←Vissza

 

Liget.org   »   2009 / 9   »   Bogoly József Ágoston  –  Rubato
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1761

betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

Kívülről látott tárgy. Utazol. Hangjába burkol az

autórádió. Gyorshírek következnek. Félig hallod,

miről van szó, telefonálni próbálsz. Gépi válasz:

„A hívott szám jelenleg nem kapcsolható.” Az út

mentén leomló falak, roskadozó tetők. Repedések.

Felezőpontok. A gémeskút árnya. A kihűlt tűzhely

nyoma. A pásztorének szilaj üteme. Mielőtt előző

életüket elfelejtenék, az ablakok helyén még a régi

hangfoszlányok is visszatérnek. A fafuvósok üde

madármotívumai szárnyalnak. Az égen vadludak.

A lelkek hazajárnak. A kezed ablakemelőt keres.

Bömbölni kezd a merőleges. Üres hely száll alá.

 

Hirtelen egy madárcsőr érett gyümölcsöt ejt az útra.

More geometrico. Aztán ezer autókerék széttiporja.

Bartók zongoradarabja, Az éjszaka zenéje tölti be

az utasteret. Hallom a híreket. Szél rajzol a porban.

Megsebzett kócsag száll ki bordáid közül. Kereng.

Az árkon átvetett pallókon az útról letért biciklisek

imbolyognak. Arcod rezgő víztükör. Mohás kútban.

Bádogvödör. Emlékezeted a szmirnai füge darazsa.

Végpontjaid a két, egymást derékszög alatt metsző

egyenesen vonulnak. Adott távolságod felezőpontja

kört ír le benned. A jón és a rosszon túl. Csak egy

szóval mondd, a mérhetetlen még megnyilatkozik?