Címlap
Tanulmányok
A Lipcsei Charta új szellemiségű városfejlesztési gondolkodást igyekszik meghonosítani az integrált városfejlesztési stratégia megfogalmazásával, amelynek lényege a gazdasági, társadalmi és területi szempontok együttes kezelése, a különböző területi és időbeli szintek összekapcsolása, a helyi szereplők bevonása a tervezés fobumatába, valamint a finanszíroz,ás többcsatornás megoldása. Az IVS erőfeszítéseket követel a nyugateurópai országoktól, városoktól á elsősorban a tervezési fobJamat demokratizálásában, viszont gyökeresen új korszakot nyit az újonnan csatlakozott, volt szocialista tagországokban. Annak ellenére, hogy Magyarországon már elkészült majd másfélszáz IVS az elmúlt évben, az az általános hazai vélemény, hogy a városfejlesztés megújulása — különböző okok miatt — még várat magára. A nemzetközi kipróbált módszerek megismerése és átvétele is segíthet ebben a hosszú és nehéz folyamatban.
Kulcsszavak: integrált városfejlesztési stratégia (IVS); Lipcsei Charta; baukultur közösségi részvétel; irányítás (governance)
A tanulmány a központi helyek elméletét és a területfejlesztésben ezzel szembenálló, a városok specializálódása irányába ható irányzatokat (policentrikus városhálózat, növekedési pólusok) ütközteti a németországi Brandenburg tartomány példáján. A cikk rámutat arra, hogy a központi helyek elmélete a németországi tervezési gyakorlatban a rendszerváltozást követően annak ellenére megmaradt, hogy az állami szféra társadalmi és gazdasági folyamatokat meghatározó szerepe lényegesen csökkent. Emellett újonnan megjelentek olyan elemek-, mint a növekedési pólusok fejlesztése, vagy városi szinten a városmarketing, a városok profilírozásának igénye. A városi szinten, mint a brandenburgi felsőfokú központok integrált városfejlesztési koncepcióit elemző fejezet bemutatja, ezek az egymásnak ellentmondó tervezési elméletek párhuzamosan vannak jelen, a hangsúlyokat pedig nagyrészt az egyes városok adottságai és egyéni érdekei határozzák meg.
Kulcsszavak: városfejlesztés; központi helyek; növekedési pólusok; Németország; Brandenburg
A tanulmány adalékul szolgál a várostervezésben és a megújulást célzó beavatkozásokban történő társadalmi részvétel nemzetközi és hazai szinten is tapasztalható növekvő jelentőségének magyarázatához. A vizsgált téma pontos definiálása érdekében elméleti háttérül realista modellt használ. A modell rávilágít a városi társadalom és környezete közötti hajdan organikusabb és spontán kapcsolat kiüresedésére és arra, hogy ezt miként váltja fel az esetenként alulról kezdeményezett, de többnyire felülről irányított társadalmi részvétel a várostervezésben és a konkrét beavatkozásokban. A tanulmány továbbá nemzetközi és hazai példákkal szolgál a társadalmi részvétel formáira, hatékonyságára, akadályaira és törvényi szabályozására vonatkozóan. A cikk apropója a 2008-ban országosan nagy számban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz és Akcióterületi tervekhez kapcsolódó társadalmasítási folyamat változó megítélésű eredményessége.
Kulcsszavak: társadalmi részvétel; várostervezés; IVS; kritikai realizmus
Az idegenforgalom és a közúti elérhetőség közötti kapcsolat vizsgálata meglehetősen sok módszertani problémát vet fel. Bár a kapcsolat látszólag evidensnek tűnhet, mégis a statisztikai mérés meglehetősen nehéz. így mi nem is a kapcsolat szorosságát igyekeztük vizsgálni, inkább sajátosságait, illetve összetevőit a magyarországi idegenforgalmi régiókban loglineáris modell segítségével. Elemzésünk második részében gravitációs modell segítségével próbáltuk megbecsülni a belföldi többnapos utak nagyságát, s hasonlítottuk össze a becsült és a valós értékeket. Ezzel igyekeztük feltárni a magyarországi belföldi turisztikai áramlatok sajátosságait
Kulcsszavak: elérhetőség; turizmus; loglineáris modell; gravitációs modell
Jelen tanulmány az utazási szokásokat a tágabb mobilitási élettörténettel és a jelenlegi gyakorlattal összefiggésben vizsgálja. A mobilitási életút kvalitatív vizsgálata alapján három olyan ideáltípust mutat be, amelyek a mobilitás fejlődésének eltérő módjait reprezentálják. A mobilizáció fogalmának megragadásával egyrészt a mobilitási dimenziók közötti kölcsönhatás, másrészt a mobilitás fejlődésének változása áll a középpontban. A cikk továbbá rávilágít arra, hogy a turisztikai magatartás korántsem magyarázható pusztán az egyéni utazó fogyasztói döntéseivel, abban a társadalmi kapcsolatrendszernek és az egyén intézményi beágyazottságának is jelentős szerepe van.
Kulcsszavak: mobilitás; életút; utazási szokások
Jelen tanulmányban a magyar hajléktalanság problémáit, történeti gyökereit, esélyeit vizsgáljuk. A szegénység (ezen belül a hajléktalanok) posztszocialista sajátságait, kapcsolatait terepmunka-tapasztalatok által interpretáljuk, melyet kiegészítünk azon szempontokkal, amelyek a hajléktalanok térbeli megjelenésére reflektálnak. Azt is vizsgálat tárgyává tettük, hogy a hajléktalanok új megjelenése milyen kihívásokat jelentett a szakpolitikák számára.
Kulcsszavak: hajléktalanok; posztszocializmus; szegénység; kapcsolatok; köztér-használat
Gyors ténykép
Tanulmányunk öt egyetem hallgatóinak mentális térképei alapján mutatja be 60 magyarországi város fejlettség-, illetve méretbeli különbségeit. Azokat a különbségeket tehát, amelyek nem valós adatokban, hanem a fejekben realizálódnak. Vizsgáltuk, hogy a különböző felsőoktatási intézményekben tanulók számára az ország mely városai és milyen vonatkozásban szimpatikusak, illetve, mely településekről alakult ki bennük negatív vélemény. Kérdés, hogy az öt egyetem hallgatói hasonlóképpen ítélik-e meg ugyanazokat a városokat, vagy e téren is fellelhetők eltérések? Vizsgálatunk az egyes városokra adott lakosságbecslések és a valós népességszámok közötti igen jelentős különbségek okait is igyekszik feltárni.
Kulcsszavak: kérdőív; mentális térkép; rang-módszer; magyar városok; regionális különbségek
Az utóbbi években, évtizedekben egyre jelentősebb társadalmi átrendeződések figyelhetők meg Budapest agglomerációs övezetében. A társadalomszerkezet változásának elsődleges oka a szuburbanizáció jelensége, egyik fontos következménye pedig a települések közötti térbeli-társadalmi szegregáció erősödése. Eltérő azonban az elkülönülés mértéke és alakulása a falvak és a városok településcsoportjainak esetében, míg a falvak között erőteljesebb, addig a városok között enyhébb a széthúzás foka.
Kulcsszavak: városfejlődés; agglomeráció; szuburbanizáció; szegregáció
Az 1990-es években a modern információs és kommunikációs technológiák megjelenésével a távolság gazdasági életben betöltött szerepe átalakult. Az információ és tudás áramlásában a földrajzi közelség korábbi kulcsszerepe meggyengült, egymástól távoli üzleti partnerek is sikeresen egyiitt tudnak működni, pL az innovatív vállalati szerveződések esetében. A földrajzi közelség mellett megjelent a 'kapcsolati közelség', ami az internetes hálókon alapuló együttműködésekre jellemző. A felmérések szerint a földrajzi és kapcsolati közelség előnyeire épülve a kevésbé fejlett régiók nagyvárosaiban is létrejöhetnek innovatív klaszterek, pl. a szoftveriparban. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a Dél-alföldi régió tudásszigetében, Szegeden és vonzáskörzetében a szoftveripar klaszteresedésének milyen jellemzői ragadhatók meg. Egy potenciális klaszter, jelen esetben a szoftveripar földrajzi koncentrációjának, térségi bázisának feltérképezésére a lokációs hányados gyakran alkalmazott módszer. Míg a tényleges együttműködések megismerésére a klaszter alapját jelentő vállalati kör kérdőívezése ad lehetőséget.
Kulcsszavak: földrajzi és kapcsolati közelség; klaszter; szoftveripar; Szeged és vonzáskörzete
Napjainkban a sport az egyre bővülő szórakoztató ipar része, amely a társadalom homlokterében álló jelenségek közül az egyik leglátványosabb növekedést produkáló terület A hazai „sportgazdaság" 2005-ben becsült árbevétele 350 milliárd forint volt, ami megközelítőleg az akkori GDP 1,7%-a, vagyis a korábbi évekhez képest jelentős piacbővülést mutat. Jelen kutatás a sportgazdaság legkisebb egységeivel, a sportolók térbeli mozgásaival foglalkozik. A sportolói migráció valójában térbeli mobilitást jelent, az egyik földrajzi területről a másik földrajzi terület felé. A tanulmány célja, a sportolói vándorlás fogalmainak tisztázásán túl, saját empirikus adatbázis segítségével bemutatni a hazai sportolói vándorlás irányait, tendenciáit és motivációs tényezőit. A statisztikai elemzés során foglalkozunk a hazai sportolók migrációs potenciáljának becslésével is. A tanulmány tanulsága szerint a magyar sportolói migráció a leggyakrabban a tőlünk nyugatra fekvő európai országok felé irányul, míg hozzánk a volt "keleti blokk" országainak sportolói érkeznek.
Kulcsszavak: sportolói vándorlás; területi egyenlőtlenségek; motivációs tényezők
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogyan változtak a zöld civil szerveződések pozíciói a helyi környezeti konfliktusok 'menedzselését' tekintve az elmúlt közel negyven évben Magyarországon; javultak-e érdekérvényesítési esélyeik az új érában, vagy — akár saját hibájukból, a probléma komplexitásából adódóan — kezdeményezéseik eleve kudarcra vannak ítélve. A téma azért (is) érdekes, mert nálunk is kezdenek divatba jönni az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában már 'bejáratott' ún. stratégiai perek; ezeket mutatjuk be az elemzés utolsó blokkjában.
Kulcsszavak: zöld civil szerveződések; helyi környezeti konfliktusok; stratégiai perek
Kitekintő
Jelen tanulmány Szerbia regionális fejlődése egyes sajátosságainak közigazgatási (adminisztratív és statisztikai), valamint funkcionális szempontú jellemzői alapján történő bemutatására törekszik. Szerbia területi szerkezetében észlelt fejlődési egyenlőtlenségek, illetve a regionális fejlettség aránytalanságai tükrözik a népességszerkezetben jelentkező egyensúly-hiányt, az anyagi korlátozások és a strukturális összehangoltság hiányát, amelyek már évek óta halmozódnak, s amit a politikai-gazdasági történések az 1990-es évek során még jobban fokoztak. A tanulmány a fejletlen területek alapvető problémáira utal, azon kritériumokra, amelyek alapján a községek a régión belül definiálhatók és tipizálhatók, valamint vázolja Szerbia regionális térszerkezetének változatait.
Kulcsszavak: Szerbia; regionális fejlődés; területi szerveződés; funkcionális térségek
Romániában az 1990-es politikai változás és az ezzel járó gazdasági fejlődés a kormányzat gazdasági szerepét is folyamatosan növelte, így szükségszerűvé vált a közösségi szektor pénzügyeinek és finanszírozásának megváltozása. A politikai és gazdasági hatalom elkülönésével párhuzamosan egyre több feladat került az állami kormányzattól helyi, városi-megyei hatáskörbe. Az állami támogatások mellett megjelent a saját forrás, ezen belül olyan helyi adók kivetésének lehetősége, amelyeknek nagyságát az önkormányzatok (stratégiájukRiggvényében) változtathatják is. Jelen tanulmány a romániai önkormányzati finanszírozási rendszert elemzi, továbbá a romániai, ezen belül a székelyföldi megyék adóbevételeinek nagyságát, szerkezetét, illetve az illető megyék állami transzferesnek mértékét igyekszik bemutatni.
Kulcsszavak: Székelyföld; önkormányzati források; saját források; állami transzferek
Beszámoló
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk