Csodák csodája Máriapócson

A Boldogságos Szűz könnyeitől megszentelt hely

 

A máriapócsi görög katolikus templom világhírű zarándok- és búcsú-járóhely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mária-kegyhely. A templom a benne lévő Mária-kép többszöri könnyezése által lett nevezetessé. A képet Csigri László máriapócsi bíró készíttette 1676-ban fogadalomból és hálából, a török rabságból történt szabadulásának emlékére. Az ötvenszer hetven centiméteres képet temperával jávorfára festette Papp Dániel helybeli görög katolikus lelkész öccse, Papp István.

1696. november 4-én, miközben az akkor még kicsinyke fatemplomban Papp Dániel lelkész a szent liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A különös esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket. A könnyezés két héten át megszakítás nélkül tartott. Ezt követően kisebb-nagyobb szünetekkel ez a jelenség december 8-ig megismétlődött.

A kegyképet I. Lipót császár 1697. március 1-jén Bécsbe vitette. Jelenleg is a bécsi Szent István Székesegyházban látható.

Sem az eredeti kép, sem a róla készített másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket a pócsi templomban helyeztek el. Ez a kép 1715 augusztusának első napjaiban bőséges könnyeket hullatott. Papp Mihály paróchus augusztus 1-jén a reggeli misét végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését.

A legutóbbi, vagyis a harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött és december 19-ig folyamatosan tartott. A könnyeket felfogó selyem-kendőt egy kis foglalatban a templom falára függesztették fel és ma is ott látható a Mária-kegykép alatt. A könnyezés tényét annak idején egyházi és világi személyekből álló bizottság vizsgálta, s azt valódinak, igaznak találta. Kimondták, hogy Máriapócs a boldogságos szűz könnyeitől megszentelt hely.

A régi fatemplom helyén ma már nagyméretű, díszes kőtemplom áll, amelyet Bazilika Minor rangra emeltek.

Minden év Mária napján tízezrek látogatnak el a kegyhelyre és vesznek részt a templom mellett felállított tábori oltár előtt a szentmisén.

A múltba visszatekintve megemlítem még, hogy Mindszenty bíborosnak 1946-ban elhangzott máriapócsi prédikációja alkalmával olyan nagy volt a zarándoktömeg, hogy a kutakból mind kiitták a vizet. (Állítólag a zarándokok száma elérte a háromszázezret).

II. János Pál pápa látogatásakor (1991. augusztus 16–20.) pedig kétszázötvenezren vettek részt a szabadtéri szentmisén.

A csodatévő Szűzanyának, a magyarok Nagyasszonyának kegyoltáránál görbebotokat, mankókat, hajtincseket lehet látni a csodás gyógyulások emlékeiként.

 

Kerékgyártó Mihály