Címlap
Tanulmányok
Korunk közlekedéspolitikájának egyik központi kérdése, hogy (a légi közlekedéssel is versenyezni képes nagysebességű vasutakkal szemben) a hagyományos vasutaknak lehet-e jövője. A szerző e kérdésre Kelet- Európára vonatkozóan igyekezett választ adni.
Kulcsszavak: vasúti közlekedés; Kelet-Európa; vasúti jármű; vasúti forgalom; regionális fejlődés; személyszállitás; áruszállítás
Az európai integráció erősödésével — benne a Schengen-folyamat kiteljesedésével — gyökeres változás, ha tetszik paradigmaváltás várható a határon átnyúló kapcsolatok jellegét, tartalmát és formáit illetően. A határmentiség új dimenziói elsősorban a kisebb, konkrét bi- és trilaterális intézményesült interregionális együttműködések előtérbe kerülését jelentik, mindenekelőtt a schengeni belső határok mentén. A nagyívű határközi szervezeti rendszerek (eurorégiók) keretében és/vagy mellett felértékelődik a kisebb léptékű határ menti együttműködések, kistérség—kistérség, kistérség—város, város—város kapcsolatok, város- és településszövetségek — kvázi „mini-eurorégiók" —, valamint a nagy- és középvárosok „kapuvárosi" (gateway) tranzitfunkcióinak és az egyéb településközi kapcsolatoknak a szerepe. Magyarország és a belső határok mellett elhelyezkedő szomszédai esetében a határrégiók és a határon átnyúló együttműködések elősegíthetik a határtérségek közötti összekötő (hid-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok újjászerveződését, a Trianonban széttöredezett térszerkezeti egységek „újraegyesítését", optimális esetben pedig egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség létrejöttét.
Kulcsszavak: európai integráció; határon átnyúló kapcsolatok; euroregionális szervezetek; paradigmaváltás; együttműködés határok nélkül
Napjaink térgazdasági folyamatait a tanulás-alapú gazdaság feltételrendszere formálja. E sajátos keretben a regionális változás egyik legfőbb hajtóereje az innovációk sorozatán keresztül megvalósuló technológiai változás. Így a regionális gazdaságtan egyik központi vizsgálati területévé vált a térségi innovációs képesség értelmezési és mérési lehetőségeinek vizsgálata, jóllehet az alacsony területi aggregációs szinteken folyó vizsgálatok számos módszertani problémát vetnek fel. Jelen tanulmány célja a hazai kistérségek innovációs képességének elemzése és értékelése, melynek során a regionális innovációs rendszer koncepciót tekintjük kiindulási alapul. A kistérségek innovációs teljesítményét több dimenzió mentén és összesítve is rangsoroljuk, majd megadjuk a térségek csoportosítását, illetve vizsgáljuk az innovációs képesség térbeliségének szabályszerűségeit. A tanulmány utolsó fejezetében feltárjuk az alkalmazott megközelítés korlátait, amellyel egyben az innováció-mérés metodikájának általános problémáira, és ily módon esetleges jövőbeni kutatási irányokra kívánunk rávilágítani.
Kulcsszavak: regionális innovációs rendszer; innovációs képesség mérése; kistérség
A főváros tradicionális ipari területein az utóbbi évtizedben is folytatódtak azok a folyamatok (de- és reindusztrializáció, rehabilitáció, ipari területek csökkenése, funkcióváltás), amelyek az 1990-es évtizedben voltak jellemzőek, de már sok vonatkozásban különböznek is azoktól. Tulajdonképpen ezeket mutatja be ez a tanulmány egy újabb felmérésre alapozva.
Kulcsszavak: ipar dezindusztrializáció; funkcióváltás; Budapest
Tértörténet
A magyar közigazgatás történetében a kétségtelenül meghatározó megyerendszer mellett kezdettől és folyamatosan nyomon követhetők a kevésbé ismert regionalizáló törekevések. Az Árpád-házi királyok idején a hercegségek, a középkori magyar állam virágkorában a katonai és pénzügyi körzetesítések, a Habsburg abszolutizmus időszakaiban a megyéket időnként alárendelő, illetve a folyamatosan működő szakigazgatási kerületek, a teljes évezred során pedig az egyházmegyék alkottak sajátos régiókat.
Kulcsszavak: egyházmegye; dukátus; tartomány; kamara; táblabíróság; kerület
Jelen tanulmány a magyarországi regionális centrumok városhálózatban betöltött pozícióváltozásait követi nyomon a szabad királyi városoktól a NUTS 2 tervezési-statisztikai régiók kialakításáig. A nagyvárosok szempontjából napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy a regionális centrumok (egyúttal pólusvárosok) lesznek-e a NUTS 2 régiók tényleges központjai, vagyis az évszázados fejlődéssel kialakult centrumokkal szemben létezik-e más alternatíva?
Kulcsszavak: szabad királyi város; törvényhatósági jogú város; megyei jogú város; regionális centrum; régióközpont; pólusváros; területfejlesztési koncepció
Jelen írás egy készülő gazdaság- és társadalomtörténeti vizsgálódás előtanulmánya. Többek között arra keresünk lehetséges válaszokat, hogy miként értelmezhető a táj/régió fogalma a 19. századi lecsapolásokat követően a Sárrétre. Milyen szerepe volt a mocsárnak a települések kialakulásában? Hogyan határozható meg egyáltalán a Sárrét, és főleg milyen módon oldható meg a táj „lehatárolása"? S végül, hogyan értelmezhető a kapott eredmény, amelyre a későbbi kutatások, elemzések épülnek majd?
Kulcsszavak: Sárrét; történeti földrajz; történeti táj; tájlehatárolás; posztmodern
A Szerző kutatási témája a Sopron—Eisenstadt határtérség határ menti kapcsolatainak és fejlődésének vizsgálata, különös tekintettel a vasfüggöny időszakának sajátosságaira. A legendás vasfiggöny által elválasztott terület napjainkban új esélyt kapott korábbi makro-, mezo- és mikrotértérségi kapcsolatainak újjáépítésére. A kutatás célja, a határnak a térségi fejlődésre és a határon átnyúló együttműködési lehetőségekre gyakorolt hatásának vizsgálata, a térségi kapcsolatok egyes domináns területeinek áttekintésével. Sopron és környéke fejlődésének szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a térszerkezeti és gazdasági kapcsolat, melyet a GySEV tevékenysége fémjelez'.
Kulcsszavak: határtérség; közlekedés; vasút; vasfüggöny
A jugoszláv állam rövid története — alig 91 év — során kétszer született meg (1918, 1945) és kétszer bomlott fel (1941, 1991-től napjainkig), ezért úgy véljük, érdemes a felbomlások törvényszerűségeit megvizsgálnunk. Véleményünk szerint minkét felbomlásban rendkívül fontos szerepet játszott a gazdaság terén megszülető és tartósan fennmaradó észak—dél lejtő, amely gyakorlatilag egy nagyon komoly regionális fejlettségbeli különbséget eredményezett mind a királyi (1918-1941), mind a szocialista jugoszláv állam (1945-1991) régiói között. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk meg, hogy a titói Jugoszlávia hogyan próbálta meg kezelni a regionális különbségeket, és ez milyen eredményhez vezetett.
Kulcsszavak: regionalizáció; regionalizmus; etnoregionalizmus
Gyors ténykép
A gazdaságban az elmúlt évtizedekben végbemenő szerkezeti átalakulásból és az üdülési szokások megváltozásának hatásaiból kiindulva a mai vállalkozók motivációit, problémáit és piacmegtartó erejét tárja fel a tanulmány. A mikro, kis- és középvállalkozói réteg jellemzőinek feltérképezése során arra kerestük a választ, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben jelen lévő gazdaságszociológiai folyamatok hogyan befolyásolják sikerességüket. A turisztikai desztináció fejlődését, az életminőség javítását és a balatoni identitás növelését segíthetik a vállalkozások önfoglalkoztatással, munkahelyteremtéssel. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a térségi összefogás és az itt élők együttműködése.
Kulcsszavak: Balaton; kiskereskedelem; vendéglátás; átalakulás; vállalkozások
Az önkormányzati fejlesztési források nagyon sokrétűek és bonyolultak. Ez adódik az önkormányzati forrásszabályozásból és magából a közigazgatási rendszerből. Más a források szabályozása a helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a többcélú kistérségi társulásoknál, a megyei önkormányzatoknál, illetve a régióknál. Természetesen a fejlesztési források alakulása összefüggésben van az önkormányzati szektor különböző szin(leivel, mert külön-külön más feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. Alapvetően az önkormányzati alrendszer felhalmozási jellegű bevételi lehetőségeiből indultunk ki, nem vizsgáltuk a működési jellegű bevételeket (pl. normatív állami támogatásokat), mert ezek szorosan nem kapcsolódnak a fejlesztésekhez. A fejlesztési források tárgyalásánál nem törekedtünk a teljességre, hanem az általunk legfontosabbnak ítélt alternatívákat kívántuk bemutatni.
Kulcsszavak: önkormányzat; reform; fejlesztési források; vagyongazdálkodás
Kitekintő
A cikk azt a feltételezést vizsgálja, hogy az orosz urbanizáció minden korban sajátos, endogén pályát követett. Ennek bizonyítására áttekinti a városhálózat kibontakozásának s működésének folyamatát a kezdetektől 1917-ig; jellemzi a szovjet időszakot (amidőn a mai városhálózat zöme kialakult) és a posztszovjet időszakot. Valószínűsíti, hogy az orosz urbanizáció továbbra is sajátos pályán haladva követi az európai urbanizáció szakaszait.
Kulcsszavak: urbanizáció; orosz városfejlődés; szovjet városok; poszt-szovjet urbanizáció
A Európai Unió kohéziós országainak felzárkózási tapasztalatai alapján érdemes levonni a megfelelő következtetéseket Magyarország számára is: a kohéziós politika eszközrendszere mellett egyéb gazdaságpolitikai, szabályozási lépésekre és fejlesztési programokra is szükség van a sikeres felzárkózáshoz, mint például a következetes makrogazdasági stabilitást támogató költségvetési és monetáris politika folytatása; a rendelkezésre álló fejlesztési források koncentrációja; az emberi erőforrás fejlesztés előnyben részesítése; társadalmi konszenzuson alapuló struktúrapolitika és hosszú távú fejlesztési stratégia végrehajtása; a bürokrácia hatékonyságának erősítése és az intézményrendszer fejlesztése.
Kulcsszavak: fejlesztéspolitika; kohéziós országok; támogatások
A repülés iránti vágy nagyon régóta megmozgatja az emberek képzeletét. A görög mondabeli Ikarosznak is az volt a legfőbb álma, hogy a madarakkal együtt szárnyalhasson, ám aző próbálkozásai kezdetektől fogva kudarcra voltak ítélve. Cikkünk célja a légi személy közlekedés pozitív hatásainak feltérképezése, azon belül is az utazási idő rövidülésének matematikai modellezése, megjelenítése. A repterek közötti távolság helyett az utazási időt használva új elérhetőségi rangsort kapunk, amit ábrázolva Európa térképe jelentősen átformálódik.
Kulcsszavak: légi személyközlekedés; időrövidülés; távolság függvény
Beszámoló
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk