|
|
SZÓVAL A KÉPBE
(Suhai Pál rímeire)
Tarka szavakból legyen kikeverve,
dőljön a festék: szinekhez még szinek!
Tudom, mindenki másként éli meg -
szabad és végtelen az ecset terve.
Az arany nap ma készüljön aranyból,
s mert hozzá legszebb mióta már a kék,
dombok fölé mélyzölddel szállanék:
mit ér a tér, ha barna nem dorombol?
Neve táj, élő hely, környezet, legyek
képben (szóval a képbe most bemegyek),
lássam, ahogy sárga lobban a lombba,
és zúzmarás lesz a fű, a fa, a gyom,
s ha majd a világot hó nyomja agyon,
vásznamat is takarja téli bunda.
KÁLLAY GÉZA
|