Kedves Barátunk!
|
2020. november 2.
|
Pick Márk (1843–1892) szegedi gabonakereskedő 1869-ben alapította cégét, amelyben a szalámi készítése 1878-tól kezdődött. Olasz szalámimestereket hívott Szegedre, ahol 1885-től elindult a nagyüzemi gyártás. E heti hírlevelünkben gasztronómiai időutazásra is invitáljuk. |
|
1956 – történelem röplapokon
Online tartalomszolgáltatás■ Folyamatos
„1956 – történelem röplapokon” címmel újabb, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető digitális tartalomszolgáltatással jelentkezett az Országos Széchényi Könyvtár. A gyűjtemény legkorábbra datált darabja 1956. október 22-én készült. A forradalom és szabadságharc október 23-ától november 4-éig tartó időszakából több mint ötszáz aprónyomtatvány származik. A később keletkezett dokumentumokat részben az ellenállás, részben a megtorlás érdekében adták közre. |
|
Pick és Herz szalámi – Magyar márkák
Online tartalomszolgáltatás (blog)■ Folyamatos
A szalámi olasz eredetű szó, tulajdonképpen füstöltkolbász-különlegességet jelent. Magyarországon először az olasz származású Meduna József (1821–1895) kezdett szalámit gyártani. Olasz recept szerint szamárhúsból készült az első szalámija, de ez nem nyerte el a vásárlók tetszését, ezért megváltoztatta a receptet, és disznóhúsból készítette a finomságot. 1850-ben alapította meg az Első Magyar Gőz Szalámi és Zsiradék-áruk Gyárát. A két legismertebb, ma is létező magyar szalámimárka, amely egyaránt ismert és kedvelt: a Pick és a Herz szalámi. |
|
Mit árul el Szenci Molnár Albert Imádságos könyvecskéjének (Heidelberg, 1621) a címlapja?
Online tartalomszolgáltatás (blog)■ Folyamatos
Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal P. Vásárhelyi Judit, a Régi Nyomtatványok Tára Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatócsoportjának munkatársa tesz fel kérdéseket egyik régi imádságoskönyvünk megjelenési körülményeiről. |
|
Trianon 100: Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. Kossuth-szobrok – Nagykároly
Online tartalomszolgáltatás (blog)■ Folyamatos
A román katonaság 1919. április 18-án szállta meg Nagykárolyt. A trianoni döntés a 98 százalékban magyarok lakta megyeszékhelyet Romániának ítélte. Szatmár vármegyében Nagykároly állított először Kossuth-szobrot, amelyet azonban 1920-ban ismeretlen tettesek ledöntöttek. A Kossuth-szobrot 1921. március 25-e virradóra érte a második atrocitás. Az elkövetők kötelet kötöttek a szobor nyakába és az éj leple alatt lovak segítségével lerántották talapzatáról. |
|
Üdvözlettel: |
Kérdezze a könyvtárost! A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon. Híreink telefonról Twitteren is azonnal elérhetők. |
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje: |