a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Rivista di Studi UngheresiNuova Serie, n. 17. (2018.)

Tartalom

I. Letteratura ungherese e letterature comparate

  • Maria Puca :

    A szerző írása a gyermékíró Móra Fecencet mutatja be, írói stílusát, a Kincskereső kisködmön c. önéletrajzi regényének első négy részét fordításával együtt (Szépen szóló muzsika; A cinegék királya; Az ősök kincse; A sarkantyús csizma). A regény több rövid és önálló elbeszélésből áll, amelyek részben már 1909 és 1911 jelentek meg, benne több az önéletrajzi elem. Olyan kitalált elem is van, mint például a malomház vagy az édesapja halála. A regényben sok a szójáték meg a népies szó és szófordulatok, amelyektől a regény kellemesebbé és elvészhetőbbé válik a kis olvasók számára. A tárgyak szerepe is fontos: hatnak a szereplőkre, megszólítják őket. A ködmön segít a jó embereknek, míg a körtemuzsika a tulajdonosának. A tulajdonosok lelkében van a csoda, akik jó emberek, azoknak a tárgyai is csodákra képesek! A Kincskereső kisködmön a szeretetről szól: «A szeretet az élet». A regény a szegények gazdag érzelmi világát mutatja be, hogyan tudják elviselni nehéz, nyomorúságos sorsukat: ebben segít a munka, a közösség és a család, szegénységükben egymásra vannak utalva, ámbár kapcsolataik nem konfliktusmentesek.

II. Storia, arte, cultura e societá

  • Eugene Csocsán de Várallja :
    Leonardo Da Vinci and the Royal Court of Buda173-194it [11.80 MB - PDF]EPA-02025-00034-0070

    Váralljai Csocsány Jenő: Leonardo da Vinci és a budai királyi udvar

    A Trattato della Pitturaban Leonardo pompás ábrázolása Mátyás udvarának platonizmusáról és festmény rajongásáról említi „szerettének” képét is (Codex Urbino folios 14verso-15recto). Valójában ezért ütnek az Uffizi Angyali üdvözletében (inv. no. 1618), a szőke Szűz arcvonásai Beatrix ábrázolására Francisco Rosselli minitúráján a Regiomontanus corvinában (Bécs, Cod. Lat.112, folio 8recto).

    A Sziklás Madonnából azért kellett Leonardonak két példányt készítenie, mert az elsőt Ludovico el Moro a magyar udvarba küldette, ezért mintázta Beatrix királyné Este-i unokatestvéreiről: Izabelláról az angyalt, Alfonzról a Kis Keresztelő Jánost, és Hippolytról a Kisjézust.

    A Breviárium corvinán (Vat. Cod. Urb.112, folio 7verso) ábrázolt Angyali üdvözlet szintén Leonardonak a művészetét és repülési tanulmányait tükrözi, és a Windsorban 12534 számon őrzött Szűzanya fej ennek az előtanulmánya lehetett. Leonardo rajzán (Windsor 12496) a hajót a Litvánia fölött álló koronás fehér sasra kormányzó farkas valójában azt ábrázolja, hogy II. Ulászló megválasztásával Szapolyay István nádor Magyarország hajóját a Jagellók vizére kormányozta. Leonardo 12505-ös rajza Windsorban mesterien ábrázolta Beatrix királyné végtelen szomorúságát 1501-es velencei találkozásukkor, mert elvesztette tíz évig tartó hiábavaló küzdelmét II. Ulászlóval való házassága érvényesítésére.

    Leonardo másik gyönyörű festményén a Louvreban (inv. no. 776), Szent Annán feltűnően Laurana Beatrix portréja tér vissza, a Szűz pedig Isabella d’Este arcvonásait viseli, mert 1510-11-ben készülvén, a mantuai őrgrófnő kedvenc nagynénjének az emlékére készíttette.

  • Simona Nicolosi :

    Az alábbi tanulmány célja a Cesare Beccaria Dei delitti e delle pene című mesterművének négy különbőző hivatalos magyar nyelvű fordításának az ismeretetése és az összehasonlítása. Beccaria best-seller-jének az első kiadása 1764-ban jelent meg és majd röviddel azt követetően idegen nyelven is publikálásra került. Magyarországon az első fordítást 1834-ben adták ki és melyet újabb három követett 1887-ben, 1967-ben és 1989-ben.

    A négy dolgazat alapvetően különbözik egymástól. E tanulmány szerzője néhány különbségre vílágít rá: először is a fordítások stilisztikai eltéréseire, másodszor pedig a fordítók kulturális hátterére. Túl ezen az is fontos hangsúlyozni, hogy a négy fordítás négy különböző történeti időszakhoz kötődik. E kutatás szerzője azt a tényt is alá kívánja húzni, hogy az első három fordítás a Vulgata nevű verzión alapszik, míg a 1989-ben megjelentett fordítás a Beccaria eredeti verzión.

    Az alábbi tanulmány öt bezkedésre tagolódik: az első három a mű áttekintésével, a magyar fordítók bibliográfiáival, valamint a fordítások összehasonlításával foglalkozik. A negyedik a kiadásokról szól. Az ötödik, és egyben az utolsó bekezdés, pedig az első, nem hivatalos fordításra vonatkozó rejtélyről tesz említést, amelynek Kazinczy Ferenc volt a szerzője.

III. In memoriam

Letöltés egy fájlban [15,0 MB - PDF]