a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kharón17. évf. 3-4. sz. (2013.)

Tartalom

Interjú

  • Tóth Tímea :

    Háromrészes interjúsorozatom során a hospice ellátás különböző területein évek, évtizedek óta dolgozó szakemberekkel beszélgettem a szolgáltatás jelenlegi helyzetéről, a fennálló problémákról, nehézségekről, valamint a társadalom hozzáállásáról. Az interjúk célja az volt, hogy interjúalanyaim meglátásait és véleményeit összevethessem egymással, s így átfogó képet kapjak a hospice ellátás jelenlegi helyzetéről, megítéléséről - a szakemberek nézőpontjából. A beszélgetések során különös hangsúlyt fektettem a mind a mai napig nagyon erőteljesen jelen levő tabuk és tévhitek kérdésére. Harmadik interjúalanyom, Markó Mária a budapesti Hospice Ház önkéntes szociális munkása, gyászterapeuta. Polcz Alaine munkatársaként a Napfogyatkozás Egyesület munkájában is aktívan részt vett. Jelenleg nyugdíja mellett a Budai Irgalmasrendi Kórház szociális munkása. Új kezdeményezésként a szociális területen dolgozók számára tartott gyászképzések részeként mozgás önismereti foglalkozásokat tart. Interjú sorozatom harmadik, egyben befejező részében a hospice ellátásban szerzett tapasztalatairól, munkájáról szóló beszélgetésünket olvashatják.

Tanulmány

  • Hübner Andrea :

    Jelen tanulmány az Én versus Test határainak vizsgálatát kísérli meg művelődéstörténeti illetve kultúrantropológiai megközelítésben, interdiszciplináris keretben. Implantátumot kapott betegeknél gyakran előfordul az eltávolított testrész (pl. csípőcsont) okán felmerülő szorongás. Felmerül a kérdés, hogy az eltávolított testrészeink mennyiben tartoznak én-tudatunk teljességéhez, továbbá, hogy halálunk esetén milyen mértékben jelöli (egykori?) énünket a holttest. Ki az Én az élő test határain kívül? Hogyan viszonyul a bomló anyag a test határai által is meghatározható személyhez pl. a kegyelet tekintetében? Mire irányul a kegyelet és mit jelent? Mi az Én és a kegyelet kapcsolata? Az ereklyekultusz bonyolult vonatkozásait is érintve, Pierre Nora ’lieux de mémoire’ fogalmának felhasználásával felvetjük a gondolatot, hogy a test, a holttest is lehet emlékhely, az Én emlékhelye, nem csak a sír. A probléma akkor érhető tetten, amikor a holttest kikerül a sír kontextusából, és más térbe, ha nem is feltétlenül szakrális közegbe kerül. Példáink XIX-XX. századiak, de - mivel a test és a halál kérdései, a halottak megfelelő kezelése, illetve a halál mibenlétének problémái visszavezetnek a kereszténység olyan alapkérdéseihez, mint a test feltámadásának dilemmája (Bynum, 1995:17) vagy a szentek ereklyéi - kérdésfeltevéseinkkel vissza kell nyúlnunk a középkorhoz, illetve a Bibliához.

  • Deák Ágnes Zsuzsanna :
    A haldokló beteggel való kommunikáció nehézségei24-58 [249.13 kB - PDF]EPA-02002-00047-0030

    Súlyos betegségben szenvedő embertársaink érzelmi támogatást igényelnek. Tanulmányom célja, hogy a haldoklást jellemző lelki folyamaton keresztül bemutassam, hogyan támogathatjuk a haldokló betegeket lelki megküzdésükben, figyelemmel a haldokló beteggel való orvosi kommunikációra is. A haldokló betegekkel folytatott kommunikációban nagy tapasztalattal rendelkező szakemberekkel készítettem interjút: Dr. Borbényi Erikával, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Onkológiai Részlegének főorvosával, aki a hospice ellátásban is gyakorlatot szerzett; dr. Muszbek Katalinnal, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatójával; dr. Biró Eszterrel, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék és a Magyar Hospice Alapítvány tanácsadó szakpszichológusával; valamint Balogh Gyöngyivel, a budapesti Korányi Kórház Polcz Alaine Hospice-Palliatív Osztályának mentálhigiénikus munkatársával. A bemutatott esetekben szereplő betegek megtiszteltek a bizalmukkal. A betegek többségével a Magyar Hospice Alapítvány önkéntes segítőjeként kerültem kapcsolatba, néhány beteg pedig közeli ismerősöm.

Szemle

  • Panagiotis Pentaris :

    Az ember résztvevője annak a folyamatnak, amelyben társadalmilag folyamatosan alakítja világát. Számos tanulmány magyarázza, hogy egy társadalmon belül az egyének identitásai mellett a különböző társadalmi tények mind közvetítik az élettapasztalataik jelentéseit, beleértve a halált, a veszteséget és a gyászt. A szerző szakmai tapasztalatain és személyes megfigyelésein alapulva a tanulmány egy görögországi afgán bevándorló esettanulmányát mutatja be. Célja, hogy külső szemlélőként értékelje a gyász élményét és összefüggését a gyászt átélő egyén társadalmi identitásával és kulturális hétterével.

  • Szlepák Bálint :

    Tanulmányom témája az általános fogászati ellátásban résztvevő fogorvosok kapcsolata a halállal, illetve ennek az egyetemi fogászati oktatásra gyakorolt hatása. Három esetleírást tartalmaz egy általános fogorvosi rendelő orvosának munkahelyi és munkahelyen kívüli halállal kapcsolatos élményeiről, amelyek során a fogorvos halálhoz való viszonyulását megfigyelhetjük. A történeteket egymásra hatásuk miatt kronológiai sorrendben ismertetem. Az eseteket a fogorvossal történt beszélgetések után írtam le. Önmagában a tény is meglepően hathat, hogy egy alapellátásban dolgozó fogszakorvos ennyi esettel találkozik, azonban a statisztika és a tapasztalat mást mutat.