Hazafelé már énekeltünk is a buszban

Szarvason és Gyulán csodáltuk a múlt emlékeit

 

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete tagjainak egynapos kirándulást szerveztünk augusztus 10-re  Szarvas és  Gyula megtekintése végett. A 18 ezer lakosú Szarvas az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott terület. 1284-85-ben Kun László királyunk több rendeletét innen, Szarvashalomról keltezte.

A település pusztulása után 1722-ben Harruckern János György telepített ide a felvidéki vármegyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat, hogy felvirágoztassák a mezőváros életét. Itt alapították meg Európa első gazdasági iskoláját. 1847-ben Réti Lipót létrehozta Békés megye első nyomdáját. 1872-ben elvesztette városi címét, amelyet 1966-ban kapott meg újra. A város országos hírű nevezetessége a „Pepi-kert”, ismert nevén az Arborétum, amely a három Bolzának – Józsefnek, Péter nevű fiának és Pál nevű unokájának – köszönheti létét. Az 1830-as években a schönbrunni kastélykert mintájára kezdték telepíteni ezt a növényritkaságokkal ékes, 84 hektáros kertet, amely távoli világrészek alhavasi, forró égövi, sziklás és mocsaras tájainak legkülönfélébb növényeiből képez itt valóságos oázist. 1600 fafaj és –változat gyönyörködteti itt a látogatót. A gyűjteményben sokféle fajtájú fenyőt, tölgyet, bükköt, tiszafát, mocsári ciprust, mamutfenyőt, hatalmas boróka bokrokat, száz meg száz növényi ritkaságot gondoznak. Az Alföld közepén igazán érdekes színfolt ez a zöld növénygyűjtemény. A megváltott belépőjegy képeslapot is tartalmazott és egy olyan térképet, amely segített a tájékozódásban. Szerencsére idegenvezetőnk készségesen kísért bennünket végig a parkon.

Hosszú, egyórás buszozás után érkeztünk meg Gyulára, amelynek első írásos emlékei 1214-ből származnak. A 15. században a Maróthi családé volt, ők építették a várat, valamint az azóta elpusztult ferences templomot és kolostort, 1842-től megyeszékhely lett. A Maróthi család halála után Mátyás királyra szállt, aki azt fiának, Corvin Jánosnak adományozta.  1849. augusztus 23-án az Almássy grófok kastélyának udvarán 1300 honvéd tiszt letette a fegyvert a cári hadsereg előtt, a későbbi aradi vértanúk közül is 9-en.

Megyeszékhelyi szerepét 1715-től 1949. december 31-ig töltötte be. Fürdővárosi jelentőségét 1959-ben megnyitott várfürdőnek köszönheti. Nevezetességei: Várfürdő, vár, Almásy-kastély, Erkel Ferenc szülőháza, Ladics ház, Mária kegyház, Százéves cukrászda. Nagy szülötteivel büszkélkedhet ez a város. Olyanokkal, mint Ajtósi Dürer Albert ötvös, Albrecht Dürer német festőművész apja; Erkel Ferenc zeneszerző; Pálfi (Pálffy) Albert író, szerkesztő, Petőfi baráti körének tagja; Karácsonyi János történetíró; Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű égő feltalálója; Kohán György festőművész.

Városnéző sétánkat a nevezetességek megtekintése után a Százéves Cukrászdában fejeztük be, ahol megkóstolhattuk a különböző ízesítésű fagylaltokat. A hűsítő fagyizást egy 3 órás buszos utazás követte, ami számunkra nem is volt olyan hosszú, hiszen énekeltünk a buszban.

Köszönetet mondunk a szervezőknek a csodálatos napért.

 

Jakab Sándorné   

elnök