A családok támogatására szolgáló ellátások
Miután az előző lapszámban
megismerkedhettek a gáz- és távhőtámogatás
leglényegesebb szabályaival, kanyarodjunk vissza a családi pótlékra vonatkozó
rendelkezések megismeréséhez. A tartósan beteg, vagy fogyatékos személyek
részére folyósított magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatban mindenképp
utalni kell arra a szabályra, hogy ez a juttatás a fogyatékossági támogatással
egyidejűleg nem vehető igénybe. Ha tehát egy magasabb összegű családi pótlékban
részesülő látássérült fogyatékossági támogatást igényel, le kell mondania a
családi pótlékról csakúgy, mint a részére esetleg korábban megállapított vakok
személyi járadékáról.
Fontos tudni azt is, hogy nem
minden magasabb összegű családi pótlékra jogosult személy kaphatja meg a
fogyatékossági támogatást, a jogszabály ugyanis jóval tágabban határozza meg a
magasabb összegű családi pótlékra jogosult tartósan beteg, vagy fogyatékos
személyek körét, mint a fogyatékossági támogatás esetében, melyet – mint
emlékezhetnek rá, csak a súlyos látás-, hallás-, mozgás-, valamint értelmi
sérültek és autisták igényelhetnek. Magasabb összegű
családi pótlékot kaphat a szülő – például – akkor is, ha gyermeke cukorbeteg. A
magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet értelmében a magasabb összegű pótlékot
kaphatja a vak vagy gyengénlátó gyermek szülője,
illetve 18 éves kora fölött maga a vak vagy gyengénlátó
személy, ha látóélességét távolra mindkét oldalon 0,3-nál
rosszabbnak minősítette a szemészeti vizsgálat, illetve ha központi
idegrendszeri károsodás talaján centrális látászavar alakult ki és az illető aliglátó.
Ahhoz, hogy az igénylő 18
éves kora után is igénybe vehesse – immár saját jogán – a magasabb összegű
családi pótlékot, az is szükséges, hogy az OOSZI szakvéleménye szerint
munkaképesség-csökkenése elérje a 67 %-ot, s az ezt
előidéző betegség vagy fogyatékosság 18 éves kor alatt következzék be. E szakvéleményt az igényt elbíráló szerv szerzi be.
A családi pótlékot vagy a
Magyar Államkincstár területi igazgatóságánál lehet igényelni, vagy – ha az
igénylő munkahelye családtámogatási kifizetőhelynek minősül, akkor a
kifizetőhelyen kell kérelmezni. Az ellátást egy űrlap kitöltésével lehet
igényelni, ha a beteg, vagy fogyatékos gyermekre tekintettel magasabb összegű
családi pótlékot kíván valaki igénybe venni, akkor
pedig csatolni kell a nyomtatványhoz a gyermeket kezelő illetékes szakorvos
igazolását. A területi igazgatóság határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz,
a kifizetőhely határozata ellen a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához
lehet fellebbezni a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül. Ha a
II. fokú határozat jogsértő, itt is lehetőség van közigazgatási per indítására
a megyei (Budapesten a fővárosi) bíróságon – a határozat kézbesítésétől
számított 30 napon belül.
A családi pótlék összege függ
a családban élő gyermekek számától, továbbá attól, hogy a szülő egyedülálló-e.
Ha a szülő fogyatékos, akkor az egyedül állók részére járó összeget kell
részére folyósítani, tehát valamivel magasabb összegű pótlékot kaphat. Mint
fentebb utaltam rá, a tartósan beteg, valamint a fogyatékos gyermekek után
jóval magasabb összegű ellátás vehető igénybe.
- Egygyermekes család esetén
11 700
- Egy gyermeket nevelő
egyedülálló esetén 12
700
- Kétgyermekes család esetén
gyermekenként 12 700
- Két gyermeket nevelő
egyedülálló esetén gyermekenként 13 800
- Három vagy többgyermekes
család esetén gyermekenként 14 900
- Három vagy több gyermeket
nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 900
- Tartósan beteg, illetve
súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 22 300
- Tartósan beteg, illetve
súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 24 400
Dr. Oszvári
L. Ádám