ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/10. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Erdélyi Digitális Tudománytár - Digitéka: több százezer oldalnyi tartalom érhető el
--Határon túli magyar vonatkozású műemlékek adatbázisa - 2.0 alapon
KONFERENCIÁK
--A Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciája Csíkszeredában
--A jövő könyvtára – beszámoló a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájáról
PÁLYÁZAT
--Nyílt Fórum 2019/20 drámapályázat
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Számos terve van a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár új vezetőjének
--Őszi könyvturi a Teleki Tékában
KITEKINTŐ
--Hol van a világ legjobb könyvtára?
--IFLA-hírek - Lesz-e párbeszéd a változás érdekében?
--Rövidesen elfogynak a digitalizálható hazai könyvek és folyóiratok
--Új helyen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
--Bari Károly és Ferencz Győző a DIA új tagja, Mózes Attila posztumusz tag
HAZAI
--Olvasójátékkal készülnek a Nemzetközi Könyvvásárra
--Írók és újságírók egy asztalnál
--Évadnyitó ülés a Tóth Árpád Irodalmi Körben
--Irodalmi Kör alakul Temesváron
--Irodalomóra kortárs magyar irodalomról Demény Péterrel
--HolnapFeszt-nyitány, avagy Teremtés Pa-dö-dőtől Ady-performanszig Nagyváradon
--Molter Károly: Örökmözgó Marosvásárhelyen először, a magyar dráma napja keretében
INTERJÚ
--Kincsként kezelik az összegyűjtött dokumentumokat
ÉVFORDULÓK
--A 60 éves Kovács András Ferenc köszöntése – ’Örömzene darabokban’
--Száz éve született dr. Kós Károly (1919–1996)
--Száz éve jelent meg a Zord Idő Marosvásárhelyen
DÍJAK
--Pécsi Györgyi irodalomtörténész kapta az idei Tamási Áron-díjat
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író
--Elhunyt Hantz-Lám Irén kolozsvári geográfus, szakíró
AJÁNLÓ
--I. Mátyás és az igazságszolgáltatás
--Székely Ervin: Szerelmes szakácskönyv szingliknek
 
 
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka: több százezer oldalnyi tartalom érhető el
Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka betaverziója már elérhető. Az 1000 év Erdélyben - 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. 'Akadnak közöttük olyan kiadványok is, melyek digitalizálásával örökérvényű állománymentő szolgálatot is el tudunk látni' – mondta el Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke.
Az alapítvány 2018-ben indította el a digitalizálási programot, amelynek elsődleges célja olyan magyar nyelvű napi- és hetilapok, illetve folyóiratok közkinccsé tétele, amelyek az erdélyi, és később a romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és 20. század folyamán.
Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, amely nem pusztán az erdélyi irodalom, tudomány és ismeretterjesztés kulturális műhelye immár közel 100 esztendeje, de az összmagyarság egyik legjelentősebb folyóirata is egyben. A kínálat részét képezi a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a ’70-es és ’80-as években. Digitálisan elérhető az Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette a Keleti Újság és a Brassói Lapok, a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle (Igaz Szó, Napkelet, Pásztortűz, Utunk), közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból (A Hét, Művelődés), napilapok a 20. és 21. század fordulójáról (Háromszék, Székely Hírmondó) stb. A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően.
'A 20. századi erdélyi magyar sajtó jelentősebb címeit akartuk digitalizálni. Idővel viszont nem zárkózunk el attól sem, hogy visszanyúljunk a 19. századba, és onnan emeljünk át fontos címeket. Ezek elsősorban a központi napi- és hetilapokat, illetve a megyei sajtót jelentik. Ezek vannak fókuszban. Ezek mellett nyilván jöhet bármi, ami vidéki sajtó vagy szaksajtó, tehát szépirodalmi, közgazdasági, mezőgazdasági tematikájúak is. Ha lett volna az erdélyi pincéreknek lapja, akkor az is jöhetne. Alapvetően mindent szeretnénk digitalizálni, ami fellelhető és hozzáférhető, és aminek van állománymegőrző, állománymentő jellege is' - magyarázta Ferenczi Szilárd történész, a projekt koordinátora a Transindex.ro portálnak.
A kutatók, a történelem iránt érdeklődők ingyenesen böngészhetik a keresőmotorral ellátott http://digiteka.ro/ honlapot, amely folyamatosan bővül..
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/116108-erdelyi-digitalis-tudomanytar-tobb-szazezer-oldalnyi-sajtotermek-es-konyv-erhet-el
http://multikult.transindex.ro/?cikk=27998&egyelore_csak_550_160_oldal_a_multbol_elindult_a_digiteka
 

--Határon túli magyar vonatkozású műemlékek adatbázisa - 2.0 alapon
A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.
A cél az, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist jöjjön létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keresik és igyekeznek megjeleníteni a kezdeményezők, függetlenül attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.
- A portálon interaktív Google térképen és szöveges kereső segítségével egyaránt lehet keresni (ország, település mai neve, magyar neve, típus). Kategóriák: pl. mezőgazdasági objektum, kálvária, híd, városfal. Találatként leírást, pontos helyszínt, fényképet, egyetemes, illetve magyar történelmi jelentőség besorolását kapjuk.
Forrás: http://muemlekem.hu/
Via: KIT-hírlevél, 2019 /31., 2019. szeptember 4.
 

KONFERENCIÁK
 
--A Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciája Csíkszeredában
Idén a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezője a Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciájának. A kétnapos szakmai rendezvény 2019. október 21-22-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban zajlik. A konferencia idei témája: Modern könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás. Az év legrangosabb hazai könyvtári eseményére közel 150 résztvevőt várnak a szervezők, a szakmai szervezet tagkönyvtárainak képviselete mellett az országos egyesület hagyományos partnerei, valamint szponzorok képviselői is részt vesznek a rendezvényen. A konferencia programjában szereplő előadások érintik a könyvtári szolgáltatások aktuális európai trendejeit, valamint az innovatív könyvtári szolgáltatások kérdéskörét. Dániából valamint a Moldovai Köztársaságból érkező szakemberek előadásaira is sor kerül.
Forrás: RMKE-levelezőlista, a konferencia román nyelvű felhívása

 
--A jövő könyvtára – beszámoló a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájáról
2019. augusztus 29-30-án a székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár rendezésében második alkalommal került sor A jövő könyvtára címmel a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájára. Megszervezését Hargita Megye Tanácsa, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár is támogatta. Az eseményen közel százan vettek részt, többségük Kárpát-medencei magyar könyvtárak munkatársai.. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa részletes beszámolót tett közzé a konferenciáról a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján. Részletek ebből:
'Az első nap programjait a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották.
Gálfi Árpád köszöntő beszédében az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Szőcs Endre, a Nyirő József városi könyvtár igazgatója kis ízelítőt adott az elmúlt esztendő sikeres találkozójáról.
Az előadások sorát Koreny Ágnes, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese nyitotta meg ‘A könyvtár, mint közösségi tér’ címmel. Hangsúlyozta a közkönyvtárak közösségi tereinek minőségi kialakítását, megszervezését. Marosvásárhelyi Adrienn, a Pécsi Tudományegyetemi Könyvtár és Tudásközpont könyvtáros biblioterapeutája a drámapedagógia könyvtári használatára hívta fel a figyelmet. A könyvtárakban tartandó drámapedagógiai foglalkozások jelentőségéről beszélt, amely tevékenység egyfajta lehetőség, program a könyvtáraknak. Rövid szünet után Lotta Muurien, a Helsinkiben található Oodi Központi Könyvtárat (Oodi Helsingin keskustakirjasto) mutatta be. A nemzetközi kapcsolatok menedzsereként felelős könyvtáros betekintést nyújtott Finnország közkönyvtárainak kulturális szerepébe, majd magáról az Oodi könyvtárról beszélt, amely egyben kulturális központ. Az év elején nyílt központi könyvtár, amelynek neve magyarul Óda, rendezvények, találkozóhelyek, kiállítótermek, alkotóhelyek, tanulóhelyek, játszóházak, mozik, kávéházak és más terek-tevékenységek otthona. A részben automatizált könyvtár teljességében megfelel a mai elvárásoknak. Nem csoda, hogy az olvasó-, tanuló- és szórakozóhely az idén elnyerte 'Az Év Közkönyvtára 2019' címet.'
(…) 'Délután a székelyudvarhelyi könyvtár gyakorlati foglalkozásaiba nyerhettek betekintést a résztvevők. Jómagam a digitális planetáriumot tekintettem meg, és részt vettem fizikai kísérleteken is. (…) A konferencia második napján kerekesztal-beszélgetések következtek. A jelenlévő könyvtárosok választhattak az előző napi előadások témájából, amelyet a kiválasztott előadóval/előadókkal folytattak. Az érdeklődők jobban megismerhették azt a szakterületet, tevékenységet, amelyre a legkíváncsibbak voltak. Ezt követve a Románia Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves közgyűlésére került sor, míg a távolabbról érkezett vendégek városnézésen vehettek részt.'
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2019/09/a-jovo-konyvtara-szakmai-konferencia.html


PÁLYÁZAT

--Nyílt Fórum 2019/20 drámapályázat
A Dramaturg Céh drámaírók jelentkezését várja a Nyílt Fórum írói vándortáborába. Pályázni teljesen vagy nagy részben kidolgozott drámaszövegekkel lehet. A Színházi Dramaturgok Céhe egyik legfőbb tevékenysége a kortárs dráma fejlődésének elősegítése, támogatása. Ennek a tevékenységnek a legkiemelkedőbb rendezvénye a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fóruma nevű esemény, amelyet az alapítók 1985-ben indítottak útjára. 2016-tól új formát öltött: több állomásos szövegfejlesztő és mentoráló írói vándortáborrá alakult, ahol a beküldött darabok közül kiválasztott drámák szerzőivel folytattak időről-időre intenzív konzultációt. A megújult forma sikerén felbátorodva idén negyedszer is útjára indítják a Nyílt Fórum írói vándortábort.
Felhívnak minden, drámaírással foglalkozó szerzőt, írót, költőt, irodalmárt, hogy 2019. október 15-ig küldje el létező drámai szövegét a nyiltforum19@gmail.com címre. Olyan műveket várnak, amelyek egészben vagy legalább nagy vonalaiban (fele részében) már kidolgozottak, és a folytatásuk is kigondolt, leírt, legalább vázlatos formában. A Fórumon csak még be nem mutatott drámákkal foglalkoznak. Természetesen a szerzői nyitottság is az együttműködés elengedhetetlen feltétele.
November folyamán csak dramaturgok részvételével választják ki a beérkezettek közül azokat a szövegeket, amelyekkel ebben az évadban dolgozni fogunk. A döntés határideje: 2019. november 30. Ezután a kiválasztott szövegek szerzőit meghívják 2020 januárjában egy hosszú hétvégére, amikor dramaturgok a hozzájuk csatlakozó színházi emberekkel, rendezőkkel, színészekkel, kritikusokkal, írókkal csoportokban konzultálnak a drámai szövegekről, értékelik azokat, javaslatokat fűznek hozzájuk, tanácsokkal látják el a szövegek íróit. A továbbiakban azt várják a szerzőktől, hogy a következő másfél-két hónapban fejlesszék szövegeiket. Lehetőség van arra is, hogy a szerzők mentort, segítő tanácsadót válasszanak maguknak.
2020 tavaszán Debrecenben, a Deszka Kortárs Drámafesztiválhoz kötődő workshopon már a továbbfejlesztett drámai művekkel találkozik a Nyílt Fórum, együtt tekintik át a drámákon esett változásokat, fejlődést.Az így már két fordulóban fejlesztett drámákat 2020 júniusában, a POSZT-on széles nyilvánosság előtt zajló, neves rendezők és színészek által létrehozott felolvasószínházi előadásokon mutatják be. A folyamat záróakkordjaként, 2020 őszén a szövegek megjelennek a Nyílt Fórum Füzetek 2019/20-as számában.
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://dramaturg.hu/index.php/nyilt-forum-201920-dramapalyazat-indul-jelentkezes

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Régi mesék új színekben –a Népmese Napján díjazták a pályázat nyerteseit
A Magyar Népmese Napja kiemelkedő, hagyományos esemény a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az intézmény 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított, határokon átívelő mozgalomhoz, hogy Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án minden évben együtt ünnepeljük a népmesét. Idén a nagy meseíró születésnek 160. évfordulója alkalmából Régi mesék új színekben címmel hirdetett pályázatot a Kájoni János Megyei Könyvtár, a Pro Libris Könyvtári Egyesülettel közösen. A pályázat V-VIII., illetve IX-XII. osztályos diákoknak szólt, a pályázóknak egy magyar népmese jeleneteit kellett papírszínház formájában lerajzolni. (A választható népmesék: A lusta és a szorgos lány, A makrancos asszony meg az ördög, Kőleves, A három kívánság, A szerencsepróbáló királyfi). A pályázatot Hargita Megye Tanácsa, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatta. 2019. szeptember 30-án, a Népmese Napja keretében díjazták a nyertes pályázókat. A legjobb munkákból készült kiállítás megtekinthető a könyvtár alagsori előadótermében.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2019-09-30
Játsszunk együtt a könyvtárban! – családbarát klubtevékenység indul
A Kájoni János Megyei Könyvtár a Pro Libris Könyvtári Egyesülettel közös szervezésben családbarát klubot indít 2019 őszétől. A résztvevők kipróbálhatják a különböző stratégiai, ügyességi, logikai játékokat, fejlesztve ezáltal kreativitásukat, kommunikációs, problémamegoldó és döntéshozó készségüket. A szokásokon, népi mesterségen alapuló társasjátékok segítségével megismerkedhetnek a térségben található értékekkel, hagyományokkal. A klubtevékenység rendszeres időközökben, igény szerint alakul. A részvétel ingyenes, előzetes bejelentkezés szükséges. Az első klubtevékenységre 2019. október 4-én kerül sor. A programot támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/778/jatsszunk-egyutt-a-konyvtarban--csaladbarat-klubtevekenyseg-indul
Kájoni János öröksége – vetélkedő középiskolásoknak
A tudós ferences szerzetes, Kájoni János (1629/30–1687) születésének 390. évfordulója alkalmából – a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésére – 2019-2020-ban a Joannes Kájoni 390 emlékévet ünnepeljük. A Kájoni János Megyei Könyvtár, névadója előtt tisztelegve, Kájoni János igazi polihisztori személyiségét, sokoldalú életművét, az általa képviselt szellemi értékeket igyekszik előtérbe állítani az emlékév programjai révén.
Kájoni János öröksége címmel középiskolások számára hirdetett vetélkedőt a könyvtár és a Pro Libris Könyvtári Egyesület, azzal a céllal, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz Kájoni rendkívüli életművét. A vetélkedő fő támogatói: Hargita Megye Tanácsa, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Communitas Alapítvány. A versenyre Hargita megye középiskoláiból 9-11. osztályos, háromtagú csapatokat várnak. A vetélkedőt két fordulóban szervezik meg, az első fordulóban továbbjutó csapatok vesznek részt a döntőn, 2019. november 14-én, a könyvtárban. A versenyben legjobbnak bizonyuló három csapat tagjai értékes díjakban részesülnek.
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/776/kajoni-janos-oroksege--vetelkedo-kozepiskolas-diakoknak
Oláh Gál Róbert Arany János és erdélyi barátai című könyvét mutatták be
Népes közönség gyűlt össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2019. szeptember 26-án, dr. Oláh Gál Róbert új könyvének bemutatóján. A neves Bolyai-kutató, matematikus és tudománytörténész új könyve Arany János és Erdély kapcsolatát, a költő erdélyi barátait, levelezőtársait idézi fel, ezzel tiszteleg a költőóriás előtt. Arany János és erdélyi barátai címmel jelent meg a kötet, a Pro Print Kiadó gondozásában. A szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, Arany-kutató beszélgetett. Lövétei felvezetőjében kiemelte a 2017-es Arany bicentenárium jelentőségét, amely a költő életművére irányította a figyelmet, számos kiadvány látott napvilágot az életmű kutatásával kapcsolatosan. Oláh Gál Róbert könyve is az évforduló jegyében született. A szerző elmondta, hogy családi indíttatás áll a könyv megírásának hátterében, ugyanis nagyapja, Bordás László nagyszalontai jogtanácsos és helytörténész sokat mesélt Nagyszalonta múltjáról és Aranyról neki és bátyjának gyermekkorukban. Levéltári kutatásai során például olyan kérdésekre keresett választ, hogy kik voltak a költő erdélyi barátai, levelezőpartnerei, tanárkollégái, miként hatottak költészetére, munkásságára, magánéletére.
Arany levelezőpartnerei közé tartozott Mentovich Ferenc, a marosvásárhelyi Református Kollégium kiváló professzora, akit alig ismer az utókor, ő hívta meg a költőt Nagykőrösre is. A könyvben a szerző közel százoldalas fejezetet szentelt Arany János és Mentovich Ferenc barátságának. Érdekesség, amit kevesen tudnak –  emelte ki a szerző – , hogy Arany János, bár sokat olvasott róla és nagyon tisztelte, soha nem járt Erdélyben, viszont több erdélyi ismert személyiséggel levelezett. Erdélyi levelezőpartnerei voltak: Brassai Sámuel, a neves polihisztor, Szabó Károly, akinek az erdélyi könyvtártudomány megteremtését köszönhetjük, Szász Károly író, református püspök, P. Szathmári Károly történeti regényíró, Szilágyi Sándor történetíró.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/777/olah-gal-robert-arany-janos-es-erdelyi-baratai-cimu-konyvet-mutattak-be
Élő kötetek – Forgách András és Bazsányi Sándor irodalmi estje
Neves magyarországi írók vendégeskedtek a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a 2019. szeptember 25-én tartott irodalmi találkozón Forgách András íróval és Bazsányi Sándor irodalomkritikussal Murányi Sándor Olivér beszélgetett. A beszélgetés során megemlékeztek az idén májusban elhunyt Térey János költőről, műfordítóról, akihez mindkét szerzőt baráti kapcsolat fűzte. A Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című kötetről beszélgettek, amelyből Murányi kérésére felolvasták az általuk legkedveltebb részt. Később Forgách András Élő kötet nem marad című könyvéről is szó esett, illetve Bazsányi Sándor Nádas Péter-monográfiájáról, amely finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/elo-kotetek-2/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/779/elo-kotetek--forgach-andras-iro-es-bazsanyi-sandor-irodalomkritikus-volt-a-vendegunk
Trianon árnyékában – Koszta István új könyvét mutatták be
Koszta István Trianon árnyékában – Erdély követei Párizsban című könyvét 2019. szeptember 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerhették meg az érdeklődők. A szerzővel Cseke Gábor író, költő, publicista és Székedi Ferenc publicista beszélgetett a témáról. Koszta István az első világháborút lezáró párizsi konferencián részt vevő román küldöttség erdélyi munkacsoportjának a vezetőjét, Alexandru Vaida-Voevodot (Vajda Sándort) állította a kötet középpontjába. A szerző arra utal a könyv előszavában, hogy az erdélyi jelenlétnek mostanig alig van irodalma, sem a magyar, sem a román történetírás nem tárgyalta jelentőségéhez mérten. Koszta István könyve lényegében ennek az erdélyi jelenlétnek az eltitkolt története.. A könyv megírásához különböző országok levéltáraiban, könyvtáraiban hatalmas forrásanyagot nézett át. Levelek, naplórészletek és számos korabeli, eddig nem publikált dokumentum közlése révén nyerhet betekintést az olvasó a korabeli történésekbe.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/773/trianon-arnyekaban--koszta-istvan-uj-konyvet-mutattak-be-konyvtarunkban
Olvasópont az Egyes-kő menedékházban
A Kájoni János Megyei Könyvtár csatlakozott az EduCab România projektcsapat kezdeményezéséhez, ennek eredményeként Hargita megyében az országban ötödikként létesült olvasópont 2019. szeptember 14-én az Egyes-kő menedékházban. Körülbelül száz kötetnyi olvasnivaló – rövidpróza, vers, útikönyv, folyóirat – áll a turisták rendelkezésére. Az állomány kiegészítéséhez önkéntes szállítók segítségét szívesen fogadják. Az EduCab România önkéntesek által működtetett országos könyvtárfejlesztő program.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/772/olvasopont-az-egyes-ko-menedekhazban
Kőrösi Csoma Sándorról tartott nagy sikerű előadást dr. Kubassek János
Kőrösi Csoma Sándorról, a Himalája magyar remetéjéről, az őshazakutatóról és világhírű orientalistáról tartott előadást dr. Kubassek János világjáró geográfus és tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2019. szepetember 11-én. Az előadó világutazóként több mint száz országban fordult meg, sok ezer kilométert utazott elődei nyomdokain, hogy könyveiben bemutathassa a magyar tudósok és felfedezők szerepét és elismertségét a világban. Húsz könyv és több mint kétszáz tanulmány, cikk szerzője. Vetített képekkel kísért előadásában Kőrösi Csoma életének és útjának tanulságairól beszélt a népes hallgatóságnak. Csoma emberi, tudósi példáját hangsúlyozta, kiemelve, hogy ő azért lehet ma is példakép, mert a tudomány hőse volt.
Kubassek Jánosnak nagy példaképe Kőrösi Csoma Sándor, múltunk legendás alakja, aki a nagyenyedi kollégiumból indult felfedezni az őshazát, és eljutott Tibetbe. Az előadó maga is bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor életének, munkálkodásának színterei voltak. Kubassek egyik kiemelkedő műve ’A Himalája magyar remetéje’, amelyben Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a háromszéki Csomakőröstől az indiai Dardzsilingig.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/771/a-himalaja-magyar-remetejerol-korosi-csoma-sandorrol-tartott-nagy-sikeru-eloadast-dr.-kubassek-janos
 
 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Újra Könyvkaland vetélkedő
2012-ben és 2014-ben lezajlott első két ilyen rendezvénye után ismét kalandos őszi olvasójátékra hívja a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár a háromszéki gimnáziumi osztályok tanulóit. 2019. szeptember 16. és december 5. között 5–6. és 6–7. osztályos, magyar és román csapatok vehetnek részt a Könyvkaland vetélkedőn, interneten közzétett szövegek elolvasásával és kapcsolódó feladatlapok megoldásával.
A négyfordulósra tervezett vetélkedő első három fordulója a közzétett szövegek elolvasásából és a kapcsolódó feladatlapok megoldásából áll, a negyedik forduló a könyvtárban december első hetében sorra kerülő döntő lesz.
Forrás és szövegek itt: http://www.kmkt.ro/konyvkaland-2019
PulzArt7
Történetek a nulla benső felé
A kortárs román irodalom egyik legsokoldalúbb személyiségével találkozhatott a pulzArt összművészeti fesztivál idei kiadásának közönsége 2019. szeptember 20-án, a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban – a Lavinia Braniștével tartott közönségtalálkozó azonban nem csak az író fiatalsága okán illeszkedett oly nagyon a fesztivál szellemiségébe, hanem azért is, mert olyan alkotóról van szó, aki sokrétű tevékenységet folytat, bátor, stílusában pedig egyszerűségre, hitelességre törekszik.
Szereti megfigyelni az embereket. Olykor csak ül és figyeli a gesztusaikat, magatartásukat. Ezek a megfigyelések aztán történetszövésre ösztönzik Lavinia Braniște fiatal brăilai prózaírót, aki fordítóként és gyerekirodalom-szerzőként is dolgozik.
Lavinia Braniște jól beleillik a fesztiválképbe, a Teinbe és ebbe a városba is – nyitotta a beszélgetést Adrian Lăcătuș irodalomkritikus, a Brassóból gyakran „kölcsönvett” moderátor. Szereplőinek hiteles ábrázolásával, a melodráma és modorosság kerüléséből adódó semleges, ugyanakkor merész stílusával egy könnyebben érthető világot alkot, melyben a jelen pszichológiája és társadalma mutatkozik meg – méltatta a szerzőt Adrian Lăcătuș. Titkárnőként dolgozott egy nemzetközi cégnél, ahol hatalmas szereplőgárda megfigyelésére nyílt alkalma, bűn lett volna nem felhasználni ezeket a megfigyeléseit a regényében – ismerte el Lavinia Braniște. Akárcsak regényének főhőse, ő is menekülni akart ebből a világból, felmondott, és megfogadta, hogy többet nem dolgozik irodában, hanem inkább regényt ír. Hazaköltözött, otthon pedig Kolozsvárhoz és Bukaresthez képest úgy érezte, egy teljesen új világba csöppent, ahol azonban újabb karaktereket figyelhetett meg, a provinciális környezetben élő, mélyen vallásos embereket. Ők szolgáltatják a most születő regényéhez a kiindulópontot.
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/tortenetek-a-nulla-benso-fele
Forrás: https://www.pulzart.ro/hu/menekules-az-irodabol-az-irodalomba-teahazi-megalloval-
https://www.3szek.ro/load/cikk/126594/aki-szeret-torteneteket-meselni-lavinia-
Élet, éhség, reménység
2019. szeptember 21-én a sepsiszentgyörgyi Park Szálloda kertje szolgáltatta a helyszínt Király Kinga Júlia író, műfordító Az újrakezdés receptjei című könyve (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2018) ételkóstolással egybekötött bemutatójána, az idei pulzArt fesztivál keretében.
A szerzőt és beszélgetőtársát, Miklóssi Szabó István írót Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte. Könyvének születéséről Király Kinga Júlia elmondta, négy éven keresztül készített interjúkat holokauszttúlélőkkel Erdély-szerte, azokkal, akik az erdélyi zsidó konyha receptjeit ismerték és átadhatták, azok ugyanis egyben a magyar konyha részét is képezik. A gasztronómia mellett a megkérdezettek aztán életükről, az átélt borzalmakról is meséltek, az ízek és az illatok irányából történő megközelítés ugyanis különbözött a korábbi, szintén túlélőkkel készített beszélgetésektől, az ízek és az illatok új emlékeket hívtak elő.
Az erdélyi, magyarajkú zsidóság receptjeit, már-már néprajzi metodológiával gyűjti csoportba Király Kinga Júlia. A beszélgetésen a szerző több műhelytitkot osztott meg a recepteskönyvvel kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabb, talán a leginkább kézenfekvő is: az ízek menthetetlenül összefonódnak az emlékekkel.
A néprajzban meglehetősen személytelen adathordozó kifejezés alig talál Király Kinga Júlia 12 alanyára: történeteik organikusan fonódnak össze a receptekkel.
A beszélgetés kétharmada óhatatlanul az erdélyi zsidók tragikus története köré fonódott, amiben még így, másod-harmadkézből átvéve is sok a fájdalom. Szinte kardvágásszerű fordulatot követelt meg, hogy ténylegesen is szó essen a konyháról.
Szerencsére azért ennek is akad tér. Bulik emléke, ahol a kóser zsidók szalonnát és flekkent esznek, vagy sok-sok recept, amiből párat az író-olvasó találkozónak otthont adó Park Vendéglőben el is készítettek szószerinti ízelítőnek, amikből szintén sok változat létezik.
Az erdélyi zsidó konyha ízei erdélyiek – vonja le a következtetést a szerző. De azt is elmondja, hogy a legtöbb fogásnak van olcsó és előkelő változata, hisz a sztereotípiákkal ellentétben, tényleg sok volt a szegény sorsú zsidó család. Van, aki a libát eladja, a sóletbe nem azt teszi, hanem a libahús árából vett tyúkot vagy marhát. És sok mindezek mellett a káposztás étel is, amely a szerző szerint németes hatás.
Végül két erdélyi zsidó ételkülönlegességet is megkóstolhattak a jelenlévők.
Pun intended, mondaná az amerikai: érdemes belekóstolni a könyvbe.
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/elet-ehseg-remenyseg-kiraly-kinga-julia-konyvbemutatoja
Forrás: https://www.pulzart.ro/hu/az-izek-elohozzak-az-emlekeket
https://www.3szek.ro/load/cikk/126617/kiraly-kinga-julia-konyvbemutatoja-
https://www.hirmondo.ro/kultura/gasztrotortenelem-konyv-
https://www.helikon.ro/az-erintes-es-a-receptek-konyve-kiraly-kinga-julia-a-7-pulzarton/
Dupla vagy ... enni!
2019. szeptember 22-én kettős irodalmi és kulináris esemény színhelye volt, a pulzArt fesztivál programjában, a sepsiszentgyörgyi Szimpla: 15 órától Cserna-Szabó András és Darida Benedek magyarországi írók, a Nagy macskajajkönyv – avagy süssünk-főzzünk másnaposan című kötet társszerzői készítettek kóstolásra milánói pacalt (trippa alla milanese / busecca), illetve beszélgettek eközben főzés, írás és élet személyes vonatkozású összefüggéseiről, 17 órától pedig Cserna-Szabó András író-olvasó találkozóján a szerzővel Szonda Szabolcs a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetett.
Nem olyan egyszerű főzni, közben okosakat mondani, s ráadásul óvatosan bánni az itallal, mert még később is helyt kell állni. Pedig az egész a piálásból indult, s torkollt a Nagy macskajajkönyvbe. Főzéssel fűszerezve.
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/dupla-vagy-enni-cserna-szabo-andras-es-darida-benedek-estje
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/126643/pacalmozaik-
Sajtóvisszhangok: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-elet-kiszamithatatlan-de-
https://www.helikon.ro/folhabzott-a-pacal-mint-egy-nagyregeny-cserna-szabo-andras-a-pulzarton/
Libikóka: Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert pódiumestje
Törékeny verseket lágy muzsikába csomagolni jó ötlet, pontosan hideg őszi estére való lélekmelegítő. Ugyanakkor pezsdítő is, mert két lírai pillanat között másféle húrokat pengettek, jóféle történeteket meséltek az előadók, a közönség pedig – telt ház volt – andalodott, nevetett, szomorkodott, beleélte magát a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdióban 2019. szeptember 22-én este lezajlott zenés-irodalmi pódiumesten, amelynek két fellépője, az idei pulzArt fesztivál keretében, Grecsó Krisztián író és Hrutka Róbert zenész voltak.
Juszti-mama szilvaízéről, a nagyi kredencéről, anya első isleréről („melyet nem rontott el, csak újragondolt”), a csíkmadarasi köményes pálinkáról, egy katonatiszt apuka probléma-elrendezéséről a tornaedzővel a 80-as években, lakásfelújításról és az ukuleléről – megannyi emléket, érzelmet idézett, vagy éppen kitörő kacagást keltett a 7. pulzArt egyik legjobban várt eseménye.
A hintázó, ringató gitár- és versszólókat együtt éneklés, emlékezés váltotta, melyek az anekdotákkal, műhelytitkokkal fűszerezett intermezzókkal kiegészülve valódi közösségi élményt teremtettek. Hrutka Róbert saját szerzeményei mellett Grecsó Krisztián 23 évvel ezelőtt megjelent, Vízjelek a honvágyról című kötetéből is hallhattunk megzenésített verset, miközben az is kiderült, hogy annak idején mindössze 8 példányban kelt el a kötet, „innen győzni nagyon szép” – jegyezte meg fellépőtársa, az író fölfelé ívelő pályája kapcsán. Grecsó Krisztián új regényéből, a Verából is elhangzottak részletek, melynek cselekménye a 80-as években játszódik, és egy 11 éves lány történeteit meséli el. „Ez az első regényem, melyre nem tudják ráfogni, hogy én vagyok a főhőse”..
Záróakkordként Grecsó Krisztián még elmondta, mennyire jó visszatérni a pulzArtra, látni, hogy bővül, színesedik a fesztivál.
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/libikoka-grecso-krisztian-es-hrutka-robert-podiumestje
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/126645/regi-tortenetek-es-uj-versek-rolunk-pulzart
https://www.pulzart.ro/hu/mire-zoldul-koltozunk-grecso-krisztian-es-hrutka-robert-zenes-
Háromszéki TÉT-estek - Viszlát, Iván!
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár új lendülettel folytatja idén ősztől Háromszéki TÉT-estek (Tudás-Élmény-Tapasztalat) című előadássorozatát, amelynek első felvonására 2019. szeptember 27-én került sor a könyvtár Gábor Áron termében. Dr. Fodor János történész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanársegéde Viszlát, Iván! Rendszerzárás a rockzenében címmel tartott érdekfeszítő előadást, négy évvel ezelőtti, rokon témájú prezentációja kiteljesítéseként.
A hidegháború közepén, az 1950-es években, a nagyhatalmak és politikai ideológiák egymásnak feszülése közepette új kulturális forradalom bontakozott ki, a rockzene. Előbb az Amerikai Egyesült Államokat, majd Nagy-Britanniát és végül Európán át az egész világot meghódította a fémzene, szakadékot hozva létre szülők és tinédzserek között. Az új generációk lázadásának kifejezőeszközeként hatott, elsősorban a zenei, ruházati és hajviseleti tényezőkben mutatkozott meg. Az új irányzat és zenei hullám nem kerülte el Magyarországot és Romániát sem, a kommunizmus alatt is teret hódított.
A Háromszéki TÉT-estek keretében idén négy, rendhagyó témájú előadással várja a könyvtár az érdeklődőket.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/viszlat-ivan-rendszerzaras-a-rockzeneben
Regény a második esélyről
Mosolyogjunk rá a mellettünk ülőkre, örüljünk egymás jelenlétének – köszöntötte a közönséget Józsa Zsuzsa, a szerző felesége Józsa Attila A második esély – Egy szívátültetés regénye című kötetének bemutatóján, amely telt ház előtt zajlott 2019. szeptember 26-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
Beethoven első románcának részlete után, melyet gyertyafényben adott elő Mátyás Ferenc klarinéton, László Károly színművész sétált előre a nézők soraiból, s Kányádi Sándor és Dsida Jenő versei mellett Józsa Attila Credo című költeményét is megosztotta a hallgatósággal, üdvözölve azokat, akik fontosnak érezték „eljönni a forráshoz”. Ezután a szerző lánya, Józsa Noémi olvasott fel édesapja új regényéből, majd elkezdődött a méltatások sora.
Elsőként Both Erzsébet beszélt a kötetről, mint mondta, Józsa Attila gyermekeinek magyartanáraként került kapcsolatba a szerző irodalmi műveivel és az általa alapított Parnasszus irodalmi körrel, ahol évente előadásokat szokott tartani.
A most megjelent mű egy magával ragadó olvasmány, melynek mindenekelőtt a terjedelme lepte meg, és az a tudatos szerkesztés, ami mögötte áll – mondta Both Erzsébet, elárulva, hogy a regénynek 33 fejezete, 33 szereplője van, és két nagy egységre tagolt.
Józsa Attila elmondta, hogy sok-sok évvel ezelőtt Parajdon magyartanár barátja elmesélt neki egy általa látott dokumentumfilmet, mely egy amerikai lány szívátültetéséről szólt, aki a műtét után teljesen meggyógyult, de új szokásokat vett fel, más értékrendje lett az életének, a filmben pedig sokat vitáztak arról, hogy mindez hogyan lehetséges, ha új géneket nem örököl az ember. Ez a téma annyira megtetszett neki, hogy először egy novellát írt belőle, de aztán jöttek a további ötletek, és végül megszületett a regény. Mint mondta, először a szerkezetet találta ki, mert fontos volt számára, hogy a keresztény értékrend és számrendszer határozza meg a kötetet, hozzátéve, hogy a 33-as szám még egyszer szerepel a regény végén. Úgy gondolta, az nem fog működni nála, hogy a regény majd alakítja önmagát, ezért előbb megírta a cselekmény vázlatát, s ennek alapján írta meg a részleteket két év alatt. A szívátültetés kérdései, valamint a három helyszín, Varsó, Poznań és Palermo tekintetében is nagyon alaposan dokumentálódott, ugyanakkor az is fontos szempont volt számára, hogy egy átfogó társadalmi tabló legyen a kötet, melyben sok érdekes szereplővel és természetesen saját életfilozófiájával is találkozhat az olvasó.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/126798/regeny-a-masodik-eselyrol
Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál
2019. szeptember 27. és október 4. között idén is megrendezték a nagy népszerűségnek örvendő Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivált. A sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület által szervezett rendezvény ismét a népmesék világába kalauzolja a gyerekeket, felnőtteket a különböző alkotó-fejlesztő mesés foglalkozások, illetve élőszavas mesemondás révén. A Mesefesztivál már átlépte Háromszék határait, így idén, Hargita és Maros megyék mellett, Brassóban is fellépnek a mesemondók.
Az egyhetes rendezvénysorozat a népmesék világára, a bennük rejlő bölcsesség feltárására, hagyományaink, nyelvi és lelki örökségünk felfedezésére hivatott rávilágítani. A programot úgy állították össze, hogy abban minden korosztály megtalálja a neki legjobban tetszőt. Erről a meghívott mesemondók, meseterapeuták gondoskodnak.
A rendezvénysorozat kiemelkedő programpontja volt a szeptember 29-i mesedélután a Bod Péter Megyei Könyvtárban, ahol dr. Kádár Annamária A mesék valósága, a valóság meséi címmel tartott előadást, majd Zalka Csenge Virág és Szabó Enikő mesemondókkal közösen léphettek be az érdeklődők a mesék világába. Nem maradt el az esti Meseláng sem, ahol a közönség is bekapcsolódhatott a mesemondásba.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/iden-is-lesz-meselang/
 

--Számos terve van a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár új vezetőjének
Ami eddig működött, és jó volt, azt továbbvinni és új kínálattal gazdagítani az intézményt, bővíteni az olvasók körét – röviden ezek a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár új igazgatójának, Vincze Csillának az elképzelései. Az új intézményvezető beköszönő sajtótájékoztatója bevezetőjében leszögezte, elődjétől Ferencz Mátéfi Krisztától egy rendezett, könnyen átlátható intézményt vehetett át sikeres versenyvizsgája után, és könnyű lesz innen folytatni a munkát. A könyvtár munkatársairól is elismerően szólt, számos pályázati program és egyéb tevékenység, esemény zajlik az ő kezdeményezésük folytán, amelyeket mindenképpen tovább szeretne vinni. Azonban nem csak a korábbról „örökölt” programok tovább működtetése az új igazgató célja. A napokban nyújtottak be egy pályázatot, amely révén 270 ezer forint értékű új könyvvel gazdagodik a könyvtár állománya  – közölte.
Vincze Csilla mindemellett nem csak a könyvtári termeket, hanem az intézmény udvarát is élettel töltené meg. Azt szeretné, hogy az utóbbi években nagyon szépen rendbe tett, gondozott udvar és kert pihenőhely legyen a közeli lakónegyedekben élők számára, ahol csendes, zöld környezetben olvasgatva tölthetik el az időt. Ugyanakkor szeretne együttműködni a város más kulturális intézményeivel és általában minden civil szervezettel, a könyvtár szívesen helyet adna ezek rendezvényeinek is. Az új igazgató szándéka, hogy kovász-szerepet töltsön be a város irodalmi életében is. Igyekszik arra hatni, hogy az utóbbi időben már ritkábban találkozó Kercsó Attila Irodalmi Kör tevékenysége újra lendületet kapjon, és ugyancsak várja ide az irodalom iránt érdeklődő tehetséges fiatalokat is, akiknek korábban szintén törzshelye volt a könyvtár. Egy másik, könyveket egyre ritkábban forgató csoportot, a középiskolás fiatalokat is szeretné bevonzani a könyvtárba, de könyvismertető alkalmak révén azt is szeretné tudatosítani mindenkiben, hogy rendelkezésre áll ezernyi szakkönyv is, amelyeket érdemes fellapozni, és választ találni az életben adódó kérdésekre. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár szeptemberben több rendezvényre is várta a közönséget, 17-én a Marosvásárhelyi Rádió Gurul a rádió című, közel húsz éve minden évben sorra kerülő megmozdulása egy állomásaként találkoztak a rádió munkatársai a könyvtárban a hallgatókkal. Szeptember 23-24-én Ady Endre halálának 100 éves évfordulójára szerveztek vetélkedőt 9-12. osztályos diákoknak, szeptember 30-án,a magyar népmese napja pedig egésznapos mesés programmal és rajzpályázattal várta a gyermekeket az intézmény.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szamos-terve-van-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtar-uj-vezetojenek


--Őszi könyvturi a Teleki Tékában
'Keresel egy jó könyvet az őszi kuckózós, esős délutánokra? Reménykedsz, hogy valami izgalmasat találsz a polcokon? Kíváncsi vagy, hogy miket hoznak be a vásárhelyiek a Téka kapuja alatti Nyitott könyvespolcra?'
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ismét megrendezi a fenti mottóval, 2019. október 3-án, a lassan hagyománnyá váló Tékás Könyvturit: a Nyitott Könyvespolcra behozott több zsáknyi könyv kerül ki ilyenkor egyben az udvaron felállított standokra. Kortárs szerzők, háziolvasmányok, ponyva, gyermekkönyvek és lexikonok egyaránt bekerültek a 2019-es év folyamán a vásárhelyi polcokról a Téka kapuja alá, egy meleg tea mellett ezekből lehet majd ingyen válogatni.
A gyermekfelügyeletet a Kobak könyvesbolt Pirinyó-játékos-csoportja biztosítja, akik 17 órától óvoda- és kisiskolai pedagógusoknak tartanak előadást a Pirinyó-pályázatról.
Forrás: https://www.facebook.com/events/504661710323352/?notif_t=plan_user_invited&notif_id=1569509875621174

 
KITEKINTŐ

--Hol van a világ legjobb könyvtára?
Ott, ahol fontosnak tartják a kultúrát és az olvasást – mindezt úgy, hogy közben a legmodernebb technikát használják. Finnországban. Helsinkiben. A neve: Oodi. Mosonyi-Káczán Szilvia írása a Finland News blogon (https://finlandnews.cafeblog.hu/2019/08/29/hol-van-a-vilag-legjobb-konyvtara/).
2019. augusztus 27-én vehette át ‘Az Év Közkönyvtára 2019’ díjat a finn fővárosban található Helsinki Központi Könyvtár, ismertebb nevén: az Oodi. Minden évben csak olyan könyvtár lehet a nyertes, melynek épülete új, más célra korábban nem használták.
Az idén 16 könyvtár volt esélyes a győzelemre. A döntést, mint mindig, most is az IFLA, azaz a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions) hozta meg. Az 1927-ben alapított szervezet az IT Company Systematic szponzori támogatása által 5000 dolláros díjazással (USD) jutalmazta az Oodit.
Az Oodi Központi Könyvtár 2018. december 5-én nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. Nagyszerű találkozóhely, amely a látogatóknak igényes környezetet biztosít a tanuláshoz, az olvasáshoz, és szabad hozzáférést nyújt a legújabb technológiákhoz. Kora reggeltől késő estig látogatható.
Az épület tervezésekor és építésekor felmérték és figyelembe vették a jövendőbeli könyvtárhasználók igényeit, elvárásait és javaslatait is. Az üveg, acél és fa harmonikusan él együtt a hagyományos és kortárs építészeti gondolatokat ötvöző finn könyvtárban, amely az energiahatékonyságban is élen jár. A könyvtár nevének kiválasztása is nyílt versenyben, szavazással történt. Az Oodi jelentése: óda. Valóban, ez a könyvtár egy ünnepélyes, emelkedett hangvételű költemény. Az épületet az ALA Architects tervezte, ennek a jogát 2013-ban nyerte meg egy nyílt, nemzetközi építészeti verseny keretében.
Azonban az új szuperkönyvtárban, fél évvel a nyitás után az egyik oldalbejáratot már be is kellett zárni. A hiba okáról és az építészek gyors megoldásáról itt olvashatunk: https://finlandnews.cafeblog.hu/2019/09/08/bezartak-az-uj-csodakonyvtar-tul-nepszeru-bejaratat/
Kukkantsunk be, legalább virtuálisan, az Oodiba!
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hol-van-a-vilag-legjobb-konyvtara/?utm_source=also_ajanlok&utm_medium=textlink&utm_campaign=Ajanlodobozok
 

--IFLA-hírek – Lesz-e párbeszéd a változás érdekében?
Dialogue for change (Párbeszéd a változásért) - ez volt az athéni IFLA-csúcs mottója. Ismét öröm a témaválasztás, persze minden azon múlik, mennyire sikerül e tartalmat a végeken is megvalósítani. Kézen-közön hozzájuthatunk információhoz, a hivatalos IFLA-forrásokból akár egy-egy helyszíni, magyar vonatkozású hírhez is. Esélyes, hogy a Webvilág Magazinban rövidesen beszámoló jelenik meg. A KSH munkatársainak helyszíni beszámolói üdítően hatottak - ld. a Facebook Könyvtáros csoportját (https://www.facebook.com/kshkonyvtar/posts/10162425002390454).
A KIT ezek mellett a következőket is megtudta:
- A Finn Könyvtárosok Egyesülete felmérést készített a könyvtárosok általános jellemzőiről. Az azonosított helyzetre stratégiát dolgoztak ki. Pl.: a szakma ott is jelentősen elnőiesedett, egyes, nem finn származású társadalmi csoportokat nehezen tudnak megszólítani. Égető a fiatalok hiánya is. Hangsúlyosan előkerült, hogy karriertanácsadók segítségével, középiskolákkal egyeztetve érdemes pozícióba hozni a könyvtáros hivatást, rámutatva annak rendkívül szerteágazó elemeire, amelyek közt a legkülönbözőbb hátterű emberek találhatják meg számításukat.
- A másik fő finn irány a minden eddiginél határozottabb nyitás a felhasználók felé. A KIT-ben gyakran idézett Oodi talán a legismertebb példa erre. Vezetői a helyszínen elmondták: 1. a makerspace koncepció, 2. a rendezvények tömkelege, 3. a közhasznú tájékoztatás sokoldalúsága teheti vonzóvá a könyvtárt mint közösségi teret.
Az Oodi sikere elképesztő: a jó gyakorlataival való megismerkedést az is szolgálja, hogy sokakat beosztanak más fiókkönyvtárakból meghatározott időre oda dolgozni. Tapasztalatuk szerint az automatizálás olyan munkafolyamatokat vált ki, amelyek eddig elvették az időt, energiát a felhasználók felé fordulástól.
Verdensbibliotek (a világ könyvtára) néven közös honlap készül, dán kezdeményezésre. Innen a projekt skandináv tagjainak bevándorló polgárai saját nyelvükre fordított északi irodalmat tölthetnek majd le. A háttérben módszertani segítséget is adnak a bevándorlókkal foglalkozó könyvtárosoknak - skandináv nyelveken - külön zárt felületen. Ilyen módon online szolgáltatást kínál - hatást gyakorolva a fizikai térre.
Forrás: KIT-hírlevél, 2019/31., 2019. szeptember 4.

 
--Rövidesen elfogynak a digitalizálható hazai könyvek és folyóiratok
Havonta 1-1,5 millió oldalt digitalizál az Arcanum. A termés jelentős hányada az ADT (Arcanum Digitális Tudománytár) adatbázisban jelenik meg. Fejlesztése a tudományos lapokból indult, később jöttek hozzá a napi- és hetilapok, magazinok. (Nem meglepő gondolat: az alapító és öt gyerekével tulajdonos Biszak Sándor a Richter Vegyészeti Gyár könyvtárának munkatársaként kezdte pályáját, ahol egyebek mellett az elektronikus adatszolgáltatásért volt felelős.) 5-6 éve még nem gondolták, hogy a Népszavát (mely 500 ezer oldal) be lehet digitalizálni, a projekt nagysága miatt. És azt sem, hogy emberek pénzt adnak azért, hogy magyar archív cikkeket olvassanak. Ma 4000 magánelőfizetője van az ADT-nek és kb. 1000 intézményi ponton érhető el. Az egyetemi polgárok edu-ID azonosítás segítségével otthonról is elérik.
Biszak Sándor azonban elsőre meglepő dologra figyelmeztet: jövőre elfogynak lényegében a folyóiratok, nincs már 10 millió oldal vissza belőlük. Sok könyvtárat meglátogatott, felajánlva nekik kincseik digitalizálását. Az ilyen megállapodások során a digitális közlés joga az Arcanumnál van. Legutóbb a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen járt, ahol egy 1918-ben "befagyott", csodálatos magyar állományt talált. Egyre több könyvtár keresi őket selejtezésnél. A már beszkennelt fizikai anyagokat azonban nem könnyű elhelyezniük.
A folyóiratokat követően a hazai szakkönyvek (kb. 100 ezer cím 1945 előtt, 1 millió az után) következnek. E terepen már konkurens a Google is. Szorosan együttműködnek a L'Harmattan, Osiris, Szaktudás, Kronos és az Akadémiai kiadókkal. A közelmúltban kereste meg őket a Kriterion, illetve a Szent István Társulat kiadója.
Forrás: http://mibeinfo.hu/amikor-a-regi-sajtocikkek-jelentenek-uzleti-elonyt/
Via: KIT-hírlevél, 2019 /34., 2019. szeptember 25.

 
--Új helyen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
Sajtótájékoztató keretében nyitotta meg kapuit az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár új helyszínen, új szolgáltatásokkal.. Az egykori Helyőrségi Művelődési Otthon felújított épületében – a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt – várja az olvasókat az intézmény.
A Nagypréposti palota felújításának ideje alatt ezen a helyszínen vehetők igénybe a könyvtár szolgáltatásai. A 2019. szeptember 3-i átadón Habis László, a város polgármestere úgy fogalmazott: a könyvtár számára rendkívüli kihívás volt a költözés, de otthonos, meleg, barátságos tereket sikerült kialakítaniuk. Hangsúlyozta: a történelmi belvárosban szükség van az ilyen közösségi terekre.
A könyvtár igazgatója, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea elmondta: arra törekedtek, hogy olvasóik ne érezzék, hogy a most átadott épület ideiglenes. 3D nyomtatóval, könyvgerinckímélő szkennerekkel, tabletekkel, okostelefonokkal, új kölcsönző rendszerrel is bővült a könyvtár szolgáltatása. A könyvállomány fele található jelenleg az új épületben.
Forrás: https://uni-eszterhazy.hu/hu/egyetem/egyetem/hirek-1048/c/uj-helyen-a-brody
Via: IFLA-HUN levelezőlista. Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
--Bari Károly és Ferencz Győző a DIA új tagja, Mózes Attila posztumusz tag
2019. szeptember 16-án került sor a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 2019. évi tagválasztő gyűlésére a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ülés kezdetén megemlékeztek a testület idén elhunyt két tagjáról, Tandori Dezsőről és Konrád Györgyről. Mivel az új tag választásánál szavazategyenlőség alakult ki, és az akadémikusok száma Konrád György halálával a minimálisan előírt küszöb alá csökkent, Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának kezdeményezésére az alapszabálytól való eseti eltéréssel mindkét jelölt, Bari Károly és Ferencz Győző is a tagok sorába emelkedett. A múzeum javaslatára a posztumusz tagok közé választották Mózes Attila prózaírót, esszéistát. A főigazgató ismertette és vitára bocsátotta a DIA strukturális bővítésére vonatkozó tervezetet, amelyet a résztvevők egy hónap múlva véglegesítenek.
Forrás: https://pim.hu/hu/digitalis-irodalmi-akademia/hirek/bari-karoly-es-ferencz-gyozo-dia-uj-tagja-mozes-attila-posztumusz

 
HAZAI

--Olvasójátékkal készülnek a Nemzetközi Könyvvásárra
Bár a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2019. november 14. és 17. között lesz, a szervezők idén is gyerekeknek szóló olvasójátékkal hirdetik meg a nagyszabású könyves szemlét.
A 25. könyvvásáron immár hatodik alkalommal szervezik meg az Olvasd el, és játssz velünk! elnevezésű játékot. A szervezők évről évre kiemelt figyelmet fordítanak a kortárs irodalom népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre, a játék pedig kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve hogy azok is megkedveljék a nyomtatott betűket és a könyv illatát, akik kevésbé szeretnek olvasni. A jelentkezőknek a játék szervezői által kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására. A szervezők négy kategóriában hirdetnek játékot: a negyedikeseknek Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét, az ötödikeseknek és hatodikosoknak Igaz Dóra Egy fiú a csapatból című kötetét kell elolvasniuk, a hetedikes és nyolcadikos korosztálynak Wéber Anikó idén megjelent, Zuhanórepülés című kötetével kell megbirkóznia, a középiskolások pedig Grecsó Krisztián legújabb könyvével, a Verával ismerkedhetnek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/olvasojatekkal-keszulnek-a-nemzetkozi-konyvvasarra

 
--Írók és újságírók egy asztalnál
2019. szeptember 6-án a szatmárnémeti Iparosotthonban tartották meg a Kárpátok Koronája elnevezésű rendezvényt, amelyen írók és költők felolvastak, előadásokat hallgattak meg, és időszerű dolgokról tanácskoztak. A rendezvényt László Róbert, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont igazgatója nyitotta meg, aki ismertette, hogy a Kárpát-medence több országából érkeztek költők, írók, újságírók és lapszerkesztők. A rendezvény a Szatmár Megyei Tanács támogatásával jött létre, a résztvevőket Pataki Csaba elnök köszöntötte. Elmondta, hogy alig egy hét telt el azóta, hogy azoknak az országoknak a gazdasági szakemberei, amelyekből most a szellemi élet képviselői érkeztek, egy információs kapcsolatrendszert hoztak létre a gazdasági kapcsolatok megerősítésére. Pataki úgy látja, hiába javul az infrastruktúra, hiába épülnek a házak, ha azokat nem töltik meg szellemi termékekkel is. Fontos az írók, újságírók és a művészek munkája, hiszen ők a jelenkor krónikásai, az ő munkájukból tudják majd meg az utánuk jövők, hogyan éltünk ebben az időszakban. Remélhetőleg kiváló szellemi műhely fog kialakulni, ahol sor kerül majd eszmecserékre, melyek végén kialakul majd egy konszenzus akkor is, ha bizonyos kérdésekben eltérők a vélemények.
Felitian Pop, az Észak-erdélyi Írók Egyesületének elnöke az elmúlt száz évben megjelent, Szatmár megyei lapok jelentőségéről beszélt. A múlt században csak nyomtatott sajtó létezett, emiatt felértékelődött annak a szerepe, politikai pártok, civil szervezetek, valamint egyesületek és szövetségek igyekeztek szerepelni a sajtóban, azon keresztül eljuttatni üzeneteiket az olvasókhoz. A politikai pártok számára is fontos volt a sajtóban való jelenlét, hiszen választások előtt ily módon is tartották a kapcsolatot a szavazópolgárokkal. Felitian Pop kitért arra, hogy Szatmár megyében 1919-ben Satu Mare néven jelent meg az első román nyelvű lap, aminek az indulása nem volt egyszerű, de napjainkban is használt forrás lett. A továbbiakban előadások hangzottak el a szatmári román sajtóról.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/irok-es-ujsagirok-egy-asztalnal/

 
--Évadnyitó ülés a Tóth Árpád Irodalmi Körben
2019. szeptember 17-én a Tóth Árpád Irodalmi Kör megtartotta évadnyitó ülését az Arad megyei könyvtárban. Kovács Ilona és Szarvashegyi Rozália olvasta fel írását, majd Balassi Bálintra emlékeztek a költő halálának 425. évfordulója alkalmából. Előadó dr. Brauch Magda ny. tanár, prózaíró volt, közreműködtek a kör szavalói.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/evadnyito_ules_a_toth_arpad_irodalmi_korben_2.php

 
--Irodalmi Kör alakul Temesváron
Végigtekintve az elmúlt, több mint száz esztendőn, látható, hogy egészen a kilencvenes évek közepéig az irodalom komoly szerepet töltött be a temesvári közéletben. Az 1903-ban alakult Arany János Társaság, amely az irodalom, a művészet, a tudomány bánsági képviselőit tömörítette, később a Dél Irodalmi Társaság, amely az irodalmi megújhodás bánsági híveihez szólt, a második világháborút követően Markovits Rodion elnökletével alakult meg a Bánsági Magyar Írók Egyesülete, később az Ady Endre Irodalmi Kör, végül 1979-től a nagy előd Franyó Zoltán nevével fémjelzett irodalmi kör voltak a mérföldkövei az irodalom iránt érdeklődők szervezeteinek. Úgy tűnik, immár eljött az idő, hogy Szabolcska Mihály, Gozsdu Elek, Kubán Endre, Endre Károly, Franyó Zoltán, Markovits Rodion, Bodor Pál, Majtényi Erik, Márki Zoltán, Szász János, Anavi Ádám és sok más dicső előd által kitaposott úton haladva ismét irodalmi kör alakuljon a Béga-parti városban. A legalább évszázados irodalmi hagyomány felelevenítésére készülő kezdeményező csoport egyik tagja, ötletgazdája Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja a Heti Új Szónak nyilatkozott: ‘Meggyőződésünk, hogy a temesvári magyar közéletben igény van arra, hogy az irodalom iránt érdeklődők kicseréljék egymással olvasmányokhoz kapcsolódó élményeiket, hogy megismerjék a kortárs irodalmárok alkotásait, kezükbe vehessék egy-egy író vagy költő kötetét, hogy az éppen teret hódító irodalmi irányzatok jellegzetességeivel ismerkedjenek. Mindezekre a lehetőséget egy irodalmi kör keretei és közege biztosíthatják. Az új temesvári irodalmi kör szervezői három nemzedék képviselői: a legfiatalabb nemzedéket Marossyné Kovács Boglárka magyar szakos tanár képviseli, a középkorúakat jómagam, aki lelkes híve vagyok az irodalomnak és a kezdeményezést segítő Várbástya Egyesület elnöki minőségében nyújthatok segédkezet az indulásban. A tapasztaltabb nemzedéket, azokat akik előszeretettel vettek részt egykor a Franyó Zoltán Irodalmi Kör munkájában is, Szekernyés János hely- és kultúrtörténész és Szekernyés Irén magyar szakos tanár képviselik, akik ezirányú tapasztalataikat osztják meg a fiatalabbakkal.’
A tervek szerint a havi találkozókra a Küttel Klubban kerül sor, az első, alapító találkozóra 2019. szeptember 19-én 19 órától kerül sor, meghívott vendég lesz Karácsonyi Zsolt, József Attila-díjas költő.
Forrás: https://hetiujszo.ro/irodalmi-kor-alakul-temesvaron/

 
--Irodalomóra kortárs magyar irodalomról Demény Péterrel
A Nagybányai Magyar Napok szombatján, 2019. szeptember 21-én Demény Péter marosvásárhelyi költő, író, műfordító mesélt az érdeklődőknek arról, hogy miért menő a mai magyar irodalom, kik a nagyágyúk, és melyek korunk jelentős művei. Beszélgetőtársa Karsay Magdolna volt. Az eseményre a Diafan teraszon került sor (a Lendvay-ház előtt).
Forrás: http://www.nagybanya.ro/muvelodes-hirfolyam/ff2019-irodalomora-kortars-magyar-irodalomrol-demeny-peter-erdelyi-koltovel-iroval

 
--HolnapFeszt-nyitány, avagy Teremtés Pa-dö-dőtől Ady-performanszig Nagyváradon
Az Élő Várad Mozgalom néhány tagjának irodalmi performanszával kezdődött meg 2019. szeptember 19-én a VII. HolnapFeszt. A Várad szerkesztőségében megtartott úgymond nulladik napon, pontosabban nulladik estén először Ozsváth Zsuzsa költő és Tasnádi-Sáhy Péter író adta elő a Teremtés – Pa-dö-dő című, saját alkotásaikból összeállított performanszot. Mindkét szerzőnek van Teremtés című írása, ez adta az ötletet ehhez a performanszhoz, amelyet nyáron mutattak be Debrecenben, az Ünnepi Könyvhéten, most pedig Nagyváradon játszották el. Hogy miről is szól, milyen hangulatok jellemzik? Sokféle, akár a teremtés lépései. Semmi. Semmiségek. Sárgák és pirosak. Zsákutca. Vergődés. Szabadság. Szabadulás. Játék.
Ezután Kemenes Henriette költő olvasta föl Ady villáskulcsot hazudik című új versét, amely része az élő váradosok Ady-performanszának. Szeptember 20-án este a megtelt Ady Emlékúzeum épületében Vindis Andrea színésznővel Simon Judit beszélgetetett, majd Darvay-Nagy Adrienn színháztörténésszel és Demeter András színésszel Szűcs László, végül Szabó K. István rendezővel és a róla szóló színházművészeti albumot összeállító Daniela Şilindeannal Simon Judit. 21-én délután fél öttől Boka Lászlóval és H. Szabó Gyulával folytatódott a program, majd Ujvárossy Kerekes Gyöngyi készülő albumát ismerhették meg, végül Kocsis Csaba énekmondó (Berettyóújfalu) Ady és a többi holnapos költő megzenésített verseiből adott elő.
Forrás: http://www.varad.ro/holnapfeszt-nyitany-avagy-teremtes-pa-dotol-ady-performanszig/

 
--Molter Károly: Örökmözgó Marosvásárhelyen először, a magyar dráma napja keretében
Idén a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat kisjenői fesztiválszereplése miatt rendhagyó módon 2019. szeptember 22-én került sor a felvilágosodás kori erdélyi művelődésszervező, Aranka György szobrának megkoszorúzására, amelyen a színház küldöttsége mellett művelődési intézmények és egyesületek is részt vettek. A koszorúzást követően a kisteremben Molter Károly Örökmozgó című drámájának felolvasószínházi bemutatójával készült a társulat, Gáspárik Attila rendezésében. Az előadás először hangzik el marosvásárhelyi színpadon.
Molter Károly vajdasági születésű író, tanár, több színdarabot is írt, melyek közül egyedül az Örökmozgó című került mindössze két ízben színpadra Kolozsváron és Budapesten az 1940-es években. Molter Károly élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte, itt is alkotott, a város szellemi élete a magáénak tudja a nevét, darabjai viszont 2014-ig, a Tank bemutatójáig nem jelentek meg helyi színpadon. Ezt a tartozást kívánta leróni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az Örökmozgó műsorra tűzésével is.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/molter-karoly-oeroekmozgo

 
INTERJÚ

--Kincsként kezelik az összegyűjtött dokumentumokat
2016-ban nyitotta meg kapuit a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Csíkszeredai  Gyűjtőlevéltára, majd két évre rá a hozzá tartozó gyűjtőkönyvtár és restaurátor műhely. 2019 szeptemberében dr. Bernád Rita-Magdolna főegyházmegyei főlevéltáros és kollégái nyílt napot szerveztek az érdeklődők számára. Dr. Bernád Rita-Magdolnával a Hargita Népe napilapban jelent meg beszélgetés a nyílt nap apropóján, amelyben betekintést nyújt mindennapjaikba, a  könyvtári és levéltári munkába. A beszélgetés itt olvasható: https://hargitanepe.eu/kincskent-kezelik-az-osszegyujtott-dokumentumokat/


ÉVFORDULÓK

--A 60 éves Kovács András Ferenc köszöntése – ’Örömzene darabokban’
A Magvető Kiadó új kötettel és születésnapi könyvbemutatóval köszöntötte a 60 éves Kovács András Ferencet. A rendezvényre a budapesti Magvető Caféban került sor 2019. szeptember 17-én. A Requiem tzimbalomra című ünnepi kiadványba KAF ‘maga válogatta a verseket eddigi életművéből – hirdeti a kiadó –, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is, amelyben a rögtönzések, a variációk, az átiratok hol a vígságos játszadozás, hol a kesernyés melankólia regiszterében szólalnak meg, az eufória és az elégia egyensúlyában.’
A könyvben szereplő költemények közül a Facebookon többet is közreadott a Magvető, és megosztotta a születésnapi kötet borítójának fényképét is. Egy verset a Népújság melléklete is újraközölt.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/oeroemzene-darabokban

 
--Száz éve született dr.. Kós Károly (1919–1996)
1919. augusztus 31-én született dr. Kós Károly (Sztána, 1919. augusztus 31. – Kolozsvár, 1996. február 29.) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kós Károly (1883–1977) író, építész fia. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajzkutatója volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére.
Forrás: https://www.e-nepujsag..ro/articles/a-kesz-munka-mindig-nagy-ertek

 
--Száz éve jelent meg a Zord Idő Marosvásárhelyen
‘A század elején elindult, egyre erősödő és sokak által kárhoztatott decentralizálódási törekvések Erdély-szerte termékeny talajra találnak. E társadalmi szükséglet – ha nem is mindig tudatos – felismerése eredményeként születnek meg az új művelődési centrumok – Nagyváradon, Marosvásárhelyt, Kolozsváron –, és jönnek létre az első folyóiratok, lapok, amelyek a romániai magyarság sajátos kisebbségi körülményeitől meghatározott kulturális életének szülöttei és hírnökei.’
Az úttörés érdeme a Holnap városáé. Nagyváradon néhány nap különbséggel két irodalmi hetilap lát napvilágot 1919 júniusában: a Magyar Szó Tabéry Géza, a Tavasz Zsolt Béla szerkesztésében.
Röviddel ezután Marosvásárhelyen a Morvay Zoltán szerkesztette Tükör című hetilap 1919. június 6-i számában a következő hír jelent meg: „Zord Idő címmel változatos irodalmi, politikai, közgazdasági és orvostudományi szemle indul meg augusztus 31-én.
A lap szervezési munkálatait egy 11 tagból álló ideiglenes szerkesztő bizottság intézi, melynek tagjai: Álgya Zoltán, Antalffy Endre dr., Detre Samu, Dékáni Kálmán dr., Farkas Róbert dr., Malom Dezső dr., Molter Károly, Osvát Kálmán dr., Szíjgyártó Gábor, Ziegler Károly dr. A lap szerkesztője dr. Osvát Kálmán, a kiváló író és publicista lesz...”
Ezzel Marosvásárhely is felzárkózott a romániai magyar kultúra önellátóinak sorába, s a Zord Idő 1919. aug. 31-i első számának megjelenésével részese lesz annak az irodalmi decentralizációs folyamatnak, amelynek a két nagyváradi lap meg a háború viharait átélt Erdélyi Szemle az elindítója.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/szaz-eve-jelent-meg-a-zord-ido-marosvasarhelyen


DÍJAK

--Pécsi Györgyi irodalomtörténész kapta az idei Tamási Áron-díjat
A Tamási Áron Közalapítvány 1992 óta díjazza a nagy író szellemiségében alkotókat. A díjat idén először Budapest helyett a legnagyobb székely író szülőfalujában, Farkaslakán adták át, ezúttal Pécsi Györgyi irodalomtörténésznek, az MMA levelező tagjának, az MMA Kiadó ügyvezetőjének.
'Hogyha van Magyarországon és egyáltalán a magyar nyelvterületen irodalomtörténész, kritikus, aki a valamikor nemzetiséginek nevezett irodalmaknak az ismerője, értője, bírálója és méltatója, akkor azok közül az első helyen van Pécsi Györgyi' – méltatta a díjazottat Márkus Béla.
'Nagyon nagy tisztesség, elismerés Tamási Áron-díjat kapni. Ennél csak az a nagyobb elismerés, hogy azt a szülőfalujában, a szülőházában, szülőháza udvarán a helyi farkaslaki emberek előtt veheti át az ember' – mondta Pécsi Györgyi a díjátadón.
Forrás: https://www.mmakiado.hu/esemenyek/pecsi-gyorgyi-kapta-az-idei-tamasi-aron-dijat

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író
Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család 2019. szeptember 13-án. Konrád Györgyöt hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában érte a halál aznap.
Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.
Konrád 1933. április 2-án született Berettyóújfaluban, módos, polgári zsidó családban. Publikálni 1955-ben kezdett az Új Hang folyóiratban, 1956 őszén pedig az Életképek folyóirat szerkesztőségébe került. Az 1960-as évek elején bekapcsolódott a megélénkülő szellemi életbe, és barátságot kötött a fiatal, nyugatos szellemű értelmiség vezéralakjaival, Hernádi Gyulával, Mészöly Miklóssal, Fehér Ferenccel, Sükösd Mihállyal, Jancsó Miklóssal és Makk Károllyal. Közben lektor és szerkesztő lett egy könyvkiadónál, és sorra jelentek meg esszéi irodalmi folyóiratokban. Első regénye, A látogató 1969-ben jelent meg, és egy olyan hosszú irodalmi pályafutás kezdetét jelentette, ami gyakorlatilag élete végéig eltartott. A 2000-es évek elején két önéletrajzi tárgyú regényben ötvözte gyerek- és fiatalkora tapasztalatait a fikcióval, ezek az Elutazás és hazatérés (2002), illetve a Fenn a hegyen, napfogyatkozáskor (2003) címmel jelentek meg. Az elsőben 1944–45 történetét mesélte el, a másodikban a következő ötven évet, a huszadik század utolsó évéből, az 1999-es napfogyatkozás délelőttjétől és a Szent György-hegy csúcsáról kezdve a visszatekintést. 2017-ben egy nagyszabású, szintén önéletrajzi ihletésű regényfolyamot kezdett el Falevelek a szélben - Ásatás 1 címmel.
Irodalmi munkásságát itthon és külföldön is számos díjjal ismerték el, 1997 és 2003 között a Berlini Művészeti Akadémia elnöke volt.
Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák – Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról.
Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.
Forrás: https://librarius.hu/2019/09/13/elhunyt-konrad-gyorgy/
https://index.hu/kultur/2019/09/13/meghalt_konrad_gyorgy/

 
--Elhunyt Hantz-Lám Irén kolozsvári geográfus, szakíró
Életének 83. évében, 2019. szeptember 9-én elhunyt Hantz-Lám Irén geográfus, szakíró, a kolozsvári Bolyai Egyetem és a Brassai Sámuel Líceum egykori tanára.
1937-ben született Kolozsváron. Édesapja Lám Béla mérnök és író, édesanyja az Oroszországból származó Cassiadi Lilia tanárnő volt. Tanulmányait a kolozsvári Augusteumban, a Református Leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudoményegyetemen végezte, ahol 1961 és 1968 között gyakornok volt a Földrajz Tanszéken. Innen politikai okok miatt kellett távoznia. Ezután a kolozsvári Pedagógiai Líceumban, majd a Brassai Sámuel Líceumban tanított.
Hantz Lám Irén gazdag életművet hagyott hátra. Szűkebb értelemben vett szakmai munkássága mellett turisztikai, helytörténeti és irodalomtörténeti köteteket és művészi naptárakat adott ki, valamint számos hazai és külföldi újságcikk szerzője volt. Nevéhez fűződik a Torockói-medencéről szóló egyetlen olyan turisztikai kalauz elkészítése, melyet román és angol nyelvre is lefordítottak, továbbá a torockói gasztronómiai ritkaságok leírása. Szerkesztője volt egy, a helyi magyar ételekhez kapcsolódó irodalmi művekről szóló kötetnek. Feldolgozta édesapjának, az erdélyi irodalmi élet ismert szereplőjének, Csinszka egykori vőlegényének irodalmi hagyatékát, levelezését. Ebből a munkásságából születtek az Áprily Lajos és Reményik Sándor erdélyi költők életének addig ismeretlen vonatkozásait bemutató kötetei is. A magyar közösség érdekében végzett munkája is jelentős. Ő volt a torockói Tobiás Ház kezdeményezője és vezető kivitelezője, és jelentős szerepe volt a helyi múzeum fejlesztésében is.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-hantz-lam-iren-kolozsvari-geografus-szakiro

 
AJÁNLÓ

--I. Mátyás és az igazságszolgáltatás
A történeti kötet az uralkodó törvényalkotói szerepét és tevékenységét mutatja be neves jogtörténészek előadásain keresztül. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde mutatta be a legfrissebb, saját gondozásban megjelent kiadványt, az OBH tudományos művek sorozatának első részét.
Az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás címet viselő mű a Mátyás Király Emlékév keretében, az OBH és a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) szervezésében, 2018-ban megrendezett bíróságtörténeti konferencia eladásainak gyűjteménye. A reprezentatív kiadvány I. Mátyás igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényalkotói szerepét mutatja be.
Az Országgyűlési Múzeumban megrendezett könyvbemutatón Handó Tünde, az OBH elnöke köszöntőjében kiemelte: Mátyás uralkodásának időszaka az igazságszolgáltatás történetének egyik kiemelkedő korszaka.
Az 1486-ban kiadott Decretum Maiusa törvénye örök érvényű, különös hangsúlyt kapott ebben a jogbiztonság, a törvények kétharmada a bíráskodásról és a perjoggal foglalkozik, de Mátyás volt az is, aki a tehetséges fiatalok külföldi taníttatásával a jogászképzést útjára indította.
Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója köszöntőjében kiemelte: Mátyás törvényei és reformjai megtermékenyítették a következő évszázadok jogászi kultúráját.
Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár igazgatóhelyettese rendkívül figyelemreméltó vállalkozásnak nevezte a kötetet, amely kivitelében képzőművészeti alkotásként is megállja a helyét Hozzátette: rendkívül széles spektrumú a könyvben megjelenő tanulmányok köre, amelyek mély ismereteket közvetítenek Mátyás és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról, de láttatják az uralkodó egészen fiatalon megmutatkozó emberi nagyságát is.
A könyv bemutatásával kezdetét vette az OBH hagyományápoló eseménye, a Bíróságtörténeti Hét. 2019. szeptember 19-én kétnapos nemzetközi konferenciát nyitottak meg az Igazságügyi Palotában, amely mintegy összegzése is a 2018/19-es országos bíróságtörténeti konferencia körútnak.
Forrás: https://www.sonline.hu/kultura/hazai-kultura/bemutatta-legujabb-kiadvanyat-az-orszagos-birosagi-hivatal
Via: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin IFLA-HUN moderátor


--Székely Ervin: Szerelmes szakácskönyv szingliknek
A temesvári Gyermek-Könyvesboltban (Librarul cu papion), 2019. augusztus 31-én családi programmal várták az érdeklődőket. A könyvbemutatót a szülőknek tartották, miközben a gyermekeknek műhelyfoglalkozást szerveztek, majd sor került a szerző receptje alapján készített pogácsa kóstolójára. A könyvben található receptek érdekesek, a történet szellemes, és emellett kultúrtörténeti csemegékkel is lehet gazdagodni a kötet böngészése során. Székely Ervin könyve kellemes, romantikus regény, sok cselszövéssel és bonyodalommal, amelyben, mint egy operettben (csak zene nélkül), győzedelmeskedik a szerelem, s ez a történet ugyanakkor kerete egy szakácskönyvnek. Reményei szerint halmozni lehet így az élvezeteket, hiszen a meglepetésekben és fordulatokban gazdag sztori mellé ízletes ételek recepjei sorakoznak, és az olvasmány gasztronómiai kalandokkal egészül ki.
Forrás: https://hetiujszo.ro/szekely-ervin-konyvenek-bemutatoja-temesvaron/

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___

_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update