CIRKUSZI AKROBATIKA
Alapkutatási és szakmódszertani periodika

H. Orlóci Edit: Cirkuszcikkek 2007 2. rész

 

A Maczák Ibolya szerkesztette segédlet[1] szerint 2007-ben a három országos napilap online változatában a cirkuszra vonatkozóan a következő cikkek jelentek meg (időrendi sorrendben):

      Dátum

Hely

Szerző

Cím

Terjedelem "n"

1.     

0104

mno

[Munkatársunk]

Zsonglőrök és digitális varázslat

1605

2.     

0112

mno

P. Szabó Ernő

Cirkusz kozmosszal

1730

3.     

0127

nol

Trencsényi Zoltán

Clownozás

2361

4.     

0213

mno

Molnár Györgyi

Megmentésére vár a kőcirkusz

1078

5.     

0403

mno

Molnár Györgyi

Támogatás helyett megszorítás

978

6.     

0413

nol

Trencsényi Zoltán

H2-Ó!

3458

7.     

0427

nol

-

Marokkó-medzsik

222

8.     

0505

nol

Trencsényi Zoltán

Tangeri csillagok

2340

9.     

0614

mno

Molnár Györgyi

Hiány a szakképzett bohócok piacán

2799

10.  

0618

nol

Rédei Judit

Cirkuszigazgató az üzleti élet csúcsán

3692

11.  

0621

nol

-

Az A38 átkel a disznó évébe

289

12.  

0802

mno

Molnár Györgyi

Tánc felettünk, a vasrácson

3058

13.  

0803

nol

Sz. E.

Salto mortale

2467

14.  

0809

mno

-

[Sziget]

1448 (176)

15.  

0825

mno

Munkatársunk

Bizonytalan az artisták képzése

1186

16.  

0829

nol

Várhegyi Júlia

Oda neki az oroszlánt is

4147

17.  

0901

mno

Lukács Csaba

Őszi rügy

5993 (142)

18.  

0903

mno

Borsodi Attila

A figyelemelterelés a cél

2577

19.  

0924

nol

Ötvös Zoltán

Búcsú a cirkuszi majmoktól és elefántoktól

3285

20.  

1001

mno

Molnár Györgyi

Bizonytalan évadkezdés

1504

21.  

1004

mno

G. Juhász Judit

Egy nap az állatok védelméért

4047

22.  

1011

nol

Hudecz Andrea

Shakespeare trapézra

1445

23.  

1012

mno

-

Indul a Budapesti Őszi Fesztivál

1903 (115)

24.  

1013

mno

Konkoly Edit

Utolsó transzport

14852

25.  

1016

nol

Trencsényi Zoltán

Fennforgás

3375

26.  

1019

nol

Horeczky Krisztina

A Cenzor árnya rajtuk

2103

27.  

1020

mno

Lukács Csaba

Ungarók

16679 (26)

28.  

1021

nol

Szemere Katalin

Hólyagcirkusz-zene-seria

1629

29.  

?

mh

Bóta Gábor

Hírnév, pénz....

2459

30.  

1112

mno

Margittai Gábor

Tánc

3482

31.  

1115

nol

Willin-Tóth Kornélia

Bohócvilág

6626

32.  

1123

nol

R. Hahn Veronika

Megamusical a Gyűrűk urából

3138

33.  

?

mh

Bóta Gábor

Szomorkodó bohócok

2302

34.  

1215

mno

Végh Alpár Sándor

Köznapló

7855 (1054)

35.  

1215

mno

Modor Ádám

Az író-humorista Szilágyi György szelencéje

3461

36.  

1219

mno

-

Sportcsillagok gálája

1024 (247)

Az újságok

A napilapok elemzése során elkerülhetetlenül és mindenekelőtt vizsgálni kell a politikai irányultságot. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Hírlapot és a Magyar Nemzetet jobboldalinak, a Népszabadságot pedig baloldalinak kell minősíteni. Elsőként azt lehet megállapítani, hogy a téma lényegesen nagyobb súllyal szerepel a jobboldali sajtóban[2], mint a baloldaliban: a 36 vonatkozó cikknek szám szerint több mint a fele jelent meg itt (MNO: 19, MH: 2, NOL: 15), az összterjedelmet illetően pedig a kétharmadnál is nagyobb rész (82056/40609 „n”)[3], tehát igen jelentős a különbség.

A témák kiválasztását, azok tartalmát és tárgyalásának módját tekintve azonban nincs szembetűnő eltérés. Egyetlen cikk (18.[4]) tűnik ki némi tendenciózus elvakultsággal a kormány bírálatában, amely eljárás egyben a választott témát dezavuálja, vagyis a cirkuszi állatidomításnak a súlyát anullálja.

A szerzők

Ami a szignálás jellegét illeti, a cikkek szerzőjének nevét nem vagy csak utalással tüntették fel nyolc esetben (5 MNO, 3 NOL). Ezek közül ötben a cirkuszra vonatkozó rész 300 „n” alatti, és ezeknek az igen rövid írásoknak a szövege sem érinti a tradicionális cirkuszt semmilyen vonatkozásban (a kínai akrobatákra tett egyetlen utalást leszámítva). A terjedelmében és tartalmában is fontosabb három (hosszabb: 1100-2500 „n”) cikk egyikében az MNO „Munkatárs”-a számol be egy újcirkuszi produkcióról (Trafó), a másik kettő pedig az Állami Artistaképző Intézet megszűnésével, ill. fenntartóváltásával foglalkozik (NOL: Sz. E.; MNO: Munkatársunk).

A fentieken kívül tizenöt szerző egyetlen cikkel, (MNO: 7, NOL: 8), két szerző kettővel (MNO, MH) és két szerző több írásával szerepel a mintában: Molnár Györgyi (MNO 5 cikk), valamint Trencsényi Zoltán (NOL 4 cikk). Ez utóbbiakat indokolt külön kiemelni, hiszen vissza- visszatérően, tehát speciális érdeklődési körükbe tartozóan foglalkoznak a cirkusszal (bár az egyetlen cikkel szereplő újságírók között is akad olyan, aki a témán belül az adott kérdéseknek alaposan utánajárt).

Az egycikkes szerzők egy része valamely - elsősorban posztmodern - művészeti esemény ismertetése során csak utal a cirkusz kapcsolódási pontjaira: P. Szabó (2.), Hudecz (22.), Horeczky (26.), Szemere (28.), Margittai (30.), R. Hahn (32); egy másik része bár közelítve, de még mindig csak érinti a cirkuszi eseményeket: Végh Alpár Sándor (34.) a Tolnai lexikon 'akrobata'-címszavával kapcsolatosan, Modor Ádám (35.) pedig Szilágyi György humorista köszöntése során.

Egyetlen cikkel szerepel Willin-Tóth (31.) a bohócókról és Rédei (10.) a Cirque du Soleil tulajdonosáról írottakkal. A további egycikkes szerzőkkel a téma szerinti elemzés során részletesen foglalkozom majd, mivel ők az ún. menazséria-rendeletről írtak, és ezt a jogszabályi fejleményt a tradicionális cirkusz fennmaradása szempontjából a legfontosabb eseménynek kell minősíteni /Várhegyi (16.), Borsodi (18.), Ötvös (19.), G Juhász (21.) és Konkoly (24.)/.

Bár két olyan szerző került a mintába, aki két-két cikkel szerepel, ám esetükben a téma iránti érdeklődés jellege igen eltérő. Lukács Csaba (MNO) a mi nézőpontunkból indifferens: az Orczy kertről szóló helytörténeti irásában (17.) utal egy cirkuszra („a [XIX.] század közepére az odatelepedő cirkusz miatt a park egyre rosszabb állapotba került”), ill. egy néptáncos csoportról készített riportjában (27.) a fesztivál minősítéseként említi meg, hogy milyen világhírességek léptek már fel ott (az ausztráliai Oz cirkuszon át).

Bóta Gábor (MH) szintén két cikkel szerepel (29., 33.), de ő egyfajta szakértőnek mondható[5], vagyis bír bizonyos tájékozottsággal a cirkuszi eseményeket illetően. Anélkül, hogy minősíteném a cikkek szakmai és intellektuális színvonalát, azt kell megállapítani, hogy a témaválasztásában teljes mértékig a divatos irányvonalat követi, vagyis itt és most nem érint tradicionális cirkuszi produkciót. Az egyik cikke a Cirque du Soleil pesti vendégjátékát bírálja (29.), a másik (33.) pedig színházi előadásról ad hírt (Hólyagcirkusz).   

Molnár Györgyi a cirkusz témakörében -cikkei számának alapján (4., 5., 9., 12., 20.)- a Magyar Nemzet illetékes referensének tekinthető. Inkább a működési feltételekkel, a cirkuszi valóság aktuális körülményeivel igyekszik megismerkedni és megismertetni az olvasókat. Eltekintve egy kortárs táncművészeti beszámolójától (12.), valamennyi írása aktualitáshoz kötődően a Fővárosi Nagycirkusz és a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Kht - mára kft), vagyis az állami támogatásban részesített cégek menedzsereinek véleményét jeleníti meg (továbbá a bohócokét egy rendezvényük és egyesületük megalapítása kapcsán).

Trencsényi Zoltánnak a Népszabadságban közölt négy cikke (3., 6., 8., 25.)  kifejezetten a produkciók ismertetésére koncentrál, vagyis egy Trafóbeli előadás (8.) mellett az FNC három műsorát veszi sorra: egy hagyományosat (3.), az orosz vízirevü (6.) és a kínai cirkusz (25.) tradicionális-új műsorát. Lehet ez persze véletlen, de tény, hogy a műfaj sokszínűségét reprezentatív módon mutatja be, anekdotákkal tarkított, játékos stílusban.    

A cikkek

A cikkeket különböző, egymást kölcsönösen befolyásoló aspektusokból osztályozhatjuk: terjedelmük, műfajuk, stílusuk és tartalmuk szerint a rövid ismertetéstől a kis színesen keresztül a komoly tényfeltáró riportig. A cikkek és a bennük foglalt témakörök száma nem azonos. Bár a választóvonal határozottsága és pontossága[6] nem mondható teljesnek, de érdemes megemlíteni, hogy vannak egyetlen kérdéskörre koncentráló és vannak több témát érintő írások, ez utóbbiak nagyjából a cikkek harmadát teszik ki (4., 5., 8., 9., 13., 14, 16., 18., 20., 22., 24., 34.).

Ha a cirkusz intézményének a közvélekedésben elfoglalt helyére a ‘cirkusz’ kifejezés pejoratív értelemben használt változatából következtetünk, akkor minden bizonnyal a szórakoztó, könnyed vagy szenzációhajhász írásoknak kellene dominálniuk. Ebben a mintában azonban nemhogy nem dominálnak, de ilyen írásokkal mégcsak nem is  találkozhatunk.

A stílusjegyek vizsgálata elmélyültebb elemzést igényelne, itt csak egyetlen jellegzetességet emelek ki, a kétértelmű utalásokét. Bizonyos szófordulatokat az én ízlésem szellemes nyelvi játékosságnak minősít /Clownozás (3.), H2-Ó! (6.), Oda neki az oroszlánt is (16.), Fennforgás (25.)/, másokat minden fantáziát nélkülözö olcsó élcelődésnek tartok /a hátralevő egy hónap pedig még egy született zsonglőrnek is édeskevés (13.), A pályázatírás a legújabb artistaprodukció (31.), Cirkusz ma máshol folyik, és egyensúlyozásról a jövőben a politika címszó alatt keressük a részleteket. Ott szerepelnek majd a „gumiemberek” és a késdobálók is. (34.)/.

A témák

Az alábbi táblázatban a cikkek (az első táblázat sorszámaival) témák szerinti csoportosításban szerepelnek: 

      Produkció:újcirkusz/tradicionális         Utalás              Szervezet, életforma

1.     

+

 

 

 

2.     

 

 

+ (Fellini kiállítás)

 

3.     

 

+

 

 

4.     

 

+

 

+ (FNC)

5.     

+[7]

+

 

+ (FNC)

6.     

+

+

 

 

7.     

+

 

 

 

8.     

+

 

+ (cirkusztörténet)

 

9.     

+

 

 

+ (bohócképzés)

10.  

+

 

 

+ (Soleil)

11.  

 

 

+ (A38)

 

12.  

 

 

+ (tánc)

 

13.  

 

 

+ (cirkusztörténet)

+ (ÁAI)

14.  

+

 

 

 

15.  

 

 

 

+ (ÁAI)

16.  

 

 

 

+ (Perinyó-riport)

17.  

 

 

+ (cirkusztörténet)

 

18.  

 

 

+ (politika)

+ (menazséria-rendelet)

19.  

 

 

 

+ (menazséria-rendelet)

20.  

 

 

 

+ (ÁAI, FNC)

21.  

 

 

 

+ (menazséria-rendelet)

22.  

+

 

 

 

23.  

+

 

+  (Őszi Fesztivál)

 

24.  

 

 

+ (cirkusztörténet)

+ (MNC, menazséria-rendelet)

25.  

+

+

+ (cirkusztörténet)

 

26.  

 

 

+ (színház)

 

27.  

 

 

+ (néptánc)

 

28.  

 

 

+ (színház)

 

29.  

+

 

 

 

30.  

 

 

+ (tánc)

 

31.  

 

 

 

+ (körkép)

32.  

 

 

+ (színház)

 

33.  

 

 

+ (színház)

 

34.  

 

 

+ (‘akrobata’)

 

35.  

 

 

+ (humorista)

 

36.  

 

 

+ (sport)

 

Utalások (4. oszlop)

Azokkal a cikkekkel, amelyekben csak érintőlegesen fordul elő a cirkuszi utalás, a továbbiakban nem foglalkozunk, eligazításként elég a zárójelben megadott kulcsszó.

Produkció-ismertetés (2., 3. oszlop)

Mint látható, az előadásokról szóló ismertetések, kritikák között lényegesen kisebb számban fordulnak elő azok, amelyek a tradicionális műsorokkal foglalkoznak (öt eset), mint azok, amelyek az újcirkuszról szólnak (tizenkét eset). Az utóbbiakkal nem foglalkozunk.

A cirkuszkritika az újságírói felkészültség, szakmai ismeretszerzési lehetőség szempontjából igencsak mostoha körülmények között, hátrányos helyzetben működik. A különböző művészeti egyetemeken, főiskolákon az adott témakör iránt érdeklődők részére intézményes képzési keretek között biztosítják a megfelelő szakmai tudásanyag elsajátításának lehetőségét, így az adott  kurzus elvégzésével a fogalmi és praktikus jártasságok birtokában a kellőképpen kompetens újságírók magabiztosan fogalmazhatják meg hiteles véleményüket, mert rendelkeznek a szükséges tudásanyaggal.

A cirkusz területének nincs felsőfokú képzési intézménye. Az érdeklődők a cirkuszszakmára vonatkozó ismereteiket csak informális úton, esetlegesen és rendszerezetlenül szerezhetik be. Érthető tehát, hogy a mintánkban szereplő cikkek is megmaradnak a leíró és felszínes ismertetetések szintjén, ill. a stílusjegyeknek az egyéni ízlés diktálta minősítésénél. Profi számleírással, a trükksor erősségeinek, gyengéinek, felépítésének, kivitelezésének elemző mérlegelésével nem találkozunk, és hiányzik a műfaji „stilisztika” is (melynek kidolgozása persze nem újságírói feladat).

A tradicionális cirkusz műsorának ismertetését, ill. kritikáját tartalmazó öt cikk (3., 4., 5., 6., 25.) Molnár Györgyi és Trencsényi Zoltán tollából származik. A megfelelő szövegrészek egybevetésével megállapíthatjuk, hogy míg Molnár Györgyi (4., 5.) igen szűkszavúan, felsorolásszerűen (...az orosz Marina Efremkina, az olasz Curatola testvérek, Lilla, az elefánt, a Hacsatran család tagjai...) számol be egy-egy előadásról mindösszesen 552 „n” terjedelemben, addig Trencsényi (3., 6., 25. / 8895 „n”) jól felépített, hangulatos írásokat közöl, gyakran igen találó, szellemes kitételekkel (pl.: mindhárom cikkcím; szarkasztikus szóösszetételek: a becsületes profizmus vagy az üzemszerű cukiság; de korrektségre törekvő megfogalmazásainak hangulati helyiértéke is értékelhető: arról szeretne meggyőzni minket, hogy nem kell a múltat végképp eltörölni, mert a cirkusz újraértelmezésének korában is van létjogosultságuk a hagyományos produkcióknak).

Intézményi, szervezeti keretek, életforma (5. oszlop)

Az alábbi táblázatban terjedelmi sorrendben közölt tizenkét cikk tematikája /miután kiemeltük az egyetlen külföldi és egyben újcirkuszi írást (10.)/ jól reprezentálja a 2007-es évnek a cirkuszszakmára vonatkozó legfontosabb eseményeit:

1.     

FNC (5.)

978 „n”

2.     

FNC (4.)

1078  „n”

3.     

ÁAI (15.)

1168  „n”

4.     

ÁAI, FNC (20.)

1504  „n”

5.     

ÁAI (13.)

2467 „n”

6.     

menazséria-rendelet (18.)

2577 „n”

7.     

bohócképzés (9.)

2799  „n”

8.     

menazséria-rendelet (19.)

3285  „n”

9.     

menazséria-rendelet (21.)

4047  „n”

10.  

Perinyó-riport (16.)

4147  „n”

11.  

körkép (31.)

6626  „n”

12.  

MNC, menazséria-rendelet (24.)

14852  „n”

A tartalmi elemzés folytatása periodikánk következő számában jelenik meg.

 



[1]              www.cirkusziakrobatika.hu I. évf. 1. számtól folyamatosan

[2]              Hozzá kell tenni, hogy a jobboldali sajtó esetünkben gyakorlatilag csak az MNO-t jelenti, hiszen az MH-ban mindössze két cikk, kevesebb mint 5000 "n"-nel szerepel.

[3]              V.ö.: a tanulmány első részében közöltekkel (itt a bruttó leütésszámot adtam meg).

[4]              A továbbiakban ha a szövegösszefüggésből kitűnik, hogy egy adott cikkről van szó, a zárójelben szereplő sorszám az e tanulmány elején szereplő táblázat első oszlopára utal, melynek alapján beazonosítható az írás.

[5]              Vizsgálatomban igyekszem az adott cikkállomány keretei között maradni, de itt nem lehet elkerülni az utalást arra, hogy a korábbi évekbeli anyagokban, egyéb sajtótermékekben (pl. Pepita) Bóta Gábor gyakran szerepel írásaival, ill. személyesen is a televízióban. Ismeretei érdeklődésének köszönhető jártasságból, de nem cirkuszszakmai hozzáértésből származnak.

[6]              Egy témának tekintettem pl. a Trafó terveinek ismertetését annak ellenére, hogy természetesen több műsorral foglalkozik (22.) vagy a néptáncturné leírását igen szerteágazó utalásokkal (27.).

[7]              Az orosz vízirevü és a kínai műsor stílusbeli behatárolás kérdéses, ezért itt a kettős besorolás nem különböző témákat jelent, hanem a produkció kettősségére utal.