosszul esne, ha csak addig barátkoznának veled a gyerekek, amíg népszerű vagy? Utána meg kiközösítenének, mint te a játékaidat? Ugye, milyen rossz lenne?
- Igazad van, nagyi, de most már nincs mit tenni – keseredett el Panka.
- Tudod mit bánok a legjobban? A pöttyös bögrémet.
- Miért pont azt?
- Mert rád emlékeztetett. Milyen sok finomságot készítettél nekem! Miközben iszogattam a forró kakaót, meséltél sok szépet, ha beteg voltam, akkor is őt hoztad oda az ágyamhoz. Olyan sok kedves emlék, s most már nincs!
- Dehogynem! A szívedben őrzöd, nem vesztek el. Egyébként meg vehetünk pár játékot, de csak akkor, ha szereted őket és törődsz velük rendesen.
- Köszönöm, de most nem kérek semmit!
Panka napokig szomorkodott, megértette, mekkora fájdalmat okozott játszópajtásainak.
A mesémnek azonban itt még nincs vége!

A pöttyös bögre megérezte, mennyire vágynak utána! Hiányzott neki kis gazdája, a nagymama szorgoskodása a konyhában, a jól megszokott neszek, zajok.
A pöttyök egy érző szívet takartak, s a szívben honvágy tombolt.
Nagy volt ám Panka öröme, amikor egy szép, napos reggelen, ott találta kedves bögréjét a helyén!
- Nézzétek, nézzétek! – kiáltotta boldogan.
- Ez azért van, mert megbántad, amit tettél – mondta nagyi.
- Vajon a többi játék és ruhácska visszajön?
A pöttyös bögre belsejében egy kis levélke lapult:
„Kedves Panka!”
Köszönünk Neked mindent! Most már nem fázunk, vidámak vagyunk, és jól érezzük magunkat! Köszönjük, hogy megörvendeztettél minket kincseiddel!
Szeretettel: a Szomszéd Gyerekek”
Ettől a naptól kezdve Panka élete megváltozott. Rengeteget játszott, babusgatta kedvenceit, azonban bőkezűen megajándékozta szegény sorban élő pajtásait is, ha látta, szükségük van valamire.
Sokan barátkoztak vele, nem érezte magát többé egyedül.
Ha nem hiszitek, járjatok utána!


Árvay Mária

A mese hangos változata az alábbi linken meghallgatható:

***************************
5. ARCKÉPCSARNOK

VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET 
 GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA

A 2016 - ban fiatalon elhunyt Szabó Szonjára szeretnénk emlékezni a vele készített riport révén.

"…Az élet szép és szeretni jó!..."

SZABÓ SZONJA PRÍMA DÍJAS SZÁJJAL FESTŐ riportja
A riport készítői dr Kellner Szilvia és Szabó Tiborné ( Gerencsér Hajnalka)

- Mesélj nekünk, kérlek a születésedről!
- 1978-ban 3,70 kilósan láttam meg a napvilágot. Egészségesen adtak ki a kórházból. Fél éves koromra elértem a 6 kg 40 dkg - t, de onnantól kezdve nem akart gyarapodni a súlyom. Megállt a fejlődésem, akkor kezdtek Édesanyámék utánajárni, mi lehet a probléma. Sajnos nem jó orvosoknál jártunk elsőre…

- Gyermekorvos nem járt nálatok, aki közelebbről ismert?
- De igen. Hetente jött hozzánk. Édesanyám kérdezte tőle, hogy mi lehet a probléma, miért van ökölben mindig a kezem? Azt mondta, ez csecsemőszokás, a csípőmre gyanított, hogy nézessük meg, mert az talán gyengébben fejlődik. Akkor mentünk el Tatabányára egy ortopéd orvoshoz, és ő tett fektető sínbe.

Gerencsér Hajnalka riporter
- Ez mit jelentett?
- A fektető sínt fél évig kellett viselnem. Ez fémből készült, ami ki volt bélelve, hogy ne törjön. Ebbe kellett belehelyezni a medencémet, / fenekemet / úgy, hogy a lábaim teljesen oldalra voltak kifordítva, amit szíjjal kellett rögzíteni. Erre szerinte azért volt szükség, hogy a csípőízület jobban fejlődjön.

- Fél év után lett valamiféle javulás?
- Sajnos nem! Az egész család várta a csodát, hogyha lekerül rólam a fektető sín, minden rendben lesz. Mint utólag kiderült, ebben a korban kellett volna éppen sokat mozgatni. Akkoriban a Szabadság hegyen, volt egy intézet, ahol kimondottan csecsemőkorú mozgásukban kicsit visszamaradottakat kezeltek mozgásterápiával.
Ekkor ugyanis lett volna rá esély, hogy más idegpálya átvette volna a szerepet. Ez azonban nem így történt.

- Más orvos nem látott Szonja?
- De igen! Szüleim nagyon kétségbeestek. Egy nagyon jó orvos barátunknak mondták, el, hogy valami nincs rendben velem. Így kerültünk ismét Tatabányára egy gyermekorvoshoz. Ő mondta, hogy ezt a betegséget már a születéskor észre kellett volna venni. Még szakirodalomból képet is mutatott Édesanyámnak, erről az egyszerű megállapítási módról.
Ami a következő: kezénél fogva fel kell emelni a csecsemőt, és ha keresztezi a lábait, akkor Little - kórra lehet következtetni.
Ennek ellenére engem teljesen épnek adtak haza.

- Mit jelent ez a betegség?
- A Little - kór, újszülött - kori agysérülést jelent, a fejlődésben lévő agyat valamilyen inzultus éri, aminek következtében károsodik a mozgató rendszer.

- Te akkor még nagyon kicsi voltál, gondolom szinte semmit nem értettél az egészből, viszont Édesanyád rettenetes perceket élhetett át.
- Villámcsapásként érte Őt a hír, hogy valószínűleg nem is fogok tudni járni. Nálam a beszédközpont is sérült. Az édesanyám orvosról orvosra vitt, nem akarta elfogadni azt, ami velük történik.

- Most egyik cikk alapján szeretném Édesanyád szavait idézni, hisz rengetegen példát vehetünk Róla!
- Amikor megtudtam, hogy ilyen súlyosan mozgássérült, mellbevágott a hír, de úgy voltam vele: ha a sors és a Jóisten ezt szánta nekem, akkor meg kell oldanom ezt a helyzetet, meg kell birkóznunk vele. Hittel, szeretettel, kitartással.

- Volt valamiféle orvosi beavatkozás?
- Megműtötték a két csípőmet, a két térdemet, ágyékban nyújtottak, egyik csípőmet még egyszer megműtötték, közben eltörött a lábam. Onnantól kezdve el is kezdett az egyik lábam rövidülni, attól pedig a gerincem is elferdült. Műtétről műtétre jártunk, de semmi sem hozott javulást. A családnak el kellett fogadnia, hogy soha sem leszek olyan, mint a velem egykorú gyermekek.

Szabó Szonja a többi díjazott társaságában
- Megérintett a sorsod drága Szonja! Hogyan és hol jártál iskolába?
- Hat éves koromban egy rehabilitációs otthonba kerültem és ott végeztem el az általános iskolát. A tatabányai Móra Ferenc iskolának voltam a tanulója. Az ottani tanárok jöttek ki az otthonba tanítani.
 Jó érzés volt, hogy az iskola jubileumi ünnepségére is meghívtak, és bekerültem az iskola évkönyvébe is, mint ,, Akikre büszkék vagyunk ’’.
A 8. osztály elvégzése után számítógép kezelést tanultam, majd Oklevelet szereztem, mint számítógép kezelő.
Majd a régi Rehabilitációs Gyermekotthonom beindított egy úgynevezett Dán típusú iskolát. Itt elméleti és gyakorlati képzést kaptunk, majd 1 évet dolgoztunk.
Én két szakmából vizsgáztam, papírfeldolgozásból és virágkötészetből.
Majd 1 évet dolgoztam a Rehabilitációs Intézet boltjában, mint névjegykártya készítő.
Fontosnak tartottuk, hogy saját jogon legyek rokkantnyugdíjas, és ne, mint járadékos.

- Mesélj, kérlek a gyermekkorodról!
- Sok szép emlékem van gyerekkoromból, amikért nagyon hálás vagyok.
Ha otthon voltam sokat mentünk sétálni, kirándulni, üdülni, még külföldre is. Semmi családi programból nem maradtam ki, amiért nagyon hálás vagyok szüleimnek, testvéreimnek. Soha nem éreztették velem, hogy teher lennék az életükben.
Te ajándék vagy Szonja, akire épp a sors pakolt hatalmas terhet, és nagyon büszkék vagyunk Rád és szeretünk Téged!

- Van Testvéred?
- Van egy nővérem, - Noémi -, aki 8 évvel idősebb és van egy bátyám Roland -, aki 6 évvel idősebb nálam.
Ma már mindegyik külön él, de szerencsére mindegyik Tatán.
Így napi kapcsolatban vagyunk.
Nagyon jó a kapcsolatom Noémi férjével, Gáborral is.
Roland sajnos elvált, de vele maradt kisfia Kevin, aki már gimnazista.
Úgy nevelődtek, természetes volt számukra, hogy segítsenek.
Egy percig sem éreztették velem, hogy teher lennék számukra. Már csak azért sem, hogy ,, más ’’ vagyok. Barátaik előtt is büszkén vállaltak.
Noémi például még tinédzser korában a randijára is elvitt.
Kevin kicsinek sokat volt nálunk. Neki is természetes volt, hogy én mozgássérült vagyok, akit néha még akár neki is ki kell szolgálni. Vele rengeteget mentünk sétálni. Ha elfáradt gyakran ült az ölemben, vagy kapaszkodott a kocsimba.
Ma már nemcsak nekem segítenek, hanem anyának is.
Összetart a család. Nyaranta például az egész család 1 hetet tölt Zánkán, Gáborék nyaralójában.

Szabó Szonja alkotásai...
- Sokan ismernek szülővárosodban, Tatán.
- Szüleim soha nem dugtak el a négy fal közé. Sokáig babakocsiban, később már elektromos kocsimmal mozdultam ki otthonról.
Minden fele találkozhattak velem. Piacon, boltokban, színházban, rendezvényeken, kiállításokon, koncerteken, anyukám iskolájában, mert ő tanítónő volt.
Amikor már festettem sokat szerepeltem a TV-ben és újságokban is.
25 perces portréfilm is készült rólam a Cimboránk című műsorhoz. Ebben a sorozatban, nehéz sorsú gyerekeket mutattak be. A Cimbora Gálán jutalmul 1 hetes görögországi utat kaptam. Krétán voltunk.
Később pedig a sportolás is növelte ismertségemet.
Sokat szerepelt a csapat is úgy a tatai, mint a tatabányai TV-ben.
Legutóbb pedig a Komárom – Esztergom megyei Príma Díj növelte ismertségemet.

- Kivel és hol élsz most?
- Anyukámmal élek, Apukám már csak az égből figyel bennünket.
Korábban 4 lakásos társasházban laktunk. Mindenhova lépcső vezetett, ugyanis eltolt szintű emeletes ház volt.
Szerencsére nagyon sovány vagyok, így ez a cipelésben könnyebbség volt, mert cipelni azt lehetett eleget, még házon belül is.


 -,, Édesanyám 28 évig volt szklerózisos és 15 évig fekvőbeteg. Tudom, hogy milyen fizikai erőpróba a mozgatása, én nem is tudtam, nálunk a gondozónők mozgatták Őt.’’
 - Amikor már elektromos kocsim lett és szüleim is idősödtek, egyre nehezebben tudták megoldani kijutásomat. Ezért határoztuk el, hogy építkezni kell.
 Édesanyám 60 éves volt, amikor elkezdtük az építkezést. Ez a ház már teljesen akadálymentes.
Tatán egy csendes, murvás utcában áll a házunk. A nappalink mediterrán hangulatú - falai és berendezése révén. A színeit én választottam. A házban rutinosan mozgok, önállóan közlekedek, számítógépezem vagy rajzolok.
Az apróbb dolgokat megpróbálom önállóan megoldani. Pl.: felkapcsolom a villanyt, felveszem a szemüvegemet, beprogramozom a felvevőt, ha nem tudok valamit közvetlenül megnézni a TV-ben. stb.
Sok dologban azonban sajnos segítségre szorulok, például az öltözködésben és az evésben. Édesanyám kicsi koromtól kezdve a nap 24 órájában velem van, és segít nekem mindenben.

- Rendkívül szoros a kapcsolatod az Édesanyáddal. Nemcsak nagyon szeretitek egymást, hanem kölcsönösen tanultok is egymástól. Édesanyád számára nagyon fontos, hogy tudj bánni a pénzzel, készülj fel az életre, mert bármi történhet.  Egy Rólad írt cikkből tudom, hogy Édesanyád úgy érzi, sokat tanult Tőled: kitartást, akaraterőt, szorgalmat,  türelmet és toleranciát. Az emberek felé pedig egyetlen üzenete van: Sosem szabad semmilyen sérültet sajnálni! Segíteni kell, nem sajnálni! A sajnálattal nem megyünk semmire. Az önmagunk sajnálatával sem.
Milyen a világhoz való viszonyulásod kedves Szonja?
Szabó Szonja alkotásai...

- Nekem nem karnyújtásnyira, hanem fejbiccentésnyire van a világ. Édesanyám és családom sokat segít abban, hogy ez a világ minél közelebb kerüljön hozzám, sőt, hogy annak a részese is legyek. Volt, hogy megkérdezték Anyukámtól, miért visz magával bevásárolni?
Anyukámnak ez a természetes. Sőt, van, hogy én előbb megtalálok egy - egy árucikket, mint ő maga.
Az első számítógépemet is én választottam ki.

- Szereted-e a bizsukat? A csipkéket?
- Tetszenek a szép, ízléses bizsuk, meg is nézem, de hordani nem hordok bizsut. Ami kevés ékszert hordok, az aranyból van. Az én állapotomban amúgy sem praktikus viselet a sok ékszer, hiszen akadály annak, aki felvesz és egyben veszélyes is mindkettőnk számára.
Így vagyok a csipkékkel is. Úgy az öltözékben, mint a lakás díszítésében nem használom, de tetszik a szép míves csipke. Sőt, régen a lakásunkat is díszítette. Lehet, hogy egyszer még előkerülnek a szekrény mélyéből.

- Inkább nőies vagy inkább kényelmes ruhákban érzed jól magadat?
- A nőies szó helyett inkább a divatos szót használnám.
A vékony lábaim és kezeim miatt / hiszen összesen 24 kg vagyok / meg kell gondolnom, mit veszek fel. Ezért általában nadrágot viselek. A többi mindig attól függ, hogy hova megyek. Kiállításra, színházba stb. vannak kimondottan elegáns ruhadarabjaim. Ha edzésre vagy versenyre megyek, akkor sportos ruházatot viselek. A divatos holmik vásárlásában a Nővérem is sokat segít. Ha magának vásárol, akkor gyakran engem is meglep.

- Szereted a gyerekeket?
- Nagyon szeretem őket, és ők is szeretettel, érdeklődéssel fordulnak felém. Vonzza őket a kocsim.

- Szereted-e a természetet?
- A természetet nagyon szeretem. Szerencsére Tata bővelkedik természeti szépségben, így csak nagy sétákat kell tenni. Képeim legnagyobb része valamilyen módon kapcsolódik a természethez.
Szerencsére házunkhoz elég nagy szépen gondozott kert is tartozik. Sok az általam kiválasztott és megrendelt fa, cserje, virág. Jó időben mindig végigjárom a kertet a gyümölcsfáimmal, elbeszélgetek’’. Van egy kis kerti tavunk is, díszhalakkal. Úszkálásuk, kergetődzéseik szaporodásuk, nődögélésük látványa, sok – sok örömet jelent számomra.

- Van-e kedvenc helyed?
- Kedvenc helyem az Öreg-tó környéke és a kertem. Általában a vizes helyek vonzanak. Szerencsére sokfelé jártam már az országban és szerencsére külföldön is. Ennek ellenére én elégedett vagyok Tata szépségével.

- Szereted az állatokat?
- Szeretem az állatokat. 18 évig élt velünk a Micó nevű cicánk. Rengeteg szeretetet adott, ami különös volt. Nagyon vigyázott rám. Mindig úgy ugrott az ölembe, hogy meg ne karmoljon. Sokat ült a nyakamban, amikor az asztalomra borulva pihengettem. Úgy nézett ki a nyakamban, mint egy gallér. Ilyenkor ő is nagyokat aludt. Csak a csapból volt hajlandó inni. Ha szomjas volt bement a zuhanyzóba a mosdó elé állt és nyávogott. Amikor gipszben voltam mellém telepedett.
Aztán egyszer napokra eltűnt. Rengeteget sírtam, már szinte fel is adtam, hogy előkerül. Egyik nap aztán nagyon vékony hangú Micószerű nyávogást hallottunk a bejárati lépcső felől. Rettentő állapotban volt. A hátsó lábát csak vonszolni tudta, az arca, orra tele volt vérrel, földdel. Valami elüthette, így rettentő erő kellett neki, hogy hazavonszolja magát.
Mondtuk is, hogy Micót, csak a szeretet ereje hozta haza. Aztán szegény medencegipszet kapott. Ekkor én telepedtem mellé, amiért nagyon hálás volt. Az előtt hagyott itt, mielőtt új házba költöztünk. Megérezte, hogy ott már nem találná a helyét.
Szeretem a mókusokat, sünit, az énekes madarakat. Téli képeimen gyakran szerepelnek is. Belőlük sincs hiányom. A tavunknál gyakran le is szállnak. Ősszel még süni is meglátogatta tavunk vizét. Élvezem, ahogy a feketerigó fürdik stb.

- Melyik évszak a kedvenced?
- A kedvenc évszakom a tavasz. Élvezem a természet ébredezését. Előbújnak a kedvenc kis virágaim a krókuszok, tulipánok, nárciszok. Na és természetesen virágba borulnak a nagy gonddal kiválasztott kis gyümölcsfácskáim, akiket arra buzdítok, hogy hozzanak minél több, nagyobb és finomabb termést. Aztán elkezd érni az eper, a málna, a ribizli, a cseresznye, a meggy, a sárgabarack, a szeder, és így tovább, amiből mind – mind megtalálható a kertemben.

- Szereted-e a zenét? Milyen zenéket hallgatsz?
- Szeretem az érzelmeket, gondolatokat közvetítő dallamos zenét. Lehet akár rapp is, ha van mondanivalója. Ilyeneket keresek és hallgatok, akár háttérzeneként is, ha valamivel foglalatoskodom.

- Mi az a dolog, amitől legjobban félsz?
- Amitől a legjobban félek, az - az édesanyám majdani elvesztése. Amire az ember nem is mer gondolni, de a lelke mélyén tisztában kell ezzel lennie. Ez az én esetemben százszorosan igaz. Hiszen ő a kezem, a lábam álmaim tudója, vágyaim, akaratom megvalósításának segítője, a segítőm, a barátnőm is, de leginkább ANYA! ANYA csupa nagybetűvel, mert a világ legjobb anyukája.

- Könnyeket csaltál a szemembe - bevallom. A betegség rengeteg korlátot szab életedben. Nagyon nehezen tudsz beszélni, és a kezeidet sem tudod sajnos használni. De tudod Szonja… hány embert ismerek, aki ezeknek a dolgoknak ugyan birtokában van, s mégsem értékeli a társait, az életét, aki nem látja szépnek az életet? Te sokkal többet tudsz náluk, s mi több, velünk is láttatod az érzéseidet. Tudom, hogy nagyon mély érzésű vagy! Köszönöm, hogy ismerhetlek!
Gyűjtesz valamit?
- Korábban gyűjtöttem a Kinder figurákat és a szalvétákat. Ma már a recepteket gyűjtöm. A családi ünnepekre, amikből akad bőven, mindig én találom ki a menüt.

- De jó! Képzeld Szonja! A Férjem, Tibi vezet a Facebookon egy közösséget: A Nagy Levin konyháját, ahol saját vagy bárhonnan talált recepteket, videókat osztunk meg egymással. Ha van kedved, csatlakozz közénk!
Milyen filmet, könyvet szeretsz?
- Szeretem a Micsoda nő! Című filmet, már csak a sármos Richard Gere miatt is remek alkotás, de szeretem a szerelmes regényeket is…

Szabó Szonja alkotásai...
- Sportolsz is. Kérlek, mesélj nekünk erről!
- A boccia / ejtsd bocsa / egy labdajáték.
Kimondottan 4 végtag sérültek játszhatják.
A betegségnek megfelelően vannak kategóriák.
Én, mivel súlyosan sérült vagyok a BC3-ban versenyzek. Ez azt jelenti, hogy van egy, sí sánchoz hasonló segédeszközöm, amiben gurítom a labdát. Van egy segítőm, aki az édesanyám. Ő adja fel a labdákat és állítja be a ,, csövet ’’ az utasításaimnak megfelelően. Ő háttal ül a pályának. A játékot 6 piros, 6 kék, és 1 fehér céllabdával játsszák. A labda színét a versenyen úgy sorsorják. Az győz, akinek több labdája van közelebb a fehér, céllabdához.
Alapító tagja a vagyok a Tatabányai Humanitás SE boccia csapatnak. Akikkel hetente egyszer járunk edzésre.
Több érmes helyezésem van. Legbüszkébb azonban a 2011-es Országos Bajnoki címemre vagyok.

- Fantasztikus képeket készítesz. 2013-ban Príma - Díjat nyertél.  Mesélnél nekünk a kezdetekről?
- A gyógytornász beszélt rá, hogy látott egy vastüdős embert, aki szájjal festett, és mi lenne, ha én is megpróbálnám? Nagyon tetszett nekem az ötlete.

- Édesanyád hogy fogadta?
- Anyukám akkor nem örült túlzottan ennek, mert félt, hogy a kezeimet még kevésbé fogom használni, már pedig az iskolában írnom kell. Később mikor egyre többet kellett írnom, már azt is szájjal tettem.

- Mióta rajzolsz és festesz?
- 12 éves koromban úgy döntöttem, hogy ecsetet veszek a számba. Az első vonást a második, a másodikat a harmadik követte. Azóta a festés és a rajzolás a szenvedélyemmé vált. Amikor csak tehetem, leülök az asztalhoz és számmal készítem a képeket. Az alkotásaimmal szeretnék üzenni a nagyvilágnak.
,, AZ ÉLET SZÉP, SZERETNI JÓ! ’’

- 15 éves korod óta tagja vagy a Szájjal és Lábbal Festők Nemzetközi Szervezetének. Kik tartoznak ebbe a körbe?
- Különböző korú és nemű emberek. Mindegyikőjüknek más problémája van.
Van, aki balesetben veszítette el a karját, mások pedig betegség miatt nem tudják használni a kezüket.

- Milyen gyakran és hol tartjátok az összejöveteleket?
- Anyukámmal havonta egyszer felmegyünk Pestre, a műtermi foglalkozásra.

- Képeid speciális pontozásos technikával készülnek, egytől egyik ámulatba ejtenek. Honnan jött az ötlet, hogy ezt a technikát alkalmazd?
- A tatabányai Fantázia szakkörben Sebestyén J. András tanár úr beszélt rá a pontozásos technikára, amely, azóta igazi, sokak által ismert és elismert stílusjegyemmé is vált.

- Csak műteremben alkotsz?
- Legtöbbet itthon alkotok, hiszen egy kép nem egy nap alatt készül el. Jelenleg is van tanárom Szigetvári Krisztina grafikus, iparművész, aki mentorom és barátom is egyben. Vele több, mint 13 éve dolgoznunk együtt. Ő nagyon tehetségesnek tart. Szerinte munkáimon keresztül mások életét is gazdagítom.

- Mi a kedvenc rajzeszközöd?
- A filctoll, mert ezt könnyebben és tisztábban tudom használni.
Segítségével fejlett színérzékre tettem szert.

- Mi segíti a színérzéked fejlettségét?
- A tapasztalat. Nagyon nem mindegy, hogy melyik színt pakolom fel előbb. 

- Hol találkozhatunk a facebookon kívül az alkotásaiddal?
- Képeslapokon, naptárakban is láthatóak alkotásaim. Ezen kívül kiállításokon. Nemcsak itthon hanem határainkon túl is.
Legutóbb 2015 novemberében a németországi Gerlingenben voltak láthatóak képeim.

- Mesélj erről, kérlek!
- Ezt a lehetőséget a Príma Díjhoz kaptam Tata Város Különdíjaként, hogy kiállíthatok Tata város valamelyik testvérvárosában. Én Gerlingent választottam.
Életem legnagyobb élménye volt! / Hangulatát hűen adja vissza az újságcikk, amit levelemhez csatolok. /

- Mire használod a festést?
- Mivel nehezen beszélek, így a festést használom arra, hogy általa kifejezzem azt, ami éppen foglalkoztat. A női alakokban a szépséget, a harmóniát, a szeretetet. A színek sokszínűségében a vidámságot, az életigenlést. Az állatok, növények megjelenítésében a természet szeretetét. Néha képzeletben felülök a pillangó szárnyára, hogy szabadon repülhessek a szárnyán. Most ugyanis pillangó korszakom van.
A pillangókat  - amelyek lélekszimbólumok - a Gyógyító Művészetek közösségben többen is nagyon szeretjük. Szabadságot, a fantázia szárnyalását is jelképezik... Mindemellett káprázatos színekben tündökölnek.

- Úgy tudom, illusztrációkat is készítettél. Kinek?
- Tos Zoltán mozgássérült barátomnak a verses füzetét illusztráltam.
Korábban Dudás Ágnes mesekönyvét illusztráltam. Azóta ő már Dr. Dudás Ágnes jogász.

- 2013-ban elsöprő arányú győzelmet arattál a Komárom - Esztergom Megyei Príma Díj közönségszavazásán, így Te vehetted át a Közönség Príma Díjat a Jászai Mari színházban szervezett gálán. Ezzel az alkotóművészetedet és kitartásodat ismerték el.  Ezúton is szeretettel gratulálok ehhez az elismeréshez és az alkotói munkádhoz!
- Ez a több mint 12 ezer szavazat bizonyítja: ismernek, támogatnak, elismernek, szeretnek. Ez a díj legszebb velejárója...
Hálás szívvel gondolok azokra, akik érdemesnek találtak a jelölésre. Egy sérült embernek már ez is nagy elismerés, különösen olyan súlyosan sérültnek, mint én, aki szavakkal nehezen fejezi ki magát. Aki talán épp ezért választotta a festészetet, hogy így fejezze ki magát. Azért járja az iskolákat, hogy meggyőzze a gyerekeket: senkit nem lehet ismeretlenül, csak a külsőségek alapján megítélni. A képeim színeivel, az egyszerű életből vett formáival, a természet szeretetével próbálom életem mottóját közölni: ,, Az élet szép, szeretni jó. Tenéked magyarázzam? ”

- Ezen kívül milyen, elismerésben volt még részed?
- A Veszélyben a csend világa, a Diákszövetség Alapítvány országos gyermekrajz pályázatokon, a Magyar Rákellenes Liga kiírásán, a Magyar Posta Bélyegpályázatán országos díjakat nyertem, a Magyar Napenergia Társaság is elismerte tehetségemet.

- Ha összegezni kellene, mi az, ami színesebbé teszi az életedet?
- Az alkotás nem hiányozhat az életemből, ahogy a szeretet sem. Filctollak garmadája várja, hogy a világ egy - egy apró csodáját papírra vessem egyedi, pontozásos technikámmal.
A barátság és az emberi kapcsolatok is fontosak, amit ma már az internet, használata is megkönnyít. Az interneten beszélgetek, verseket olvasok, informálódok. Sokat járok el itthonról a sport miatt és, a meghívások miatt is.

- Magaddal kapcsolatban szeretnél-e valamit elmondani a riportban?
- Természetesen az én életem sem csak ,, happy ’’.
 Vannak egészségügyi problémák, amiket egyre nehezebb megoldani, mert sok korszerű vizsgálati eszközt az állapotom miatt nem tudnak használni.
Nehéz olyan segédeszközt találni, ami tényleg segítséget jelentene. Mindig agyalni kell, hogy mit, hogyan alakítsunk át. A TB által támogatottak korszerűtlenek, gagyik. És még sorolhatnám… Pl.: háztörlesztés / deviza /…
Ennek ellenére vallom, hogy a sors által kiválasztott, Isteni kincs birtokosa vagyok. Szeretetteljes családi, baráti légkörben élek, ezt nem kárpótlásnak, hanem a sors megbecsülendő ajándékának tartom.

- Mi a legfontosabb számodra az életben Szonja?
- A legfontosabbak: egészség, szülői és testvéri szeretet, gondviselés.

- Hiszel-e a szeretet erejében?
- Feltétel nélkül. Hiánya beteggé, szegénnyé, életunttá - birtoklása boldoggá, határozottá, szárnyalóvá tesz.

- Sajnos minden embert ér valamiféle veszteség az élete során. Te hogyan dolgozod fel, mi ad erőt ilyenkor?
- Sajnos igen! Ahogy idősödünk egyre gyakoribb, hogy elveszítünk hozzátartozóink, rokonaink, barátaink közül.
Természetesen megvisel. Különösen, akiket fiatalon veszítek el. Ilyenkor nem igazán vígasztal, hogy az élet része a halál is. Erőt talán a közösen átélt élmények felidézése ad. Minden év elején, elkészítek egész évre szóló születésnapi, névnapi naptárt. Azok is szerepelnek ebben, akiket sajnos már elveszítettem. Ezt a nevük mellett egy keresztel, jelzem. Ez egy hónapokra lebontott naptár. Így tartom fenn emléküket. Ilyenkor a közelieket / itt közlekedési távolságot értek / emlékére a temetőben gyújtok mécsest, a távolaikért gondolatban gyújtok gyertyát.

- Ebben az érdekvilágban elsikkad a lényeg, az ember. Kihalóban van a szeretet. Neked mi a véleményed erről? Aki érzékeny, azt épp a lelkén keresztül lehet beteggé tenni, de a gyógyulása is a lelkén keresztül történhet... a szeretettel.
- Mi magyarok aztán ehhez igazán értünk. Az emberek befelé fordulók lettek. Elzárkóznak mindentől, mindenkitől, így az esetlegesen feléjük irányuló szeretettől is. Amitől aztán egyedül érzik magukat, életunttá válnak, ami megbetegíti lelküket és lelkükön keresztül a testüket.
Mindez a sérült emberekre hatványozottan érvényes.

- Mi a véleményed, ha a lelkünkre vigyázunk és ápoljuk, akkor nehezebben alakulnak ki betegségek?
- Igen! Ezt a véleményt határozottan osztom.

- A végtagok nem megfelelő működése vagy elvesztése fizikális nehézséget is ró az emberre. A sok lelki teher közül a kiszolgáltatottság és a bezártság a legfájóbb… Mi módon lehet, illetve lehet - e ezeket enyhíteni?
- Erre a kérdésre nekem nehéz válaszolni, mert az én sérülésem velem született. A kiszolgáltatottságot inkább kiszolgálásnak élem meg, amihez nagy türelemmel próbálok viszonyulni. Arra törekszem, hogy amit lehet, ha erőfeszítéssel is, de magam oldjak meg.
A bezártság sem ismert számomra. Inkább csak akadályokról beszélnék.
Ismerőseim között is vannak, akik életük nagy részét egészségesen élték le és mozgásukban korlátozottak lettek.
Semmit nem hajlandóak változtatni életstílusukon, szokásaikon. És most megint csak arra tudok visszatérni, hogy amíg nem fogadjuk el a megváltozott helyzetünket, és nem törekszünk arra, hogy minél  elviselhetőbb legyen, amíg nem tudunk egy bútordarabot arrébb tenni, vagy akár kidobni, ha nem tudjuk ötletekkel, lakáson belül is biztosítani a mozgás szabadságát, addig valóban kiszolgáltatottak és bezártak leszünk, amit nagyrészt magunknak is köszönhetünk.

- Mi a véleményed arról a szóról, hogy fogyatékos?
- Kimondottan zavar ez a szó, hogy fogyatékos.
Pedig erőszeretettel használják, mint gyűjtőnevet az összes sérült emberre. A magyar ember pedig ennek a szónak a hallatán, mindjárt arra gondol, aki értelmi képességeiben ,,akadályozott’’. Ennél fogva aztán úgy is bánnak velünk. Pl.: artikulálva és hangosan beszélnek hozzánk, mintha a mozgássérültség siketséggel is járna stb.

- Mit gondolsz, a sérült embereknek mi lenne az a dolog, ami elősegítené a testi és lelki gyógyulásukat?
- Véleményem szerint elsősorban önmaguk tehetnek önmagukért. Leginkább azzal, hogy nem sajnáltatják magukat és nem sajnálják önmagukat. Ahhoz, hogy mások elfogadják, elsősorban önmaguknak kell elfogadni önmagukat. Még ezt nem teszik meg nem várható gyógyulás.

- Mi a véleményed a Gyógyító Művészetek közösségről?
- Nagyon örültem, hogy egymásra akadtunk a neten!
Végre megint egy olyan közösség, ahol gondolatokat, érzéseket, cserélhet, barátokra lelhet az ember.
Fontosnak tartom a bemutatkozás lehetőséget, hiszen a sérült embernek, ha nincs segítsége, duplán olyan nehéz a kitörés.

- Mit javítanál a közösségünk munkáján?"
- Nehezen tudnék ötletet adni. Így kívülről úgy jó, ahogy van.
Ezeket a riportokat kimondottan jó ötletnek tartom. Jó, mert azokat, akik már rátaláltak azokra a tevékenységekre, amivel a betegségüknek megfelelően tevékenykednek, megerősíti, erővel tölti fel, aki pedig még keresi önmagát, annak talán ötletet, erőt ad, hogy ő is léphessen. A tétlenkedőket pedig talán felrázza.

- Mi a véleményed a barátságról?
- A barátság nagyon fontos része az életemnek. Természetesen csak a családom után. A barátság igen széles skálán mozog. Vannak nálam bőven korban idősebbek és vannak hozzám hasonló korúak. Jó megosztani velük örömömet, sikereimet, bánatomat, gondjaimat. Ami egy kicsit megritkult, az a személyes találkozás. Azért a jelentősebb eseményekről mindig tudunk és ekkorra a személyes találkozást is összehozzuk. Esetemben pl.: egy jubileumi kiállítás, kerek születésnapi évforduló.

- A modern kor vívmánya a számítás technika, az internet. Sokan furcsállják, főleg az idősebb korosztály, hogy barátságok köttethetnek úgy is, hogy nem is találkoztak az emberek egymással személyesen.
Te osztod ezt a nézetet?
- Én is hiszek a modern kor vívmányaiban, az internetben, és szerintem is köttethetnek barátságok úgy, hogy az emberek nem is találkoznak személyesen egymással. Sőt! Nekem vannak olyan időskorú barátaim, akikkel évek óta jó barátságban vagyok. Velük nem is az internet az, ami összehozott, hanem az a karácsonyi csomag, amit a Szájjal, Lábbal Festőktől kapott. Számukra a munkáim által lettem érdekes.

- A televízió megöli az emberek közti kommunikációt. Te ezt, hogy látod?
- Én nem érzem, hogy a televíziónak valami köze lenne az emberek közti kommunikáció elmaradásának.
Lehet, hogy azért, mert egy film kedvéért még soha sem mondtam le egy baráti találkozót sem. Ilyenkor egyszerűen felveszem azt a filmet vagy sorozatot, ami érdekel, és visszanézem, amikor időm engedi.
Ebben és minden kommunikáció esetében vallom azt a közhelyet, hogy ,,arra van időnk, amire szakítani akarunk’’!

- Mi a véleményed a Facebookról?
- Kettős érzésem van vele kapcsolatban!
Szeretem használni, mert gyorsan tudok kommunikálni ismerőseimmel. Gyorsan tudom megosztani örömömet, bánatomat ismerőseimmel és ugyanígy tudok meg én is másokról.
Közben pedig fenntartással is vagyok, mert sok minden kikerül, amit nem biztos, hogy szeretném, hogy bárki is lássa. Nem igazán lehet követni és azt sem tudni, hogy ki él vissza vele. Így én nem sok mindent szoktam megosztani magamról.

- Te is kerekes székes vagy, mi a véleményed az akadálymentesítésről, rámpák használhatóságáról?
- Erre csak azt tudom mondani, hogy ez már néha vicc a düh kategóriából. Szomorú, hogy új középületek készülhetnek úgy, hogy nem akadálymentes. Ami még szomorúbb, hogy át is veszik.
Vicc, hogy ahova elég lenne rámpa, oda emelőt tesznek, ahova meg emelő kellene, oda olyan meredek rámpát, hogy nem lehet feljutni rajta. A legviccesebb a labirintus. Elszédül az ember, mire feljut, de az is lehet, hogy lemarad az előadásról. Ha rámpán fel is jut az ember, akkor sem biztos, hogy bejut, mert az ajtó rossz fele nyílik, vagy éppen árut raktak oda.
A WC-k is megérnek egy misét. Hol a mosdó van útban, vagy a WC. Arról már nem is beszélek, hogy a tervezők azt gondolják, hogy csak az a mozgássérült, aki a kerekesszékéből át tud ülni. Arra már nem gondolnak, hogy a segítőnek is el kellene férni valahol. Folytathatnám a felsorolást, de minek. Hiába mondjuk.
Szerencsére nálunk mindig van rámpa, mert az autónkba is rámpán jutok fel. Így már rutinosan cipeli anyukám, ahova tudjuk, hogy máshogy nem jutok be.

- Mi a véleményed az esélyegyenlőségről? Ez hogy valósul meg a való életben?
- Ez a kérdés szorosan összefügg az előzővel. Amíg nem tudok bejutni valahova, addig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről, csak kirekesztésről.  Amíg a köztudatba nem épül be, hogy a sérült ember is egyenrangú az éppel, addig nincs miről beszélni. Tanulhatnánk a németektől. Az egész gerlingeni tartózkodásom alatt nem éreztem, hogy sérült vagyok. Csak nagy – nagy szeretetet, elismerést, és tiszteletet, és érdeklődést éreztem.
Hogy mennyire szívből jött az is igazolja, hogy azóta jártak már a vendéglátók közül Tatán, és felkerestek az otthonomban.
De a sajtóvisszhang is ezt tükrözte.
Arról már ne is beszéljek, hogy mindenhova akadály nélkül bejutottam.

- Kérlek, ejtsünk pár szót a vágyaidról is!
- Vágyaim? Természetesen vannak. Vannak olyanok, amelyekről tudom, hogy azok is maradnak és vannak olyanok, amik talán teljesülnek.
Amire igazából vágynék, az egy őszinte párkapcsolat. Aki úgy és olyannak szeret, amilyen vagyok. Szeretnék egy olyan segítőt a boccia játékhoz, aki felváltaná édesanyámat a segítői feladatok alól. Aki velem tudna jönni az edzésekre, versenyekre.

- Ha mindösszesen 3 szót kellene papírra vetni… melyek lennének ezek?
- Köszönet mindenért, mindenkinek.

- A baráti köröm nagy része mozgássérült, ezáltal sok mindenbe belelátok. Tudom, hogy egy végtag nem megfelelő működése, vagy elvesztése mennyi dolgot, képességet elvesz az illető életéből. Nagy lelki terhet tesz az emberre. Sok egészséges lenézi azokat, akikre épp fel kellene nézni. Mit tehetnénk a szemlélet jó irányú megváltoztatásáért?
- Én úgy látom, tapasztalom és meg is értem, hogy azoknak az embereknek nehezebb feldolgozni a velük történteket, akik úgymond  ,,épek ’’ voltak. Minél tovább sajnálkozik, minél később tudja elfogadni az új helyzetet, annál nehezebbé válik az élete.
Ha valaki hagyja, hogy elhatalmasodjon rajta a lelki teher, akkor ez fel is emészti a lelkét. Gonosszá, önzővé, iriggyé válik, elutasít minden közeledést és önmagát zárja ki a szeretetből.
Valóban, sokan lenézik a sérülteket. De miért? És erről már mi is tehetünk. A sérült talán felnéz a másik sérültre? Sok esetben ugyanúgy elfordítja a fejét, mint az épek. Még sok esetben a közeledést is elutasítja. Hogy mit tehetnénk a szemléletváltásért? Leginkább személyes példákkal. Minél több jelenléttel. Média, sajtó, rendezvények, színház, koncert, bevásárlás stb. Egyszerűen az élet minden területén. Tudom, tapasztalom, hogy mindez nagyon fárasztó, különösen azért, mert nekem például még egy főre szükségem van a megvalósításhoz. Ezért is vagyok olyan nagyon hálás édesanyámnak, hogy mindehhez hozzásegít. Sokan mondják könnyű nekem! Sokan ismernek. Csak mindezért sokat is kellett tenni. Évtizedek munkája van benne és nem kevés anyagi áldozat. Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány pöttyöt tettem papírra, hogy hány kilométert tettem csak azzal, hogy arrébb megyek, hogy a számba vegyem a filcet, egyiket a másik után, mire összeáll egy – egy kép. Vagy, hogy mennyibe kerül egy – egy kiállítás, már csak a képkeretezésre gondolva.
Igen ismernek, felismernek, összesúgnak az emberek a hátam mögött
 ,, ő az, aki szájjal fest ’’. Igen odafut hozzám az iskolás gyerek és mondja ,,én ismerlek, te voltál ott tavaly az iskolánkban szájjal festeni’’. Igen személyes meghívást kapok városi rendezvényekre, fogadásokra, jótékonysági rendezvényekre. Természetesen ezeken meg is jelenek.

De évek óta járom a tatabányai iskolákat a Mosolygós Gyermekekért alapítvánnyal, évek óta festek Tatabánya Főterén, a Bázis Gyermek és Ifjúsági Központ szervezésében. És még a sportról nem is beszéltem.
Igen! Mindezért kaptam a Príma Díjat. Igen! Ezért kaptam Tata Város Különdíját, hogy 2015-ben kiállíthattam Tata testvérvárosában Gerlingenben. Igen, ezért kísért el Gerlingenbe személyesen polgármesterünk, hogy ott személyesen nyissa meg kiállításomat Gerlingen polgármesterével.
Ehhez a témához ajánlom, hogy nézzétek meg a YouTube-on a polgármesterem nyilatkozatát az útról, illetve rólam. / Szabó Szonja nevet beütve megtaláljátok Híradó címen /
Jó lenne több ilyen vezető, aki elismeréssel szólna a sérültekről, főleg úgy, hogy az érződjön, hogy ez valóban szívből jön és nem kötelességből.
Mindezért tartom nagyra a Ti törekvéseteket is abban, hogy minél több alkotónak adtok lehetőséget a bemutatkozásra. Mindehhez a munkához kívánok sok kitartást, elszántságot és egészséget.

Nagyon szépen köszönöm a riportot, hogy megismerhettünk ! Minél jobb egészséget és szép alkotásokat kívánok Neked kedves Szonja! 

*************************************

ADAMECZ LÁSZLÓ: SZONJA   

Emlékezés Szabó Szonjára a Primissima díjas szájjal festő művészre, jó barátra.

Ó Szonja, kicsi madár, repkedni nem tudtál.
Adamecz László
Érkeztél bizonytalansággal, szívünk aggodalmával.
Kerested helyedet, szavakat tördelted, vágyaidat őrizted.
András tanított a szépségek titkára,  segített álmaid útjára.
S lett csoda életed, a világot festetted,
virágot, lepkét,Te mindent meséltél.
Mi csak csodáltunk, lelkedtől oldódtunk.
Etalon volt életed, miénk is volt sikered,
tanítottál bennünket, pontokból lényedet,
ajándék volt életed.
Sebzett kicsi madár lelked égbe szállt.
Rád már vártak fenn, hisz kincs voltál lenn,
tanítsd őket pontozósan, örömük legyen tartósan.
Helga szívének virága, lelkünk példás barátja,
Te voltál s maradsz nekünk, szívünkben megőrzünk.

***************************
6. E HA VI SZTÁRVENDÉGÜNK

BEMUTATJUK : ANJO AMIKA  ÉNEKESNŐT

 "BARTEK ANNA / ANJO AMIKA ESZPERANTISTA ÉNEKESNŐ VAGYOK.
1984-BEN DÖNTÖTTEM ÚGY, HOGY ESZPERANTÓ NYELVEN ÉNEKELEK
KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL KAPOTT DALOKAT EGY KÖZÖS NYELVEN.
Bartak Anna - Anjo Amika
MEG LETT JELENTETVE A "POR VIDI LA MONDON" / "VILÁGOTLÁTNI"
KAZETTÁM 1992-BEN, AMELYET NAGY SIKERREL MUTATTAM BE MÉG
ABBAN AZ ÉVBEN BÉCSBEN AZ ESZPERANTÓ VILÁGKONGRESSZUS
KERETÉBEN. A NYOLC NAPOS RENDEZVÉNYEN 108 DARAB KAZETTA
LELT GAZDÁKRA.

AZTÁN RÁ KÉT ÉVRE JÖTT EGY FELKÉRÉS EGYHÁZI ÉNEKEK ELŐADÁSÁRA,
AMELYNEK AZ EREDMÉNYE EGY "DIMANCA KONCERTO" / VASÁRNAPI
KONCERT CÍMŰ KAZETTA LETT AZ EREDMÉNYE, AMELYET ELŐSZÖR
1994 KARÁCSONYÁRA JELENTETT MEG A KÜLFÖLDI KIADÓM. 2002-BEN
LETT MÁSODSZOR KIADVA EZ A KAZETTA HÚSVÉTRA.
DE, HOGY EZ AZ NE TELJEN ÚJ HANGHORDOZÓ NÉLKÜL, 2002 NYARÁN
UGYAN AZ A KÜLFÖLDI KIADÓ ADTA KI A "BELA REVO" / SZÉP ÁBRÁNDOZÁS
CÍMŰ CD-MET 19 DALLAL.
NÉHÁNY DALOM HALLGATHATÓ A YOUTUBE-ON ERRŐL AZ ANYAGRÓL.
MELLÉKLETKÉNT NÉHÁNY LINK ÉS NÉHÁNY KÉP RÓLAM.


AZ ELSŐ DAL RÖVID TARTALMA MAGYARUL: ÁLMODOZÁS EGY BÉKÉS,
SZERETETTELJES, NYUGODT VILÁGRÓL, EGY VIRÁGGAL TELI VÁZA ÉS
EGY KANAPÉ MELLETT. VAGY ÉPPEN A KANAPÉN.
A MÁSODIK DAL LEHETNE EGY HONFOGLALÁS MÁS MEGFOGALMAZÁSA
IS, MERT "HAZÁRA TALÁLTAM, TUDOM MILYEN E FÖLD, / TUDOM, HOVA
VISZ ÚTJA, KÉT FOLYÓ KÖZÖTT. AZ ESZPERANTÓBAN CSAK A DUNA LETT
MEGEMLÍTVE A DALLAMHOZ SIMULÁS ELÉRÉSE MIATT.
A HARMADIK DAL PEDIG MÁRIÁHOZ, JÉZUS ANYJÁHOZ ÉS ANYJÁRÓL SZÓL.
KELLEMES SZÓRAKOZÁST, DALOK HALLGATÁSÁT KÍVÁNOM.
SZERETETTEL:BARTEK ANNA / ANJO AMIKA

Ha  keresnének  az alábbi e-mailen megtehetik: anjo6a@gmail.com
Kétlaki életem van. Háromszor három hónapot - kicsit többet - Svájcban vagyok, az Eszperanto központban, a    maradékot Magyarországon töltöm.
Puszi, ölelés:
Anjo
Kun miaj plej amikaj brakumoj:
Anjo

***************************

7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN

Kyra Angie: Soha ne mondd, hogy soha!

ELSŐ FEJEZET

Jessica Parker és Lucy Montgomery a Melbournei egyetem
szociálismunkás szak elsőéves hallgatói, az egyetem büféjében
kávéztak. Jessica egy 20 éves, kb. 168 cm magas, vékony testalkatú,
vidám, de kissé bizalmatlan, zárkózott teremtés. Hátközépig ér ő
hosszú szőkésbarna haját rendszerint összefogva hordja. Öltözékével
igyekszik követni az aktuális divatot, de kerüli a kihívó öltözetet és
csak olyan ruhákat vesz fel, amiben jól is érzi magát. Nem csinál nagy
ügyet abból sem, ha Jenny nevű nyolc hónapos Golden retriver kutyája
összeszőrözi a ruháját. Lucy 21 éves, pár centivel kisebb Jessicánál,
vékony, rövid szőke hajú, szemüveges, külsejére, megjelenésére
gondosan ügyelő, kedves, dolgos, nyíltszívű teremtés. Lucy a következő
órájuk, azaz a bevezetés a szociológiába jegyzeteit rendezgette és
felolvasott egy-egy kis részletet Jessicának az előző óra anyagából.
Jessica ugyanis látássérült.

   Egyszer csak Jenett Jones, kissé szabadabb elvű évfolyamtársuk
huppant le melléjük.

- Jessica nincs kedved elkísérni az esti buliba? - kérdezte Jenett,
mit sem foglalkozva Lucyvel.
- Köszönöm, kedves vagy, hogy rám gondoltál, de kihagynám. Miért
nem kéred meg Altiat vagy mást?
- Mert veled szeretnék menni. Szeretnélek bevezetni a társaságba -
akadékoskodott tovább Jenett.
- Köszönöm, de jól megvagyok így.
- Az egyetemhez nemcsak a tanulás, de a bulik is hozzátartoznak -
folytatta Jenett.
- Ebben igaza van - szólt bele Lucy.
- Meglehet, de sem időm, sem kedvem az ilyenfajta egyetemi
bulikhoz. Bocsáss meg, de mennem kell - mondta csöppnyi megvetéssel a
hangjában Jessica, mert hallott már egy s-mást az egyetemi bulikról és
meg sem várta a választ, el is tűnt a folyosón. Látássérültsége
ellenére meglehetősen jól közlekedik egyedül fehér botjával. Igaz
olykor belekarol valamelyik barátnőjébe.

Utolsó órája kettőkor ért véget, hazaindult, de a portánál Jenettbe
és az egyik előadó tanárba botlott.

- Jessica! - szólt oda neki Jenett, mikor a lány megpróbált
elslisszolni mellettük.
- Jenett, Mr. Carter - válaszolt Jessica, mintegy köszönésképpen,
egy bizonyos távolság betartásának szándékával magázva a férfit.
- Szia - köszönt a férfi is, aki a húszas évei vége felé járó, kb.
185 cm magas, vékony, sportos testalkatú, rövid gesztenyebarna hajú,
jóképű, nőügyeiről híres fiatalember.
- Nem gondoltad meg magad? - kezdte ismét Jenett.
- Nem, köszönöm, kihagyom - mondta Jessica és mielőtt még jobban
elmerült volna szokásos zavarában, ami Mr. Carter társaságában folyton
hatalmába kerítette, sietősen távozott.

   Hogy miért is jött folyton zavarba a férfi társaságában? A lány
tudatosan nem boncolgatta. Bár ő nem látja a férfi arcának részleteit,
nem merülhet el szemének bűvöletében, de a barátnők, Kelly és Lucy
elmondásai alapján és gazdag fantáziájának köszönhetően, jóvágású
férfiként gondolt rá.

*
  Este nyolc körül Jessica a kedvenc saját válogatású zenei cd-jét
hallgatta s közben a számítógépén az egyik házi dolgozatával
foglalatoskodott, mikor csöngettek. Ajtót nyitott, Jenett és Mr.
Christopher Carter volt az.

- Jó estét, miben segíthetek? - kérdezte anélkül, hogy beengedte volna őket.
- Bemehetnénk? - kérdezte Jenett.
- Persze, tessék csak! - sóhajtott fel Jessica és szélesre tárta
előttük az ajtót. Egy-egy tétova pillantás után követték Jenettet,
aki, mintha otthon volna az előszobából Jessica szobájába ment és
helyet foglalt az ablakok alatt és az íróasztal mellett álló egyik
fotelbe.

- Azért jöttünk, hogy elvigyünk a buliba - vágott egyenesen a
közepébe Jenett.
- Szerintem, nem kellene ajtóstul rontani a házba! - figyelmeztette a férfi.
- Sajnálom, de hiába ... - kezdte volna Jessica.
- Megkérdezhetem milyen halaszthatatlan dolgod van, ami nem várhat
holnapig? - vágott a szavába a férfi.
- Rengeteg tanulnivalóm van még, aztán Jennyt is le kell vigyem
sétálni és ...
- Tehát semmi halaszthatatlan - összegezte a férfi, majd így
folytatta: - Nem gondolod, hogy egy kis kikapcsolódás, szórakozás
pihentetően hatna, hogy utána újult erővel a tanulásra koncentrálhass?
- Nem hiszem, hogy pihentető lenne egy kicsi, emberek tömegétől
zsúfolt, cigi füsttől bűzlő, sötét és a dobhártyát sem kímélő hangos
zenéjű teremben ücsörögni.
- Ki mondta, hogy üldögélnél? - kérdezte Jenett.
- Nos engedd meg, hogy kijavítsam az előbbieket. Jenettnek igaza
van, nem feltétlen üldögélnél, táncolni is lehet. Aztán se nem cigi
füstös, se nem sötét. Az én véleményem az, hogy kimozdulnál a
megszokott napi rutinból, hogy jó-e vagy nem, az csak tőled függ.
Emberek között vagy, mégsem itthon egyedül. Ismerkedhetsz, új
barátokat szerezhetsz - folytatta a férfi.
- Jól megvagyok itthon egyedül, és barátokra sincs igazán szükségem
  - ellenkezett Jessica.
- Ugyan már mit veszíthetsz, max. eltöltesz velünk egy kellemes
estét? - érvelt most Jenett.
- Jól van, de egy rossz szó és már ott sem vagyok - adta be végül a
derekát Jessica.
- Oké, akkor én leviszem sétálni az ebet, ti pedig elkészültök! -
dobta fel a férfi, így közölve udvarias szándékát, hogy teret engedne
a hölgyek készülődésének.

  Jessica az előszobába ment és odaadta a férfinak a pórázt és
kiengedte őket, majd gyorsan elkészült. Októberi, azaz az ausztrál
tavaszi este lévén egy sötét és vékonyabb hosszú nadrág és egy világos
kereknyakú újatlan felső mellett döntött, amire azért egy tavaszi
kabátkát húzott. Rakoncátlan tincseit hajgumival igyekezett kordában
tartani. Készülődés közben azon morfondírozott magában, hogy mire ez a
nagy érdeklődés a hétköznapi elfoglaltságai után, miért olyan fontos
hogy megjelenjen ezen a bulin. Mit akarnak tőle? De mivel Jenett
sürgetően kopogott a fürdőszoba ajtaján, nem tudta megválaszolni
felmerülő kérdéseit, gyanakvásának okát megmagyarázni, így a
véletlenre bízta és várt mi fog kisülni a dologból.

*
   Jessica lakása a város művészeti negyedének határán, míg az
egyetemi városrész és a klub a Swanston Street negyedben található.
Mikor odaértek az egyetemi klubba a buli már ment. Gyorsan, könnyen
elvegyültek a tömegben. Jenett "leparkolt/leragadt" egy 6-8 fős
társaságnál. Mr. Carter és Jessica egy másik kis csapathoz
csatlakozott, akik többsége szintén Jessica évfolyamtársai voltak.
Iszogattak, beszélgettek és még táncolni is elvitték Jessicát. Éjfél
körül Jessica távozni készült.
- Hazavihetlek? - kérdezte Mr. Carter, miközben udvariasan
felsegítette a lányra a kabátját.
- Elnézést, de nem hiszem, hogy vagy olyan állapotban, hogy kormány
mögé ülhess - tért ki a lány a válasz elől, feloldva ezzel a korábban
elhatározott távolságtartó magázódást.
- Igazad van, akkor legalább elkísérhetlek?
- Köszönöm, de hívok egy taxit és ...
- Nincs kedved sétálni egy kicsit? Szeretnék még pár szót válltani veled.
- Végül is miért ne? - Mikor kiléptek végre az utcára, megcsapta
őket az éjféli hideg levegő. Mindketten szorosabbra húzták a
kabátjukat magukon.
- Mit szólnál hozzá, ha valami melegebb helyet keresnénk? - kérdezte a férfi.
- Például?
- Itt lakom a következő utcában és ez most mindenféle hátsó szándék
nélküli megállapítás volt.
- Képzelem.
- Vagyis?
- Rendben - egyezett bele rövid gondolkodás után a lány
- Egy vallomással tartozom - kezdte a férfi megfontoltan séta közben.
- Hallgatlak.
- Én kértem meg Jenettet, hogy valahogy hozzon el ebbe a buliba.
- Abból, hogy egy pillanatra sem mozdultál el mellőlem, sejtettem.
Miért is volt erre szükség?
- Mármint Jenett bevonására vagy a bulira való becserkészésre?
- Mindkettő.
- Megérkeztünk. Fáradj be, kérlek! - lesegítette a lány kabátját s
a sajátjával együtt, felakasztotta az előszobában a fogasra. -
Megkínálhatlak valamivel?
- Igen, köszönöm, valami buborékmenteset kérnék. Használhatnám a mosdót?
- Természetesen, jobbra tőled - igazította útba a férfi, mert még
az előszobában álltak.

  Míg a lány a fürdőben volt, a férfi az előszobából balra nyíló
konyhába ment, kitöltötte az italokat és bevitte a konyhával szemben
lévő nappaliba. Letette a kanapé előtti kis asztalkára és bekapcsolt
valami halk zenét. A lány, mikor visszajött alaposan végigjártatta a
szemét (noha körülbelül egy méteres távolságból csak a körvonalakat
észleli) a szobán. A nappaliban mindössze két fotel volt jobbra,
szemben egy kanapé, balra pedig egy üvegasztal és néhány polc a falon.
Tele sok-sok könyvvel és újságnak látszó kiadványokkal.

- Érezd magad otthon! - kérte a férfi, erre a lány letelepedett a
kanapéra, a férfi csakhamar követte példáját.
- Folytasd, kérlek! Ott tartottunk, hogy ...
- Szerettem volna veled tölteni az estét, pontosabban veled
szerettem volna menni ebbe a buliba.
- Ami meg is valósult. A miértre később kitérünk, hogy jött Jenett a képbe?
- Úgy gondoltam, hogyha simán egyszerűen odaállok eléd ezzel a
kéréssel, elhajtottál volna. Így megkértem Jenettet, hogy segítsen.
- De miért éppen Jenett? Mi nem is vagyunk ...
- Annyira jóban? Igen, sajnos erre rájöttem már. Nem tudtam kihez
fordulhatnék? - szakította félbe a férfi.
- Akkor most rátérhetünk a miértre?
- Szerettelek volna jobban megismerni, a közeledben lenni. A buli
jó kiindulópontnak tűnt. De mivel ott beszélgetni nem igazán tudtunk,
ezért javasoltam még a beszélgetést.

Erre a lány nem tudott mit mondani, így az ablakhoz ment háttal a férfinak.

- Nem mondasz semmit?
- Mit mondhatnék erre? - nézett a férfira a lány. - Említettél
bizonyos hátsó szándékot?
- Nem volt semmiféle hátsó szándék. Úgy éreztem, hogy jól éreztük
magunkat egymás társaságában, a nagy tömegben, mivel ennek az estének
tényleg az ismerkedés lett volna a célja. Ennyire nem terveztem előre,
de bevallom, nem bánnám, ha szexbe torkollana az éjszaka.
- Legalább őszinte vagy - mondta a lány és döbbenetét, zavartságát
és tanácstalanságát leplezve ismét hátat fordított a férfinak, aki
most felállt s kezét nyújtotta a lánynak.
- Szabad? - a lány elfogadta a felkérést s a szoba közepére mentek
táncolni. Ezúttal egyikük sem volt olyan távolságtartó, mint a bulin.
- Volt egy néhány olyan pillanat a bulin, mikor azt éreztem, ha
most megcsókolnálak, talán nem kapnék akkora pofont, hogy lerepül a
fejem.
- Talán? - kérdezte halkan a lány, ezt a férfibátorításnak vette és
megcsókolta. A gyengéd szenvedélyes csók után a lány kibontakozva
visszaült a kanapéra. - Hát akkor ismerkedjünk!
- Rendben, ki kezdi? - a lány mellé telepedett.
- Mire vagy kíváncsi?
- Mindenre, amit csak megosztanál velem.
- Sydneyből jöttem az egyetemre. Van egy bátyám, aki katonai
főiskolára jár. Szeretem az állatokat, de leginkább a kutyákért és
macskákért vagyok oda.
- Távolból én is szeretem őket.
- Tehát az állatok kilőve. Mi a helyzet a természettel?
- A környezetemet szeretem rendben tartani.
- Ez miben nyilvánul meg?
- Környezet védelem, szelektív hulladék gyűjtés, tisztán tartom a
környezetem.
- Nem mondod? Ez meglepő egy pasitól. Folytasd kérlek!
- Szeretek kerékpározni, olvasni, bulizni.
- Melbournei vagy?
- Nem. Dolgozni jöttem ide az USA-ból.
- Mi a helyzet a többi sporttal?
- A labdajátékokat csak nézni szeretem, mert béna vagyok bennük.
Úszni nem tudok. Te hogy állsz ezekkel?
- Míg jobban láttam, szerettem kosarazni, kézilabdázni. Tanultam
úszni és táncolni, de nem állítom, hogy menne is.
- Ha tanultad biztos vagyok benne, hogy jobban csinálod mint én.
Rátérhetünk a kapcsolati rendszerre?
- Egy pillanat, hogy állsz a kultúra és gasztronómia terén?
- Kultúra, mint koncert, film és színház?
- Igen, többek között.
- Az opera kivételével mindenre vevő vagyok. Ami pedig a
gasztronómiát illeti, szeretem a hasam. Imádok jókat enni és egy-egy
pohár bort inni egy kellemes társaságban. De a gyorskaját sem vetem
meg. Mi a véleményed ezekről?
- Az operát én sem szeretem. Színházban nem fordulok meg olyan
sűrűn, mint szeretnék. Érthető okokból a feliratos filmeket kerülöm.
Koncertre is csak néhány alkalommal jutottam el. Ami pedig az ételeket
illeti, szeretem a pizzát és az olasz, valamint a francia konyhát. De
nem zárkózom el egyéb gasztronómiai különlegességtől sem, mégha kicsit
csípős is, bár azt nem vihetem túlzásba, mert nagyon megfájdul a
gyomrom.

- Ezzel hasonlóképpen vagyok én is. A nyers dolgokat és a tengeri
herkentyűket mellőzöm az étlapomról.
- Vajon miért is? Meg tudom érteni. Mire gondolsz pontosan?
- Van kilátásban vagy elrejtve valahol egy barát?
- Barát-barát vagy szerelem-barát?
- Természetesen az utóbbi.
- Jelenleg szingli vagyok. Te?
- Még nem találtam meg az igazit - megcsókolta a lányt. Majd a
csókok egyre szenvedélyesebbek lettek, a férfi felkapta a lányt és
átvitte a kisebbik szobába. Az ágyra fektette, csókolták, simogatták
és vetkőztették egymást. Így tehát a kis buli forró, szenvedélyes
éjszakába torkolt.

*

Másnap hajnalban a lány kelt fel előbb.

- Uram-atyám! - tért magához az első döbbenet után, mikor
összegezte magában, mi is történt az éjjel és hol is van. - Hogy
lehettem ilyen ostoba! Én nem ilyen lány vagyok, aki így bedől, aki
kapásból ágyba bújik az első pasival, aki ...!!!!! - dorgálta magát a
lány. Nagyon halkan és gyorsan összeszedte ruháit, felöltözött és
mielőtt a férfi felébredt volna, távozott.
Hazaérve levitte Jennyt sétálni. Reggeli után gyorsan lezuhanyozott
és bement az egyetemre. Gondosan ügyelt rá, hogy elkerülje Mr.
Cartert.
A büfében Jenett lépett oda hozzá.

- Leülhetek? - kérdezte barátságosan.
- Részemről nincs akadálya - mondta Jessica egykedvűen.
- Hogy érezted magad az este? Jól láttam, hogy vele mentél el? - és
a feléjük közeledő férfira bökött a fejével, de mielőtt a lány
válaszolhatott volna ...
- Szép napot hölgyeim! - köszöntötte őket a férfi.
- Szia - köszönt Jessica és Jenetthez fordult - Igen, meglepően jól
éreztem magam az este. A másik válaszom is igen, Christopher gavallér
módjára hazakísért.
- Jenett szeretném megköszönni, hogy segítettél meggyőzni Jessicát
a bulival kapcsolatban.
- Nincs mit. És? - nézett kérdőn hol a férfira hol a lányra.
- Jenett! - szólt rá elpirulva és szemlesütve Jessica, majd
felállva így folytatta: - Elnézéseteket kérem, de órám van.
- Várj! - kérte a férfi, de a lány már ott sem volt.

*

   Mikor Jessica három óra körül hazaért Mr. Carter már a lépcsőházban várta.

 - Szia - köszönt a lány egykedvűen és kinyitotta a lakásajtót.
 - Szia. Beszélhetnénk? - kérdezte a férfi.
 - Igen, de előbb le kell, vigyem Jennyt.
 - Veled tarthatok?

  A kutya már az előszobában várta gazdáját, beléptek a lakásba, a
lány ledobta a táskáját a szobájába, s a pórázért nyúlt, ezután szó
nélkül a közeli Luna parkba mentek.

- Na menj, de ne fuss messzire! - mondta a kutyának miközben
lekapcsolta róla a pórázt.
- Milyen napod volt? - szólalt meg végre a férfi hosszú hallgatás után.
- Szokványos - válaszolt tömören a lány s egy fát kezdett dobálni a
kutyának, majd bő egy fél óra múlva. - Na gyere, menjünk haza! - szólt
a kutyának és megkötötte, felértek a lakásba. - Helyezd magad
kényelembe! Hozhatok valamit inni?
- Egy kávé jól esne, köszönöm - mondta a férfi és követte a lányt a konyhába.

A lány, hogy zavarát leplezze, a kávé elkészítésével foglalatoskodott.

- Köszönöm, hogy ... - kezdte a lány, de a férfi egy csókkal
félbeszakította, amit a lány viszonzott, de a kávéfőző jellegzetes
eresztő hangja visszarántotta a "földre".
- Mi a baj? - kérdezte végre a férfi a lány zavarát látva.
- Minden és semmi - válaszolt a lány és a férfi elé rakta a kávét,
leült vele szemben, miután magának készített egy teát.
 - Ezt, hogy kell érteni? - kérdezte a férfi, ekkor a lány
szerencséjére megcsörrent a telefonja.
- Bocsáss meg, kérlek! - mondta a lány és felvette a telefont s
átment a nagyszobába. - Szia. Köszönöm, hogy visszahívtál. Nem,
dehogy, nem zavarsz, gyere csak nyugodtan! Oké, akkor várlak. Szia -
tette le végre a telefont s visszament a férfihoz a konyhába. - Ott
tartottunk, hogy ...? - nézett kérdőn a férfira.
- Reggel, mikor felébredtem, már nem voltál sehol. Bocsáss meg, de
szerintem mindkettőnk dolgát megkönnyítjük, ha nem futjuk tovább a
tiszteletköröket - vágott egyenesen a közepébe a férfi.
- Sajnálom, én ...
- Ne kérlek, ne csináld ezt velem! Tudom, hogy megy egész mondatokban is.
- Hát nem mondhatnám, hogy megkönnyíted a dolgom.
- Szóval?
- Köszönöm, hogy nem verted nagydobra a történteket.
- Ez természetes, és mit sajnálsz?
- Azt, ahogy leléptem reggel. Sajnálom - kezdte a lány, felállva a
konyhaszekrénynél kezdett matatni.
- Pánik lett úrrá rajtad, mert te nem olyan lány vagy, aki
egyéjszakás kalandokba bocsátkozna - szakította félbe a férfi. - Engem
pedig megelőzött a hírem, ha jól sejtem.
- Igen, vagyis nem teljesen. Nem szoktam a pletykákkal foglalkozni.
- Vagyis hozzád is eljutott?
- Természetesen hallottam egy s mást, hisz nem egy lakatlan
szigeten vagyunk. De, mint mondtam, nem foglalkozom szóbeszédekkel.
Meg aztán ... - ekkor megcsörrent a kaputelefon. - Bocsáss meg -
mondta a lány. - Bújj be! - engedte be, s az ajtóban megvárva
barátnőjét a lány, megölelték és megpuszilták egymást, odasúgta neki,
hogy nincsenek egyedül. - Egy teát?
- Kérek, köszönöm - mondta és követte a konyhába.
- Szia. Hát te? - kérdezte a férfi a jövevénytől, akit egyébként
Kelly Thomsonnak hívnak. Egy vékony testalkatú, rövid festett szőke
hajú, nyílt, üde, talpraesett nő. Első perctől kezdve jó barátnők
voltak Jessicával.

- Szia. Bocsi megzavartam valamit? - kérdezte Kelly a férfi arcát fürkészve.
- Nem, dehogy - mondták szinte egyszerre.
- Visszajöhetek később is - javasolta Kelly.
- Ugyan, menj már! - mondta Jessica.
- Nem láttalak ma a suliban - fordult Kellyhez a férfi.
- Dolgom volt, így nem tudtam menni. Elkérhetem a mai jegyzeteket?
- Persze. Mennyire sietsz? - kérdezett vissza Jessica.
- Hétkor randim van, tehát nem nagyon, de ...
- Akkor bocsássatok meg, de elkezdem felrakni a hanganyagokat a
gépre és konvertálni (átalakítani). Elvagytok?
- Menj csak, de nem sürgős! - mondta Kelly.

  Jessica a szobájába ment és bekapcsolta a gépet, majd egyenként
felrakta a hanganyagokat a diktafonról, és konvertálni kezdte, közben
a konyhában:
- Mi történt? - kérdezte a lány.
 - Miből gondolod, hogy történt valami? - kérdezett vissza ártatlan
képpel a férfi.
- Hallottam ezt-azt. Ráhajtottál?
- Mit hallottál?
- Olyasmit csiripelnek, hogy tegnap együtt voltatok az egyetemi
klubban és együtt távoztatok.
- Ez így igaz - helyeselt a férfi.
- Mit akarsz tőle? Nem hiszem, hogy őt is be kéne állítani a sorba.
- Nem hiszem, hogy ez rád tartozna, de azért megsúgom, hogy ez most más.
- Mennyiben?
- Kedvelem, többet szeretnék, mint eddig másoktól.
- Ezt ő is tudja? Egészen pontosan mire is gondolsz?
- Nem, még nem tudtam megmondani, mert ...
- Miért?
- Nem tudom, olyan furcsán viselkedik. Nem tudok kiigazodni rajta.
- Ezen könnyen segíthetünk. Na gyere! - kérte a lány és
csatlakozott Jessicához a szobába. - Miről akartál velem beszélni? -
kezdte Kelly, Jessica a monitorról a férfira nézett, majd a lányra.
- Csak hiányoltalak, s tudni szerettem volna, hogy segíthetek-e valamiben?
- Én most akkor hagyom beszélgetni a hölgyeket. Később
felhívhatlak? - kérdezte a férfi s elindult a bejárati ajtó felé,
Jessica kikísérte.
- Persze. Sajnálom, hogy ... - mondta halkan a lány, de a férfi
ismét félbeszakította egy csókkal, amit a lány most is viszonzott,
majd szó nélkül távozott.
- Szóval? - kezdte faggatni Kelly, mikor visszament hozzá a szobába.
- Mi szóval?
- Miért kerestél? Van köze Christopherhez?
- Igen.
- Mi adott okot a kétségbeesésre?
- Olyan gyorsan történt minden. Én nem szoktam ... Olyan ostoba voltam ...
- Várj, lassíts! Kezd az elejéről és mesélj!
- Jenett azzal kezdett el nyaggatni tegnap, hogy menjek el vele az
egyetemi klubba.
 - Jenett Jones?
 - Igen. Visszautasítottam, de este beállítottak Christopherrel.
Sikerült meggyőzniük. Elmentem velük, iszogattunk, táncoltunk. Jól
éreztem magam, de éjfél körül hazaindultam, mert már fáradt voltam.
Christopher haza akart kísérni, mondván még beszélgetni akar, aztán
együtt töltöttük az éjszakát.

- Megtörtént? - kérdezte Kelly elképedve.
- Igen.
- Nem gondoltam volna, hogy pont vele, amikor ...
- Tudom. Én sem.
- Nem értem. Mikor reggel felébredtél már nem volt ott?
- Én nem voltam ott.
- Aha.
- Áhá mi?
- Akkor, ha jól sejtem, arra számítottál, hogy nem is látod többet,
mert csak egyéjszakás kaland volt?
- Igen, vagyis nem. Nem számítottam semmire, nem gondoltam az
égvilágon semmire ... - állt fel az asztaltól a lány s mászkálni
kezdett a szobában.
- Hé, nyugi! Nincs ok pánikra. Kedveled? - vágott a szavába Kelly.
- Azt hiszem ... nem tudom. Miről beszélgettetek, míg én itt tettem-vettem?
- Megkérdeztem tőle, hogy mit akar tőled?
- Tessék? - torpant meg egy pillanatra Jessica, majd folytatta a
mászkálást. - Nem mondod komolyan!
- De igen. Nem is érdekel, mi volt a válasza?
- Nem, nem, köszönöm. Nincs ... Áh, hagyjuk!
- Beszélj vele!
- Nem látom értelmét. Kész van a konvertálás - mondta Jess és leült
végre a géphez. - Itt a pendriveod? - kérdezte Jessica, ekkor csörögni
kezdett Kelly telefonja, fel is vette, közben odaadta Jessnek a
pendrivet és kiment a konyhába, mert látta, hogy Christopher keresi.
Majd mikor visszajött, Jess már lehúzta a gépről s átadta neki, közben
halk zenét kapcsolt, s hanganyagaival foglalatoskodott, csöngettek -
Kinyitnád?

- Szia, ez gyors volt - engedte be Mr. Cartert Kelly.
- Nem mentem messzire - vallotta be halkan, mielőtt beléptek volna a szobába.
- Akkor én mennék is. Köszönöm a jegyzeteket - mondta Kelly,
Jessica kikísérte.
- Eddig egy százas! - poénkodott Jessica, majd komolyan hozzátette:
- Nincs mit, később beszélünk - zárta be barátnője mögött az ajtót,
visszament a szobába. - Megkínálhatlak valamivel?
- Nem, köszönöm.
 A lány visszaült a géphez, a férfi mögé állt és figyelte mit csinál.

- Ha jól sejtem, még mindig a magyarázatra vársz? - fordult a férfihoz.
- Igen, vagyis nem. Én csak szeretném tisztázni ezt a helyzetet.
- Nem értem, mi tisztáznivaló lenne ezen. Jól éreztük magunkat az
este. Az éjszakát is együtt töltöttük, de egyikünk sem akar ... -
kezdte a lány.
 - Mit? Én igen is szeretnék ...
 - Mit? - szakította most a lány félbe hevesebben, mint szerette volna.
 - Szeretném ezt a kapcsolatot. Részemről nem egyéjszakás kaland
vagy csak szex volt.
- Várj, lassíts kérlek! Úgy érted, hogy randizni és járni
szeretnél? Te most viccelsz velem?
- Nem viccelek. Igen, úgy értettem.
- Te most szórakozol, gúnyolódsz? Egy ilyen pasi, mint te, pont egy
ilyen csajt akar, mint én? - állt fel a lány és az ablakhoz ment.
- Mit akar az jelenteni, hogy ilyen pasi, mint én és olyan lány,
mint te? - a lány a férfira nézett s szóra nyitotta a száját, de
legyintett egyet és kiment a konyhába, a férfi követte.
- Szerintem ez a beszélgetés nem vezet sehova - állapította meg a
lány és készített magának még egy teát. - Kérsz?
- Nem, köszönöm, én válaszokat kérnék. Ha jól sejtem, nem a
társadalmi különbségekről beszélsz?
- Most, hogy mondod ...
- Ne már, Jess, kérlek! Nem a 18. században vagyunk.
- Kérlek, Christopher, hagyjuk ezt ennyiben! - javasolta a lány.
- Én nem szeretném ennyiben hagyni.
- Gondolkodj már józan ésszel! Én se nem okos, se nem szép és se
nem kalandor nem vagyok. Te pedig ...
- Ne beszélj zöldségeket. Igen is, te egy kedves, okos, szép, szellemes ...
- Igen, éjjelente kísérteni is szoktam - vágott a szavába gúnyosan a lány.
- Nem vennéd egy kicsit komolyabban?
- Ugyan mit? - fakadt ki végre a lány. - Egy olyan nőcsábász,
jóképű pasi, mint te, majd pont egy nem túl érdekes, izgalmas vak
csajt akarna, mint én? Ez vicc, ez komolytalan. Nem vagyok sem naiv,
sem ostoba. Nem kell szánalmad sem! - tartott egy lélegzetnyi szünetet
és szélesre tárva a bejárati ajtót, így folytatta: - Most bocsáss meg
kérlek, sok dolgom van!
- Rendben, most elmegyek. De gondolkozz el, kérlek az
elhangzottakon. Én nem bántam meg semmit, és szeretném megpróbálni
veled - mondta a férfi határozottan, és a lányhoz lépett, hogy
megcsókolja, de ő hátrálva kitért előle s bezárta a férfi után az
ajtót.

*

   A következő napokban a lány gondosan ügyelt rá, hogy elkerülje a
férfit, szerencséjére órája sem volt vele a héten. Pár nap elteltével
Jessica és Kelly az egyetem közelében egy kávézóban üldögéltek és
beszélgettek, mikor Mr. Carter lépett oda hozzájuk.

- Szabad lesz?
- Nem táncolunk, köszönjük - mondta Jessica elutasítóan.
- Persze, foglalj helyet köreinkben - mosolyodott el Kelly és
elvette táskáját a mellette álló székről, a férfi leült Jessicával
szemben. Egy pincér jelent meg mellettük:
- Mit hozhatok?
- Én egy kávét és egy narancslevet kérnék. Ti? - nézett kérdőn a
két lányra, Jess megrázta a fejét.
- Mi ugyanezt kérnénk! - mutatott a poharaikra Kelly.
- Rendben, rögtön hozom - mondta a fiatalember és távozott.
- Hogy vagytok? - kérdezte a férfi.
- Köszönjük jól - válaszolt Jessica hűvösen.
- És te? - kérdezett vissza Kelly.
- Remekül, köszönöm.
- Futtok még pár kört, vagy belevágtok végre ... - érdeklődött Kelly.
- Kelly! - szólt rá figyelmeztetően Jess.
- Gondolkodtál a pár nappal ezelőtti beszélgetésünkön? - fordult
most Jessicához a férfi.
- Nem - vágta rá határozottan a lány.
- Miért? - kérdezték szinte egyszerre, de a lány szerencséjére
megjelent a pincér az italokkal.
- Köszönjük - mondta Christopher, majd mikor a pincér távozott Jessre nézett.
- Ez így nem fair, ketten egy ellen? - válaszolt kitérően a lány.
- Mi nem ellened vagyunk, hanem melletted - helyesbítette Kelly.
- Illetve én csak szeretnék ... ha hagynád - fűzte hozzá a férfi.
- Szóval? - nézett kérdőn Kelly.
- Nem gondolkodtam rajta, mert, mint mondtam akkor is ez egy nagy
vicc, egy oltári, nagy marhaság.
- Miért? - kérdezték megint szinte egyszerre.
- Ugyan már Kelly! Nézz rá és nézz rám!
- Szerintem pedig ez a butaság - hárította el ismét a férfi.
- Kifejtenéd? Mert én még nem értem - kérte Kelly.
- Arra gondol, hogy is fogalmaztad ... én, mint egy jóképű,
nőcsábász és ő egy nem túl érdekes, izgalmas vak lány - válaszolt a
férfi a lány helyett, mert ő inkább a poharáért nyúlt jelezve, hogy
nem kíván válaszolni.
- Jaj ne már Jess! Ha jól sejtem a vak lányon volt a hangsúly? -
érdeklődött Kelly.
- Nem. Az is nyomós ellenérv, de nem azon volt a hangsúly.
Részemről a témát lezártam - felállt. - Javaslom, nem inkább kérem,
hogy ti is térjetek napirendre fölötte! - folytatta a lány és
távozott.
- Köszönöm, hogy segíteni próbáltál - mondta a férfi.
- Ismételten kérdezem, mit akarsz tőle?
- Többet, mint eddig bárkitől.
- Ezt már hallottam. Ez mit jelent?
- Azt nem állítom, hogy szerelmes vagyok belé, még ... de szeretném
megismerni, és szeretnék vele járni.
- Magyarázz meg nekem még valamit, kérlek! Egyik nap úgy ébredtél
fel, hogy ma ágyba viszem és szórakozok egy kicsit azzal a vak lánnyal
az egyetemről?
- Már bocs, de ez így hülyeség. Ez nem egy hirtelen jött szexuális
fellángolás, ahogy te és ő gondoljátok. Már jó ideje figyelem a
háttérből és ...
- Akkor mi volt az a baklövés Jenetttel? Ha oly régóta figyelted,
akkor tisztában kellett volna lenned a barátaival vagy nem?
- Az tényleg egy baklövés volt. Hozzád vagy Lucyhez kellett volna fordulnom.
- Miért pont most léptél színre?
- Bátorságot gyűjtöttem, mert ugye egy ilyen helyzetben lévő
személyhez megfontoltan kell közeledni. Valamint pont ettől az
ellenérvtől tartottam. Meg aztán ez a buli végre megfelelő alkalmat és
segítséget nyújtott a színrelépésre.
- Ha ez tényleg így van, akkor segítek. De jaj neked, ha megbántod!
- Komolyan így van. Hogy gondolod?
- Ma elmegyünk moziba, négyesben. Mit szólsz hozzá?
- A kérdés ugyanaz: hogy gondolod?
- Te elmész és megveszed a jegyeket, ma estére. Négyet és vigyázz
ne feliratos legyen a film!
- Eddig rendben. Hogyan tovább?
- Én odaviszem Jesst a moziba, te az utolsó percben jelensz csak
meg. Utána csak rajtad múlik, hogy élsz a lehetőséggel vagy
elpuskázod. De ne nyomulj!
- Rendben, köszönöm a segítséged. Majd értesítelek, mit tudtam intézni.

   Később Christopher szólt Kellynek, hogy a hét órás filmre kapott
jegyet. Így hat óra körül Kelly és a barátja, Richard Jesshez mentek.

- Sziasztok! - engedte be őket Jess.
 - Szia!
 - Megkínálhatlak valamivel titeket?
 - Nem köszönjük - mondta Kelly. - Öltözz, moziba megyünk! -
folytatta ellentmondást nem tűrően.
 - De én ...
 - Nincs de. Levinnéd addig sétálni a kutyát? - fordult Richardhoz a
lány, ő némán bólintott és már ott sem voltak. Jess gyorsan letusolt,
addig Kelly előkészített neki valami csinos ruhát.
 - Nem akarom elrontani a randitokat, és a fölösleges harmadik
szerepéhez sincs kedvem, a gyertyatartásról nem is beszélve!
 - Ne beszélj már hülyeségeket! A barátok elmennek moziba hármasban,
majd mikor hazahoztunk kezdődik a randi.
 - De én nem ... ha csak ... - akadt el Jess hangja.
 - Hacsak mi?
 - Ugye ez nem egy dupla randi kísérlet?
 - Nem, dehogy, öltözz már! - nógatta Kelly, majd mikor a lány már
kész volt, és össze akarta gumizni hátközépig érő hosszú szőkésbarna
haját: - Ne, hagyd kiengedve a hajad! - javasolta kissé
utasításszerűen, ekkorra már Richard is visszajött.

  Elsétáltak a moziba, elfoglalták a helyüket. Már épp kezdődött a
film, mikor Mr. Carter ült le Jessica mellé.

- Sziasztok!
- Szia! - köszönt vissza Kelly és Richard. Jess egy mérges
pillantást vetett Kelly felé. Elkezdődött a film.
- Gyönyörű vagy - súgta oda Jessnek, miközben átkarolta és
megpuszilta az arcát, a lány lefejtette magáról a férfi karját.
- Tudom, hogy ezt most nem hiszed el nekem, de ez, hogy így itt
összefutottunk a véletlen műve!
- Képzelem.
- Az én jegyem hátra szól. Nézd meg! - nyújtotta a lánynak a kis
papírt. De mikor átgondolta mit is mondott, így folytatta: - Bocsáss
meg! Megláttalak titeket és idejöttem - folytatta a férfi, a lány
elvette a jegyet és megbökte Kelly oldalát.
- Hová szól?
- 82. sor 16. szék.
- Köszi - mondta a lánynak és a férfihoz fordult: - Még nem tudom,
hogy csináltad, de rá fogok jönni! Rendben, nézzük a filmet!

   Így is tettek, kicsit később a férfi újra átkarolta a lányt.
Ezúttal Jess nem is tért ki előle, sőt a férfihoz bújt. Aki simogatta
a lány hátát, haját, karját és egy-egy puszit nyomott a lány arcára,
nyakára. Mikor vége lett a filmnek, kimentek a mozi elé:

- Hazakísérhetlek? - kérdezte Christopher.
- Még jó, hogy otthon rákérdeztem, ugye? - nézett barátnőjére a
lány színlelt haragossággal, majd a férfihoz fordult: - Ez a
legkevesebb azok után, ahogy átvertetek.
- Jess én ... - kezdte volna Kelly.
- Ne, ne mondj semmit, kérlek! Na, menjetek, jó szórakozást! Kösz,
mindent - mondta és átölelte barátnőjét. Kelly és Richard távozott.
- Azon gondolkoztam, hogy lenne jobb neked, ha te karolsz vagy én?
    - kérdezte Christopher és megemelte a karját, hogy átkarolja a lányt.
- Majd én, de a jobb oldaladon! - mondta a lány és a férfi jobb
karjába karolt. Rövid séta után odaértek a kocsihoz, a férfi
kinyitotta az ajtót a lánynak, ő is beült.

- Kösd be magad, kérlek! - (a lány az Európai közlekedéstől
eltérően, Ausztráliában bal oldali közlekedés és jobbkormányos autó
lévén, a sofőrtől balra ült) a bal kezével az övért nyúlt anélkül,
hogy odanézett vagy fordult volna. - Még egy kicsit feljebb, az az.
Megy vagy segítsek?
- Boldogulok, köszönöm. Meg van - kapott a fejéhez a lány, miután
becsatolta az övet, a férfi kérdő pillantását érezve, így folytatta: -
Két jegyed volt.
- Most lebuktam - vallotta be a férfi.
- Mire volt ez jó megint?
- Kifejtenéd?
- Ez az egész, a két jegy, Kelly bevonása és ...
- Kellyvel a sztori ugyanaz, mint múltkor Jenetttel. Gondoltam,
hogy kettesben nem ...
- Próbáltad akár egyszer is?
- Nem, igazad van, nem próbáltam, mert amiket mondtál ...
- Szeretném, ha a barátnőimet kihagynád a játékból!
- Sajnálom - mondta bűnbánóan a férfi, megérkeztek, felkísérte a
lányt az ajtóig. - Jó éjszakát! - búcsúzóul egy puszit nyomott a lány
arcára.
- Várj! - húzta vissza a férfit. - Nem jössz be egy pillanatra?
- Nagyon szeretnék, de attól tartok, hogy ugyanaz lenne a vége,
mint a bulikor és végleg elszúrnám minden esélyemet nálad.
- Remélem ez nem színlelt őszinteség. Miből gondolod, hogy van
esélyed? Mi lenne, ha ezt bent folytatnánk? Mármint a beszélgetést.
- Jó éjt, jól éreztem magam veled - mondta a férfi és ismét
megpuszilta a lányt, de most a lány egy csókkal válaszolt.
- Mindent összevetve én is jól éreztem magam. Szia!

Folytatjuk. 

***************************
8. HAZAI TÁJAKRÓL... 

NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI


NAGYVENDEL: KÍNAI MESÉK VILÁGA

Falu végén bambusz nád,
abból lesz a  palotád.
bambusz nádból bambusz ház,
bambuszvázú pagodád.
egy sor rizs és egy sor nád,
megint rizs és megint nád,
pálmaboruk meginnád.
sárkányfejű kavalkád,
tekerődzik a  világ.
Napfény világítson rád,
legyen neked szép hazád.
minden dalod tanulság,
cifra sarkú palotád,
igyad meg a  zöld teád.
lábod síkra,hegyre hág,
mérföldnyi a  távolság,
folyók végén tenger vár.
lámpás fénye vetül rád,
igyál rizsből pálinkát,
lássál sok- sok új csodát,
rizsültetők kalapját,
vízben állók alakját,
bivalyoknak nagy szarvát,
faekével vizet szánt,
sárga fényű  nagy ország.
keleti mesék világa,
rég elmúltak kavalkádja,
újdonságok  várománya.
Nagyfal védte ősi hon,
világűr is behódol,
űrhajónk is elstartol.

SZEKSZÁRD, 2018. február   03.

**********************************

NAGY VENDEL : UHU BAGOLY


Éjszaka egy Uhu bagoly
Össze- vissza barangol,
Sötétben is élesen lát,
Elkapja a vacsoráját.
Megfogja a pockokat,
Fészkeket is fosztogat.
Ágon ül a  gerlepár,
Lecsap rájuk a madár,
Elrabol egyet a galád.
Búsan búg a  párja még,
Megölték szegénykét.
Megölték szegénykét.
Fejében ébredez
A sok bölcs gondolat,
Pislog rá jó nagyokat,
Közben okosan bólogat.
Karmai közt áldozat,
Erős akár a  farkas.


2013.05.30.


*****************************

NAGY VENDEL:
MOSTANRA HŐSI RÍMEKET HOZTAM 
SKANDINÁV ŐSI DALLAMOKKAL 

Fekete csizmával toppantottam
ajtótokon koppantottam
tavaszi virágot ím elhoztam
gyöngykoszorút kezedbe adtam
fiatalságom  neked adtam
liliomszálam hervasztottam
harangokkal  megharcoltam
lányságomért virrasztottam
fekete ruhámban elgyászoltam
hívlak kérve gyere ki a  fényre
most már ne gondolj a   télre
kannám vizét loccsantottam
csizmám sarkát elkoptattam
sarkantyúmat koccantottam
anyád lelkét bosszantottam
örömömet hozzád lám elhoztam
eljöhetnél vélem a  bálba
derekad fognám őrjítő táncba
lányok táncolnak karikába
karjukat öltve futnak az útra
senki nem ugrik bele a  kútba
éjjeli Hold már fent világlik
ezüstös hídon átsugárzik
ifjúi hév a szívvel játszik
fiú a  lánnyal most cicázik
gond a  bajokkal elszaladna
száj a  szájra csókot adna
bánat végre elmaradna
belehalna a  tavaszba
odanézhetsz bátran a  Napba
életigenlő hős diadalra.




 SZEKSZÁRD,  2018.02.25.

EGY FINN DAL NYOMÁN...

EZ NEM FORDÍTÁS ..


****************************** 

NAGY VENDEL: TESTAMENTUM

Temetésemre:
Nevünk megcsúfolói,
Apám Anyám megkínzói,
Öcsém arculcsapói,
Szerelmem kigúnyolói,
Kerítésünk átugrói,
Gyermekkocsink eltolói,
Boroshordónk ellopói,
Vörösborunk megivói,
Életünk megkeserítői,
Kutyánk macskánk megölői,
Kenyerünk megsavanyítói,
Leányaim gúnyolói,
Ne jöjjenek el.
Egyébként az aktusra
Minden rendes embert elvárok
Kérés: Senki ne hozzon virágot.
Azért ne pusztuljon el semmi
csak mert én meghalok.
minden esetre,
elkezdtem árulni
temetésemre a  jegyeket,
elkerülve a  csődületet.
ingyért meg sem halok senkinek,
létem drágán adom,
mert hát ripacs vagyok.
Síromnál halk zenét játsszon a  zenekar,
azt amit akar.
harsona szóljon
mikor a  lelkem a  magasba száll,
az örökkévalóság felé,
s kacagjon a halál.
Távolban körhinta keringjen,
s  a  végén húzzák a  tombolát
ingyen
s  lassú, andalító zenével
elindul velem a menet,
S  megrengetem a hegyeket,
akár egy eszeveszett.
van számodra még egy ajánlat,
az élet csak  paródiája a  halálnak.
mindenképp nagy siker volt,
háromszor húzták vissza a  koporsót.
Meghalnak az élők,
örökké élnek a  temetők.


SZEKSZÁRD,  2018.02.26.

***************************

9. KÖSZÖNTŐ A  NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL
  
VIRÁGGAL KÖSZÖNTELEK VIRÁGOM....


NAGY VENDEL: Nőnapra 

Az emberiség
Szebbik felének,
Az örök Évának,
Az Isteni Nőnek,
Páristól elloptam
A szép arany almát,
Hogy odaadhassam
Szépségedért jutalmul
Királynőm Tenéked.
Bódító bonbont,
Csábító csokrot,
Suhogó selymet
Adhatnék Néked,
Vagy némi ékszert,
Talán igazán gavallér
Akkor lennék
Ha szálanként
Tízezer forintos
Hóvirágot szednék.
S évente nem csak
Egyszer ünnepelnénk.
De  mégiscsak  rendezett
ez a  világ,
hiszen Te  magad vagy
a  letépve is illatozó virág.

 *******************************

ASSZONYOK ELEJÉNEK...


Az örök Dívának,
Az Isteni Nőnek,

Páristól elloptam
A szép arany almát,
Hogy odaadhassam
Szépségedért jutalmul
Királynőm Tenéked.
Reménylőn 
Remegő szívvel
Adózok, az
Eredendő bűn   kísértésének,
A kígyó csábításának
Erénnyel ellenállj,
Testeddel, lelkeddel
Ezen a mai
Szent napon,
A Nőnapon,
Hogy megkoronázhassam 
cselekedeteimmel 
Dicsően szép homlokod..
S ha cudarul galád
olykor  a  sorsod,
mindig arra gondolj,
hol a  virágot tapossák,
ott ontja leginkább
bódító illatát.


2018.03.08

Megjegyzés:  Boldog Nőnapot kívánok, és kézcsókom a hölgyeknek!

                     Nagy Vendel

nagy.vendi54@gmail.com
megszolaloknagyvendel
wwwmegszolalokblogszpot.hu
................


NAGY VENDEL NŐNAPODRA CIMŰ HANGOSVERSÉT ELMONDJA  ILOSVAY GUSZTÁV.
https://www.youtube.com/watch?v=cgBu3DZvQNw&t=7s

B. ADAMS  énekel:  Az asszonyról szól ez a dal.  A végzet és a szerelem asszonyáról..  (Vendi.)
Brian Adams:   Have You Ever Really Loved A Woman
http://www.youtube.com/watch?v=zeEFHJFUbEg

***************************


10. MEGJELENT...  

Nagy Vendel 13.elektronikus verses kötete 

A  kötet elektronikus címe: Köztünk maradjon. Versemlékeim / Nagy Vendel/
https://mek.oszk.hu/17900/17920

A nem látók itt olvashatják:

NAGY VENDEL:
MAGÁNZÓ, NYIBA, KÖLTŐK IMÁI DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
megszolaloknagyvendel,     -    illetve: www.megszolalok.blogszpot.hu
 …………................................………….


TÓTH  ENIKŐ: Ajánlás a könyvhöz:

Köztünk maradjon sok öröm és bánat,
néha a magyar nép sírva felkiálthat,
hol vannak vitézek, kik hozzák a lángot,
kik színezhetik be az egész világot?
Vendi kötetében van humor és játék,
néha lélekre hat, legmélyebb ajándék,
s e versek alatt megismered sorsát,
hogy mennyi kis részlet neki Magyarország!
Megtaníthat sírni, boldogan nevetni,
és ami még fontos erénnyel szeretni,
érezheted mennyit ér egy emberélet,
ha a verseit majd végképp meg is éled ...


***************************


11. BEMUTATOM A  NAGYAPÁM

ERDŐSNÉ ONDA MARICA: KEREKES GÉZA   VERSEI

Kerekes Géza: Ne kívánd

Ne kívánd, hogy álmod valóra is váljon
Nincs szebb, mint egy édes álom maradt álom.
Ezt lehet siratni, rajongva szeretni.
Józanodás nem lesz, és nem fogsz szenvedni.

 ..........................................

Kerekes Géza: Fekete rózsa

Rózsakertben rózsalugas
Alatta én, az ősz  utas.

Érzelem kél, sok év hessen
Illat ölel szerelmesen.

Tapogatok, rózsaág szúr,
Nekem fekete az azúr.

Ki ki éli rá mért sorsát
Fogok egy fekete rózsát.


Ó, tavasz, pünkösdi illat!
Piros rózsa, visszasírlak.


...........................................

Kerekes Géza: A szép női kacaj


A nők egyik legszebb éke,
Vágyak furfangos kelléke,
Nagy zavarok menedéke,
Melengető házi béke,
a szép női kacaj.

Huncutos húr pengetése,
Titkolt öröm leplezése,
Gondolatok kendőzése,
A boldogság köszöntése
A szép női kacaj.

Ezt a szépséget szolgálom.
Ártatlan képpel mókázom,
és hullik is rám a jutalom,
mely megszülte e kis dalom:
A szép női kacaj.




Köszönettel, szeretettel: Marica

***************************
12. ZÁSZLÓNKAT LOBOGTASD …!

VERSEK MÁRCIUS 15. - RE...

TÓTH ENIKŐ: Forr a dalom!

Forr a dalom, száll a szélben,
eső esik lenn a téren,
ráhullik a kokárdádra,
ne legyen a szíved zárva!

Nyisd ki lelked tiszta szóra,
itt az ünnep, itt az óra!
Petőfiék megálmodták,
egyszer eljön a  szabadság…

Ország, ahol nem bánt senki,
ahová jó hazamenni,
Tiéd a táj, erdő és ég,
benned a nemzeti egység!

Veled van az anyanyelved,
felfogásban örök elved,
Ide köt, hogy megszülettél,
s magyar földön felnőtt lettél

Magyar szót adsz gyermekednek,
őseinknek ők felelnek,
Tanulva a magyarságról,
világfának szép ágáról…

Hisz a fának sok kis ága,
egy-egy lélek, mind oly drága,
Egy istenben, egy hazában,
bízzanak a magyarságban!

...................................................

NAGY VENDEL: ZÁSZLÓNKAT LOBOGTASD

Zászlóink vezesd
Hős diadalra.
Ajkunkat dicsőség
Fakassza dalra.
Lobogónk lobogva
Zúg el a széllel,
Süvítve, csattogva
Vezérel éllel.
Diadalra száguld
Éjt kergető hévvel.
Regéket mesél
Régmúlt emlékével.
Vidáman lobog
Újidők szelével.
Mindennapi forradalmunk
Meghitten nemes
Fénylő erejével.
Zászlónkat lobogtasd
Örök dicsőséggel.
S művünktől félve
Az ellen ha elébünk áll,
Nem is nézve azt
Ki itt a Magyar,
Kivégzik mindazokat,
Ki a nemzetben egyet akar.
  


***************************

3.  ÍZES TÖRTÉNETEK  -   IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV

 A SZÜRETI KAKASPÖRKÖLT...
      
(ELSŐ KÖTET, MÁSODIK RÉSZ)

A MEK-en ezen a linken ilvasható:
 ...........................................
A nem látók ezen a címen olvashatják:

***********************
A KAKASPÖRKÖLT

Akkor hát kezdjük, Isten nevében!
Vannak olyan ételek, amelyek hétköznapinak is tűnhetnek, de emelhetik az alkalom fényét és hangulatát. Sok ilyen ételt ismerünk, pl. a halászlé ünnepi étek, karácsony, húsvét jellegzetes étele, és amellett lehet hétköznapi finomság is. A mai napon mégis egy különleges házias fejedelmi étekről mesélek önöknek, mégpedig a kakaspörköltről, méghozzá a szekszárdi szüreti kokaspörköltről. Ami még csak nem is pörkölt, hanem inkább paprikás, hosszú lével és csipetkével vagy friss kenyérrel és csípős cseresznyepaprikával tálalható.

...én vagyok a kakas, a főnök!...
Egyáltalán nem összetévesztendő az ifiasszony által főzött csirkepörkölttel, vagy az idős asszonyok által kreált tyúkpörkölttel. A kakaspörkölt igazi, férfias étel, amit izmos, erre az alkalomra nevelt, legalább három-négy kilós udvar díszéből kell kiválasztani, a vendégek létszámától függően akár több darabot is.
Volt olyan évünk, hogy a saját udvarunkon száz kakas is kukorékolt a sokkal több tyúk mellett, direkt szüreti pörköltnek szánva, és voltak, akik ötösével is vitték a harsány kakasokat a hétvégi nagy szüretre.
Mert ugye a valamit magára adó gazda nem holmi körömpörköltet ad a szüreteseinek, hanem ezt a jellegzetes, szabad tűzön főtt egytálételt.

Még gyerekkoromban figyeltem fel erre a finom ennivalóra, mikor szekszárdiak lévén, minden évben az őszi program a szüret volt, utána a kukoricatörés és legvégén a disznóölések. Szép, de fárasztó paraszt munkák voltak.
Hét órakor már világosodott, és a gyerekeket beleállították a félfenekű hordókba és a lovas kocsik megindultak a szőlődombok felé. Még deres volt a határ, nem voltak még ezek a korai fajták. Csak a kadarka dívott igazán errefelé és néhány fehér szőlő, mert két fajta bor létezett: a fehér és a vörös. Ha valaki sértően piros bort kért, akkor az nem is igen kapott.
Lassan nyolc óra felé már, ha szerencsés nap volt, akkor már erőlködött a nap, és mikor kiértünk a lösz szurdékok között a szőlőbe, lehetett is reggelizni.
   Jellegzetes reggelik voltak ezek, minden gazda igyekezett kitenni magáért, ekkorra már beérett a sonka és a szalámi, hozzá a tejfölös kőrözött túró, ami lehetett hagymás vagy hagyma nélküli, és a finom, lehetőleg még meleg, friss fehér kenyér. Hozzá paprika, paradicsom. Előtte pedig a reggeli snapsz, ami elmaradhatatlan volt a férfinép között, mert utána csak a wein, a bor jöhetett italként szóba.
 A vidám, viccelődős hangulatú früstök után a gazda sürgetésére megindult a szüret. A fehéret külön, a kadarkát más hordóba kellett szedni, és szaporán hordták terheiket a puttonyosok.
Mi gyerekek eleinte szedtük az akkor még gyalogtőkékről a fürtöket, de hamarosan meguntuk, és ki játszani ment vagy felfedezni a löszbarlangokat vagy más érdekességeket. Ami nem volt veszélytelen, mert bárhová le vagy bele lehetett esni, és egyéb más bajok is történhettek volna velünk.
 Engem mindig is vonzott a tűz látványa, és ha megéreztem a venyige füstjének jellegzetes kesernyés, savanykás illatát, akkor én már a tűz felé vettem az irányt.
 Ott sok érdekes dolgot lehetett látni. Régi edényeket, késeket, kanalakat, háromlábat, ami kb. tíz centi magas volt, és igazi vaslábast is lehetett még akkoriban találni, amiben legjobb volt a szüreti étel.
 Annak volt három egybeöntött lába és alatta égett a tűz, az volt az igazi lábas, a maiak csak lábatlanok. Nem bográcsban főztek akkoriban és esetleg kondérban, de inkább az alföldön használták ezt az alkalmatosságot, és ott is inkább a pásztornépek.
Slambucot nem lehet lábasban főzni, csak kondérban.
A szépen megtisztított kettő darab kakas már feldarabolva várta, hogy elkezdődjön a szertartásos művelet, mert minden rendes gazdaasszony pont délben tálalta az ebédet.

Akkoriban, családtagok, ismerősök jártak el egymáshoz szüretelni és természetesen ingyért, és akinek kellett, annak visszasegítették a rokonok. Nem úgy, mint ma, hogy a fejünk felett helikopter kering és fényképezik hogy kik szüretelnek és nem adócsalók-e az illetők! Nesze neked családi kaláka.

A hús mennyiségét a vendégek száma határozta meg. Általában harminc, negyven deka kellett egy személy részére, és inkább többet főztek, nehogy kevés legyen az ebéd, mert az nagy szégyen lett volna a gazdaasszony részére.

A mi esetünkben tizenöt, gyerekekkel együtt húsz főre kb. nyolc kiló hús lett előkészítve, a két kakas ennyi volt tisztán, szépen egyenletesre összedarabolva, nehogy valakinek csak a combja jusson, másnak meg csak a nyaka vagy a lába, de akadt, aki kimondottan ezt a részét szerette, mint például az én édesanyám.

A négy-öt nagy fej tavalyi vöröshagymát apróra vágta a Rozi néni és a lábasba tette, alája kevés sertészsírt tett és pirította a hagymát. Már ez mennyei illatot árasztott és én mindig szerettem a sült hagymát. Volt, amikor csak azt kentünk a kenyérre! Így is meg lehetett enni.

Kakas "dicstelen" állapotban!
Sercegve sült a hagyma és amikor már üveges lett, belekerült a lábasba a hús, hogy az is piruljon, pörkölődjön. Kissé megkapja a húst és megpörkölődik a bőr, s kiolvad a kakas saját zsírja is. Abban tovább sül a hagyma is, jobb ízt adva az ételnek.

Vigyázni kell a zsírral, mert ha túl zsíros a hús és sok zsírt tesz alá a szakács, akkor zsíros lesz maga az étel is.
Vannak, akik nem sütik meg a hagymát, hanem mint a halászlét, úgy teszik fel főni a hússal együtt a hagymát, mert akkor is kifő a kakas zsírja, de az egy másik módszer, úgy egyszerűbb és gyorsabb, de más ízt kapunk.
 Tehát, ha már elkezdett pirulni a hús is, akkor egy kanál paprikát teszünk a húsra. Összekeverjük, de már öntünk is rá vizet, hogy ne égjen meg a fűszer, mert akkor keserű lesz. Ezután felöntjük - de mindig csak hideg vízzel - a lábast annyira, hogy a húst ellepje.
 Vigyázni kell a vízzel, mert ha sok, akkor nagyon híg lesz, de ha elforrja, akkor még mindig lehet pótolni.
Most kaptunk egy enyhén piros levet, amiben fő a kakas, de a fűszerezés még csak később következik.
Közben rakjuk a tüzet is venyigével vagy tuskóval, minden szőlőben akad ilyen. A lényeg, hogy puhuljon meg az izmos kakashús, mert annak idő kell, legalább másfél-kettő óra.
Tehetünk bele néhány gerezd fokhagymát is, jó ízt ad neki és fokhagyma még nem rontotta el az ételt soha.

Közben mikor fő, tehetünk a lébe öt-hat szem cseresznyepaprikát és hüvelyes fűszerpaprikát néhány darabot, és ízesítésképpen félbe vágott paradicsomot is, a savanykás íze miatt, és egy evőkanál sót, mert az hozza ki az ízeket, de még nem a végleges mennyiséget.
Szeletelhetünk bele pár darab fehér paprikát is, a zöld ízéért. Kell még bele törött bors is, egy kis kávéskanálnyi.
Van, aki tesz bele darált sózott paprikát is, vagy piros aranyat, de itt a sok hagyma és a sok hús adja majd a sűrű, de mégis kellemes ízű levet.

Mikor elkezd forrni a pörkölt, kezd puhulni a hús is. Egy külön kanállal megkóstolhatjuk, de mindig tiszta kanállal és utána öblítsük el az evőeszközt.
Akkor tehetünk még bele sót és két-három kanál törött paprikát, mert a paprikát a zsír oldja és szép színt, ízt, állagot ad a paprikásunknak.
Most már élvezhető a lé íze és lehet korrigálni a fűszereket. Bele mindig lehet valamit tenni, de kivenni már nehezebb.

Arra vigyázzunk, hogy a paprikák ne főjenek szét, mert van, aki nem eszi a túl csípőset. Inkább vegyük ki egy tálba, majd a végén visszarakjuk.
A füst is néha belecsap a lábasba és az is beivódik az ételbe, és ehhez adok egy tippet: ha valaki otthon főz a lakásban, tehet bele füstölt sót és az ad némi füstös ízt, de soha nem lesz olyan, mint a szabadtűzi.
Télen, mikor füstöljük a kolbászt, akkor sót teszünk egy vászonzacskóba és felakasztjuk a füstre, és átveszi a füstöt a só. De ez csak trükközés és csalfa illúzió.
 Villával megbökjük a combokat, az izmosabb részeket, és ha már nem gumis és kezd puhulni, akkor megkóstoljuk a levet a só, bors, paprika mennyisége miatt, és lehet még adagolni, de óvatosan, hogy a törött paprika is kellően megfőjön és kiadja a bíboros színét és zamatát. Soha ne bolti paprikát adjunk hozzá, hanem lehetőleg házi: faddi, bogyiszlói vagy kalocsai paprikával főzzünk, ami vetekszik az arany értékével.

  A szüretesek közben haladnak a munkával és néha megállva isznak egy pohárka bort, és akkor mi is tehetünk a pörköltünkbe egy- két deci vörösbort. A sava nem engedi, hogy a hús szétfőjön, lefőjön a csontról, mert nincs rosszabb, mint ha szétfőtt a húsunk. A bor alkoholtartalma elillan a gőzzel, csak a zamata marad benne az ételben. Hogy biztosak legyünk jó bort teszünk-e az ételünkbe, előbb meg kell kóstolni, hogy milyen a bor. Ha megfelelő, akkor önthetünk bele egy pohárkával és utána megint meg kell kóstolni a bort, hogy tényleg az volt-e a jófajta bor. De csak óvatosan, mert csúfság lenne, ha odakozmálnánk az ebédnek valót. Van, aki krumplival főzi a kakast, és sokan keresik is benne. Öt-hat szem nagyobb krumplit megpucolunk, hasábokra vágjuk és a pörkölt tetejére rakjuk. Fakanállal lenyomkodjuk, hogy épphogy benne legyen a lében, és még jobb ízt is ad az ételnek. Egy újabb ízt, de nehogy szétfőzzük. Ezért kell fent hagyni, és azért arra vigyázzunk, hogy nem paprikás krumplit akarunk adni a szorgalmasan dolgozó szüreteseknek.

Nézzük a rotyogó lábasunkban az ételt, és látjuk, hogy sűrűsödik a leve, pirosodik a színe, a csontok mellett kifő a jó íz, és ha puha már a comb, a nyeles hús is, akkor lassan elkészült a pompás, étvágygerjesztő illatokat árasztó szüreti kakaspörköltünk.

Jöhetnek az éhes szüretesek, akik már alig várják, hogy ebédelhessenek a csak itt és csak most, ebben a miliőben elkészíthető és megismételhetetlen nemes eledelből, mert minden főzés más, és csak hasonló lehet jobb esetben is.
Már visszatettük az esetlegesen kivett csöves és cseresznyepaprikákat, hogy azok is átmelegedjenek, és a tálalásnak két változata is lehet:
Vagy cseréptálakba szétöntik az elkészült ebédet, vagy mindenki mer magának a lábasból a merőkanállal.

Kakaspörkölt bográcsban
Ha asztalnál esznek, akkor jobb a tál, de akkor vigyázni kell, nehogy törődjön a pörköltünk, de ha mindenki amúgy parasztosan tuskókra, venyigére, partoldalra ülve falatozik, jobb, ha mer magának a lábasból. Az evés ezen formája talán romantikusabb és később is visszaemlékezhetünk erre az ebédre.
 A tálunkba előbb teszünk egy kis csipetkét, amit vagy itt, de inkább otthon készített el a gazdaasszony, és arra szedjük a levet és a húst, a krumplival és a paprikával. Lehet enni hozzá kenyeret is, van, aki csak avval eszi. Savanyúság is jár hozzá, hordóban eltett ecetes uborka vagy gömbölyű bogyiszlói paprika, ami szintén lehet egy kicsit csípős.
 A mély tálból kanállal kell enni a pörköltet, mert villával nem szerencsés a jó kis szaftot elcsepegtetni.
Pincehideg kadarka illik hozzá, de lehet fröccs is.

Közben a szakácsnő elégedetten nézi, hogy milyen jóízűen esznek a dolgozók.
Ha ebből a tápláló és laktató kakasból két tállal befal az ember, már nehezen indul neki a sokszor estig tartó szüretnek.
Ha mindenki jól lakott, akkor még a háziasszony kedveskedik egy kis édességgel, a diós, mákos kelt kaláccsal, a kőtt kaláccsal.
A lényeg, hogy a jó magasra sült és sok töltelékkel megtöltött kalács szép és ízletes legyen, ami szintén a háziasszonyt dicséri.
Ezután lassan újraindul a munka, és ami maradt az ebédből, azt este még elfogyasztják, bár a vacsora az egy másik történet.

Ezt az ételt én sokszor, sok helyen főztem már, mindig másképp, mindig alkalomhoz illően, más-más alapanyagokból, hiszen más a hús minősége, a paprika, sőt még a krumpli íze is.
Ezek mind befolyásolják a végeredményt, de a lényeg az, hogy mindenütt elfogyott az étel.
Ha valaki kisebb mennyiséget szeretne főzni, mindig a hús mennyiségéből kell kiindulni, hiszen ahhoz kell számolni a hagymát, paprikát, burgonyát stb.

Elrontani nemigen lehet, csak ha valaki kevés lével odakozmálja és túlfűszerezi, mert az ízeknek harmonikusnak kell lennie, és semminek nem szabad túlharsognia a másik ízeket.
Mindig kisebb adagokkal kell kezdeni, mert minden főzéshez némi rutint kell szerezni, de bátran kell bánni az alapanyagokkal és a fűszerekkel, és merjünk kísérletezni, legfeljebb azt mondjuk, hogy így akartuk. Ha megelégedéssel távoznak a kosztosaink, biztosak lehetünk benne, hogy máskor is minket hívnak főzni és véglegesen elnyerhetjük a hivatalt. Ha némi sikerélményt elértünk, akkor már élvezzük is a főzést. Én eljutottam eddig a pontig, nagy-nagy örömömre.
Próbálják ki ezt a pompázatos ételt, sok sikert, jó étvágyat kívánok hozzá!

Folytatjuk.

***************************

14. VERSVÁLOGATÁS - BURZA MÁRIA  ÍRÁSAIBÓL


MÉGIS EGYRE SZEBB

Minek színezni egy álmot, szólt a
szívhez az elme, hisz az rég halott lett,
a múltban lett eltemetett, te mégis
a jelenedbe áthozva élteted.

Felesleges időtöltés, semmi több,
így szólt az elme fölényeskedőn,
elnéző mosollyal nézte a szív,
lépj hozzám közelebb, kérdeznék tőled.

Mi tart téged életben, tudod-e,
az oxigén tart, felelte az elme,
s az oxigént ki adja teneked,
egyszerűen árad, ez jár nekem!

Hogy elakadás ne legyen, azért
ki felel, gondolom van feleleted,
van bizony, én az elme vagyok, te
pumpálod a vért, benne az oxigén.

Mit gondolsz, engem mi tart életben,
az elme a szívre nézett tág szemmel,
te mindig a szeretetről regélsz,
de nyisd ki szemed, s meglátod az nincs!

Lépj hozzám közelebb, s nézzél jól meg,
majd mond el mit látsz mélyen bennem,
egy magot látok , mely virágozni kezd,
pedig nincs föld, se víz, mégis egyre szebb!

Egy nagyobb erő van ott jelen,
nem feltételekhez kötött, neve
Önzetlen Szeretet, ebből vagyok,
ahogyan te, gyere fogd meg kezem.

Az elme maga elé nézett,a
szív szavain mélyen elrévedt, majd
arcán megjelent az alázat fénye,
és a szív beszédét érteni vélte.

Szorosan a szív mellé lépett,
a fennhéjázás gőgje elszállt belőle,
megértette, hogy az úton együtt kell
menniük, így lehet feljebb lépniük.

************************************

TÖRÉKENY KINCS

A Szeretet szabad elhatározásból,
elkötelezettségből születő, őszinte
viszonyulást jelent, szeretetviszonyban
őszinte odaadottság van jelen,
félre állítva az önzést, a másikat
segítve a kiteljesedés felé,
s ki így éli meg, gazdagítja önmagát,
és szolgálja Istent is.

Tudatos szeretet kialakulásához
kell a személyi érettség, s kell
Isten megtapasztalása, így lehet
bizalommal kitárulkozni a másik
ember felé.

Drága, törékeny kincs a bizalom,
néha nagy árat fizetünk érte,
de a bizalom a legnagyobb díj,
mit másoktól kaphatunk.

A Szeretet és a Bizalom
a végtelenbe nyújtja és
könnyűvé varázsolja a
kapcsolatot, ami embert
emberhez fűzhet, mert
bizalom nélkül semmilyen
kapcsolat sem működhet.

Ki érti és éli a Szeretetet,
jól tudja, hogy a szeretet
és a bizalom egy tőről fakad,
nem működhet kapcsolat,
ha nem a bizalom az alap.


S ha jő egy nap,mely
elénk hoz Valakit,
akiben feltétel nélkül megbízunk,
akire életünket is rábízzuk,
kétely nincs bennünk,
több az mint bizalom,
a legszebb érzést élhetjük át,
mert egynek érezzük vele magunk,
bízni csak szeretve tudunk.


**********************************


SZÓKÖZÖK NÉMA TISZTASÁGA

A lét elkülönült cseppjeként ragyog minden,
majd visszahull az időtlenbe.

Szó, róla sok minden elmondható,
az elveszett teljesség jajkiáltása,
az egésznek a része,
az időtlent helyezi az időbe,
a változatlant változóvá téve.

Nem szólni akarok, csak érinteni szóval,
mely igaz, időtlen és teljes, bár időben,
részben, változóban nyilatkozik meg.

Szó, mely a csendből fakadó,
" a csend odaadása",
benne a teremtői csend, teremt,
teremtő és teremtett így lesz EGY.


Talán nem is a szavak érintenek, hanem
a szóközök néma tisztasága,
a Csend könyvét írni szavakkal lehet,
hogy lapjai üresek ne legyenek,
remélve, fénytől rezdülő csenddé lesznek
a teljességet megközelítően szövötten. 


********************************


1848-RA EMLÉKEZEM

Március 15-re emlékezem,
szememből peregnek könnycseppek,
a márciusi ifjakra gondolok, hiszen
magam is anya vagyok,
rájuk, kikben élt a Hazaszeretet,
és a vágyott szabadságért
életükkel fizettek.

Az akkori eseményeket csak
tanultak alapján ismerem,
s most felidéződnek bennem,
mintha az időfolyosó megnyílna,
s ott találnám magam abban a
dicső múltban.

Egy kicsit korábbra is visszamenve,
Széchenyi Istvánhoz, ki elindított
egy folyamatot, új feladatokkal,
tervekkel, és a későbbiekben
Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós,
Deák Ferenc , Batthyány Lajos
segítségére siettek.

Majd a Pilvax kávéház előtt
találom magam, ahol egy
kisebb tömeg Petőfi Sándorra várt,
és haladtunk az Egyetem felé tovább,
ahol Petőfi , az ifjú költő elszavalta a
Nemzethez szóló "dalát", majd a
12 pontot olvasta fel, melyben a nemzet
egységes akarata volt jelen.

Szikrázott ott akkor a levegő,
a vers hatása volt annyira erős,
a tömegbe egységes akaratot ültető.

A szavakat követték tettek,
ifjak és idősebbek vére festette
vörösre a magyar földet.

Haza, büszkeség, erő,
a múltból törnek most elő,
ma mások lettek a fények,
bár mindenki szeretne
szabad lenni, de én a szívekben
nem az egységet érzem.

Hol vagytok Ti, márciusi ifjak?
Lelkem zokogva kérdezi,
de amit tettetek soha nem
lehet elfeledett!


A szabadság majd egyszer
itt lesz velünk, ha egymáshoz
közelebb kerülünk, és közösen
teszünk, vitát, vérontást kerülve,
egy magasabb tudatszintre emelkedve.


****************************** 

MÁRCIUS FÜTTYENT

Március első napjára ébredtem,
ablakomon át a hóval borított
kertet elnéztem, vastagon fedte
a földet a fehér takaró, mely
alatt ébredésre váró magvak
reménnyel telve csendesen pihentek.

Fázósan húztam össze magamat,
mégis szívemből a hála melege
fakadt, március van, akkor is, ha
hó fedi a tájat, március füttyent
s elolvad a hótakaró, mely a
szememnek most mégis szépet adó.


A kert fái még havasak, ágaik
tartják a rájuk hullott fehér havat,
de érkezik a tavaszi szél, játszik
majd az ágakon, felolvasztja a
havat, megújul a Természet
és a szívekben új Remény fakad.


******************************* 

MOSOLLYAL GONDOLJ RÁM

Egy dalt játszottál el nekem
az elmúlt éjjelen, és ott
az időtlen térben én úgy
éreztem minden rendben van,
a nappali valóságnak
neheze nem volt ott jelen.

Ébredtem téli reggelre,
nem szikrázott a Nap az égen,
a dalra gondoltam amit
játszottál éjjelemen,
s néhány percre feledtem
mennyi nehéz van jelenemben.

Majd az estére gondoltam,
a hideg ágyra s szívemben
lassan kihűlő vágyra,
de felcsengett akkor a dal,
s feledtem, mily sok is a baj.

Néztem életemnek lapját,
tomboló vihar hányszor de
hányszor borult rá, volt
hogy a szó torkomra fagyott,
eszembe jutottál, éreztem
magam soha nem vagyok.

A dal szavaid hozza el,
amikor fázom s tűz nincs közel,
szavaid felmelegítik fázós lelkem,
táncolva, átölelve körbe lengnek,
hallgatom mosollyal s
befelé hulló könnyel.

Ha úgy érzed magadra maradtál,
s nem simogatja arcod napsugár,
ha sok minden mi körül vesz hazugság,
gondolj dalomra, hozzád szól,
álomba ringat, ad egy másfajta valót,
szerettük egymást egykoron s ez való,
mely soha nem lesz múlandó, mivel
megőrzi boldogságunk perceit szíved,
benne engem magadhoz ölelhetsz.

Úgy érzed, sokszor kegyetlen az élet,
jóból kevés, annál több nehéz jut néked,
úgy érzed, mindent feledni lenne jó,
mikor sok a hazugság és kevés az
igaz szó, néha magadra is haragszol,
emlékezz a napra, mikor egymásra találtunk,
s szívedben felcsendül újra a dal,
feledni fogod azt a sok-sok bajt.

Mikor a Szeretetről beszélsz és
ezért kinevetnek, mégsem állsz be
a körbe, hol igazság köntösbe bújtatott
hazug szavak díszelegnek, sebeznek,
emlékezz szavamra és meglátod
egyre könnyebb lesz mindent elviselned.


Hallgasd a dalt, ha magadra maradtál,
mosolyogj , könnyeket ne hullajtsál,
tudd, érezd, csak Szeretettel érdemes
élni, minden fájóra a szív szemével nézni,
játszd el, hogy ott vagyok ma is veled,
játszd el, segít az emlék, színezi a
képzelet, érezni fogod átölel
a Szeretetem, játszd és éld bele
magad a dalba, s megérted minden
rendben van, a Szeretet nem ismer
elválást, ne könnyez mindig , mosollyal
gondolj rám, és én mindig visszamosolygok rád.


***************************


15.VERSRŐL VERSRE - KORTÁRSAINK TOLLÁBÓL

NAGY CSABA: Nagyapám emlékére

Végtelen a csend, elhallgattak a szavak,
fényképek sora, összepréselnek falak,
tengernyi a bánat, elsüllyedt a csónak,
már nem hallom a dalt este altatónak.

Az utunk megrepedt, a lépés oly nehéz,
lesütöm szemem, a lelkem bódultan néz,
lüktet szívem, emléked ritmusát járja,
a hangod még simogat, de már hiába.

Cinkos a csend, a magány szótlanul hallgat,
belül a hiányod egyre csak sanyargat,
kellene valami - egy csipetnyi remény,
peregnek az évek, s hiszem, jössz még elém.

 ...........................................

CSOMOR HENRIETT: Könnyű álmomat hozod

Szeretem veled a sejtelmes éjszakát,
mert karomban tarthatlak.
Nézlek, s óvlak, elcsukló hangomnak
nehéz a szó.
Ezüst hajadnak selymét százszor végigsimítom.
Homlokodnak évgyűrőit cirógatom.
Merengek a múlton, s jelenen.
Örülnöm kellene, áttáncoltad napjaim.
Fordítottál a fény felé, bocsásd meg
nekem végtelen ragaszkodásomat.
Gyűrött párnámat mégis könnyeimmel áztatom.
Szemem orcádnak gyönyörű hamvasságán pihen.
Gyengéden ölelsz, el sohasem engedsz,
  bánatos szívemet vigasztalod.
Bújva ringatózom ölednek rejtekébe.
Könnyű álmomat te hozod.

2018. Február 08.
 ..........................................

Mátyás Rita: A kerek női fenekek...

Este festettem egy képet,
de nem tetszett énnekem.
Női akt volt, nagy fenékkel,
a kerek popsi uralta
a képet.

Akárhogyan próbálgattam,
lefaragni belőle,
e nemes testrész egyre nőtt,
szépen benőtte, ezt a
képemet.

Szidtam én az ecseteket,
ők tehetnek mindenről,
rosszul festik a vonalat,
tőlük lesz ekkora ez a
nagy fenék!

Tiltakoztak jól dolgoznak,
festék hibás mindenért,
Ő a vastag mindenképpen,
feleljen most a festék

mindezért!

Festék szólt, hogy víz kell neki,
vékony legyen állaga,
akkor talán kisebb lenne,
szép hölgy oly nagy, hátsó

fertálya!

Megoldotta helyzetemet,
egy férfi jó barátom,
azt mondta e hölgyről, így szép!

A nagy, női, kerek fenék,
egy igazi férfi álom!

2018. 02. 19.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Véghelyi József kérdése: Ritácska! Erre gondoltál...?

..................................................

BAKSA ANCI: Tavasz jötte 
  
Vége az idei februárunknak,
Az unalmas, téli hónapjainknak,
Itt van március, közeleg tavaszunk,
Meleg napsütés, melyet nagyon várunk!

Elolvad a hó, jégvirág eltűnik,
Napfénye hosszan, melegen tündöklik,
Fákon kispacsirták dala hallatszik,
Gyümölcsfákon egyre több virág nyílik.

Tavasz jötte, évszakok legszebbike,
Vár a természet, újjáéled lelke,
Zöldell minden, nagy a varázsereje.


Nyílnak a tavaszi, kerti virágok,
Napfénye arcomon ujjongva táncol,
Pezseg az élet, szívemen áthatol.

2018.03.01.
 ................................................

HOLLÓSY TÓTH KLÁRA: Jelenlét

Halkan közelít, dereng az alkony,
bűvöl a földre páraködöket,
ébred az ezüst hold, s néma hangon
becézgeti a felhőfürtöket.

Fodros felhőgomolyok vonulnak,
az est nézelődni szirtekre ül,
a falombok lent összeborulnak,
a félhomály nyugalmat hegedül.

A végtelen csendje oly átható,
minden érthetőn, tisztán hallható,
érezhető, szinte tapintható,
pornyi létünk elgondolkodtató…

A kapcsolatunk tagadhatatlan,
őrzőnk figyel, a hatalmas Isten,
érezzük őt, ki mindenütt ott van,
 s ahol Ő van, másra szükség sincsen.


Jelenléte mindenütt látható!
Irányít napot, holdat, csillagot,
az is a kegyelmének tudható,
hogy még kimondhatom a szót, vagyok.

Felső-Ausztria. 2011.

***************************

16.  VERSVÁLOGATÁS  I. P. STEVE   ÍRÁSAIBÓL

Úgy legyen!

Áldjon , vagy verjen a sors, mert szeretlek!
Áldjon Téged, mert ismerlek,
mert léted tudhatom
s követlek utadon !

Áldjon, vagy verjen a sors, ha ez Neked jó!
Áldjon engem, hogy Hozzád legyek jó,
mert a holnapot örökre akarom
s végleg magamhoz ölel két karom!

************* 

 Lehet, mást vársz

A ma sarába süllyedő tegnap
mozdulatlan, mint ami már elhalt.
Sápadt, sárga, lüktetése halkul,
majd elfekszik mélán, ott lent, alul.

A lelkem csendben hevül, majd megül,
mégis zakatol valami belül.
Börtönéből szabadul a gátlás
s a könnyeken ragyog a szivárvány.

Nem arattam megértést vitában
és nem sírtam sohasem vidáman,
szemeidnek olvasom sugarát,
minden gondolatodnak tudatát.

A holnap épül porból és könnyből,
bánatból és csupa báj örömből.
Lélekre sár, alakká vált áldás,
mégis lehet, hogy merőben mást vársz.

**************************** 

Nőnap


Oly sok a kedves nő,
mosolyom ma ünneplő,
versem őket tisztelő.

Legyen övék ez üdvözlő,
nőnapi köszöntő!


*********************** 

Ragyogó fényben


Már a rügyek szirmot bontó csodává nőttek,
s újra visszajöttek
az elszállt, vándor, tarka madárkák,
a rovarokat vadásszák.
Élvezik a meleget,
járják a felleget.
Ideszáll a fecske, messze délre,
épül piciny sár-tollfészke,
és mit ott hagyott, házat s hazát,
most kecses libbenése emlékmázat ad át.

Elmerengve nézem
a ragyogó fényben.
Néha sóhajok szállnak,
a húszon évek fájnak,
az elhagyott gyermek,
a válást hozó percek,
az emberi méltóság megtört lidérce.
A bosszú halmozott mértje,
mit nem tett csillogóbbá a szikrázó fény.
Bennem él, mint megtörtént, keserű tény.
Ott maradt a fiatalság, a lendület, minden,
s elhoztam megsebzett, szomorú szívem.

Hidat rajzolnak álmaim a végtelen vízre,
rátalálni az elvesztett kincsre.
Tovarohant évek s mi hátravan, tán csak röpke,
s köt a sorsom e távoli földre.
Ideszáll a fecske, messze délre,
épül piciny sár-tollfészke,
mit itt hagy majd a múló nyárral,
s kecses libbenése hazaszárnyal.
Sokáig nézem, míg az est szürkülő, majd sötét fátyla
ráül lelkemre s a szunnyadó mára.
Minden alváshoz tér rendben,
csak a szél sír velem csendben.

A holnap ragyog majd szikrázó hajnali fényben,
s álomkép úszik, apró felhőként, a kéklő égben.

**************************** 
A békességért

Áldalak földön élő ember,
ki születtél a végtelenben!
Mindegy ki vagy, fehér vagy néger,
ha a léted emberként éled.
Társ vagy a rohanó időben
s várjuk, hogy a holnap jöjjön el.

Valami mindig és újrahív.
Megyünk a mindennap útjain
a végtelenből végtelenbe,
hogy a lelkünkben béke legyen.
Elmegyünk egymás mellett néha
ha a jó szavunk nem ér célba.

Áldalak földön élő ember,
a neved dicshimnuszban zengjen,
a békesség legyen egymáshoz!

Suttogom : Szeress ember embert!
Most érzem, hogy könnyebb a lelkem,
így ülök le esti fohászhoz.


**************************

Dúdolja dalát  a nemzet


Húrok csak sírnak a halk gitáron,
hasonló egy kesergő imához.
Ma még nem zúg éneket egy kórus,
egyenként dalol pár ezer koldus,
de terjed ez a szomorú dallam
s egy ország dúdolja, titkon halkan.

A nemzet dala a nyomorról szól,
nincstelenségről, korgó gyomorról,
nagy urakról, kik szegénytől lopnak,
s az országot viszik teljes romba,
míg húrok sírnak a halk gitáron.
Zúgó dal lesz kesergő imádból.


***************************
Március ékessége

Húrok csak sírnak a halk gitáron,
hasonló egy kesergő imához.
Ma még nem zúg éneket egy kórus,
egyenként dalol pár ezer koldus,
de terjed ez a szomorú dallam
s egy ország dúdolja, titkon halkan.

A nemzet dala a nyomorról szól,
nincstelenségről, korgó gyomorról,
nagy urakról, kik szegénytől lopnak,
s az országot viszik teljes romba,
míg húrok sírnak a halk gitáron.
Zúgó dal lesz kesergő imádból.


****************************


MINIATŰR ÉLETBÖLCSELETEK I.P. STEVE GONDOLATAIBÓL:

néha úgy érezzük, hogy még van idő arra, hogy jók legyünk
 ………………….. 

ha csak ott keresed, ahol nincs, akkor sosem találod meg
…………………… 

van amikor mindegy, hogy melyiket választod
…………………… 

általában annak köszönsz, akit ismersz
………………….. 

van akit csak álruhában ismernek fel
………………… 

aki már elment, attól senki sem kérdi, hogy miért
………………. 

amikor már senkihez sincs szavad, a válasz is elmarad

***************************
17.  MÁRCIUS IDUSÁN

NAGY VENDEL : A  TRIKOLOR

Most, hogy közeledik Március 15.-e, emlékeim közül előbújik egy régi történet.

   Úgy negyven évvel ezelőtt, amikor idegenvezetéssel is foglalkoztam, elutaztam egy nőkből álló csoporttal valamelyik kisvárosba ünnepelni.
Akkoriban divat volt, hogy jól dolgozó brigádok jutalomból elutazhattak valahová a szakszervezet jóvoltából.
Ilyenkor a hölgyek kiszabadulva a munka, és a család köteléke alól némi kontyalávaló rásegítésével, vidám hangulatban várták a nap eseményeit. Megvolt ennek a bája, és a feszültségoldó hagyománya is.
  Dívott a  kevert, a  bonbon meggy, és az Éva vermut, meg a  csőnadrág,és a  moher pulóver, na és a lapos sarkú félcipő,az elől kapcsos melltartó, s  a  Krasznaja  Moszkva, és a  Kalinka  Vodka.    műsor kezdetéig, mely igen jónak ígérkezett, volt még némi kis idő.  A fölös idő eltöltésére, hölgyek lévén, nagyon jó program a kirakatnézés.  Véletlenül, vagy akarattal, pont egy fehérnemű üzlet kirakatát nézegettük.
 A látvány számomra ebben a hölgykoszorúban kissé bizarrnak tűnt.  Piros, fehér, zöld melltartókból, és bugyikból egy hatalmas kokárda volt kirakva.  Mellette pedig, a dolog megkoronázásaként, nemzeti színű zászlónk három színű kombinéból lett dekorálva, a  kirakat rendező jóvoltából.
Kombiné, kombiné, a  csipkés kombiné....
Bizonyára egy hagyománytisztelő,de modern felfogású alkotó rejtette el így perverz érzéseit  a  forradalmat és a  szexualitást ötvöző álművészetében.
A lányok összekuncogva rám- rám sandítottak, s én, pirulós zavaromban csak ennyit tudtam mondani:
  - Én kissé giccsesnek tartom ezt a megközelítési formát, s különben is,  zöld bugyit még nem is láttam.
Kibuggyant a nevetés, s a leghuncutabb középkorú hölgy csak ennyit mondott:
- Úgy látszik még keveset éltél.

Ma már tudnék mesélni, de hát férfiak vagyunk. Akkoriban még csak alig múltam húsz éves. Régi, szép, boldog idők...!

2017.
 ***************************
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK

Vendikém ,Csillagom !
Oly mesés ez a vers lesz egy Kína ciklus úgy látom
ennél kedvesebbet ,szebbet , jobbat még nem olvastam .
Isten áldjon meg két kezével .
Ági
Február  04.
.......................................................
Szia Vendi!
Végre eljutottam odáig, hogy beleolvassak az újságba. Gratulálok,
nagyon színvonalas, csodálatosak a versek,a zenék és a kisregény
részlet is nagyon tetszett. Imádtam az egészet. Folytasd, mert
nagyon-nagyon jó. Istenem ,mennyi tehetséges ember van köztetek!
Legszívesebben az egész világnak megmutatnám, hogy vegyenek példát az
újságodról,hogy így is lehet.
Ha lehet, még büszkébb vagyok rád mint eddig. Még egyszer gratulálok! sok szeretettel Marika.
 .................................................

Nagy Vendel <nagy.vendi54@gmail.com> írta, 2018. 02. 02.:

A  MEGSZÓLALOK 702. száma  archív
AZ ÚJSÁG SZÍNES LINKJE
www.megszolalok.blogspot.hu/2017/02/megszolalok-m.html
NAGY VENDEL,  MAGÁNZÓ...
"NYIBA,  KÖLTŐK IMÁI" DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
E-mail címem: nagy.vendi54@gmail.com
......................................................


Az újság hangos vers és zenei linkjei: 
10. HALLGASSUK EGYÜTT
DR. KOVÁCS GYULA  ZENÉIT  ÉS JÁRTÓ  RÓZA  VERSEIT
Hallgassák, nézzék: szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula
Elérhetőségeink:
……....................................

14. BEAT MÚZEUM KATIE KELLY ZENÉIBÖL

FERGETEGES, RITMUSOS, JÓ ZENE, KEDVENC ÉNEKESNŐM, KATIE  KELLY ÉRCES, KÜLÖNLEGES HANGJÁN.  HALLGASD HANGOSAN.   VENDI.
https://www.youtube.com/watch?v=8zSLLd16iw8
NA UGYE,  HOGY UGYE..!.
............................................


A  802. MEGSZOLALOK  FEBRUÁRI SZÁMÁNAK KÉPLEÍRÁSA  A  VAKOK SZÁMÁRA.

1.. Lectori salutemnél
 NAGY VENDEL Piros zakóban s fehér ingben egy asztalnál ül bal keze az asztalon pihen

2. ELBESZÉLÉS
 ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Egyedül
 MARICA Szürkés kardigánja alatt fekete blúzt visel ül bal kezét álla  alá támassza. fekete vállig érő egyenes haja van.

3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL  - KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL
Mátyás Rita barna rövid hajú, barna szemű. Mintás blúzban van.
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja van. jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű fekete szemű.
Tóth Enikő szőkés barna hosszúhaja van mosolygós asztalnál ül.  fekete fehér mintás blúz s fekete kardigán van rajta.
Szauer Gertrúd mosolygós fekete rövid hajú, fekete szemű.  Egy párna van a feje alatt.
Kuchta Csilla fehér blúzban van barna rövid hajú mosolygós.
Hajdan Vali kint a zöldben áll keresztbe teszi lábát karjait oldalra kitárja. bal kezében narancssárga locsoló kanna van. sárga hosszú ujjú blúzban rózsaszín szoknyába van szőke hajú.

4. ESSZÉ ÁRVAY MÁRIA: Vita a nevek körül
Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak támaszkodik.

5. ARCKÉPCSARNOK
GERENCSÉR HAJNALKA  RIPORTSOROZATA
VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET : KÁTAI VIRÁG
GERENCSÉR HAJNALKA: Egy árnyas lombú fa alatt áll. szemüveges kissé mosolyog. fekete hajú fehér rövid  ujjú blúzban van.
Kátai Virág társai arcához érteti arcát mindketten mosolyognak. Virág szőke hajú szemüveges barna bőrdzsekiben van.
Másik képen mechanikus tolókocsijukkal táncolnak  a színpadon.

6. BEMUTATOM A  NAGYAPÁM...
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Kerekes Géza  (1929-2009)
Marica mosolygós fekete haja vállára omlik. barna mintás rövid ujjú blúz van rajta.  

7. NOVELLA
BOGNÁR PAPP IRÉN: Az első ártatlan szerelem
Piros bogyós bokor előtt áll. szőke rövid hajú mosolygós fekete blúz világoskék kardigán van rajta.
Novellája közepén egy szerelmes pár ép édes csókolózásra készül.

8.  HAZAI TÁJAKRÓL
NAGY VENDEL  LEGÚJABB VERSEI
Nagy Vendel nagyon elegánsan áll a színpadon piros zakó és fekete nadrág van rajta. szemüveges szőke hajú. kezében mikrofon s átható érzéssel szavalja versét.

9. BARÁTAIMNAK
KOVACS JOSEF KOPEK: A  KOCKA EL VAN VETVE
Mosolygós arcú fekete zakóban fehér ingben nyakkendőben van.

10. HANGOS VERSEK ÉS RÁDIÓ RIPORTOK
NAGY VENDEL   VERSEI  AUSZTRÁL, ÉS KÍNAI RÁDIÓKBAN

Vendi szőke hajú szemüveges, sugárzó mosolyával szerényen szavalja megható verseit. piros zakóban, fehér ingben s fekete nadrágban van. kezeit maga előtt összefonja. 

11. ELBESZÉLÉS
CSOMOR HENRIETT: Kitartás a mindennapokban
Csomor Henriett rövid fekete hajú, fekete szemű bal fülében van egy lila nagy fülbevaló amely kiemeli mosolygós arcát. rózsaszín kockás ingben és farmerkabátban van.

12. VERSVÁLOGATÁS
BURZA MÁRIA,  I. P. STEVE,  YLEN MORISOT   VERSEIBŐL
Burza Mária áll egy zöld levelű fa mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.
I.P.Steve. ősz hajú barna  szemű szemüveges. fekete ingben van   oda van  a kép bal alsó sarkába kék betűkkel I.P.STEVE
YlEN MORISOT: barna haja kontyba van kötve. Fekete szemű, barna ruhában van. áll, papírt tart a kezében.

13.  ÍZES TÖRTÉNETEK   
IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV (17. fejezet)
NAGY VENDEL:  A FARSANGI FÁNK ÉS EGYÉB HUNCUTSÁGOK….
Vendi piros zakójában áll az asztal mögött sugárzó mosollyal
Prózája közepén egy tálca szalagos porcukrozott fánk látható.

14. MEGJELENT...
ÁRVAY MÁRIA  LEGÚJABB KÖNYVE A  MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN
Árvay Mária: Gyógyítani szavakkal is lehet a könyv borítóján egy fekete hajú női piros orrú bohóc s egy férfi bohóc látható.
IRODALMI PÁLYÁZAT : A  PRÓFÉTA LÉPTEI
Kopek lépcsőn térdén egy papír sötétkék rövidnadrág s sötétkék Polo van rajta. barna rövid hajú.  

MEGJELENT…
MEGJELENT CSOMOR HENRIETT  HETEDIK E KÖNYVE A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN.
HATÁRTALAN KÉPZELET CÍMMEL. EZ AZ ÖTÖDIK VERSES KÖTETE.
Csomor Henriett fa alatt ül. rövid fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.

15.VERSRŐL VERSRE  - KORTÁRSAINK TOLLÁBÓL
Vönöczkiné Gmeindl Margit Barna rövid hajú szemüveges. ciklámen színű blúz van rajta.
Kuchta Csilla fehér blúzban van barna rövid hajú mosolygós.
Szauer Gertrúd mosolygós fekete rövid hajú, fekete szemű.  Egy párna van a feje alatt.
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja van. jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű fekete szemű.
Baksa Anci szőkés barna haja van, barna szemű mosolygós barna blúz van rajta.
Baksa Anci "Napsütésben" c. verséhez: zöld lombú fák között árad a napfénye. Egy zöld ruhás hosszú szőke hajú hölgy kalapján a fején mosolyog,
mert megtalálta fehér tollú kacsáját.
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.

16.HALLGASSUK EGYÜTT
DR.  KOVÁTS  GYULA  ZENEI ROVATA 
Dr..Kováts Gyula őszes fekete hajú szemüveges komoly arcú.
Jártó Róza őszes fekete rövid hajú mosolygós.

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY   ROVATA
SOPONYAI MIHÁLY  mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.
Fekete bodza bokron fürtös. apró pici gömbölyű fekete termés van. 
 ...............................................

Kedves Vendel !
Köszönöm es nagyon elveztem ezt a jó humorú ,  Villon-ízű Testamentumot .
Továbbra is kellemes alkotói napokat kivonok  Ildikó. Angliából.
Itt tombol a Keleti Szörny ,  így nevezték el az angolok ezt a hóvihart ..!
...............................................

Kedves Vendi!
Olvasom a verseidet és a rajongód lettem.
Mindegyik egy zseniális alkotás.
Kata

"Nagy Vendel" <nagy.vendi54@gmail.com> 2018.02.25. 11:04


NAGY VENDEL : MOSTANRA HŐSI RÍMEKET HOZTAM 
SKANDINÁV ŐSI DALLAMOKKAL 


Fekete csizmával toppantottam
ajtótokon koppantottam
tavaszi virágot ím elhoztam
gyöngykoszorút kezedbe adtam
fiatalságom  neked adtam
liliomszálam hervasztottam
harangokkal  megharcoltam
lányságomért virrasztottam
fekete ruhámban elgyászoltam
hívlak kérve gyere ki a  fényre
most már ne gondolj a   télre
kannám vizét loccsantottam
csizmám sarkát elkoptattam
sarkantyúmat koccantottam
anyád lelkét bosszantottam
örömömet hozzád lám elhoztam
eljöhetnél vélem a  bálba
derekad fognám őrjítő táncba
lányok táncolnak karikába
karjukat öltve futnak az útra
senki nem ugrik bele a  kútba
éjjeli Hold már fent világlik
ezüstös hídon átsugárzik
ifjúi hév a szívvel játszik
fiú a  lánnyal most cicázik
gond a  bajokkal elszaladna
száj a  szájra csókot adna
bánat végre elmaradna
belehalna a  tavaszba
odanézhetsz bátran a  Napba
életigenlő hős diadalra.


 
SZEKSZÁRD,   2018.02.25.
EGY FINN DAL NYOMÁN... 
EZ NEM FORDÍTÁS!
 ....................................................

FIGYELEM !
Itt szeretném felhívni minden kedves hallgatómat, hogy az www.ilosvay.net lassan megszűnik és egy vadonat új honlapunk van ami színesebb, kezelhetőbb és több anyag fér rá. Íme a honlap     https://www.radiomozaiksydney.com.au/   ezt az e-mailt tegyed el infónak, de még egy pár hétig szétküldöm, hogy ne feledd megújultunk. Szeretettel várunk a másik új honlapunkon
ILOSVAY GUSZTÁV  AUSZTRÁLIA 

 ***************************

19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA : A  GYÓGYPÁLINKA RECEPTJE

Először a gyógypálinka receptjét  írom le!

   Tetszőleges nagyságú befőttes üveget félig töltünk chili paprikával. Nálunk a sárga színű a legerősebb. Ázsia center boltokban kegyes halál néven ismert. Frissen szedet paprika a legjobb.


A befőttes üveget feltöltjük teljesen pálinkával.50-52 fokos a legjobb, lehetőleg alma, vegyes, vagy törköly pálinka a legjobb. Naponta felrázzuk feje tetejére állítjuk az üveget, hogy jobban érlelődjön. egy éves érlelés a legjobb. Szükség esetén fél év után is lehet használni. Nagyon erős 1-2 cent elfogyasztása ajánlott. Aki nem tudja lenyelni, gargalizálásra is jó.
Erős torok gyulladás,tüszős mandula gyulladás garat problémák esetén nagyon hatásos.
Vicces szlogen: A gyógy pálinka az orvosságtól többet ér, aki issza holtig él.

Márciusi javaslat: Mezei kakukkfű (Thymus serpyllum)


Soponyai Mihály
Mezei kakukkfű
Gyógyhatásai:
Nagyon jó fertőtlenítő gyógytea készíthető belőle, mely megvéd a betegségektől, meghosszabbítja a sejtek életét, erősíti immunrendszerünket. Vérbőséget fokozó hatása javítja a vérkeringést, vérszegénység esetén kiváló. Kezelhető vele köhögés, hörgő- és szájüregi gyulladások.
Orrdugulásra inhalálni kell vele. Nyálkaoldó, köptető hatása is van. Újabban vírusos betegségekre javasolják. A nők növényének is nevezik, mert megszünteti a vérzési rendellenességeket és a görcsöket.
Éjszakai alvópárnában megszünteti az alvási panaszokat. Depresszióra, fáradtságra tonizáló hatása miatt javallt. Étvágyjavító, puffadást szüntet, segíti az emésztést. Féreghajtásra is használják.
Külsőleg bőrfertőtlenítő, sebgyógyító hatású. Kisgyermekek fürdővizében enyhíti a hasi görcsöket, erősíti az immunrendszert.

Elkészítés:
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.
Felhasználása belsőleg
Gyógyteát forrázással készítünk belőle, lehetőleg ízesítés nélkül fogyassza. Köhögés, torokfájás, vérszegénység, májbetegség, depresszió esetén napi 3 csésze tea ajánlott étkezés előtt. Emésztésre, puffadásra esetenként étkezés után 15 perccel kell inni egy csészével. Étvágyjavításra étkezés előtt egy fél órával egy csészével ajánljuk. Keringési panaszokra úgyszintén napi 3 csészével kell inni étkezés előtt. Napi egy-három csészével korlátlan ideig iható.
Immunerősítésre napi egy csészével fogyasztható, akár gyerekeknek is. 2 éves kortól hígítva teaként adható (egy teáskanál teafű 2,5 dl vízhez). Kedvező hatásáról rendszeresen érkeznek elégedett szülői beszámolók.



Felhasználása külsőleg:
Szájüregi gyulladásra, torokfájásra gargarizálni, öblögetni kell a teájával, majd azt kiköpni.
Gyerekkád fürdővizébe egy gézbe kötött adag (3 gramm vagy egy evőkanál) teát lógatunk a fürdés megkezdésekor. Nagyobb mennyiségű (felnőtt fürdőkád) vizébe 3 liter elkészített teát önthetünk. Hetente legfeljebb háromszor használjuk így. Felnőttek fürdővizében is jó hatást fejt ki, tágítja az ereket, nyugtat.
Frissítő fürdő: mentával, rozmaringgal és levendulával egyenlő arányban keverve, 30 gramm keveréket használva 3 liter teát készítünk, és a fürdővízbe öntjük.
Olajat is készíthetünk belőle. Egy maréknyi friss kakukkfű virágot egy liter olívaolajban 3 napig érlelünk a napon, leszűrjük. Idegfájdalmak, isiász esetén fájdalomcsillapításra használjuk külsőleg.

Mezei kakukkfű:
A vad kakukkfű, mint termesztett rokona, a kerti kakukkfű, igen aromás, jellegzetes illatú, földön elterülő, 5-20 centiméterre növő, apró, kerek levelű növény. Kavicsos, sziklás talajokon, legelőkön, tisztásokon nő Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsiában egészen 3000 méter tengerszint feletti magasságig. A meszes talajt kedveli leginkább, ezért bőven terem a Bükk hegységben is. Halvány rózsaszínű, fehér vagy lilás virágzata a hajtások végén álörvökből álló füzérvirágzat, májustól szeptemberig nyílik. A mezei kakukkfű elnevezés gyűjtőneve a hazánkban vadon előforduló többféle kakukkfű fajnak, továbbá a kakukkfű keverék-fajoknak. Ezért a virág illata lehet akár a szurokfűére emlékeztető, vagy friss citromillatú, kámforos, még akár gombaszagú is.
Évelő, lágyszárú félcserje. Szára 1 mm vastag, a tövénél elfekvő, a hajtás vége felálló. Levelei keresztben átellenesek, a többféle fajtól és keverékeitől függően a keskeny lándzsától az elliptikusig változó alakúak.

Jó egészséget az asszonyoknak,mamáknak,anyukáknak,lányoknak összegezve minden NŐNEK boldog nőnapot kívánok.

Üdvözlettel : Soponyai Misi



 ***************************

20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves belső- és külső munkatársaink!
Az lenne a kérésem, hogy akinek még nincs fényképe a magazin számára, vagy pedig meglehetősen régi, nos azok - ha mód van rá - küldjenek képet, vagy frissítsék a régit! Már nyolc éves  az MMM újság, s azóta a munkatársaink is megváltoztak ugyebár...!?  
😏
A fényképeket a következő e-mail címre küldjék - küldjétek: veghelyo@t-online.hu
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak: Véghelyi József a színes változat szerkesztője.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem  nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése:
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
………………................……
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
………………..............……
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
………………........……….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön-  külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
…………………............……
Nagy Vendel Írásai:
Megszólalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel
……………….............……..

Könyvtár:
E. könyvek a  MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
https://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
......................................
Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
....................................

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK:
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államokbeli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
.........................................
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva  "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 803