Az emberi méltóság megőrzéséért

Magyarok az Európai Szegénységellenes Hálózatban

 

Brüsszelben 25 ország delegáltjai vettek részt az Európai Szegénységellenes Hálózat szervezésében május 4-5-én a Szegénységben Élők VI. Európai Találkozóján.

Mint a május 7-i, budapesti sajtótájékoztatón megtudtuk, hazánkat a Magyar Szegénységellenes Hálózat öt tagja: Gyimesiné Franyó Borbála, Rugyainé Major Éva, Biri Imre, Schwolcz István és Beke Márton képviselték.

Mivel Magyarországon a látássérülteknek csak nagyon kis része vállalhat munkát, ők is érintettek a szegénységgel kapcsolatos kérdésekben. Hiszen többségük az államtól kapott járadékból vagy rokkantnyugdíjból kénytelen megélni, ami csak egy minimális összeget jelent havonta. 

A találkozón a magyar delegáció a gyermekek szegénységéről; a hazai egészségügyről és oktatásról; a szociális ellátások és szolgáltatások színvonaláról, valamint a fogyatékkal élők helyzetéről tartott ismertetést.

A gyermekszegénységgel összefüggésben a delegáció beszámolt a „Legyen jobb a gyerekeknek” stratégia megalkotásának folyamatáról és várható országgyűlési elfogadásáról. Ismertették a Magyar Szegénységellenes Hálózat által jelenleg előkészítés alatt álló, a szociális ellátások anomáliáira, a gyermekszegénységgel kapcsolatos folyamatokra vonatkozó monitoring programot.

Bemutatták az egészségügy átalakítása által okozott, egyre erősödő társadalmi feszültségeket, az azokat előidéző anomáliákat. Beszámoltak a Hálózat Koordinációs Testülete által megfogalmazott nyílt levelekről, nyilatkozatokról.

Az oktatással összefüggésben ismertették a fejlesztési hozzájárulás (tandíj) bevezetéséből eredő, a szegénységben élők felsőoktatásban való részvételét nehezítő hatásokat. Szóltak a közoktatási rendszerben tapasztalható szegregációról is.

A szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban kiemelték a kistelepülések egyre növekvő hátrányait, szóltak az ott élők egyre kilátástalanabb ellehetetlenüléséről.  Rámutattak a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében hozott intézkedések negatív hatásaira.

A fogyatékkal élők helyzetével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az amúgy is hiányos szolgáltatás-háló az e helyzetben élő emberek számára, a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés folyamatos halogatása miatt, nem hozzáférhető. Így a hátrányok halmozódnak, s a fogyatékkal élők kirekesztettsége megmarad.

Gyimesiné Franyó Borbála, aki maga is fogyatékkal él, mivel hallássérült, elmondta, milyen szomorú tapasztalatokat szerzett álláskeresése során. Sajnos, ha a munkáltatók megtudják, hogy az egyébként képzett, a pályázati kiírásnak minden szempontból megfelelni látszó pályázó fogyatékkal élő személy, különböző indokokra hivatkozva elutasítják. Ez pedig súlyosan sérti az esélyegyenlőségi törvényben megfogalmazott elveket.

A fogyatékkal élők problémáira az Európai Unióban sincsenek még kellőképpen felkészülve a szakemberek. Gyakran a pénz hiányára hivatkoznak, pedig nemcsak az anyagiakon múlik, hogy egy látás-, hallás- vagy mozgássérült, illetve értelmi fogyatékos ember a társadalom teljes értékű tagjának érezhesse magát.

Az uniós találkozó jó alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők kicseréljék egymás között a tapasztalataikat. Rugyainé Major Éva, aki 3 gyermeket nevel egyedül, azt szorgalmazta, hogy a gyermekeikkel magukra maradó szülők emberibb módon élhessenek, mint eddig. Az alacsony jövedelmű családok nem terhelhetők tovább a gazdasági megszorítások miatt. Sok család él kiszolgáltatott helyzetben, kirekesztést, lenézést tapasztalva éppen a szűkös anyagi lehetőségei következtében.

A magyar delegáció ezért többek között javasolta azon jogszabályok felülvizsgálatát is, amelyek nem felelnek meg a hazánk által elfogadott nemzetközi egyezményeknek, s nem teszik lehetővé a szegénységben élők szociális biztonságát. Szorgalmazták a szociális szolgáltatások fejlesztését, s ehhez igénylik az állam támogatását is. Elengedhetetlennek tartják az érintettek bevonását az élethelyzetüket jelentősen befolyásoló döntések kialakításába. A szociális szolgáltatások és ellátások legfőbb céljának pedig az emberi méltóság megőrzését tekintették.

 

Garamvölgyi  Annamária

 

  A Magyar Szegénységellenes Hálózatot 3 évvel ezelőtt 17 civil szervezet hozta létre annak érdekében, hogy hallhatóvá tegyék a szegénységben élők hangját. Szervezetüket 2004. végén felvették az Európai Szegénységellenes Hálózat tagjai közé.  Az együttműködők közös munkájának eredményeként a hálózatuk keretében közel 80 helyi, területi és országos civil szervezet dolgozik együtt a közös célok érdekében.