Címlap
Tanulmányok
A tanulmány — egy általános deduktív modellen és a regionális kutatások jelenlegi magyar főáramának értékelésén alapulva — a regionális tudomány elméleti struktúráját és tartalmát vizsgálja. A regionális tudomány mint társadalomtudomány a területi folyamatokhoz kapcsolódó különböző regionális kutatások alapvető fogalmait, elméleteit és módszereit integrálja. Fő elméleti keretét az általános társadalomelméletek és a társadalmi térelmélet dualitása adja. A regionális kutatások által vizsgált folyamatok két fő sajátos iránnyal rendelkeznek: a valós társadalmi folyamatok elemzése, illetve a közigazgatás rendszereinek kutatása. Ezek a folyamatok szorosan kapcsolódnak a regionális elemzés és tervezés céljaihoz és módszereihez. A szerző a regionális tudomány négy paradigmájára mutat rá: a társadalmi tér és a területi struktúrák elemeire, mint a diszciplína két általános paradigmája, és a települések és a régiók paradigmáira, mint a külső földrajzi tér speciális paradigmái.
Kulcsszavak: regionális tudomány; társadalomelmélet; térelmélet; paradigma
A szerző döntően poszt-pozitivista nézőpontból körülírja a tér általános fogalmát és speciális kategóriáit, és tárgyalja ezek főbb jellemzőit. A térstruktúra kialakulásában döntő jelentőséget tulajdonít az emberi térhasználatnak. Jellemzi a kis- és nagyléptékű tereket, kitér a globalizáció néhány területi aspektusára, utal a regionalizáció sajátosságaira, és tárgyalja a térrel kapcsolatos fogalmak használatát. Mindezek bázisán a közösségi tervezés olyan eljárását írja le, amelyben megteremtődik a fejlesztési, a rendezési és az ágazati tervezés egysége. Összegzés helyett reagál a Nemes Nagy (2003) által felvetett kérdésekre, a területi tudomány dualitásával és paradigmájával kapcsolatban.
Kulcsszavak: tér; hely; régió; regionalizáció; térhasználat; térstruktúra; területi, ágazati és rendezési tervezés; regionális tudomány
A gravitációs modellt az elnevezése és története miatt fizikai analógián alapuló területi elemzési módszerként tartják számon, ami gyakran vezetett a modell elméleti alátámasztásával és gyakorlati használhatóságával kapcsolatos félreértésekhez. Jelen tanulmányban a szerző vizsgálja a modellnek a gravitációs törvény létezésétől teljesen független elméleti alátámasztásának a kérdését, majd a modell és a törvény összehasonlításával bemutatásra kerülnek lényeges és többnyire a törvénytől különböző tulajdonságai, amelyeket a modell alkalmazása és eredményeinek értelmezése során kell figyelembe venni.
Kulcsszavak: gravitációs modell; területi elemzés; mennyiségi módszerek
Gyors ténykép
A szerzők három kistérség helyzetének elemzésével kísérletet tesznek a területi egyensúlyi viszonyoknak — a korábbiaktól részben eltérő szemléletű — vizsgálatára, a hangsúlyt a vertikális elemzési irány kiemelésére fektetve. Bizonyítani kívánják, hogy a vertikális egyensúlyi viszonyok feltárása és elemzése gazdagíthatja a fejlesztési célok meghatározásának kutatási hátterét. Törekszenek mind a horizontális, mind a vertikális irány vizsgálatára, súlyt az utóbbira, valamint a kettő kombinálására helyezve
Kulcsszavak: kistérség; munkaerő-vonzáskörzet; horizontális egyensúly; vertikális egyensúly
A nyolcvanas—kilencvenes években lejátszódott társadalmi-gazdasági változásoknak köszönhetően a lakossági törekvésként létrehozott civil szerveződések újra teljes politikai és jogi legitimitást nyertek, és a rendszerváltást követően az önszerveződés évtizedekig nem tapasztalt szabadsága, az emberek megváltozott igényei, szükségletei, és a civil szervezeteket érintő kedvező szabályozás következtében megindult a nonprofit szektor fejlődése, majd nem várt mértékben, ugrásszerűen megnőtt az öntevékeny szervezetek száma. A tanulmány célja, hogy egy konkrét település civil struktúrájának bemutatásával átfogó képet nyújtson a társadalmi önszerveződések helyzetéről, jellegzetességeiről. A vizsgált kisváros civil szerveződései strukturális és működési jellemzőinek bemutatása mellett a szerző célja, hogy feltárja e szervezeteknek a település életében betöltött szerepét, feladatvállalását, valamint a különböző társadalmi szereplőkkel való kapcsolatrendszerét, kiemelt fontossággal kezelve a helyi önkormányzattal való viszony, illetve a helyi civil szférán belüli kapcsolatok, együttműködés megjelenítését.
Kulcsszavak: civil szervezetek; nonprofit szektor; települési önkormányzat; együttműködés
Győr a külföldi tőkebefektetések egyik célterülete. Az itt dolgozó menedzserek és alkalmazottak az interkulturális környezet előnyeit és nehézségeit napi munkájuk során is átélik. A szerző ismerteti az egyik győri, külföldi tulajdonú vállalatnál végzett kutatását, amely négy területet érintett: egyrészt a nyelvtudás, nyelvhasználat kérdését; másrészt a vizsgált személyek interkulturális tapasztalatait, felkészültségét; harmadsorban a motiváltságukat a munkában és a nyelvtanulásban; végül a külföldi tulajdonos által közvetített hatást. A tanulmány végén a szerző következtetéseket von le a nyelvoktatásra, a kultúrák közötti kommunikációra való felkészültségre, a nyelvek presztízsére, a fejlesztendő területekre vonatkozóan.
Kulcsszavak: nyelvtudás; globalizáció; interkulturális tapasztalat
Kitekintő
Az elmúlt néhány év során az Európai Unió felfogásában az oktatáspolitika úm. felértékelődött, a közösségi dokumentumokban az oktatást és a képzést olyan stratégiai ágazatnak tekintik, amely a humánerőforrás-fejlesztés pilléreként az Unió, illetve a tagállamok versenyképességének, kiegyensúlyozott társadalmi, gazdasági fejlődésének nem csupán előfeltétele, hanem generálója is. A tanulmány elsődleges célja annak bemutatása, hogy az Európai Szociális Alap milyen formában támogatja, ill. támogathatja az oktatási, képzési rendszerek fejlesztését, korszerűsítését. A szerző ezzel összefüggésben vizsgálja azt is, hogy az uniós csatlakozás nyomán Magyarország számára milyen pótlólagos potenciális fejlesztési források nyílhatnak meg az oktatás, képzés területein, valamint, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv e tekintetben milyen konkrét elgondolásokat tartalmaz.
Kulcsszavak: Európai Unió; Európai Szociális Alap; Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek; Nemzeti Fejlesztési Terv; oktatáspolitika; humánerőforrás-fejlesztés; egész életen át tartó tanulás
Tanulmányunkban különös gondot fordítottunk arra, hogy a szokásos statisztikai mutatók mellett a kászoni medencében élő emberek élet- és gondolkodásmódját is megismerjük, mégpedig abból a nézőpontból, hogy mennyire segítheti elő vagy akadályozhatja ez a mentalitás a vidékfejlesztést. Nem csak a minta átlagában vizsgáltuk a kászoniaknak a fejlesztéshez való viszonyulását, hanem azt is megpróbáltuk felmérni, hogy a családtagok átlagéletkora, a családfő iskolázottsági szintje, a föld- és géptulajdon nagysága, a család jövedelemi szintje mennyire tekinthető befolyásoló tényezőnek a gazdasági döntéshozatalban, és hogy mennyire hatnak megkülönböztetően ezek a jellemzők az életmódra és gondolkodásmódra.
Kulcsszavak: Kászon; vidékfejlesztés; humán erőforrás
Versenyképesség
A szerző tanulmányában az agrártérségek hagyományos funkciója, az élelmiszer és mezőgazdasági (erdészeti) nyersanyagtermelése mellett bemutatja azokat a környezeti ártalmakkal túlterhelt világunkban nélkülözhetetlen, tulajdonképpen „szolgáltatásnak” tekinthető szolgálatokat, amelyeket a természet, az agrártérségek nyújtanak a társadalom számára. A „térgazdálkodás”, „térfejlesztés” feladata, hogy az önmagukban is értéket képviselő természeti funkciók valamint a társadalmi, gazdasági igényeket kiszolgáló funkciók között egyensúlyt teremtve a fejlesztés során a megfogalmazott prioritások mellett más potenciálok is érvényesülhessenek. Az agrártérségek fejlődését is politikai, gazdasági, társadalmi, természet- és környezetvédelmi szempontok, illetve érdekek befolyásolják, a fejlesztésnek, a térhasználatnak azonban mindenképpen a térség fenntartható fejlődését kell szem előtt tartania.
Kulcsszavak: agrártérség; termőterület; korszerű agrártermelés
A kilencvenes években, a hálózatokban gondolkodó területfejlesztésnek Európa-szerte egyre fontosabb részterületét képviselik a városhálózatok, a határtérségeknek pedig már régóta kulcsszerepet tulajdonítanak az európai integráció folyamatában. Ezek szerint a két térkategória (város, régió), valamint a térszervezési eszköz (hálózati stratégia) határon átnyúló találkozását, és ennek minőségét az integrációs folyamat egyfajta közelítő indikátorának is tekinthetjük. A régió és városfejlesztés, de általában a területfejlesztés és a városfejlesztés kapcsolata ráadásul a hazai szakmai körökben élénk vitákat váltott és vált ki. A felsorolt folyamatok és motivációs tényezők érthető módon reflektorfénybe helyezik az európai integráció „zászlóshajóinak" területfejlesztési gyakorlatát. A tanulmányban ezért rövid példákon keresztül felvillantjuk a holland és német területfejlesztési és tervezési tapasztalatokat az említett kérdéskör tekintetében, a hangsúlyt a helyi határon átnyúló és transznacionális dimenzióra helyezve. Vizsgálataink középpontjában az állt, hogy melyek a hálózati együttműködés lehetőségei és korlátai, és hogy ezek hogyan jelennek meg a határon átnyúló Együttműködés domináns formáiban (eurorégiók, városhálózatok).
Kulcsszavak: hálózat; városhálózat; határon átnyúló együttműködés
Konferenciabeszámoló
Vélemények, hozzászólások
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk