a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Rivista di Studi UngheresiNuova Serie, n. 11. (2012.)

Tartalom

I. Bicentenario della nascita di Ferenc Liszt (1811-1886)

  • Benedek (pápa), XVI.:

    XVI. Benedek Pápa beszéde Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából

    2011-ben az egész világon megemlékeztek a nagy magyar zeneszerző és zongoravirtuóz születésének 200. évfordulójáról. 2011. május 27-én a vatikáni VI. Pál előadóteremben a Magyar Nemzeti Hangversenyzenekar és Énekkar koncertet adott XVI. Benedek Pápa tiszteletére Liszt Ferenc zongora-darabjainak Kocsis Zoltán által nagyzenekarra és énekkarra áthangszerelt változataiból (Ünnepi induló Goethe születésnapjára, Obermann völgye – Római harangok, 13.zsoltár). A koncertet Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke Magyarország Europa Uniós elnöksége és a Liszt bicentenárium alkalmából ajánlotta fel XVI. Benedek pápa tiszteletére. A hangversenyen a Magyarország köztársasági elnöke mellett Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány több tagja, a Szent Szék mellett akreditált diplomaták és több, mint ezer fős közönség vett részt. Számunkban a Szent Szék hozzájárulásával közöljük a zeneszerető és zeneértő XVI. Benedek Pápa Liszt Ferenc művészetéről elmondott gondolatait.

II. Saggi sui rapporti culturali tra l'Italia e l'Ungheria

  • Enrica Guerra :
    Ippolito d'Este, arcivescovo di Esztergom 15it [236.10 kB - PDF]EPA-02025-00027-0030

    Estei Hyppolit esztergomi érseksége

    I. Hyppolit d'Este a család első kardinális-rangra emelkedett tagja volt, aki nyolc éves korában utazott Ferrarából a magyar király, Mátyás udvarába, mint leendő esztergomi érsek, ahol Beatrice királyné ügyelt a nevelésére. Huszonkét éves korában nevezték ki kardinálisnak. 1496-ban lemondott Bakócz Tamás javára az esztergomi érseki titulusról, és elfogadta az egri püspökké való kinevezését, mert ez kevésbé kívánta meg személyes jelenlétét a püspöki székhelyen. 1503-ban ferrarai, majd 1507-ben modenai püspökké nevezték ki. 1512-ben ismét Magyarországra utazott, de II. Gyula pápa halálhírére visszatért Itáliába. 1517-ben még egyszer ellátogatott Egerbe, majd visszatért Ferrarába, ahol 1520-ban érte a halál. A tanulmány szerzője I. Hyppolit d'Este esztergomi érseki kinevezésével és első magyarországi útjával kapcsolatos még ismeretlen levelekre hívja fel a figyelmet a Modenai Állami Levéltárban folytatott kutatásai alapján, melyeket több más olasz város levéltáraiban és a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött dokumetumokkal vetett össze. A levelekből kiderül, hogy Beatrice királyné , még a pápai megerősítés előtt, sürgette a férje által még kisgyerek korában esztergomi érsekké kinevezett unokaöccsének Budára költözését, míg az Este-háznak nem állt érdekében a fiúcska elengedése. Részletesen bemutatja a kis prímás olasz kiséretének tagjait és a küldöttség útját Chioggiáig, majd Zengtől Zágrábig, ahol már a magyar király küldöttei várták Hyppolitot. Az esztergomi beiktatási ceremóniákról a küldöttség tagjai (mindenek előtt Beltrame Costabili) részletesen beszámoltak a ferrarai udvarnak, majd ezt követően is részletesen tájékoztatták Eleonora d'Aragonát fia a magyar királyi udvarban töltött éveiről, tanulmányairól. Hasonlóképp érdekesek Aragóniai Eleonóra fiáért aggódó levelei, melyeket hugának, a magyar királynőnek írt.

  • Chiara M. Carpentieri :

    Magyar vonatkozású XVI. századi dokumentumok a milánói Trivulziana Könyvtárban

    A szerző a milánói Trivulziana Könyvtárban folytatott történeti kutatásai alatt ötven olyan levélre és feljegyzésre akadt, melyek a XVI. századi Magyarországon folyó török ellenes harcokra, Szigetvár 1566-évi ostromára, Esztergom 1595-évi visszafoglalására, illetve az 1593 és 1606 közötti „hosszú hadjárat"-ra vonatkoznak. Ezek között van Ulászló király beszéde, melyet a király Sebastiano Giustinian velencei követ fogadásakor mondott 1500 április 2-án, és Bernardino Vitali velencei könyvkiadó jelentetett meg ugyanabban az évben. Hasonlóképpen a magyar vonatkozású dokumentumok között találhatók Dudith András pécsi püspöknek a trentói (tridenti) zsinaton 1562-ben elmondott beszédeiről készült korabeli feljegyzések, valamint Zrínyi Miklós, a hős szigeti kapitány személyi titkárának, az ostrom egyik túlélőjének, a török fogságból kiszabadult Ferenac Črnkónak 1570-ben Velencében kiadott olasz nyelvű beszámolója Szigetvár ostromáról, melyet korábban már Sofia Zani ismertetett. A szerző végül az általa átnézett anyagból az 1593-tól 1606-ig tartó török ellenes hosszú hadjáratról készült feljegyzést ismerteti, mely részletesen leírja Esztergom 1595. évi ostromát.

III. Saggi di storia della chiesa ungherese

  • Molnár Antal :

    Raguzai bencés misszionáriusok az Oszmán Magyarországon a XVI-XVII. század fordulóján

    A tanulmány a bencés rend magyarországi történetének korábban ismeretlen fejezetét mutatja be. A szerző másfél évtizede folytat római és raguzai (dubrovniki) levéltári kutatásokat, amelyek olykor korábban teljesen ismeretlen intézmények és szereplők felbukkanását eredményezték – ebbe a csoportba tartoznak a raguzai bencés misszionáriusok is. A raguzai kereskedők jogállásukból fakadóan mindenki másnál hatékonyabban biztosíthatták a katolikus papok működésének jogi garanciáit, és védhették meg őket a török zaklatásoktól. Ennek ellenére a városállamból kiinduló önálló missziót egyedül a raguzai bencések alapítottak a hódolt területeken 1587 és 1612 között. A bencés misszionáriusok 1587-ben jelentek meg először pápai felhatalmazásokkal a hódolt Dél-Magyarországon, ezt követően felhatalmazásaikat és megbízásukat a pápák többször is (1589, 1592, 1598, 1606) meghos.- szabbították, és jogilag apostoli vizitátorként működtek a hódolt Magyarország déli végein. 1592-ben egy helyi egyházi cím megszerzésével kívánták legitimálni hódoltsági jelenlétüket, ennek érdekében a középkori egyházi testületek halvány emlékeiből egy patinás címet kreáltak: a bácsi Szűz Mária bencés apátságot. A fiktív apátságnak 1592 és 1631 között négy birtokosa volt, köztük a híres raguzai történetíró, Mauro Orbini. Ő ugyan sohasem járt Magyarországon, de személye kulcsot ad a raguzai bencések magyarországi missziójának történetéhez: a mis.- szionáriusok ugyanis minden bizonnyal egy társadalmi eredetű, a patrícius családokból és a gazdag kereskedőpolgárságból származó rendtagok közötti konfliktus miatt távoztak az Oszmán Birodalomba. A bencések missziója jelentette az első kísérletet raguzai részről autonóm egyházi struktúra létrehozására a hódoltságban, ez a próbálkozás megelőlegezte a városállam kereskedőinek a jezsuitákkal való együttműködését a 17. században.

  • Somorjai Ádám OSB:

    Mindszenty József levelei az amerikai politikai vezetőkhöz

    Mindszenty József bíboros az amerikai nagykövetségen 15 évet töltött, ez idő alatt 115 levelet írt az amerikai politikai vezetőkhöz és mintegy kétszáz tételből áll a Vatikánnal folytatott levelezése. Ezt a kiterjedt levelezést az amerikai levéltárak őrzik, Szerző öt kötetben adta közre 2009-2012 között. Az utolsó kötet összefoglalásának egy részletét közöljük e helyen olasz nyelven, amely magyarul megjelent in: Somorjai Á., Sancta Sedes Apostolica et Cardinalis Ioseph Mindszenty, III/2. Documenta 1967-1971. – Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása, III/2. Tanulmányok és szövegközlések, METEM Budapest 2012. Mindszenty bíboros hatalmának és erejének teljében 22 éven át tehetetlenségre volt kárhoztatva. Leveleiben élte ki tenni vágyását, emlékiratait írta, majd pedig szívósan dolgozott azok megjelentetésén. Részleges győzelmet aratott, hiszen halála előtt fél évvel megjelenhetett emlékiratainak utolsó kötete.

  • Fejérdy András :
    L'Intesa semplice del 1964 tra la Santa Sede e l'Ungheria96it [252.69 kB - PDF]EPA-02025-00027-0070

    Az 1964. évi szentszéki-magyar részleges megállapodás

    A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a rendelkezésre álló források alapján elemezze azokat a szempontokat, amelyek a Vatikánt az 1964. évi szentszékimagyar részleges megállapodás aláírásakor vezették. A Szentszék céljait és tárgyalási stratégiáját elemezve rámutat, hogy valójában csak azokon a területeken sikerült eredményt elérni, amelyeken valamiféle érdekazonosság állt fenn a Vatikán és a magyar kormány között. A többi kérdés megoldásának legfőbb akadálya pedig az elvi és érdekellentéteken túl a részletekbe menő, alapos információk hiányában keresendő. Végül arra a következtetésre jut, hogy a részleges megállapodás legfőbb eredménye talán nem is a konkrét kérdések megoldásában állt, hanem abban, hogy a magyar kormány elismerte a Szentszék egyházi kérdésekben való illetékességét. Ezáltal ugyanis a Vatikánnak már nem kellett egy Rómától független nemzeti egyház létrejöttétől tartani, ami korábban reális veszélynek látszott.

IV. Storia dell'arte

  • Prokopp Mária :

    Botticelli festői pályájának első állomása Esztergom volt 1466-ban. Új javaslat az esztergomi palota XV. századi freskóinak attribúciójához

    A tanulmány első felében a szerző bemutatja Vitéz János esztergomi érsek humanista tevékenységét, azt az előkelő contuberniumot, melynek tagjai az akkori Európa egyik legszínvonalasabb humanistái voltak. Ennek a tudományés művészetpártoló tevékenységnek volt része esztergomi palotájának átépíttetése is, melyhez Vitéz János itáliai épitészeket és festőket hívott. Az esztergomi palota, a török harcok idején több ostromot is átélt, mely idők alatt a Vitéz lakosztályok boltozata beszakadt. A törmelékkel és földdel kitöltött termek tetejére ágyúkat állítva folytatódtak a harcok. Csak 340 év után, 1934-37 között ásták ki Vitéz János studiolo-ját, melyben igen színvonalas, de az évszázados föld alatti betemettetés után, rossz állapotban lévő, minden bizonnyal itáliai mesterektől származó freskósorozatot találtak. Ezeket 1935-ben a kor technikája szerint restuarálták Mauro Pellicoli, neves olasz restaurátor irányítása alatt. Azóta tart a vita, hogy ki lehetett a majdnem teljesen megmaradt négy erény allegórikus ábrázolásának festője. A korszak kíváló szakértője, Balogh Jolán feltételezte, hogy a négy erény freskójának festőjét Filippino Lippi körében kell keresni. A hatvanas években Nagy Zoltán több tanulmányában határozottan kimutatta, hogy az esztergomi freskók megrendelőjének, és a Studiolo ikonológiai rendszerének megálmodója minden bizonnyal maga a tudós püspök, Vitéz János volt. Prokopp Mária 1981-ben és 1983-ban a Villa I Tattiban folytatott kutatásai alatt részletesen foglalkozott Filippo és Filippino Lippi, valamint műhelytársaik stílusának elemzésével. Ennek alapján az esztergomi erényeket szimbolizáló női alakokat, a háttér architektúrájával együtt, a XV. század közepére, pontosabban az 1450- 60-as évekre datálta, és a festőt az idősebb Lippi műhelytársának tulajdonította. Ezt az idő-meghatározást igazolja az esztergomi érsekség története, amelynek éppen 1465-72 között a fent említett európai tekintélyű humanista volt a főpapja, aki éppen 1467. június 20-án Esztergomban nyitotta meg az általa alapított, pápai jóváhagyású, négy fakultásos Universtas Istropolitana-t.

    A 2000-es millennium alkalmával elnyert pályázat révén lehetőség nyílt az esztergomi falképek megtisztítására Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész vezetésével. Az azóta folyó korszerű technikai vizsgálatok és szakszerű tisztítás során, lehetőség nyílt a freskó eredeti ecset-rajzának feltárására, amelyek magas színvonalú, könnyed, dekoratív festői formái meglepően azonosak a Filippo Lippi műhelyében tanuló Botticelli fiatalkori műveivel. Azt az attribúciót megerősíti a tanulmányban említett számos további érv, így az Esztergomban dolgozó festő munkamódszere, amelyet a restaurátor-művész tárt fel, és nem utolsó sorban a Mértékletesség allegóriáját megszemélyesítő nőalak mellett látható vált két betű: M. B., amelyet a friss vakolatba karcoltak be. Ez a monogram, amely Botticelli más művein is fellelhető, igen valószínű, hogy Botticelli hivatalos irataiban is szereplő nevére, Mariano detto Botticello-ra utal. Az attribúciónk egyúttal rávilágít Botticelli pályakezdésére is. Az ő eddig ismert első műve az Uffizi képtár Erő allegóriája 1470-ből. Ez a táblakép a Piero Pollaiuolo Erény-sorozatának egyik képe. Jóllehet Piero a teljes sorozatra kapott megbízást 1469. december 18-án, pár hónap múlva, az ő tudta nélkül, Botticellit bízta meg Tommaso Soderini e sorozat két allegóriájával. Piero erre pert indított, amelynek eredményeként egyetlen Erényre csökkentették a megbízást. Ennek hátterében csak az állhatott, hogy Botticelli éppen az Erény-allegóriákkal nagy hírnevet szerzett egy olyan helyen, amely Firenze számára nagy tekintéllyel bírt. S éppen 1469-ből őriz a firenzei Archivio Centrale két levelet, amelyet a Signoria Vitéz János érsek, királyi kancellárhoz intéz, amelyben közbenjárását kéri Mátyás királynál kereskedőik számára. A kérést egy oroszlán küldésével is megerősítette. Firenzében tehát Botticelli csak 1470-tól híres festő, ekkor nyit önálló műhelyt, amelynek anyagi feltételét – feltételezésünk szerint – az esztergomi érseki megbízás adta.

  • Wierdl Zsuzsanna :

    Ki festette az esztergomi egykori királyi palota studiolójának falfestményeit?

    A 2001-től az esztergomi volt királyi palota és benne a Vitéz-studiolo freskóinak restaurálását vezető Wierdl Zsuzsanna restaurátor-művészettörténész írásában részletesen bemutatja a korábbi restaurálások történetét és problematikus kérdéseit, az új restaurálás indokait és eredményeit. Leírja az eredeti réteg feltárását, melyet nemcsak a számos restaurálás rétegeitől, de egy, még a betemetés előtti XVI. századi átfestéstől is milliméterről milliméterre mikroszkóp alatt szabadít meg. Beszámol az eredeti sokkal kvalitásosabb vonalak előtűnéséről, a hihetetlenül magas technikára utaló jegyekről, finom aranyozások nyomairól. Bevezet azokba a rajzi és technikai elemzésekbe, összevetésekbe, melyek alapján Botticelli szerzőségére gondol, részletesen megindokolva azt, gazdag összevető-illusztrációi élvezetes segítségével. Összegyűjti azokat a technikai érveket, melyek együttesen igazolják Prokopp Mária professzor állítását is, hogy a Mértékletesség allegórikus nőalakját a Filippo Lippi műhelyéből Esztergomba érkező firenzei festők körébe tartozó, Sandro Botticelli festette. Ezt az ICOMOS nemzetközi tudományos Falképbizottságának elnöke a festmény technikai részleteinek bemutatásával és összevető-elemzésével bizonyítja, melyben nemzetközi szakemberek tudományos vizsgálatai és analízisei segítették. A két kutató immáron 12 éves közös munkájának eredménye ez az attribució, mely a még folyó munkák során újabb és újabb megtisztított felületek előbukkanásával számos meglepetést hozhat.

V. Saggi letterari

  • Vera Gheno :
    I nonni166it [195.06 kB - PDF]EPA-02025-00027-0120

    Magyar nagyszüleimről

    Vera Gheno, Magyarországon, Gyöngyösön született, édesanyja magyar, édesapja, Danilo Gheno a magyar és finnugor nyelvészet egyetemi oktatója, a padovai magyar tanszék nyugállományú professzora. Vera Gheno Olaszországban nőtt fel, egyetemi tanulmányai után a firenzei Crusca Akadémia tudományos kutatója lett. Vera Gheno egyike a modern magyar irodalom legjobb és legtermékenyebb fordítóinak. Lapunkban most közzétett vallomása magyar nagyszüleinek állít emléket.

VI. Cronache e Recensioni

  • Fejérdy András :
    La Santa Sede e l'Europa Centrale173it [156.33 kB - PDF]EPA-02025-00027-0130

    A Szentszék és Középeurópa. Konferencia a Római Magyar Akadémián

    Fejérdy András beszámolója a 2011. április 12-én a Római Magyar Akadémián tartott nemzetközi konferencia előadásait (Rónay Miklós, Philipp Chenaux, Somorjai Ádám OSB, Végsheő Tamás tanulmányait) és Angelo Acerbi, volt budapesti pápai nuncius hozzászólását ismerteti.

  • Antonio Lanza :
    AA.VV., Leggere Dante oggi175it [175.82 kB - PDF]EPA-02025-00027-0140

    AA.VV., Leggere Dante Oggi – Dante és a mai olvasó

    2010 júniusában a Rubbettino Alapítvány a Római Magyar Akadémián nemzetközi konferenciát rendezett Kelemen János pesti filozófia professzor szervezésében Dante életművének mai nemzetközi fogadtatásáról, fordításairól. A konferencia aktáit a római Aracné kiadó 2011-ben jelentette meg Vígh Éva, a Szegedi Egyetem Olasz tanszékének professzora, a Római Magyar Akadémia volt tudományos igazgatója szerkesztésében. Az igen gazdag tanulmánykötetet a konferencia egyik előadója, Antonio Lanza, a L'Aquilai egyetem neves irodalomtörténet professzora, az Olasz Nemzeti Dante Társaság főtitkára mutatja be az RSU olvasói számára.

  • Sárközy Péter :

    Antonella Ottai, Eastern. Magyar kommédiák olasz színházakban a két háború között

    A recenzió Antonella Ottai a két világháború között Olaszországban igen nagy népszerűségnek számító magyar szindarabokról, rendezőkről és Olaszországban is nagy sikert arató magyar színészekről írt 420 oldalas nagymonográfiáját ismerteti. A kötet szerzője, a római La Sapienza Tudományegyetem színháztörténeti intézetének magyar származású professzora, részletesen bemutatja Molnár Ferenc és a többi népszerű magyar színházi szerző (Aszlányi Károly, Fekete Bús László, Lengyel Menyhért, Márai Sándor, Zilahy Lajos és mások) műveinek olaszországi előadásait és azok kritikai fogadtatását. Hasonlóképp foglalkozik a korabeli magyar filmművészet európai és amerikai kisugárzásával, az olaszországban is forgatott úgynevezett „fehér telefon" filmek és az amerikai magyar „eastern"-ek nagy olaszországi népszerűségével.

  • Mihályi Melinda :

    Klasszikus örökség a XIX. századi magyar és olasz kulturában a Neoklasszicizmus és az Avantgard között (A XI. magyar-olasz művelődéstörténeti konferencia előadásai), szerk. Beatrice Alfonzetti és Sárközy Péter, Róma, Casa Editrice La Sapienza 2011.

    Mihályi Melinda recenzója részletesen beszámol az 1970-től folyó közös művelődéstörténeti kutatások történetéről, valamint a 2009-ben Rómában megrendezett római konferencia előadásait tartalmazó olasz nyelvű kötet tanulmányairól, melyek a XIX. századi magyar és olasz irodalomban, képzőművészetben, valamint a kor zeneművészetében tovább élő klasszikus örökséget elemzik összehasonlító elemzéssel.

VII. Necrologi

Letöltés egy fájlban [5 MB - PDF]