←Vissza

 

Csengery Kristóf

BÁR ROMBOLNI REMÉLNE

A világ iránt érzett gyűlölet
néha olyan erőt ad, mintha lakna
valaki bennem, aki élni vágyik,
de törekvése kifordul magából,
s minden szavával csak a tagadáshoz
járulhat hozzá - méltón, komolyan
s átszellemülten káromolva, mintha
az Istent készülne megölni. Épít
szegény, bár rombolni remélne. Csapda
ez is, mint sok más: önvesztés, a szándék
felhígulása. Pedig ott, a mélyben
kristályos minden. Két rövid, kemény
szóval felelni arra, ami volt,
van, lesz vagy még lehetne: ne legyen.