A Boldogságos Szűz könnyeitől megszentelt hely
A máriapócsi görög katolikus
templom világhírű zarándok- és búcsú-járóhely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mária-kegyhely.
A templom a benne lévő Mária-kép többszöri könnyezése által lett nevezetessé. A
képet Csigri László máriapócsi bíró készíttette 1676-ban fogadalomból és
hálából, a török rabságból történt szabadulásának emlékére. Az ötvenszer hetven
centiméteres képet temperával jávorfára festette Papp Dániel helybeli görög
katolikus lelkész öccse, Papp István.
1696. november 4-én, miközben
az akkor még kicsinyke fatemplomban Papp Dániel lelkész a szent liturgiát
végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon
elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A
különös esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket. A könnyezés két héten
át megszakítás nélkül tartott. Ezt követően kisebb-nagyobb szünetekkel ez a
jelenség december 8-ig megismétlődött.
A kegyképet I. Lipót császár
1697. március 1-jén Bécsbe vitette. Jelenleg is a bécsi Szent István
Székesegyházban látható.
Sem az eredeti kép, sem a
róla készített másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket a
pócsi templomban helyeztek el. Ez a kép 1715 augusztusának első napjaiban
bőséges könnyeket hullatott. Papp Mihály paróchus augusztus 1-jén a reggeli
misét végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését.
A legutóbbi, vagyis a
harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött és december 19-ig
folyamatosan tartott. A könnyeket felfogó selyem-kendőt egy kis foglalatban a
templom falára függesztették fel és ma is ott látható a Mária-kegykép alatt. A
könnyezés tényét annak idején egyházi és világi személyekből álló bizottság
vizsgálta, s azt valódinak, igaznak találta. Kimondták, hogy Máriapócs a
boldogságos szűz könnyeitől megszentelt hely.
A régi fatemplom helyén ma
már nagyméretű, díszes kőtemplom áll, amelyet Bazilika Minor rangra emeltek.
Minden év Mária napján
tízezrek látogatnak el a kegyhelyre és vesznek részt a templom mellett
felállított tábori oltár előtt a szentmisén.
A múltba visszatekintve
megemlítem még, hogy Mindszenty bíborosnak 1946-ban elhangzott máriapócsi
prédikációja alkalmával olyan nagy volt a zarándoktömeg, hogy a kutakból mind
kiitták a vizet. (Állítólag a zarándokok száma elérte a háromszázezret).
II. János Pál pápa
látogatásakor (1991. augusztus 16–20.) pedig kétszázötvenezren vettek részt a szabadtéri
szentmisén.
A csodatévő Szűzanyának, a
magyarok Nagyasszonyának kegyoltáránál görbebotokat, mankókat, hajtincseket
lehet látni a csodás gyógyulások emlékeiként.
Kerékgyártó Mihály