A példamutatást a közszférában kellene kezdeni
A vakok és gyengénlátók munkaerőpiaci
helyzetéről forgatott nemrégiben félórás filmet a Duna Televízió a Sorsváltó
című magazinműsora számára. A filmet júliusban kétszer is levetítették. E
műsorhoz kapcsolódott a Radiocafé „Humánfront” című
adása, amely egy teljes órát szentelt a látássérültek elhelyezkedési
lehetőségeinek és gondjainak.
Mind a tv-, mind a
rádióműsorban megszólalt dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és dr. Varga
Szabolcs jogász, aki aktív korú munkavállalóként maga is érintett a kérdésben.
Sajnos, a látássérülteknek ma
csak 10 százaléka tud dolgozni, pedig jóval többen szeretnének. Alapvető gond,
hogy a munkaadók nem tudják, milyen kedvezményeket vehetnek igénybe, ha
látásfogyatékos embert foglalkoztatnak.
Régen, a rendszerváltás
előtt, léteztek úgynevezett preferált, a vakok számára fenntartott munkakörök.
Ilyen volt például a telefon-alközpontkezelői foglalkozás. Ez mára megszűnt, s
az is gondot jelent napjainkban, hogy a jogi szabályozás a megváltozott
munkaképességűek számára – a bértámogatást kivéve – egységes támogatási
rendszert ír elő. Márpedig ha a munkaadó ugyanazt a kedvezményt kapja a kevésbé
csökkent munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén, mint a súlyosan
fogyatékos személy alkalmazása esetén, nyilván a kevésbé rokkant embert veszi
fel dolgozni.
A látássérülteknek naponta
kell bizonyítaniuk egészséges társaik előtt, hogy egy minimális segítséggel ők
is ugyanolyan teljesítményre képesek, mint látó társaik.
Dr. Szőke László elnök
szerint fontos, hogy legyen piacuk azoknak a termékeknek, amiket látássérültek
állítanak elő. A példamutatást pedig a közszférában
kellene kezdeni.
Dr. Varga Szabolcs jelenleg animátorként dolgozik a Jövő Házában, az Ability Parkban. Szeretne a sorstársain is segíteni, jogászként pedig szívesen foglalkozna kábítószerfüggő
fiatalokkal, akiknek jogi tanácsadást tartana. Neki az a véleménye, hogy
irányított képzéssel lehetne a vak és gyengénlátó
emberek továbbtanulását segíteni. Hogy ne válasszanak
olyan szakmát, ahol már túlképzés van és ezért szinte lehetetlen elhelyezkedni.
A vak embereknek a saját példájukkal kell meggyőzniük a munkaadókat, hogy
érdemes látássérülteket foglalkoztatniuk.
A Duna tv filmjében az
MVGYOSZ érdekvédelmi vezetőjeként és a Látótér projekt menedzsereként
megszólalt Kroll Zsuzsanna is. Kiemelte, hogy a
Szövetség maga is sokat tesz a látássérültek képzése, foglalkoztatása
érdekében. Ezért indult közel egy évvel ezelőtt a nonprofit
menedzserképzés a Szövetség székházában, amelyen 32-en szerezhetnek majd
szakvégzettséget.
Szerencsére ma már nemcsak az
egyszerű összeszerelési munka várja a látássérülteket, hanem a kvalifikált
szellemi tevékenység is. Bár Magyarország messze van még attól az
akadálymentesített, humánus képtől, amit a Duna tv brüsszeli riportfilmje tárt
elénk, azért remélhetjük, hogy az esélyegyenlőségi év befejeződésével sem
szűnik majd meg az a társadalmi szolidaritás és segítőkészség, amely napjainkban
egyre inkább érezhető.
(Garamvölgyi)