a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom20. évf. 4. sz. (2006.)

Tartalom

Címlap

  • Címlap0 [557.46 kB - PDF]EPA-02251-00025-0010

Tanulmányok

  • Erdősi Ferenc :

    Korunkban a gazdaság világméretű egységesülési folyamata, a globalizáció, a különböző kultúrák földi méretekben végbemenő vegyülése, a mondializáció, valamint az egységes európai piac megteremtésének az EU által képviselt politikai eszméje, az európaizáció végbemenetelének fő műszaki eszköze a közlekedés és a távközlés/infokommunikáció. Miközben az információk, hírek nagy távolságokra való eljuttatásának nincs gyakorlati jelentőségű időigénye, a közlekedésé tetemes. A globális és európai folyamatok kikényszerítették a klasszikusokhoz képest többszörösen gyors új közlekedési technológiák alkalmazását. Az egykori szocialista országok kelet-európai tömbjének csak a nagysebességű közlekedési hálózatok kellő színvonalú kiépítésével lehet esélye a felzárkózásra, a szerves és valóságos eurázsiai és globális integrációra.

    Kulcsszavak: nagysebességű vasutak; légiközlekedés; autópályák; Kelet-Európa; jövőkép; felzárkózás

  • Somlyódyné Pfeil Edit :

    A nemzeti várospolitikákban, a városi térségek és városhálózatok együttm ködésének intézményesülésében paradigma-váltás érzékelhet az uniós tagországokban. Ennek keretét az EU strukturális politikája szolgáltatja, mivel a területi kohézió er sítésének egyik akadályozó tényez je a városok elhelyezkedésének területi egyenl tlensége. A cikkben bemutatásra kerül várospolitikai változások összefüggésben állnak egyfel l a tagországok közigazgatási szerkezetének modernizációjával és hatékonyságának javításával, másfel l a városok gazdasági fejl dése, versenyképessége er sítésének kényszerével. Az elemzés legfontosabb üzenete, hogy a policentrizmus koncepció megvalósítási szintje a regionális szint, mind a nemzetállamon belül, mind nemzetközi értelemben, ami azzal tehet teljessé, ha a decentralizáció államszervezési elvét ötvözzük a területi koncentráció princípiumával. Más ország gyakorlatából számba vehet k olyan tanulságok, melyek iránymutatásként szolgálhatnak a magyar döntéshozók számára városhálózatunk kezeléséhez és fejlesztéséhez, illetve policentrikusabbá tételéhez

    Kulcsszavak: kohéziós politika; városhálózat; policentrizmus; decentralizált; koncentráció; területi tervezés

  • Bihari Zsuzsanna ,
    Kovács Katalin :

    A tanulmány a kilencvenes években ható térformáló erőkkel és a nyomukban létrejövő tértípusokkal foglalkozik. Az első rész a népességnagyság és települési státusz (város vagy község) alapján képzett település-kategóriák társadalomszerkezetét, képzettségi és foglalkoztatási struktúráját tárgyalja. A második rész a kistérségi tipológiát állít fel, éspedig a kistérségi központok dinamizáló, térszervező ereje, foglalkoztatási képessége alapján. A szerzők azt a következtetést vonják le, hogy továbbra is a földrajzi helyzet, a magterületektől és dinamikus központoktól való távolság az, amely meghatározza az egyes téregységek integrált vagy periférikus jellegét, abszorpciós képességét, következésképpen foglalkoztatási kapacitásait.

    Kulcsszavak: foglalkoztatás; munkanélküliség; területi szegregáció; integrált terek és perifériák; településkategóriák és kistérség típusok

  • Molnár Balázs :

    Magyarország az 1990-es évek vége óta gyorsuló ütemben zárkózik fel a globalizált országok, a globalizáció éllovas nemzetei közé. Ezt főképpen a hazai gazdaság globális gazdasági hálózatokhoz történő egyre erőteljesebb kapcsolódása vezérli, amely jelentős hatással van városaink és azok térségei fejlődési lehetőségeire, kilátásaira. A globális gazdaság és annak társadalmi-gazdasági hatásai egyre jelentősebben befolyásolják a világ nagyvárosain túl a közepes és kisebb városok és térségeik fejlődését is. Jelen tanulmány a magyarországi népességszám szerinti kis- és középvárosokat próbálja meg tipizálni, és csoportjaikat jellemezni a globális gazdasági beágyazottság, kötődés szerint.

    Kulcsszavak: globális gazdaság; globalizáció; városfejlődés; kis- és középvárosok

  • Mezei Cecília :
    A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása85-96 [1.36 MB - PDF]EPA-02251-00025-0070

    Mivel nincs általánosan elfogadott helyi gazdaságfejlesztési definíció, tanulmányunkban a kifejezés lehetséges értelmezéseinek szűk körét mutatjuk be, mégpedig négy vizsgálati dimenzió (a fejlesztés mozgatói, a szükséges erőforrások, a beavatkozás célja és területi hatóköre) mentén haladva, illetve meghatározva helyzetét más fejlesztési fogalmakhoz (helyi fejlesztés, közösségfejlesztés, vidékfejlesztés, területfejlesztés, településfejlesztés, regionális fejlesztés) képest.

    Kulcsszavak: helyi gazdaságfejlesztés; helyi gazdasági kezdeményezés; helyi gazdaságfejlesztési eszközök; lokális szint

Gyors ténykép

  • Csatári Bálint ,
    Farkas Jenő :

    A magyar terület- és vidékfejlesztés több mint egy évtizedes gyakorlata nehezen „birkózik" meg a hoszszabb távra érvényesíthető, többféle — esetenként alapvetően fontos — térbeli, települési vagy területhasználati adottság, vagy más esetekben komplex fejlesztési lehetőségek igényeinek megfelelő, alapos szakmai megfontolásokon nyugvó térkategóriák rögzítésével, elfogadtatásával, és a tervezésben, a pályázati rendszerekben való következetes alkalmazásával. Ez a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az úti. tervezési statisztikai kistérségek, s azokon belül is a vidékies jellegű térségek az új európai uniós ajánlásoknak megfelelő kategorizálását új típusú kategorizálását az án. ESPON program hazai adaptációjával elvégezze, rámutatva néhány újszerű vidéki területi változásra is.

    Kulcsszavak: ruralitás; vidékiség; ESPON térkategóriák; fóldhasználat; városias és vidékies terek környezetváltozásai

  • Kukely György :

    A világon a fejlődés hajtóerői a nagyvárosok. A nagyvárosok a külföldi működőtőke (KMT) beruházások fogadásában fontos, s egyre jelentősebb szerepet játszanak. Nemzetközi példák sora jelzi, hogy a külföldi tőke telephelyválasztásában a nagyvárosokat, különös tekintettel a fővárosi ranggal is rendelkezőket preferálja. Magyarországon a budapesti metropolisz-térség kiemelkedő szerepe másfél évtizede megkérdőjelezhetetlen, s a KMT-befektetések új szakaszában a fővárosi agglomeráció súlya újra növekszik.

    Kulcsszavak: külföldi működőtőkem; nagyváros; budapesti metropolisz; transznacionális vállalatok

  • Lengyel Balázs ,
    Lukács Eszter ,
    Solymári Gábor :

    A tanulmányban áttekintjük az egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásának elméleti alapjait, azok jellemzőit a három egyetemen. A külföldi érdekeltségű vállalkozások letelepedési motivációiból kiindulva igyekszünk rámutatni a K+F tevékenységek hazai régiókba való kihelyezésének összefüggéseire. Best practice jelleggel bemutatjuk a Győrött, Miskolcon és Szegeden létrejött oktatási és kutatási együttműködéseket.

    Kulcsszavak: kutatás-fejlesztés; egyetemek helyi gazdasági hatása; külföldi érdekeltségű vállalatok; egyetem-vállalat kapcsolat

  • Szépvölgyi Ákos :

    A tanulmány a Triple Helix innovációs spirál modell segítségével, a Közép-Dunántúl pédáján keresztül igyekszik feltárni az érintett szektorok közötti tudásintenzív fejlesztési kezdeményezéseket, illetve azt, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tudásalapú gazdaság formálódásához. A jelenlegi adottságok feltárása mellett fontosnak tartjuk, hogy az innovációs spirál működését pozitívan és negatívan befolyásoló tényezőket összegezzük, ezzel rávilágítva az előrelépés lehetőségeire.

    Kulcsszavak: Tripla csavar; innovációs hálózat; Közép-Dunántúl

  • Varjú Viktor :

    A környezettudatos gondolkodás kiterjedésével, valamint a fenntartható fejlődés fogalmának széleskörű elfogadásával a gazdasági-, tervezési-, és beruházási beavatkozások környezeti-, környezetvédelmi szempontú hatásainak előzetes értékelése és annak szükségessége egyre fontosabbá és hangsúlyosabbá vált. Az EU által elfogadott stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a tervek és programok szintjén követeli meg az ex-ante jellegű környezeti értékelést. A tanulmány egy olyan nemzetközi kutatás kérdésfeltevéseit ismerteti, amely a környezetpolitika egyes eszközein (SKV, emisszió-kereskedelem) keresztül elemzi a kormányzás és tudás összefüggéseit.

    Kulcsszavak: Stratégiai környezeti vizsgálat; tudástípus; környezetpolitika döntéshozás

Kitekintő

  • Marie-Claude Maurel :

    A terjeszkedés az európai kontinens területi újraformálásához vezetett. A régi és új tagországok között fennálló tartós fejlettségbeli különbség veszélyeztetheti a gazdasági és társadalmi kohézió-politikát. A cikk megvizsgál néhány következményt a megnövekedett Európa térbeli szerkezetének szemszögéből: a belső és külső határoknál megjelenő gazdasági egyenlőtlenség, a központ—periféria viszonylagos stabilitása, valamint a területi jövedelemegyenlőtlenségek. Az európai integrációs folyamat következményeképpen nemzeti szinten számíthatunk gazdasági konvergenciára csakúgy, mint Kelet-Közép Európán belüli megnövekedett területi különbségekre. A fővárosi régiók és a nyugati határrégiók a versenyképesség vezetői, amíg a régi ipari központok és a vidéki keleti perifériák ki vannak téve a gyenge gazdasági növekedésnek és a munkanélküliségnek. Gazdasági konvergencia vagy széttartás, társadalmi integráció vagy kizárás? Az európai kohéziós politika úgy tűnik, vízválasztóhoz érkezett.

    Kulcsszavak: Európai Unió; bővítés; területi egyenlőtlenségek; kohézió

Könyvjelző

Tartalom, Szerzők, Információk