a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom25. évf. 4. sz. (2011.)

Tartalom

Tanulmányok

  • Erőss Ágnes ,
    Filep Béla ,
    Tátrai Patrik ,
    Rácz Katalin ,
    Váradi Monika Mária ,
    Wastl-Walter Doris :

    Tanulmányunk egy folyamatban lévő migrációs kutatás első eredményeire támaszkodva elemzi a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció sajátosságait. A tanulmányi célú migrációt a transznacionális migráció egyik formájának tekintjük, amely azonban egyúttal a nemzetállami határokon átívelő etnikai migrációként is értelmezhető és elemezhető. A vajdasági magyar diákok tanulmányi célú migrációja dinamikus, nyitott kimenetelű folyamat, amely végleges áttelepedéshez, visszaköltözéshez, a két ország közötti, időben változó dinamikájú ide-oda mozgáshoz egyaránt vezethet, ám a tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében a magyarországi továbbtanulásról szóló mobilitási és migrációs döntés a szülőföldről való távozás első lépcsőfokának tekinthető. A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció dinamikáját a kilencvenes években a balkáni háborúk hullámzása határozta meg, a háborús viszonyok elmúltával sem szűnő folyamatot a tartósnak bizonyuló vonzó- és taszítótényezők mellett az otthoni és magyarországi transznacionális hálózatok is táplálják, amelyek segítik és egyben legitim stratégiává teszik a tanulmányi célú migrációt.

    Kulcsszavak: transznacionalitás; etnikai, tanulmányi célú migráció; vajdasági magyar kisebbség; nemzetpolitika

  • Nagy Terézia :
    Utazó kulturális minták és a diaszpórák letelepedése20-37 [139.83 kB - PDF]EPA-02251-00045-0020

    Tanulmányomban a diaszpórákat a transznacionális terek, kulturális minták cseréjének szempontjából interpretálom, s teszem ezt több éves terepmunka alapján. Vizsgálom az utazás, valamint az etnohomogén és transznacionális kapcsolatok hatásait a kulturális túlélésre, a beilleszkedésre és a transznacionális terek kialakulására. Írásomban az Otthontól a befogadó társadalomig és azon túlra tett utazások állomásai, a diaszpórák letelepedése és kapcsolatai, valamint a diaszpóraközi kapcsolatok jelennek meg. Úgy vélem, hogy mindezek együttesen hatnak abba az irányba, hogy a diaszpórák inkább a globális diaszpórahálóba, s nem (vagy alig) a befogadó társadalom szövetébe illeszkednek.A Kelet- és Nyugat-Afrika, Maghreb, illetve Dél-Ázsia országaiból érkezett menekültek és diaszpóráik körében végzett terepmunka és életútinterjúk eredményének egy olvasatát tárom az Olvasó elé, amelyben a hibriditás és a diaszpóra etnospecifikus sűrűsödését okozó erők közül az utazást és a transznacionális kapcsolatok pozitív (és néha negatív) hatását vizsgálom.A hibriditás, transznacionalizmus, diaszpóra fogalmainak rövid körüljárása után kutatásom konklúzióit a diaszpórák formálódásának időbeliségét követve írom le. A diaszpórák értelmezésében nélkülözhetetlen az egzotikum és a mitikus Otthon szerepének beemelése, továbbá a migránsok, a kultúrák közötti állandó fordítás, a reflexivitás interpretálása, amelyek mind hozzájárulnak a diaszpórák kialakulásához, a transznacionális cserék lebonyolításához és végső soron a bezáródáshoz vagy épp a hibrid identitások létrejöttéhez.

    Kulcsszavak: diaszpóra; hibriditás; utazás; transznacionalizmus

  • Győri Ferenc :
    A tehetségtérképektől a tehetségföldrajzig38-60 [640.62 kB - PDF]EPA-02251-00045-0030

    A tanulmány a tehetségföldrajz elméleti és gyakorlati kérdésköréből merít egy magyarországi modellvizsgálat bemutatásán keresztül. Rávilágít arra, hogy a tehetség térbeliségének kutatása nem idegen a geográfia szellemétől, sőt abban hagyományai vannak. Bejárja az utat, mely az első tehetségtérképek elkészítésétől a tehetség térbeliségének modellezéséig vezetett. A kutatás céljára lexikonadatokból létrehozott adatbázis kialakításának módszertana mellett a tehetségháztartás települési és területi szintű eredményeiből közöl válogatást.

    Kulcsszavak: tehetség; tehetségföldrajz; tehetségtérkép; tehetségháztartás; Magyar Életrajzi Lexikon

Kitekintés

  • Szabó Balázs ,
    Tátrai Patrik :

    A rendszerváltás utáni Szlovákia választási eredményeinek területi jellegzetességeiből jól érzékelhető mind a klasszikus törésvonalak felbukkanása, mind a rendszerváltáshoz kapcsolódó megosztottság. Tanulmányunk célja, hogy bemutassa a pártok területi beágyazottságát, és ezen keresztül a szlovák társadalom azon – hagyományos és új – különbségeit, amelyek mentén a választói magatartás és a pártpreferenciák elkülönülnek. Az eredményekből látható, hogy a listás és arányos választási rendszer lehetővé teszi a szlovák társadalom tagoltságának parlamenti leképeződését és a pártstruktúra folytonos megújulását.

    Kulcsszavak: politikai földrajz; választási földrajz; Szlovákia; választói magatartás

  • Dudás Gábor ,
    Pernyész Péter :

    A globalizációs folyamatok, a közlekedési és kommunikációs infrastruktúrák fejlődése jelentős mértékben átalakította az emberek mobilitásának, az áruk szállításának és az információ áramlásának földrajzi és időbeli korlátait, elősegítve ezzel a világvárosok gazdasági kapcsolatainak egyre szorosabbá válását. Habár a technológiai innovációk következtében a földrajzi távolság fogalma új dimenzióba került, a gazdasági távolság és az elérhetőség szerepe egyre jobban felértékelődik.Ezen tanulmány célja egy lehetséges módszer bemutatása a világvárosok közötti gazdasági távolság mérésére és a változások tematikus térképeken való ábrázolására. A gazdasági távolság meghatározására egyedi módszertant dolgoztunk ki, amelynek segítségével légiközlekedési adatok felhasználásával határoztuk meg a három globális város, London, New York, Tokió és a többi világváros közötti gazdasági távolságot és elérhetőséget, majd az eredményeinket hagyományos és GIS-alapú térképezési technikák felhasználásával vizualizáltuk.

    Kulcsszavak: gazdasági távolság; világváros; légi közlekedés; GIS

Határ-eset

  • Francisco Llera ,
    Gyuris Ferenc ,
    Angeles Lopez-Norez :

    A tanulmány El Paso és Ciudad Juárez ikervárosának példáján mutatja be az USA–mexikói határon átívelő együttműködési kezdeményezések alapvető jellemzőit. A határtérség általános földrajzi kontextusa, valamint az egyes projektek fő jellemzői mellett bemutatjuk a kooperációt elősegítő, illetve azt hátráltató társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket. Feltárjuk, miként akadályozza az intenzív helyi szintű kooperációt a helyi elitek gazdasági és politikai motivációinak különbözősége, valamint a két város gazdasági egyenlőtlenségeinek fennmaradásában való érdekeltsége egy olyan közegben, ahol egyébként a határ két oldalán lakó népesség kulturális homogenitása, közös identitása alapvetően adott. Elemezzük továbbá a határzónát érintő szövetségi szintű kezdeményezéseket, különös tekintettel ezek relatív sikerességére a gazdasági együttműködés területén. Ugyanakkor azonosítjuk a kooperáció kiteljesedését ezen a szinten is nehezítő tényezőket, amelyek a kétségtelen eredmények ellenére komolyan akadályozzák a kapcsolatok további elmélyülését.

    Kulcsszavak: határ menti együttműködés; gazdasági integráció; határzóna; Mexikó; NAFTA

  • Nagy Gábor :

    A Nemzeti Innovációs Hivatal által támogatott kutatás keretében 2009-től kezdődően az MTA RKK Békéscsabai Osztálya és a Településkutató Osztály (Budapest) munkatársai komplex vizsgálatot indítottak a határon átnyúló várostérségek témakörében.A kutatás főbb csomópontjai a következők voltak:a városrégió megjelenése az európai és hazai területi kutatásokban és politikákban; a városrégiók lehatárolásának módszertani kérdései, figyelembe véve, hogy az eredményeket a felsőoktatásban is szeretnénk alkalmazni; terepi felmérésekkel feltárni a magyar határon átnyúló várostérségek kialakulásának, fejlődésének mozgatórugóit, szakaszait, a határok átalakulásának fázisait. A tanulmányban szereplő Gyulán – az említett terepmunka mellett – elemeztük a város fejlesztési dokumentumait, értékeltük a határ menti együttműködési forrásért benyújtott pályázatokat, áttekintettük a megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó korábbi kérdőívezések eredményeit és a helyi sajtót, továbbá strukturált interjúkat készítettünk a kulcsszereplőkkel. (Helyben 45, kontrollként pedig a romániai oldalon – zömmel Nagyváradon és Aradon – 25 interjút vettünk fel.)A kutatás során tapasztalt térfolyamatok erős egyoldalúságot mutattak Gyula város, illetve a román oldalon elterülő községek viszonylatában. A magyar oldalról történő átmozgás döntően nem a határ közvetlen közelében fekvő kistelepülésekre irányul (kivéve talán Nagyszalontát), hanem erősebben a határhoz közeli partiumi nagyvárosokba – elsődlegesen Nagyváradra és Aradra –, illetve Erdély belső, magyarlakta területei felé. Ezzel szemben, a román határtérségből érkező mozgások egyik meghatározó céltelepülésévé Gyula (és részben Békéscsaba) vált az elmúlt két évtized során. Ennek oka a város megerősödő szolgáltatószerepkörében rejlik (pozitív tényezők), illetve a határ román oldalán a meghatározó térszervező centrumok hiányának, nagy távolságának, nehézkes elérhetőségének tudható be (negatív tényezők).A gazdasági fejlődés a rendszerváltást követően Romániában – még erőteljesebben, mint Magyarországon – a nagyvárosokra és közvetlen környezetükre koncentrálódott, miközben a rurális terekben stagnálás volt megfigyelhető, vagy a korábbi struktúrák leépülése zajlott. E kontextusban, a lokális szintre koncentrálva, Gyula relatív előnye még nőtt is a határ túloldalával összevetve (amit a 2008-ban kirobbant gazdasági válság tartósított). A kulcsszereplőknek a tanulmányban összesített reakciói jelzik, hogy a város képes a határ menti fekvésből, létből előnyt kovácsolni, és azt saját hosszú távú stratégiái elemévé tenni.Gyula és a határ túloldalán fekvő hajdani vonzásterület együttműködésének sajátos eleme, hogy a nemzetiségi arányok alakulása kevéssé zavarja, sokkal gyakoribbak a magyar–román közös akciók, mint a magyar–magyar vagy a román–román kapcsolatok. Éppen erre alapozva kockáztathatjuk meg a feltételezést, hogy a város határon átnyúló szerepkörei hosszabb távon is fennmaradnak sőt erősödhetnek, nem függetlenül a nemzeti szintű és a lokális politikai folyamatok alakulásától.

    Kulcsszavak: határkutatás; funkcionális városrégió; határon átnyúló kapcsolatok; a határ változó jelentése; magyar–román együttműködés

  • Berghauer Sándor :

    A határ menti területek sajátos kapcsolatrendszerét számos kutatás taglalta a korábbi években. Az esetek többségében kiderült, hogy határszakasztól függően minden egyes esetben meglehetősen egyedi kapcsolatrendszerről beszélhetünk. Az egyediség jellemzi Magyarország keleti területeinek és az Ukrajna részét képező Kárpátaljának kapcsolatát is, hiszen két meglehetősen eltérő rendszerben fejlődő régió találkozik itt, aminek specifikumát az is fokozza, hogy Kárpátalja határ menti területein nagyszámú magyar ajkú lakos él. A közös határszakasz átlépésének indítékai közül sajátos módon emelkedik ki a VFR-turizmus és az eltérő gazdasági hatások által létrehozott bevásárlóturizmus. Az alábbi tanulmány a szóban forgó határ menti területek utazásokkal, idegenforgalommal összefüggő specifikumait tárja fel.

    Kulcsszavak: határmentiség; turizmus; Kárpátalja; bevásárlóturizmus; VFR-turizmus

Könyvszemle

Tudományos élet