a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom24. évf. 4. sz. (2010.)

Tartalom

Beköszöntő

Tanulmányok

  • Pálné Kovács Ilona :

    A tanulmány egy 2010-ben indult OTKA kutatás egyik metszetének elméleti megalapozását szolgálja. Abból indul ki a szerző, hogy a városok térszervező, agglomeratív funkcióinak intézményesítése során számolni kell azzal, hogy a városi gazdaság szereplői jelentős hatást gyakorolnak a városok fejlődésére, működésére, s ezt a szerepet célszerű optimálisan intézményesíteni, elhelyezni a döntéshozási rendszerben. A tanulmány arra törekszik, hogy számba vegye a kutatáshoz kapcsolható elméleti előzményeket, s kiinduló pontot adjon a kutatási módszertan kidolgozásához.

    Kulcsszavak: városi terek; agglomerációk; városi rezsim; hálózatok

  • Szabó Julianna :
    Tervezés és szabályozás a városalakításban29-50 [144.80 kB - PDF]EPA-02251-00041-0030

    A városalakítás két nagy hagyományának, a tervezési típusú gondolkodásnak, illetve a szabályozás hagyományának ütközése számtalan konfliktus forrása a településalakítás gyakorlatában. A tervezési és a szabályozási szemlélet társadalomfilozófiai szinten megfogalmazott különbsége segíthet ennek feloldásában.Tanulmányunk első részében ezért a tervezést és a szabályozást általánosan, mint társadalmi technikát hasonlítjuk össze, a tervezés és a szabályozás céljának, gyökereinek, szereplőinek, hatókörének, legitimitásának, folyamatosságának, belső struktúrájának és paradigmikus változásokhoz való alkalmazkodóképességének összevetésével.A városok alakításában a kezdetektől fellelhető a tervezési, a 19. századtól pedig a szabályozó jellegű gondolkodás is, ennek történeti alakulását elemezzük e tanulmány utolsó harmadában. A mai településrendezés túlnyomóan tervezési jellegű, ezért nehezen alkalmazkodik a városalakítás mai követelményeihez. A szabályozási jellegű technikák erősödése a településrendezésben hozzásegíthet városaink hatékonyabbalakításához.

    Kulcsszavak: tervezés; szabályozás; társadalomtechnika; település; város; településtervezés; városszabályozás; településrendezés

  • Szívós Mihály :

    A tanulmány kiindulópontja a helyi nyilvánosságok tartós megerősödésének jelensége, amely a demokrácia helyi intézményrendszerének kiépülésére, azon belül pedig elsősorban a civil szféra megerısödésére, valamint a regionális fejlődés állami és uniós támogatására vezethető vissza. A helyi témák iránti növekvő érdeklődést tanúsítja a helyi lapok, internetes fórumok, rádióadók megerősödése az országos napilapok, fórumok és adók rovására. A település- és régiófejlesztési céllal létrejött civil szervezetek belenőttek a helyi politikai életbe az országos pártok befolyásának rovására, és támogatott jelöltjeiket be tudják juttatni az önkormányzati testületekbe. A helyi nyilvánosság e jelenségekben megmutatkozó kibontakozása és megerősödése előmozdítja a kisebb-nagyobb térségek jövőjét formáló gazdasági és társadalmi erők egymásra találását, vitáikat és a konfliktusok kihordását, valamint az együttműködést is. A helyi nyilvánosság e jelentős mértékő felértékelődése megalapozza a települések és a régiók jövőjének az ott lakók által történő formálását és az ehhez szükséges, tágabb értelemben vett regionális innováció kiérlelését és megvalósítását, beleértve a gazdasági és kulturális identitás meghatározását is. A tanulmány tárgyalja a munkát kereső és a felsőoktatásban részt vevő fiatalok földrajzi és társadalmi mobilitásának a tágabb értelemben vett regionális innovációra gyakorolt hatásait is, különös tekintettel a kisebb és nagyobb régiókban kialakuló fejlődési központok megerősödésére és innovatív szerepére. A helyi nyilvánosságok megerősödésének, valamint a fejlődési és innovációs központok létrejöttének és működésének fontos kísérőjelensége az explicit és a hallgatólagos tudás áramlása és felhalmozódása, amit a kétféle mobilitás jelentősen elősegít.

    Kulcsszavak: tágabb értelemben vett regionális innováció; helyi nyilvánosság; civil szféra; hallgatólagos tudás; földrajzi és társadalmi mobilitás; helyi döntési folyamat; regionális identitás

  • László Buskó Tibor :
    A regionális identitás strukturalista értelmezése69-80 [102.08 kB - PDF]EPA-02251-00041-0050

    Egy leegyszerűsített értelmezés szerint a regionális kutatások eljárhatnak „objektív” módon, a legkülönfélébb térbeli folyamatok figyelembevételével (a téranalízis szemléletmódja), de tekinthetik a régiót – felvállalva egyfajta szubjektivista elkötelezettséget – az itt élő emberek értékeinek, normáinak, életvilágának produktumaként. A következő tanulmányban amellett érvelünk, hogy a regionális identitás strukturalista értelmezési keretei között ez az „objektivista” és „szubjektivista” megközelítésmód összeegyeztethető.

    Kulcsszavak: régió; regionális identitás; humanisztikus földrajz; strukturációelmélet; kistérségek

  • Lukovics Miklós ,
    Lóránd Balázs :

    Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti programozási időszaka minden eddiginél nagyobb figyelmet szentel a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erısítése érdekében a területi különbségek mérséklésének. A kohéziós törekvéseket kiegészíti a versenyképesség erősítésére való törekvés, melyek együttesen járulnak hozzá a fejlesztéspolitika céljainak eléréséhez. A versenyképesség és a kohézió ugyanakkor eltérő célokat szolgál, és eltérő fejlettségő térségek fejlesztéséhez rendelhető hozzá. Óvatosan kell eljárni a fejlesztési források térbeli allokálása során, hiszen abban az esetben, ha a fejlesztési források döntően a relatíve fejlett térségekbe kerülnek, az nem az eredeti cél, a konvergencia irányába hat, hanem tovább növelheti a területi különbségeket.Tanulmányunkban empirikusan, többváltozós adatelemzési módszerek segítségével megvizsgáltuk, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pénzügyi forrásai hogyan oszlottak el a térben kistérségi szinten, illetőleg hogy ezen térszerkezet mennyiben feleltethető meg a versenyképességi típusok térbeli eloszlásának. A két eloszlás egyezősége vagy éppen különbözősége alapján következtetéseket vontunk le arról, hogy az adott pályázati forrás a versenyképességet vagy éppen a kohéziót erősítette, másképpen, hogy a területi különbségek növekedése vagy éppen csökkenése irányába hatott.Elemzéseink eredményeképpen megállapítható, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program forrásaiból a versenyképesebb térségek nagyobb mértékben részesültek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan relatíve nagymértékű kohéziós alapú forrásallokálás ment végbe a gyengébb  versenyképességű térségek felzárkóztatása érdekében. A teljes NFT forrásallokációja dominánsan konvergencia központú volt, tehát a kevésbé versenyképes térségek felzárkóztatására irányult, mindemellett van a Tervnek egy szignifikáns része, amely versenyképesség-központú forráselosztást valósított meg.

    Kulcsszavak: regionális versenyképesség; területi elemzés; pályázati aktivitás és sikeresség

  • Kovács Katalin :

    A tanulmány első része összegzi azokat a körülményeket, amelyek az ezredfordulót követő években lépéskényszert teremtettek az önkormányzati intézményfenntartásban, azon belül is a közoktatásban és különösen a kistelepülések körében (demográfiai erózió, forráskivonás). A második rész a kistérségi szintű közfeladat-ellátás néhány sajátosságát és a különböző településszerkezetű régiók eltérő érintettségét mutatja be. Az elemzés hangsúlya a kistelepülésekre, aprófalvas régiókra esik, ahol az önálló intézményfenntartás, köztük az iskolák fenntartása a legnagyobb vérveszteséget szenvedte el a községek körében. A folyamat nyertesei a hagyományos intézményfenntartó és az újsütetű többcélú kistérségi társulások, de az alapítványok, egyházak fenntartói szerepe is szignifikánsan erősödött. A szerző az önkormányzatok közös intézményfenntartását elkerülhetetlennek tartja a kistelepülések világában, ugyanakkor a túl gyorsan kikényszerített iskolabezárások és a túl nagy területet átfogó társulások veszélyeire is felhívja a figyelmet.

    Kulcsszavak: többcélú kistérségi társulások; iskolabezárások; kényszer-szülte társulások; közoktatás-szervezés a kistelepülések, aprófalvak világában

  • Hardi Tamás :
    A Duna térség mint fejlesztési nagytérség125-141 [904.93 kB - PDF]EPA-02251-00041-0080

    Az Európai Unió 2009-ben egy új fejlesztési nagyrégiót jelölt ki, a Duna térséget. Erre a térségre 2010-ben egy fejlesztési stratégiát készített, amely a részt vevő államok közreműködésével született meg. Tanulmányunk ennek a nagyrégiónak a belső problémáit vizsgálja, abból kiindulva, hogy alkalmas-e ez a hatalmas, rendkívül heterogén és számos geopolitikai-etnikai problémával terhelt térség egy valódi, intenzív közös fejlődési pályát együttesen megvalósítani, illetve, ha a jelenlegi lehatárolást túlzónak tartjuk, milyen kiterjedésű az a földrajzi keret, ahol az intenzív együttműködés megvalósulhat. Úgy látjuk, hogy a térség Európa egyik legváltozatosabb, de legproblematikusabb régiója is, ahol a nagytérségi együttműködés elsősorban a politikai közeledést szolgálhatja. Az intenzív gazdasági-fejlesztési együttműködéshez olyan közös érdekeltségeket kell megtalálni, amelyek felülírják a geopolitikai ellentéteket. Ennek földrajzi tereként a szűkebb értelemben vett Duna-völgyet látjuk alkalmasnak. A két fejlesztési tér természetesen nem áll egymással szemben, azok alkalmazása kombinálható, sőt, egymást erősítve kiegészítő szerepük lehet.

    Kulcsszavak: Duna; Duna stratégia; transznacionális régió; folyóvölgyi tervezés; Közép-Európa; Délkelet-Európa

Gyors ténykép

  • Kozák Ákos :

    Az elemzés célja az, hogy a fogyasztás és az ezt kifejező fogyasztói életstílus mentén megnyilvánuló területi különbségeket feltárja és az összefüggés típusát és jellemzőit bemutassa. Mind a regionalitás, mind pedig a településszerkezet olyan ismérvei a társadalom- és marketingkutatásoknak, amelyekre viszonylag kevés figyelem vetül. A regionális dimenzióval kapcsolatosan az a közkeletű felfogás, hogy a fogyasztásban a differenciák a megyék és régiók között nem számottevőek, és így a régió nem tölt be differenciátor szerepet a fogyasztási mintázat kialakulásában. A településtípus ugyanakkor erősebb prediktív erővel bír és az egyes típusok között jelentős különbségek alakultak ki, és ahol a falu–város dichotómiában a falusias környezet rendszerint a fogyasztás alacsonyabb szintjével jár együtt. A tanulmányt végigkíséri a fogyasztásszociológia és a marketingtudomány közös metszeteinek feltérképezésére irányuló szándék. Az életstílus és a fogyasztói magatartás leírására szolgáló modellek hagyományosan a marketing diszciplína talaján gyökereztek, de a téma, a társadalom forma- és szerkezetváltozása okán – az elmúlt évtizedekben fokozatosan – átterjedt a társadalomtudomány más tudományterületeire is.Különösképpen a szociológia – és azon belül a rétegződésvizsgálatok – váltak érintetté azáltal, hogy a fogyasztás központi szerepbe került a modern társadalomban, és az elméleti munkákban is egyre többször került felszínre a fogyasztás szegmentáló, sőt differenciáló funkciója.Ennek a komplex témakörnek a körbenjárására és a regionális vonatkozások bemutatására egy nagyszabású fogyasztásszociológiai felmérés keretében volt alkalmam. Azt feltételeztük a kutatási program indulásakor, hogy a fogyasztás mentén történő szegmentáció nem bír különös regionális vagy településtípusspecifikációval ahhoz képest, amit a társadalom- vagy piackutatások rendre kimutatnak. Azaz az új modell – hipotézisünk szerint – nem mutat rá a társadalom tagolódásának a regionalitásból vagy településtípusból származó differentia specifica-jára.

    Kulcsszavak: fogyasztás; regionalitás; fogyasztói életstílus; településtípus

  • Szalkai Gábor :

    A vonzáskörzet lehatárolások esetében gyakran jelentkezik problémaként az aktuális adatok hiánya. E hiány feloldását kínálja egy eddig ilyen célra nem használt indikátor, a közúti forgalom nagyságának alkalmazása. Az évente végrehajtott forgalomszámlálásokból származó eredmények alapján – bizonyos keretek között – megbecsülhető a központi településekre ingázó gépjármővek száma, s ezzel a vonzáskörzet határa is. Elemzésünkben a személygépkocsi forgalom alapján nyolc megyeszékhely vonzáskörzetének meghatározását végeztük el. Megállapítható volt, hogy a városoktól 5-15 km távolságban található az első jelentısebb forgalmi töréspont, amelyet átlagosan 34 km távolságban követ az (elsődleges) vonzáskörzet-határ. Ennél jelentősen nagyobb vonzáskörzettel csak Miskolc (40 km) és Budapest (47 km) rendelkezik. A vonzáskörzet nagysága – a fővárostól eltekintve – nem áll szoros összefüggésben a népességszámmal, függ azonban a településhálózat szerkezeti jellemzőitől.

    Kulcsszavak: vonzáskörzet; közlekedés; közúti forgalom; módszertan

  • Gaal Gyula ,
    Török Ádám :

    Az utóbbi években a fővárosi közlekedés kapcsán csak a hangos botrányok mozgatják meg a médiát és a lakosságot. Nem tudunk örülni az új kerékpárutaknak, a közforgalmú közösségi közlekedés új eszközeinek. Vajon ezek az észre nem vagy alig vett dolgok valóban jelentéktelenek? A tanulmány Budapest közlekedésfejlődését vizsgálja az elmúlt 20 év politikai változásainak tükrében.

    Kulcsszavak: közlekedéspolitika; városi közlekedés; Budapest

  • Bucher Eszter ,
    Pirisi Gábor :
    Nonprofit szektor a kisvárosokban195-206 [345.43 kB - PDF]EPA-02251-00041-0120

    A tanulmány célja, hogy bemutassa a nonprofit szektor jelenlétét a kisvárosok szintjén. Az itt közölt eredmények részét képezték egy átfogó vizsgálatnak, melynek célja a hazai kisvárosok differenciálódásának elemzése volt. A nonprofit szektor önálló vizsgálata ennél a településtípusnál azért tűnik különösen indokoltnak, mert a jól szervezett helyi társadalom a kisvárosok legfontosabb sajátossága, egyben egyik potenciális erőforrása. A dolgozatban néhány rendelkezésre álló adat segítségével próbálunk átfogó képet adni a vizsgált sajátosságok eloszlásának földrajzi és egyéb, például a funkcionális típusokra visszavezethető okairól.

    Kulcsszavak: nonprofit szervezetek; helyi társadalom; kisváros; differenciálódás

  • Tilinger Attila :
    A regionális innovációs rendszerek elemei az Észak-Dunántúlon207-220 [128.24 kB - PDF]EPA-02251-00041-0130

    Egy regionális innovációs rendszer eredményessége elsősorban nem a rendszer szereplőinek egyéni teljesítményétől, hanem azok rendszerben betöltött szerepétől függ. Ezen oknál fogva a tanulmány küldetése az Észak-Dunántúlon működő innovációs rendszerek elemeinek rendszerben ellátott feladatainak értékelése. A kutatás másik fontos célja az innovációs folyamatok koordinálására hivatott kulcsszereplő megkeresése.

    Kulcsszavak: regionális innovációs rendszer; rendszerelemek; kulcsintézmény

Kitekintő

  • Nagy Egon :

    A jelen kutatás során alkalmazott kérdőív az együttműködés jelenlegi állapotára és kilátásaira, a határ térbeli közelségének érzékelésére, valamint a saját község fejlődési lehetőségeinek értékelésére tér ki. A kérdőívet a romániai Szatmár (Satu Mare) és Bihar (Bihor) megyék településeinek polgármesterei vagy alpolgármesterei töltötték ki. A tanulmány ennek a kérdőívnek a kiértékelésén keresztül mutatja be a romániai települési vezetők viszonyulását a magyar–román határon átnyúló együttműködésekhez.

    Kulcsszavak: határmentiség; határon átnyúló együttműködések; román-magyar határtérség

  • Bali Lóránt :

    A horvát EU csatlakozási tárgyalások nagy valószínűséggel 2011-ben lezárulnak. Így már csak egy jelentős lépés választja el déli szomszédunkat az egységes „schengeni térbe” való kapcsolódástól. Ez adta a legnagyobb aktualitását annak, hogy megvizsgáltuk Barcs és a magyar–horvát–szlovén határ jövőbeli „határtalan” lehetıségeit. Két speciális esetről van szó: közvetlenül egy folyami határ mellett elhelyezkedő kisvárosról és egy egykor egységes társadalmi-gazdasági teret alkotó Zala vármegye egymástól elszakított területeiről.

    Kulcsszavak: határmentiség; Barcs; magyar-horvát-szlovén határ háromszög; schengeni övezet

  • Kuttor Dániel :

    Az 1980-as, 1990-es évek fordulójának világpolitikai eseményei új feltételeket teremtettek Kelet-Közép-Európa számára, ami lehetővé tette a térség államainak nyugati reorientációját. A cikk az elmúlt két évtized politikai-gazdasági átmenetének területi hatásaival foglalkozik az ún. „visegrádi országokon” (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) belül. A társadalom és a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésében tapasztalható egyenlőtlenségek leírása, okainak feltárása áll a kutatás fókuszában. Ennek érdekében a regionális diszparitások több szempontú számszerűsítésére, valamint a makro- és mikrogazdasági összefüggések azonosítására kerül sor. A tanulmány a vonatkozó térgazdaságtani elméletek szintetizálására is vállalkozik, külön figyelmet szentelve a telephelyekre, a gazdasági növekedésre, a konvergencia-divergencia jelenségére vonatkozó teóriáknak.

    Kulcsszavak: Visegrádi Négyek; gazdasági-politikai átmenet; regionális egyenlőtlenségek

  • Csiki Anita :

    A transznacionális társaságok (TNC) kétségtelenül a világgazdaság leginkább meghatározó szereplőivé váltak. E vállalatok óriási jelentőséggel rendelkeznek a technológia, a termelés, a tőkebefektetések és a kereskedelem terén is. A tanulmányban az értékesítési mutatók segítségével az amerikai TNC-k külpiaciterjeszkedését mutatjuk be. Ehhez áttekintjük, hogy az amerikai vállalatok hálózata miként szerveződik, illetve milyen átrendezıdési folyamatok zajlottak le az utóbbi években.

    Kulcsszavak: amerikai transznacionális vállalat; terjeszkedés; lokáció; értékesítés

  • Chavdar Mladenov ,
    Ilieva Margarita ,
    Nadezhda Ilieva ,
    Boris Kazakov :
    Urbanizáció Bulgáriában285-300 [563.18 kB - PDF]EPA-02251-00041-0180

    A tanulmány Bulgária urbanizációs tendenciáit foglalja össze. Elemzi a bolgár városhálózat fejlődését a múltban és a közelmúltban. Az általános tendenciák mellett kiemeli a balkáni, azon belül Bulgáriára érvényes sajátosságokat. Napjaink fejlődési jellegzetességeit két esettanulmányon keresztül mutatja be. Az első a vidéki kisvárosok átalakulását vizsgálja, különösen annak demográfiai és migrációs sajátosságait. Bulgáriában a vidéki térségek egyik nagyon fontos problémája a elnéptelenedés, kiüresedés. Nem mentes ettől a jelenségtől a kisvárosi hálózat sem, ami csak részben magyarázható a rendkívül rossz bolgár demográfiai mutatókkal. Nagy jelentősége van az elvándorlásnak is, aminek célpontja elsősorban a hazai nagyvárosokban (főváros, tengerpart), másrészt külföldön keresendő. A második esettanulmány a bolgár tengerpart városállományának átalakulását vizsgálja. Itt a városok számának, a városodottság mértékének növekedését tapasztalhatjuk. Bemutatja ennek hátterét, az adminisztratív várossá nyilvánítástól a sikeres, szerencsés földrajzi helyzetű agglomerációk fejlődéséig.  Mindemellett utal a tengerparti sáv kevésbé szerencsés településeinek sorsára is.

    Kulcsszavak: Bulgária; városodás; urbanizáció; Balkán; Délkelet-Európa

  • Kincses Áron ,
    Rédei Mária :
    Centrum-periféria kérdések a nemzetközi migrációban301-310 [144.65 kB - PDF]EPA-02251-00041-0190

    A cikk célja egyfelől bemutatni a migráció kérdését a centrum és periféria vonatkozásában, másfelől a nemzetközi ki- és bevándorlás nemek szerinti centrum és periféria arányainak elemezése a hazai kistérségek szintjén az ezredfordulót követő időszakban. A szerzők célja kettős felhasználást kívánt megalapozni, részben a kistérségi népesség-előreszámítások megbízhatóságát növelni, részben a migrációs stratégia regionális elemeit támogatni.

    Kulcsszavak: centrum-periféria; nemzetközi vándorlás; kistérség; regionális elemzés

Könyvjelző

Közlemény

  • Lengyel Imre :
    Walter Isard333-335 [68.22 kB - PDF]EPA-02251-00041-0240