ReMeK-e-hírlevél

XVI. évf., 2021/11. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

TARTALOM

 

AKTUÁLIS

--Új szolgáltatással bővült a Digitális Irodalmi Akadémia

HAZAI

--Kvízjátékot, szavalóversenyt és könyvbemutatót szerveztek Gyergyószentmiklóson

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--Online szakmai értekezlet az erdélyi magyar iskolai könyvtárosoknak

--Kriza János Mesemondó Verseny Arad megyében is

--Barangolás a mesék világában

--A valóság feltárója

--Cölibátus és szerelem kereszttüzében

--Álmok álmodói, emlékek éltetői - Csinta Samu könyvének bemutatója

--Kalandregény a szabadságharcról

--Többet olvasnak a fiatal nők

--A város is támogatja a Szatmár Megyei Könyvtárat

--Kettős könyvbemutató Marosszentgyörgyön

--Könyvbemutatók a Teleki Téka szervezésében

--Százéves a Kiáltó szó

--Könyvajándék a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak

--Könyvtárban segítenek letölteni az uniós Covid-igazolványt

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Monostori Imre irodalomtörténész

--Meghalt Kálmán László nyelvész

--Meghalt Kálmán C. György irodalomtörténész és -kritikus

--Meghalt a flow fogalmát megalkotó Csíkszentmihályi Mihály

--Elhunyt Zelei Miklós író

DÍJAK

--Abdulrazak Gurnah regényíró kapta az irodalmi Nobel-díjat

--Merítés-díjak – 2021

--Átadták a Székelyföld folyóirat díjait

--Markó Béla és Novák Ferenc Tata kapja a Kriterion-koszorút

--Andrei Dósát és Szonda Szabolcsot díjazták Marosvásárhelyen

--Halász Rita kapta az idei Margó-díjat

--Oláh Andrást és György Attilát díjazta a Magyar Művészeti Akadémia

--Árkossy István kapta a Magyar Írószövetség Arany János-díját

--Egy nő kapta az egymillió eurós irodalmi díjat, aztán kiderült róla, hogy valójában három férfi

--A Szépíró-díjak idei kitüntetettjei

AJÁNLÓ

--Mikó Imre szerelmi levelezése

--Müller Péter: Anyám titkos könyve

--Három tudományos kötet jelent meg emlékévekhez kapcsolódva

--Versek a Trianon-centenárium alkalmából

--Székely Könyvtár-újdonságok

--Sugárút: megjelent az őszi szám

KITEKINTŐ

--Nem adja fel a kabuli könyvesboltos

--Véget ért az idei „Könyvtár, ami összeköt”

INTERJÚ

--Miklóssi Szabó István: „Sokan úgy szeretnek, hogy az fáj”

--H. Szabó Gyula: „Minden könyvnek megvan a maga története…”

--Láng Zsolt: Ami a zenében az opera, az az irodalomban a regény

--Beszélgetés egy beszélgetéskötetről – Bodor Ádám a Margón

MOZAIK

--Zsebben hordott e-olvasó vs. polcon gyűjtött házi könyvtár – Az e-book előnyei és hátrányai

 

 

AKTUÁLIS

--Új szolgáltatással bővült a Digitális Irodalmi Akadémia

Új szolgáltatással bővült a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezentúl a legjelentősebb klasszikus magyar szépirodalmi alkotások is ingyenesen hozzáférhetővé válnak a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) digitális könyvtárában.

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA, www.dia.hu) honlapján eddig 140 kortárs, illetve elhunyt, de még szerzői jogvédelem alá eső író, költő életművét érhették el az olvasók.

A PIM és az Osiris kiadó együttműködésének eredményeként a következő évek során a kiadó könyvsorozatainak (Osiris Klasszikusok, Millenniumi Könyvtár, Diákkönyvtár) csaknem 250 kötete válik elérhetővé a honlapon. A digitális tartalom folyamatosan bővülni fog, a kiadó pedig folytatja a sorozat köteteinek megjelentetését. A digitális könyvtárban már hozzáférhető a projekt első 50 könyvének teljes szöveganyaga.

Forrás: https://kultura.hu/uj-szolgaltatassal-bovult-a-digitalis-irodalmi-

Az Osiris Klasszikusok sorozatról Radics Pétert, a projekt vezetőjét kérdezték – forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/klasszikusok-digitalisan-interju-radics-peterrel/

 

 

HAZAI

--Kvízjátékot, szavalóversenyt és könyvbemutatót szerveztek Gyergyószentmiklóson

Rendkívül tanulságos és érdekes kvízjátékot állítottak össze a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Az ötfordulós játék során összesen ötven kérdést kellett megválaszolni, bármikor be lehetett kapcsolódni 2021. október 10-ig. Az alsó korhatár 14 év volt. Október 1. és 5. között naponta voltak fordulók. Az első tíz kérdés Gyergyószentmiklósról szólt, a 2. napon Remete és Ditró, majd Szárhegy és Alfalu, a 4. napon Csomafalva és Újfalu, végül pedig Gyilkostó, Marosfő és Vasláb került a középpontba. Úgy állították össze a kérdéseket, hogy kiemeljék az adott település helyi sajátosságait. A kérdések természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági, kulturális, vallási vonatkozásúak, illetve neves személyiségekkel kapcsolatosak voltak – részletezte Szakács Rita könyvtáros. A játék kiértékelése október 14-én zajlott le, a Székelyföld Napok keretében.

A könyvtár szavalóversenyt is szervezett középiskolásoknak, az aradi vértanúk emlékére. A gyergyószentmiklósi líceumok magyarszakos tanáraival közösen választották ki a két kötelező verset. A 9-10. osztályosoknak Ady Endre Október 6, a 11-12. osztályosoknak Tompa Mihály 1848 című versét kellett elszavalniuk. „Igyekszünk a szépirodalmat összekapcsolni a jeles történelmi eseményekkel. Célunk, hogy a magyarságtudatot erősítsük a fiatalokban” – hangsúlyozta Csergő Aliz könyvtáros, programfelelős. A versenyt ünnepséggel egybekötve 2021. október 8-án tartották. Ennek részeként Kastal Otília, a Salamon Ernő Gimnázium magyarszakos tanára az 1848-as eseményekről irodalmi megközelítésből tartott előadást, Portik Zsolt, a Fogarasy Mihály Műszaki Középiskola történelemtanára pedig felelevenítette a jövőformáló történelmi esemény érdekességeit.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kvizjatekot-szavaloversenyt-szerveznek

2021. október 13-án került sor a könyvtárban Zsigmond Enikő A Hargita-hegység turistakalauza című útikönyvének bemutatójára.

A rendezvényen a szerző ritkaságszámba menő információkat osztott meg a jelenlévőkkel, akiket a borvíztöltődék létrehozásának történetébe is beavattott. A könyvbemutató a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatával partnerségben valósult meg, a Székelyföld Napok keretében.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar

 

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Kétféle igazság létezik

Trianon másodszor – az 1947-es párizsi békeszerződés címmel tartott rendhagyó „leckét” Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyarországi történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja 2021. október 4-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözlő szavai után Magyarosi Sándor történész ismertette tömören a Székelyföld folyóirat meghívására Csíkszeredába érkezett és Sepsiszentgyörgyre is ellátogató tudóst. Ennek során elárulta, hogy a Zsidó Ferenc főszerkesztő nevével fémjelzett folyóirat ebben az esztendőben Romsics Ignácnak adományozta a Székelyföld-díjat.

Érzelemmentes, nagy ívű előadása során Romsics Ignác rámutatott arra, hogy az első világháború után Magyarország megcsonkítását elsősorban a franciáknak, a második után pedig az oroszoknak „köszönhetjük.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/ketfele-igazsag-l

Könyv- és albumbemutató: Gúnyhatár

A Gúnyhatár – Léphaft karikatúrák körülírva című, rendhagyó könyv és képzőművészeti album bemutatására került sor 2021. október 6-án Sepsiszentgyörgyön, a könyvtár Gábor Áron-termében.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által idén kiadott kötet példa nélküli együttgondolkodással, összefogással valósult meg. Az album közli Léphaft Pál jeles vajdasági karikaturista 52, gúnyhatáron inneni rajzát, amelyekhez tíz országból 52 magyar újságíró egy-egy szösszenetet írt.

A bemutatón jelen volt Galbács Pál, a könyv ötletgazdája, Ambrus Attila, a kötet szerkesztője, Bedő Zoltán és Szekeres Attila, a SZMÚE elnöke, illetve külkapcsolati megbízottja, több szerzőtárs, a technika segítségével pedig élőben bekapcsolódott Léphaft Pál, akinek karikatúráit kivetítve is bemutatták.

Léphaft Pál a maga során szeretettel üdvözölte és „lelki karjaival megölelte” az írott és rajzolt szónak a könyvbemutatón jelenlévő ismerőit és barátait. Nem rejtette véka alá, hogy nagyon örül a kötet megszületésének és megjelenésének, hiszen ez együttgondolkodni és cselekedni tudó egyénekből álló csapatmunka eredménye. Ugyanakkor a világháló korában is fontosnak tartja a könyvek létét, mert egykori irodalomtörténész tanárával együtt vallja, hogy „a könyvet akkor is meg kell írni és ki kell adni, ha csak egyvalaki fogja majd fellapozni és elolvasni.”

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/osszefogas-egy-cel-

Fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/.../4594-

Mesés olvasójáték sepsiszentgyörgyi negyedik osztályosoknak

A Bod Péter Megyei Könyvtár idén is megszervezte mesés olvasójátékát, amelyre sepsiszentgyörgyi negyedikes tanulók jelentkezését várták. Az online vetélkedő formájában meghirdetett játék 2021 októberének első hetében indult, és három kreatív fordulóból állt.

A vetélkedőre október 21-ig, az első forduló megoldásának beküldésével lehetett benevezni. A megmérettetés gyakorlatait Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című könyvének szövegei alapján állították össze. A kötet egy-egy példányát az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően a sepsiszentgyörgyi negyedik osztályok ajándékba kaphatták.

Forrás: https://www.kmkt.ro/meses-olvasojatek-sepsiszentgyorgyi-negyedik-osztalyosoknak

Újra Könyvkaland!

A Bod Péter Megyei Könyvtár háromszéki és Brassó megyei gimnáziumi tanulók jelentkezését várja Könyvkaland című olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének idei kiadására.

Az online versenyen 2021. október 19. és december 14. között háromtagú, 5–6. és 6–7. osztályos diákokból álló csapatok vehetnek részt. A résztvevőknek két fordulóban a megadott olvasmányok alapján összeállított feladatlapokra kell válaszolniuk, majd közülük a legjobban teljesítőknek a döntő feladványait kell megoldaniuk.

Jelentkezni 2021. november 2-ig az első feladatlap megoldásainak beküldésével lehet, e-mailben, a konyvkaland58@gmail.com címen.

Forrás és tudnivalók a vetélkedőről, részvételről itt: https://kmkt.ro/ujra-indul-a-konyvkaland

Az irodalom avatott tolmácsolói

Egyszerre négy könyvet tettek le az asztalra a szombathelyi Savaria University Press képviseletében Sepsiszentgyörgyön vendégeskedő szerkesztők, akik a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívására 2021. október 13-án mutatták be munkájuk legutóbbi gyümölcsei közül azokat, amelyeknek erdélyi vonatkozásai is vannak. Érdekes, értékes művek, amelyek az irodalom által visznek közelebb egymás és magunk megértéséhez.

A könyvbemutató magyarországi meghívottai Fűzfa Balázs irodalomtörténész és Süth Gabriella tanárnő voltak, mindketten szerkesztői és tördelői minőségben is képviselve a szombathelyi egyetem oktatóinak és hallgatóinak publikációs lehetőséget biztosító Savaria University Press-t.

A Süth Gabriella által elsőként bemutatott könyvecske igazi kuriózum, amelynek helyi kapcsolódásai is vannak. Fűzfa Balázs, aki a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vendégtanára, hallgatóinak jól sikerült félévi dolgozatait szerkesztette egy kötetbe 40 pillanatkép címmel.

A Sejtjeimbe vackolódó föld című antológiáról ugyancsak Süth Gabriella mesélt. Ez többnyire nagynevű szerzők tollából született tanulmányok klasszikus formájú kötete, amelyben a határon túli magyar irodalomról, nyelvről, kultúráról szóló írások jelentek meg. Kilenc régióba sorolták be a szerzőket születésük, lakóhelyük szerint, és olyan írók is megjelennek a gyűjteményben, akik jelenleg Magyarországon élnek, mégis Erdélyhez sorolták őket, mert „szívükben, lelkükben, identitásukban inkább ehhez a tájhoz kötődnek”. Egy rendkívül színes, sokoldalú és igencsak tekintélyes könyvről van szó, amely több mint hatszáz oldal, nagy formátumban, Szendiszűcs István válogatott fehér-fekete fotói illusztrálják. A hátoldalon Markó Béla A haza milyen? című versét emelték ki, amelyet fel is olvasott Süth Gabriella.

Szonda Szabolcs két verse is megjelent a kötetben, ezeket ő maga olvasta fel, mesélve azok megírásának körülményeiről is.

Láng Gusztáv Dsida-monográfiájának kibővített változata mellett sok új tanulmányt tartalmaz a Dsida Jenő költészete című könyv, amelyet szerzőjének, a kolozsvári származású, még az ún. forradalom előtt áttelepedett professzornak 85. születésnapjára jelentettek meg. Láng Gusztáv Szerb Antal mellett egyike azoknak, akik „olvasható irodalomtörténetet írnak”, mondta Fűzfa Balázs, aki utoljára és legrövidebben a saját, Létezésformák című kötetét mutatta be. Ebben leírt előadások, esszék, interjúk által érzékelteti, hogy „az elmúlt négy évben mit csinált az irodalom környékén. „Az emberiség legnagyobb találmánya a nyelv, ez a legfontosabb otthonunk… Minden nyelvi gesztus azért születik, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Minden betű azért íródik le, mert valamit az élet lényegéről szeretne elmondani” – mondta meggyőződéssel Fűzfa Balázs.

A könyvbemutatót a Plugor Sándor Művészeti Líceum fuvola-kamaraegyüttesének (Máthé Izabella, Sebestyén-Lázár Kata és művészeti vezetőjük, Császár Katalin tanárnő) zenei momentumai tették még emlékezetesebbé.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-irodalom-avatott-tolmacsoloi/

https://www.3szek.ro/load/cikk/145052/legnagyobb-talalmanyunk-a-nyelv-negyes-

 

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Hargita – táj, ember, történet: vetélkedőt hirdet

A Kájoni János Megyei Könyvtár három korcsoport számára hirdet többfordulós vetélkedőt 2021 októberében, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A verseny résztvevői változatos feladatok által jobban megismerhetik Hargita megye és települései földrajzi tájait, különleges természeti értékeit, nevezetes épületeit, templomokat, várakat, és más nevezetességeket, új ismereteket szerezhetnek a térség történetéről, hagyományairól, neves személyiségeiről.

A vetélkedő célja ráirányítani a figyelmet Hargita megye kulturális, építészeti és természeti örökségének megőrzésére és továbbörökítésére, a térségben élő fiatal és idős generációk körében egyaránt. A jelentkezők Hargita megye földrajzával, történelmével kapcsolatosan mérhetik össze tudásukat: a megye általános és középiskoláiból háromtagú csapatokat várnak, a felnőttek egyénileg jelentkezhetnek. A jelentkezés feltétele a megadott linkeken található online feladatlapok kitöltése és elküldése. A beküldés határideje: 2021. november 11.

Forrás és a felhívás teljes szövege, valamint az online feladatlapok itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1002/hargita--taj-ember-tortenet---vetelkedo-

Új adatok a csíki harangtornyokról – Botár István régész előadása

A 12. Székelyföld Napok eseménysorozatának részeként Botár István régész előadásán vehettek részt az érdeklődők 2021. október 14-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az előadó régészeti kutatásainak eredményeként a Csíki medence számos településének, templomának történetéről rendelkezünk új adatokkal. Új módszereket is alkalmazó vizsgálódásai más megvilágításba helyezik eddigi ismereteinket, például a harangtornyok korát tekintve. Kiderült az előadásból az is, hogy a templomok története sokkal változatosabb, színesebb, mint gondolnánk. Az érdekes, adatgazdag előadást vetítéssel illusztrálta Botár István, a jelenlevők két rövidfilmet is láthattak a csíkszentimrei plébániatemplom harangtornyának kutatásáról. A dendrokronológiai kutatás egyértelművé tette, hogy ez a harangtorony valóban a középkorban, a 15. században épült. A vizsgálatok alapján bizonyíthatóan a csíki térségben ez a legkorábbi torony, valószínűleg 1463-ban fejezték be az építését. Az előadás után interaktív játék következett, az elhangzottak alapján tett fel kérdéseket az előadó a közönségnek, a helyesen válaszolókat a könyvtár kis ajándékban részesítette.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1001/uj-adatok-a-csiki-harangtornyokrol

Halász Péter néprajzkutató legújabb tanulmánykötetét mutatták be

‘Ninc ki gondot üszeljen ránk’ címmel a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság és a budapesti Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb kötete, amelyben a moldvai magyarokkal foglalkozó írásaiból közöl válogatást. A 12. Székelyföld Napok eseményeinek sorában, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2021. október 13-án dr. Balázs Lajos beszélgetett a szerzővel, a kötet bemutatóján.

Bevezetésként a pusztinai születésű Katona Alina énekelt bukovinai népdalokat. Dr. Balázs Lajos köszöntötte a jelenlevőket, és elmondta: a kötet négy nagyobb fejezetből áll, a benne levő tanulmányok összefonódnak a moldvai magyarok történelmével. Ugyanakkor a moldvai magyarok paraszti életmódjával kapcsolatos dolgozatok is megtalálhatók a kötetben, könyvrecenziók és a moldvai magyarság kutatásának történetével kapcsolatos tudományos írások is. Dr. Balázs Lajos szerint Halász Péter a csángók apostola, írásai tudósítanak a kultúrájukról, de annak mindig más-más oldaláról. Örökmozgó embernek, mindent számba vevő néprajzkutatónak nevezte Halász Pétert, aki mindig valami újdonságra hívja fel a figyelmet: vagy az ismeretlenre, vagy az ismertre, de arra nagyon részletesen és pontosan.

A nyolcvankét évét betöltött szerző elmondta: a mostani kötet megjelenése azt bizonyítja, hogy nem hagyta abba a tudományos kutatómunkát.

Sajtóvisszhangok: https://hargitanepe.ro/neprajzi-tanulmanyok

https://maszol.ro/kultura/Bemutattak-Halasz-Peter-neprajzkutato-legujabb-tanulmanykotetet-Csikszeredaban

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1000/halasz-peter-neprajzkutato-legujabb-

 

 

--Online szakmai értekezlet az erdélyi magyar iskolai könyvtárosoknak

2021. október 11-én, tekintettel a járványhelyzetre, az erdélyi magyar iskolai könyvtárosok online szakmai értekezletet tartottak. A megbeszélés alatt szóba került az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja kapcsán az iskolai könyvtárak nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, valamint a könyvtárosok által szervezett, iskolában tartott programok, rendezvények és a különböző projektekben való részvétel (pl. Erasmus). A beszélgetés során a pályázati lehetőségek bemutatása sem maradt el.

A gyűlés második felében sorra kerültek a járvány alatt kialakult problémák és nehézségek megoldására vonatkozó beszélgetések, amelyekben nem a könyvtárosoknak a könyvtárosi tevékenységekkel azonos teendőkkel való leterhelése, hanem az online problémák kiküszöbölése volt a téma. Természetesen nem lehet mindent orvosolni, de néhány jó ötlettel lehet javítani a helyzeten – például az igazgatónak és főleg az irodalomszakos kollégáknak felmutatott munkák eredménye, a tevékenységekre a szülőktől érkező pozitív visszajelzés.

Az online értekezletet Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa szervezte meg.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/10/online-szakmai-ertekezlet-az-erdelyi.html

 

 

--Kriza János Mesemondó Verseny Arad megyében is

2021. október 20-án online tartották meg a Kriza János Mesemondó Verseny Arad megyei szakaszát az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola szervezésében.

A versenyre jelentkezők a Zimándi Móra Ferenc Általános Iskolából, a Pécskai 2-es Számú Általános Iskolából, a Csiky Gergely Főgimnáziumból és az Aurel Vlaicu Általános Iskolából kerültek ki. Idén az országos szakaszon, amelyet november 13-án Sepsiszentgyörgyön tartanak – sajnos, ugyancsak online módon – öt diák képviselheti a megyét.

Forrás: Tari Éva Andrea, a verseny megyei szervezője

https://www.nyugatijelen.com/kultura/kriza_janos_mesemondo_verseny_3.php

 

 

--Barangolás a mesék világában

A reziliencia, vagyis rugalmas ellenállóképesség fogalmát, valamint ennek a népmesékben megnyilvánuló módozatait bontották ki és elemezték gyakorlati példákon keresztül a Bod Péter Megyei Könyvtárban, 2021. szeptember 30-án. A Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál keretében, a Magyar Népmese Napja alkalmából szervezett esemény résztvevői dr. Kádár Annamária mesepszichológus, dr. Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó és Szabó Enikő meseterapeuta voltak.

A pszichológus szerint az adott helyzetek ismétlődnek ugyan, de a hozzájuk való viszonyulás és a megoldásuk módja egyénenként változik. Ahhoz pedig, hogy nagyon gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes felnőtté váljunk, kiegyensúlyozott gyerekkor szükségeltetik. A szókincsünk gazdagsága és értelmi képességeink rugalmassága nagymértékben függ a pozitív töltetű gyermekkori élményektől, amelyek között a mesének meghatározó szerepe van. A mesemondás ugyanis közvetlen, meghitt és sajátos hangulatú kapcsolatot alakít ki annak gyakorlója és hallgatója között. Ezáltal az utóbbi számára biztonságossá és kiszámíthatóvá válik a világ, ami már önmagában nyugtató hatást gyakorol rá. Ugyanakkor a szó jó értelmében vett, a figyelem összpontosításához elengedhetetlen feszültséget kelt, de le is vezeti azt, mert, váratlan fordulatok által előidézett megpróbáltatások ellenére, minden mese jól végződik.

Arról már Zalka Csenge Virág és Szabó Enikő gondoskodott átszellemült és kifejező előadásmódjával, hogy a jelenlévők korosztálytól függetlenül belekóstolhassanak a csodálatos népmesékbe.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/barangolas-a-mesek-

 

 

--A valóság feltárója

Kritikával fűszerezett és némi borúlátással átitatott önvallomásként bugyogtak fel a szavak B. Kovács Andrásból Szarvascsoda című, gyűjteményes verseskötetének és Egy erdélyi salfe-made man címet viselő riportregényének bemutatóján, 2021. október 13-án, a sepsiszentgyörgyi LibriM könyvesboltban.

Újságíróként ismerte ugyan és olvasgatta a cikkeit, azonban igazából a Végvidék címmel 2000-ben megjelent riportkötetével vonta magára a figyelmét, és kelltette fel személye iránt az érdeklődését. Ennek elolvasásával ugyanis körülöttünk játszódó, de általunk mégsem észlelt történéseket, a környezetünkben élő, de számunkra abba észrevétlenül beleolvadó személyeket ismerhetünk meg. Mindezek fel- és elénktárásához azonban a riporter szemére és munkájára volt szükség. Az ő jóvoltából tekint azóta másként a vidék falvaira és lakóira – vallotta be a szerző beszélgetőtársa, Kiss Jenő, a megyei könyvtár nyugalmazott igazgatója. És szerinte azért is értékesek B. Kovács András eddig megjelent riportkötetei, mert a szerző elkötelezett magyar értelmiségiként, érzékenyen rezdül a nemzet sorskérdéseire, legyen szó az iskolaügyről, az ipar félresikerült magánosításáról, az erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról vagy a vendégmunkáról. Éppen ezért az olvasásuk közben olyan érzése támad, mintha néhai Beke György könyveit tartaná a kezében, akinek az írásai kivétel nélkül súlyosak és fontosak voltak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-valosag-feltaroja/

 

 

--Cölibátus és szerelem kereszttüzében

Kísértés vagy belső parancs címmel jelent meg a baróti Tortoma Kiadónál Sikli László (1950), a nagyváradi Szent László-templom egykori plébánosának önéletrajzi ihletésű regénye. Sepsiszentgyörgyi bemutatóját 2021. október elsején tartották az unitárius templom tanácskozótermében, ahol a házigazda megtisztelő szerepe Benedek Mihály Józsefnek jutott.

A nyíltan vállalt családos állapota miatt hivatása gyakorlásától 2001-ben eltiltott katolikus pap a könyvében megdöbbentő őszinteséggel osztja meg másokkal, az egyháza által megkövetelt kötelező nőtlenséggel kapcsolatos tapasztalatait és véleményét. Mindenki életében bekövetkezik egy olyan pillanat, amikor kényszert érez, hogy megtegyen egy bizonyos lépést, mert egyszerűen nem tud másképpen cselekedni. És hogy ez jó vagy rossz irányba történik-e? – ezt a belső harangszóként működő, saját lépések értelmezését segítő lelkiismeret el fogja dönteni. De segítenek ebben odafentről is, és ez a két tény összefügg – hangzott a szerző válasza a beszélgetőtársnak regénye megírása okát firtató kérdésére.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/colibatus-es-szerelem-

 

 

--Álmok álmodói, emlékek éltetői - Csinta Samu könyvének bemutatója

A történelmet emberek lakják be, az ő történeteik, emlékeik által válik élővé – fogalmazott Csinta Samu az általa írt, Álmok álmodói című, a sepsiszentgyörgyi foci százéves, a Sepsi OSK futballklub tízéves történetéről szóló könyv bemutatóján, 2021. október 14-én, amely az újonnan elkészült, ultramodern sepsiszentgyörgyi focistadion első közösségi eseménye volt, annak konferenciatermében, még a hivatalos avatója előtt.

Csinta Samu a könyv születésének körülményeiről, a szerző dilemmáiról beszélve fogalmazta meg, miért mondott le arról, hogy lineáris, kronológiaszerű történetet állítson össze. Néhai Áros Károly, helybeli sportújságíró régóta készült arra, hogy megírja a sepsiszentgyörgyi foci történetét, adatokat, statisztikákat gyűjtött, Csinta Samu ezekre is támaszkodott munkájában, mint ahogyan szemlézett Ferencz Péternek a Háromszék napilapban megjelent anyagából is az egykori Textilről, azonban szerinte a történelem az emberek emlékei által elevenedik meg, ezért izgalmasabbnak találta, hogy elbeszélgessen a focivilág régi és mai szereplőivel. Így aztán a könyv is csak harmadrészt történelem, mintegy kétharmada a jelenről, illetve az elmúlt tíz évről szól. Mint kiderült, román nyelvű kiadás is készült Făuritorii de vise címmel, Simon Judit és Csortán Ferenc fordításában, Szonda Szabolcs lektorálásával.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/145086/almok-almodoi-emlekek-eltetoi-csinta-samu-

https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/almok-

 

 

--Kalandregény a szabadságharcról

Köpecen és Baróton is bemutatta 2021. október 19-20-án Erdélyi szabadságharc 1848-49 című regényét Hover Zsolt magyargyerőmonostori (Kolozs megye) református lelkész, akinek ez már a negyedik műve a történelmi műfajban.

Mint mesélte, a könyvben az erdélyi ember szemszögéből elevenednek meg a szabadságharc eseményei fiktív, kitalált főszereplő révén, azonban minden, amit leírt, megtörtént eseményeken alapul. A baróti, végül szabad beszélgetéssé átalakult bemutatón a szabadságharc számos aspektusáról esett szó, többek között a köpeci vérengzésről is, amely odáig fajult, hogy már maguk az osztrákok is megelégelték – hangzott el.

A kalandregény története Zsibón kezdődik, és ott is végződik, ahol a világosi fegyverletétel után tizenkét nappal Kazinczy Lajos honvédezredes megadja magát. Őt is kivégzik, ő lett a tizenötödik aradi vértanú. Az újságírószakot is végző lelkész az erdélyi vallásszabadságról fog írni legközelebb – mondta, de a második világháború éveiben Erdélyben történtek is foglalkoztatják, „lehet, ezekből az eseményekből is könyv születik” – vallotta be a hallgatóság érdeklődésére.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/kalandregeny-a-szabadsagharcrol/

 

 

--Többet olvasnak a fiatal nők

Egy korábbi felmérés szerint a romániaiak 35 százaléka sosem olvasott el még egy könyvet. Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a hazai háztartások jövedelmük 8,2 százalékát alkoholos italok és dohánytermékek beszerzésére költik, míg szabadidős tevékenységekre, valamint kultúrára csupán bevételük 4,2 százalékát fordítják. Mindezek ellenére Sepsiszentgyörgyön egyre több könyvesbolt nyílik, és hetente 2–3 könyvbemutatóra is sor kerül.

A felkeresett könyvkereskedők szerint enyhén növekvő tendencia figyelhető meg a könyveladásban, ugyanakkor a több mint másfél éve tartó koronavírus-járvány az olvasási szokásainkat is jelentősen átformálta. Dósa Orsolya, a Gutenberg Könyvesbolt képviselője elmondta, az elmúlt időszakban az olvasók nyitottabbak lettek a különböző irodalmi műfajok iránt. „Melyek azok a könyvek, amelyekkel összezárnám magam? – ilyen kérdéssel indultak a vásárlók regényeket, novellákat, verseket keresni a polcokon. Voltak olyanok, akik elmesélték, hogy a karantén idején váltak lelkes olvasóvá, bensőségesebb lett a viszonyuk a könyvekkel”– fogalmazott. Mike Bálint Gábor, a LibriM Könyvudvar üzletvezetője szerint a rendszeres olvasóknak például a lezárások ideje alatt több idejük maradt az olvasásra, így nem több olvasó, hanem többet olvasó lett.

A koronavírus-járvány idején világszerte egyre keresettebbek lettek a járványokról szóló szépirodalmi művek, köztük Albert Camus A pestis című kultikus regénye. A szakemberek szerint a reflektálás és a válaszkeresés legtermészetesebb igénye rejlik ebben. Itthon az eladási listákat még mindig a gyermekirodalmi és ifjúsági művek vezetik, de nagyon népszerűek a szépirodalom, szórakoztató irodalom, életmód kategóriába sorolható könyvek is. Sokan az életrajzi kötetek mellett a pszichológiai és motivációs könyveket keresik. A gyermekirodalmi alkotások közül Balázs Imre József Madár ÁBÉCÉ és Beatrix Potter Nyúl Péter kalandjai című könyvit vásárolták meg legtöbbször a szülők. A felnőtteknek szóló művek közül Delia Ovens Ahol a folyami rákok énekelnek, Orhan Pamuk Az ártatlanság múzeuma, Edith Eva Eger A döntés, Matthew McConaughey Zöldlámpa, Maurice Maeterlinck A kék madár, Dragomán György Máglya című könyveiből fogyott a legtöbb. Habár a történelmi és spirituális témájú kötetek nem tartoznak a legnépszerűbbek közé, a Cserey Zoltán – József Álmos szerzőpáros Sepsiszentgyörgy képes története című könyvéből is sok gazdára talált.

A megyeszékhelyi könyvesboltok képviselői által szolgáltatott adatok alapján a fiatalok gyakrabban vásárolnak könyveket, mint az idősebbek. A nők és férfiak közti arányt tekintve a női vásárlók vannak többségben, ők általában maguknak vagy gyermekeik számára szereznek be olvasnivalót.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/tobbet-olvasnak-a-fiatal-

 

 

--A város is támogatja a Szatmár Megyei Könyvtárat

A Szatmár Megyei Könyvtárnak nemrég megítéltek 460 000 lejt, amelyből 234 000 lejt a Szatmárnémeti Helyi Tanács hagyott jóvá az intézmény számára az új székhelyén felszerelésre váró különböző állványok és polcok kifizetésére, pontosabban egy terem teljes berendezésére, míg a maradék összeget a személyzeti költségekre fordítja a könyvtár.

„A könyvtár, bármennyire megyei is, a szatmárnémeti lakosokat is szolgálja” – magyarázta Pataki Csaba megyei tanácselnök.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.frissujsag.ro/a-varos-is-tamogatja-a-megyei-konyvtarat

 

 

--Kettős könyvbemutató Marosszentgyörgyön

Nem első alkalom, hogy Baricz Lajos két új kötettel jelentkezik. Így történt 2021. október 14-én is, amikor a marosszentgyörgyi tanácsteremben összegyűltek megismerkedhettek Muresan-Kilyén Emma jóvoltából Baricz Lajos Fényes csillagok. 160 szonett és Dicsőséget zengek. 125 szonett című köteteivel. Mindkét könyv a gyergyószentmiklósi F&F International Kiadónál jelent meg.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kettos-koenyvbemutato-marosszentgyoergyoen

 

 

--Könyvbemutatók a Teleki Téka szervezésében

Könyvbemutatók sorozatát szervezte meg a marosvásárhelyi Teleki Téka. Ezek közül sorrendben az első 2021. október 9-én kezdődött a Téka udvarán, ahol Sarány István Mesés Székelyföld című mesekönyvsorozatát mutatták be, illetve a kötetek illusztrációiból készült kiállítás megnyitójára került sor. A bemutató célzottan szülőknek, nagyszülőknek és gyerekeknek szólt. A könyvet bemutatta és a szerzővel, illetve Váncsa Mónikával, a könyvek illusztrátorával Tekei Erika beszélgetett.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvbemutatok-a-teleki-teka-szervezeseben

 

 

--Százéves a Kiáltó szó

2021. október 25-én a zilahi EMKE-házban László László tartott előadást a Kós Károly által írt, idén 100 éves Kiáltó szó alkalmából.

Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/100-eves-a-kialto-szo/

A Kiáltó szóról itt: https://muvelodes.net/emlek-lapok/szaz-ev-kialto-szo

 

 

--Könyvajándék a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak

A Ceglédi Városi Könyvtár ajándékát kapta meg (a Fuss NEKI! 2021 program keretében) a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Az adomány elsősorban a magyarországi könyvtár igazgatónőjének, Kabdebó-Ladik Líviának köszönhető.

Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/4407890019248540

 

 

--Könyvtárban segítenek letölteni az uniós Covid-igazolványt

A kezdeményezés azokat célozza meg, akiknek nincs internetük vagy nem ismerik ki magukat a digitális világban. Alin Tișe, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke rámutatott, hogy az ötlet a könyvtár alkalmazottaitól származik, és úgy vélte, most mindennél nagyobb szükség van arra, hogy segítsenek azoknak, akik nem boldoguknak egyedül. „Azzal, hogy letöltik és kinyomtatják a zöldigazolványt, esélyt adunk ezeknek az embereknek, hogy szabadon mozoghassanak és megoldhassák a különböző problémáikat” – mondta a tanácselnök. A segítségre szorulók a könyvtár székházában, a médiateremben jelentkezhetnek hétfőtől péntekig 8 és 20 óra között. A segítség a könyvtár városnegyedbeli fiókjaiban is igényelhető.

Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/konyvtarban-segitenek-letolteni-az-unios-covid-igazolvanyt-n

 

 

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Monostori Imre irodalomtörténész

2021. október 6-án, 76 évesen meghalt Monostori Imre, József Attila-díjas irodalomtörténész, az Új Forrás egykori főszerkesztője, adta hírül Pécsi Györgyi irodalomtörténész. Monostori Imre Németh László életművének egyik legfőbb kutatója volt.

A Tolna megyei Tamásiban született 1945. június 1-jén. A gimnáziumot Szekszárdon, az egyetemet Szegeden végezte, magyar–történelem szakon, 1968-ban. Dolgozott a tatabányai szakmunkásképző intézetben tanárként, volt a József Attila Megyei Könyvtár irodalmi és művészeti szaktájékoztatója. Könyvtárosi diplomát szerzett az ELTÉ-n, majd 1989-ben az irodalomtudomány kandidátusa lett. Az Új Forrás szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt, később a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója.

Fő kutatási területe a 20. század magyarországi szellemi áramlatai, a „népi” mozgalom, a két világháború közötti magyar irodalom és történetírás volt, különös tekintettel Németh László és Szekfű Gyula munkásságára. Mintegy kétszáz tanulmánya, cikke, kritikája, könyvtári szakcikke és nyolc önálló tanulmánykötete jelent meg. Számos könyvnek volt szerkesztője, sajtó alá rendezője, mások mellett az Új Forrás Könyvek sorozatot is szerkesztette.

Tevékenykedett a Németh László Társaság alapító tagjaként, majd elnökeként, a Komárom–Esztergom megyei Kultsár István Alapítvány kuratóriumi tagjaként, a Magyar Írószövetség választmányi tagjaként, a Nemzeti Kulturális Alap irodalmi és könyv szakkollégiumának tagjaként, később elnökeként, a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának tagjaként. 1996-ban elnyerte a Németh László-emlékérmet, 1996-ban a Komárom–Esztergom Megyéért Életműdíjat, 1998-ban az Arany János-jutalmat. József Attila-díjat 2001-ben kapott, majd megkapta a Szinnyei József-díjat is 2009-ben. A Digitális Irodalmi Akadémia Németh László-szakértője volt 1999-től haláláig.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-monostori-imre-irodalomtortenesz.html

 

 

–Meghalt Kálmán László nyelvész

2021. október 10-én, 64 éves korában meghalt Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens.

1957. november 24-én született Budapesten. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia–orosz tagozaton. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984 és 1987 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen egészen 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon, 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezirányú tevékenységét 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is egyben.

Szakmai munkájában és tanári pályáján nagymértékben segítette az idegen nyelvekben való jártassága. Anyanyelvén kívül angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven beszélt.

Írásai többek között a Qubiten olvashatóak, sőt, egy podcast-sorozat is hallgatható vele.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-kalman-laszlo-nyelvesz.html

 

 

--Meghalt Kálmán C. György irodalomtörténész és -kritikus

2021. október 17-én elhunyt Kálmán C. György egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus, publicista. 67 éves volt, és egy héttel korábban távozott testvérét, Kálmán László nyelvészt követte a nemlétbe.

Kálmán C. György Budapesten született 1954. április 22-én. Magyar-esztétika szakos diplomájával pályája kezdetén magyar irodalom- és nyelvtanárként dolgozott, majd könyvtáros lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetében. Az MTA-nál később a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, végül főmunkatársa lett.

Dolgozott szerkesztőként vagy szerkesztőbizottsági tagként a Literatura, a Cafe Babel és a 2000 folyóiratoknál, és a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztőjeként is dolgozott. Docens, egyetemi tanár majd tanszékvezető volt a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén; volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának titkára.

Munkásságát már 1989-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal ismerték el, később megkapta a Széchenyi professzor ösztöndíjat, 2003-ban pedig a Szépírók Társaságának díját is. 2004-ben őt választották meg a PTE BTK-n a legjobb tanárnak.

Forrás: https://hvg.hu/kultura/20211017_Meghalt_Kalman_C_Gyorgy

 

 

--Meghalt a flow fogalmát megalkotó Csíkszentmihályi Mihály

2021. október 20-án, 87 éves korában meghalt Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, aki a boldogság kutatásáról, a flow fogalmának megalkotásáról ismert.

Csíkszentmihályi 1934-ben született, az Egyesült Államokban tanult pszichológiát, a Chicagói Egyetemen. Doktori disszertációját a művészi alkotási folyamat hatásáról írta. Ebből nőtt ki vizsgálatainak központi területe, a boldogságkutatás, amely azt elemzi, hogyan hat az emberre az a tevékenység, amelyet önmagáért végez, amikor szinte kikapcsolja a külvilágot. Ezt a bevonódást nevezte el flow-nak. A terület vizsgálatának voltak előfutárai, például Maria Montessori, de Csíkszentmihályi révén vált ismertté. Igaz, a folyamat lassan ért be, 1975-ben alkotta meg a fogalmat, ám csak a nyolcvanas évek végén vált szélesebb körben ismertté. Szakmai jelentőségét 1990 után ismerték el, Flow (Az áramlat) című könyve is ebben az évben jelent meg.

A világhírű tudós a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment Tanszékének professzora volt. Korábban a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének és a Lake Forest College Szociológiai és Antropológiai Intézetének vezetője volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás volt – írja róla a Wikipédia.

A Forbes Csíkszentmihályi halálakor felidézte a pszichológus 2015-ös interjúját, amelyben saját boldogságáról azt mondta az üzleti lapnak: „Nem volt egyetlen kiemelkedő pillanat, a család és a munka tesz boldoggá. Mostanában annak örülök leginkább, ha valami érdekes és váratlan összefüggést találok az adatokban.”

Csíkszentmihályi vallotta, hogy a génjeink, kultúránk, neveltetésünk befolyásol ugyan, de alapvetően rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a lehetőségeinkkel.

„A boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik velünk, és nem kapcsolatos a szerencsével vagy a véletlennel sem. Nem vásárolható meg pénzzel, nem szerezhető meg hatalommal. Nem a külső eseményektől függ, inkább attól, hogyan értelmezzük azokat mi magunk. A boldogság valójában olyan állapot, amelyre fel kell készülni, és mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia” – mondta.

„Míg a boldogságot önmagáért keressük, összes többi célunk – legyen az egészség, szépség, pénz vagy hatalom – csak azért fontos, mert feltételezzük, hogy majd boldoggá tesz minket.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://telex.hu/tudomany/2021/10/21/meghalt-a-flow-fogalmat-megalkoto-csikszentmihalyi-mihaly

 

 

--Elhunyt Zelei Miklós író

2021. október 28-én, életének 73. évében, meghalt Zelei Miklós író, költő, újságíró.

1948. november 8-án, Kiskunhalason született. Pályáját az 1970-es években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született.

A rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel közös tényfeltáró riportregényekben mutatta be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló, Őrjítő mandragóra című könyvük máig hivatkozási alap.

A kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, és jelentősen hozzájárult az ikerfalvak közötti határnyitáshoz. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja.

Zelei Miklós költői, írói világában helyet kapott a valóság abszurditása és a szürreális ábrázolás – olvasható a közleményben.

Munkásságát többek között Pro Literatúra Díjjal, Külhoni Magyarságért Díjjal, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.

Legutóbb megjelent, Gyilkos idők – Epikus improvizációk című prózakötetében az öngyilkosság és a gyilkosság motívumrendszerének segítségével fejti föl egy magyar falu elmúlt hét évtizedének folyamatos pusztulását. Groteszk, csetlő-botló pártemberek, a jövődarálók lépnek színre a műben, és tervszerűen pusztítják a faluközösség és a családok életét. A krónika mozaikszerű ikonográfiában áll össze: időugrásokkal, nemzedékek sorsának egymásra vetítésével, képtelenségükben is hiteles létmozzanatokkal.

Zelei Miklós saját weboldala a http://zelei.com/ címen érhető el.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-zelei-miklos.html

 

 

DÍJAK

--Abdulrazak Gurnah regényíró kapta az irodalmi Nobel-díjat

Abdulrazak Gurnah regényíró kapta az irodalmi Nobel-díjat 2021-ben. Az indoklás szerint „megalkuvástól mentes és szenvedélyes éleslátása kapcsán a gyarmatosítás témájában, illetve a kultúrák és kontinensek közötti örvényben élő menekültek sorsának leírása” alapján választotta őt a bizottság az idei nyertesnek.

Az 1948-ban Zanzibáron született, de tanzániai származású Gurnah az Egyesült Királyságban él, és angolul alkot. Legismertebb műve a Paradicsom. „Abdulrazak Gurnah műveiben olyan keveset látott és irodalomban ritkán megjelenített közösségek sorsán keresztül rajzolódnak ki Kelet-Afrikánál jóval távolabb mutató, univerzális emberi problémák, ami érdekessé teheti őt bármilyen származású olvasó számára” – mondta Gyuris Kata irodalmár, kutató az idén irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett íróról.

„Abdulrazak Gurnah klasszikus író” – Interjú az irodalmi Nobel-díjas művészről, itt: https://kultura.hu/abdulrazak-gurnah-klasszikus-iro-interju-gyuris-kata-irodalmarral/

Forrás: https://hu.euronews.com/2021/10/07/abdulrazak-gurnah-regenyiro-kapta-az-irodalmi-nobel-dijat-2021-ben

 

 

--Merítés-díjak – 2021

Kihirdették a Merítés-díj széppróza és líra kategóriájának idei nyerteseit. A zsűri díját Tompa Andrea és Krusovszky Dénes, a közönségdíjat pedig Nádasdy Ádám és Terék Anna kapta.

A Merítés-díj a Moly.hu közösségi oldal felhasználói által szervezett kezdeményezés. A díjat minden évben négy kategóriában ítélik oda, a zsűri díja mellett közönségdíjat is kiosztanak az olvasók szavazatai alapján. Idén a 2020-ban megjelent, első kiadású, magyar szerző által jegyzett szépprózai művek közül a zsűri Tompa Andrea Haza című regényét, az olvasók, azaz a Moly.hu felhasználói pedig szoros versenyben Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetét választották a legjobbnak. Líra kategóriában a zsűri díját Krusovszky Dénes kapta Áttetsző viszonyok, a közönségdíjat pedig Terék Anna Háttal a napnak című kötetéért. A díjat idén már hetedik alkalommal ítélték oda a szerzőknek.

Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/tompa-andrea-nadasdy-adam-krusovszky-terek-nyertek-2021-ben-a-merites-dijat.html

 

 

--Átadták a Székelyföld folyóirat díjait

Huszonnegyedik alkalommal adta át díjait a Székelyföld folyóirat 2021. október 5-én, Csíkszeredában. A díjazottak a lap azon szerzői közül kerültek ki ezúttal is, akik az elmúlt években, kiemelten az ideiben hozzájárultak színvonalának emeléséhez.

Székelyföld-díjban részesült Romsics Ignác magyarországi (gödi) történész és Nagy Attila marosvásárhelyi költő, Székely Bicskarend Díjat kapott a budapesti Vörös István költő, író, ez az elismerés a díjazottnak tiszteletbeli székely szerzővé való avatását is jelenti. A kötettel még nem rendelkező, kezdő tehetségeknek járó Szabó Gyula Emlékdíjat – amelyet a folyóirat a Romániai Írók Szövetsége és Homoródalmás Polgármesteri Hivatala szakmai partnerségével oszt ki – idén a csíkszeredai származású, jelenleg az angliai Oxfordban élő Bangha Mónika író érdemelte ki a lapban közölt prózáiért. A laudációkat Fekete Vince, Magyarosi Sándor és Zsidó Ferenc szerkesztők mondták.

Videofelvétel a díjátadóról itt: https://youtu.be/lCp-ZvaneFE

Forrás: https://szekelyfoldfolyoirat.ro/hirek/atadtuk-folyoiratunk-dijait-.html

 

 

--Markó Béla és Novák Ferenc Tata kapja a Kriterion-koszorút

Két Kriterion-koszorút adnak át 2021-ben, az elismerést Markó Béla költő és Novák Ferenc Tata koreográfus kapja, jelentette be a csíkszeredai Kriterion Alapítvány kuratóriuma. Novák Ferenc 2021. október 9-én vette át a díjat Budapesten a Hagyományok Házában, Markó Béla kitüntetésére egy későbbi időpontban kerül sor Csíkszeredában.

A Kriterion-koszorút Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány alapítója hozta létre 1996-ban. A díjjal évente azokat az Erdélyben született személyiségeket tüntetik ki, akik a régió hírét vitték a világban, munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését, és Erdély iránti kötődésük mindvégig töretlen maradt.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Marko-Bela-es-Novak-Ferenc-Tata-kapja-a-Kriterion-koszorut

 

 

--Andrei Dósát és Szonda Szabolcsot díjazták Marosvásárhelyen

2021. október 9-én osztotta ki a Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókja műfordítói különdíjait. A román-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért és román irodalmi művek hiteles magyar nyelvű tolmácsolásáért Szonda Szabolcs költőt, műfordítót, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatóját tüntették ki. Legutóbbi fordításkötete Alexandru Mușina válogatott verseiből készült Macska-e a cica? címmel (Lector, 2020), többek közt Dan Lungu, Ardian-Christian Kuciuk és Simona Popescu műveit fordította nyelvünkre.

Magyarl románra történő fordításaiért Andrei Dósa költőt, prózaírót, műfordítót ismerték el. Fordításában olyan szerzők jelentek meg román nyelven, mint Borbély Szilárd, Kemény István, Petri György vagy Vida Gábor.

Forrás: https://www.helikon.ro/andrei-dosat-es-szonda-szabolcsot-dijaztak-marosvasarhelyen/

Tudósítás a díjátadót is magába foglaló rendezvényről itt: https://maszol.ro/kultura/Irodalmi-interferenciak-szimpoziumot-tartottak-a-roman-es-a-magyar-irodalom-kolcsonhatasarol

 

 

--Halász Rita kapta az idei Margó-díjat

Halász Rita Mély levegő című regényéért kapta meg idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A regényt tavaly ősszel mutatták be a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, tavasszal felkerült a Libri irodalmi díj tízes listájára, nemrég pedig bejelentették, hogy filmsorozat készül belőle.

A tájékoztató idézi Gaborják Ádámot, a zsűri tagját, aki méltatásában hangsúlyozta: Halász Rita érzékletesen és a téma szélesebb társadalmi vonatkozásait tekintve rendkívül érzékenyen és érzékenyítően ábrázolja a családon belüli nemi egyenlőtlenségek, erőszakos cselekedetek hétköznapi megvalósulását, kibomlását és egyéni pszichés következményeit. A fuldoklás, a némaság és a hallgatás állandó kísérője a főszereplőnek, Verának. Nemcsak abban az értelemben, hogy miképpen lehet megtalálni egy trauma után a hangot, és hogy milyen szavakkal adható tovább másoknak, hanem egyúttal azt a problémát is tematizálja, hogy ki az, akinek joga van megszólalni, és ki az, akinek nincs, és mit mondhat egyáltalán – mondta laudációjában Gaborják Ádám.

Forrás: http://barkaonline.hu/oesszes-hir/7880-halasz-rita-kapta-az-idei-margo-

 

 

--Oláh Andrást és György Attilát díjazta a Magyar Művészeti Akadémia

2021. október 18-án Budapesten adta át tagozati díjait a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) – írja a kolozsvári Krónika. Irodalom szekcióban két elismerést osztottak ki: Illyés Gyula-díjban részesült György Attila, József Attila-díjas költő, író, újságíró, a Székelyföld kulturális havilap szerkesztője, „aki sokrétű, kiterjedt életművével, újságírói, könyvszerkesztői munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évtizedek székelyföldi irodalmának sokszínűségéhez”. Ugyancsak Illyés Gyula-díjban részesült Oláh András költő, próza- és drámaíró, tanár, a Partium folyóirat főszerkesztője.

Forrás: https://www.helikon.ro/olah-andras-gyorgy-attila/

 

 

--Árkossy István kapta a Magyar Írószövetség Arany János-díját

Jánosi Zoltán irodalomtörténész a díjazottat méltatva emlékeztetett arra, hogy a művészetek és a tudomány különböző ágai olykor egyetlen személyben találkoznak. Ilyen Árkossy István is, aki „ecsetjével ráfestette, ceruzájával rárajzolta, betűivel pedig ráírta a maga kódjait és jelzéseit a kor folyton ledönteni akart falaira, egyszerre a trianoni határokon kívül rekesztett magyarként és 1956 szellemi követőjeként” – jellemezte a kolozsvári születésű művészt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/arkossy-istvan-kapta-az-iroszovetseg-arany-janos-dijat/

 

 

--Egy nő kapta az egymillió eurós irodalmi díjat, aztán kiderült róla, hogy valójában három férfi

Spanyolország legfontosabb irodalmi díját idén egy nő kapta meg. A díjátadón derült ki, hogy a brutális thrillerek népszerű írónője, a háromgyerekes madridi professzorasszony valójában három férfi, pontosabban három forgatókönyvíró.

Carmen Moláról sokáig nem lehetett tudni, kicsoda, mert nem akarta felfedni a személyazonosságát, hogy megvédje a magánéletét. Mint mondta, azért titkolja a kilétét, mert nem akarja, hogy kollégái, barátnői vagy akár az anyja megtudja, ilyen kegyetlen fantáziái vannak, hiszen ő egy abszolút konvencionális asszony.

Forrás és a teljes cikk itt: https://24.hu/kultura/2021/10/25/carmen-mola-spanyolorszag-alnev-botrany-planeta-dij-

 

 

--A Szépíró-díjak idei kitüntetettjei

A XVII. Szépíró Fesztiválon, 2021. október 30-án adták át az idei Szépíró-díjakat. Szépirodalom kategóriában Kemény István, értekező próza kategóriában Bánki Éva nyerte el az elismerést, a Junior Szépíró-díjat Fenyvesi Orsolya, a Kéri Piroska-díjat pedig Karádi Éva kapta.

A 2001-ben alapított Szépíró-díjat, amelyet eredetileg vers, próza és kritika/esszé kategóriában ítéltek oda, néhány év szünet után 2018-tól vers/próza (szépirodalom), illetve kritika/esszé/értekező próza kategóriában adják át az idén a Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya alkotta szakmai zsűri által érdemes talált alkotóknak. 2019 óta létezik a Szépírók Társasága Junior-díja, amely olyan, 35 év alatti, bármely műfajban tevékenykedő irodalmi szerző munkáját hivatott elismerni, aki egyrészt érdemi figyelmet keltett irodalmunkban, másrészt tevékenysége adott esetben másokat is alkotásra inspirál. 2020-tól a két éve elhunyt Szépíró-alelnök, Kéri Piroska emlékére jeles irodalomszervezők számára alapított, nevét viselő díjat is átadják.

A díjak létrejöttét és átadását magánadományozók finanszírozzák. A Kéri Piroska-díj létrejöttében és fenntartásában elévülhetetlen érdemei vannak az egykori alelnök családjának.

A díjátadást itt lehet megtekinteni: https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=416848676730080

Forrás és a teljes írás itt: https://litera.hu/hirek/kemeny-istvan-banki-eva-fenyvesi-orsolya-es-karadi-eva-a-szepirok-tarsasaga-uj-dijazottjai.html

 

 

AJÁNLÓ

--Mikó Imre szerelmi levelezése

Édes Imrém! Lelkem, Márikóm! címmel jelent meg gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő leveleskönyve 1848–1849-ből. A kötetet Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében mutatták be 2021. október 2-án.

Háromszék egyik legjelesebb szülöttét, gróf Mikó Imrét sokan ismerik társadalmi felelősségvállalásáról, kultúra- és gazdaságépítő tevékenységének máig eleven bizonyítékait nem lehet mellőzni. Mint embert, családfőt, férjet azonban nem igazán lehet megismerni a fennmaradt és nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Ezt a hiányosságot pótolja most a Mikó Imre-Rhédey Mária házaspár egyéves levelezésének kötetben való megjelentetése.

A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezésében létrejött könyvbemutatón a kötetet szerkesztő Somogyi Gréta irodalomtörténészt József Álmos helytörténész faggatta. A rendezvényen Szebeni Zsuzsa, az Intézet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

A szerelmes, humoros, szívszorító történéseket egyaránt tartalmazó levelek szoros lelki kapocsról tanúskodnak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/miko-imre-szerelmi-

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/144727/egy-szerelmes-leveleskonyv-hanyatott-

 

 

--Müller Péter: Anyám titkos könyve

2021. október 13-án jelent meg Müller Péter legújabb kötete Anyám titkos könyve címmel, a Rivaldafény Kiadó gondozásában.

Két évvel ezelőtt, a padlásán heverő vén kofferben talált rá Müller Péter egy ócska kazettás magnóra, a mellette heverő halom magnószalaggal együtt. Kiderült, hogy édesanyja magnóra mondta élete meghatározó emlékeit. A magnószalag megőrizte első szerelmének történetét, majd az író apjával való találkozásának kalandját, fia születését és közös életük főbb eseményeit. A hangfelvételen megosztja a két világháború poklát és legrejtettebb titkait, álmait. Az irodalomtörténetben példa nélküli, hogy egy író az édesanyja szemével látja önmagát, és annak halála után könyvet ír vele együtt – Müller Péter életében megtörtént ez a csoda, a könyvet élete legszebb műveként aposztrofálja.

Forrás: https://kultura.hu/muller-peter-anyam-titkos-konyve/

 

 

--Három tudományos kötet jelent meg emlékévekhez kapcsolódva

Az elmúlt időszak három emlékévének jeles alakjához, Mátyás királyhoz, II. Rákóczi Ferenchez és Szent Lászlóhoz kapcsolódó kötetek jelentek meg a Bethlen Gábor Alapkezelő gondozásában.

„Célunk volt, hogy az emlékévekben tartott rendezvények, konferenciák mellett maradandó lenyomatot hagyjunk az utókor számára. A könyvsorozattal mintegy olyan családi relikviákat adunk ki, amelyek generációkról generációkra adódnak” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kötetek ünnepélyes budapesti bemutatóján, 2021. október 25-én. Mint kiemelte, a sorozat könyvei megfelelnek a legmagasabb tudományos elvárásoknak, a fejezeteket a legkiválóbb szaktörténészek írták.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/harom-tudomanyos-kotet-jelent-meg-emlekevekhez-

 

 

--Versek a Trianon-centenárium alkalmából

Köszörű-időben címmel szerkesztett igényes versantológiát dr. Boros Erika tanárnő. Egyetemeken tanított magyar irodalmat, s Brassóból Budapestre kerülve érzi az „itthon és otthon” kettősségét.

A budapesti Magyar Napló jelentette meg, Józsa Judit kerámiaszobrász szívközeli alkotásaival illusztrálva, Jánosi Zoltán értő előszavával, ezt a szép kiállítású „sorsantológiát” Trianon centenáriumi évfordulójára. Szép és fontos versek sorakoznak benne.

A kötet első 60 oldala Berzsenyi-, Balassi-, Petőfi-, Arany-, Vörösmarty-, Zrínyi-írásokat közöl, ezt követik a Boros Erika által igényesen válogatott, sajátos rendszerbe szerkesztett, kedves huszadik századi versei. A Psalmus Hungaricus (Idegszálaival a szél…) és a Psalmus Transsylvanicus (Szívdobogásnyi csönd) adnak keretet félszáznál több költő (Ady, a Nyugat költői, Illyés, Dsida, Reményik, Csoóri, Nagy László, Farkas Árpád, Kányádi, Magyari Lajos, Márai, Szilágyi Domokos és mások) másfélszáz versének 300 oldalon. Ez a szép kiállítású, ízléses tipográfiájú könyv költészetünk legnagyobbjaitól kínál mindnyájunknak napi olvasnivalót, lelki táplálékot.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/versek-a-trianon-centenarium-

 

 

--Székely Könyvtár-újdonságok

Bethlen Gábor leveleiből

A kötetben közölt 112 szöveg nem mindegyike kimondottan misszilis (elküldött) levél, akad köztük ugyanis napiparancs, követeknek átadott bizalmas (titkos) utasítás is. De mind-mind Bethlen Gábor nagyívű ország- és hadvezetői koncepcióját, a diplomácia fortélyaival ismerős államférfit idézik. Minden sor, a szavak, a mondatok Bethlen keze nyomát viselik valóságosan és áttételesen.

Ami a levelek közlési módját illeti: a teljes terjedelem megőrzésére törekedtek, ám vannak olyan tételek, amelyeket az egyszerűség és az olvasmányosság kedvéért feláldoztak, azaz megvágtak, csak hosszabb részleteket emeltek át újraközlésre. A mai helyesírás szerint írták át őket, ugyanis ez a közlésmód az elfogadott, amikor nem kimondottan szakközönség számára teszik hozzáférhetővé a régebbi, 16–19. században keletkezett szövegeket.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/144685/bethlen-gabor-leveleibol-

A könyvsorozat „kakukktojása”

A száz kötetet magában foglaló sorozatba egyetlen „kakukktojás” került, s ez azért érdemelhet külön figyelmet, mivel ez nem székely származású szerzők által szól a székelyekről és Székelyföldről, hanem a kötet szerkesztését jegyző Lövétei Lázár László által végzett olyan válogatás, amelyben a székelységet úgymond kívülállók mutatják be, egy részük 19–20. századi magyar klasszikus író (Petőfi, Jókai, Mikszáth, Tolnai Lajos, Babits, Németh László, Móricz, Mikecs László, Cs. Szabó László) vagy más nemzet fia (John Paget, August de Gerando, Moses Gaster, Mihail Sebastian, Richard Jakobi), mások meg napjaink kutatói vagy írói közül kerültek ki (Stefano Bottoni, Alexandru Vlad, Száraz Miklós György). Ezt jelzi előre a kötet címe is: A székelyek (Rólunk írták). (Székely Könyvtár, 92. kötet, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2021.)

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szekely-konyvtar-kakukktojasa/

 

 

--Sugárút: megjelent az őszi szám

Megjelent a Sugárút című negyedévi, könyvformátumú szatmári folyóirat friss, 110 oldalas, idei őszi száma (VII. évf. 3. sz.). A tartalmából: B. Mihály Csilla és Kürti László versei, Csabai László és Lakatos-Fleisz Noémi prózai írásai; megemlékezés a tíz éve elhunyt Cs. Gyimesi Éváról; tanulmányt, kritikát jegyez Karádi Zsolt, Végh Balázs Béla, Becsey-Imreh Noémi, Gyimesi Emese; a társművészetek rovatban Vincze Erika a posztdramatikus színházról, Muhi Sándor pedig Borsos Gábor különös képi világáról értekezik (a művész alkotásai illusztrálják a lapszámot); a történelem rovatban Ziridisz Jorgosz a hajdúkról ír, és folytatódik Papp Aurél festőművész levelezésének közlése, amelyet az érmindszenti Ady Múzeum létrehozása érdekében folytatott.

Forrás: https://www.frissujsag.ro/sugarut-megjelent-az-oszi-szam

 

 

KITEKINTŐ

--Nem adja fel a kabuli könyvesboltos

A tálib hatalomátvétel óta csak néhány vevője volt, de kitart egy kabuli könyvesboltos. Shah Muhammad Rais neve A kabuli könyvárus című kötet révén vált széles körben ismertté: a tényirodalmi könyv a 2000-es évek elején jelent meg norvégul és angolul, és az afganisztáni könyvesboltos és családja mindennapjait mutatta be. Rais még mindig könyveket árul Kabulban, és azt ígéri, kitart a továbbiakban is.

1974-ben alapított boltja már sokat látott, rezsimek jöttek-mentek, és Rais látszólagos nyugalommal veszi tudomásul az új fejleményeket: „Nem hagyom abba a munkát, mivel az nem megy szembe egy kormányzattal sem. Már korábban is dolgoztam a tálibok alatt, és ismét alkalmazkodni fogok, egyúttal meg fogom tartani az üzletemet, és kész vagyok elfogadni a kockázatot, legyen az akár börtönbüntetés vagy kínzás. Ez az üzlet növekedett és virágzott az elmúlt évtizedekben - egy történelmi gyűjtemény.”

Rais kétemeletes boltja az alkalmazottak számára is biztos pont. A 26 éves Khairuddin Youssufi 14 éves kora óta dolgozik az üzletben, és ahogy fogalmaz, második otthonává vált - a könyvekből és a könyvesboltostól tanult. Azt mondja, az amerikaiak kivonulásakor sok tehetséges, irodalomszerető ember is elhagyta az országot, köztük a kuncsaftjaik nagy része. A könyvesbolt ezért most nehéz időszakot él át, hiszen az emberek szegények, a gazdaság döcög. A cél a túlélés, a helyieknek pedig mostanában nem marad pénzük arra, hogy könyveket vásároljanak.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/kabul_konyvesbolt_afganisztan_talib.html

 

 

--Véget ért az idei „Könyvtár, ami összeköt”

2021. október 22-én búcsúztak a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram idei résztvevőitől a budapesti Országgyűlési Könyvtárban. Villám Judit, a könyvtár munkatársa Facebook-bejegyzésben számolt be a programról:

‘A könyvtáros kollégák utolsó, negyedik hete ismét számos szakmai programot kínált. Hétfőn lehetőséget kaptak arra, hogy általuk választott könyvtárban töltsenek el egy napot, hogy jobban megismerhessék az adott intézményben folyó munkát. Négy ösztöndíjas utazott el Péteribe, az ott dolgozó régi delegáltunk, Osztrozics Kata meghívására, ahol a községi könyvtár és művelődési központ működésével, programjaival ismerkedtek meg a résztvevők. Többen kutatást végeztek az Országgyűlési Könyvtárban és az OSZK Könyvtári Intézetében, ahol az egyik ösztöndíjasnak az a vágya is teljesülhetett, hogy találkozhatott Bartos Évával. Ketten az OGYK kötészetén szerettek volna gyakorlati képzésben részesülni, és voltak, akik a feldolgozás, valamint a digitalizálás terén szerettek volna mélyebb ismeretekhez jutni.

Köszönjük a befogadó könyvtáraknak, könyvtárosoknak, hogy ez a nap is jól sikerült.

Kedden a csapat ellátogatott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új, körúti fiókjába, valamint a Piarista Gimnázium Könyvtárába, ahol még egy szabaduló játékkal is megörvendeztették őket. Szerdán a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárában a Névtérről hallhattak bővebben, valamint az Édes Anna / Kosztolányi Trianon 100 kiállítást nézhették meg vezetéssel. Délután az Országgyűlési Múzeum által rendezett, Az Új világ hajnalán – Tisza István időszaki kiállítás megnézésével zárták a napot. A csütörtöki nap a kötelező beszámoló megírásával telt, majd közös vacsorával ért véget. Pénteken, az utolsó napon zajlott a program hivatalos zárása és az ösztöndíjasok búcsúztatása.

A sűrű, de változatos programsorozatnak köszönhetően gyorsan elszaladt ez az egy hónap. Mindaz, amit országszerte láttak-hallottak a közgyűjteményekben, remélhetőleg hosszú távon segíti majd a részvevők munkáját. Köszönjük ösztöndíjasaink kitartó figyelmét, lelkes és aktív részvételét, valamint szintén köszönjük mindazoknak az intézményeknek, amelyek fogadták őket, és izgalmas programmal készültek számukra, amellyel jelentősen hozzájárultak a program sikeréhez.’

Forrás: Villám Judit, https://www.facebook.com/orszaggyulesikonyvtar

 

 

INTERJÚ

--Miklóssi Szabó István: „Sokan úgy szeretnek, hogy az fáj”

Nemrég jelent meg Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író negyedik, Gyémántmozaik című novelláskötete a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó gondozásában, ennek apropóján kérdezték az írói magányt kedvelő szerzőt.

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/sokan-ugy-szeretnek-hogy-az-

 

 

--H. Szabó Gyula: „Minden könyvnek megvan a maga története…”

Születésnapi beszélgetés a 70 éves H. Szabó Gyula íróval, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával:

„Furcsa, új tapasztalat volt számomra a könyvkiadás, röghöz kötött munkának éreztem, ahol hamar megtanultam: jobb lassabban, de alaposabban dolgozni. (...) Nagyszerű emberekkel dolgoztam, akiktől sokat tanultam. Nemcsak a magyar kollégákra gondolok, hanem a kisebbségi nyelvű szerkesztőkre is, és persze Domokos Gézára, aki Bukarestben, a diktatúra kellős közepén megvalósította azt az egymásra figyelést, türelmet, toleranciát, ami nélkül ez a fajta munka elképzelhetetlen. Máig tartó élmény, hogy betekintettem több kisebb nyelvi közösség kultúrájába, és ez erősen befolyásolta magyarságtudatomat.”

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/minden-koenyvnek-megvan-a-maga-

 

 

--Láng Zsolt: Ami a zenében az opera, az az irodalomban a regény

Még mérnökhallgató volt, amikor kapott egy rossz írógépet. Két mozdulatból megjavította. Befűzte a papírt, és írni kezdett. Így indult a József Attila-díjjal is elismert Láng Zsolt írói pályafutása. A bonyolult apa-fiú kapcsolat, a meg nem értett lángész gyötrelmei, és persze, a nemeuklideszi matematika megalkotása is benne van a Bolyai Jánosról írott regényben, amiért 2020-ban megkapta a Libri irodalmi díjat. Villáminterjú a Bolyai alkotójával:

„– Hangsúlyosan átszövi a regényt a szexualitás, ezt az ő életmódja, életrajza inspirálta?

– Én inkább testiségnek mondanám. Megérinteni egy másik testet, megnyílni egy másik test előtt, nem könnyű az ösztönösen kialakított és a belénk nevelt határokat átlépni. Az egész könyvben a különféle terekbe való átjutásról van szó, miért maradt volna ki épp ez? Az életünk ott kezdődik, amikor kilépünk anyánk testéből, és birtokba vesszük a sajátunkat.”

Forrás és a beszélgetés itt: https://noileg.ro/iro-lang-zsolt-ami-a-zeneben-az-opera-az-az-

 

 

--Beszélgetés egy beszélgetéskötetről – Bodor Ádám a Margón

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál szombatján, 2021. október 16-án Bodor Ádámot legújabb megjelent interjúkötetéről, Az értelmezés útvesztőiről Szegő János kérdezte. Az író nem csupán az interjúkötettel, hanem ezzel a beszélgetéssel is rácáfolt arra, hogy szűkszavú egyénként definiálják, és valójában nem pusztán tud, de szeret is beszélgetni.

Forrás és a beszélgetés itt: https://litera.hu/magazin/tudositas/beszelgetes-egy-beszelgeteskotetrol-bodor-adam-a-margon.html

 

 

MOZAIK

--Zsebben hordott e-olvasó vs. polcon gyűjtött házi könyvtár – Az e-book előnyei és hátrányai

Könyvet nem csak azért érdemes olvasni, mert az ember flow-t él át, miközben szorító gyomorral izgul valakiért, aki a valóságában nem is létezik. A lelki többlet mellett a szellem is sokat profitál: egy több száz oldalas regény olvasása közben az agyban olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyek másként nem jöhetnek létre. Aki nem olvas, sohasem tapasztalhatja meg például a kreativitás bizonyos szintjeit nem csupán művészként, de a hétköznapi életben sem. A történetmesélés és az olvasás évezredek, a könyv ötszáz éve él velünk. Miképpen változik most, hogy már nem kizárólag papíron olvasunk? Mit nyerhetünk a digitális szöveggel, és mit veszíthetünk a nyomtatott nélkül? Egyáltalán: kell-e mindenképp veszítenünk?

Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/55869-zsebben-hordott-e-olvaso-vs-polcon-

 

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.