ReMeK-e-hírlevél

XVII. évf., 2022/4. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

TARTALOM

 

AKTUÁLIS

--Az OSZK elkezdi archiválni a kárpátaljai magyar digitális tartalmakat

--'Helyzetkép az ukrajnai könyvtárak szerepvállalásáról a háború idején’

--Hogyan igazodjunk el a háború hírei között, miközben mindkét fél dezinformál?

PÁLYÁZAT

--A Communitas Alapítvány tavaszi pályázati kiírásai

--Petőfi-emlékév – Már lehet pályázni kultuszhelyek fejlesztésére, felújítására

--Több mint százmilliós keret a magyar irodalom külföldi promóciójára

--Meghirdették a Janikovszky Éva meseíró pályázatot

HAZAI

--Az RMKE vezetőségének márciusi találkozóiról

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--‘1848 emlékezete’– Ki mit tud? – a Gróf Mikó Imre Könyvtár történelmi projektversenye

--Könyvtárat neveztek el Bogdán Lászlóról

--Papírból készítettek kokárdát Gyergyószentmiklóson

--Ágtól ágig – koncert és könyvbemutató

--A kitartás és az apró örömök könyve – Vencsel Katalin ditrói könyvbemutatója

--Olvasmányos történelem

--A Látó szerkesztői Szászrégenben

--'Legyen mindenikben egy titok’ – Kézdi Imola Miniallűrök című kötetét mutatták be

--A hely tudósa – bemutatták a Szekernyés Jánost köszöntő könyvet

--A Könczei nemzetség története

--Emlékezés Hervay Gizellára

--Puskás István két új kisregényét mutatták be Székelyudvarhelyen

--Lapozz élményt! – Sepsi Book kortárs irodalmi fesztivál és könyvvásár

--Bitay Enikő akadémikus az EME új elnöke – díjazták Péntek János professzort

-- Bodor Ádám lesz a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége

--Kétnyelvű felirat a Maros Megyei Könyvtárban

INTERJÚ

--Megerősödve szeretnék folytatni – interjú Szonda Szabolccsal

--Újszerű rendezvények, eredményes munka – interjú Vincze Csilla könyvtárigazgatóval

--A Székelykeresztúri Városi Könyvtár elmúlt évéről, terveiről – interjú Lőrinczi Edittel

--'A könyvtár nem raktár, közösségi tér’ – interjú Sándor Edit könyvtárossal

--Empátiagyakorlatok egy évtized mozgásában – Beszélgetés Balázs Imre József költővel

KITEKINTŐ

-- Írók, költők, illusztrátorok fogtak össze az ukrajnai menekültekért

--Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexei – kiállítás és kódexkatalógus

DÍJAK

--Kossuth-díjat kapott Király László költő, író, műfordító

--Átadták a 2022-es művészeti középdíjakat – 2022 József Attila-díjasai

--Rangos európai díjra jelölték Bodor Ádámot

--Olga Tokarczuk és David Grossman is esélyes a Nemzetközi Booker-díjra

--Megvan az idei Libri irodalmi díjak 10-es rövidlistája

--A szülőföld gyarapodásáért tettek

AJÁNLÓ

--Megjelent a Korunk márciusi száma: Közép-Európa

--Megjelent a Székelyföld márciusi száma

--Megjelent az Újvárad márciusi száma

--Hallgató a hátsó padban

--10 erdélyi magyar női szerző, akiket olvasunk

--10 magyar könyvújdonság, amit idén tavasszal érdemes beszerezni

--Az Isten láthatóképpen elősegél

--A pszichopaták köztünk járnak

--'Az irodalom úgy működik, mint a vakcina’ – Nyáry Krisztián a Lírástudókban

DIGITÁLIS TARTALMAK

--100 év – 100 könyv a magyar kisebbségi közösségek történetéről

--Petőfi-relikviák online: a ‘nemzet költőjének’ emberi arcát mutatja be a PIM

ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Szkárosi Endre költő

--Elhunyt Soó Zöld Margit grafikusművész, festő, illusztrátor

--Elhunyt Mesterházi Márton műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész

IN MEMORIAM

--550 éve hunyt el Janus Pannonius pécsi püspök és humanista költő

--Metafizika és szenvedély – 125 éve született Hamvas Béla

--Az ember az útról - 100 éve született Jack Kerouac

 

 

AKTUÁLIS

 

--Az OSZK elkezdi archiválni a kárpátaljai magyar digitális tartalmakat

‘A február végén kitört orosz-ukrán konfliktus, mint háborús fenyegetettség nemcsak a polgárok hétköznapi életét veszélyezteti, hanem mindennapjaink kultúráját, beleértve a digitális alapú kultúrát is, melynek hosszú távú megmaradása kiszámíthatatlan” – írta közleményében 2022. március 9-én az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Felhívásukban hangsúlyozták, hogy jelen helyzetben kiemelt feladatuknak tekintik Kárpátalja magyar vagy magyar vonatkozású internetes, digitális jelenének gyűjtését és megőrzését.

A megőrzéshez az intézmény az olvasók segítségét kérte, a következőket írták: ‘Bár munkatársaink folyamatosan próbálják feltárni a vonatkozó webtartalmakat, ennek sokfélesége és változékonysága megnehezíti a munkát és felértékeli a közvetlen ismeret és a helyi beágyazottság előnyét. Ezért azt szeretnénk kérni, hogy lehetősége szerint segítse munkánkat kárpátaljai magyar webtartalom ajánlásával!’

Az OSZK által már ismert webhelyek itt nézhetők meg: https://webarchivum.oszk.hu/webarchivum/bongeszes/bongeszes-az-esemeny-alapu-gyujtemenyekben/bongeszes-karpatalja/

A magyar vagy magyar vonatkozású kárpátaljai webhelyek címét vagy egyedi digitális dokumentumok URL-címét a mia@mek.oszk.hu postafiókba lehet elküldeni az OSZK Webarchívum munkatársainak.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/az_oszk_elkezdi_archivalni_a_karpataljai_magyar_digitalis_tartalmakat.html

 

 

--'Helyzetkép az ukrajnai könyvtárak szerepvállalásáról a háború idején’

Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai (ide értve a Könyvtári Intézet és az Országos Idegennyelvű Könyvtár kollektíváját is) folyamatosan tartják a kapcsolatot a kárpátaljai könyvtáros kollégákkal, figyelik a magyarországi és külföldi szakmai szervezetek reakcióit és a háborúval összefüggő, könyvtárakat érintő híradásokat, ennek eredményeként elkészült a ‘Helyzetkép az ukrajnai könyvtárak szerepvállalásáról a háború idején’ című dokumentum, amely elérhető az OSZK és a KI honlapján is:          https://ki.oszk.hu/sites/default/files/hirfajlok/konyvtarak_szerepe.pdf

Részlet a dokumentumból: ‘A 2022. február 24. óta tartó háborús helyzetben több ukrajnai városban romboltak le könyvtárakat, például Szumiban, Csernihivben, Szeverodoneckben és Harkivban, ahol a városi intézmény mellett az egyetemi könyvtárat is találat érte. A még működő könyvtárak próbálják biztonságba helyezni a gyűjteményeiket, fenntartani szolgáltatásaikat azoknak, akiknek erre szükségük van, és részt vesznek a dezinformálás elleni harcban is. Az online Könyves Magazin március 11-i beszámolója tudósít arról is, hogy a könyvtárak fontos szerepet töltenek be a háborús helyzetben: óvóhelyet működtetnek, hogy családokat és gyerekeket helyezhessenek biztonságba, így sokaknak fizikai menedéket nyújtanak, a továbbindulókat információkkal segítik, a katonáknak álcahálót készítenek – és mindezt úgy, hogy a könyvtárosokkal az olvasók, maguk a menekültek és az önkéntesek is együttműködnek.’

A dokumentumot rendszeresen igyekeznek frissíteni, tájékoztatott Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet igazgatója.

Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/helyzetkep-az-ukrajnai-konyvtarak-szerepvallalasarol-haboru-idejen

Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Fehér Miklós, a a Könyvtári Intézet igazgatója

 

 

--Hogyan igazodjunk el a háború hírei között, miközben mindkét fél dezinformál?

Nemcsak az orosz, de az ukrán hivatalos kommunikációt sem lehet kritika nélkül kezelni. Az elsődleges cél sokszor nem a tényszerű tájékoztatás, hanem az ellenállás tüzelése, az ellenség demoralizálása és a közvélemény szimpátiájának megnyerése.

A nagy információs zajban olvasóként leginkább úgy lehet védekezni az átverés ellen, ha épp az erős érzelmeket kiváltó, súlyos állításokat tartalmazó hírek megosztása előtt fordítunk időt a hitelesség ellenőrzésére.

Forrás: https://www.lakmusz.hu/mitikus-hosok-es-tulzo-statisztikak-hogy-igazodjunk-el-a-haborus-hirek-kozt-mikozben-mindket-fel-dezinformal/

Via: KIT hírlevél, 2022. március 23. (12. szám)

 

 

PÁLYÁZAT

 

--A Communitas Alapítvány tavaszi pályázati kiírásai

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2022. március 22-től hirdette meg pályázati kiírásait, a pályázatok lebonyolításával a Communitas Alapítványt bízva meg. A Communitas Alapítvány 2021-ben pályázatokon keresztül 168 magánszemélyt és közel 700 civil szervezetet támogatott. Ennek köszönhetően 214 sajtótermék, könyv került az újságos- és a könyvesboltokba, valamint több mint 1000 művelődési, ifjúsági és sport rendezvény valósult meg.

Idén a Művelődés és a Sajtó Szaktestületekhez, valamint az Alkotói Ösztöndíjbizottsághoz március 22-től lehet pályázatot benyújtani.

A Szórvány, az Ifjúsági, a Sport, a Könyvkiadás, az Utazástámogatás, valamint az Egyetemi Szakmai Gyakorlatokat támogató Szaktestületek pályázatai március 23-24. között váltak elérhetővé az Alapítvány honlapján.

Forrás és bővebb információk itt: https://communitas.ro/main/hirek/single/Megjelentek-a-Communitas-Alapitvany-tavaszi-palyazati-kiirasai

 

 

--Petőfi-emlékév – Már lehet pályázni kultuszhelyek fejlesztésére, felújítására

Sajtótájékoztatón ismertette 2022. március 10-én az Emmi Akadémia utcai épületében a Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódó programokkal, kultuszhelyekkel, infrastrukturális fejlesztésekkel, felújításokkal, tartalmi fejlesztésekkel kapcsolatos új terveket és pályázati lehetőségeket Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A miniszter bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet: tavaly június elején határozott arról az Országgyűlés, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja, és erre a célra 9 milliárd forintot biztosít. Ebből 3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra.

Azt várom ettől a kétéves programsorozattól, hogy az egész korszakot kicsit jobban ismerjük meg, mert sztereotípiákban gondolkodunk a magyar történelem legtöbb eseményével kapcsolatban – fogalmazott Kásler Miklós, rámutatva, hogy a korszak mondanivalója eszmetörténetileg sokkal több annál, mint amit a felületes emlékezet megőrzött.

Demeter Szilárd hangsúlyozta: – A legnagyobb magyar költő élete jelképesen is átfogja mindazt, amit mi magyar nemzeti kultúraként azonosítunk, ezért az összes programot a Nemzeti Kulturális Alapban Kárpát-medencei horizonton képzeljük el.

Az irodalmi múzeum főigazgatója részletesen ismertette a várható kezdeményezéseket. Elmondta, hogy a bicentenárium alkalmából a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két ideiglenes kollégiuma által kiírt 2 milliárd forint értékű pályázatra március végéig várják a jelentkezéseket.

Az egyik legfontosabb kezdeményezés a Petőfi-bicentenárium során az úgynevezett Magyar Géniusz-program. A projekt két nagyobb egységből tevődik össze: egyrészt elindul egy nagyszabású utazó kiállítás, amely, bejárva a Kárpát-medence régióit, mindenkihez elviszi legértékesebb örökségünk kincseit. Másrészt a vidéki múzeumok lehetőséget kapnak arra, hogy megújítsák, átalakítsák, újragondolják állandó, illetve időszakos kiállításaikat. A tervek szerint több mint félszáz állandó kiállítás újul meg.

A megemlékezéssorozatban a magyar kultúra külföldi képviselői, a Liszt-intézetek hálózata is rész vesz, a Petőfi-bicentenárium keretében az eddig pályázott összeg duplájáért szervezhetnek programokat szerte a világon – tájékoztatott.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/hamarosan-kezdodik-a-petofi-emlekev-mar-lehet-palyazni-kultuszhelyek-fejlesztesere-felujitasra/

 

 

--Több mint százmilliós keret a magyar irodalom külföldi promóciójára

A sikeres előző ciklusok után minden eddigit meghaladó éves kerettel, első körben több mint 60 millió forint összértékben hirdet pályázatokat a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), a magyar nyelven született művek külföldi megjelenését és promócióját segítendő. A magyar szép-, tudományos és drámairodalom nemzetközi népszerűsítését és megjelenését több mint féltucat különböző pályázaton keresztül segíti a PKÜ.

Az új kiírások a magyarországi és a külföldi szereplőkhöz egyaránt szólnak: a magyar tudományos műfordítók, szépirodalmi szerzők, irodalmárok mellett nemcsak a magyarországi kiadók és ügynökségek, hanem külföldi könyv- és folyóirat-kiadók, valamint színházak, színtársulatok, illetve a magyar irodalmat idegen nyelvre fordítók is a megszólítottak között vannak.

A pályakezdő és tapasztalt műfordítók ebben az évben is két külön kiírásra pályázhatnak: nem teljes műveket várnak tőlük, hanem olyan mintafordításokat, hosszabb részleteket, melyek segítségével könnyebb kiadót találni külföldön a fontos és számukra kedves klasszikus vagy kortárs magyar irodalmi műveknek. A Petőfi Kulturális Ügynökség a szövegek mellett a szerzők nemzetközi bemutatkozását is segíti.

További információ: www.plf.hu

Forrás: https://kultura.hu/tobb-mint-szazmillios-keret-a-magyar-irodalom-kulfoldi-promociojara/

 

 

--Meghirdették a Janikovszky Éva meseíró pályázatot

Ismét meghirdeti a Janikovszky Éva meseíró pályázatot 7–16 éves gyerekeknek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Kiadóval közösen, Budapest önkormányzata támogatásával. A felhívásra 2022. március 11. és április 19. között lehet jelentkezni. Az elkészült meséket, történeteket e-mailen lehet beküldeni a janikovszky@fszek.hu címre.

A XVII. Janikovszky Éva meseíró pályázatot három korcsoportban hirdetik meg: az I. korcsoportban a 7–9 évesek, a II. korcsoportban a 10–13 évesek, a III. korcsoportban a 14–16 évesek alkotásait várják.

A pályázók tematikai megkötés nélkül, szabadon választott téma feldolgozásával vehetnek részt a pályázaton, amelyre magyarországi és határon túli településekről egyaránt várják a jelentkezéseket. Minden pályázó egy, maximum 15 ezer karakter (5 A/4-es oldal) terjedelmű, nyomtatásban eddig még meg nem jelent írást nyújthat be. A pályaműveket a kiíró intézmény könyvtárosaiból álló előzsűri értékeli, és kiválasztja azokat a meséket, amelyeket érdemesnek talált a szakmai zsűrihez való továbbjutásra. A végleges díjazási sorrendről a szakmai zsűri dönt. Az ünnepélyes díjátadót május 27-én tartják a Palota Könyvtárban (VIII., Budapest, Reviczky u. 1.).

Forrás: https://kultura.hu/meghirdettek-a-janikovszky-eva-meseiro-palyazatot/

 

 

HAZAI

 

--Az RMKE vezetőségének márciusi találkozóiról

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) vezetősége folytatta a szakmai találkozók sorozatát 2022 márciusában is. 18-án a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban találkoztak székelykeresztúri, nagygalambfalvi, siménfalvi és bögözi könyvtáros kollégákkal; 28-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban szervezett találkozót az RMKE, ahol a szepsiszentgyörgyi, zabolai, uzoni, árkosi és kovásznai kollégákkal találkozott az egyesület vezetősége. Szőcs Endre elnök számolt be a találkozókról az RMKE Facebook-csoportjában:

(…) ‘a helyi vezetők (polgármesterek és iskolaigazgatók) személyes értékrendje, hozzáállása, habitusa minden esetben rányomja bélyegét a könyvtár/könyvtáros munkakapcsolatra.

Számos pozitív példát is hallhattunk, de a sajátos nehézségek mindenhol jelen vannak.

Újra megfogalmazódott egy olcsó, de használható állománykezelő program beszerzése, melyet a községi könyvtárak és iskolai könyvtárak egyaránt használhatnának. Külön kiemelődött a Megyei Könyvtár szerepe a régióban, melynek irányába tolmácsolni fogom kérésüket.’

A sepsiszentgyörgyi találkozóról: (…) ‘a székelyföldi községi könyvtárak, iskola könyvtárak nehézségei azonosak. Ebben sajnos nincs nagy különbség a többségi (székelyföldi) és a kisebbségi létben élő és dolgozó kollégák között…

Mint már többször elhangzott, ilyen és ehhez hasonló jellegű találkozókra nagy szükség van, de ugyanakkor a szakmai képzéseken, nagyobb találkozókon való részvétel is elengedhetetlen. A több mint 250 tagot számláló közösségünk mintegy 100 000 négyzetkilométeren ‘lakik’, ami azt feltételezi, hogy szinte minden közigazgatási területen van egy kollégánk, aki bármikor segítségünkre siethet (nem csak szakmai szempontból…!).’

A szakmai találkozókat a helyi szervezők tették lehetővé, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár és a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetősége.

Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete privát Facebook-csoport

 

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja – gyerekfoglalkozások megújult könyvtári térben

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját április 2-án, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján ünnepeljük. A jeles nap alkalmából könyves programokkal várják a gyerekeket a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, április 1-én 10 órai kezdettel, a kisebbeket a könyvtár bábcsoportjának román nyelvű előadására, 12 órától pedig magyar nyelven lesz papírszínház Hans Christian Andersen meséiből.

A gyermekkönyvtár különleges hangulatú világa hívogatja a gyerekeket az épület földszintjén. A tavalyi év végén beszerzett új, játékos hangulatú polcok, színes ülőbútorok még vonzóbbá, mesésebbé varázsolják a játéksarkot és a nagyobbaknak kialakított tanulósarkot.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1040/gyermekkonyvek-napja--gyermekkonyves-foglalkozasok-megujult-meses-konyvtari-terben

Döme Barbara és Király Farkas találkoztak a csíkszeredai olvasókkal

2022. március 28-án Döme Barbara író, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője és Király Farkas író, költő, az Országút magazin főszerkesztő-helyettese voltak a Kájoni János Megyei könyvtár vendégei. Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője beszélgetett velük új könyveikről, identitásról, irodalomról, olvasásról. Mindkét meghívott szerző novellista, de szerkesztőkként és szerzőkként is talál köztük a szó. A jelenlevők megismerhették a Tegnap.ma (https://tegnap.ma/) kortárs irodalmi portált és videóenciklopédiát, amelyet közösen alapítottak, kortárs magyar szerzők műveinek ismertetése céljából. A szerzők felolvasták egy-egy írásukat, majd az est végén dedikálták köteteiket.

Döme Barabara a találkozón elmondta, az Angyalt reggelire című könyvének novelláit egy skizofrén rokonának történetei ihlették. ‘A fekete humor nagyon közel áll hozzám, olyanok a könyveim, amilyen én vagyok az életben’ – vallotta meg a közönségnek az írónő. A történetei mindig a realitásból indulnak ki, de aztán mindig elrugaszkodnak a realitástól, és soha nincsenek befejezve, az olvasónak megvan a szabadsága, hogy továbbgondolja a történetet.

Király Farkas legújabb kötetei: Sortűz (Sétatér, Kolozsvár, 2017; Magyar Napló, Budapest, 2018); Ha elfogy a fény (elbeszélések, 2019); út a tengerszemekhez (versek, 2019). A találkozón arra a kérdésre, hogy számára mit jelent az írás, azt válaszolta, hogy elsősorban a segíteni akarás szándéka vezeti.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1041/irodalmi-talalkozo-dome-barbara-es-kiraly-farkas-irok-a-konyvtarban

Kolozsvári András Szarvascsoda című kötetét mutatták be Csíkszeredában

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Kolozsvári András Szarvascsoda című új verseskötetét ismerhették meg az érdeklődők 2022. március 9-én. A gyűjteményes kötettel, amely a budapesti Napkút kiadó gondozásában jelent meg 2021 decemberében, a szerző hatodik verseskötetét vehetik kezünkbe az olvasók. A Sepsiszentgyörgyön élő szerző az erdélyi közéletben B. Kovács András néven ismert, 2013-tól közli régebbi és újabb verseit Kolozsvári András néven. A könyvbemutatón számos vers hangzott el a szerző felolvasásában.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1037/kolozsvari-andras-szarvascsoda-cimu-uj-verseskotetet-mutattak-be

Egy csöppnyi Franciaország –Interkulturális est a könyvtárban

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban előadótermében a Franciaországban élő, jelenleg Csíkszéken tevékenykedő Geneviève Cooper mutatta be 2022. március 3-án saját kultúráját és hazáját, népes közönség előtt. A Care2Travel Egyesület hatodik alkalommal szervezett interkulturális estet a megyei könyvtárral karöltve. Geneviève Cooper angol nyelven tartotta meg vetítéssel kísért előadását, amit Bartalis Emőke tolmácsolt. A francia lány önkéntesként gyerekekkel foglalkozik, tanítónőknek szervez foglalkozásokat, továbbá francia társalgási klubot indított, illetve kvízestek szervezésében is segített. Az előadás résztvevői hallhattak az ország történelméről, domborzatáról, építményeiről, városairól, étkezési kultúrájáról, híres személyiségeiről, öltözködési és évközi szokásairól is. Sok érdekes tényről, szokásról is szó esett. A francia film és zene világából is kaptak ízelítőt, és volt közös éneklés is, a közönség megtanulhatott egy francia gyermekdalt. Az előadás végén pedig francia ínyencséget kóstolhattak a jelenlevők, a Geneviève által készített Quiche Lorraine-t. A következő Interkulturális est témája Ausztria lesz, időpontja április 7., 17 óra.

Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-francia-kulturaba-nyerhettek-betekintest-csikszeredaban

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1035/egy-csoppnyi-franciaorszag--betekintes-a-francia-kulturaba

 

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--Egy székely huszár szellemi hagyatéka

Mit keresett a szabad székely a napóleoni háborúkban? Vagy Galíciában, Morvaországban? Íme, két fontos kérdés, amelyre választ kaphatunk Balykó Elek A vándor Székely emlékei címmel megjelent naplójából, amelyet 2022. március 3-án mutattak be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A Háromszék Vármegye Kiadó és a Státus Kiadó jóvoltából nyomdafestéket látott kötetet a kézirat gondozója és azt előszóval, valamint jegyzetekkel kiegészítő dr. Székely Zsolt nyugalmazott egyetemi docens ismertette. Ennek során rámutatott, hogy megjelentetésével „egy régi, több mint hetvenéves adósságot törlesztettek a magyar tudományossággal, néprajzosokkal, nyelvészekkel és történészekkel szemben”.

A két részből álló, 1878-ban, majd 1882 és 1895 között írt emlékirat egyik érdekessége, hogy az itt rögzített adat alapján találta meg és tárta fel (1973) Székely Zoltán Nagyborosnyó határában a római castrumot. A naplót nyelvészeti szempontból is elemző dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense kiemelte, nyelvi állapota és a helyesírási szabályok változása miatt nem könnyű olvasmány, de érdemes időt szánni rá.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/egy-szekely-huszar-szellemi-

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/148490/bemutattak-balyko-elek-

Nemes Gyula könyvbemutatója: „Népem biztonságát őrzöm”

Nemes Gyula nagyernyei helytörténész „Népem biztonságát őrzöm”. Maros-Torda vármegyeiek a Magyar Királyi Csendőrség kötelékében című könyvének bemutatójára került sor 2022. március 9-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

A házigazda intézmény Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatába illeszkedő rendezvényen a 2021-ben megjelent kötetet Lőrinczi Dénes történész, könyvtáros méltatta, illetve beszélgetett a szerzővel.

Nemes Gyula munkájában egyéni életutakon keresztül mutatja be a csendőrség sorsát és működését a második világháború folyamán és az azt követő időszakban. Ritkán kutatott témát taglal könyve, amelynek megírásában személyes, családi indíttatás is vezérelte a szerzőt.

Forrás: https://kmkt.ro/nemes-gyula-konyvbemutatoja-nepem-biztonsagat-orzom

Forradalmi kisvonatra ültünk

Nagy sikere volt a ’48-as vonatkozású emlékműveket érintő kisvonatos sepsiszentgyörgyi körútnak, rendre megteltek a járatok, amelyekre délelőtt iskolai osztályok jelentkeztek be. A délutáni járatokat a szervezők fenntartották a családok, más érdeklődők számára.

A nemzeti ünnepre és az azt megelőző napra időzítve négy járat is indult a központi parktól, ahol Demeter Lajos helytörténész, nyugalmazott könyvtáros várta a csoportokat. Előkészítősök voltak a legkisebbek, végzős középiskolások a legnagyobbak, így nem volt könnyű dolga, mindegyik korcsoporthoz kicsit át kellett szabnia a mondanivalóját, hogy azt megértsék, és a lényegét meg is érezzék a gyermekek, vagyis azt, mivel is érdemelték ki a tiszteletadást a ’48-as hősök. Tőle olyan részleteket hallhattak a diákok az eseményekről, épületekről, amelyeket csak az igazán avatottak tudnak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/forradalmi-kisvonatra-

Irodalmi programok a kulturális héten

Van annak hagyománya a kultúrtörténelemben, hogy írók, költők kávéházakban, klubokban, netán kocsmákban, írtak, dolgoztak, beszélték meg egymással alkotásaikat. Sepsiszentgyörgyön sem ritkaság, hogy író-olvasó találkozókat, felolvasó esteket tartanak nem szigorúan kulturális tevékenységhez köthető helyszíneken, és ez a tevékenység a városünnep alatt van „csúcsra járatva”. Idén sem lesz másképp.

Az idén, hosszabb kihagyás után, újra létrejövő Szent György Napok kultúrhetébe tagolódó eseményeket a Bod Péter Megyei Könyvtár és partnerei szervezik.

Forrás és részletek itt: https://www.szentgyorgynapok.ro/irodalmi-programok-a.../

 

 

--‘1848 emlékezete’– Ki mit tud? – a Gróf Mikó Imre Könyvtár történelmi projektversenye

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtárának már hagyományossá vált Ki mit tud? történelmi csapatversenyét idén az egészségi biztonság miatt rendhagyó módon szervezték meg, azaz a jelentkező csapatoknak egy videóprojektben kellett bemutatniuk, mit tudnak a forradalomról. A történelmi videós projektversenyt VII. osztályos diákcsapatok (osztályonként 4 tanuló) számára hirdették meg ‘1848 emlékezete’ – Ki mit tud? címmel, amelyre 2022. március 15-én 10 órakor került sor. A csapatok az előre elkészített videókat beküldték, majd azokat a megadott időpontban bemutatták a könyvtár facebook oldalán: https://www.facebook.com/498171870362973/photos/a.498584100321750/2010809245765887/

A versenykiírás szerint a legfontosabb a téma figyelembe vétele volt, ötletes csapatmunkákat vártak, amelyekben a jelentkezők fantáziája megmutatkozhatott. A lényeg az volt, hogy minél jobban feltáruljon benne az akkori történelmi helyzet, ismereteket közvetítsen. A két legérdekesebb videót bemutatták a könyvtár Facebook-oldalán.

Forrás: Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtára

https://www.facebook.com/Gr%C3%B3f-Mik%C3%B3-Imre-K%C3%B6nyvt%C3%A1r-498171870362973/

 

 

--Könyvtárat neveztek el Bogdán Lászlóról

2022. március 7-én névadó ünnepséget tartottak a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskolában. Az oktatási intézmény könyvtára a néhai Bogdán László író, újságíró nevét vette fel.

Az esemény előzménye, hogy Bogdán László özvegye, Bogdán Katalin – Majláth Attila rádiós műsorvezető javaslatára – kilencszáz kötetes könyvadománnyal lepte meg az iskolát, amelynek vezetősége ekképp mondott köszönetet a felajánlónak az önzetlen adományért.

A névadó ünnepséget az iskola dísztermében tartották számos helybeli érdeklődő jelenlétében. Bogdán Katalin után Kopacz Attila könyvkiadó, a néhai újságíró barátja osztotta meg a közönséggel néhány személyes emlékét, kezdve azzal, hogy miként ismerkedtek össze, miként kovácsolódott össze egy értelmiségiekből álló társaság, egy újságírói és írói műhely Sepsiszentgyörgyön, és hogyan jutottak el addig a pontig, hogy ő adta ki a könyveit. „Bogdán Lászlónak mintegy ötven kötete jelent meg eddig, de lesz folytatás” – hangsúlyozta.

Az ünnepség folyamán levetítettek egy rövidfilmet a névadóról, ugyanakkor az iskola diákjai, illetve az almási gyerekotthon növendékei – amely Majláth Attila otthona is volt – verses-zenés előadást mutattak be.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148364/konyvtarat-neveztek-el-bogdan-

 

 

--Papírból készítettek kokárdát Gyergyószentmiklóson

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban kisiskolásokat vártak 2022. március 15-én, hogy az 1848-as forradalomra emlékezve papírból készítsenek közösen kokárdát. Négy osztály vett részt a kézműves foglalkozáson, amelyen a történelmi eseményeket is felelevenítették. Szilágyi Andrea gyermekkönyvtáros köszöntötte a foglalkozásra érkezőket. Közösen elevenítették fel a történelmi eseményeket, a gyermekek a Nemzeti dal egy részletét is elszavalták. Szó esett arról is, hogy az első kokárdákat 1848 márciusában Petőfi Sándor és Jókai Mór is a kedvesétől kapta, illetve a gyermekek elmondták, mit jelképez a piros, a fehér és a zöld szín. Szerintük a piros a vér, a bátorság, az élet, a fehér a béke, a hűség, a zöld pedig a remény színe. Az interaktív történelmi visszatekintő után a kisiskolások papírból készítettek nagyméretű kokárdát. A foglalkozáson a gyergyószentmiklósi Vaskertes, Kós Károly és Fogarassy Mihály iskolák kisdiákjai vettek részt.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/papirbol-keszitettek-kokardat-gyergyoszentmikloson

 

 

--Ágtól ágig – koncert és könyvbemutató

Kettős rendezvény helyszíne volt 2022. március 4-én az alsócsernátoni református közösségi ház: Lackfi Dorottya Sinha Róbert gitárkíséretével előadott dalait követően mutatták be az Ágtól ágig című verseskötetet, Sántha Attila legújabb munkáját. A szerző beszélgetőtársa Deák Ferenc magyartanár volt, az est házigazdája Dimény-Haszmann Árpád költő, szerkesztő.

A Jelenlét című közös album dalai, zömmel megzenésített Lackfi János-versek csendültek fel a közel egyórás koncerten, de saját szerzemények is melegítették a nagyszámú hallgatóság szívét.

Mint kiderült, nem véletlenül tartották éppen Csernátonban a Sántha-kötet első bemutatóját: a szerző családja innen származik, és a könyvben szereplő események is itt, itteni emberekkel estek meg. Sántha Attila elmondta, időnek kellett eltelnie, amíg ráébredt, hogy milyen értéket jelentenek azok a történetek, amelyeket édesanyja újra és újra elmesélt, amelyek olyan emberek, események emlékét őrzik, akik másként rég kikoptak volna a kollektív emlékezetből. A család története rajzolódik ki ezekből, azoké az embereké, akikkel kapcsolatba került, de egyben a közösségé, tágabb értelemben egy egész koré, akár az utóbbi 150-200 évig visszamenően.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/agtol-

 

 

--A kitartás és az apró örömök könyve – Vencsel Katalin ditrói könyvbemutatója

Hosszú idő után ismét kulturális rendezvényen vehettek részt a gyergyóditróiak. Vencsel Katalin Eljön a nap, amikor… című kötetét ismerhették meg az érdeklődők 2022. március 22-én a helyi művelődési házban. A szerzővel Nagyálmos Ildikó szerkesztő, Kozma Bajkó Csilla mentálhigiénés szakember, Köllő Enikő könyvtáros és Puskás Elemér polgármester beszélgetett a meghitt hangulatú eseményen, amlyről a Hargita Népe napilap tudósított.

‘Puskás Elemér, Gyergyóditró polgármestere bevezetőjében elmondta: Katalin könyveiből erőt meríthetünk, töltekezhetünk, ha pozitív megerősítésre vágyunk, érdemes fellapoznunk írásait.

Köllő Enikő könyvtáros a művet méltatva elmondta: a kitartás és az apró örömök könyve ez, egy fejlődéstörténet, amelyben a szerző fontos felismerést fogalmaz meg, nevezetesen az adott helyzet elfogadását. Nem kis bátorság az a kitárulkozás, ahogy Vencsel Katalin életének pillanatait megosztja az olvasóval. Ezekben a pillanatokban vidámság, fájdalom, elkeseredés és bánat egyaránt van, de ott van a felismerés is, hogy minden élethelyzeten felül lehet kerekedni.’

Nagyálmos Ildikó, a könyv szerkesztője az előszó és a címre vonatkozó részlet felolvasásával indította a beszélgetést: ‘Van mit tanulnunk tőle! Olyan mélységekbe vezeti az olvasót, ahol magunkba nézve elgondolkodhatunk előítéleteinkről, ahol megtudhatjuk, milyen mozgássérültként élni a mindennapokat, kendőzés nélkül vállalja véleményét erről a vesztébe rohanó világról, az őt körülvevő emberekről, akik azt hiszik róla, más. Pedig éppen ugyanolyan hús-vér nő, mint bármelyikünk, csak sokkal nagyobb tapasztalattal, rálátással erre a semmi kis életre’ – áll a szerkesztő által fogalmazott előszóban.’

‘A pozitív hangvételű, de a nehézségeket is őszintén vállaló könyv önismereti út és motivációs írás egyben: egy középkorú, mozgássérült nő tart tükröt, ejt gondolkodóba, nyers humorral és őszinteséggel.

– Az élet megpróbáltatásai megerősítettek, de örömforrást jelentenek számomra az élet egyszerű pillanatai, azok az apró dolgok, amelyeket sokan észre sem vesznek – mondta el Vencsel Katalin a találkozón, megköszönve segítőinek, hogy elkísérik az íróvá válás útján.’

Forrás: https://hargitanepe.ro/a-kitartas-es-az-apro-oromok-konyve/

 

 

--Olvasmányos történelem

2022. március 15-én mutatták be Kovászna városában Hover Zsolt magyargyerőmonostori lelkipásztor Erdélyi szabadságharc 1848–49 – történelmi kalandregény című könyvét. Az író nem titkolt célja, olvasásra, történelmünk megismerésére buzdítani a fiatalabb nemzedéket mai elemekkel fűszerezett történelmi könyveivel.

A Fábián Ernő Népfőiskola által szervezett bemutatóra népes közönség gyűlt össze az Ignácz Rózsa-terembe, a jelenlévőket házigazdaként Balogh Zoltán esperes köszöntötte.

A történelmi háttérhez a szerző több könyvet, cikket, írást is feldolgozott, a bemutatón azonban három olyan szerzőt emelt ki, akik a leginkább hatással voltak a történetre: Egyed Ákos, aki, azon túl, hogy köteteivel segítette Hovert elindulni az úton, a kéziratot el is olvasta, útbaigazítást, tanácsokat adott a szerzőnek. Emellett Jakab Elek és Kővári László írásai segítettek sokat Hovernek, mindketten részt vettek a szabadságharcban személyesen, és mindketten írtak is erről.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/olvasmanyos-

 

 

--A Látó szerkesztői Szászrégenben

2022. február 28-án a szászrégeni Petru Maior városi könyvtár és a Humana Regun Egyesület szervezésében – a magyar sajtó napjának előzeteseként – a Látó szépirodalmi folyóiratot és szerkesztőit ismerhették meg a szászrégeniek. Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor voltak a könyvtár vendégei.

A jelenlévőket Menyei Ildikó könyvtáros, a Humana Regun Egyesület elnöke Batsányi János A látó című versével köszöntötte. Ezután Vida Gábor, az irodalmi folyóirat főszerkesztője vette át a szót. Beszélt a folyóirat történetéről, amelyet 1989 decemberében alapítottak az Igaz Szó folytatásaként. A szerkesztők két-két alkotást (vers és próza) olvastak fel: egyet a saját műveikből és egy vendégszöveget. A találkozó záróakkordjaként Böjte Lídia, a Kemény János Művelődési Társaság elnöke a múltbeli író-olvasó találkozókra, irodalmi estékre emlékezett. A rendezvény főtámogatója Magyarország kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap volt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/regenlato

 

 

--'Legyen mindenikben egy titok’ – Kézdi Imola Miniallűrök című kötetét mutatták be

‘Irodalom és még valami plusz’ – mondja Kézdi Imola első könyvéről Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő, aki azt tapasztalja, hogy a Koinónia kiadónál megjelent verseskötetekben mindig van valami kicsit más, egyféle többlet. A Jászai Mari-díjas erdélyi magyar színművésszel Balázs Imre József a Planetarium kávéházban beszélgetett, a Miniallűrök című debütkötet kolozsvári bemutatóján, 2022. március 10-én.

A Miniallűrök megjelenése előtt Kézdi Imola folyóiratközlések által már bemutatkozott az irodalmi színtéren. A kérdésre, hogy milyen váltásnak, újdonságnak érzékelte, hogy másoknak is megmutatta a szövegeit, sokáig nem tudott válaszolni. A járvány berobbanása utáni elcsendesedés, a ‘ha nincs színház, akkor mi van?’ feltörő, mardosó kérdése indította el ezt a folyamatot benne. A csend segítette elő, hogy meghallja ezeket a sorokat magában, amelyeket elmondása szerint korábban a színház zajától nem hallott meg. A könyv borítóját Orosz Annabella tervezte, a belső illusztrációk pedig Kézdi lányának, Rézinek a munkái – a miniatűr rajzokhoz születtek a Miniallűrök, s ezt a címet Kovács András Ferencnek köszönheti a szerző. A kötet 69 verset tartalmaz 200 szövegből kiválogatva, s ez a szám nagyon fontos volt az édesapja számára, aki éppen ennyi évesen hunyt el a közelmúltban. A szerző elmondta, hogy ezek a szövegek nem összegző, retrospektív jellegűek, hanem éppen valaminek a kezdetét jelentik – és közben a színház is visszatért.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/amikor-a-szinesz-verseket-ir-n-kezdi-imola-miniallurok-cimu-kotetet-mutattak-be-kolozsvaron

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Legyen-mindenikben-egy-titok-Kezdi-Imola-Miniallurok-cimu-kotetet-mutattak-be

 

 

--A hely tudósa – bemutatták a Szekernyés Jánost köszöntő könyvet

Szekernyés János temesvári helytörténész tavaly ünnepelte 80. születésnapját. Ebből az alkalomból a kolozsvári Művelődés folyóirat kiadója gondozásában, Szabó Zsolt, Borsi-Kálmán Béla és Bodó Barna által szerkesztett könyv jelent meg. A kötetben több aradi művész – például Kett Groza János, Kocsis Rudolf – is köszönti a nyolcvanéves Szekernyés Jánost. 2022. március 23-án Temesváron, az Új Ezredév Református Központ kamarazene- és kiállítóteremben, március 24-én Aradon, a Csiky Gergely főgimnáziumban is bemutatták a könyvet. A bemutatón a szerzőn kívül jelen volt felesége, Szekernyés Irén nyugalmazott tanárnő, a Nyugati Jelen egykori munkatársa, Szabó Zsolt és dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztői, akik a 80 esztendőt betöltő ünnepeltről és a könyvről beszéltek.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/szekernyes_janos_konyvbemutato.php

Forrás: https://hetiujszo.ro/konyvbemutato-a-hely-tudosa-emlekkonyv-szekernyes-janos-nyolcvanadik-szuletesnapjara/

 

 

--A Könczei nemzetség története

A Könczei nemzetség története című, közel 350 oldalas kötet útmutató kísérletként példaértékű és követendő minta mindenki számára, aki hasonló módon szeretné ősei emlékét a feledéstől megmenteni. Köntzey Tamás nemcsak nemzetségének állít emléket, de mindannyiunk számára az ön-azonosságtudat erősítésével és tovább éltetésével, a székely-magyarsághoz való feltétel nélküli ragaszkodás érzésének elmélyítésével mutat követendő irányt és példát.

Köntzey Tamás könyvének bemutatója 2022. március 26-án volt a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148607/a-konczei-nemzetseg-

 

 

--Emlékezés Hervay Gizellára

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központjában Hervay Gizella-kiállítás nyílt 2022. március 1-én. A kiállítás fő célja, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a 40 éve elhunyt erdélyi magyar költőre, íróra és műfordítóra.

‘Hervayt érdemes olvasni, hiszen túlmutat az úgynevezett női lírán, valami egyetemes emberit teremtve. Műfordítóként is lényegeset alkotott. Eme fordításokból jelentős az Ana Blandiana román költő és esszéíró verseinek magyar nyelvre való átültetése.’ – írja Borbé Levente, az iskola könyvtárosa, a kiállítás létrehozója.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/03/emlekezes-hervay-gizellara.html

 

 

--Puskás István két új kisregényét mutatták be Székelyudvarhelyen

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Székelyudvarhelyen élő Puskás István két új kisregénye. A marosvásárhelyi származású, könyvelőként ismert szerző tavalyi debütáló regénye, a Száz után két kisregénnyel jelentkezett. A két új kötet bemutatóját 2022. március 31-én tartották a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében. A szerzővel Katona Zoltán újságíró beszélgetett.

A négyláb című kisregény (a szerző szándékosan írta kisbetűvel a címet) egy család történetét dolgozza fel, míg a Reggel, ha sötét egy tipikus krimi, illetve pszichothriller. Új köteteiről így vall a szerző: ‘…fikció, de az életből táplálkozik. Nyilván, tapasztalat nélkül elég nehéz lenne megírni, viszont a női szereplők bőrébe bújni sem volt egyszerű. Hogy mennyire sikerült megfogalmazni az érzelmeiket, majd elmondják maguk a nők. (…) Megpróbáltam elképzelni a nők gondolkodásmódját, hogy lehetőleg ne a férfi mondanivalóját mondassam el velük női köntösbe bújtatva. (…) Első könyvemet harminc évig hordoztam a fejemben. A második térdműtétem után összeállt a kép, és megírtam. A négylábat tavaly tavasszal írtam meg, nagyjából egy hónap alatt, (…) tavaly szeptemberben nagyjából három hét alatt írtam meg a Reggel, ha sötét című thrilleremet. Mindkét könyvemben a főszereplők megakadt párkapcsolatokból érkeznek.’

Mindkét könyv olvasószerkesztője, szövegének gondozója Gagyi Katinka újságíró-szerkesztő-blogger, a könyveket a székelyudvarhelyi DTP Stúdió Molioris Kiadója készítette elő technikailag és adta ki.

Forrás: https://hargitanepe.ro/150274-2/

 

 

--Lapozz élményt! – Sepsi Book kortárs irodalmi fesztivál és könyvvásár

Sepsiszentgyörgyön idén első alkalommal szerveznek könyvvásárt, amelynek május 26. és 29. között a Sepsi Aréna ad otthont, A SepsiBook igazodik majd a könyvvásárok formai és tartalmi sajátosságaihoz, ám abban lesz egyedi, hogy kiemelten figyel a gyermek- és ifjúsági irodalomra, a kapcsolódó nemzedékekre, vagyis a családra – mondta el a beharangozó sajtótájékoztatón, 2022. március 23-án Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, a SepsiBook programigazgatója.

A kortárs irodalmi fesztivál jelmondata a ‘Lapozz élményt!’, és egybevág a könyvtár célkitűzésével, hogy biztosítsák az olvasói utánpótlást, ezért a könyvvásáron emberközelbe hozzák az irodalmat és alkalmat teremtenek az alkotókkal való személyes találkozásra, mondta Szonda Szabolcs.

Mivel az iskolai évzáró környékén szervezik a sepsiszentgyörgyi könyvvásárt, alkalmat biztosítanak kedvezményes könyvvásárlásra és dedikálásra is, hiszen olyan szerzőket hívtak meg a rendezvényre, akiket a könyvtár gyerek olvasói szeretnek és olvasnak, mondta Hollanda Andrea. A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár olvasószolgálatának vezetője szerint a Sepsi Book programjában van könyvbemutató, író-olvasó találkozó, vetélkedő, műhelymunka és pedagógusoknak szóló szakmai beszélgetés is. Egyaránt lesznek magyar és román programok, hiszen számítanak arra, hogy a helyiek mellett a szomszédos Brassó megyéből is bevonzzák a közönséget, másrészt a háromszéki irodalomkedvelők is figyelemmel kísérik a román kultúrát.

Hollanda Andrea elmondta, hogy a legkisebb gyerekeket J. Kovács Judit szórakoztatja a Kerekítő című ölbeli játékokkal és mondókákkal. Az óvodások Nyulász Péterrel és beszédfejlesztő mondókákkal találkozhatnak. A kisiskolások találkozhatnak Zalán Tiborral, A rettentő görög vitéz című mese szerzőjével és Zágoni Balázzsal, A fekete fény című kalandregény sorozat szerzőjével.

A sepsiszentgyörgyi könyvvásáron jelen lesz Somfai Anna is, akinek könyveit nagy számban olvassák a kiskamaszok, illetve Mészöly Ágnes, a Szabadlábon című ifjúsági regény szerzője, akit a középiskolások olvasnak szívesen. Emellett a Napsugár és a Cimbora erdélyi magyar gyermeklapok főszerkesztői, László Noémi és Farkas Kinga is jelen lesznek és mindannyian arra törekednek, hogy a könyvvásár résztvevőinek személyes élménnyé váljon az olvasás.

Szonda Szabolcs elmondta: a felnőttek számára meghívták Vida Gábort, az Egy dadogás története című könyv szerzőjét, akivel rendhagyó módon Lucian Mîndruță újságíró beszélget románul, de lesz irodalmi főzés is Cserna Szabó Andrással, Darida Benedekkel és Nyáry Krisztiánnal. A Sepsi Book keretében a Sepsi Arénában 24 standon több mint 30 könyvkiadó mutatkozik be.

Gombos Zoltán, az esemény programkoordinátora rámutatott, hogy színes lesz a zenei kínálat is, hiszen fellép a Klasszik Lasszó, a Bob és Bobek Orchestra, Berecz András, Huzella Péter, a Mozsikácska és a Mácsafej zenekarok. Emellett bemutatják a tavasszal megjelenő Erdélyi magyarock című kötetet, amely az erdélyi magyar rockegyüttesek 1970 és 2010 közti történetét dolgozza fel.

A sepsiszentgyörgyi könyvvásár programját és kiegészítő információkat a www.sepsibook.ro oldalon találják.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Lapozz-elmenyt-kortars-irodalmi-fesztivalt-es-konyvvasart-szerveznek-Sepsiszentgyorgyon

https://szekelyhon.ro/aktualis/lapozz-elmenyt-sepsibook-konyvvasar-es-kortars-irodalmi-fesztival

Sajtóvisszhangok: https://www.3szek.ro/load/cikk/148712/ismertettek-a-sepsibook-

https://www.hirmondo.ro/kultura/lapozz-elmenyt/

 

 

--Bitay Enikő akadémikus az EME új elnöke – díjazták Péntek János professzort

Bitay Enikő mérnök-informatikust, akadémikust, a Sapientia EMTE professzorát választotta meg elnökének az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 2022. március 26-i kolozsvári tisztújító közgyűlésén, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az új elnök Keszeg Vilmos néprajkutatót, egyetemi tanárt váltja e tisztségben. Az egyesület Teleki-díját Péntek János nyelvészprofesszor kapta.

A négy alelnöki tisztséget Bódizs György főorvos, Kerekes László nyugalmazott egyetemi tanár, Keszeg Vilmos néprajzkutató professzor és Sipos Gábor akadémikus, történész tölti be.

A közgyűlés alkalmával az Erdélyi Múzeum-Egyesület Teleki József-díját adományozta Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszornak, a magyar nyelv- és néprajztudomány és a tudományszervezés területén végzett kiemelkedő munkásságáért. A Teleki József tudományos díjat az EME és a Gróf Mikó Imre Alapítvány ítéli oda, és ötévente adják át.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bitay-eniko-akademikus-lett-az-erdelyi-muzeum-egyesulet-uj-elnoke

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Bitay-Eniko-mernok-informatikus-az-Erdelyi-Muzeum-Egyesulet-uj-elnoke

 

 

-- Bodor Ádám lesz a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége

Az Iskola Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Romániai Magyar Könyves Céh a tavalyi évhez hasonlóan 2022-ben is közösen szervezi meg június 9. és 12. között a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. A rendezvény központi helyszíne a kolozsvári Bánffy-palota, valamint a Vallásszabadság Háza és a Bulgakov Irodalmi Kávéház. A szervezők az elmúlt évek szellemében idén is azt tűzték ki célul, hogy az irodalom iránt érdeklődő kolozsvári közönség közvetlenül találkozhasson azokkal az írókkal és költőkkel, akik jelenleg meghatározó szerepet töltenek be a Kárpát-medencei magyar irodalomban. A rendezvény keretében adják át RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

Az idei Könyvhét díszvendége a Kossuth-díjas Bodor Ádám prózaíró, aki 1936-ban született Kolozsváron, nevéhez pedig olyan alkotások fűződnek, mint a Sinistra körzet, Az érsek látogatása vagy a Verhovina madarai. Életművével nem csupán az irodalom területén hozott létre maradandó értéket, hiszen novellái és regényei olyan filmrendezőket ihlettek meg, mint Gothár Péter, Fábri Zoltán vagy Bacsó Péter, ezzel Bodor Ádám a magyar filmtörténetben is jelentős szerepet játszik. További meghívottak, a teljesség igénye nélkül: Ugron Zsolna, Bartis Attila, Egyed Emese, Király László. Az idei Könyvhéten Tamási Áron születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek a meghirdetett Tamási-év keretében. A meghívottak névsorát az elkövetkező időszakban folyamatosan közlik a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét közösségi médiafelületein.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Junius-912-kozott-tartjak-meg-a-11-Kolozsvari-Unnepi-Konyvhetet

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/bodor-adam-lesz-a-konyves-szemle-diszvendege

 

 

--Kétnyelvű felirat a Maros Megyei Könyvtárban

Noha a dr. Bernády György polgármestersége alatt létesített marosvásárhelyi könyvtár és az annak helyet adó Kultúrpalota ezer szállal kötődik a magyar kultúrához, a több mint nyolc évvel ezelőtt szervezett centenáriumi ünnepségen az intézmény vezetője nem csak a márványtábla kapcsán feledkezett meg az épület és a benne helyet kapó művelődési intézmények magyar múltjáról.

A Maros Megyei Könyvtár vezetősége kénytelen volt kétnyelvűre cserélni az addigi egynyelvű márványtáblát, miután Kovács Mihály Levente, a megyei önkormányzat alelnöke a közigazgatási törvény és a normalitás betartására kérte fel Monica Avram igazgatónőt. A főkönyvtáros kilenc évvel ezelőtt, saját kezdeményezéséből állíttatott emléket az intézmény addigi összes igazgatójának – beleértve önmagát is. A bejárati folyosó falán egy olyan márványtáblát leplezett le, amelyen a korabeli igazgatók nevén kívül egyetlen magyar szó nem szerepelt.

A magyarságra nézve sértő módon elsült kezdeményezése és különösképpen annak megindoklása visszatetszést váltott ki az intézmény magyar munkatársaiból és a könyvtár látogatóiból. Az önkormányzat új alelnöke felkérte Monica Avramot egy új tábla megrendelésére. Ennek a szövege kétnyelvű, ráadásul Romániáé mellett Maros megye címerét is tartalmazza.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/sorra-btanulnak-magyarulr-a-marosvasarhelyi-kozintezmenyek-a-konyvtar-ketnyelvusitese-kilenc-evet-kesett

 

 

INTERJÚ

 

--Megerősödve szeretnék folytatni – interjú Szonda Szabolccsal

Az elmúlt évi tevékenységekről, a jelenlegi állapotról, jövőbeli elképzelésekről, tervekről, megvalósításokról és nehézségekről beszélgetett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával, Szonda Szabolccsal a Székely Hírmondó újságírója.

‘– A koronavírus okozta nehéz helyzetben már az is nagy eredménynek számít, hogy sikerült átvészelni egy újabb évet. Megtanultunk egyensúlyozni a megszorítások okozta akadályok és az ezek enyhülésével adódó lehetőségek között. Amikor az épületben nem fogadhattuk közönségünket, az ablakon keresztül szolgáltuk ki az olvasókat, vagy házhoz vittük a könyveket. Ezek kiválasztására már az internetes katalógusunkban is van lehetőség, felhasználói fiók létrehozását követően, de telefonon vagy e-mail-ben is be lehet jelenteni az igényt. A normális időkben megszokott 40-50 rendezvényből tavaly 30-at tudtunk megvalósítani, ami nem is olyan rossz arány. ‘– mondta el a tavalyi évről Szonda Szabolcs.

‘– A visszahozott könyvek hosszas karanténba helyezését elkerülendő, fertőtlenítő gépet vásároltunk. Széleskörű, a megye és Erdély határait Magyarország felé túllépő összefogást kovácsoltunk össze a Szívből jövő könyvajándék akciónkkal, a hátrányos sorú gyermekek olvasnivalóval történő ellátása érdekében. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekeket célzó tevékenységek megszervezésére, amely hálás és az utánpótlás biztosításában elengedhetetlen feladat, gondolok itt a Csodalámpa olvasóklubra, a Könyvkaland vetélkedőre és hasonló programjainkra. Ide sorolandó a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közös diákvetélkedő és olvasótábor, amelyet az elmúlt kilenc alkalomtól eltérően műhelytalálkozó formájában, de ugyanazt az élményt nyújtó módon sikerült lebonyolítani. A tinédzserek számára pedig beindítottuk a szabad beszélgetésekre alkalmat nyújtó olvasó- és filmklubot, ezzel megvalósítva rég dédelgetett elképzelésünket. Mindezek ellenére nem könnyű feladat a közönség visszacsalogatása, mert a járvány egyfajta befelé fordulást okozott az emberekben, amit talán nehezebb lesz leküzdeni, mint a vírust.’

(…) ‘2020-ban egyharmadával csökkent az aktív olvasóink száma 2019-hez viszonyítva. A tavaly újonnan beiratkozott 500, valamint a 3500 körüli aktív olvasónak és a megközelítőleg 33.000 könyvtárlátogatásnak köszönhetően jó irányú elmozdulás volt tapasztalható, de még mindig nem értük el a járvány előtti szintet.’

Ezen szeretnének változtatni – mondta az idei év terveiről Szonda Szabolcs: ‘– Például az első sepsiszentgyörgyi könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál megvalósításával, amelyen már hónapok óta dolgozunk, kezdeményező társszervezőként, több más intézménnyel. Erre május 26. és 29. között kerül sor SepsiBook elnevezéssel a Sepsi Arénában, élménynek szánt kínálattal és programmal.’

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/borvizforrasaink-mint-ertekek/

 

 

--Újszerű rendezvények, eredményes munka – interjú Vincze Csilla könyvtárigazgatóval

Eredményes évet tudhat maga mögött a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. A járvány új kihívások elé állította az intézmény munkatársait, de jó hatása is volt: egy sor újszerű rendezvénnyel állt elő az intézmény, melyek igen sikeresnek bizonyultak. Vincze Csillával, az intézmény igazgatójával a Hargita Népe napilap munkatársa beszélgetett:

‘– Miként zajlott a 2021-es esztendő a városi könyvtárban, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük?

– Nagyon megcsappant a könyvtárunk látogatottsága a világjárvány és az óvintézkedések, szabályok miatt. Mind a könyvkölcsönzés, mind a rendezvények látogatása kapcsán ezt tapasztaltuk. A belépés QR-kódhoz kötése eleve leszűkítette a látogatók körét, ugyanakkor féltek is az emberek a megbetegedéstől. De így is 12 697 könyvtárlátogatást jegyeztünk összesen. 2145 olvasónk van jelenleg, közülük 1562 rendszeresen kölcsönöz könyveket, 507-en vannak, akik tavaly csatlakoztak hozzánk, többségük gyerek. Az állomány is szépen bővült, 1638 dokumentummal lettünk gazdagabbak, amiből 1323 adomány, és 315 könyvet tudtunk saját költségvetésből beszerezni, ami nagy öröm, mert a korábbi években nem jutott erre ennyi pénz. (…)

A könyvtár számos rendezvényéről, újszerű programokról is beszámolt az igazgató, többek között az első alkalommal szervezett lovasprogramról, amely Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán címmel zajlott. ‘Lovakat lehetett megismerni a könyvtár udvarán, miközben a lovakkal kapcsolatos könyvkiállítás is megtekinthető volt. Délelőtt csoportosan jöttek az iskolások a Bajkó Kriszta lovasoktató és Gáll Katalin lovasterapeuta által tartott foglalkozásokra, délután Farkas Árpád lókiképző és lovasoktató mesélt az érdeklődőknek. Több mint háromszázan voltak lovat simogatni, etetni vagy lovagolni. Azért is tartjuk rendkívül sikeresnek ezt az eseményt, mert a következő napokban minden, lovakkal kapcsolatos könyvet kikölcsönöztek.’

‘– A könyvtár egy könyv kiadásával is büszkélkedhet, ez minek köszönhető?

– Igen, Hargita Megye Tanácsa támogatásával tudta a könyvtár megjelentetni Burján Emiltől a Földes László esztétikai előadásai című kötetet. A könyvbemutatón Bajna György ismertette a nagy tudású irodalmár esztétikáját, amit értékes gondolatokkal egészített ki Dézsi Zoltán, aki Burján Emil tevékenységét is méltatta. (…)’

‘– A gyergyói összművészeti fesztivál, az Egyfeszt első kiadásában is fontos szerepet játszott a könyvtár…

– Intézményünk udvarán kapott helyet a Színházi és könyvudvar, míg az épületben többek között kiállításnak adtunk helyet. Hasznunk is volt belőle, hiszen mindenki, aki könyvet mutatott be itt a négy nap alatt, hagyott nekünk is a kötetekből, így gazdagodott az állományunk.’

Forrás és a teljes interjú: https://hargitanepe.ro/ujszeru-rendezvenyek-eredmenyes-munka/

 

 

--A Székelykeresztúri Városi Könyvtár elmúlt évéről, terveiről – interjú Lőrinczi Edittel

Nem csökkent az olvasói kedv Székelykeresztúron az elmúlt években, csupán a könyvtár látogatóinak számában érezhető változás. Átalakultak a kölcsönzési szokások, a téka munkatársai pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy aki olvasni szeretne, az hozzájusson az áhított könyvhöz. Tervekből nincs hiány, remélik, az online mellett személyes jelenléttel is meghirdethetik programjaikat, és visszatérnek a régi kerékvágásba. A Hargita Népe tudósítója Lőrinczi Edit könyvtárvezetővel beszélgetett:

‘Kitartottak az olvasók a könyvtár és a könyvek szeretete mellett az elmúlt két évben is Székelykeresztúron, és talán még többen olvasnak, mint a járvány előtti időszakban. A statisztikai adatokat tekintve azonban nem olyan rózsás a helyzet, hiszen a beiratkozott olvasók száma csökkent. Ez ugyanis a székelykeresztúri téka esetében nagymértékben összefügg az óvodai és az iskolai csoportok látogatásaival, amelyek elmaradtak. (…) A járványidőszak és a lezárások hívták életre a könyvtár új szolgáltatását: telefonon és e-mailben is lehet könyvet kölcsönözni, a téka munkatársai önkéntes alapon juttatják el az igénylőkhöz.’

Lőrinczi Edit a könyvtári programokról is beszélt, elmondta, igyekeztek az elmúlt évben is megmozgatni a várost. Számos programot szerveztek, volt, amelyet csak online rendezhettek, de mindenik nagy népszerűségnek örvendett.

‘– Keresünk mindent, ami olvasásközeli, könyvközeli. Elővettük régi diavetítőinket, diafilmjeinket, azokat is kölcsönözzük az olvasóknak, kisgyerekeseknek remek esti program lehet.’

(…) Online mondott mesét a könyvtár követőinek Szász-Cserey Katalin firtosmartonosi lelkésznő, a lezárások előtti meseterápiás foglalkozások helyett. Receptversenyt hirdettek, amelyben a város legnépszerűbb hagyományos sütireceptjét keresték. A nyertes süti végül a darázsfészek lett. Mindezek mellett online szavalóversenyt hirdettek, amelynek igen nagy sikere volt, és határokon innen és túlról is bekapcsolódtak a kezdeményezésbe. Tavaly óta a Kájoni János Megyei Könyvtárral, a Molnár István Múzeummal és a város kulturális irodájával közösen egész Hargita megyére kiterjedő helyismereti, helytörténeti projektbe is bekapcsolódott a székelykeresztúri könyvtár, Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén címmel.’

’(…) az elmúlt évben néhány könyvbemutatót is tartottak, bár ezek száma messze elmaradt még a szokásosnak mondhatótól, de megünnepelték a magyar költészet napját, a magyar és a román kultúra napját, valamint a népmese napját is. (…) Számos versenyük van előkészítés alatt, és remélik, személyes jelenléttel is meg tudják már tartani eseményeiket. Ugyanakkor olyanok is vannak, amelyeket kimondottan online hirdetnek meg. Ilyen például a versmondó és versíró verseny, amelyek nagyon jól sikerültek az elmúlt években. A 2022–2023-as év Petőfi Sándor-emlékév, ezért idén több programmal is tisztelegnek a nagy költő előtt Székelykeresztúron.’

Forrás: https://hargitanepe.ro/konyvtarba-jarni-hasznos-kikapcsolodas/

 

 

--'A könyvtár nem raktár, közösségi tér’ – interjú Sándor Edit könyvtárossal

 ‘Sokan azt gondolnák, hogy a várostól messze, a falvakban nincs különleges szerepük a könyvtáraknak. Pedig ez nem így van, mert Hargita megyében több olyan községi könyvtár működik, amelyekről bátran kijelenthetjük, hogy ha nem lennének, akkor annyival szegényebbek lennének a falvak. A csíkszentdomokosi könyvtárat például idősek és fiatalok egyaránt látogatják, és a könyvtárosnak, Sándor Editnek köszönhetően nemcsak raktárként működik, hanem közösségi térként is.’

A Hargita Népe napilap új cikksorozata révén Hargita megyei községi könyvtárak életébe pillanthatunk be, elsőként Csíkszentdomokosra látogatott el Péter Ágnes újságíró. A teljes beszélgetés a Hargita Népe 2022. március 28-i számában olvasható. Részletek az interjúból:

‘‒ 1990-ben kezdtem a munkát. Akkoriban raktárszerű, elavult könyvtár volt Domokoson, nagyon sok tennivaló akadt. A férjem sokat segített, megjavítottuk a padlót, az ablakokat, kicseréltük a kályhát. Mivel az állomány elavult volt, igyekeztem új könyveket szerezni, de akkoriban nem volt sok lehetőségünk erre, így többnyire adományokból bővítettük az állományt. A magyarországi testvértelepülésektől és a faluból is kaptunk sok könyvet. Idővel egyre több rendezvényhez kapcsolódtunk, és mi magunk is szerveztünk vetélkedőket, hosszabb programokat. Bevallom, kezdetben nagyon nehéz volt, a körülmények is nehezítették a munkát, de úgy gondolom, hogy végül sikerült a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetből. Önkormányzati támogatással, a lakosok odaadásával és a pedagógusok segítségével elértük, hogy a könyvtárunk ne raktár legyen, hanem állandó használatban levő közösségi tér, ahova a legkisebbek és az idősek is szívesen jönnek.’

(…) ‒ ‘Az állományt folyamatosan újítottuk az elmúlt harminckét év alatt, és most már elmondhatom, hogy a Hargita megyei községi könyvtárak közül a miénk az egyik legjobban ellátott. Ez leginkább a helyi önkormányzatnak köszönhető, amely mindig biztosít keretet könyvvásárlásra, felszerelésekre, de folyamatosan kapunk adományokat is. Igyekeztem mindig a keresletnek megfelelően beszerezni az új könyveket (…) Azok a gyerekek, akik régen sok gyerekkönyvet kölcsönöztek, ma már világirodalmat olvasnak. Érdekes, hogy 2021-ben közel tíz százalékkal megnőtt az olvasók száma. Ez szerintem annak is betudható, hogy 2020-ban megújult a könyvtár, de a felújítási munkák miatt három hónapig, majd a járvány miatt pár hónapig zárva volt. Amikor újra kinyitottuk a könyvtárat, egyre többen érdeklődtek, és az olvasók számával együtt nőtt a kölcsönzött könyveké is.’

‘‒ Az elmúlt években sok programot szerveztek a könyvtárban, és csatlakoztak a Kájoni János Megyei Könyvtár projektjeihez is.

‒ Valóban, a könyvtári munka nekem túl kevés volt és túl egyhangú, ezért igyekeztem programokat becsempészni a mindennapokba. Előbb a nagykorúsítási ünnepséget szerveztem, négyhónapos próbafolyamat, majd az ünnepség következett, minden héten volt Meseszerda kisgyerekeknek és Csütörtöki Terefere a felnőtteknek, vers- és meseíró pályázat kicsiknek és nagyoknak. Rendhagyó könyvbemutatókat is szerveztünk-szervezünk, a tanulókat könyvtári bemutatóval, mesével várom. Mindig volt valami újdonság, és 2009-től már gyermekszínház is működött jó pár évig. Ebben az évben volt egy nagyobb esemény a könyvtárban, Benedek Elek apó emlékére nyolc hónapon át különböző tevékenységeket szerveztünk a gyerekeknek. A program végén mesefalut építettünk egy szép udvaron, és Kisbaconba is elmentünk. Ezután minden évben akadt valami olyan esemény, amelynek valamilyen pozitív hozadéka volt.’(…)

Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/a-konyvtar-nem-raktar-kozossegi-ter/

 

 

--Empátiagyakorlatok egy évtized mozgásában – Beszélgetés Balázs Imre József költővel

Hogyan kapcsolódik össze a nemzetközi avantgárd és a magyar szürrealizmus, és mikor fonódik össze gyermek-és felnőttvers? Sokoldalú ember, közéleti személyiség Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, szerkesztő, az egyike azoknak, akiket 2022-ben az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjjal tüntettek ki. Balázs Imre József egyetemi kutatói területen is tevékenykedik, a szürrealizmus magyar irodalmi jelenlétét vizsgálja. Nemrég könyve is megjelent erről, A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben címmel. Az elmúlt évtized sikereiről, alkotói folyamatokról és terveiről is kérdezte őt a Maszol.ro újságírója.

Forrás és a teljes interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Empatiagyakorlatok-egy-evtized-mozgasaban-Beszelgetes-Balazs-Imre-Jozsef-koltovel

 

 

KITEKINTŐ

 

-- Írók, költők, illusztrátorok fogtak össze az ukrajnai menekültekért

Jótékonysági árverést rendezett az ukrajnai menekültek megsegítésére a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum, a MISZJE - Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, illetve az EOGY - Evangélikus Országos Gyűjtemény, 2022. március 19-én, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban. Sorra gyűltek a felajánlások az ukrajnai menekülteket megsegítő irodalmi árverésre. A híres írók, költők, gyerekkönyvesek és felnőttkönyvesek dedikált könyveit, illetve kortárs illusztrátorok dedikált képeit kínáló jótékonysági akció teljes bevételét az ukrajnai menekültek segítésére fordítják a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Intézményének segítségével. Békés Pál örökösei az IBBY magyar nemzeti szekciója egykori elnökének immár klasszikussá vált köteteit ajánlották fel el a következő kísérőlevéllel: ‘Békés Pál személyesen már nem segíthet a háború elől menekülő gyerekeken, de meséivel igen. Kétbalkezes varázsló meséjének ereje teremt varázslatot a varázstalanított lakótelepen, és azt reméljük, hogy a Félőlény újra és újra megküzd a Kiserdőt körülvevő szörnyekkel. Mi most Palival együtt, ennyit tudunk tenni.’

Forrás: https://fidelio.hu/konyv/irok-koltok-illusztratorok-fogtak-ossze-az-ukrajnai-menekultekert-169645.html

 

 

--Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexei – kiállítás és kódexkatalógus

2022. március 11-én az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban nyílt kiállítás a 15. és 16. század kódexeiből, ahol például láthatjuk többek között a híres Bakócz-graduálét, ezt a kétkötetes, latin nyelvű pergamenkódexet a 15. század végéről, 16. század eleji fatáblás, barna bőrkötésben, sarok- és köldökveretekkel, és még sok minden mást is. A megnyitó rendezvény leglényegesebb eleme a most megjelent esztergomi kódexkatalógus bemutatása volt. Az eseményen Erdő Péter bíboros ismertette az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexeit leíró katalógust.

Egyszerűen fantasztikus élmény a mai ember számára egy középkori vagy éppen néhány kora újkori kódex látványa. Letűnt idők titkai tárulhatnak fel előttünk, ha nem is teljes mélységében, de legalább a felszínből megsejthetünk valamit.

A most megjelent esztergomi kódexkatalógus pontos címe: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei. A könyv-katalógus utolsó negyedében fakszimile minőségű színes illusztrációs gyűjteményt találhatunk a kiállított és a témában szereplő fontos kódexekből.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.magyarkurir.hu/hirek/-csak-azert-is-van-human-kultura-magyarorszagon-kodexkiallitas-nyilt-esztergomban

 

 

DÍJAK

 

--Kossuth-díjat kapott Király László költő, író, műfordító

A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.

‘A Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként’ kapta a Kossuth-díjat – írta az MTI.

Király László 1943. november 19-én született Sóváradon. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2021-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett. Bár költői világképének kialakulására hatott Ady, József Attila, Kassák, Weöres, Aragon lírája, kezdettől fogva a saját alkotói útját járta. A Kék farkasok (1972) című regénye, Az örök hó határa (1986) és az Elfelejtett hadsereg (1981) című verseskötete románul is megjelent. Éjféli esők címmel 1998-ban megjelent válogatott verseinek gyűjteménye.

Költészetében a kisebbségi lét kiszolgáltatottsága mellett a nemzedéki és nemzeti összetartozás lehetőségei jutnak visszatérően központi szerephez. Román, orosz, grúz, lengyel, bolgár, francia költők műveit fordítja magyarra. 1997-ben József Attila-, 2004-ben Magyar Művészetért, 2013-ban Arany János-díjat kapott. 2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjjal ismerték el. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadását 2022. március 14-én tartották a budapesti Országházban.

A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett költővel a kultúra.hu oldalon olvasható interjú:

https://kultura.hu/ha-nem-kepzelte-volna-maga-ele-az-olvasot-nem-irt-volna-egy-sort-sem-interju-kiraly-laszlo-iroval/

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/kossuth-dijjal-tuntettek-ki-kiraly-laszlo-erdelyi-koltot-muforditot

https://maszol.ro/kultura/Kossuth-dijjal-tuntettek-ki-Kiraly-Laszlo-erdelyi-koltot

https://www.helikon.ro/kiraly-laszlo-kossuth-dij/

 

 

--Átadták a 2022-es művészeti középdíjakat – 2022 József Attila-díjasai

Prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár kulturális középdíjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban.

Kiemelkedő színvonalú irodalmi, költői, írói, irodalomtörténészi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült: Gáspár Ferenc író, újságíró, szerkesztő, a Coldwell Könyvek Bt. ügyvezetője, Halmai Tamás költő, esszéista, szabadfoglalkozású irodalmár, Hodossy Gyula, költő, író, szerkesztő, a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó Dunaszerdahely igazgatója, Horváth László Imre költő, író, szerkesztő, a Kanizsay Dorottya Egészségügyi szakközépiskola és Gimnázium tanára, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Irodalomtudományi tanszék docense, Lakatos Mihály író, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője, Poós Zoltán költő, szerkesztő, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyermekirodalmi Centrum újságírója, Tomaji Attila költő, irodalomtörténész.

A névadó szellemiségéhez méltó, jelentős irodalmi alkotásért Gérecz Attila-díjban részesült: Regős Mátyás költő, író a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója.

Kiemelkedő történeti irodalmi tevékenysége elismeréseként Herczeg Ferenc-díjban részesült: Deák-Sárosi László, a Magyarságkutató Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, Mandics György tanár, költő, író, újságíró.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-2022-es-muveszeti-kozepdijakat.html

https://helyorseg.ma/rovat/hirek/helyorseg-koszontjuk-az-idei-jozsef-attila-dijasokat

 

 

--Rangos európai díjra jelölték Bodor Ádámot

Nyilvánosságra hozták az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) irodalmi díjának tíz regényből álló rövidlistáját, amelyen szerepel Bodor Ádám Verhovina madarai című kötete is – írja a Könyves Magazin. A regényt Peter Sherwood fordította angolra, és a Jantar Publishing adta ki. Az EBRD az irodalmi díjjal a legjobb, fordításban megjelent művekre akarja irányítani a figyelmet. A jelöltek abból a mintegy 40 országból kerülnek ki, ahol az EBRD aktív, Kelet-Európától Közép-Ázsiáig – a könyvek eredeti megjelenését figyelembe véve idén 8 nyelv képviselteti magát.

A díjjal 20 ezer eurós, vagyis nagyjából hét és fél millió forintos jutalom jár, a döntősök (a három szerző és a fordítóik) nevét 2022. május 16-án hozzák nyilvánosságra, a díjátadó ceremónia pedig valamikor június elején lesz, ahol majd a győztest is bejelentik.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/ebrd_bodor_adam_verhovina.html

https://24.hu/kultura/2022/03/25/bodor-adam-dij-irodalom-jeloles/

 

 

--Olga Tokarczuk és David Grossman is esélyes a Nemzetközi Booker-díjra

Közzétették az idei Nemzetközi Booker-díj hosszú listáját. Az 50 ezer font jutalommal járó elismerés esélyesei közt több olyan nevet is találunk, akik korábban már megkapták a díjat: Olga Tokarczuk és David Grossman is újrázhat idén. A díj történetében először pedig egy hindiről fordított könyv is szerepel a jelöltek közt. A rövid listát a tervek szerint 2022. április 7-én jelentik be, a győztest pedig május 26-án.

A Nemzetközi Booker-díjat évente adják át, és olyan, idegen nyelven publikált, majd angolra fordított szépirodalmi művet jutalmaznak vele, amely megjelent az Egyesült Királyságban és Írországban. Célja, hogy ezzel is ösztönözze az idegen nyelvű művek megjelenését, és támogassa a műfordítók munkáját. A díj egyenlő mértékben elismeri az író és a fordító teljesítményét is, és a vele járó 50 ezer fontot egyenlő mértékben osztják el közöttük.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/nemzetkozi_booker_dij_hosszu_lista_2022.html

 

 

--Megvan az idei Libri irodalmi díjak 10-es rövidlistája

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított díjakat az előző év legjobb magyar szépirodalmi könyvei nyerik el. A legjobb tízbe került idén Bartók Imre, Bödőcs Tibor, Danyi Zoltán, Gerlóczy Márton, Keresztury Tibor, Krasznahorkai László, Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Vonnák Diána és Závada Péter könyve.

A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2021-ben összesen 150 könyv felelt meg, a lista 49 kiadó könyveiből állt össze. Erről a hosszúlistáról választotta ki kedvenceit 2022 februárjában a Libri által felkért szakmai bizottság: 189 neves közéleti személyiség voksolt kedvenc könyveire, amelyeknek jó szívvel adná át idén a Libri irodalmi díjakat. Az így kialakult tízes listából az öttagú szakmai zsűri és a közönség választja majd ki azt a két könyvet, amelyek májusban megkapják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A nyertes könyvek szerzői 2-2 millió forintot és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást nyernek el.

Forrás: https://litera.hu/hirek/megvan-az-idei-libri-irodalmi-dijak-10-es-rovidlistaja.html

 

 

--A szülőföld gyarapodásáért tettek

Az 1848-as forradalom kezdetének évfordulóján dr. Áder János magyar államfő a legmagasabb kitüntetést adományozta négy arra érdemes háromszéki jeles embernek: Cserey Zoltánnak, József Álmosnak, Hervay Katalinnak, valamint a Barcaságot képviselő Nádudvary Györgynek. A kitüntetettek a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét Sepsiszentgyörgyön, a Fidelitas hotelben megtartott bensőséges ünnepélyen vették át Tóth László csíkszeredai főkonzultól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/a-szulofold-gyarapodasaert-

 

 

AJÁNLÓ

 

--Megjelent a Korunk márciusi száma: Közép-Európa

Közép-Európa témával közöl tanulmányokat a kolozsvári Korunk 2022. márciusi száma.

Németh László írja: ‘Mi, Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk.’

‘Az eltelt csaknem egy évszázad alatt Közép-Európa újra és újra témája lett különböző diszciplínák különböző kutatásainak. Közép-Európa fókusszal adtuk ki ezt a lapszámot, törekedve arra, hogy megjelenítsük e régió közelmúltját és jelenét, abban a komplexitásban, amelyben paradox középnek nevezhető. Történészi, közgazdasági, kisebbségtudományi, szociológiai és vallástudományi nézőpontból vizsgálódó szerzőket kértünk fel, természetesen a régió szépirodalmi történéseit sem hagyva figyelmen kívül.

Olyasféle kérdések izgattak bennünket, hogy milyen értelemben lehet ma Közép-Európáról beszélni, hol húzódnak határai a Nyugattal és a Kelettel szemben. Vannak-e olyan tartós jellegzetességei ennek a régiónak, amelyek tetten érhetők ma is? Mik azok a legfőbb témák, megoldásra váró feladatok, amelyek a régió adott dimenziójában a legsürgetőbbnek tűnnek? Milyen relevanciája van, és mik a határai az olyan elméleti megközelítéseknek, mint kompország, elkésett modernitás, nacionalizmus, populizmus, gyarmat stb.?’

Forrás: http://korunk.org/kozep-europa/

 

 

--Megjelent a Székelyföld márciusi száma

Megjelent a csíkszeredai Székelyföld folyóirat 2022/3. száma, amelyben verssel jelentkezik Balázs K. Attila, Demeter Arnold, Fecske Csaba, Földi Panna, Jász Attila, Markó Béla, Szabó Dárió, Szikra János, Tóháti Zsuzsa és Zalán Tibor. Fehér Imolától és Simonfy Józseftől Kétlelkes négykezeseket olvashatunk. Prózát publikál Bakó Enikő, Bangha Mónika, Erdei L. Tamás, Gere Nóra és Makó Ágnes. Tanulmányt Márkus Béla közöl A fuccsba ment puccs címmel, Cseres Tibor Foksányi szoros című kötete kapcsán. A Nobile Officiumban Oláh-Gál Elvira beszélgetése olvasható Géher Ferenccel, a Kornis család leszármazottjával.

A néprajzi rovatban két írás található: Balázs Lajostól a Csíkszentdomokos sorsforduló szokáskultúrája, az Erdélyi Magyar Értéktárban, illetve Mirk Szidónia-Kata: Kis csíki határőrök.

Az Irattárban Kiss László Én voltam az első Erdélyben – Gecse Dániel, a magnetizőr cimű orvostörténeti írása olvasható.

A Varázsszem filmes rovatban Ladó Ágota Mozi-, illetve olvasmányélmények és leányiskolai élet Csíkszeredában száz évvel ezelőtt címmel közöl tanulmányt. Recenziót Borsodi L. László közöl Jász Attila Bölénytakaró, avagy hogyan lehetsz indián című kötetéről, Borcsa János Markó Béla A haza milyen? című kötetéről, Borsodi L. László Markó Béla Egy mondat a szabadságról című kötetéről, Zsidó Ferenc pedig a Tamási Áron című monografikus képeskönyvről. Emellett ismét jelentkezik Fekete J. József Perifériáról betekintő című könyvszemle-rovata. A lapszámot Gagyi Botond munkái illusztrálják.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-a-Szekelyfold-marciusi-szama

 

 

--Megjelent az Újvárad márciusi száma

Többek között Háy János-szöveggel, a helyesírás szükségességét firtató írással, erdélyi független színházi társulatok vezetőivel készült interjúval és háborúellenes vezércikkel jelentkezik a nagyváradi Újvárad folyóirat márciusi száma. A szépirodalom rovat Szijj Ferenc, Molnár Zsolt és Vajna Ádám versei mellett Háy János, Kőrössi P. József és Lángh Júlia prózáját, valamint Tőzsér Árpád A sziklája az ő jószága című naplójegyzeteit kínálja. A Dialog/Párbeszéd rovatban Traian Ștef Mit tehettem volna című versét olvashatják, míg esszét Lakatos-Fleisz Katalin jegyez Útközben címmel. Vécsi Nagy Zoltán ajánlja az olvasó figyelmébe az IttMást – romániai magyar képzőművészet 1975 és 1989 között című sepsiszentgyörgyi tárlat anyagát. A Kell-e még a helyesírás kérdésre keresi a választ a Tandem rovatban Cs. Nagy Lajos és Magyari Sára.

Mayer Ágota a holokauszt oktatásának romániai nehézségeit foglalja össze. A média helyzetéről Cseke Péter Tamás faggatja az ismert román médiaszemélyiséget, Mircea Tomát.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-az-Ujvarad-marciusi-szama

 

 

--Hallgató a hátsó padban

Sokan gyűjtenek relikviákat. Ki régmúlt idők használati tárgyait, ki képeslapokat, egyéb tárgyi emlékeket. Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi tanárnő pedagógiai, oktatói pályájának emlékeit, dokumentumait. És ezeket időről időre rendezgeti, egybeszerkeszti és elénk tárja. Okulásul vagy felejtés ellen. Mert a múlt értékeiből építkezünk, hibáiból, torz mementóiból okulunk.

„Régi dokumentumokból válogatott töredékeket és ezek megértését segítő magyarázatokat tartalmaz a könyv. Az olvasónak közel 40 évet kell visszatérnie az időben: a törzsanyagot alkotó feljegyzések 1982–87 között készültek. A Hallgató a hátsó padban című, 2021-ben megjelent kötet az Anyanyelvi táborok Háromszéken, 1986–1991 című válogatásom testvérkönyve: abban az ünnepeinket mutattam be, ebben a magyartanítás és általában az iskolák hétköznapjait, pontosabban azt az erkölcsi állapotot, szakmai színvonalat, ahonnan az 1980-as évek háromszéki nyelvvédő mozgalma elindult. Kronológiailag is fordított a sorrend: az akkor legendás anyanyelvi táborok „diadalmenetét” – ami nem üdülést, hanem a korlátozó körülményeket kizáró, a magunk szabályaihoz igazított, egész napos munkát jelentett – háromévnyi terepmunka – helyzetfelmérés, tervezés, szervezés, kísérletezés – előzte meg, amelyről ez a gyűjtemény tájékoztat. A két könyv egymást kiegészítve nyújt hitelesebb képet a korabeli magyartanárok és tanítók munkájáról, melynek igazi tétje – az anyanyelv és nemzeti kultúránk védelme mellett – a gyermekeink védelme volt” – írja a szerző a Bevezetés – Iskolai hétköznapok fejezetben.

Rendhagyó módszertani kézikönyv, amely téren és időn átívelve napjaink tanári dilemmáit, vergődéseit is megmutatja. Nem csak magyartanárok számára!

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148349/hallgato-a-hatso-

 

 

--10 erdélyi magyar női szerző, akiket olvasunk

Az elmúlt években Erdélyben kiemelkedő irodalmi műveket írtak nők, tapasztaltabb és pályakezdő szerzők egyaránt. Tíz szerző, akikre figyelünk és akik inspirálnak bennünket, akiket olvasunk, jelen időben, folyamatosan – erről szól Sánta Miriám összeállítása, amely a Maszol portálon olvasható.

‘A nők által írt irodalom feldolgozott témáit sokszor az univerzális és a partikuláris között helyezik el a partikularitás javára. A témavilág egyedisége azonban mindig széleskörűen társadalmi beágyazottságú, legyen szó erőről, humorról, szégyenről, válságról, szeretetről, erőszakról, hitről vagy bátorságról.’

A cikkben bemutatott szerzők: Mátyus Melinda, Selyem Zsuzsa, Láng Orsolya, Kali Ágnes, Borcsa Imola, György Alida, László Noémi, Kemenes Henriette, Király Kinga Júlia, Mărcuțiu-Rácz Dóra.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/10-erdelyi-magyar-noi-szerzo-akiket-olvasunk

 

 

--10 magyar könyvújdonság, amit idén tavasszal érdemes beszerezni

A Könyves Magazin tíz olyan magyar könyvújdonságot gyűjtött össze, amit érdemes idén tavasszal elolvasni. Az ajánlóból szemlézünk:

Grecsó Krisztián legfrissebb novellásköte a Valami népi, amelynek történeteiben ‘a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők’. (Részlet a könyvből itt: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/grecso_krisztian_beleolvaso.html)

Száz évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Éppen ezért az idén Nemes Nagy Ágnes-emlékévet ünneplünk. Az alkalomból nemrég szabadtéri kiállítás nyílt és egy rendezvénysorozat is kapcsolódik a centenáriumhoz. A Jelenkornál egy Nemes Nagy Ágnes-album jelenik meg idén tavasszal. A hagyatékában fennmaradt fényképek felvillantják életének főbb szakaszait, nem éppen idilli gyerekkorától fiatalságán és küzdelmes alkotóévein át irodalmi szerepének kiteljesedéséig.

2021 nyarán az Elveszett kenyér című regényével Bruck Edith Olaszországban élő magyar író lett a Viareggio-Repaci irodalmi díj egyik győztese. A magyar származású, de 1955 óta Olaszországban élő költő, író, rendező ugyanezzel a könyvével tavaly bekerült a másik tekintélyes olasz irodalmi díj, a Premio Strega öt döntős írója közé is.

Az ajánlott kötetek között még szerepelnek a következő szerzők frissen megjelent könyvei: Haász János, Cserna-Szabó András, Örkény István, Erdős Virág, Nyáry Krisztián, Borbély Szilárd és Jászberényi Sándor.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/10_magyar_konyvujdonsag_2022_tavasz.html

 

 

--Az Isten láthatóképpen elősegél

A sepsiszentgyörgyi Hármas Alapítvány és H–Press Kft. kiadásában érdekes forráskötet jelent meg: Márk Attila árkosi énekvezér a helyi unitárius egyházközség levéltárában megtalálható két emlékiratot közli. Bevezetésként részletes tanulmányban foglalkozik az árkosi unitáriusok templom- és toronyépítési igyekezetének előzményeivel.

A kötet, amely olvasmányjellegén túl igazi forrásmunkának tekinthető, az „Árkosi nemes és vitézlő Lovas Katona”, Sepsiszék „hites Assesora” Barabás János, az emlékiratok szerzőjének rövid életrajzát is tartalmazza. A forrásközlést megelőző tanulmány, az árkosi templom, illetve a harangtorony 19. századi újjáépítése előtti történetéről szól, és Árkos község létrejötte előtti időkben használt Szentegyházas-dombi templommal kapcsolatos bizonytalan ismereteket tárja fel.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148735/az-isten-lathatokeppen-elosegel-

 

 

--A pszichopaták köztünk járnak

Merész és tanulságos könyvet írt Consuela Banciu sepsiszentgyörgyi pszichológus, terapeuta, A pszichopata az életemből címmel, amely egyelőre román nyelven olvasható, de nemsokára magyarul is megjelenik. Az önéletrajzi ihletésű, félig fiktív írás fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet.

A járvány ideje alatt kezdett írni Consuela Banciu pszichológus, aki praxisából, de saját életéből is merített eseményeket, érzéseket, először blog formájában közölve, majd könyvként is kiadva.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/a-pszichopatak-koztunk-

 

 

--'Az irodalom úgy működik, mint a vakcina’ – Nyáry Krisztián a Lírástudókban

A Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom című antológia összeállításakor az irodalmi igényesség érdekelte a szerkesztőt, Nyáry Krisztiánt, nem pedig a szerzők szexuális orientációja. Szabó T. Annának arról is mesél a Lírástudók podcastban, hogy miért lehetett az azonos neműek közti szerelem témája fontos például Örkény Istvánnak.

‘Nem lehet kivenni az értékes irodalmat a 17 évesek kezéből, bármilyen politikai szempont alapján sem’ – vallja az író, aki a műsorban Szabó T. Annának mesél a Nem kötelező 2. - Tiltott irodalom című antológia szerkesztési elveiről, személyes gondolatairól és azokról az irodalmi meglepetésekről is, amelyeket a kötet összeállítása adott.

Nyáry az irodalom működését a vakcina hatásmechanizmusához hasonlította, hiszen az irodalmi szövegek befogadása mások érzelmi tapasztalatain keresztül segít megérteni és feldolgozni a világot. Ilyenkor legyengített formában találkozunk olyan érzelmi alapszituációkkal, mint a szerelem, a halál vagy éppen a közösségi konfliktusok.

A beszélgetés során Szabó T. Anna felidézte azt a hiányt, amit számára a női irodalmi források meg nem léte jelentett kamaszkorában, hiszen nem tudta, hogyan kell női módra szerelmes verseket írni. Akkoriban Faludy György erotikus versei voltak rá felszabadító hatással. Hozzátette, hogy ennek a könyvnek az egyik legfontosabb szerepe, hogy segítse a szerelemről való igényes beszédet.

Nyáry Krisztián antológiájáról még itt olvashatunk: https://fidelio.hu/konyv/ujabb-konyv-ami-mehet-a-daraloba-169231.html

Forrás: https://fidelio.hu/konyv/az-irodalom-ugy-mukodik-mint-a-vakcina-nyary-krisztian-a-lirastudokban-169780.html

 

 

DIGITÁLIS TARTALMAK

 

--100 év – 100 könyv a magyar kisebbségi közösségek történetéről

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete (TKKI) honlapján érhető el a Bárdi Nándor történész által összeállított, magyar kisebbségi közösségek történetére vonatkozó szakirodalom.

‘Ebben az összeállításban az általam ismert kisebbségtörténeti szakirodalom legjavát gyűjtöttem össze, és döntően a munkák szakmai értékére figyeltem, kevésbé arra, hogy aktuális megjelenésüknek milyen jelentősége is lehetett. Így maradt el pl. a Medvetánc 1986-os Jelentések a határon túli magyarok helyzetéről különszáma összeállítása. Hasonlóképen kimaradtak a nem magyarul publikált könyvek mint pl. a Borsody István szerkesztette alapvető munka, a The Hungarians: A Divided Nation, 1988., és a sajátos szemszögből érdekes munkák, mint pl. a SMIKK által kiadott A kisebbségben élő magyarság kulturális élete a II. világháború után (1945–1980) 1979–1980. Szintén eltekintettem az erős kisebbségjogi (Balogh Artúr, Búza Barna, Flachbart Ernő, Herceg Géza, Bíró Gáspár) és etnodemográgfiai hagyománytól (Kovács Alajos, Rónai András, Révay József, Dányi Dezső, Nyárády R. Károly, Varga E. Árpád, Mirnics Károly). Billegő mérleg, de legalább együtt látjuk.’

Az összeállításban felsorolt munkák többsége digitális változatban elérhető, letölthető.

Forrás: https://kisebbsegkutato.tk.hu/100-ev-100-konyv-kisebbsegtortenet

 

 

--Petőfi-relikviák online: a ‘nemzet költőjének’ emberi arcát mutatja be a PIM

Korszerűen, sallangmentesen tiszteleg a 200 éve született Petőfi Sándor emléke előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új online kiállítása.

Az 1848-49-es forradalom első magyar pénzéből készült kanál, Petőfi házisapkája, a költőről fennmaradt egyetlen fénykép vagy a Nemzeti dal gótbetűvel nyomtatott német fordítása is megtekinthető a 200 Petőfi szabadon honlapon (https://200petofiszabadon.pim.hu/)

A PIM már korábban, a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé tette online Petőfi-kiállítását, a kéziratokat, leveleket, portrékat, köteteket, relikviákat tartalmazó weboldalt. Ugyanakkor a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a PIM állandó, hozzá kapcsolódó kiállítása is megújult a kortárs muzeológia irányvonalainak megfelelően – például nem kronologikus tárlatra számíthatnak a látogatók, hanem hívószavak, különböző témák és szimbólumok segítségével ismerhetik meg a költő életét.

A 2019-ben megrendezett, nagyszabású Petőfi-konferencia előadásaiból, legfrissebb kutatásaiból létrejött tanulmánykötet, a Kelj fel és járj, Petőfi Sándor! is egyúttal hozzáférhetővé vált a nagyközönség számára a PIM oldalán – ebben 1848 emlékezetét járják körül a kultúra különböző regisztereiben. Az 520 oldalas kötet négy nagy, központi témára épül fel: a Petőfi körül kialakult kultusz, halálának legendája, a 19. századi, valamint a 20. századi emlékezete feltárásának részleteiről olvashatunk.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Petofi-relikviak-online-a-nemzet-koltojenek-emberi-arcat-mutatja-be-a-PIM

 

 

ELHALÁLOZÁS

 

--Meghalt Szkárosi Endre költő

Hatvankilenc éves korában, 2022. március 23-án meghalt Szkárosi Endre költő, intermediális művész. A hírt a Tiszatáj osztotta meg honlapján, ahol Bíró József képverssel búcsúzott.

Szkárosi Endre, József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító 1952. május 28-án született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, majd később a bölcsészkaron, magyar-olasz szakon tanult. 1978-tól öt évig a Mozgó Világ szerkesztőségi tagja volt, majd a Lapkiadó munkatársa lett. 1984-ben megalapította a Szkárosi&Konnektor nevű művészeti koncertszínházat, ugyanebben az évben a József Attila Tudományegyetemen kezdett oktatni. Közben gondozta az Új Hölgyfutár című lap- és revüvállalkozást, amely a hazai párhuzamos kultúra, avantgárd irodalom és művészet nyomtatott, illetve élő színpadi fóruma volt. 1994-től az ELTE-n olasz irodalmat tanított: előbb docens, majd 2012 novemberétől egyetemi tanár lett. A 70-es évek óta jelentek meg versei, kritikái, jelentős tevékenységet fejtett ki az avantgárd irodalomban, a hangköltészet és a videóköltészet területén. 2018 májusában a Szépírók Társasága tisztújító közgyűlésén elnökké választották. Legutóbbi kötete, az Égzsák két éve jelent meg.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/meghalt_szkarosi_endre.html

https://litera.hu/hirek/meghalt-szkarosi-endre.html

 

 

--Elhunyt Soó Zöld Margit grafikusművész, festő, illusztrátor

Életének 91. évében, 2022. március 8-án elhunyt Soó Zöld Margit grafikusművész, festő, illusztrátor, Szolnay- és Munkácsy-díjas művész. 1962-től tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének és alapító tagja az 1994-ben újraalakult Barabás Miklós Céhnek.

1931. július 9-én született Kolozsváron. Tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte (1950–56). 1957-től nyugdíjazásáig grafikai szerkesztője volt a Napsugárnak. Ifjúsági regényeket, meséskönyveket, versesköteteket, tankönyveket illusztrált lírai hangvételű, a tiszta rajz és a színek erejére építő szövegképekkel. Számos egyéni kiállítása volt 1958-tól, legtöbbször Kolozsváron állították ki a munkáit, de Budapesten, Stockholmban, Sepsiszentgyörgyön is. 2008-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay Sándor-díjával tüntették ki, 2012-ben Munkácsy-díjjal, ugyanebben az évben Magyar Arany Érdemkereszttel.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-soo-zold-margit-kolozsvari-grafikus-festo-illusztrator

http://szabadsag.ro/-/meghalt-soo-zold-margit-grafikusmuvesz

 

 

--Elhunyt Mesterházi Márton műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész

Mesterházi Márton műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, egyetemi tanár és dramaturg 81 éves korában, 2022. március 15-én elhunyt.

‘Mesterházi Márton pályája az ELTE Angol-Amerikai Intézetének hallgatójaként indult, ahol magyar, angol és francia szakon tanult, diplomamunkáját Shelley-ről írta, kandidátusi tanulmányában pedig már O’Casey-vel foglalkozott. Az ír alkotó, Sean O’Casey műveit további két munkája is behatóan tárgyalta: monográfiát adott közzé személyéről (1983), valamint magyar jelenlétét és hatását is vizsgálta egy kötetben (1993)’ – foglalta össze tudományos pályáját a Fidelio. 2004-ig tartó, fél évszázados rádiós dramaturgi pályáján 1975 és 1984 közt részt vett a rádió Világszínpadának hangjáték-sorozatában, több mint 20 rádiójáték fűződik nevéhez, Euripidésztől O'Neillig. 1996-tól 2005-ig az ELTE-n drámatörténetet tanított, 1997 és 2005 között pedig a debreceni egyetemen vezetett műfordító szemináriumot is. Fordításai közt szerepelnek többek közt John Arden és J. M. Synge drámái, David Hare, Ian McEwan és Kipling munkái, de közreadott hangjáték-válogatást is, Csataszimfónia címmel.

Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-mesterhazi-marton.html

 

 

IN MEMORIAM

 

--550 éve hunyt el Janus Pannonius pécsi püspök és humanista költő

550 éve, 1472. március 27-én hunyt el az egykori főpásztor, egyben humanista költő, akinek a sírja a pécsi székesegyház altemplomában található. Janus Pannonius politikai és egyházi pályafutása mellett a magyar irodalom reneszánsz korszakának legjelentősebb költője lett, az országban a humanizmus széles körű elterjedése az ő nevéhez köthető.

Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetőjének megemlékező írását tette közzé a Magyar Kurír. A tudományos igényességgel adatolt eredeti írás a Pécsi Egyházmegye honlapján olvasható: https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/4918-550-eve-hunyt-el-iii-janos-pecsi-puspok-a-humanista-koltore-janus-pannoniusra-emlekezunk

Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/550-eve-hunyt-el-janus-pannonius-pecsi-puspok-es-humanista-kolto

Via: Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista

 

 

--Metafizika és szenvedély – 125 éve született Hamvas Béla

A 20. századi magyar gondolkodás és irodalom egyik legkiemelkedőbb és máig megkerülhetetlen hatású alakja Hamvas Béla. A posztumusz Kossuth-díjas író, esszéista, filozófus születésének 125. évfordulója alkalmából Hamvas-szövegekből válogatott a Fidelio.hu.

Hamvas Béla 1897. március 23-án született Eperjesen. Élete és életműve máig csak bizonyos olvasói rétegek számára vált ismertté, noha személye és gondolatai, írói munkássága megkerülhetetlen a magyar kultúrában – mégis, nehéz besorolni bármilyen egynemű kategóriába. Akik szeretik, azoknak napi olvasmány és útmutatás, akik még nem ismerik, azoknak felfedezendő univerzum. Különleges sorsa és páratlan szellemi látótere, hite, műveltsége és írói, nyelvi zsenialitása szellemi örökségünk legnagyobb alakjai közé emelik.

Önmagát így mutatja be az Anthologia Humana című kötetéhez írt önrecenziójának-öninterjújának egy rövid részletében:

‘Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek. Írásainak feltűnő jellege, hogy egészen egyszerű dolgokat, úgy látszik, elvontan, viszont egészen elvont dolgokat hihetetlen egyszerűséggel, közvetlenül és világosan fejez ki.’

Forrás és a teljes cikk itt: https://fidelio.hu/konyv/metafizika-es-szenvedely-125-eve-szuletett-hamvas-bela-169798.html

 

 

--Az ember az útról - 100 éve született Jack Kerouac

Amerika egyik hangja volt több évtizeddel ezelőtt: egy ember és egy nagyon híres könyv, amely mellett többi műve eltörpült. Hibái ellenére ma is jó olvasni az Útont, a régi fordítást, az újat forgatva pedig talán még közelebb kerülünk az érzéshez, a belső szabadság megéléséhez.

Száz éve, 1922. március 12-én született Jack Kerouac. A Massachusetts állambeli Lowellben, Boston mellett, szülei Kanadából bevándorolt franciák voltak – a kis Jack-et még Jean-Louis Lebris de Kerouac néven anyakönyvezték, gyermekkorában nem is tudott angolul. Ahhoz, hogy néhány évtized múlva amerikaiak és angolul értők milliói olvassák a regényét.

Katona Zoltán emlékező írása a Liget portálon: https://liget.ro/studio/az-ember-az-utrol-szaz-eve-szuletett-jack-kerouac

A Könyves Magazin oldalán olvasható megemlékező cikk: https://konyvesmagazin.hu/nagy/jack_kerouac_uton_100.html

 

 

Szerkesztők:

 

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.