stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betûméret | - betûméret   




A szövetséges és társult fôhatalmak
és Románia között Párizsban
1919. évi december hó 9-én aláírt szerzôdés

AZ ÉSZAK-AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK,
A BRIT BIRODALOM, FRANCIAORSZÁG,
OLASZORSZÁG ÉS JAPÁN,
mint Szövetséges és Társult Fôhatalmak egyrészrôl;
és Ro
mánia másrészrôl;

 

tekintettel arra, hogy ama szerzôdések értelmében, amelyeket a Szövetséges és Társult Fôhatalmak aláírásukkal elláttak, a Román Királyság nagy területi gyarapodáshoz jutott, illetve fog jutni;

tekintettel arra, hogy Románia saját akaratából a szabadság és az igazság határozott biztosítékait óhajtja megadni, mind a régi Román Királyság minden lakójának, mind pedig az újonnan hozzácsatolt területek lakóinak, éspedig fajra, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül;

közös megfontolás után megállapodtak abban, hogy jelen Szerzôdést megkötik, s evégbôl Meghatalmazottaikká kijelölték azzal a fenntartással, hogy az aláírásnál másokkal való helyettesítésükrôl gondoskodhatnak, éspedig:

AZ ÉSZAK-AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE:

Honorable Frank Lyon POLK, alállamtitkár urat;

Honorable Henry WHITE urat, az Egyesült Államoknak volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Rómában és Párizsban;

Tasker H. BLISS tábornok urat, az Egyesült Államok katonai képviselôjét a Felsô Haditanácsban;

ÔFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, VALAMINT A TENGERENTÚLI BRIT TERÜLETEK KIRÁLYA, INDIA CSÁSZÁRA:

Sir Eyre CROWE urat, K.C.B., K.C.M.G. meghatalmazott miniszter, külügyi államtitkárt;

és

a KANADAI DOMINIUM részérôl:

Honorable Sir George Halsey PERLEY urat, K.C.M.G. Kanada fôbiztosát az Egyesült Királyságban;

az AUSZTRÁLIAI COMMONWEALTH részérôl:

Right Honorable Andrew FISCHER urat, Ausztrália fôbiztosát az Egyesült Királyságban;

az ÚJ-ZÉLANDI DOMINIUM részérôl:

Honorable Sir Thomas MACKENZIE urat, K.C.M.G., Új-Zéland fôbiztosát az Egyesült Királyságban;

a DÉL-AFRIKAI UNIÓ részérôl:

Regionald Andrew BLANKENBERG urat, O.B.E., a Dél-afrikai Unió fôbiztosának ügykörében eljáró megbízottat az Egyesült Királyságban;

INDIA részérôl:

Sir Eyre CROWE urat, K.C.B., K.C.M.G.;

a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:

Georges CLÉMENCEAU miniszterelnök és hadügyminiszter urat;

Stephen PICHON külügyminiszter urat;

Louis-Lucien KLOTZ pénzügyminiszter urat;

André TARDIEU urat, a felszabadult területek miniszterét;

Jules CAMBON urat, Franciaország nagykövetét;

ÔFELSÉGE OLASZORSZÁG KIRÁLYA:

Giacomo de MARTINO urat, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert;

ÔFELSÉGE JAPÁN CSÁSZÁRA:

K. MATSUI urat, ôfelsége Japán császárának rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Párizsban;

ÔFELSÉGE ROMÁNIA KIRÁLYA:

Constantin COANDĂ tábornok, hadtestparancsnok, királyi hadsegéd, volt miniszterelnök urat;

Akik megegyeztek az alábbi kikötésekben:

I. FEJEZET

1. CIKK

Románia kötelezi magát, hogy a jelen fejezet 2-8. cikkeiben foglalt rendelkezéseket alaptörvényül ismeri el; hogy semminemû törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés ezekkel a rendelkezésekkel nem lesz ellentmondásban vagy ellentétben, s hogy ezekkel szemben semmiféle törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés nem lesz hatályos.

2. CIKK

A román kormány kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának, születési, állampolgársági, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül, az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja.

Románia minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást vagy hitvallást, nyilvánosan vagy otthonában, szabadon gyakoroljon, amennyiben ezeknek gyakorlata a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik.

3. CIKK

Az alább említett Szerzôdések különös rendelkezéseinek fenntartásával Románia román állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemû alakiság nélkül mindazokat a személyeket, akik a jelen Szerzôdés életbelépésének idejében Románia részét alkotó bármely területen, ideértve az Ausztriával és a Magyarországgal kötött békeszerzôdések által Romániához csatolt, valamint esetleg a jövôben hozzácsatolandó területeket, állandóan laknak, kivéve, ha az illetô személyt ebben az idôpontban más, mint az osztrák vagy magyar állampolgárság illet meg.

Mindazonáltal a 18 évesnél idôsebb osztrák vagy magyar állampolgároknak joguk lesz, az említett Szerzôdésekben meghatározott feltételek mellett, minden más olyan állampolgárság javára optálni, amely számukra elérhetô. A férj opciója maga után vonja a feleségét, és a szülôké a 18 évesnél fiatalabb gyermekeikét.

Azok a személyek, akik a fent jelzett opciójogot gyakorolták, az ezt követô tizenkét hónapon belül kötelesek abba az Államba áttenni állandó lakhelyüket, amelynek állampolgárságát optálták. Joguk van azonban megtartani azokat az ingatlanokat, amelyeket román területen birtokolnak. Magukkal vihetik bármi néven nevezendô ingó vagyonukat. E címen semminemû kilépési díjakkal nem terhelhetôk.

4. CIKK

Románia román állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemû alakiság nélkül mindazokat az osztrák vagy magyar állampolgárságú személyeket, akik az Ausztriával és Magyarországgal kötött békeszerzôdések által Romániához csatolt vagy esetleg a jövôben hozzácsatolandó területeken születtek állandóan ott lakó szülôktôl, még abban az esetben is, ha ôk maguk a jelen szerzôdés életbelépésének idejében nem laknak is ott állandóan.

Mindazonáltal a jelen Szerzôdés életbelépését követô két éven belül ezek a személyek lakóhelyük országában az illetékes román hatóságok elôtt kinyilatkozhatják, hogy a román állampolgárságról lemondanak, s ilyenkor már nem lehet ôket többé román állampolgároknak tekinteni. Ebbôl a szempontból a férj nyilatkozata érvényes lesz a feleségre, és a szülôké a 18 évesnél fiatalabb gyermekekre nézve is.

5. CIKK

Románia kötelezi magát, hogy semmi akadályt sem gördít a Szövetséges és Társult Hatalmak által Ausztriával vagy Magyarországgal kötött vagy kötendô Szerzôdésekben meghatározott, s az érdekelteknek a román állampolgárság megszerzését vagy meg nem szerzését megengedô opciójog gyakorlása elé.

6. CIKK

A román területen való születés puszta tényével jogérvényesen megszerzi a román állampolgárságot minden személy, akit születésénél fogva valamely más állampolgárság nem illet meg.

7. CIKK

Románia kötelezi magát, hogy román állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemû alakiság nélkül mindazokat a zsidókat, akik Románia területén laknak, és akiket valamely más állampolgárság nem illet meg.

8. CIKK

Minden román állampolgár, faji, nyelvi vagy vallási különbség nélkül, a törvény elôtt egyenlô, és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi.

Vallási, hitbeli vagy felekezeti különbség a polgári és politikai jogok élvezete, így nevezetesen: nyilvános állások, hivatalok és méltóságok elnyerése vagy a különféle foglalkozások és iparok gyakorlása tekintetében egyetlen román állampolgárra sem lehet hátrányos.

Egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán- vagy üzleti forgalomban, a vallási életben, a sajtó útján történô vagy bármilyen közzététel terén vagy a nyilvános gyûléseken.

A román kormánynak a hivatalos nyelv megállapítására vonatkozó intézkedését nem érintve, a nem román nyelvû román állampolgárok nyelvüknek a bíróságok elôtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében méltányos könnyítésekben fognak részesülni.

9. CIKK

Azok az állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi román állampolgárok. Nevezetesen hasonló joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelôintézeteket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használhatják és vallásukat szabadon gyakorolhatják.

10. CIKK

Olyan városokban és kerületekben, ahol nem román nyelvû román állampolgárok jelentékeny arányban laknak, a román kormány a közoktatásügy terén megfelelô könnyítéseket fog engedélyezni avégbôl, hogy ily román állampolgárok gyermekeit az elemi iskolákban saját nyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza a román kormányt abban, hogy a román nyelv oktatását az említett iskolákban kötelezôvé tegye.

Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban laknak faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó román állampolgárok, ezeknek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetébôl és felhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékony célra fordíttatnak.

11. CIKK

Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenôrzése mellett, vallási és tanügyi kérdésekben, helyi önkormányzatot engedélyezzen.

12. CIKK

Románia hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az elôzô cikkek rendelkezései oly személyeket érintenek, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezek a rendelkezések nemzetközi érdekû kötelezettségek és a Nemzetek Szövetségének védelme (garantie) alatt fognak állni. Ezek a rendelkezések a Nemzetek Szövetsége Tanácsa többségének hozzájárulása nélkül nem változtathatók meg. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán kötelezik magukat, hogy nem tagadják meg hozzájárulásukat az említett cikkeknek egyetlen olyan módosításától sem, amelyet a Nemzetek Szövetsége Tanácsának többsége megfelelô formában elfogadott.

Románia hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa minden egyes tagjának meg legyen az a joga, hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek valamelyikének megsértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja, és hogy a Tanács oly módon járhasson el és oly utasításokat adhasson, melyek az adott esetben alkalmasaknak és hathatósaknak mutatkoznak.

Románia hozzájárul azonkívül ahhoz, hogy abban az esetben, ha ezekre a cikkekre vonatkozó jogi vagy ténykérdésekrôl a román kormány és valamely Szövetséges és Társult Fôhatalom vagy bármely más oly Hatalom között merülne fel véleménykülönbség, amely Hatalom a Nemzetek Szövetsége Tanácsának tagja, ez a véleménykülönbség a Nemzetek Szövetségérôl szóló Egyezségokmány 14. cikke értelmében nemzetközi jellegû vitának tekintendô. Románia hozzájárul ahhoz, hogy minden ilynemû vitás kérdés, ha a másik fél kéri, a Nemzetközi Állandó Bizottság elé terjesztessék. Az Állandó Bizottság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, s a határozat ugyanolyan erejû és érvényû, mint az Egyezségokmány 14. cikke értelmében hozott határozat.

-------------------------------------------------------------------------------------

Ennek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak, kiknek meghatalmazásai jó és kellô alakban találtattak, a jelen szerzôdést aláírták.

(Aláírások.)


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betûméret | - betûméret