Címlap
Tanulmányok
A rendszerváltozás gyökeres fordulatot eredményezett a falusi településeket formáló folyamatokban is; a mezőgazdasági népesség arányának további csökkenése, a mezőgazdasági nagyüzemek többségének felbomlása, átalakulása nyomán a magángazdálkodás uralomra jutása, az alapellátás feltételeinek változása, a munkaerőpiac újrarendeződése átformálta a szocialista éra falvainak képét, társadalmát, földrajzi jellemzőit. E folyamat felmérését célozza e tanulmány, amelyben faktor- és klaszteranalízis segítségével kíséreltük meg kimutatni a 21. század elejének magyarországi falutípusait.
Kulcsszavak: településformáló folyamatok; falutipizálás; Magyarország falutípusai
Tanulmányunkban a multinacionális vállalatok K+F telephelyválasztásának, a K+F tevékenység kihelyezésének és kiszervezésének legújabb tendenciáit tekintjük át, bemutatva azokat a fejleményeket, amelyek lehetővé tették Magyarország és más fejlődő országok számára a nemzetközi K+F munkamegosztásba való bekapcsolódást. A tanulmány második részében a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a magyarországi K+F szerkezeti változásait elemezzük, hangsúlyt helyezve a multinacionális vállalatok tevékenységére, és az ennek következtében kialakuló duális K+F struktúrára.
Kulcsszavak: kutatás-fejlesztés; multinacionális vállalatok; Magyarország; fejlődő országok
A hazai és nemzetközi szakirodalomban az elmúlt években meglehetősen sok igen értékes munka jelent meg az elérhetőség témakörében. Az egyes szerzők viszont az elérhetőség fogalmán mást és mást értenek, s ennek megfelelően vizsgálataikban is eltérő modelleket alkalmaznak. A tanulmány első felében az elérhetőségi modellekkel kapcsolatos fogalmakat mutatjuk be, majd az egyes modellek ismertetésére kerül sor. Végül a modelleket hasonlítjuk össze statisztikai módszerekkel, s felhívjuk a figyelmet alkalmazásuk sajátosságaira.
Kulcsszavak: elérhetőség; közúti közlekedés; statisztikai modellek
Napjaink globalizálódó világában a kulturális és kreatív iparágak felértékelődésének lehetünk tanúi. A világgazdaságban tapasztalható szerkezetváltás a szellemi tőke, a kreativitás fokozott előtérbe helyezését vonta maga után. A produktív gondolkodás által létrehozható értéktartalmak azonban kulturális folyamatok eredményei. A kultúra előtérbe helyezése tehát gazdasági kényszerré vált a posztindusztriális társadalmak válságkezelési stratégiáiban, a versenyképesség fokozásában és egyben a társadalmi kohézió erősítésében.
Kulcsszavak: globalizáció; kultúra; kreatív iparágak; szellemi tőke
Gyors ténykép
A tanulmány célja a magyar egészségügy átalakítása intézményi és területi vonatkozású következményeinek bemutatása. A struktúraátalakítás során az új ellátási hierarchiában a kórházi kapacitások meghatározása régiók szerint történik, így a területi különbségek földrajzi értelemben is vizsgálhatóvá válnak. Az egészségügy működésében és felépítésében tapasztalható változások közép- és hosszú távon szolgálják a hazánkra jellemző egészségügyi egyenl őtlenségek mérsékl ődését és a konfliktusok megoldását.
Kulcsszavak: egészségügyi rendszer; fekvőbeteg-ellátás; területi kapacitások; régió; egészségföldrajz
A tanulmány egy, a rurális térségben, az egészség és életminőség fejlesztése terén tevékenykedő civil szervezetek körében készített (2006 novembere és 2007 áprilisa között végzett) felmérés eredményeit ismerteti. A kutatás a civil szervezetek közötti együttműködés motivációinak feltárására és a nonprofit szektor kisebb aktorai közötti szövetkezések minőségi jellemzésére, valamint a civilek és a helyi hatalom közötti viszonyrendszer elemzésére irányult.
Kulcsszavak: civil szervezetek; civilek közötti együttműködés; egészségfejlesztés; helyi életminőség; helyi önkormányzatok
A tanulmány bemutatja mindazon tényezőket, amelyek hatékonnyá és eredményessé teszik a marketingorientált városfejlesztést. Mindehhez kidolgozza a marketingorientált városfejlesztés elméleti modelljét (MOVE), melynek helyes allcalmazása keretet biztosít a város vezetése számára a település versenyképességének kialakításához és növeléséhez a város piacon történő meelenítésén keresztüL A modell segítségével látható, hogyan kerül piacra a város, milyen vezetési szemlélettel és gyakorlattal valósítható meg egy olyan típusú településfejlesztési gyakorlat, amely a piaci igényeket sikeresen képes követni és szolgálni. Egy olyan alkalmazható elméleti modell kialakítása a cél a településfejlesztés területén, amelynek helyes alkalmazása hozzájárul a település versenyképességének kialakításához és fenntartásához.
Kulcsszavak: városfejlesztés; marketingorientáció; versenyképesség; stratégia elemzés; fejlesztés; kommunikáció
Kitekintő
Az 1978-as gazdasági nyitás óta Kína dinamikus fejlődésnek indult, mára a világgazdaság legfontosabb szereplői közé lépett elő. Tanulmányunkban először azt vizsgáljuk, hogyan hatott ez a gyors növekedés a területi egyenlőtlenségek nagyságának, valamint térbeliségének alakulására. Ezt követően felvázoljuk, milyen fejlődési kilátásokkal rendelkeznek Kína tartományai, miben nyilvánul meg a Iconvergenciaklubosodás, valamint mindezek alapján milyen jövőbeli változások ígérkeznek az ország fejlettségi térszerkezetében.
Kulcsszavak: regionális egyenlőtlenségek; Kína Williamson-hipotézis; nyugat—kelet ellentét; lconvergencia klubok
A világ népességének növekedése a következő negyedévszázadban szinte kizárólag a fejlődő országok városaiban fog koncentrálódni. A tanulmány a statisztikák tükrében vizsgálja a városi népesség növekedését, valamint annak városméret szerinti eloszlását 1950-től 2030-ig. A fejlett országokat használva referenciapontként hat speciális jellemzójét mutatjuk be a fejlődő országokban zajló urbanizációnak, és kiemeljük az óriásvárosokban való koncentrálódásra irányuló tendenciát. Végül értelmezzük az urbanizációs válságot, és illusztráljuk, mit jelent ez a gazdaságpolitika számára.
Kulcsszavak: urbanizációs válság; fejlődő országok; első-városi dominancia; óriásvárosi koncentráció
A posztkommunista országok városainak belső térszerkezete eltérő módon változott az elmúlt évtizedekben. A marxista városfejlesztés Szovjetunióban kidolgozott mintája alapján az ipar igényei és a társadalmi egyenlőség megteremtése céljából formálták a városokat Az egyenlőség ideológiája a városok közti különbségek kialakulását is ellenezte. A kommunista diktatúrák bukásával a piaci viszonyok, a magántulajdon megerősödése és a politikai pluralizmus lett a fő alakítója a városok belső térszerkezetének. Az épített környezet sajátossága miatt az átalakulás lassú folyamat, de már láthatóak az eredmények. A belvárosok új funkciót kaptak, a népesség elkülönülése jövedelmi színvonaluk alapján felerősödött. A városok közti verseny miatt jelentős különbségek kezdenek mutatkozni mind az épített környezetben, mind a lakosok életkörülményeiben.
Kulcsszavak: városszociológia; térszerkezet; posztkommunista országok
A Szlovák Köztársaság környezetvédelmi intézményrendszere a ftiggetlenség kikiáltása után gyors tempóban kezdett kiépülni. A legfőbb kényszerítő tényezőt az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentette. A legtöbb figyelmet a jogszabályok nemzetközi gyakorlatban elfogadott rendszerének átvétele, illetve a helyi viszonyokhoz való alkalmazása igényelte. A munka során be kellett kapcsolódniuk a környezetvédelem nemzetközi rendszerébe is. A környezetvédelem intézményi rendszerének kialakítása párhuzamosan zajlott az ország közigazgatási reformjával. Ennek során különítették el az államigazgatás és a helyiterületi önkormányzati szintet Az államigazgatás szintjén különféle intézmények jöttek létre az egyes környezetvédelmi szakfeladatok ellátására. Szabályozták a környezetvédelmi adatok nyilvánosságra kerülésének kérdését is.
Kulcsszavak: Szlovákia; környezetvédelem; intézményrendszer
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk