Címlap
Tanulmányok
Oroszország a Szovjetuniótól térben különlegesen egyenlőtlen gazdasági szerkezetet örökölt. A területi fejlődést befolyásoló tőkeakkumuláció és ipartelepítés a kommunista kormányzás évtizedeiben korlátozott számú régiót érintett. A birodalom széthullását követően a legfejlettebb és a legszegényebb régiók közötti különbségek tovább növekedtek. A tanulmány a régiók közötti területi különbségeket és az azokat befolyásoló tényezőket elemzi, vázolja a markáns regionális problémákat, és ismerteti a regionális politika fontosabb dokumentumait.
Kulcsszavak: Oroszország; területi különbségek; gazdasági térszerkezet; regionális politika
A területi arányok (különbségek) és egyensúlyok vizsgálatához általában az ún. horizontális területi modellt alkalmazzák, amelynek révén az egymás mellett elhelyezkedő területi egységek azonos tartalmú elemeik (pl. a munkaerő stb.) közötti különbségek számszerűsíthetők. Emellett fontos szerepet kaphat az ún. vertikális modell is, amely területi egységeken (régiókon stb.) belül a különböző tartalmú elemek egymás közötti mennyiségi kapcsolatát tárja fel (pl. munkahely — munkaerő — lakás stb.). A horizontális modell számításai — egyszerű esetben — hagyományos eszközökkel is megoldhatók, a vertikális modellhez igénybe kell venni a korreláció- és regresszió-analízis eszköztárát. Ez utóbbival viszont számszerűsíthetők a tényezőpáronkénti vertikális egyensúlyi állapotok, valamint meghatározhatók a hozzájuk tartozó megyei értékek. Fokozottan kísérleti jelleggel regionális szinten is végeztünk számítást, és lehetséges volt néhány tényezőre korrelációs mátrix kidolgozása is. A megyei szintű vizsgálat keretében 35 tényezőpár korrelációs együtthatóját számítottuk két vetületben (Budapesttel, illetve anélkül). A számítási eredmények elemzésekor csak a legfontosabbnak tartott kapcsolatok szóbeli bemutatására tértünk ki. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy a korrelációs együtthatók, azok időbeni és térbeni változásai eléggé „beszédesek", továbbá a tanulmány egy tudományos hipotézist kíván igazolni. Nem a terjedelem bővítésétől függ, hogy ez sikerül-e?
Kulcsszavak: horizontális egyensúly; vertikális egyensúly; korreláció- és regresszió analízis
A tanulmány általános áttekintést ad az egyes tértípusok tulajdonságairól. A nem földrajzi terek ábrázolásának legnagyobb nehézségei abból fakadnak, hogy a metrikus axiómák többnyire nem érvényesülnek bennük. Külön vizsgálat tárgyát képezi a társadalmi interakciók számára fontos időterek földrajzi térheZ való kapcsolódása, tulajdonságai és vizualizációja. A tatudmány az időterek ábrázolásában rejlő lehetőségeket Magyarország közúti időtere ábrázolásával, Budapest környékének kétféle időtér szerinti egyidejű ábrázolásával, valamint belvárosi gyalogos és személygépkocsis időterek ábrázolásával illusztrálja.
Kulcsszavak: időtér; tértípusok; térkép; közúti közlekedés
Ma Magyarországon kb. 200 városi funkciójú s közel 300 városi ranggal rendelkező település található. A nagyszámú városi funkció nélküli város léte felveti a kérdést: nem kellene-e a várossá nyilvánítás kritériumait szigorítani (vagyis „lefékezni" a várossá nyilvánítások ütemét), illetve várossá fejleszthető-e a közel száz „faluváros". A szerz ők szerint ez utóbbira sem lehet őség, sem szükség nincs — az ország településeinek városi javakkal való zavartalan ellátása, legfeljebb a „valódi" városok számának minimális növelése szükséges —, a várossá nyilvánítás szigorításának pedig az igazságosság elve mond ellent (mert ekkor a már birtokon belül lévők városi címének jogosságát is meg kellene kérdőjelezni). Vagyis nem indokolt változtatni a várossá nyilvánítási gyakorlaton.
Kulcsszavak: városhierarchia; várossá nyilvánítás; városi rang
E tanulmányban előzetesen tisztázni kívánom, hogy melyek lehetnek a megújított (valójában „retro") területpolitika régen tudott, de átmenetileg háttérbe szorult alapjai. Miként lehet integrálni a város—falu kategóriákat, és a városokra koncentrált fejlesztéspolitikának melyek a regionális gazdaságtani alapjai. Ezt követően áttekintem az EU területpolitikájának témánkat érintő hangsúlyváltozásait. A magyar előtörténet tárgyalásával azt kívánom bemutatni, hogy a mai megválaszolandó kérdések nem Új keletűek, történelmi adósságokra kell 21. századi válaszokat adni. A „retro" területfejlesztési politika újdonsága, hogy középpontjában a városrégiókra alapozott, policentrikus fejlesztés áll, amely újszer űen integrálja a vidéket, ezáltal feloldja a korábbi város—falu dichotómiát. A koncentrált decentralizációt az elérhetőség (a hozzáférhetőség) javítása kell hogy kísérje.
Kulcsszavak: településpolitika; várospolitika; policentrizmus; növekedési pólusok; növekedési centrum; régióközpont; területi tervek; OTK
Gyors ténykép
A terület- és gazdaságfejlesztési célok megvalósítása során meglehetősen nagy szerepet kapnak a közösségi és nemzeti támogatások, melyek elérhetősége — túlnyomó többségben — pályázatok formájában biztosított. Éppen ezért különösen fontos a pályázatok kialakítása, illetőleg a pályázatokra vonatkozó jogi szabályozás léte, minősége és részletezettsége, melyek együttesen meghatározó befolyást gyakorolhatnak a különböző földrajzi területi egységek versenyképességére. A pályázati források közpénzek elosztásának, továbbá az állami irányítás, a társadalmi, gazdasági életbe történő beavatkozás egyik — rendkívül fontos — formáját képviselik, ezért jogállamban nem kerülhető meg a pályázatokra vonatkozó megfelelő szintű és tartalmú jogi szabályozás kialakítása. A tanulmány bemutatja a strukturális alapok elveinek érvényesülését, illetőleg az érvényesülés problémáit és korlátait a vonatkozó jogi szabályozásban. Ezt követően a pályáztatás eljárási kérdései gyakorlati és szabályozási tapasztalatait vázolja.
Kulcsszavak: közösségi források; strukturális alapok; regionális politika; alapelvek; pályázati rendszer
A hátrányos helyzetű kistérségek egy részében az utóbbi három évben megvalósult egy jelentős adatfelvétel, amely betekintést enged az ott élők életkörülményeibe, lakhatási viszonyaiba, jövedelmi helyzetébe, szociális kapcsolathálózatába. Az eredmények lesújtóak, a hátrányos helyzetű térségekben élők anyagi, jövedelmi, szociális helyzete rossz és úgy tűnik, hogy idővel a depriváció csak fokozódik, nem csupán egyes családokat, településeket, de egész kompakt (kis-)térségeket sújt, ami új kihívást jelent a fejlesztési politika számára.
Kulcsszavak: kistérség; hátrányos helyzet; fejlesztéspolitika
Könyvjelző
Közlemény
Tartalom, Szerzők, Információk