Fák közt, padon - a Népligetben
HORGAS JUDIT, ÁCS IRÉN fotójával


Az 1860-as évek végén a főváros növekvő lakossága, különösen a szegényebb rétegek a szabadba vágynak, ám a rendelkezésükre álló legnagyobb zöldterület, a Városliget mind zsúfoltabb, szerelmi andalgásra és elmélyült célbalövésre hovatovább alkalmatlan: sürgősen tenni kell valamit. Sárkány József városatya javaslatára rendezgetni kezdik egy régi faiskola vékony, magas platánfáit, nagy kört formálnak,  aztán európai hársfákat, celtiszeket, amerikai kőrisfákat, kaliforniai zöld juharfákat és platánlevelű juharfákat ültetnek melléjük - mindezt a mai Népliget helyén.
Az 1892-es kolerajárvány után megépül a víztorony, vezetékes víz folyik a Népligetben, az egykori szemétlerakó és egy hajdan működő homokbánya helyére bódékat állítanak, lassan benépesül a Mutatványosok tere: lesz mozi, dodzsem meg cirkusz, hajóhinta és körhinta, a szabadnapos szolgálólányok boldog rémületben, zúgó fejjel kászálódnak le róluk, micsoda forgás, és persze céllövölde, felépül a barlangvasút, az első világháború után egy sokat próbált mérnök 1350 méter hosszú, harminc méter magas hullámvasútat tervez, az utazás nyolc percig tart, közben a Kemény Bábszínházban Vitéz László nagyokat üt az ördög fejére.
Az utazás fél évszázadig tart: az 1940-es évfordulón Európa legnagyobb vurstlija működik a Népligetben, autó-, motor- és ródlipályákon száguldoznak, és megújulnak a mechanikai céllövöldék is: az elavult figurák helyébe zuhanó, bombavető repülőgépek, tengeralattjárók és egyéb érdekes célpontok kerülnek, a nép kacagva készülődik. A készülődés semmiképpen nem alaptalan: Mandzsukuóban és Kínában bevezetik a japán nyelv kötelező oktatását, Hollandiában ünnepélyesen átadják a katonai felségjogokat és a polgári végrehajtó hatalmat a birodalmi megbízottaknak, Flandriában áttörik az angol védelmi vonalat, Gamelin tábornagy öngyilkos lesz, Corap tábornokot az Ardennekben elszenvedett vereség miatt a hadbíróság főbelöveti, a bolgár rendőrség pedig titkos kokaingyárat leplez le: ilyen időkben az ember legyen edzett.
Krecsányi Kálmán detektívfőnök az általános éberség jegyében kiűzi az alvilág bujkáló alakjait a Népligetből: az útonállók, csavargók és a közbiztonságot veszélyeztető egyéb bűnözők kénytelenek máshol meghúzni magukat, mert beindul a víkendmozgalom, a békés dolgozók hétvégi pihenésre vágynak, csak az ékszer- és órásszakma munkásainak kell nyilvánosan tiltakozniuk: szerettük volna, ha a város többi részében dolgozó alkalmazottak legalább június 1-től mehetnek hétvégi pihenőre, de nem tudunk boldogulni, mert minden útvonalon van egy-egy zsidó cég, amely annak a környéknek jószándékú munkaadói számára lehetetlenné teszi a víkend bevezetését... elgáncsolnak minden emberséges, szociális mozgalmat.
A kérdés radikális rendezéséhez jól jön a céllövöldei tapasztalat, néhány boldog év után azonban más szereplők tűnnek fel a Népligetben: megépül a Ganz három kilométeres próbapályája, itt futnak a cég újonnan épült vasúti kocsijai, az ötvenes években a szovjet tervek alapján készített metrókocsik is, mellettük roskadoznak az egyre romosodó épületek, az egykori éttermek, kávézók, cukrászdák, micsoda ragyogás volt itt valaha, meg puccparádé, a hatvanas években az egészet lebontják, lesz Centenáriumi Park, és lézershow a Planetáriumban, mert idővel a csillagok is változnak, a rendszerváltás előtt épült Jurta Színházban politikai showk futnak, aztán már az sem, beköltözik az E-klub, az egykori sínek nyoma fölött hétvégenként a teenager partik DJ-kavarta zenéje hullámzik.
Az egykori vurstliból csak a Kemény Bábszínház maradt, meg a palacsintasütőjével hadonászó Vitéz László, és valahol - ebben biztosak lehetünk - még az ördög is megvan.