a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom21. évf. 4. sz. (2007.)

Tartalom

Címlap

  • Címlap0 [558.83 kB - PDF]EPA-02251-00029-0010

Tanulmányok

  • Enyedi György :
    A kínai város1-20 [1.75 MB - PDF]EPA-02251-00029-0020

    A tartósan gyorsan növekedő és felzárkózó kínai gazdaság, ennek látványos városföldrajzi következményei — hatvan városnak van 1 milliónál több lakosa — világszerte hatalmas szakmai érdeklődést vált ki. E tanulmány fő kérdése: a mai kínai városfejlődés mennyire endogén, az évezredes kínai urbanizáció hagyományait folytató folyamat, s mennyire simul be a globalizáció városfejlődési folyamataiba? A vizsgálat következtetése, hogy a kínai urbanizáció endogén — nem modell-követő. Kína a világ egyetlen folyamatos — több mint háromezer éves — urbanizációjának térsége; az urbanizáció gazdasági forrása, szervezeti kerete, a városirányítás, a belső társadalmi szervezet mindvégig különbözött bármely más urbanizációs térségétől. A jelen városnövekedés is sajátos: üteme fékezett (a városi népességarány mindössze 35-40%), a városhálózat arányosan bővül (eltérően bármely más fejlődő vagy felzárkózó országétól), a falu—város vándorlás szigorúan (ha nem is mindig eredményesen) ellenőrzött. A túlnépesedés és szegénység falura zárt; a falusi munkaerő-feleslegnek a városi gazdaságba történő fokozatos átvezetése középtávon még fenntarthatja a gyors gazdasági növekedést, ám a vidéki fejlesztések elmaradása hosszú távon társadalmi-gazdasági konfliktusok forrása lehet.

    Kulcsszavak: endogén városfejlődés; tervezett és ellenőrzött városnövekedés; „bolyongó" népesség

  • Faragó László :

    A tanulmány a térstruktúra értelmezésén keresztül jut el a településhálózat-fejlesztés néhány alapkérdéséhez. A szerző kifejti, hogy a tér és az idő létünk rendező elvei, melyek struktúráját a tartalom határozza meg. A térstruktúra, mint társadalmi konstrukció diszkrét pontokból, azokat koncentráló csomópontokból, azok kapcsolataiból és mindezeket befogadó térségekből áll. A tér és a településhálózat alapvetően hierarchikus felépítésű, amelyek különböző hálózati elvek és modellek alapján fejleszthetők. A jelenlegi területpolitikai gyakorlattal szemben a szerző szükségesnek látja a térségi és a települési megközelítés integrálását, amelynek alapja lehet az a tény, hogy a különböző területi szintek és a városhierarchia egymásnak megfeleltethető. A központi helyek, a városok a különböző szintű térségek (régiók) természetes központjai. A tanulmány összegző megállapításokkal zárul

    Kulcsszavak: térstruktúra; téridő hálózatok; településhálózat; településhierarchia

  • Erdősi Ferenc :

    A folyóvízi közlekedés természeti feltételei Kelet-Európában rosszabbak, mint Nyugat-Európában, de jelentősége az áruszállítás terén a Duna-völgyben és Oroszországban az 1980/1990-es évekig nagy volt. Az utóbbi két évtizedben viszont összeomlott a vízi áruszállítás. Kérdés, hogy a hajózás dekonjunktúrájában mi a szerepe a technológiaváltásnak és mi a gazdasági szerkezetváltásnak? Az európaizáció (az EU bővülése) hatása a nemzetközi szállítások arányának növekedésében nyilvánul meg. A belvízi hajózás jövőjét alapvetően két tényező befolyásolja. Az egyik, hogy mennyiben sikerül beilleszteni a kombinált közlekedésbe (a folyam/tengerjáró hajózás a legideálisabb), és hogy a klímaváltozás milyen mértékű változásokat idéz elő a már ma is nehezen járható vízi utakon.

    Kulcsszavak: belvízi közlekedés; gazdaságtörténeti kategória; éghajlatváltozás; hajózási módok

  • Somlyódyné Pfeil Edit :
    Mozaikok a regionális identitás értelmezéséhez57-71 [1.49 MB - PDF]EPA-02251-00029-0050

    Milyen út vezet a regionális identitás kialakulásához? Milyen szerepe van ebben a térnek és a kultúrának, illetve beszélhetünk-e a regionális identitás sajátos jegyeiről? A regionális identitás fogalma meglehetősen új keletű, mint magának a régió regionalizálásának koncepciója is, azonban a térabsztrakció emocionálissá válásához hasonló tényezőkre van szükség, mint az identifikáció más formái esetében. Legfőképpen a részvételi demokrácia eszközeinek és a kommunikáció jelentőségének felfedezése jelentheti a kulcsát az új térstruktúrák bevezetésének, miközben nem tagadható a regionális intézményesítés szerepe sem.

    Kulcsszavak: regionális identitás; régiófogalom; régióközpont; részvételi demokrácia; kommunikáció

  • Finta István :

    A tanulmány a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó eljárási kérdésekkel foglalkozik, melyek kialakítása és alkalmazása tekintetében kettős gyakorlat figyelhető meg. Az eljárási szabályok egy részét miniszteri rendeleti szinten rendezik, a másik részét pedig a jogi szabályozás mellőzésével, belső szervezeti szabályok formájában alakítják ki. Kétségtelen, hogy bármely állami, fejlesztési típusú cél — legyen az akár a legnemesebb — megvalósítása sokkal egyszerűbb és hatékonyabb a jogi szabályozás mellőzésével, ez viszont a demokratikus jogállam szükségességét kérdőjelezi meg, és másfajta állami berendezkedés elemeit helyezi előtérbe. A tanulmány az eljárásrend jogi szabályozására három eltérő megoldást lát, melyek a következők: — A közigazgatási eljárásról szóló törvények (Áe., Ket.) hatályának kiterjesztése. — A sui generis szabályozás. — A létező és kialakítandó eljárási szabályok integrációja egy jelenleg is funkcionáló jogszabályba. A tanulmány külön foglakozik a pályázati támogatási forma kiegészítendő, vagy további szabályozást igénylő elemeivel, valamint a jogállami működés szempontjából olyan jelentős kérdésekkel, mint a jogorvoslati rendszer jogi szabályozása, illetőleg a nyilvánosság elvének nem megfelelő érvényesülése és beépülése a közösségi források elosztásához kapcsolódó eljárásrend jogi szabályozásába

    Kulcsszavak: Strukturális Alapok; eljárásrend; jogállamiság; nyilvánosság; jogorvoslat

Gyors ténykép

  • Kuráth Gabriella :

    A felsőoktatás versenytere nemzetközivé vált, mely jelentős hatással van hazai intézményeink működésére is. A beiskolázási tevékenység vizsgálatakor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi oktatási piac kihívásairól általában nem feledkeznek meg a szerzők, azonban kevesebbet hallunk a regionális kérdésekről, a hazai hallgatók megtartásáról, az ezzel a feladattal járó lehetőségekről és veszélyekről. A tanulmány a jelentkezések vizsgálata során megkísérli bemutatni az intézmények regionális hatásának, elemzésének fontosságát.

    Kulcsszavak: felsőoktatás; beiskolázási marketingtevékenység; vonzáskörzetek

  • Petrás Ede :

    A tanulmány négy kisvárosi főiskolai kar hallgatóinak társadalmi összetételét, motivációit, lakóhelyét, mindennapi életét és jövőterveit mutatja be egy kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Megállapítja, hogy minden intézmény egy sajátos, a többitől lényegében eltérő helyzetű és életvitelű hallgatói körrel rendelkezik. Az azonos városban működő két kar hallgatóinak összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy a kisvárosok csak a hallgatók mindennapi életére képesek komolyabb hatást gyakorolni, míg a jövőre vonatkozó terveik és lehetőségeik elsősorban az oktatási intézményektől figgenek.

    Kulcsszavak: kisvárosi főiskolák; főiskolai hallgatók; agrár-felsőoktatás; pedagógusképzés

Kitekintő

  • Pap Norbert :
    Magyarország és Dél-Európa131-154 [1.89 MB - PDF]EPA-02251-00029-0090

    Dél-Európa a magyar tudományos gondolkodásban, azon belül a geográfiában is alulreprezentáltan jelenik meg. Vizsgálatunk során áttekintettük a magyar földrajzi kutatás és publikálás tematikájában a dél-európai elemeket, a kitüntetett problémákat és a területhez való viszonyulás jellegét. Összegeztük az utóbbi évek mental map-es vizsgálatainak releváns eredményeit. .Áttekintettük az egyes dél-európai államokkal kialakított magyar bilaterális kapcsolatokat, részben kulturális és politikai, de elsősorban gazdasági dimenziókban.

    Kulcsszavak: külgazdasági kapcsolatok; kulturális kapcsolatok; Dél-Európa; külpolitikai gondolkodás

  • Jeney László :

    Az Európai Unió regionális tagoltságában kimutatott térbeli és társadalmi szabályszerűségek a nagyvároshálózaton belül is hagyományosan szerepet játszanak. A tágabban értelmezett ezredforduló időszakában a rendszerváltozás, az integrálódás és a globalizáció nem hagyta érintetlenül a nagyvároshálózatot sem. A nagyvárosok fejlettségi különbségein belül egy igen látványos kiegyenlítődési folyamat zajlik, amelyben nem csupán a volt szocialista országok, hanem a nyugati perifériák centrumainak gyors felzárkózása is szerepet játszik. Mindezek némiképp átrajzolják a korábban jellemző modelleket. Az 1990-es évek közepén még meghatározó centrum—periféria kettősség halványodásával, az átlag feletti és az alatti térségek választóvonalának nyugatabbra tolódásával egy határozottabb nyugat—keleti lejtő látszik kibontakozni, miközben a legmarkánsabb fejlettségi lépcső továbbra is az egykori vasftiggöny vonala marad. Bár a városméret továbbra sem meghatározó a gazdasági fejlettségben, enyhe mértékben erősödik a milliós metropoliszok előnye. Jelen tanulmány ezek számszerű igazolására tesz kísérletet többféle területi elemzési módszer felhasználásával.

    Kulcsszavak: nagyváros; NUTS3; fekvés; városnagyság; fejlettségi különbségek; Európai Unió

  • Elżbieta Strzelecka :

    Lengyelország EU-s csatlakozása megköveteli a rurális területek fejlesztéséhez szükséges legfőbb feladatok és feltételek újbóli meghatározását. Továbbá szükségesek a rurális területek fejlesztésére vonatkozó kérdésekre adott válaszok. Fenntartható regionális/lokális fejlődés — a régiók közötti túlzott és igazolatlan különbségek kialakulásának megelőzése, a régiók kiegyenlítésével és a források felhasználásának optimalizálásával. 1997-ben a fenntartható fejlődés Lengyelországban alkotmányos alapelvvé vált. A legfőbb lengyel alaptörvények koherensek a fenntartható fejlődéssel, például a földhasználati törvény, a természetvédelmi törvény és maga az Alkotmány is. A lengyel rurális területek multifunkcionális fejlődésének korlátai a következők: a mezőgazdasági termelésbe bevont munkaerő-felesleg (rejtett és nyílt munkanélküliség), fejletlen technikai infrastruktúra, egészségügyi feltételek; az utak sűrűsége és minősége, a társadalmi infrastruktúra. A közigazgatásra olyan feladatokat terhelnek, amelyek elvégzéséhez ismerni és megérteni kellene a területi marketing és a fenntartható fejlődés fogalmát. A lokális/regionális stratégiák minőségét befolyásoló külső és belső tényezők kapcsolatban állnak a módszertani, politikai és szervezeti aspektusokkal. A lengyel önkormányzatok többsége nem rendelkezik helyi építési tervekkel. A következmények a helyi fejlesztés számára fontosak; a vidéki területeken folytatott fejlesztés nem tud olyan hatékony lenni a jogi, adminisztrációs szabályozás és a pénzügyi szempontok miatt.

    Kulcsszavak: Lengyelország; fenntartható fejlesztés; rurális területek; Európai Unió

  • Marina V. Yarnykh :

    A tanulmány az Udmurt Köztársaságra fókuszálva mutatja be a nyolcvanas évek végén—kilencvenes évek elején a Szovjetunióban lejátszódott politikai folyamatok következtében fellépő hatalmi átrendeződést, a helyi tanácsok szerepének, jelentőségének visszaszorulását, hatalomvesztésének folyamatát.

    Kulcsszavak: Udmurt Köztársaság; politikai átalakulás; hatalom; helyi tanácsok

Könyvjelző

Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága hírei

Tartalom, Szerzők, Információk