Szarvason és Gyulán csodáltuk a múlt emlékeit
A Nyírségi Látássérültek
Egyesülete tagjainak egynapos kirándulást szerveztünk augusztus 10-re Szarvas és Gyula megtekintése végett. A 18 ezer lakosú Szarvas az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott
terület. 1284-85-ben Kun László királyunk több rendeletét innen, Szarvashalomról keltezte.
A település pusztulása után
1722-ben Harruckern János György telepített ide a
felvidéki vármegyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat,
hogy felvirágoztassák a mezőváros életét. Itt alapították meg Európa első
gazdasági iskoláját. 1847-ben Réti Lipót létrehozta Békés megye első nyomdáját.
1872-ben elvesztette városi címét, amelyet 1966-ban kapott meg újra. A város
országos hírű nevezetessége a „Pepi-kert”, ismert nevén az Arborétum, amely a
három Bolzának – Józsefnek, Péter nevű fiának és Pál
nevű unokájának – köszönheti létét. Az 1830-as években a schönbrunni
kastélykert mintájára kezdték telepíteni ezt a növényritkaságokkal ékes, 84
hektáros kertet, amely távoli világrészek alhavasi,
forró égövi, sziklás és mocsaras tájainak legkülönfélébb növényeiből képez itt
valóságos oázist. 1600 fafaj és –változat gyönyörködteti itt a látogatót. A
gyűjteményben sokféle fajtájú fenyőt, tölgyet, bükköt, tiszafát, mocsári
ciprust, mamutfenyőt, hatalmas boróka bokrokat, száz meg száz növényi
ritkaságot gondoznak. Az Alföld közepén igazán érdekes színfolt ez a zöld
növénygyűjtemény. A megváltott belépőjegy képeslapot is tartalmazott és egy
olyan térképet, amely segített a tájékozódásban. Szerencsére idegenvezetőnk
készségesen kísért bennünket végig a parkon.
Hosszú, egyórás buszozás után
érkeztünk meg Gyulára, amelynek első írásos emlékei 1214-ből származnak. A 15.
században a Maróthi családé volt, ők építették a
várat, valamint az azóta elpusztult ferences templomot
és kolostort, 1842-től megyeszékhely lett. A Maróthi
család halála után Mátyás királyra szállt, aki azt fiának, Corvin Jánosnak
adományozta. 1849. augusztus 23-án az Almássy grófok kastélyának udvarán 1300 honvéd
tiszt letette a fegyvert a cári hadsereg előtt, a későbbi aradi vértanúk
közül is 9-en.
Megyeszékhelyi szerepét
1715-től 1949. december 31-ig töltötte be. Fürdővárosi
jelentőségét 1959-ben megnyitott várfürdőnek köszönheti. Nevezetességei:
Várfürdő, vár, Almásy-kastély, Erkel Ferenc
szülőháza, Ladics ház, Mária kegyház, Százéves
cukrászda. Nagy szülötteivel büszkélkedhet ez a város. Olyanokkal, mint Ajtósi Dürer Albert ötvös, Albrecht Dürer német festőművész
apja; Erkel Ferenc zeneszerző; Pálfi (Pálffy) Albert író, szerkesztő, Petőfi baráti körének
tagja; Karácsonyi János történetíró; Bródy Imre
fizikus, a kriptontöltésű égő feltalálója; Kohán György festőművész.
Városnéző sétánkat a
nevezetességek megtekintése után a Százéves Cukrászdában fejeztük be, ahol
megkóstolhattuk a különböző ízesítésű fagylaltokat. A hűsítő fagyizást egy 3 órás buszos utazás követte, ami számunkra
nem is volt olyan hosszú, hiszen énekeltünk a buszban.
Köszönetet mondunk a
szervezőknek a csodálatos napért.
Jakab Sándorné
elnök