A magasabb összegű pótlék feltételei

A családok támogatására szolgáló ellátások

 

Miután az előző lapszámban megismerkedhettek a gáz- és távhőtámogatás leglényegesebb szabályaival, kanyarodjunk vissza a családi pótlékra vonatkozó rendelkezések megismeréséhez. A tartósan beteg, vagy fogyatékos személyek részére folyósított magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatban mindenképp utalni kell arra a szabályra, hogy ez a juttatás a fogyatékossági támogatással egyidejűleg nem vehető igénybe. Ha tehát egy magasabb összegű családi pótlékban részesülő látássérült fogyatékossági támogatást igényel, le kell mondania a családi pótlékról csakúgy, mint a részére esetleg korábban megállapított vakok személyi járadékáról.

Fontos tudni azt is, hogy nem minden magasabb összegű családi pótlékra jogosult személy kaphatja meg a fogyatékossági támogatást, a jogszabály ugyanis jóval tágabban határozza meg a magasabb összegű családi pótlékra jogosult tartósan beteg, vagy fogyatékos személyek körét, mint a fogyatékossági támogatás esetében, melyet – mint emlékezhetnek rá, csak a súlyos látás-, hallás-, mozgás-, valamint értelmi sérültek és autisták igényelhetnek. Magasabb összegű családi pótlékot kaphat a szülő – például – akkor is, ha gyermeke cukorbeteg. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet értelmében a magasabb összegű pótlékot kaphatja a vak vagy gyengénlátó gyermek szülője, illetve 18 éves kora fölött maga a vak vagy gyengénlátó személy, ha látóélességét távolra mindkét oldalon 0,3-nál rosszabbnak minősítette a szemészeti vizsgálat, illetve ha központi idegrendszeri károsodás talaján centrális látászavar alakult ki és az illető aliglátó.

Ahhoz, hogy az igénylő 18 éves kora után is igénybe vehesse – immár saját jogán – a magasabb összegű családi pótlékot, az is szükséges, hogy az OOSZI szakvéleménye szerint munkaképesség-csökkenése elérje a 67 %-ot, s az ezt előidéző betegség vagy fogyatékosság 18 éves kor alatt következzék be. E szakvéleményt az igényt elbíráló szerv szerzi be.

A családi pótlékot vagy a Magyar Államkincstár területi igazgatóságánál lehet igényelni, vagy – ha az igénylő munkahelye családtámogatási kifizetőhelynek minősül, akkor a kifizetőhelyen kell kérelmezni. Az ellátást egy űrlap kitöltésével lehet igényelni, ha a beteg, vagy fogyatékos gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot kíván valaki igénybe venni, akkor pedig csatolni kell a nyomtatványhoz a gyermeket kezelő illetékes szakorvos igazolását. A területi igazgatóság határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz, a kifizetőhely határozata ellen a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához lehet fellebbezni a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül. Ha a II. fokú határozat jogsértő, itt is lehetőség van közigazgatási per indítására a megyei (Budapesten a fővárosi) bíróságon – a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

A családi pótlék összege függ a családban élő gyermekek számától, továbbá attól, hogy a szülő egyedülálló-e. Ha a szülő fogyatékos, akkor az egyedül állók részére járó összeget kell részére folyósítani, tehát valamivel magasabb összegű pótlékot kaphat. Mint fentebb utaltam rá, a tartósan beteg, valamint a fogyatékos gyermekek után jóval magasabb összegű ellátás vehető igénybe.

 

A családi pótlék havi összege 2007-ben (forintban):

- Egygyermekes család esetén 11 700

- Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén  12 700

- Kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 700

- Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 800

- Három vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 900

- Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 900

- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 22 300

- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 24 400

 

Dr. Oszvári L. Ádám