Balogh Attila: Numero XXXVII
Numero XXXVII
Madár gerincét bujtató réten
jönnek
a fehér köpenyesek,
taposva hó alá
őzike-szoknyát,
a lovak zuhanását
őrző
mezőn,
jönnek,
vonszolnak tolókocsihoz
sebesült csikót,
– én mező hasához
havasodva fekszem,
és ágyékom
zöld ágyúgolyóit görgeti
zúzmara ringyók serege
a ködben rejtőző
füvek
szuronyai közt,
– menyasszony zúzódott hasát
kémleli szemem
dunnyogó
hó alatt,
lusta tankok vonulnak,
testük alatt
zümmögve
roncsolódik
a rét,
ez itt a vég
na és,
– tél van,
hideg
és havazik,
cigányok meleg hús fölé,
csak enni ne kellene náluk,
mert apró szöszmöszkék
vannak a
levesben,
– szétfolyva,
szétrohadva
és madárrá kuporodva
Uram,
itt fekszem
térded
dombjai
előtt,
– segíts megírnom ezt a verset,
apró kavicsokat sorba rakni
ezen a papíron
segíts,
szép fekete vagyok
megint,
s meg kell hajtani fejemet
asszony ölében
a piros ebédű
magyarokhoz
s madarakhoz
és rejtegetni
szomorú
fekete ujjamat,
fenyőfák szoknyái mögé
innen,
mert büdös van
itt,
büdös,
mint a kamaszok nyelve
alatt,
– s ez a haza, uraim,
ez a haza
csak egy nagy gusztustalan vers,
csak költő vagyok
s nem polgára a szónak,
– én ott szeretnék élni
ahol megengedik azt,
hogy dohányozzak,
na és mit fogok azután csinálni,
ha elszívtam ezt
a cigarettát,
– bennem már csak a hazaárulás
szépül,
szívem sarkához
épül,
ragyog az
emigráció,
jaj, de
jó.
Kapcsolódó írások:
Balogh Attila: Numero XXXIV Hát indít, taszít levegőt, a tüdő, szusszant ajkamig vért...
Barkóczi Balázs – Gáll Attila – György Alexandra – Balogh Róbert: Túl a demokrácián – A Jobbikról Az alábbi tanulmány a Jobbik Magyarországért Mozgalom szervezeti felépülésének és...
Balogh Róbert – Kiss Orsolya – Török Zoltán – Gáll Attila – Hampuk Richárd: Valóságshow – A Fidesz kommunikációjáról A Fidesz nem állt készen. Ez jelenleg legalább annyira nyilvánvaló...
Balogh Róbert: A húsz évről A Napvilág Kiadó 2009 második felében indított s néhány hónap...
Cimkék: Balogh Attila