ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/4. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Barbara Lison az IFLA következő leendő elnöke (2019-2021), majd elnöke (2021-2023)
PÁLYÁZATOK
--Janikovszky Éva meseíró pályázat
--Joannes Kájoni 390 – Ex libris pályázat
--Ady Endre Emlékév – versmondó verseny és esszépályázat középiskolásoknak
--Magyar Napló 30 – novellapályázat
KÉPZÉS
--Újabb továbbképző a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Magyar könyveket bújnak a román gyerekek is a Kolozs megyei könyvtárban
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtár hírei
--Interaktív Beszélő Könyvek
--Kölcsey-termet avattak az Arad Megyei Könyvtárban
--Biblioterápia iskolai könyvtárosoknak
--Ölelj meg egy könyvtárost!
--Nőnapi Emlékező a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
KITEKINTŐ
--Kritikus helyzetben a Nemzet Könyvtára?
--286 ezer látogatóval zárt a Lipcsei Könyvvásár
HAZAI
--Krasznahorkai László író lett a BBTE első magyar díszdoktora
--A székelyudvarhelyi könyvtár névadása körüli vitáról
--Első könyv a vidéki óvodásoknak – óvodai könyvtárak Hargita megyében is
--Nagy Miklós Kund és Nagy Attila voltak az Áprily-estek vendégei Enyeden
--Gábor Áron hagyatéka - könyvbemutató
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Vajda Kornél, a 3K folyóirat korábbi főszerkesztője
ÉVFORDULÓK
--250 éve hunyt el Bod Péter
--90 éve született Székely János
DÍJAK
--Kossuth-díj Ferenczes Istvánnak és Tamás Menyhértnek
--‘A régió kulturális életét Budapestről is figyelem’ – dr. Boka László József Attila-díjas
--Erdélyi író, költő részesült József Attila-díjban
--Takács Zsuzsa Aegon-díjas
--Korunk Kulcsa-díj Deréky Pál irodalomtörténésznek
AJÁNLÓ
--Emlékezzünk Adyra! Olvassuk Adyt!
--Megjelent a Nagy magyar tájszótár, a hagyományos paraszti világ enciklopédiája
MOZAIK
--Két irodalmi Nobel-díjat ad át idén a Svéd Akadémia
--Mikszáth- és Jókai-levelek kerülnek napvilágra az aradi Kölcsey Egyesület irattárából
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Barbara Lison az IFLA következő leendő elnöke (2019-2021), majd elnöke (2021-2023)
Gerald Leitner, az IFLA főtitkára jelentette be március közepén a 2019-es jelölések eredményeit. Az IFLA elnöki posztjára egyetlen jelölt érte el a minimálisan szükséges 10 jelölést. Barbara Lison azonban, mutatva a leendő elnök asszony nemzetközi ismertségét és elismertségét, elsöprően sok, 58 jelölést kapott, és ezzel már az első fordulóban automatikusan elnyerte a leendő elnöki pozíciót. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete is őt jelölte a leendő elnöki posztra.
Barbara Lison jelenleg a németországi Bréma közkönyvtárának igazgatója. Pályafutása alatt számos társadalmi funkciót vállalt. 2006 és 2010 között elnöke volt a Bibliothek Information Deutschland-nak és jelenleg elnöke a German Library Association-nak. Barbara tagja az IFLA Governing Board-jának és a kincstárnoki feladatokat is betölti.
Forrás: https://www.ifla.org/node/91978
https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2019/03/barbara-lison-lesz-az-ifla-kovetkezo-leendo-elnoke-2019-2021-majd-elnoke-2021-2023/5595/
 

PÁLYÁZATOK

--Janikovszky Éva meseíró pályázat
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Kiadó hagyományaihoz híven 2019-ben ismét meghirdeti a Janikovszky Éva meseíró pályázatot. Pályázati időszak: 2019. március 5. – április 17. A pályázók három korcsoportban indulhatnak: 7–9 évesek; 10–13 évesek; 14–16 évesek.
Tematikai megkötés nincs, bármilyen témát feldolgozhatnak a pályázók. Pályázni magyarországi és határon túli településekről is lehet. Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat. Terjedelmi korlát: maximum 5 (A/4) oldal lehet a pályamű. Kézzel írt pályaműveket nem fogadnak el.
Pályaművek benyújtása: kizárólag e-mailben, a janikovszky@fszek.hu címre. Beküldési határidő: 2019. április 17., éjfél.
A pályázat részeként az e-mail szövegében minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail-címét, illetve az iskolája nevét, címét és e-mail-címét. Az e-mail tárgyában kérik feltüntetni: 'Meseíró pályázat'.
A pályamunkákat Word-dokumentumként vagy PDF-fájlként kérik az elektronikus levélhez csatolni, a fájl elnevezése tartalmazza a pályázó nevét és a pályamű címét: pl.: Proba_Kazmer_Az_en_mesem.doc vagy Proba_Kazmer_Az_en_mesem.pdf
A pályázattal kapcsolatos értesítések e-mailben történnek.
A beérkezett írások előzsűrihez kerülnek, a továbbjutókat a szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket az elbírálást követően nem őrzik meg.
A pályázat záró eseményére, az ünnepélyes eredményhirdetésre 2019. május 31-én, pénteken, 14 órakor kerül sor a FSZEK Központi Könyvtárában, ahová a szakmai zsűrihez továbbjutott pályázókat hívják meg.
A pályázat fővédnöke: dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest Főváros humán főpolgármester-helyettese. A pályázat védnökei: Janikovszky János, a Móra Kiadó vezérigazgatója és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója. A 2019. évi meseíró pályázat Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával kerül megrendezésre.
Forrás: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/rendezvenyek/?article_hid=40705
 

--Joannes Kájoni 390 – Ex libris pályázat
Kájoni János születésének 390. évfordulója tiszteletére 2019-2020-ban nagyszabású emlékév indult a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésére. A Joannes Kájoni 390 emlékév keretében kiemelt figyelmet szentelnek Kájoni személyének és munkásságának Hargita megyében. Kájoni János (Jegenye, 1629 v. 1630 – Gyergyószárhegy, 1687. április 25) tudós ferencrendi szerzetes, építész, orgonista, orgonakészítő, zeneszerző, nyomdász, történetíró, botanikus volt. Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkásságával, felekezeti türelmességével az erdélyi kultúra jelképes személyiségévé vált. Az általa hordozott értékek olyan életpéldát jelenthetnek, amellyel képesek azonosulni a mai fiatalok is. A Kájoni János Megyei Könyvtár, névadója előtt tisztelegve, Kájoni János sokoldalú életművét, igazi polihisztori személyiségét, az általa képviselt szellemi értékeket igyekszik előtérbe állítani az emlékévben, programjai révén. Többek között, 'Joannes Kájoni 390' címmel, ex libris pályázatot hirdet azzal a céllal, hogy a térségben élő fiatalok jobban megismerjék Kájoni János értékes, ma is időszerű életművét. A pályázatra középiskolás diákok (14-18 éves korosztály) képzőművészeti alkotásait várják. Az ex libris műfaja, témája alkalmas lehet arra, hogy a diákok Kájoni-portrékat, Kájoni János életéhez, személyiségéhez, műveihez kapcsolható motívumokat, helyeket jelenítsenek meg kreatív módon, szabadon választott technikával. Minden pályázó maximum három alkotással jelentkezhet, a beküldési határidő 2019. május 15. Az alkotásokat személyesen a Kájoni János Megyei Könyvtár székhelyén lehet leadni, illetve postán vagy e-mail-ben, nagy felbontásban, a következő címekre elküldeni: Kájoni János Megyei Könyvtár, 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/bis szám; kelemen.katalin@yahoo.co.uk, secretariat.bibliohr@gmail.com
A pályázatra érkező legjobb munkákat zsűrizés után díjazza a könyvtár, a három legjobb alkotás készítői értékes ajándékcsomagban részesülnek. A díjazottakat írásban értesítik.
A beérkezett alkotásokból kiállítást rendeznek a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A kiállítás megnyitóján kerül sor az eredményhirdetésre és a díjazásra 2019 májusában, az intézmény székhelyén. További információk igényelhetők a pályázattal kapcsolatosan Kelemen Katalin programfelelőstől (elérhetőségek: kelemen.katalin@yahoo.co.uk; telefon: 0745 544 093).
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/180/joannes-kajoni-390--ex-libris-palyazat
A Joannes Kájoni 390 emlékév megnyitójáról: https://www..maszol.ro/index.php/kultura/109685-a-kajoni-kodex-390-eve-szuletett-nevadojara-emlekeztek-csiksomlyon
 

--Ady Endre Emlékév – versmondó verseny és esszépályázat középiskolásoknak
 A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára a 2019-re meghirdetett Ady Endre Emlékév, a költő halálának 100. évfordulója tiszteletére versmondó versenyt és esszépályázatot hirdet középiskolás diákok számára:
„A két meghirdetett oktatási-kulturális programmal elsősorban a 100 éve elhunyt Ady Endrére kívánunk emlékezni, népszerűsítve költészetét, munkásságát a diákok, pedagógusok, könyvtárosok körében. A másik lényeges célja az oktatási-kulturális programnak az Ady Endre irodalmi műveinek olvasására, elemzésére, elmélyülésére való ösztönzés.”
I. A versmondó versenyre jelentkező diákoknak egy kötelező és egy szabadon választott vers előadásával kell készülniük. A kötelezően megtanulandó vers az Új vizeken járok. A verseny a magyar költészet napja alkalmából, 2019. április 8-án kerül megrendezésre a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza nagy aulájában.
A bejelentkezéseket Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyékből (a versenyző diák neve, osztály, intézmény, helység, megye, felkészítő pedagógus neve) 2019. március 29-ig a következő elérhetőségekre várják: ajka.mardirosz@ccd.eduhr.ro és 0725-218-264.
II. A „Nem kellenek a megálmodott álmok” című esszépályázat arra hívja a középiskolás fiatalokat, hogy az Ady-idézetből, illetve Ady Endre költészetéből kiindulva fogalmazzák meg gondolataikat utánzás és eredetiség, hagyománykövetés és újítás témájában. Az esszék beküldési határideje 2019. március 29., a következő e-mail címre: ajka.mardirosz@ccd.eduhr.ro
Formai követelmények: 2–5 A4-es oldal, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-ös sorköz.
Az esszépályázatra erdélyi középiskolások jelentkezhetnek, a nyertesek ünnepélyes díjazására az Ady Endre versmondó verseny keretében kerül sor 2019. április 8-án. Mindkét kategóriában értékes könyvcsomagok várnak a nyertesekre.
Forrás : Márdirosz Ajka Klára, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára, Csíkszereda


--Magyar Napló 30 – novellapályázat 2019
A rendszerváltozás, valamint a Magyar Napló folyóirat indulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Napló Kiadó és a Magyar Írószövetség novellapályázatot hirdet.
A pályázat célja és témája: olyan novellák megalkotása, amelyek hőseinek sorsában és a társadalmi élet jelenségeiben megmutatják az 1989-90-es rendszerváltozás, akár az azt közvetlenül megelőző vagy az azóta eltelt időszak társadalmi változásait, kulturális, morális tendenciáit, határokon belül vagy kívül.
A pályázatra beadható művek: a szerkesztőség olyan, (szóközökkel együtt) maximum 20 000 karakternyi prózai műveket vár, amelyek magas szinten felelnek meg a novellaműfaj feltételeinek, új szépirodalmi értéket teremtenek, és a magyar nyelv kreatív írói alkalmazását tükrözik.
A pályázók köre: a pályázaton állampolgárságtól függetlenül bárki indulhat magyar nyelvű, új, egészében és részleteiben is publikálatlan novella beadásával. Egy személy csak egy pályázatot nyújthat be.
A pályázat jeligés. Kérik a pályázókat, hogy a jeligét tüntessék fel a kéziratot tartalmazó borítékon és a kéziratpéldányon. A pályázó a kézirathoz mellékelt, lezárt, jeligés borítékban adja meg nevét, postacímét, e-mail címét és telefonszámát, valamint születési évét. A műveket A4-es papíron, számítógéppel írva, kinyomtatva, jól olvasható formában, 3 példányban kérik beküldeni az alábbi címre: Magyar Napló Kiadó, 1450 Budapest, Pf.. 77.
Kérik, hogy a borítékon minden esetben tüntessék fel: 'Novellapályázat 2019'
A művek beadási határideje: 2019. július 31. A pályázati művek a határidőig folyamatosan leadhatók.
Pályadíjak: I. díj: 300 000 forint; II. díj: 200 000 forint; III. díj: 100 000 forint. Junior-különdíj 25 év alatti alkotóknak: 150 000 forint.
A pályázatok elbírálása: A beadott műveket írókból, irodalomtörténészekből és szerkesztőkből álló bírálóbizottság értékeli. A zsűri a beérkezett pályaművek színvonalától teszi függővé, hogy kiadja-e az első díjat és a Junior-különdíjat. A kiíró fenntartja a jogot további különdíj(ak) kiadására.
A pályázók vállalásai: A pályázók a pályázat beadásával elfogadják, hogy a díjazott alkotásokat a kiíró szabadon felhasználhatja és megjelentetheti (hagyományos könyvformátumban és/vagy folyóiratban, valamint elektronikus formában a kiíró internetes felületein), továbbá vállalják, hogy az eredményhirdetést követően a művek kéziratát elektronikus formában a kiírónak átadják.
Az eredményhirdetés várható időpontja: 2019. november 22., Oláh János Emlékest.
Forrás: https://magyarnaplo.hu/blog/2019/03/10/magyar-naplo-30-novellapalyazat-2019/

 
KÉPZÉS

--Újabb továbbképző a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában
A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza újabb továbbképző tanfolyamot indít 2019. április 12. és 14. között. A képzés 20 órás, péntek délutántól vasárnap délelőttig tart. A továbbképző részletes leírás a http://ccd.eduhr.ro/program/Program/1543445879 oldalon, az iratkozás is itt történik, a Mă înscriu résznél..
A képzést két nyelven - magyar és román - tervezik, a csoportok összetételének megfelelően. A tanügyminisztérium által elfogadott képzések közé tartozik. A tanfolyam oktatója a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára és a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, dr. Gurka Balla Ilona lesz. Programszervező: Márdirosz Ajka-Klára, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza könyvtárosa.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2019/03/ajabb-tovabbkepzo-csikszeredai-aczai.html


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--Magyar könyveket bújnak a román gyerekek is a Kolozs megyei könyvtárban
Különleges megnyitó zajlott 2019. március 21-én a Kolozsváron, az Octavian Goga Megyei Könyvtárban Az eseményről a Szabadság napilap képes riportban számolt be: a magyar részleg avatójára a könyvtár minden alkalmazottja készült, a román kollégák tésztát sütöttek, piros-fehér-zöld kokárdát készítettek. Teljes természetességgel.
A zeneiskola és a Nicolae Titulescu iskola egy-egy előkészítő osztálya vett részt délelőtt az Octavian Goga Megyei Könyvtár gazdag magyar részlegének is otthont adó multikulturális terem megnyitója alkalmával tartott bábelőadáson. Mielőtt a gyerekek Jancsi és Juliskát láthatták volna, röviden felszólalt Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, akinek egyébként oroszlánrésze volt abban, hogy ez a 2-2 polcnyi francia és lengyel könyveknek is otthont adó, de túlnyomórészben magyar részleg létrejött. A bábelőadás után a vendégek meglátogatták a harmadik emeleti új részleget, ahol rajzokat készítettek a könyvtárnak ajándékba. Később egy román előkészítő osztály érkezett a Néprajzi Múzeum kalotaszegi képeket bemutató kiállítására, nekik a múzeum részéről Micu Tiberiu mesélt az egyik asztalon látható népi tárgyakról és a Denis Galloway fotóin látható világról. Miután megnézték a kiállítást, a gyerekek megrohamozták a polcokat, kézbe vették a magyar nyelvű színes könyveket, és különösebben nem zavarta őket, hogy ha tudnának olvasni, akkor sem értenék a kötet meséit. Máté Erzsébet könyvtárossal éppen a Kincses Képeskönyv Kolozsvár kötetét lapozták fel együtt, ott Jánosi Andrea rajzairól felismerhettek egy-egy helyszínt, időnként rámutattak egy-egy szóra és megkérdeztek, az hogyan hangzik.
Forrás és teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/magyar-konyveket-bujnak-a-roman-gyerekek-is-a-megyei-konyvtarban
A magyar részleg létrehozásának előzményeiről:
Jó állapotú magyar könyveket gyűjt az Octavian Goga Megyei Könyvtár. Bár az intézmény munkatársai folyamatosan fogadják az adományokat, szeretnék, ha április közepéig minél több kiadvány összegyűlne, ugyanis meglepetéssel készülnek olvasóiknak. A Maszol.ro portálnak Máté Erzsébet könyvtáros nyilatkozott a programról. A kezdeményezés fő célja a könyvtár magyar nyelvű állományának, illetve a magyar ajkú olvasók számának növelése. Ez utóbbiak most a teljes olvasóközönség csupán 4,3 százalékát teszik ki – arányuk tehát jóval kevesebb, mint a városban vagy a megyében élő magyaroké. Ennek felel meg a magyar könyvállomány aránya is. 2019 hivatalosan a Könyv Éve Romániában, ami újabb indok arra, hogy a könyvtár megpróbáljon napirenden lenni, annak ellenére, hogy az újdonságokat egyre nehezebb beszerezni. Többek között ezért döntött úgy az intézmény, hogy a lakossághoz fordul – mondta el Máté Erzsébet könyvtáros.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/109199-a-lakossag-segitsegevel-gyarapitana-magyar-allomanyat-a-kolozs-megyei-konyvtar
További sajtóvisszhangok a részlegavatóról:
http://szabadsag.ro/-/magyar-reszleg-az-egesz-csaladnak-a-megyei-konyvtarban
http://szabadsag.ro/-/konyvtarmorzsak-magyar-kokardat-viselt-a-roman-igazgato-is
 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A szöveg csendje – Bodor Ádám Kossuth-díjas író volt a könyvtár vendége
Bodor Ádám Kossuth-díjas író volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. március 28-án. Az éves megszakításokkal történő beszélgetéssorozat idei körútján, immár negyedik alkalommal találkozhatott a csíkszeredai közönség a Sinistra körzet és a Verhovina madarai legendásan szűkszavú szerzőjével. A szöveg csendje című találkozó házigazdája Murányi Sándor Olivér volt – az ő meghívására érkezik az író évente székelyföldi körútra. A találkozó vendégeként gitárjátékkal közreműködött Virányi Attila, a Metropol Group frontembere. Murányi Sándor Olivér és Fekete Vince költő beszélgetett Bodor Ádámmal. A teltházas rendezvény során szó esett többek között, a Bodor regényeiben visszatérő egyenruhás szereplők kapcsán, a diktatúrák állandó közelségéről. Az író szerint a diktatúra fenyegetése jelen van, a levegőben lóg, ugyanis az emberi természet semmit sem változott a történelem során, csupán a gondolkodásmód. Bodor Ádám új regénye, a Sehol megjelenés előtt áll, ennek a kötetnek a születéséről is szó esett a találkozón.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/az-emberi-termeszet-nem-valtozott/
Forrás: http://konyvtar..hargitamegye.ro/hu/nd/730/a-szoveg-csendje--bodor-adam-kossuth-dijas-iro-volt-konyvtarunk-vendege
Országos szintű gyermekprogramokhoz csatlakoztak Hargita megye könyvtáraiban
2019 januárjától a Kájoni János Megyei Könyvtár két országos szintű gyermekprogramhoz csatlakozott, és tizenöt további Hargita megyei települést is bevonzott. A programok közös jellemzője, hogy mindkettő könnyen beépíthető a könyvtár állandó tevékenységébe, azaz könyvtári szolgáltatássá alakítható. Mindkét program a PROGRESS Alapítvány közreműködésével, ismert külföldi és romániai szervezetek anyagi támogatásával valósul meg. Hargita megyében jellemző a túljelentkezés, ezért a külső finanszírozás kiegészítését Hargita Megye Tanácsa vállalta, ennek köszönhetően az említett tizenöt településen kívül, a gyerekprogramok további négy településen megvalósulhatnak.
Idén február 1-jén, az Együttolvasás világnapján, Hargita megye tizenegy településén, magyar és/vagy román nyelven kezdetét vette a STIM projekt (Stiinţă Tehnologie Inginerie Matematică pentru copii). Közös olvasás és kísérletezés által a 3-6, illetve 7-10 éves korcsoporthoz tartozó gyerekek szövegértési készségeit és tudományos ismereteit fejlesztik a könyvtárakban. Február hónap folyamán a projekt keretében 67 eseményt és 922 részvételt regisztráltak.
2019. március 22-én programozó táborral indult Hargita megyében a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekt, melynek lényege programozó gyerekklubok megalakítása és működtetése a Kájoni János Megyei Könyvtárban és a megye öt településén (Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszépvíz, Borszék).
2019. március 22. és 24. között, péntek délutántól vasárnap délig tizenkét gyerek birtokba vette a Kájoni János Megyei Könyvtárat, elsősorban az intézmény informatikai eszközeit, de használatba kerültek könyvek és társasjátékok is. A csíkszeredai és a megye további öt településéről származó, informatika iránt érdeklődő gyerekek és hat kísérő könyvtáros hétvégén szó szerint a könyvtárban éltek, itt dolgoztak, étkeztek, pihentek, szórakoztak; csupán múzeumlátogatás és alvás céljából hagyták el a könyvtárat. A múzeumlátogatás a tábori program részét képezte, célja volt felhívni a figyelmet arra, hogy az információs technológia jelenléte napjainkban általános. A táborozó gyerekek és könyvtárosok rövid időn belül saját településeiken elindítják a programozó klubokat.
Forrás: Bedő Melinda programfelelős, Kájoni János Megyei Könyvtár; http://konyvtar..hargitamegye.ro/hu/nd/728/code-kids-csikszeredaban
Transzilvánia Road Trip – slammerek a könyvtárban
A magyar slam poetry három neves képviselője lépett fel a csíkszeredai közösnség előtt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2019. március 15-én. Bárány Bence, Pion István és Mészáros Péter nyújtott ízelítőt alkotásaiból az esten, akik ezúttal is Murányi Sándor Olivér meghívására érkeztek székelyföldi előadókörútra. A könyvtár előadótermében a főként fiatalokból, diákokból álló közönség lelkes tapssal jutalmazta a slammereket, akik felváltva mutatták be alkotásaikat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/722/transzilvania-road-trip--slammerek-a-konyvtarban
Hogyan lehet a tanulás örömkaland? – Mag József könyvbemutatója
Mag József oktatási tanácsadó 2018-ban megjelent, Örömkaland című kötetét mutatta be 2019. március 11-én a csíkszeredai közönségnek a megyei könyvtárban. A szerző közel húsz év alattt tanítóként szerzett tapasztalatai alapján írta meg könyvét. Olyan problémákra keres válaszokat, amelyek napjaink tanügyi rendszerének aktuális kérdései. Könyvébe sokéves tapasztalatait, oktatási-nevelési módszereit, ötleteit, meglátásait foglalta bele. Arra szeretne rámutatni, hogy miként lehet a tanulás öröm, hogyan lehet a gyermekekkel megszerettetni a tanulást. Mindezt számos humoros történet révén osztja meg olvasóival. A könyvbemutatót egy dallal indította, amelyet fiával, Mag Edével közösen írt és adott elő. A könyvbemutatón a szerző arról is beszélt, hogy szeretné megmutatni, az iskolában nem a szülőkkel, nem a pedagógusokkal vagy a gyermekekkel van probléma. Az iskolákra nehezedő nyomás váltja ki a problémákat. Mesélt azokról a módszerekről, amelyeket az általa tanított osztályokban sikeresen alkalmazott. Játékos módon sikerült elérni, hogy a gyermekek kíváncsiak legyenek és megszeressék a tanulást. Soha nem erőltette rájuk a leckét, így a diákjai maguk választották a tudást.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/721/mag-jozsef-oromkaland-cimu-kotetet-mutatta-be-konyvtarunkban
KÉPPOÉZIS – műhelymunka a könyvtárban
A gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány KÉPPOÉZIS címmel képzőművészeti-irodalmi pályázatot hirdetett, amelynek kapcsán a Kájoni János Megyei Könyvtárban műhelymunkára került sor 2019. március 13-án. Szőcs Zsuzsánna, az alapítvány vezetője rámutatott, egy korábbi képzés alkalmával ismerkedett meg a sajátos technikával, a pályázat célja pedig, hogy alkotásra szólítsa fel az irodalom és a költészet kedvelőit, mondván, fontos rávilágítani az irodalom és a képzőművészet összhangjára.
– Új szereppel ruházhatjuk fel a félredobott könyveket, ugyanakkor olyanokat is alkotásra bírhatunk, akik kevésbé szeretnek olvasni – fogalmazott Szőcs Zsuzsánna. A technika egyrészt kreativitást igényel, másrészt szabad kezet nyújt, hisz az alkotó bármit kifejezhet általa. A képpoézis célja, hogy – a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül – új tartalmat, üzenetet hozzon létre a készítő.
A könyvtári műhelymunka keretében mintegy húsz gyerek és felnőtt próbálta ki a technikát, mindenki elkészítette saját alkotását, amelyet haza is vihetett.
A pályázatra 2019. április 6-ig várják az alkotásokat, az első forduló eredményhirdetése pedig április 15-én lesz. Az alkotásokból kiállítást is létrehoznak, április 24-én nyitják meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/kepzomuveszettel-otvozik-az-irodalmat/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/724/keppoezis--muhelymunka-a-konyvtarban
 
 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Kétszázötven éve hunyt el a könyvtár névadója
Március 2-án volt 250 éve annak, hogy 1769-ben elhunyt a felsőcsernátoni származású, nemcsak saját korában meghatározó fontosságú irodalomtörténész, író, református lelkész, egyházi jog- és egyháztörténész Bod Péter.
A könyvtár facebook-oldalán jegyzetet tett közzé, összegezve névadójára vonatkozó fontos ismereteket (https://www.facebook.com/notes/bod-p%C3%A9ter-megyei-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-biblioteca-jude%C5%A3ean%C4%83-bod-p%C3%A9ter/k%C3%A9tsz%C3%A1z%C3%B6tven-%C3%A9ve-hunyt-el-bod-p%C3%A9ter/2158886200816202/).
A sajtóban több vonatkozó írás, összeállítás jelent meg, többek között ezek:
https://ng.hu/kultura/2019/03/02/az-elso-magyar-irodalomtorteneti-monografia-szerzoje/
https://www.3szek.ro/load/cikk/121459/az-ezermester-bod-csalad-nemzedekrol-nemzedekre
Díjazták a rajzverseny legjobbjait
A Háromszék nem alkuszik emlékév rendezvénysorozatának részeként Kovászna Megye Tanácsa és a Bod Péter Megyei Könyvtár rajzpályázatot hirdetett óvodások, elemi iskolások és gimnazisták számára, melyben arra kérték a gyermekeket: történelmi-történeti vagy mai értelmezésben jelenítsék meg az emlékévnek is nevet adó témát. A legjobb rajzokból 2019. március 14-én nyílott szabadtéri kiállítás Sepsiszentgyörgy főterén.
A pályázati felhívásra Háromszék sok tanintézményéből válaszoltak, de még Szilágycsehről is érkezett pályamű, és ez azt bizonyítja, a gyermekek érdekesnek találták a témát, szívesen reagáltak rajzban a hűség, bátorság, kitartás, szülőföld fogalmakra, ismertette Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
A Kolumbán Hanna képzőművész, Vinczeffy Orsolya muzeológus és Vetró-Bodoni Barnabás képzőművész alkotta zsűrinek a pályázatra beérkezett 291 rajz közül kellett kiválasztania – az évfordulónak megfelelően – a kiállításra kerülő 170-et, illetve korosztályonként a legjobbakat.
A megnyitón, rajzaik mellett, a pályázók szóban is megfogalmazták, mit jelent számukra március 15-e: „Legyünk bátrabbak, akárcsak a huszárok." – mondta Domokos Noémi, a Váradi József Általános Iskola 3. osztályos tanulója. Simon Mónika, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum 7. osztályos diákja pedig, aki a huszárokhoz és Gábor Áronhoz társította a témát, elmondta, azért tartotta izgalmasnak ezt a felhívást, mert olyan kérdéskört jelölt meg, amivel nem mindennap kerül kapcsolatba.
A 4 és 14 év közötti gyerekeknek meghirdetett rajzverseny díjazottjai ajándékcsomagot kaptak, és háromszéki honismereti jutalomkiránduláson vehetnek részt. A kiállítást március végéig lehetett megtekinteni Sepsiszentgyörgy főterén.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/121418/haromszek-nem-alkuszik-%E2%80%93-gyermekszemmel
https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-szabadsagharc-rajzokon/
Népszerű ünnepi foglalkozássorozat gyermekeknek a könyvtárban
Harminckét csoportnyi, összesen 703 gyermek vett részt 2019. március 5. és 15. között Sepsiszentgyörgyön, a megyei könyvtár által szervezett, az 1848/49-es szabadságharchoz kötődő, ünnepi, tematikus foglalkozásokon. Az óvodásokat és kisiskolásokat a gyermekrészleg könyvtárosai vezették be, mesével, játékkal, a szabadságharc világába, az 5-8. osztályos tanulóknak pedig a felnőtt kölcsönző részleg munkatársai tartottak élménydús foglalkozásokat. Azok a csoportok, amelyek a második héten látogattak a könyvtárba, a Gábor Áron teremben huszáregyenruha- és felszerelés-bemutatót láthattak, és a magyar szablyavívásból is ízelítőt kaptak.
Az általában egyórás tevékenységek alatt a kisebb korosztálynak mesét olvastak a könyvtárosok, amit csapatépítő „harcos” játék és kézművesfoglalkozás követett, utóbbin nemzeti színű papírvirágok készültek. A nagyobbak a szabadságharcról szóló, vezetett beszélgetés után kvízjátékban mérhették össze tudásukat. Ezt énektanulás, ütős hangszerekkel való zenélés követte, végül pedig az 1848. március 15-én felolvasott 12 pont mai értelmezésével zárult a tevékenység..
Tartalmas, mozgalmas, interaktív, a szabadságharc, az ünnep szellemiségét a gyermekek számára hozzáférhető módon közvetítő tevékenységsorozatot zártunk. Köszönjük a gyermekeknek a kíváncsiságot és az együttjátszás örömét, pedagógusoknak a nagyfokú érdeklődést!
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/nepszeru-unnepi-foglalkozassorozat-gyermekeknek-konyvtarunkban
A forradalom megjelölte Sepsiszentgyörgyöt is
A trianoni döntést követő, majd a kommunizmus éveiben véghezvitt rombolás ellenére Sepsiszentgyörgy igen gazdag örökséget mondhat magáénak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit illetően.
József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész az 1848-as szabadságharc szentgyörgyi emlékjeleit és -helyeit érintő vetített képes, virtuális városi túrára invitálta a város lakosait 2019. március 13-án. Nem is gondolnánk, a mindennapjaink a forradalmi lelkületet lépten-nyomon megidéző térben zajlanak, az előadáson pedig mintegy 25 ilyen objektumot leltározott fel az előadó.
Mintegy félszáz régi és új fénykép révén elevenedett meg az a kalandos út, amelyet a forradalom és szabadságharc emlékművei, illetve az eseményekhez közvetlenül vagy közvetve kötődő épületek „megéltek” az elmúlt száz év során.
Beszélt továbbá jeles események meghívóiról, közadakozásra való felhívásokról, korabeli vagy a kiegyezést követő időszakban készült festményekről, és bemutatott a városi temetőkben nyugvó honvédek sírjairól készült felvételeket is. Színes mozzanatokat is megemlített: a megsebesült Bem József tábornok fogadásának körülményeit a vármegyeházán, a jelenleg is az ortodox egyház által birtokolt területen álló Lábas Ház megmaradásának történetét, a Honvéd emlékművet „váltó”, soha meg nem valósult Andrei Mureșanu-szobor legendáját, valamint a tanácsterem falát díszítő (részben visszaállított) székely, magyar, vármegyei és városi címerek kálváriáját.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-forradalom-megjelolte-sepsiszentgyorgyot-is/
https://www.3szek.ro/load/cikk/121416/virtualis-seta-a-szabadsagharc-helyszinein
A hit lovasai - filmbemutató és beszélgetés
A vallásszabadság tordai kihirdetésének 450. évfordulója tiszteletére 450 km hosszú lovas zarándoklatra vállalkoztak 2018. július 7. és 21. között bő tucatnyian Erdélyből és Magyarországról. A székelyderzsi és oklándi unitárius egyházközségek által szervezett kéthetes zarándoklatról készült kisfilmet 2019. március 21-én mutatták be a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Levetítése után a jelen lévő zarándokok megosztották élményeiket a közönséggel.
Beszámolóikból kiderült, hogy a sok eső és állandó fülledt levegő miatt komoly gondjaik adódtak, mert felpállott az állatok bőre a nyereg alatt, de a kellemetlenségekkel együtt ez a két hétig tartó együttlét a természetben, a Tordai-hasadéknál vagy a Székelykőn való lovaglás olyan nagyszerű élményeket jelentett számukra, amelyekhez foghatót eddig még sohasem éltek át. Az egyetlen magyarországi résztvevő elmondta: számára az volt a legnagyobb élmény, hogy lelkileg ennyire közel kerülhetett erdélyi bajtársaihoz, akikkel éjszakánként az asztal mellett ülve jókat beszélgettek a szórványvidék sorsáról, gyermekeik jövőjéről. Végezetül a szervezők elárulták, hogy további hasonló lovas túrákat is terveznek, de azok során is elsősorban a hit útját szeretnék végigjárni.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/zarandoklat-a-vallasszabadsag-szellemeben/
https://www.3szek.ro/load/cikk/121715/lohaton-a-hit-utjan
Világszem: a magyar költészet dicsérete
2019. március 28-án folytatódott dr. Reisinger János sepsiszentgyörgyi előadássorozata. Előadásában ezúttal is a magyar költészet fontos vetületeire és alkotóira nyújtott versmondással, verselemzésekkel tarkított rálátást, a következő nagy téma mentén: Magyar költők a szabadságról, ez alkalommal Kölcsey Ferenc, József Attila, Heltai Jenő és Nemes Nagy Ágnes verseit „szólaltatva” meg.
Forrás: http://www.kmkt.ro/vilagszem-a-magyar-kolteszet-dicserete-dr-reisinger-janos-eloadasa
Házhoz visszük az olvasnivalót! – Mozgókönyvtári program
Házhoz visszük az olvasnivalót! címmel hirdetett mozgókönyvtári programot a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Betegek, mozgásukban korlátozott személyek, idősek jelentkezését várják. A könyvtárosok előzetes egyeztetés alapján juttatják el az igénylők otthonába az általuk választott könyveket.
Forrás: https://www.sepsiszentgyorgy.info/hirek2/3624-hazhoz-visszuk-az-olvasnivalot.html


--Az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtár hírei
Az elmúlt hónapban két kulturális rendezvényre került sor az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtárban. Először dr. Székely Zsolt régész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának docense mutatta be a Felsőháromszék településfejlődése az őskortól a 17. századig című tanulmánykötetének első részét. Ezt követően Czegő Zoltán író, költő, publicista látogatott el ismét könyvtárunkba, és beszélt többek között a legújabb verseskötetéről, amelynek címe Ítéletidő, valamint a Magyar igézetek (versek), illetve az Unokás zsoltárok (lírai próza) című köteteiről. A szerzőt elkísérte és beszélgetőpartnere volt Kopacz Attila könyvkiadó. Mindkét könyvbemutatón teltház volt.
Mindezek mellett gyermekek számára sor került a Ricsi, a gólya című animációs film vetítésére.
Forrás: Ballai Tímea Barbara könyvtáros, Erdélyi Lajos Községi Könyvtár, Uzon
 

--Interaktív Beszélő Könyvek
2019. március 8-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében különlegesen interaktív Beszélő Könyvek estre várták az érdeklődőket. Az est házigazdája, Lázok Klára dr. Hartlein Károly mesteroktató, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének munkatársa segítségével a könyvtár egyik legnagyobb ritkaságát, Newton Principia mathematicájának első kiadását ’szólaltatta meg’ – de nem akárhogyan, hanem Newtonhoz méltóan, kísérletek révén.
A Beszélő Könyvek, a Teleki Téka immár ötödik éve megszervezett művelődéstörténeti sorozata, 2019-ben a Téka májusban nyíló angol művelődéstörténeti kiállításának különböző aspektusait járja körül.
Isaac Newton Philosphiae naturalis principia mathematicáját (1687, London), amelyben leírta az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát, a világ egyik leghatásosabb tudományos kiadványaként tartja számon a tudománytörténet.
A Teleki–Bolyai Könyvtár állományában fellelhető Principia... egy első kiadás, mely ebben a régióban, a könyvtár alapítása idejében és manapság is ritkaságszámba megy. A könyv több bejegyzést is tartalmaz, az egyik különösen fontos a könyvtár és a tudománytörténet szempontjából: kiderül belőle, hogy a jelen példány 1820-ban került Marosvásárhelyre, majd 1825-ben a nagy matematikusnak, Bolyai Jánosnak adományozták. Bolyai behatóan tanulmányozta a Principiát, több, tőle származó széljegyzet, megjegyzés ezt bizonyítja.
Hartlein Károly mesteroktató a magyar tudományos ismeretterjesztés és a szkeptikus mozgalom egyik kiemelkedő alakja, számos televíziós műsor vendége, a Spektrum TV által készített Brutális Fizika című sorozat egyik házigazdája és szakértője. Sokan Öveges József professzor utódaként emlegetik a fizika népszerűsítése terén elért eredményeiért. 1997 óta Magyarországon és annak határain túl is több mint száz, fizikai kísérleteket népszerűsítő előadást tartott. 1997 és 2012 között a Csodák Palotáját működtető Budapest Science Centre Alapítvány kuratóriumának titkáraként dolgozott. Az ismeretterjesztő központban számos előadás köthető a nevéhez, valamint az ő ötlete alapján hozták létre az Öveges Józsefről elnevezett termet, ahová számos elektromosságtani, hőtani és mechanikai kísérlet bemutatását álmodta meg.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/interaktiv-beszelo-koenyvek


--Kölcsey-termet avattak az Arad Megyei Könyvtárban
Az Arad Megyei Könyvtár egyik olvasótermét nevezték el a 19. században alapított Kölcsey Egyesületről, amely a város közművelődését szervezte hajdanán, ma pedig a magyar kulturális élet egyik kovásza. A Kölcsey Egyesület rakta le tulajdonképpen - egyebek között - a mai könyvtár alapjait, és ennek mintegy elismerése a névadás az intézmény román vezetősége részéről. Az Arad Megyei Könyvtár igazgatója, Doru Sinaci természetesnek vélte, hogy a román közvélemény is tudomást szerezzen a könyvtáralapító elődökről.
'Ez a normalitás. A mai Arad Megyei Könyvtár két kulturális egyesület hozzájárulásával jött létre. Az aradi románok 1863-ban alapított kulturális egyesületéről, az Astráról és az 1881-ben alapított Kölcsey Egyesületről van szó. Ezért magától értetődő volt, hogy az Astra mellett a Kölcsey Egyesületről is elnevezzünk egy termet. A könyvtárban megvannak a Kölcsey-művek, emellett a Kölcsey Egyesület korabeli kiadványai mellett a közelmúltban kiadott könyvek is, amelyekből az egyesület rendszeresen adományoz a könyvtárnak' – nyilatkozta az eseményen.
A Kölcsey Egyesület alelnöke, Fekete Károly elismerésként értékelte, hogy a könyvtár vezetősége kezdeményezte a névadást. 'Nagy dolognak tartom, hogy Aradon Kölcsey nevét viselheti a könyvtár egyik olvasóterme. A könyvtáralapítás mellett a kölcsönkönyvtár működtetése volt az egyesület egyik legjelentősebb, a nagyközönség számára közvetlen előnyt jelentő megvalósítása a 19. században. Az ebből származó bevétel az egyesület többi kulturális tevékenységét segítette.'
Az ünnepségen leleplezték a Himnusz írójának, Kölcsey Ferencnek a szobrát is, amely a Kölcsey-terem egyik éke. A patinázott gipszszobrot Kocsis Rudolf alkotta egy korabeli osztrák festő olajképe alapján. Az aradi művész a klasszicista és a kortárs stílusjegyeket ötvözte.
A névadó ünnepségen részt vettek a magyarországi partnerintézmények vezetői is. A Békés Megyei Könyvtár évtizedek óta együttműködik az aradival – mondta Rakonczás Szilvia igazgató, aki szerint a jövőben a könyvcserék, a módszertan, a hagyományos könyvtári tevékenység, illetve az informatikai szolgáltatás terén is tudnak segíteni egymásnak. Miszler Tamás pécsi könyvtárigazgató a kis példányszámú, nehezen hozzáférhető kiadványok cseréjét nevezte az együttműködés egyik hasznának, mert ezáltal a pécsi kutatók hozzájuthatnak olyan kiadványokhoz, amelyek Arad vagy Erdély helytörténetével foglalkoznak, az aradi magyar könyvtárlátogató közönség pedig a Baranya megyében megjelenő könyveket kaphatja meg. A két könyvtár évente 250 euró értékben cserél könyveket.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/109654-kolcsey-termet-avattak-az-arad-megyei-konyvtarban
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/kolcsey_terem_az_arad_megyei_konyvtarban.php
 

--Biblioterápia iskolai könyvtárosoknak
A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok házában 2019. március 11. és 13. között az iskolai könyvtárosok számára háromnapos biblioterápiás képzés zajlott, A biblioterápia módszereinek használata az iskolai könyvtárban témával. A továbbképzőt Pöllnitz Ilona, a Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központ vezetője nyitotta meg, majd Bartos Éva a budapesti Könyvtári Intézet nyugalmazott igazgatója, a magyarországi könyvtári biblioterápia megalapozója, a Magyar Biblioterápiás Társaság titkárának köszöntő beszéde hangzott el.
A továbbképző Bartos Éva előadásával folytatódott. Esődleges célként az olvasási kultúra elősegítésének és erősítésének  módozatait vonultatta fel az iskolai könyvtárosi, tanítói és tanári munkában, aztán a biblioterápia meghatározó helyéről és szerepéről beszélt, a jelenben, a technika által felgyorsult világban, hogy mennyire kulcsfontosságú tevékenységgé vált ez a módszer. Az embereknek egyre nagyobb szükségük van a néha már követhetetlen információáradatban a befelé fordulásra, az elmélyülésre. A biblioterápia ebben sokat segíthet. Elsősorban a lelkiségben, az önértékelésben és az emberi kapcsolatok rendezésében hoz változást, biztonságot, és lelki nyugalmat. Ugyanakkor fejleszti az emberben lakozó érzelmi és értelmi gazdagságot. Rávilágít az igényes olvasás lényegére, amelyben az olvasmány már örömforrássá nőheti ki magát. Tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy aki nem olvas, inkább háttérbe szorul, ingerszegényebb, nehezen veszi a mindennapokban adódó akadályok kiküszöbölését. Azonban a biblioterápiás foglalkozásokon történő irányított olvasás elősegítheti a bennünk rejlő, fel nem tárt érzelmi gazdagságot.
A képzés gyakorlati részében meg lehetett ismerni a biblioterápia módszertanát, a hatékony kommunikáció alkalmazási fortélyait, annak szakirodalmát, olyan pszichológiai szakkönyveket, amelyek elősegítik ezeket a foglalkozásokat. A biblioterápián alkalmazható művek közül néhányat a résztvevők bemutattak, a módszerek elméleti elsajátítása után. A bemutatások után az is kiderült, hogy a gyakorlatban elengedhetetlen a foglalkozásvezető empátiakészsége, szociális és a problémák megoldására irányuló érzékenysége. Ezt követően a jövendő biblioterapeuták kis csoportokat alkotva egy-egy művet készítettek elő lehetséges biblioterápiás foglalkozásra. Az értékelés folyamán hangsúlyozták a biblioterápia módszerének beépítését a pedagógiai és könyvtárosi munkába, akár a tanórákba is.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2019/03/biblioterapia-iskolai-konyvtarosoknak.html

 
--Ölelj meg egy könyvtárost!
A nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola három épületében működik könyvtár és olvasóterem. Március 1-jén világszerte ünneplik a könyvtárosok napját, ezzel a felhívással: Ölelj meg egy könyvtárost! (International Hug-a-Librarian-Day). Az iskola is csatlakozott ehhez az ünnephez idén március elsején, a biharpüspöki épületben. A diákok nagy örömmel kapcsolódtak be a tevékenységbe, sikerült meglepniük a pedagógusokat, és ha már ott jártak, választottak egy jó könyvet. Az olvasóvá nevelés – napjainkban (is) – nagy feladat s még nagyobb kihívás. A Szacsvay Imre Általános Iskolában azért sikeres ez a tevékenység, mert minden tanító, magyartanár és pedagógus az olvasásra helyezi a hangsúlyt… Gyakoriak a könyvtárban rendezett tevékenységek, a versenyekre történő felkészítés, természetesen a könyveik segítségével. (Bíró Mária könyvtáros)
Forrás: https://www.biharinaplo.ro/helyi/2019/03/05/olelj-meg-egy-konyvtarost-2.biharinaplo


--Nőnapi Emlékező a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
Nemcsak könyvkiállítással, versekkel, idézetekkel tisztelgett a Márton Áron Gimnázium könyvtára a nők előtt, hanem rövid történeti összefoglalóval is, amely az iskola első női igazgatóiról és igazgatóhelyetteseiről szólt, Első nők a gimnáziumban címmel.
‘Az 1948-as esztendőtől kezdődően egyre több női alkalmazott, köztük tanár dolgozott a gimnáziumban. A magyar tannyelvű líceumban már vegyes osztályokat alakítottak ki. A látszólagos kedvező szél újabb megpróbáltatásokat eredményezett számukra is. A kommunista ideológiával átitatott rendszerváltás keretei között vezető beosztást is kaphattak. Az évek során tíz nő került előljáróként a gimnáziumba, ebből két igazgató és kilenc igazgatóhelyettes.’
Forrás és teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2019/03/p-margin-bottom-0.html
 

KITEKINTŐ

--Kritikus helyzetben a Nemzet Könyvtára?
Ismét napirenden van az Országos Széchényi Könyvtár költöztetése. A HVG szerint Tüske László főigazgatót sms-ben értesítette kormány a szándékairól, amiből azt a következtetést vonta le, hogy nem szakmai okok miatt szeretnék kitenni az OSZK-t a Budavári Palotából. (....)
Forrás és teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2019/03/13/orszagos_szechenyi_konyvtar_adossag_digitalizacio/
Tüske László orientalistát, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatóját a Magyar Hírlap kérdezte a könyvtár helyzetéről. A Nemzetünk könyvtára, a művelődés motorja címmel olvasható interjúból idézünk:
‘– Az elmúlt hetekben több cikk is született az OSZK-ról: válsághelyzetről, likviditási gondokról, csődközeli állapotról beszélnek. Mi a helyzet a nemzeti könyvtárral?
– Rögzíteni kívánom, hogy az elmúlt hetek cikkei nem az OSZK hivatalos nyilatkozatai vagy első kézből való információi alapján készültek. Tele vannak pontatlanságokkal, hamis összefüggések sejtetésével, kifordított információkkal, amelyek félreértésre adnak lehetőséget, és hátrányos helyzetbe hozzák a könyvtárat. Tény, hogy a fizetések alacsonyak, a cafeteriát nem tudjuk fizetni. Mára az is tény, hogy az intézmény oly mértékben alulfinanszírozott, hogy az már kritikusnak is tekinthető.
–  Mit jelent ez a kritikus helyzet?
–  A 2010-es évek elejére könyvtártechnológiai és építészeti szempontból is válsághelyzetbe került a könyvtár. A ’kettős költöztetés’ programjával fogtunk bele a megújításba: megcéloztuk a teljes digitalizációt és az informatikai infrastruktúra lecserélését, ugyanakkor új raktár építését terveztük, és a Budavári Palota F épülete helyett egy másik helyszínen megvalósítandó nemzeti könyvtárról gondolkoztunk, különös tekintettel a Hauszmann Programmal kapcsolatos döntésekre. 2016 végén egy tízmilliárdos konzorcium jött létre, hogy levezényelje a könyvtár elavult informatikai eszközeinek modernizálását. Mára a beszerzések többé-kevésbé megvalósultak, eljött az innovatív alkalmazások ideje. A könyvtár országos könyvtári platformot dolgoz ki.
(...) Az OSZK nemzeti könyvtárként közfeladatot lát el: gondoskodik a magyar szellemi örökség dokumentumainak gyűjtéséről, feldolgozásáról, bibliográfiai számbavételéről, és biztosítja a társadalom hozzáférését ehhez az örökséghez. ’Az idők végezetéig’ raktározzuk a dokumentumokat, a magyar identitás egyszeri és megismételhetetlen forrásait. Ez a nemzeti könyvtár. Történetünk során mindig így volt. Követjük az adathordozók történelmi léptékű változását, alkalmazkodunk az olvasói elvárásokhoz, mondhatni, a folytonos megújulás sodrásában élünk ma is, amikor a fejlesztés feszültségei, az áthelyezésünkre vonatkozó állandó találgatások, és az alulfinanszírozottság problémái járják át mindennapjainkat. (...)
–  Hol tart a könyvtár költözésének ügye?
–  Kettős költözésként említettem az előttünk álló feladatokat: először a digitális térbe kell költözni, másodsorban pedig egy modern, a könyvtár igényeinek megfelelő térbe, függetlenül attól, hogy itt helyben valósul-e meg vagy másutt. Kétszáztizenhét éves az OSZK, de hiába nemzeti könyvtár, még sosem kapott könyvtári céllal épült otthont a nemzettől. Ezt orvosolni kell, de a félmegoldások vagy a célra első pillantásra is alkalmatlan épületek felvetése nem csak gátolja az OSZK küldetésének teljesítését, de veszélyezteti magát a pótolhatatlan állományt is.
–  Mit gondolnak erről az itt dolgozók?
–  Szeretik a budavári helyszínt, de mint említettem, a munkakörülmények már-már elviselhetetlenné váltak a környező építkezések miatt. Azt is látni kell, hogy ma a könyvtáros szakma társadalmi megbecsültsége sem ott van, ahol az elvárható lenne: a munkatársak harmincnyolc százaléka nem keres kétszázezer forintot, a tudományos fokozattal rendelkező kollégáknak átlagosan bruttó kétszázötvenezres fizetésük van. (...)
–  Akkor mire lenne most szükség?
–  Odafigyelésre és szakmai diskurzusra. Rövid és hosszú távon is stabilizálni kell a nemzeti könyvtár költségvetését, mivel rendszerszintű megoldások nélkül a válsághelyzet újra előállhat, és minden eddigi fejlesztés veszendőbe megy. Szükség van a könyvtáros szakma társadalmi megbecsülésére más szakmák és a döntéshozás részéről is, hogy a tizenötmillió magyar szellemi örökségének őrei érezzék, a munkájukat komolyan veszik. Ismert, hogy Kelet-Európa szabad nemzetei új nemzeti könyvtárakat kaptak az elmúlt három évtizedben. Ezen országok és más nemzeti könyvtárak példáin látjuk, milyen nagyszerű szerepekre, jövőképre és milyen sikerekre lenne lehetőség a könyvtári és muzeális ágazatok területén. Ezeket a feladatokat a magyar könyvtárosok is meg tudják valósítani, de ahhoz stabil jelenre és kiszámítható stratégiára van szükség.
Forrás és teljes cikk itt: http://magyarhirlap.hu/cikk/143957/Nemzetunk_konyvtara_a_muvelodes_motorja

 
--286 ezer látogatóval zárt a Lipcsei Könyvvásár
Idén március 21-től 24-ig tartott a 2019-es Lipcsei Könyvvásár, Németország második legnagyobb könyves mustrája. A lipcsei vásárkomplexum 111 900 m²-es területén idén 2547 kiállító jelent meg 46 országból. Az őszi frankfurti könyvvásár után a német nyelvterület másik jelentős rendezvénye nemcsak a szakmának szól: a városban ilyenkor zajlik a Leipzig liest (Lipcse olvas) című fesztivál is, melynek során többszáz helyszínen találkozhatnak az irodalom barátai felolvasásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, performanszokkal és könyvbemutatókkal.
A könyvvásár idei díszvendége Csehország volt, ahonnan 55 szerző – többek között Jáchym Topol, Jaroslav Rudiš vagy Tereza Semotamová – érkezett Lipcsébe, több, mint 130 eseményt szerveztek, és 70-nél is több új fordítás látott napvilágot erre az alkalomra időzítve. Az Ahoj Leipzig! programjait a vásár ideje alatt végig nagy érdeklődés követte.
Már megszokott kísérőrendezvénye a könyvvásárnak a Manga-Comic-Con, vagyis a képregények és rajzfilmek (filmek) világára épülő, karneváli hangulatú rajongói találkozó, amire idén 104 ezren voltak kíváncsiak.
Szintén a könyvvásár keretében került sor a tematikus történelmi-politikai rendezvénysorozatra The Years of Change 1989-1991 – Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa 30 évvel később címmel. A tematikus beszélgetéseken újságírók, írók, kritikusok vitatták meg a rendszerváltás óta eltelt évtizedek ambivalens tanulságait. Magyarországot ebben a nagy érdeklődés övezte programsorozatban Dragomán György és Tamás Gáspár Miklós képviselték.
Az egyéni hangulatú magyar stand arculatát Farkas Anna grafikus tervezte – a vásár magyar programjai közül Dragomán György (Löwenchor), Kemény István (Ich übergebe das Zeitalter) és Forgách András (Akte geschlossen: Meine Mutter, die Spionin) könyvbemutatóit, a ViceVERSa lírafordító műhely bemutatkozását, és a Dies wird die Hypnose des Jahrhunderts (szerk.: Kalász Orsolya és Peter Holland), fiatal magyar költőket felvonultató antológiához kapcsolódó programokat érdemes kiemelni.
Dragomán novelláskötetéért, a Suhrkampnál megjelent Löwenchorért a fordító Tankó Tímeát a legjobb fordítás díjára is jelölték. Ezt végül Eva Ruth Wemme nyerte el Gabriela Adameşteanu regényének németre ültetéséért (Verlorener Morgen). A másik két díjat, a szépirodalmit és a tényirodalmit Anke Stelling (Schäfchen im Trockenen című regényéért) illetve Harald Jähner (monumentális történelmi esszéjének címe: Wolfszeit. Deutschland und die Deutschen 1945 – 1955) nyerte el. A jövő évi díszvendég a tervek szerint Ausztria lesz.
Forrás: https://magyarnarancs.hu/sorkoz/286-ezer-latogatoval-zart-vasarnap-este-a-lipcsei-konyvvasar-118403
 

HAZAI

--Krasznahorkai László író lett a BBTE első magyar díszdoktora
Díszdoktorrá avatta 2019. március 26-án a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem az egyik legnagyobb kortárs magyar írót, a Kossuth- és Nemzetközi Man Booker-díjas Krasznahorkai Lászlót. A Főtér.ro portál számolt be elsőnek az eseményről:
'Ezzel a száraz információval el is intézhetnénk azt, hogy Erdély egyik legnagyobb tradíciójú intézménye épp megünnepelte a kortárs magyar kultúrát azzal, hogy Krasznahorkai László író lett az egyetem első magyar díszdoktora, akit a Bölcsészettudományi Kar javasolt erre a címre.
De Erdélyben semmi sem ilyen egyszerű. Másrészt aki volt már olyan BBTE-ceremónián, amelyen az egyetem Doctor Honoris Causa címet adományozott, az érezhette, mennyire teátrális, mennyire mű és egyszerre vicces is, ahogy az egyetemi szenátus tagjai bevonulnak az akadémiai tekintély palástjába burkolózva. Ahogy nekik maguknak is sok ez a díszlet, ahogy a máskor oly eleven oktatók bemerednek és bekomolyodnak a szenátusi köpönyeg alatt. Vagy ahogy megpróbál időnként lazának mutatkozni Ioan Chirilă professzor, a szenátus elnöke, akinek arca azért szinte végig azt sugározza, hogy őt természet szerint megilletik a tekintélynek ezek a külsődleges jelei (még ha belül nem is ezt érzi).
Ahogy ugyanilyen köpenyben és kalpagban bevonul az egyszerű olvasó legdurvább olvasmányélményének szerzője, Krasznahorkai, és a köpenyével láthatatlanul húzza maga mögött a pusztulásból negyven év alatt épített életművét, a több mint húsztételes díjlistáját azzal az eleganciával, amit a személye és honlapja egyaránt áraszt.'
Forrás és teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/20190326_diszdoktorra_avattak_de_lepattintotta_a_ceremonia_mazat_krasznahorkai_laszlo
Sajtóvisszhangok a ceremóniáról és a szerzővel rendezett közönségtalálkozóról:
http://szabadsag.ro/-/legelso-regenyet-is-ugy-irta-meg-mint-az-utolsot
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/109899-aki-az-apokalipszisben-keresi-az-igazsagot-krasznahorkai-laszlo-kolozsvari-estjen-jartunk
http://multikult.transindex.ro/?cikk=27729&A_muvesz_feladata_hogy_vilagot_teremtsen_nem_az_hogy_szorakoztasson._Krasznahorkai_Kolozsvaron
http://szabadsag.ro/-/farkasokkal-foglalkozik-s-kozben-bachot-hallgat
https://www.helikon.ro/a-valosag-iranti-szenvedely-hagyomanya-krasznahorkai-laszlo-diszdoktorra-avatasarol/

 
--A székelyudvarhelyi könyvtár névadása körüli vitáról
A székelyudvarhelyi könyvtár névadása körül kialakult vitáról az Udvarhelyi Híradó tudósítását idézzük: ’Hargita megye prefektusa újragondolási kérelmet címzett Székelyudvarhely önkormányzatának a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésével kapcsolatban – közölte a városháza 2019. márciusi közleményében. A kormány területi képviselője azzal érvel: a helyi tanács annak ellenére szavazta meg a névadást, hogy kedvezőtlen véleményezést kapott a prefektusi hivatal részéről. A közleményben kiemelik, és Venczel Attila jegyző is megerősítette, hogy a véleményezés pusztán konzultatív jellegű, tehát önmagában nem törvénytelen az ettől való eltekintés. Annál súlyosabb érv viszont az, hogy az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet szerint Nyirő József 'militáns fasiszta' volt, és az emberiség ellen elkövetett bűnökért felelős személyek népszerűsítése törvénybe ütköző Romániában. Közleményében a városháza nem tért ki Nyirő vitatott közéleti tevékenységére, csupán azzal védekezik, hogy nem létezik olyan bírósági ítélet, ami kimondaná bűnösségét.’
Az ügyben az Udvarhelyi Híradó portál megkérdezett volt és jelenlegi udvarhelyi intézményvezetőket is, hogy mi a véleményük a névadásról általában: https://uh.ro/mivel-viszi-elore-ez-a-nev/
Az olvasókat pedig arról, hogy kiről neveznék el szívesebben a könyvtárat: https://uh.ro/nyiro-kanyadi-vagy-valaki-mas/
Forrás: https://uh.ro/nem-lehet-nyirorol-elnevezni-a-konyvtarat/
Korábbi cikk a névadásról: http://itthon.transindex.ro/?hir=54594&Nyiro_Jozsefrol_neveztek_el_a_szekelyudvarhelyi_varosi_konyvtarat
 

--Első könyv a vidéki óvodásoknak – óvodai könyvtárak Hargita megyében is
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség is csatlakozik a Minden gyerek megérdemel egy mesét elnevezésű kísérleti programhoz. A cél az óvodai nevelés minőségének emelése a hátrányos helyzetű csoportok körében.
Az OvidiuRo Egyesület Minden gyerek megérdemel egy mesét elnevezésű kísérleti programja az óvodásoknak könyvet és erőforrásokat, a tanároknak továbbképzést biztosít. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közleménye rámutat: 1400 vidéki gyerek fogja megkapni az 'első könyvet', és Hargita megye leghátrányosabb közösségeinek 12 óvodájában könyvtári központokat rendeznek be az olvasás bátorítása érdekében. A program 2019 márciusában indult Csíkszeredában több óvodában, a gyerekeknek szóló felolvasó összejövetelek szervezésével. Február 28-án az Apáczai Csere János Pedagógusok Házánál továbbképzések és találkozók is zajlottak pedagógusoknak. Értékeljük, hogy azok közé a megyék közé tartozunk, amelyekben a Minden gyerek megérdemel egy mesét kísérleti program elindult – nyilatkozta Glodeanu Cristinel Fănel megyei főtanfelügyelő-helyettes. A 2018-as év végéig a program 12 megyébe ért el, mintegy 20 ezer óvodást érintve, akik egy-egy könyvet vihettek haza, és több mint 100 óvodában rendeztek be olvasásközpontot, óvodakönyvtárat. Országos szinten 2019-ben a Minden gyerek megérdemel egy mesét kísérleti programban az OvidiuRo 400 könyvtár-központot hoz létre óvodáskorúaknak, továbbképzést tart 20 ezer tanárnak a szóbeli, olvasás- és íráskészség fejlesztésének módszereiről. az illusztrált könyveket felhasználva. Emellett egy olvasásértés-készletet biztosít minden tanárnak, és 80 ezer illusztrált könyvet oszt szét a vidéki gyermekeknek az Első könyvem projekt révén.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/elso-konyvet-kap-ezernegyszaz-ovodas

 
--Nagy Miklós Kund és Nagy Attila voltak az Áprily-estek vendégei Enyeden
Megható találkozóra került sor 2019. március 7-én a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, ahol régi ismerősök, volt osztálytársak vagy csak kíváncsi olvasók fogadták a város két szülöttjét, a publicista, szerkesztő, művészeti író és műfordító Nagy Miklós Kundot és a tizenegy önálló verseskötetes Nagy Attila költőt. A Marosvásárhelyen élő alkotókat, akik egyébként csak névrokonok, a Lector Kiadó alapító tagjai, Gálfalvi Ágnes és Szőcs Katalin is elkísérték. Nagy Attilát sokan „ismerősként” üdvözölhették, hiszen 2016 februárjában fordult meg szülővárosában a Csillagköz című verseskötetének bemutatásakor, ugyanakkor néhányan emlékeztek Gálfalvi Ágnesre is, aki 2012-ben a Mentor Kiadóval látogatott el Enyedre Csávossy György kötete, a Jó boroknak szép hazája, Erdély szerkesztőjeként. A vendégeket Gálfalvi Ágnes mutatta be, kiemelve, hogy mindkét szerző igazi erdélyi humanista, írásaik gyakran ihletődnek műveltségélményeikből, és azt a fajta haladó szellemiséget ápolják, amely mindkét iskolavárosra, Nagyenyedre és Marosvásárhelyre egyaránt jellemző.
A Lector Kiadó gondozásában megjelent kötetek, Nagy Miklós Kund Felemás és Nagy Attila Égi tócsa, földi sár című munkái, műfaji különbözőségük ellenére (publicisztika, illetve vers), sok közös vonást mutatnak, ezeknek egyike az írásokban gyakran visszatérő Enyed-téma. Ennek okán (is) az írók egymással beszélgetve mutatták be a köteteket, és kérdeztek/meséltek arról, amire a hallgatóság oly kíváncsi volt: a szülővároshoz fűződő emlékeikről, élményeikről, arról, hogy ezek hogyan képződnek le írásaikban. Mindkét szerző kiemelte: életükben létezik egyfajta szellemi-érzelmi folytonosság Enyed és Vásárhely között, még ha ez olykor nem is teljes mértékben tudatos. Magától értetődően, a meghívottak elsősorban enyedi témájú írásaikat olvasták fel: Nagy Miklós Kund a Lágernaplót, Nagy Attila pedig a Jékely százszor, illetve a Vadadi csend című verseket.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-varos-almaimban-eleg-gyakran-visszater

 
--Gábor Áron hagyatéka - könyvbemutató
A Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese fővédnöksége alatt zajló, Háromszék nem alkuszik programsorozat részeként, könyvismertető és vetített képes előadás kíséretében került sor 2019. március 13-án Gábor Áron kengyelének és tárcájának bemutatására Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban.
„Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi és tárgyi hagyatékát mi, háromszékiek és székelyföldiek közel érezzük magunkhoz. Sajátunknak tekintjük, családi örökségként kezeljük. Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk, kell, hogy legyen ismét székely álom. Egy gazdag és erős Székelyföld” – fogalmazott köszöntő beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Gábor Áron ereklyéit a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumtól kapták kölcsön nyolc hónapra, az általa képviselt intézmény közbenjárására, és Kézdivásárhelyen is ki szeretnék állítani – tudtuk meg Szebeni Zsuzsától, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetőjétől.
Demeter Lajos, Pál-Antal Sándor és Süli Attila történészek szorgos munkájának gyümölcseként jelent meg a Mentor Könyvek Kiadónál, Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején címmel, az a kötet, amely a korszakra vonatkozó, újonnan feltárt dokumentumok egy részét tartalmazza, szám szerint 869-et. Nem legendákra, hanem tényekre helyezi a hangsúlyt tehát, így forrásanyagként szolgálhat a további kutatásokhoz – emelte ki a bemutatásán jelen lévő szerzők egyike, Pál-Antal Sándor levéltáros, akadémikus. Az 1848-49-es eseményekről sokan és sokat írtak Háromszékre vonatkozóan is, azonban kiderült, hogy még mindig hiányzik egy átfogó történelmi feldolgozása ennek az időszaknak. A most közölt szövegek többnyire közigazgatási, hatósági és katonai iratok.
Demeter Lajos felszólásában megjegyezte, a legendák nem mindig vágnak egybe a valósággal, ami a kutatókat esetenként ellenszenv célpontjává teszi. Ennek ellenére folytatni kell az igazság feltárását.
A rendezvény harmadik mozzanataként megyénk legfontosabb szabadságharcos emlékhelyeit sorolta fel és szemléltette Sántha Imre Géza művészettörténész vetített képes előadásában. Az első ilyen emlékművet a sepsiszentgyörgyi mellett eprestetői csata áldozatainak tömegsírja fölé állították 1871-ben, időrendben az utolsó ilyen alkotás pedig az Erzsébet parkban 2017-ben leleplezett Berde Mózsa-szobor.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/gabor-aron-hagyateka/


ELHALÁLOZÁS
 
--Elhunyt Vajda Kornél, a 3K folyóirat korábbi főszerkesztője
2019. március 13-án elhunyt Vajda Kornél, a Könyvtári Intézet nyugalmazott munkatársa, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóirat korábbi főszerkesztője. Búcsúztatására – saját kívánságának megfelelően – szűk családi körben került sor.
Az alábbi linkre kattintva Poprády Géza, Győri Erzsébet és Mezey László búcsúztatói olvashatóak, amelyeket Vajda Kornél nyugdíjba vonulása és a 3K szerkesztői posztjáról való visszavonulása alkalmából írtak: https://epa.oszk.hu/01300/01367/00127/pdf/08wiedersehen.pdf
Forrás: Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet igazgatójának közleménye, IFLA HUN levelezőlista, Haraszti Katalin IFLA-HUN moderátor

 
ÉVFORDULÓK
 
--250 éve hunyt el Bod Péter
Bod Péter református lelkész, Árva Bethlen Kata udvari papja, író, irodalomtörténész, a Magyar Athenas szerzője kétszázötven esztendeje, 1769. március 2-án hunyt el.
A legtöbbet a művelődés érdekében tette. Már 1760-ban sürgette egy „tudós emberekből álló magyar társaság” létrehozását, egy jó magyar nyelvtan szerkesztését, a nyelv tisztaságának védelmét. Többek között megírta Szenczi Molnár Albert és Misztótfalusi Kis Miklós életét, lefordította magyarra Kocsi Csergő Bálint dunántúli gályarab prédikátor latin nyelvű önéletírását. 1766-ban jelentette meg Magyar Athenas című könyvét, amely az irodalomtörténet rendszeres összefoglalása, tulajdonképpen az első magyar irodalmi lexikon.
Művében több mint 500 tudós életét és munkásságát mutatta be, nem tárgyalva külön a szépirodalmat és a tudományos értekezéseket. Kötetébe mindenkit felvett, aki magyarul írt: 'Vagynak ezen Magyar Tudósok seregekben némellyek Erdélyi Szász és Magyar országi Tót nemzetből valók is: De azok mind ollyanok, a’ kiktöl nem lehet sajnállani a’ Magyar nevezetet. Ugyan-is azok magok-is Magyaroknak valloták az idegen országokban magokat; írásaik által-is nagy ékességére voltanak a’ Magyar Nemzetnek idegen országbéliektöl-is Magyaroknak tartatnak.'
Munkássága rendkívül széles körű volt: írt anekdotagyűjteményt, emlékiratot, régi kéziratos munkákat rendezett sajtó alá. A magyar nyelv művelését állította munkássága középpontjába. Új magyar nyelvtan kiadását is tervezte, de ez csak terv maradt, közreadta viszont Pápai Páriz Ferenc magyar–latin szótárának bővített változatát.
Kedves foglalatossága, a szőlőművelés okozta halálát, a kacorral olyan csúnyán megvágta a kezét, hogy a vérzést nem tudták elállítani, így 1769. március 2-án (egyes források szerint 3-án) halt meg Magyarigenben. 2012-ben a helyi református templom kertjében, néhány méterre sírjától felavatták mellszobrát, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását.
Bod Péter nevét viseli a Kovászna megyei könyvtár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem könyvtára, több utca és iskola. 2012-ben, születésének 300. évfordulóján szerte a Székelyföldön emlékévet rendeztek, emléktúrát szerveztek, megemlékezéseket tartottak. Kiadták Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész róla szóló nagymonográfiáját, valamint a kiadatlan, Brevis Valachorum Transylvaniam incolentium historia című latin nyelvű munkájának magyar fordítását magyar és román előtanulmánnyal. (MTI)
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/121049/ketszazotven-eve-hunyt-el-bod-peter

 
--90 éve született Székely János
Székely János 1929. március 7-én született Tordán, az elemi iskolát is ott végezte. 1940-ben szüleivel Marosvásárhelyre költözött, a Református Kollégiumban tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vezényelték. Közben fogságba esett, onnan 1946-ban tért haza. 1948-ban érettségizett. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen 1952-ben végezte el a filozófia szakot. 1952 és 1956 között a majdani Kriterion kolozsvári szerkesztőségében lektorként dolgozott. 1956-tól 1989-es nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi Igaz Szó című szépirodalmi folyóirat versrovatát szerkesztette.
Az erdélyi magyar irodalom háború utáni első nemzedékéhez tartozik. Pályakezdése egybeesett az új intézményi struktúrák kiépülésével, megszilárdulásával. Az időszak uralkodó népies-realista irányzatától megkülönböztette esztétizáló magatartása, a verseiben közvetlen műveltségélmény, nyugatos formakultúra és -kultusz. Ezért művei nem jelentek meg 70 000 példányban, mint az időszak uralkodó népies-realista irányzatú alkotóié, hogy minden falusi iskolába és művelődési otthon könyvtárába eljuthassanak.
Írói arculatát döntően meghatározta filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez. Nem befolyásolták a kor irodalompolitikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/90-eve-szueletett-szekely-janos

 
DÍJAK
 
--Kossuth-díj Ferenczes Istvánnak és Tamás Menyhértnek
A nemzeti ünnep alkalmával két erdélyi és egy bukovinai alkotó kapta meg a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést 2019. március 15-én.
A csíkpálfalvi származású Ferenczes Istvánt korábban József Attila-díjjal és Babérkoszorú díjjal is jutalmazták, most pedig Kossuth-díjat vehetett át az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként.
Díjat kapott a Kolozsváron született Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, operarendező is, aki sokoldalú művészi pályájával, a vokál-szimfonikus, kamara- és kórusművek mellett számos nagy sikerű színpadi előadás és filmalkotás zenéjét is magába foglaló zeneszerzői életművével, valamint magas színvonalú oktatói munkájával érdemelte ki a rangos elismerést.
Pályafutása elismeréseként Kossuth-díjat vehetett át Áder János köztársasági elnöktől a bukovinai Hadikfalván született Tamás Menyhért költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja is.
A Kossuth Nagydíjat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész kapta.
A díjazottak teljes névsora itt érhető el: https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/cikk/2019/03/15/atadtak-a-kossuth-dijakat
Forrás: https://foter.ro/cikk/20190315_ket_erdelyi_es_egy_bukovinai_alkoto_is_kossuth_dijat_kapott_a_nemzeti_unnepen
 
 
--‘A régió kulturális életét Budapestről is figyelem’ – dr. Boka László József Attila-díjas
Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként kapott József Attila-díjat Budapesten dr. Boka László váradi születésű irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, az OSZK könyvkiadójűnak vezetője. Ez alkalomból készített interjút vele az Erdély Online szerkesztősége:
„– Mit jelent ön számára a díj?
– Az elismerés tulajdonképpen egy negyedszázados irodalomtörténészi munkásságnak az elismerése. Nyilván sokat jelent, hiszen tudomásom van róla, hogy korábbi években is jelöltek már, s nagyon örülök neki, még akkor is, ha az ember néha kérdőjeleket is megfogalmaz magában, hiszen az utóbbi időben azért fellángoltak viták a díjazottak névsorát tekintve, vagy korábban a szakmai szervezetek ajánlásainak ilyen-olyan figyelmen kívül hagyása okán. Igyekszem persze a magam eredményeire s nem egyéb kitüntetettekre figyelni, ez pedig megnyugtat, van ugyanis mire visszatekinteni. A díj felelősséggel is jár, hiszen ez tulajdonképpen a Baumgarten-díjak folytatásának számít, az ötvenes évektől kezdve pedig új nevén tényleg a kiemelkedő szépirodalmi vagy irodatörténészi életműveket díjazza, ugyanakkor lendületet is ad a további munkáimnak. Most éppen a következő könyvem kéziratán dolgozom, több kötetet szerkesztek, közben egy Ady-kiállítást is koordinálok számos egyéb hivatali teendőm mellett. A könyvem kézirata esetében – ahogyan lenni szokott – már nagyon szorít a határidő, és hát ilyenkor azért jobban odafigyelnek az emberre. Jobban megnézik, hogy a következő könyve milyen is lesz az illetőnek.
(…) A József Attila-díjat nem csak szépírók, hanem irodalomtörténészek, kritikusok is megkaphatják, magam is irodalomtörténészként kaptam. A hivatalos indoklás szerint ebbéli kiemelkedő munkásságom jutalmául, de azt gondolom, ez összefügg további funkcióimmal is valahol, hiszen az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatójaként és annak Könyvkiadója vezetőjeként is dolgozom, hogy az egyetemi oktatásról most ne is beszéljek.”
Forrás és teljes interjú itt: http://www.erdon.ro/a-regio-kulturalis-eletet-budapestrol-is-figyelem/4185050
Egy másik, nemrég megjelent interjúban dr. Boka László az OSZK Bibliotheca Scientiae et Artis című könyvsorozatát mutatja be és értékeli, a 11. kötet megjelenése kapcsán; a beszélgetés itt olvasható: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2019/02/14/_unikalis_allomanyunk_tudomanyos_igenyu_feltarasa_interju_boka_laszloval_irodalom-_es_kulturtortenet
 

--Erdélyi író, költő részesült József Attila-díjban
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából miniszteri művészeti és egészségügyi díjakat adott át 2019. március 13-án a Pesti Vigadóban. A március 15-e alkalmából kitüntetettek életművükkel, alkotásaikkal a magyar nemzet kultúrkincseit gazdagították – jelentette ki a miniszter a díjak átadásán. Kásler Miklós úgy fogalmazott, a művészet a lélek talán legfinomabb megnyilvánulása, a művész szeretne értéket adni az emberiségnek és lehetővé tenni az emberek közötti megértést.
Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott többek között Király Zoltán kolozsvári költő, a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke, valamint Sántha Attila Barna kézdivásárhelyi költő, író, kutató.
A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült mások mellett Könczei Árpád koreográfus, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. / Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója..
Forrás: https://kronika.ro/kultura/erdelyi-irok-koltok-reszesultek-jozsef-attila-dijban

 
--Takács Zsuzsa Aegon-díjas
Az idén tizennegyedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el. Az Aegon Művészeti Díj idei kitüntetettje Takács Zsuzsa A Vak Remény című verseskötete, jelentették be 2019. március 27-én, az Aegon-díj sajtótájékoztatóján.
Magyar nyelvű költemény ritkán fut be akkora netes karriert, mint Takács Zsuzsa Ha van lelkünk ugyan című verse. Közel nyolcvanezren olvasták el pár hónap alatt, több ezer lájkot kapott és természetesen bekerült A Vak Remény című könyvbe is, melyből a Litera oldalán is olvashatnak részletet. A szerző teljes költői életműve ez a gyűjtemény, élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a könyv lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel. 'Bele lehet szerelmesedni Takács Zsuzsa költészetébe. Van ebben a költészetben valami kristálytiszta és tökéletesen áttetsző, ez az alapbenyomásunk' – írja Forgách András a Revizoron. 'A költő uralkodó főtémája a veszteség érzete: szeretett személyek, sorsdöntő kapcsolatok, helyzetek, néha bizonyos azonosságtudat elvesztése, mindeközben a törékeny énnek – és ezáltal e törékeny én látásának – a megőrzése' – méltatta Szkárosi Endre az Artisjus irodalmi nagydíjas költőt.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/takacs-zsuzsa-aegon-dijas-1.html

 
-- Korunk Kulcsa-díj Deréky Pál irodalomtörténésznek
Deréky Pál irodalomtörténész, avantgárdkutató vette a Korunk kulcsa elismerést, a Korunk éves díját Kolozsváron, 2019. március 25-én, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. Laudációjában Balázs Imre József (főszerkesztő-helyettes, Korunk) így méltatta: 'Fejtő Ferenc, Poszler György, András Sándor, Pomogáts Béla, Egyed Péter, Markó Béla társaságában olyan irodalmárok között emlegethetjük ezután, akiket összekapcsol a szellemi nyitottság és kíváncsiság.'
'A budapesti születésű Deréky Pál 1964-ben, tizenöt éves korában vándorolt ki családjával Ausztriába – miután az ötvenes évek Magyarországán felhalmozódó családi tapasztalatai arról szóltak, hogy milyen „osztályidegenként”, periférián élni a létező szocializmusban. 1980-ban doktorált Bécsben, ezt követően 2013-ig volt a Bécsi Egyetem meghatározó oktatója.' – derül ki a laudációból. A díjat Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő adta át.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11057
http://szabadsag.ro/-/korunk-kulcs-dereky-pal-avantgardkutatonak

 
AJÁNLÓ

--Emlékezzünk Adyra! Olvassuk Adyt!
Írjunk, alkossunk Adyról! – biztatnak a Várad folyóirat szerkesztői a költő halálának 100. évfordulójára megjelentetett különszámuk bevezetőjében. Úgy tervezték, hogy a nagyváradi kiadvány 2019. január 27-én kerüljön a közönség elé. Rendkívüli érdeklődéssel fogadták, hamar elfogyott, utánnyomásra is szükség lett. Ránézésre is megkapó, de egészében különleges a lap vizuális képe, kínálata. Festmények reprodukciói, grafikák, kollázsok, metszetek, plakátok, printek, fotók, kéziratos képsziporkák jelzik, hogy Ady Endre személyisége, szellemisége, életműve a képzőművészeket is megihleti, a legváltozatosabb formákban készteti alkotásra.
’Írókat, művészeket, tanárokat, képzőművészeket, publicistákat, kritikusokat kértünk arra – váradiakat és nem csak váradiakat (Réz Páltól tudjuk, előbbiek vannak többen) –, hogy rövid reflexiót fogalmazzanak meg a költőről, tetszőleges műfajban, verses vagy prózai szövegben, rajzzal, fotóval, egyéb vizuális eszközzel, netán kotta formájában megörökített zenével – olvasható a szerkesztői szándék. – Sok szerzőnk még annak a játékos formai elvárásnak is megfelelt, hogy 1919 jel terjedelemben fogalmazza meg a szövegét. Hiába, játszani csak komolyan érdemes.” Érdekes, magával ragadó, szórakoztató játék is lett belőle, elgondolkodtató, tovább fejleszthető, önelemzésre késztető szellemi csemege is. A különszám kezdeményezői sem csalódtak elvárásaikban: ’Örömmel tapasztaltuk, a több mint félszáz reflexió változatosságában igen érdekes összképet kínál, nagyszerű versek születtek, izgalmas megközelítések, emlékezetes mondatok, komoly és játékos megoldások. Valóban nem túlzás, halála után száz évvel Ady, a költő, Ady, az újságíró ma is sokakat megérint, foglalkoztat, ma is hivatkozási alap, még ha ezek olykor perlekednek is egymással. Élő. Fontos. Dolgunk van vele.’
Azt is hangsúlyozzák, hogy egész évben szeretnének ’emlékezni, emlékeztetni a költőre, aki megváltoztatta irodalmunkat, megváltoztatta ezt a várost’. Későbbi lapszámaikban is szívesen vállalják Ady-tematikájú versek, esszék, tanulmányok közlését. Biztosan vannak még szerzők, akik úgy érzik, nekik is szól ez a felhívás a keringőre.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/varady-100
 

--Megjelent a Nagy magyar tájszótár, a hagyományos paraszti világ enciklopédiája
Megjelent a Nagy magyar tájszótár, a hagyományos paraszti világ enciklopédiája. A TINTA Könyvkiadóbnál több mint egy évtizedes, széleskörű gyűjtő- és szerkesztő munka után napvilágot látott a magyar nyelvjárások összefoglaló szótára. A Kárpát-medence minden régiójának tájnyelvét feldolgozó szótár 1008 oldalon 55 000 népies és archaikus szót magyaráz. A szótár tudományos igénnyel, egy kötetbe szerkesztve, a nagyközönség számára készült. Mint Kiss Gábor főszerkesztő elmondta, a nyelvi ismereteken túl a letűnt hagyományos paraszti világ enciklopédiájának is tekinthető A Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozat 30. darabjaként megjelenő új kiadvány. A szótárt 2019. március 19-én mutatták be Budapesten, a Józsa Judit Galériában. A Nagy magyar tájszótár készítésének évtizedes menetét Kiss Gábor főszerkesztő ismertette. Bemutatták: Paládi-Kovács Attila néprajztudós, akadémikus; Parapatics Andrea nyelvész; Cs Nagy Lajos és N. Császi Ildikó nyelvjáráskutatók.
Forrás: Katalist, via Róth András Lajos

 
MOZAIK

--Két irodalmi Nobel-díjat ad át idén a Svéd Akadémia
Tavaly szexuális botrány miatt nem ítélte oda a legrangosabb irodalmi elismerést a Svéd Akadémia. A testület idén két irodalmi Nobel-díjat ad át – írta a svéd Dagens Nyheter híre alapján a The Guardian..
Az akadémia tavaly nem osztotta ki az irodalmi élet legnagyobb elismerését, miután a nyertesről döntő intézményt szexuális zaklatási botrány rázta meg.. Legutóbb 1943-ban – és az 1901 óta odaítélt elismerés történetében mindössze hétszer – fordult elő, hogy nem osztották ki a díjat. Az 1786 óta működő Svéd Akadémiát alapjaiban rázta meg, hogy Katarina Frostenson költőt, a 18 tagú testület egyik tagját és férjét, Jean-Claude Arnault-t súlyos vádak érték. A botrányok nyomán különböző okokból az akadémia hat tagja visszalépett, ketten pedig már régebben inaktívvá váltak. Jean-Claude Arnault-t októberben nemi erőszak miatt börtönbüntetésre ítélték.
Az intézet hivatalosan nem erősítette meg a hírt, de a svéd lap úgy tudja, hogy a háttérben már eldöntötték, hogy idén a 2018-as és a 2019-es díjat is odaítélik. A kilencmillió svéd koronával járó díjat – amelyet 2002-ben a magyar Kertész Imre kapott meg – utoljára Kazuo Ishigurónak ítélték oda 2017-ben.
Forrás: https://hvg.hu/kultura/20190305_Ket_irodalmi_Nobeldijat_adnak_at_az_iden

 
--Mikszáth- és Jókai-levelek kerülnek napvilágra az aradi Kölcsey Egyesület irattárából
Az aradi Kölcsey Egyesület titokzatos gyűjtőtől vásárolta vissza 19. századi irattárát, a hagyatékot a 2019 március 11-i közgyűlésen mutatták be. A közművelődési egyesület a múlt hónapban rejtélyes tulajdonosától vásárolta meg 2500 euróért első húsz évének irattárát hiánytalanul, és a következő negyven esztendő írásos emlékeinek egy részét. A kalandos és titokzatos úton fennmaradt kultúrtörténeti értékű hagyatékból a közgyűlésen az 1881. április 24-én az aradi városházán tartott alakuló ülés jegyzőkönyvét olvasta fel Fekete Károly alelnök.
A több évfolyamnyi jegyzőkönyvet és levelezést – köztük Mikszáth Kálmán-, Herczeg Ferenc- és Jókai Mór-leveleket – irodalomtörténészekkel dolgoztatják majd fel, digitalizálják, és 2021-re, az egyesület alapításának 140. évfordulójára kötetben jelentetik meg, az eredeti anyagot pedig feltehetően a budapesti Országos Széchényi Könyvárba helyezik majd letétbe. A hagyaték kultúrtörténeti jelentőségét emelte ki és az aradiak önzetlen adakozását méltatta Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület elnöke. 'A legfontosabb, hogy kezünkben az alapító okirat, ez alapján a közgyűlésen bevettük az alapszabályzatunk első pontjába, hogy az 1881-ben létrehozott egyesület jogutódja vagyunk. Ezek az iratok, ha nem is helyezik új megvilágításba Arad kultúrtörténetét, de egy jelentős korszakról tudhatunk meg többet a dokumentumok által' – részletezte az elnök.
Az aradi Kölcsey Egyesületet a közművelődési élet szervezésére és támogatására alapították meg a 19. század második felében. A kor közéleti és kulturális életének jelentős személyiségei által létrehozott és vezetett szervezet fektette le a mai aradi múzeum és könyvtár alapjait, de a képzőművészetben és az irodalomban is jelentős örökséget hagyott hátra.
A román kommunista diktatúrában, 1948-ban hatalmi szóval betiltott Kölcsey Egyesület a rendszerváltás után, 1990-ben alakult újra, és a 19. századi eszmék és célok folytatását, illetve elérését vállalta fel.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/109281-mikszath-es-jokai-levelek-kerulnek-napvilagra-az-aradi-kolcsey-egyesulet-visszavasarolt-irattarabol
 

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Have you tried the highest rated email app?
With 4.5 stars in iTunes, the Yahoo Mail app is the highest rated email app on the market. What are you waiting for? Now you can access all your inboxes (Gmail, Outlook, AOL and more) in one place. Never delete an email again with 1000GB of free cloud storage.


SPONSORED LINKS
.

__,_._,___

_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update