stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betûméret | - betûméret   




A gyulafehérvári határozatok*

 

I. Erdély, a Bánság és Magyarország összes románjainak Nemzetgyûlése, amelybe meghatalmazott képviselôik 1918. november 18 (december 1-én) Gyulafehérvárott összegyûltek, kimondja ezeknek a románoknak és az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A Nemzetgyûlés különösen kimondja a román Nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna folyók által határolt Bánságra.

II. A Nemzetgyûlés a fent felsorolt területek számára ideiglenes önkormányzatot tart fenn, az általános választójog alapján megválasztott Alkotmányozó Nemzetgyûlés összeüléséig.

III. Ezzel összefüggésben, az új román állam megalkotásának alapelveiül, a Nemzetgyûlés kimondja a következôket:

1. Teljes szabadság az összes együttlakó népek számára. Minden nép saját nyelvén, kebelébôl való egyének által fogja mûvelni, kormányozni magát és törvénykezését ellátni; minden nép ama egyének számának arányában, akik alkotják, meg fogja kapni a jogot a Törvényhozó Testületekben és az ország kormányzásában való képviseletre.

2. Egyenlô jogok és a felekezeti önkormányzat teljes szabadsága az állam összes felekezetei számára.

3. A tiszta népuralomnak megvalósítása a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlô, titkos, községenkénti, aránylagos választójog a községi, megyei vagy törvényhozási képviselet számára, mindkét nem részére, a 21. életévtôl kezdve.

4. Tökéletes sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság; minden emberi gondolat szabad terjeszthetése.

5. Gyökeres agrárreform. Az összes birtokoknak, különösen a nagybirtokoknak összeírása meg fog történni.

Eme összeírásnak és ama jognak alapján, hogy a latifundiumok a szükséglet szerint kisebbíthetôk, megszüntetvén a hitbizonyítványokat, lehetôvé kell tenni a földmívesnek, hogy birtokot (szántót, legelôt, erdôt) szerezhessen, legalábbis annyit, amennyit ô és családja meg tudnak munkálni.

Ennek az agrárpolitikának vezetô elve egyfelôl a társadalmi kiegyenlítôdés elômozdítása, másfelôl a termelés fokozása.

6. Az ipari munkásoknak ugyanazokat a jogokat és elônyöket kell biztosítani, amelyekat a nyugat legelôrehaladottabb ipari államai törvénybe iktattak.

IV. A Nemzetgyûlés kifejezést ad ama óhajának, hogy a béketanácskozás valósítsa meg a szabad nemzetek közösségét oly módon, hogy a jog és szabadság a nagy és a kis nemzetek számára egyformán biztosíttassék, a jövôben pedig kiküszöbölje a háborút, mint a nemzetközi viszonylatok szabályozóját.

V. Az ebben a nemzetgyûlésben összegyûlt románok üdvözlik bukovinai testvéreiket, akik felszabadultak az osztrák-magyar monarchia igája alól s egyesültek az anyaországgal: Romániával.

VI. A nemzetgyûlés szeretettel és lelkesedéssel üdvözli az osztrák-magyar monarchiában eddig leigázott nemzetek szabadságát, név szerint a csehszlovák, az osztrák-magyar, a jugoszláv, a lengyel és a rutén nemzeteket és elhatározza, hogy ez az ô üdvözlete mindezen nemzetek tudomására hozassék.

VII. A Nemzetgyûlés alázattal hajlik meg ama derék románok emléke elôtt, akik ebben a háborúban vérüket ontották eszményünk megvalósításáért, meghalván a román nemzet szabadságáért és egységéért.

VIII. A Nemzetgyûlés köszönetének és csodálatának ad kifejezést az összes szövetséges hatalmak elôtt, amelyek a sok évtized óta a háborúra felkészült ellenség ellen nyakassággal vitt fényes harcok útján kimentették a civilizációt a barbárság körmeibôl.

IX. A román nemzet ügyeinek további vitelére elhatározza a Nemzetgyûlés egy román nagy nemzeti Tanács megalkotását, amelynek minden joga meglesz a román nemzet képviseletére bármikor és mindenütt a világ összes nemzeteivel szemben, valamint, hogy megtegye mindazon intézkedéseket, amelyeket a nemzet érdekében szükségeseknek fog találni.

* Magyar Kisebbség I. évf. 7. sz. 1922. december 1.



stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betûméret | - betûméret