←Vissza

 
 
 
 
 
 

Fenákel Judit
NÓTÁK

Vigyél vissza a babámhoz

Az én időmben - volt ilyen? - mindenkinek volt nótája. Anyu nótája a halványsárga rózsa, ha tudnál beszélni, elmondanád nékem, nem érdemes élni, Margit nótája az édesanyám, kössön kendőt, kendőt a fejére, az én nótám (de ez már későbbi fejlemény) a mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz - csak apu nótájára nem tudok visszaemlékezni. Pedig ő, szegény, el se képzelhető nóta nélkül. Keveset tudok róla, nyolcéves koromban láttam utoljára (akkor is nótázott), de azt megőrizték a családi legendák meg az én sovány emlékezetem, hogy hegedült, énekelt, állítólag mulatott is hangos cigányzene mellett az endrődi bálokon, ahova anyu sose kísérte el; ezt nem vette zokon. Ment egyedül, ahogy jómenetelű falusi boltoshoz illett, akitől felírásra lehetett kelengyének való lenvásznat, farkasfogat, menyaszszonyi ruhaanyagot vásárolni, aztán aratás után ki lehetett egyenlíteni a számlát, jöttek is sorban az adósok, senkire se kellett végrehajtót küldeni, adós és hitelező egyformán ismerte a kötelességét. A kötelességekhez tartozott, hogy apu, amíg tehette, megjelent a kereskedőbálon, talán bort is ivott, persze módjával, utána magához intette a cigányt, és elhúzatta a nótáját, ami sehogyse akar eszembe jutni. Csak arra a nótára, annak is a kezdő sorára emlékszem, amit utolsó este játszott a hegedűjén, mi meg anyuval a gangon terített vacsoraasztalra könyökölve hallgattuk, közben fölpillantottunk a lámpa körül forgolódó éjjeli lepkékre, tisztán látom a fénytől bódult, szürke pilléket, és hallom apu hegedűjét, azt hegedülte meg énekelte, hogy fekete gőzös, vigyél vissza a babámhoz.
    A munkaszolgálatos bajtársak, akiket anyu megkeresett a háború után, mind azt írták, hogy ekkor meg ekkor, egy jeges februári éjszaka még kivergődött valahogy a latrinára, aztán nem látták többet. Végelgyengülés, fogalmazott az egyik. Éhen halt, jelentette a másik. Nekem az utóbbi kifejezés jobban tetszik. Végelgyengülésben nagyon öreg, nagyon beteg emberek szoktak meghalni. Apu negyvenegy éves volt, és egy kis gyomorsavtúltengéstől eltekintve, makkegészséges.
    Most már mind a két fiam idősebb nála.