Liget.org »
2008 / 9 » Suhai Pál
– Bolond évek balladája
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=99
Évek, évek, bolond évek,
jöttök-mentek, rossz vendégek:
váratlanul,
hívatlanul
íme, ez is idetévedt.
Ötvenedik? Hatvanadik?
De hát kit érdekel ez itt?
Kéretlenül
mellém leül,
s levesembe beleeszik.
Sose láttam, vadidegen.
Hiába, hogy nem ismerem,
s csodálkozom
felső fokon:
hortyog vastag fekhelyemen.
Fejem alatt kő a párna.
Bezzeg biztos az ő álma.
Toll és papír,
no és a hír.
Szeretőm is vele hál ma.
No de ezt már csak kikérem!
T#nj el pajtás, balfenéken.
Enyém az ágy,
enyém a vágy,
enyém a jog, s minden érdem.
Tiéd bizony, mit megettél.
Amit anyádnak mekegtél.
Egy tál, két tál,
ettél, ittál,
mit akarsz még többet ennél.
Napot, holdat: égre látni.
Talpam alá földet - járni.
Levegőben
lombot bőven,
embert - akárkit - imádni.