a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom26. évf. 1. sz. (2012.)

Tartalom

Tanulmányok

  • Faragó László :
    Térértelmezések5-25 [157.64 kB - PDF]EPA-02251-00046-0020

    Térértelmezéseinknek megfelelően mi, emberek hozzuk létre és alakítjuk a teret, így fontos, hogy azt tudatosan tegyük. Mivel a tér nem fizikai valóságelem, így különbözőképpen értelmezzük. A szerző négy fejezetben tárgyalja a legmeghatározóbb térfelfogásokat. Az objektív szemléletű abszolút térfelfogástól megkülönbözteti a relacionális/relatív teret. Bemutatja a duális szemléletű objektív anyagi és a (szubjektív) társadalmi terek koncepcióját. Részletesen ismerteti Heidegger térfelfogását. Mindegyik értelmezésnél utal azok gyakorlati konzekvenciáira. Ezt követően rámutat, hogy a tér- és a helyidea nem elsősorban léptékbeli különbséget jelent, hanem más a jelentésük; az absztrakt rendszer/struktúra és a konkrét hely között sajátos kölcsönhatás van. A tanulmány zárófejezete a mindennapi praxis és a tervezés tér(fogalom) használatát tárgyalja.

    Kulcsszavak: tér; hely; terület; térstruktúra

  • Molnár András :

    A nyugati országokban feminista földrajzi kutatások keretén belül már az 1980-as években elkezdtek foglalkozni a közterekhez kötődő félelem földrajzával, Magyarországon viszont a tér, a társadalmi nem és a félelem összefüggéseinek földrajzi vizsgálata még újdonságnak számít. Pain (2000) szerint azért fontosak az ilyen irányú vizsgálatok, mert a társadalmi hatalmi egyenlőtlenségek feltérképezését szolgálják, továbbá a félelem a térhasználó emberek életminőségének alakításában is fontos szerepet játszik. Mivel a téma kutatása még nem kezdődött el Magyarországon, ezért e tanulmány célja bepillantást nyújtani a vonatkozó külföldi irodalomba, illetve annak bemutatása, hogy az ilyen jellegű kutatások miképpen járulhatnak hozzá a földrajzi tudás szélesítéséhez. A köztér fogalmának és jelentőségének tárgyalása (Staeheli, Mitchell 2007) után a maszkulin és heteroszexuális közterek termelését Valentine (1996) elméletének bemutatása segít megérteni, amelynek alapját a társadalmi nem performativitásáról alkotott butleri felfogás szolgáltatja. A bűncselekményektől való félelemhez kapcsolódó tértermelés értelmezésére pedig főként Valentine (1992), Koskela (1997, 2000) és Brownlow (2005) írásaira alapozva kerül sor. A tanulmány amellett érvel, hogy az ilyen irányú feminista földrajzos vizsgálódások színesítik a térről és a térhasználó emberekről alkotott felfogásunkat, és emellett közelebb visznek a társadalmi egyenlőtlenségek okainak megértéséhez.

    Kulcsszavak: köztér; társadalmi tértermelés; bűncselekményektől való félelem; társadalmi nem; szexualitás

  • Reisinger Adrienn :

    Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a civil/nonprofit szervezeteknek milyen szerepe lehet a régiók formálásában, ezáltal az EU kohéziós politikájának alakításában. A kohéziós politika fő célkitűzése, hogy elősegítse az EU régióinak egymáshoz való közeledését, elsődlegesen anyagi és szakmai segítségnyújtás biztosításával. Kérdés az, hogy ebben mi lehet a civil/nonprofit szervezetek feladata, továbbá, hogy milyen elméleti alapja van a szervezetek részvételének.Először a civil/nonprofit szervezetekre vonatkozó fogalmi rendszert ismertetem, majd a kohéziós politikában való részvétel megalapozásaként bemutatom a részvételi demokrácia koncepcióját, területi vonatkozásait és technikáit, kiemelten a partnerséget mint a kohéziós politika egyik alapelvét. Tanulmányom utolsó részében ismertetem, hogy a civil/nonprofit szervezetek milyen formában tudnak megjelenni a kohéziós politika folyamatában, majd a részvétel előfeltételei következnek. Kifejtem, hogy a kelet-közép-európai térségben milyen sajátosságok és hiányosságok vannak a részvételt illetően. A tanulmány rövid összegzéssel és javaslattétellel zárul.Az volt a célom, hogy áttekintő összefoglalást adjak a civil/nonprofit szervezeteknek a kohéziós politikában játszott szerepéről és ennek elméleti alapjairól (részvételi demokrácia), továbbá, hogy rövid áttekintést adjak arról, hogy a civil/ nonprofit szervezetek a jövőben milyen szerepet fognak játszani a kohéziós politikában.

    Kulcsszavak: civil/nonprofit szervezetek; részvételi demokrácia; kohéziós politika; partnerség

Kitekintés

  • Varga Ágnes :

    Jelen tanulmány célja az Indián belül az ezredfordulón tapasztalt regionális fejlettségi különbségek vizsgálata gazdasági és társadalmi szemszögből. A tanulmány két fő kérdésre keresi a választ. Egyfelől arra, hogy milyen szerepet játszanak a társadalmi tényezők a gazdasági egyenlőtlenségek kialakulásában egy vallási és kulturális hagyományoktól mélyen átszőtt országban. Melyek lehetnek azok a mérhető indikátorok, amelyek legjobban tükrözik a társadalom állapota és a gazdaság fejlettsége közötti összefüggéseket, és vajon milyen tényezők állnak az egyenlőtlenségek hátterében? Másfelől arra, vajon a gazdasági fejlettség vagy a társadalom állapota mutat-e nagyobb mértékű területi egyenlőtlenségeket?

    Kulcsszavak: gazdasági fejlettség; társadalmi jellemzők; területi különbségek; India

Vita

  • Gál Zoltán :

    A tanulmány a pénzügyi szektor szemüvegén keresztül mutatja be a regionális tudomány és az új gazdaságföldrajz által azonosított „kihívásoknak” (globális/lokális dichotómia, „földrajzi távolság/közelség”, „az agglomerációk és térbeli koncentrációk) valamint az általuk formált térfolyamatoknak a relevanciáját. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a regionális tudomány által használt térkategóriák mennyire azonosíthatók a pénzügyi tér működésében. A szerző a térgazdaságtani, az új gazdaságföldrajzi és a pénzügyi elméletek elemzésén keresztül bizonyítja, hogy a pénzügyi rendszereknek alapvető jellemzője a térbeli meghatározottság. A pénzügyi globalizációnak a technológiai fejlődés által áthatott térbeli folyamatai nem enyhítették a távoli földrajzi helyek között meglévő információs aszimmetriát, illetve nem növelték a pénzügyi rendszerek stabilitását sem. Fontos szerepe van az időzónák földrajzi differenciáinak, és továbbra is akadályozzák az integrációt olyan tényezők, mint a szabályozási és adózási környezet, az adminisztrációs terhek, a vállalati kultúra különbségei, a jelentős tranzakciós költségek és az információs aszimmetria. Cáfolható az a vélemény, amely szerint a fejlődés során a tér elveszítené szerepét, leértékelődne a távolság, és megszűnnének a pénzügyi piacokat jellemző térbeli különbségek. A globális pénzügyi központok növekvő koncentrációja is bizonyítja a térbeliség szerepét, mivel a helyhez kötött, személyes kapcsolatokon alapuló minőségi információk csak ezekben szerezhetők meg.

    Kulcsszavak: pénzügyi globalizáció; pénzügyi piaci tér; földrajzi távolság; információs aszimmetria; új gazdaságföldrajz; agglomerálódás; fragmentálódás; virtuális tér

Ténykép

  • Sziva Ivett :

    A turisztikai desztinációk versenyképességének témája a közelmúltban került a hazai szakirodalom és a turisztikai irányításpolitika figyelmének középpontjába, az úgynevezett turisztikai desztinációt menedzselő szervezetek (TDMSZ) létrehozását támogató pályázatok nyomán. Ezzel magyarázható, hogy a legfontosabb szereplők és jellemzőik azonosítása stratégiai fontosságú a hazai desztinációk fejlődésében. Jelen cikkben a desztinációk és klaszterek értelmezésén és szereplőik jellemzésén túl a turisztikai klasztertérképek leírására is sor kerül, a desztinációs versenyképesség klaszterközpontú megközelítésében. Célom az, hogy egy hazai esettanulmányon keresztül azonosítsam a turizmus szerepeit, összefoglaljam a turizmus szereplőire vonatkozó eredményeket és a legfontosabb összefüggéseket.

    Kulcsszavak: turizmus; desztináció; versenyképesség; klaszterek; klasztertérképek

  • Molnár Ernő :

    Kelet-Közép-Európa az autóipar egyik kitüntetett beruházási terepének számít. A tanulmány a térségnek az iparágban játszott szerepét vizsgálja, külkereskedelmi adatok tükrében. Az autóipar térszerkezetében és nemzetközi munkamegosztásában mutatkozó változásoknak a szakirodalomra épített rövid összegzése után elemzi a régió iparági kereskedelembe kapcsolódásának mikéntjét, gépjárműgyártásának területi kapcsolatrendszerét és kivitelének termékszerkezetét. A vizsgálat az ezredforduló utáni évtizedre fókuszál, középpontjában az autóipar beruházásai által leginkább érintett visegrádi országok, továbbá Románia és Szlovénia állnak.

    Kulcsszavak: autóipar, Kelet-Közép-Európa, nemzetközi munkamegosztás

Könyvszemle

Tudományos élet