ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/11. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

PÁLYÁZAT
--V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat
--Gúzsba kötve táncolni - VIII. fordítói verseny középiskolásoknak
--Székelyföldi Kincskereső pályázat
KÉPZÉSEK
--Gyermekek a könyvtárban – szakmai képzés Hargita megyei könyvtárosoknak
--A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárának hírei
--Könyvtárlátogatás meglepetéssel
KITEKINTŐ
--Újvidék lesz a harmadik kulturális főváros 2021-ben
--Orhan Pamuk lesz a jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
--Új ügyvezető a magyar nyelvű Kalligram Kiadónál
HAZAI
--Románra fordítják Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletét
--Amikor egy rendőrtől tudja meg a fél ország, melyik megyében nincs könyvesbolt
--Az Európai Unió országai közül Romániában használják legkevesebben az internetet
INTERJÚ
--Oldjuk meg problémáinkat egy könyvtárjeggyel! - Beszélgetés Dénes Mária kézdivásárhelyi könyvtáros biblioterapeutával
--„Félnótás könyvgyűjtő vagyok” - Beszélgetés a 60 esztendős Monok Istvánnal
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Vofkori György
--Elhunyt Gerold László vajdasági irodalomtörténész
DÍJAK
--ELTE Rektori Kiválósági Különdíj Barátné Hajdu Ágnesnek
--Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat
--Sepsiszentgyörgyön átadták az Orbán Balázs-díjakat
--Milbacher Róbert nyerte a Margó-díjat
--Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
--Déry-díjat kapott Selyem Zsuzsa
--Először kapta amerikai szerző a Man Booker-díjat
AJÁNLÓ
--Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
--Törésteszt - fókuszban a kapcsolatok
MOZAIK
--Érvek (és ellenérvek) az idei irodalmi Nobel-díjas kapcsán


PÁLYÁZAT

-- V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat
2016. november 30-ig várják kisebb és nagyobb meseírók történeteit.
A pályázati felhívás, amely a Jelentkezési és Regisztrációs űrlapot is tartalmazza, letölthető az alább szereplő linkről. A Jelentkezési és Regisztrációs Űrlapon jelölhető, hogy a 2017. évi Karácsonyi mesekönyvben szeretne-e megjelenni meséjével a pályázó.
Részletes leírás és pályázati felhívás itt: http://meseiro-palyazat1.webnode.hu/?utm_source=copy&utm_


--Gúzsba kötve táncolni - VIII. fordítói verseny középiskolásoknak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára négy kategóriában.
A verseny első szakasza interneten keresztül zajlik: a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (siposkatalin@csik.sapientia.ro). Az eredményeket a jeligék alapján a kar honlapján teszik közzé a szervezők.
Kategóriánként a három legjobb fordítás szerzője a Humántudományok Tanszék székhelyén vesz részt a döntőn. A zsűriben a tanszék tanárai és hallgatói vesznek részt.
A díjazottak értékes könyvjutalomban részesülnek; két különdíjat is odaítélnek, egyiket a legjobb magyar fordítás szerzőjének, a másikat a legjobb idegen nyelvű fordítás szerzőjének. Az I., II. vagy III. helyezettek további díja, hogy ha a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszéke által meghirdetett szakokra kívánnak jelentkezni, a felvételi jegy egyik komponensét kiválthatják 10-es jeggyel.
Az ország távolabbi pontjairól érkező döntősöknek a lehetőségek függvényében állják az utazási és szállásköltségeit.
A fordítások beküldési határideje: 2016. november 13. Eredményhirdetés a Kar honlapján: 2016. november 28. Döntő és díjazás az egyetem Csíkszeredai Karán (Szabadság tér 1 sz.): 2016. december 10.
A pályázati felhívás részletei, fontos információk erről itt: http://ghtk.csik.sapientia.ro/hu/hirek/viii-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak


--Székelyföldi Kincskereső pályázat
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2016. október 17. - 2017. április 10. időszakra.
Beküldési határidő minden kategóriában: 2017. április 10. (beérkezés dátuma)
A pályamunkák témája:
I. Az én falum/városom
Helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 fős (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak. A versenyre benevező csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is.
II. Forrás-kincsünk
A versenyre 8 fős (6 tanuló + 2 felnőtt) csoportok benevezését várják. A csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is. A pályázat célja a helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítésére a helyi közösségben.
III. Székelyföld teleobjektíven keresztül
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. A pályázók olyan fotóval (fotókkal) vagy legtöbb 6 képből álló albummal pályázhatnak, amely a fényképezőgép jektívjén keresztül mutatja be Székelyföldet, azt a világot, amelyben szüleik, nagyszüleik élnek/éltek, amelyben ők maguk is nevelkednek. A fotókon megjeleníthető táj, személy, hangulat stb. Csak a jpg, tiff vagy bmp formátumban érkező fényképeket értékeli a zsűri. A képfájlok tetszés szerinti elnevezése ne haladja meg a 30 karaktert.
IV. Székfoglaló
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játékot várnak online vagy offline formátumban, bármilyen tervezett vagy kivitelezett technikával.
Nem feltétel a teljes projekt kivitelezése. Elfogadnak projekttervezeteket is, amelyek a játék kivitelezését és érdekességét fel tudják mutatni. A játék lehet kvíz vagy bármilyen más műfaj is.
E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro
Részletes leírás itt: http://tehetsegpont.ro/index.php/palyazatok-oesztoendijak-programok/90-szekelyfoeldi-kincskereso-palyazati-felhivas-2016-17


KÉPZÉSEK

--Gyermekek a könyvtárban – szakmai képzés Hargita megyei könyvtárosoknak
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet együttműködése révén, a ’Könyvtárak határok nálkül’ továbbképzési program keretében, húsz Hargita megyei könyvtáros vehetett részt kétnapos szakmai képzésen Csíkszeredában, 2016. október 25-én és 26-án. Gyermekek a könyvtárban címmel Budavári Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciójának alelnöke tartott interaktív képzést a gyermekek könyvtári ellátásának módjairól, módszereiről, lehetőségeiről. A képzés ugyanakkor a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2016-ban Hargita megyei könyvtárosok számára szervezett szakmai-módszertani találkozósorozat részét képezte.
A kétnapos képzésen részt vevő könyvtárosok nem csak elméletben ismerkedhettek olyan módszerekkel, amelyek a gyermekkönyvtárosi munkában és általában a gyermekek könyvtári ellátásának területén hasznosíthatók. A képzés felszabadult, oldott hangulatban zajlott, a résztvevők csoportos és csapatépítő játékok során interaktív módon, gyakorlatban sajátíthattak el olyan módszereket, amelyek révén bevonzhatják a könyvtárba a gyermekeket a legfiatalabb életkortól kezdődően. Az előadó vetített képek és reklámanyagok bemutatásával szemléltette a könyvtári foglalkozások módszertani kínálatát. Egyéni és csoportos könyvtári foglalkozások változatait és típusait mutatta be, amelyek a könyvtár helyi adottságai, a szervező könyvtáros személyisége, illetve a résztevők életkora függvényében számtalan változatban valósíthatók meg. A tanfolyam résztvevői hasznos foglalkozásötleteket meríthettek a magyarországi könyvtárak gyermekkönyvtárainak kínálatában már működő működő, hagyományteremtő jó példák megismerése révén. Budavári Klára több évtizdes gyermkkönyvtári tapasztalata alapján beszélt a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezhető foglalkozásokról is, valamint a szabadidős foglalkozások szervezéséről és a gyermekkönyvtár népszerűsítésének eszközeiről és módszereiről is.
Képes beszámoló a házigazda könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/430/gyerekek-a-konyvtarban--szakmai-kepzes-hargita-megyei-konyvtarosoknak
 

--A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében 2016. október 7-én és 8-án került sor a romániai magyar könyvtárosok helyismereti képzésére, A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban címmel, a házigazda könyvtár előadótermében. A kétnapos tanfolyamot a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatta. A képzésen 12 erdélyi könyvtáros vett részt, de az érintettek köre ennek több százszorosa, mivel a szoftvertermékkel feldolgozott és nyilvántartott helyismereti információk birtokosai a helyi közösségek. A képzés témája a BiblisBL cikk-katalógus építését szolgáló szoftvertermék bemutatása és használatának elmélyítése volt. A rendezvény szükségességét az a felismerés indokolta, hogy az adott hellyel kapcsolatos információk zömét a helyi sajtó és a regionális lapok helyi tartalmú írásai hordozzák. A résztvevők meggyöződhettek arról, hogy a hírlapcikkek történeti forrásértéke magas, hiszen gazdag tényanyagot közölnek, és a korszellemet tükrözik. A BiblisBL modulnak a közvetítést támogató eljárásait emelte ki a képzés, hiszen a helyismereti tevékenység elsősorban szolgáltatás, amelynek sajátos funkciója a tájékoztatás és a hozzáférhetővé tétel. Ennek szellemében született a képzés mottója is: 'Bármely gyűjtemény akkor igazán értékes, ha van használója'.
A képzés eredményeképpen tudatosult a könyvtárosokban, hogy a könyvtárak birtokában lévő, kimagasló értékű helyismereti és helytörténeti forrásanyag kiaknázása nagy lehetőség, a helyismereti kutatás révén a könyvtár tudományos műhellyé válhat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/420/a-konyvtarak-szerepe-a-helyismereti-informacioszolgaltatasban--szakmai-kepzes


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szerelem másképp? - Nyáry Krisztián közönségtalálkozója
Az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar és a Merész magyarok – 30 emberi történet című sikerkönyvek szerzője, Nyáry Krisztián találkozott a sepsiszentgyörgyi olvasókkal 2016. október 1-jén a könyvtár Gábor Áron Termében. A rendezvényen beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér író volt.
Murányi Sándor Olivér elsőként a Magvető Kiadónál betöltött igazgatói tisztségéről kérdezte Nyáry Krisztiánt, aki elmondta, ugyan értelmiségi munka egy ilyen megbízatás, ám a könyvkiadás maga mégis hagyományos értelemben vett ipar, amely rengeteg adminisztratív feladattal is jár.
Természetesen ezúttal sem maradhattak el a pikáns történetek, Nyáry Krisztián kérésre sorolta a leghűségesebb és a legtöbb szerelmi kapcsolatot létesítő írókat: a sírig tartó szerelemben hitt és akként is élt Tóth Árpád és Benedek Elek, míg Tamási Áronra, Szabó Lőrincre, Déry Tiborra és Ady Endrére inkább az volt a jellemző, hogy gyakran bonyolódtak szerelmi kapcsolatba. Van is egy mondás írói berkekben, hogy ne nősülj annyiszor, mint Tamási Áron. Szóba került Kozmutza Flóra alakja is, aki egyedülálló módon saját kora három legnagyobb költőjének volt szerelme, ugyanis nemcsak József Attila múzsája, Illyés Gyula felesége volt, hanem Szabó Lőrinc utolsó szerelme is.
Az Igazi hősök és Merész magyarok kapcsán a szerző elmesélte, a történetek egy része már megvolt, de talált bennük egyértelmű kapcsolódási pontot. Fontosnak tartotta, hogy Márton Áron püspök is bekerüljön a Merész magyarok kötetbe, mert Magyarországon nem ismerik annyira, és ő minden életszakaszában erkölcsös döntéseket hozott, ma is példamutató lehet élete.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/81927-kvncsi-aki-nem.html
http://www.irodalmijelen.hu/2016-okt-10-1101/az-irodalomoktatas-nemzetgazdasagi-kerdes
Fotók itt: http://tinyurl.com/jclaffv
Bevezetés a könyvtári minőségmenedzsmentbe – szakmai képzés
2016. október 10. és 12. között szakmai továbbképzésen vehettek részt a könyvtárosok az intézmény székhelyén.
A budapesti Könyvtári Intézet égisze alatt, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött képzés során a résztvevők betekintést nyertek a minőségmenedzsment gyakorlatába.
A képzést Vidra Szabó Ferenc minőségmenedzser szakértő tartotta.
A tréningen a könyvtárosok elkészítették az intézmény küldetésnyilatkozatának aktualizált változatát, megalkottak egy belső és külső kommunikációs tervet, és példákat láthattak marketingstratégiákra, tudástérképre, illetve panaszkezelési szabályzatra.
A jelenlévők a képzés zárórészében úgy fogalmaztak: hasznos, alkalmazható ismeretekre tettek szert a három nap alatt, ezek felhasználásától munkájuk hatékonyabbá, célirányosabbá válását remélik azokon a részlegeken, ahol dolgoznak.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/hne8qhz
Könyvbemutató - Márton Evelin: Szalamandrák éjszakái
2016. október 15-én, a VII. Székelyföld Napok keretében, Márton Evelinnel, a Szalamandrák éjszakái című regény szerzőjével találkozhatott a sepsiszentgyörgyi közönség a Tein Teaházban. A kolozsvári származású író 2002 óta közöl szépirodalmat, prózát. A Szonda Szabolcs által vezetett beszélgetésből kiderült, hogy a szerző legelső kötete, a Bonjour Leibowitz novellafüzér kezdetben csak külföldön volt ismert. Annak ellenére, hogy kevesen tudtak róla Romániában, a Látó szépirodalmi folyóirat figyelmének köszönhetően a Macskaméz, majd a Papírszív című kötetek is megjelentek, amelyek előkészítették a negyedik kötet, a Szalamandrák éjszakáinak sikereit.
Egy nappal korábban, október 14-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban mutatták be könyvet, a szerző jelenlétében, ott Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója és Dimény H. Árpád költő beszélgetett az est meghívottjával.
Forrás: http://helikon.ro/bekesnek-tuno-feszult-ember-kozonsegtalalkozo-marton-evelin-iroval/
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/82384-Filmek-mennek-fejemben.html
Fotók itt: http://tinyurl.com/jo2j2px
Léleknapló Bogivilágban - Ady András költő szerzői estje
A VII. Székelyföld Napok keretében, 2016. október 17-én a sepsiszentgyörgyi Tein tea- és kávéház volt a helyszíne Ady András csíkszeredai költő Pügmalion – léleknapló és Bogivilág című verskötetei bemutatójának, a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó estjén.
Amint azt a házigazda szerepét ellátó Szonda Szabolcs műfordítótól megtudhattuk, a negyvenedik életévét taposó meghívottja több területen is kalandozott, amíg eljutott a versírásig. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium elvégzése után ugyanis Brassóban járt a sportfőiskolára, majd Kolozsváron pszichológia, később pedig újságírói szakot végzett. Azóta lapszerkesztő, illetve külpolitikai elemzőként tevékenykedik, több romániai magyar napi és hetilap munkatársa, de folyamatosan jelen van a rádióban és televízióban is. Mindezek mellett pedig a csíkszeredai polgármesteri hivatal kulturális szakirányítója.
A találkozón elhangzott önvallomása szerint, a költészethez az életében bekövetkezett megrázó események, vagyis első házassága tönkremenetele és édesanyja elvesztésének a hatására menekült. A fájdalmat írta ki magából tulajdonképpen, így elkerülvén, mint mondta, hogy elmegyógyászat lakója vagy a pohár rabja legyen. Eddig négy verskötete jelent meg: A még nem és a már késő közt (Csíkszereda Kiadó, 2004), Privát mértan (Alutus, 2006), Pügmalion – léleknapló (Mentor Könyvek Kiadó, 2015) és Bogivilág (Mentor Könyvek Kiadó, 2016). Ez utóbbi versei a bemutatón is mindvégig rajta csüngő kislánya és jómaga között létező viszony alakulásának, mondhatni az ő szülővé érésének bizonyítékai. Nem gyermekversek tehát, hanem egy lüktető és folyamatosan fejlődő kapcsolat költői lenyomatai.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/82478-Versekre-vltott-fjdalom.html
http://helikon.ro/szepen-ropulnek-a-versek-ady-andras-szerzoi-estje-sepsiszentgyorgyon/
Fotók itt: http://tinyurl.com/gl4xkn7
Kis- és nagyregények hosszú téli estékre - A PONT Kiadó estje
A székelyföldi származású, évtizedek óta Budapesten élő Szávai Géza író és a budapesti Pont Kiadót vezető Szávai Ilona – aki egyébként a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett – voltak 2016. október 18-án a Bod Péter Megyei Könyvtár vendégei.
Szonda Szabolcs intézményvezető ezúttal nemcsak házigazdaként volt jelen a Gábor Áron Teremben, hanem Dan Lungu jászvásári román író Tyúkok a mennyben című regényének fordítójaként is. Éppen ezért köszöntő szavai elhangzása után Szávai Ilona vette át a beszélgetés irányítását, egyúttal bemutatván az általa irányított kiadó tevékenységét is.
Már az elején elárulta, hogy ilyenkor, amikor az első dér már belemart a fák leveleibe, évről évre ők is útra kelnek Székelyföld felé tevékenységük friss termésével. Rendületlenül hiszik ugyanis, hogy a hosszú téli esték legjobb szórakozása továbbra is az olvasás maradt. Elmondta, kiadójuk a közép-kelet-európai rendszerváltozások nyomán érzékelhető gondok kezelésének módozatait keresi a rendelkezésére álló eszközökkel. Az ennek érdekében több nyelven megjelenő kínálatuk pedig több műfajra kiterjed, a meséktől az esszéken és ismeretterjesztő, valamint humoros írásokat tartalmazó könyveken át a regényekig.
A szót ismét átvevő Szonda Szabolcs nem titkolta, hogy Dan Lungut (1969) a kortárs román irodalom egyik legsikeresebb és legismertebb szerzőjének tartja, aki a rendszerváltozást követő évek valóságát tárja sajátos humorral az olvasó elé. A román irodalom élvonalába a már említett, 2004-ben megjelent regényével került, melyet azóta francia, szlovén, német, olasz, lengyel, spanyol és bolgár nyelvre is lefordítottak. Magyar nyelvre ültetésének azért fogott neki, mert fontosnak érezte egyedi nyelvezetének, stílusának és mondanivalójának a magyar olvasókkal való megismertetését.
A találkozó folytatásában Szávai Géza bemutatta Makámaszútra című regényfolyamát, melynek címéről megtudhattuk, hogy a szerelemről prózában írt indiai Káma-szútra, valamint a makámaként ismert, arab eredetű, rímes prózai műfaj nevének az összevonásából keletkezett. Témájáról már az alcíme árulkodik: Kisregények és nagyregények az ideiglenes emberi érintkezések zónájából. Az emberi kapcsolatokról ír tehát ebben az öt, általa könyvnek nevezett részből álló műben, melyek ideiglenesek, hiszen maga az élet is az. Ugyanakkor a szerző idézetekkel tarkított eszmefuttatása végére az is kiderült, hogy ez a regény „valóban egymással akár több emberöltő távolságából is rímelő emberi életek – évszázadnyi történetfolyam – foglalata”.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/82520-Rmel-emberi-letek.html
Fotók itt: http://tinyurl.com/grs5l7j
A székelyek címerei – Előadás egy előadásról
Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a skóciai Glasgowban tartott előadást idén augusztusban a székely közösség címerének alakulásáról, mely előadásnak az ottani személyes élményekkel fűszerezett magyar nyelvű változatát a szentgyörgyi közönség is meghallgathatta 2016. október 20-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Glasgow-ban szervezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson tartott előadás címe pontosan meghatározza a témáját is: A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált.
Részletes beszámoló itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/96390/a_szekelyek_cimerei_eloadas_egy_eloadasrol
A hajótörött - Gazda József regényének bemutatója
Gazda József kovásznai író frissen megjelent, A hajótörött című regényének bemutatója volt 2016. október 28-án a könyvtár Gábor Áron termében. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Tulit Ilona volt.
Gazda Józsefnek kiemelt témája a magyar nemzet viszontagságos, mégis felemelő sorstörténete. Ebbe a szerzői vonulatba illeszkedik A hajótörött is, amely 1956-ban, de még a magyar szabadságharc előtti hónapokban játszódik a kor Romániájában. A regény eseménysora 1956 júliusában egy erdélyi kisvárosban indul, és október 23-a reményfényének felragyogásával zárul. Vágó György sorsán keresztül jeleníti meg ezt a elrémítő kort, amelyet Lenin és Sztálin neve fémjelez, s amelynek az iszonyata fölött átnéz a világ, s amelyben a kisebbségi sorsban élő magyarokra kettős bilincs szorult: a többségi elnyomásé és a kommunizmus szörnyeszméjéé. Ezt a sorsot teljes valójában még mindig nem írta meg az irodalom.
Gazda József könyvében a lét peremére sodort kisember nézőpontjából megidézett 90 napban elbeszélt időbe fél évszázad ijesztő történései sűrűsödnek: Kelet-Európa és a többszörösen is megpróbáltatott erdélyi magyarság sorsa. A lendületes, szenvedéllyel megírt, 420 oldalas könyv a nézőpontok és szólamok váltogatásával folyamatosan megszólítja, állásfoglalásra készteti az olvasót, olyan kérdésekben mint ezek: élesen szembeállított szélsőségek között volt-e, van-e elfogadható középút? kárpótolhatja-e az áldozatot saját erkölcsi felsőbbrendűségének tudata? a világ hajótöröttjeinek volt-e cselekvési vagy választási lehetőségük? meddig terjed az egyes ember személyes felelőssége?
Forrás: http://tinyurl.com/h4o44hl


--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A népmese napja
2016. szeptember 29-én ismét bekapcsolódott a könyvtár A népmese napja mozgalmába. A szervezők nagy örömére szolgált, hogy mintegy 110 gyermek vett részt a rendezvényen, köztük a Csipkerózsika Napköziotthon, a Benedek Elek Óvoda, a Borosnyay Kamill Gyermekotthon, az oroszfalvi roma iskola, a torjai iskola diákjai, akiket a könyvtárban mind visszajáró vendégként tartanak számon.
A foglalkozáson meseolvasásra, mesemondásra, papírszínház-nézésre, tematikus játékokra került sor. A gyermekek megcsodálhatták Elek apó munkájának gyümölcsét a könyvfán. A rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a meseolvasás fontosságára , a mesében rejlő értékekre, és hogy ezáltal is minél több mesével találkozzanak a résztvevők. A foglalkozáson Benedek Elek-mesék hangzottak el. A gyermekek esztétikai nevelését szolgálta a könyvfa, a festett meseláda. A kíváncsiságukat az aranydióban elrejtett mesecédula hivatott élénkíteni. A szervezők megelégedésére sikerült mosolyt fakasztaniuk kis vendégeik arcára. A foglalkozás képei a Kézdikönyvtár facebook-oldalon megtekinthetők.
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2016. október 3. és 7. között az aradi vértanúk emlékére összeállított könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.
2016. október 5-én vetített képes előadásra került sor, Tircsné Dr. Propper Valéria tartotta A Habsburgok átka - emlékezés az aradi 13 vértanúra címmel.
2016. október 14-én Márton Evelin Szalamandrák éjszakái című regényének bemutatójára került sor. A szerző beszélgetőtársai Dimény-Haszmann Árpád költő és Szonda Szabolcs műfordító voltak. Sajtóbeszámoló az estről: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/82384-Filmek-mennek-fejemben.html
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
András Tünde képzőművész kiállításának megnyitója
András Tünde képzőművész egyéni festészeti kiállításának megnyitóját 2016. október 24-én tartották a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A megnyitón népes közönség jelenlétében Turós Eszter művészettörténész méltatta az ifjú képzőművész munkáit. A kiállított munkák egy hónapig láthatók a könyvtár előadótermében. A fiatal képzőművész a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti osztályában érettségizett 2011-ben, Kolozsváron folytatta művészeti tanulmányait 2011 és 2014 között, a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem festészet szakán diplomázott 2014-ben, majd ugyanott mesterképzős hallgató. A 2013-2014-es tanévben Erasmus-ösztöndíjasként az olaszországi Maceratában vett részt féléves tanulmányúton. Az Erdélyi Művészet folyóirat által meghirdetett Juventus Pro Arte Transsylvaniae pályázat első díját nyerte el 2014-ben. Több alkalommal vett részt képzőművészeti alkotótáborokban, a kolozsvári képzőművészeti szakos diákok csoportos kiállításain mutatkozott be a közönségnek 2013-ban és 2014-ben.
Ismerjük meg értékeinket! - lezajlott a Hargita megyei honismereti vetélkedő
Kiválóan szerepeltek honismeretből az Ismerjük meg értékeinket! című vetélkedő döntőjén részt vevő diákcsapatok. A VII. Székelyföld Napok keretében szervezett döntőre 2016. október 20-án délelőtt 11 órától került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A vetélkedőn, amelyet a Honismeret éve jegyében hirdetett meg a könyvtár idén áprilisban, Hargita megyei iskolák háromtagú csapatai vehettek részt. A vetélkedő megszervezését, a részt vevő csapatok díjazását Hargita Megye Tanácsának támogatása tette lehetővé. A döntőre bejutott nyolc csapat hat iskolát képviselt a megyéből, a megmérettetésen legjobbnak a csíkszentimrei Kutakodók csapata bizonyult, ők vihették haza az első díjat.
Azzal a céllal indította el a könyvtár a honismereti vetélkedőt a Hargita megyei 6-8. osztályos diákok számára, hogy a résztvevők játékos és komoly feladatok során jobban megismerhessék a térség kulturális és természeti értékeit, hagyományait, neves személyiségek munkásságát. A vetélkedő három fordulóban zajlott, az elsőre Hargita megye 18 településéről, 21 iskolából 46 csapat, közel 150 diák nevezett be, az első két forduló eredményei alapján 8 csapat (6 iskola képviseletében) jutott tovább a vetélkedő döntőjébe.
A döntőn a csapatok közösen dolgoztak, a következő témakörökben kaptak feladatokat: Hargita megyei kulturális értékek, épített örökség, műemlékek és természeti értékek (borvizek és gyógyfürdők, természeti ritkaságok), valamint neves Hargita megyei személyiségek munkássága. Ezen kívül minden csapat bemutatott egy mondát vagy történetet, amely saját településükhöz vagy annak közvetlen környékéhez köthető, és a székelyföldi tatárjárások emlékét idézi. A versenyre való felkészüléskor a magadott könyvészet mellett a Kájoni János Megyei Könyvtár regionális tartalmú online adatbázisaira is támaszkodhattak a versenyzők. A három legjobb csapat tagjai értékes könyvjutalomban részesültek, minden résztvevő oklevelet kapott, és mindenki hazavihette a Székelység története című tankönyv új kiadásának egy-egy példányát. A legjobb csapat történelmi társasjátékot is nyert iskolája számára, amelyet a Kele KönyvVár könyvesüzlet ajánlott fel. A vetélkedőről a Hargita Stúdió videofelvétele itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=OjlH-b770qA
Sajtóvisszhangok: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-kutakodo-csikszentimreiek-nyertek-a-honismereti-vetelkedot
http://hargitanepe.eu/nemcsak-ismerkedtek-nyertek-is-ertekeinkkel/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/423/ismerjuk-meg-ertekeinket--lezajlott-a-hargita-megyei-honismereti-vetelkedo-dontoje
A Pont Kiadó történetmondó estje
A budapesti PONT Kiadó friss kiadványaival mutatkozott be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Kis és nagyregények hosszú téli estékre címmel. Az esten a kiadó vezetője, Szávai Ilona, a székelyföldi származású, Budapesten élő Szávai Géza író és Szonda Szabolcs műfordító, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója voltak a könyvtár vendégei 2016. október 19-én. A kiadó két frissen megjelent kiadványát mutatták be, a szerzőként jelenlevő Szávai Géza legújabb regényét, a Makámaszútrát, illetve Dan Lungu Tyúkok a mennyben című regényét Szonda Szabolcs fordításában.
A házigazdák felvezetője után Szávai Ilona mutatta be az általa irányított kiadó tevékenységét is. A PONT kiadó a közép-kelet-európai rendszerváltozások nyomán érzékelhető gondok kezelésének módozatait keresi a rendelkezésére álló eszközökkel. Több nyelven megjelenő kínálatuk több műfajra kiterjed, a meséktől az esszéken és ismeretterjesztő, valamint humoros írásokat tartalmazó könyveken át a regényekig, mondta a kiadóvezető, majd Szonda Szabolcsnak adta át a szót, aki Dan Lungu jászvásári román író Tyúkok a mennyben című regényének fordítójaként volt az est meghívottja. Mint elmondta, a kortárs román irodalom egyik legsikeresebb és legismertebb szerzőjének tartja Dan Lungut, aki a rendszerváltozást követő évek valóságát tárja sajátos humorral az olvasó elé. A román irodalom élvonalába 2004-ben megjelent regényével került, amelyet azóta francia, szlovén, német, olasz, lengyel, spanyol és bolgár nyelvre is lefordítottak. Fontosnak érezte egyedi nyelvezetének, stílusának és mondanivalójának a magyar olvasókkal való megismertetését is. A moldvai város peremén játszódó, anekdotizáló stílusban írt történet nem könnyed olvasmány, bár gördülékeny szöveg - hangzott el a regényről, majd Szonda Szabolcs fel is olvasott egy részletet ennek illusztrálásaként.
Szávai Géza új könyvének bemutatása előtt a műfordítás fontosságáról beszélt, véleménye szerint Szonda Szabolcs fordítása azért is kiváló, mert székelyes nyelvezetével 'a moldvai románokat annektálta a Székelyföldhöz.' Makámaszútra című regényéről elmondta, a történelmi és társadalmi élet erotikája jelenik meg benne. Részletek hangzottak el a szerző felolvasásában a műből, majd az est dedikálással zárult.
A sajtóban a találkozóról: Olvasmányok hosszú téli estékre. Hargita Népe 2016. október 20.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/424/a-budapesti-pont-kiado-tortenetmondo-estje
Halász Péter néprajzkutató moldvai magyarokról szóló új tanulmánykötetének bemutatója
'Cserefának füstje hozta ki könnyvemet...' címmel jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb könyve 2015-ben, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A moldvai magyarokról szóló néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmazó, több mint 450 ooldalas tanulmánykötetet Dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be a szerző jelenlétében a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2016. október 13-án. A VII. Székelyföld Napok részeként szervezett eseményt a Csángó Továbbtanulók Közösségének tagjai tették színesebbé, négy pusztinai fiatal moldvai csángó népdalokat adott elő.
A kötet első részében művelődéstörténeti, folklorisztikai írások kaptak helyet. A hagyományos népélet emlékei című fejezet tanulmányaiban a csángók népi gazdálkodásáról, illetve az erőforrás-felhasználásukkal foglalkozó tanulmányokban a hagyományos moldvai halászatról, aratásról, szőlőművelésről, a kutak készítéséről és használatáról olvashatunk. A szerző alapos terepismerete szinte az összes moldvai falut érinti. Az Akik előttünk jártak címet viselő fejezetben a moldvai csángóság megismertetésében, illetve a kultúrájuk kutatásában nagy hatást gyakorló személyekről olvashatunk: Jerney Jánosról, Radu Rosettiről, Mikecs Lászlóról vagy a csángó nyelven verselő Lakatos Demeter költőről. Az utolsó nagyobb fejezetbe az elmúlt években a moldvai csángókról szóló munkákról írt könyvismertetőit, recenzióit válogatta be a szerző. Pozsony Ferenc, Gazda László, Csoma Gergely, Iancu Laura, Jakab Attila és Oláh-Gál Elvira műveiről olvashatunk ebben. A tanulmánykötet használatát megkönnyíti a tájszavak jegyzéke, valamint a településnév-jegyzék.
A könyvbemutató alkalmával készült videofelvétel ízelítőt ad a kötet tartalmából is, a rövid interjúban Halász Péter a moldvai csángók körében végzett kutatásairól beszél. A felvételt a Hargita Stúdió készítette, itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=IZh3zx2TTrg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/422/halasz-peter-neprajzkutato-moldvai-magyarokrol-szolo-uj-tanulmanykotetet-mutattak-be
1etlen - Bács Béla János új kiadványát mutatták be
1etlen alkalommal megjelenő képes irodalmi lap címmel jelent meg a csíkszeredai Bács Béla János legújabb kiadványa. A szerző magánkiadásában megjelent könyvecske a 2011–2014 időszak termését tartalmazza. Bács Béla János új kiadványát a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett közönségtalálkozón ismerhették meg a csíkszeredaiak, 2016. október 5-án. A szerzővel Daczó Katalin újságíró beszélgetett. A kiadványban rövidprózák, versek, fordítások és fotók találhatók, egy kiállításmegnyitó szövege, valamint más szerzők szövegei is. Ez az első alkalom, hogy a szerző megpróbálkozott szépirodalmat is fordítani. Ugyanakkor ragaszkodott hozzá, hogy legyen német és román szöveg is a kiadványban.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/uj-kiadvannyal-jelentkezik-bacs-bela-janos
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/419/1etlen--bemutattak-bacs-bela-janos-uj-kiadvanyat-konyvtarunkban
Az idősek köszöntése a könyvtárban
Október 1-jén ünnepeljük Az idősek nemzetközi napját. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban idén is köszöntötték az idős könyvtárhasználókat. Illyés Gyula szavaival üdvözölte Vitos Zsófia könyvtáros a jelenlévőket, akik ezután Tankóné Péter Mária csíkmadarasi nyugalmazott tanítónő előadását hallgathatták meg, a felcsíki település hagyományaival, népviseletével ismerkedhettek a könyvtár előterében, és megtekintették a tanítónő által készített hagyományos madarasi viseletekbe öltöztetett babák kiállítását. A könyvtár előadótermében egy csésze tea mellett kötetlen beszélgetéssel ért véget a rendezvény.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/415/az-idoseket-koszontottuk

 
--A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárának hírei
Csíki gyógynövények és használatuk
2016. október 14-én a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs központja újabb rendkívüli eseménynek volt a helyszíne. Fogadták a helyi Kós Károly Szakközépiskola környezetvédő technikus szakon lévő, XII. B. osztályos diákjait. Kísérő tanárok Tamás Zoltán osztályfőnök és Székely Bernadett környezetvédelem szakos tanárnő voltak. A rendezvény témája a Csík környéki gyógynövények ismerete és azok használata volt.
A gyógynövényismeretet kis gyógynövénytörténet előzte meg a kezdetektől napjainkig. A továbbiakban szó esett a székely népi gyógyászat csínja-bínjáról, kiemelve a gyógynövényeket és azok használatát. Ugyanakkor említés történt Kájoni János e téren folytatott munkásságáról és Macalik Ernő jelenleg is munkálkodó biológus füvesember e téren kifejtett tevékenységéről.
Az előadás második felében székelyföldi füves emberekről készített filmet tekinthettek meg a vendégek, miközben gyógyteákat kortyolgathattak, majd ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/10/csiki-gyogynovenyek-es-hasznalatuk.html
A gimnázium nagyjai
2016. október 17-én két diákcsoportot fogadtak a Márton Áron Gimnázium tudásközpontjában. A téma ezúttal A gimnázium nagyjai voltak. Mindkét csoport a Kós Károly Szakközépiskolából érkezett, a XI. A. és XII. A. osztály diákjai építőipari-épületgépész és műszaki rajz szakon tanulnak. A csoportokat Bíró Imre és Kovács Zsuzsanna tanárok koordinálták.
Az előadásokat rövid bemutatkozás után Márton Áron, Erdély volt katolikus püspökének világhálón található néhány perces profetikus beszéde nyitotta meg, amelyben az emberi helytállásról, életünk elvilágiasodásáról szól.
A megnyitó után kis, nemcsak helyi jellegű kulturális ízelítővel indítottak, a ferences szerzetesek csíksomlyói életéről. A gondolatsor magába foglalta a ferencesek letelepedését, a régióban kifejtett tevékenységüket és iskolaépítésben vállalt szerepüket.
Végezetül a vendégek megtekinthették a gimnázium tanárai, tanulói által írt és szerkesztett munkákból készített kiállítást, valamint az egész könyvtárat, annak korszerűsítését képekben, az iskola kápolnáját / dísztermét, valamint a benti tornatermet. Visszatérve, a könyvtárban Izsák Zoltán nemrégiben elhunyt biológia tanár kollégája gondolatát olvasta fel a könyvtáros, a kölcsönös tiszteletről és környezetünk megóvásáról.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/10/a-gimnazium-nagyjai.html

 
--Könyvtárlátogatás meglepetéssel
Az idei Iskolai Könyvtárak Világhónapja keretében könyvtárismereti tevékenységet szervezett 2016. október 21-én Bede Erika magyartanár és Forreiter Csilla könyvtáros a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium VII. osztálya számára. A rendezvény a Székely Mikó Kollégium Domokos Géza könyvtárában zajlott. Meglepetésvendég a könyvtár névadójának fia, Domokos Péter - a Domokos Géza Alapítvány elnöke - volt, aki édesapja emlékét elevenítette fel a projektben részt vevő diákok előtt.
A projekt részét képezte az iskola honlapjának megismerése is. A diákok megtanulták, hogyan iratkozhatnak fel, foglalhatnak le akár otthonról is egy-egy igényelt olvasmányt, majd csapatmunka keretében kisfilmekben rögzítették a tevékenység során hallottakat.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/82780-Domokos-Gza-hagyatka.html

 
KITEKINTŐ

--Újvidék lesz a harmadik kulturális főváros 2021-ben
Temesvár és egy görög város - amelyről még nem született döntés - mellett Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben - döntöttek Brüsszelben.
A Vajma.info tudósítása szerint a szerbiai delegáció, amely újvidéki művészekből, professzorokból, városfejlesztőkből és tudományos munkatársakból állt, többórás bemutatót tartott arról, miért Újvidék lenne a legmegfelelőbb a címre. A delegációt Miloš Vučević újvidéki polgármester és Nemanja Milenković, a tartományi székváros jelöltségét kidolgozó szervezőbizottság elnöke vezették.
A kulturális fővárosi címet minden évben két EU-tagállambeli város, valamint egy nem EU-tag is viselheti, amennyiben utóbbiról egyhangú döntés születik. Újvidék legfőbb vetélytársa a montenegrói Herceg Novi volt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10040

 
--Orhan Pamuk lesz a jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török szerző lesz a 2017. április 20. és 23. között zajló 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. A kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja 1952-ben jómódú, isztambuli értelmiségi családban született. Nyugatias szellemű iskolákat végzett, eredetileg építészmérnöknek készült, ám fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első regénye, a Dzsevdet úr és fiai - miután négy éven keresztül nem talált kiadót - 1982-ben jelent meg, majd egyaránt jelölték az Orhan Kemal- és a Milliyet irodalmi díjra. A könyv a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából jelenik meg először magyar nyelven. Műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Könyveit több mint 50 nyelvre fordították le, regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Orhan Pamukot a The Guardian beválasztotta a 21. század 21 legjelentősebb írója közé. Nevét az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. 2006-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10068

 
--Új ügyvezető a magyar nyelvű Kalligram Kiadónál
Mészáros Sándor, a kiadó eddigi főszerkesztője, 2016. október 19-i Facebook-bejelentése szerint, aznaptól átvette Szigeti Lászlótól a kiadó ügyvezetését: „A mai napon – többségi tulajdonosként – átvettem a magyar nyelvű Kalligram Kiadó ügyvezetését. A magyar nyelvű Kalligram Kiadó székhelye Budapest, továbbra is független kiadóként működik, megőrizve szellemi hagyományát és szerzőgárdáját. És természetesen kiadja a szlovákiai magyar írók és tudósok munkáit. Az 1991-ben alapított pozsonyi Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. a magyar irodalom és könyvkiadás egyik legismertebb műhelye. Szerzőink és munkatársaink között megtalálhatók a kortárs magyar, illetve a közép-európai szellemi élet jeles képviselői. A kiadó 1992-től Kalligram fejléccel magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóiratot is megjelentet; 1997-ben OS névvel társadalomtudományi havilapot indított szlovák nyelven, 2004-től pedig gondozásunkban jelenik meg az Anthropos című, szlovák nyelvű filozófiai folyóirat.”
Forrás: http://librarius.hu/2016/10/19/uj-tulajdonosa-lett-a-magyar-nyelvu-kalligram-kiadonak/

 
HAZAI

--Románra fordítják Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletét
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, dr. Ioan Aurel Pop és dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, az egyetem egyik professzora fordítja le latinból románra Batthyány Ignác, Erdély püspöke végrendeletét, mely bizonyítékként szolgálhat a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben.
Mint ismeretes, a püspök az 1798. július 31-én keltezett végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly ennek ellenére elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A per folytatásához szükség van a latin nyelvű végrendelet hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítására.
A Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta a római katolikus érsekségnek és a Román Nemzeti Könyvtárnak a fordítókra vonatkozó javaslatát – írja az Agerpres. A szakértők az eredeti végrendeletet a Batthyáneumban tanulmányozhatják, ahol azt őrzik. A felek döntését megnehezítette, hogy az igazságügyi minisztériumnál nincsenek regisztrálva olyan fordítók, akik a latin nyelvű szöveget hitelesen ültetnék át román nyelvre.
Forrás:  http://foter.ro/cikk/20161005_romanra_forditjak_batthyany_ignac_latin_nyelvu

 
--Amikor egy rendőrtől tudja meg a fél ország, melyik megyében nincs könyvesbolt
Nem Marian Godina rendőr az egyetlen szerző, akinek nem terjesztik a könyvét Teleorman megyében. Minden írónak hasonló helyzettel kell szembesülnie, ha az alföldi megyében szeretné forgalmazni a művét, ugyanis ott nincs könyvesbolt. Legalábbis ezzel magyarázta a jelenséget a Curtea Veche kiadó értékesítéssel foglalkozó munkatársa, amelynek gondozásában a szerző könyve is megjelent.
A közösségi oldalon lévő szöveget a teleormani lakosok egy része zokon vette, és meg is cáfolták Marian Godina állítását, ugyanis egyesek azt írták, „van például papírkereskedés, ahol könyvet is árusítanak”. A brassói származású közúti rendőr a Facebookon is nagyon népszerű, nem csak a könyvben kiadott valós történetei miatt, de az általa használt „fanyelv” és a szókimondó stílusa miatt is kedvelt a román olvasók körében.
A romániai kultúrafogyasztásra vonatkozó adatok alapján azonban úgy tűnik, mégis a Villanófény a szemközti sávból kiadójának lehet igaza, mert az évente elkészített Kultúrfogyasztási barométer című felmérésből az derül ki, hogy évről évre nagyobb teret veszít az olvasás Romániában. A legutóbbi, 2015-ös felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka egy, 38 százaléka pedig egyetlen könyvet sem olvasott egész évben, a megkérdezettek 96 százaléka számára pedig a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet. A Román Kiadók Egyesületének elnöke, Grigore Arsene a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, van olyan 70 000 lakosú város Romániában, ahol egyetlen szakkönyvesbolt sem működik, de olyan megyékről is tud, ahol egyáltalán nincs könyvüzlet. Azt is hozzátette, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt 550 tulajdonképpeni könyvesbolt létezett az országban, jelenleg ezek száma nem haladja meg a 150-et. Ezekben az üzletekben az olvasók közül tavaly legtöbben E. L. James A szürke ötven árnyalata című művét vásárolták meg. A román írók közül Irina Binder Pillangók című regényét rendelték meg a legtöbben, de a listán szerepel Lucian Boia Cum s-a românizat România című alkotása is.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?cikk=26252

 
-- Az Európai Unió országai közül Romániában használják a legkevesebben az internetet
Az Európai Unió országai közül Romániában használják a legkevesebben az internetet – mutat rá egy tanulmány.
A Digital Economy & Society Index felmérése szerint a romániai lakosság 32 százaléka soha nem használta az internetet. Uniós szinten ez az arány 16%-os. Az internet más jellegű szolgáltatásainak igénybevételét illetően is sereghajtó Románia.
Forrás: http://erdely.ma/tudtech.php?id=204900&cim=romaniaban_hasznaljak

 
INTERJÚ

--Oldjuk meg problémáinkat egy könyvtárjeggyel! - Beszélgetés Dénes Mária kézdivásárhelyi könyvtáros biblioterapeutával
Míg külföldi országokban eredményesen használják, addig felénk a pozitív hatások ellenére sem ismerik eléggé. A biblioterápia szellemi, lelki felfrissülést hoz, az egészséges személyiségfejlődést és az életminőség javulását célozza. Az emberek még vonakodnak tőle, miközben érzik, hogy szívesen részt is vennének egy ilyen foglalkozáson. A szürke köd eloszlatását Dénes Mária kézdivásárhelyi könyvtáros és biblioterapeuta vállalta fel.
– Mi is az a biblioterápia? Hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást?
– A biblioterápia két görög szó, a biblio (könyv) és a terápia (gyógyítás) összetételéből származik. Válogatott irodalom megismertetése révén a biblioterápia tükröt állít, amelyben az egyén felismeri a konfliktushelyzetet, emberismeretre, önismeretre tesz szert, és megoldást kap saját élethelyzetére.
Népi lélekorvoslásról azóta beszélünk, amióta az emberek meséket, történeteket mesélnek egymásnak. Kétszáz éve tudományosan is elfogadott módszerről van szó. Kezdetben a pszichiátriai betegeknél alkalmazták, ez a klinikai biblioterápia. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a gyógyászatban beteg embereknél csak szakorvos alkalmazhatja a terápiát. Ezzel szemben a könyvtárban használatos biblioterápiát bármely könyvtáros alkamazhatja, aki megfelelő képzés birtokában van, mert ez a terápia egészséges embereknek szól, és a lelki eredetű betegségek megelőzését szolgálja. A bánat, a szeretethiány, a csalódásélmény, az alvászavar, a lelki konfliktus, a depresszió, a szorongás lelkiállapota döntő szerepet játszik több testi betegség kialakulásában, mint például gyomorfekély, pajzsmirigy-rendellenességek, tüdőasztma, allergia, magas vérnyomas, idült fekélyes bélgyulladás stb.
Egy betegség tüneteinek kezelése mellett fontos a lélek gyógyítása is. Nagyon sok az elmagányosodott, társasmagányban élő ember, aki úgy érzi, hogy egyedül maradt a problémáival. Nem szabad hagyni, hogy eluralkodjanak ezek az érzések rajtunk. Ki kell lépni a komfortzónánkból, meg kell keresni azt a közösséget, ahol jól érezheti magát az ember. (...)
– Milyen személyes indíttatásból kezdett biblioterápiával foglalkozni? Miért épp ezt a módszert választotta?
– Ez nem az én választásom volt. A szakma engem küldött továbbképzésre, valószínűleg figyelembe vette az alapképzésemet, amely rokonszakma a pszichológiával.
– Hogyan dolgozik egy biblioterapauta? Mi a szerepe ebben a folyamatban?
– Sokat olvas ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő irodalmat, a folyamatban pedig a meghallgatás és a csoport tevékenységének irányítása a feladata. Egy ilyen foglalkozáson rendszerint részeiben megbeszéljük az adott irodalmi művet, értelmezzük, majd kibontjuk az emberi magatartásokat.
– Hogyan, mi alapján ajánlott történeteket választani ezekre a foglalkozásokra?
– Minden olyan irodalmi mű alkalmas rá, amelynek középpontjában az ember áll. De szükség esetén szakirodalmat is lehet ajánlani, hiszen a könyvtárunk nagyon értékes állománnyal rendelkezik e téren is.
– A történetek kiválasztásakor fontos az, hogy előzetesen tudja, kik és milyen jellegű problémákkal érkeznek erre a foglalkozásra?
– Azt soha nem lehet tudni, hogy ki milyen jellegű problémával érkezik hozzánk. A módszer lényege, hogy senki nem beszél a saját problémájáról, hanem részt vesz egy mű feldolgozásában, beleképzelheti magát különböző szerepkörökbe a kitárulkozás veszélye nélkül, úgy, hogy közben ő nem sérül meg. Mivel ez egy folyamat, ki előbb, ki később, ki többé, ki kevésbé talál majd rá a megoldásokra. Az életkori sajátosságokat minden esetben figyelembe kell venni. (...)
– Felgyorsult élettempó, nagy munkahelyi kihívások, tartós bánat, csalódások, konfliktusok… Ezt tetézi, hogy az emberek nagy része nem tudja megosztani senkivel a problémáit, mert egyszerűen nem meri felvállalni, gyengeségnek titulálja azokat. Ezáltal személyes elszigetelődésben szenvedhetnek, amely társadalmi jelenséggé alakulhat. És ilyenkor jöhet a könyvtáros, a biblioterapeuta, a könyvek szerepe: a könyvekről beszélgető csoportban kialakul a közösségi érzés fontossága, az emberek rájöhetnek arra, hogy problémájukkal nincsenek egyedül. Ez hatalmas energiát és megbízhatóságot igényel egy terapeutától. Hogyan látja ezt az oldalát?
– Két idézet jut eszembe: „Az életben nincsen olyan probléma, amelyet egy könyvtárjeggyel ne lehetne megoldani.” (Eleonor Brown); „A könyvtár az a megnyugtató hely, közösségi központ kell legyen, ahova az emberek bizalommal fordulhatnak.” (Dr. Bartos Éva pszichológus) A kölcsönös bizalom pedig elengedhetetlen kell hogy legyen.
Teljes interjú itt: http://morfondir.ro/blog/2016/10/14/oldjuk-meg-problemainkat

 
--„Félnótás könyvgyűjtő vagyok” - Beszélgetés a 60 esztendős Monok Istvánnal
– Könyvtáros, tudós, tanár, sőt, egy interjúban úgy fogalmaztál, „villámhárító menedzser” is vagy. Minek tekinted elsődlegesen önmagad?
– Azt hiszem, én könyvtáros vagyok. Egyszer a feleségem azt mondta, hogy boldogtalan vagyok, ha nem irányíthatok egy könyvtárat. Azért sokszor elegem van ebből, hiszen egyre kisebb a társadalmi rangja a szakmának, miután percemberkék folyton azt hiszik, sőt, terjesztik is, hogy a modern világban a könyvtár valami megkerülhető és avítt dolog. Geszti Péter jut erről eszembe, aki azt énekeli, hogy ha valami valakinek nem megy, akkor nevezze másként s élvezze. Igazi, kort jelző meglátás: alkotásra képtelen generációk „másként neveznek” dolgokat, és tetszelegnek önmaguk nagyszerűségében. Jóllehet semmit nem találtak ki. A könyvtár akkor is könyvtár, ha ékírásos égetett agyag dokumentumok vannak benne rendszerezetten elhelyezve, és akkor is, ha éppen digitálisak.
Aztán még tanárnak is érzem magam. Persze, egyre inkább csak prédikálok. Azt hiszem, ez az öregséggel jár. Magamat azzal mentem magamban, hogy nemcsak nekem van kevesebb türelmem az újabb generációkhoz, hanem nekik sincsen sok. Ők is rohannak – ez persze tragikus –, és nem tudnak, ha akarnak sem, elmélyülni, higgadtan belemerülni. De azért egy-egy ember miatt mindig jó tanítani, ezt te is pontosan tudod.
Tudós? Annak érzem a legkevésbé magam. Szorgalmas voltam, azt hiszem, mindig is. Sok új dokumentum alapján talán új dolgokat is mondtam. Talán még újabb összefüggéseket is megláttam. Talán filológusnak mondhatom inkább magam. Az is tudós? Ez egy félve feltett kérdés…
Teljes interjú itt: http://helikon.ro/felnotas-konyvgyujto-vagyok-beszelgetes-a-60-esztendos-monok-istvannal/

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Vofkori György
2016. október 2-án, 78 éves korában, elhunyt Vofkori György székelyudvarhelyi hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár, több kötet szerzője. Székelyudvarhely mellett több székelyföldi város múltját is vizsgálta, helytörténeti kutatásai eredményeként jelent meg Székelyudvarhely. Várostörténet képekben című könyve is 1995-ben, amit később több bővített kiadás követett.
1998-ban, a város történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár díját.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/meghalt-vofkori-gyorgy

 
--Elhunyt Gerold László vajdasági irodalomtörténész
Rövid és súlyos betegségben, 76 éves korában elhunyt Gerold László vajdasági irodalom- és színháztörténész, színikritikus, egyetemi tanár.
Gerold László az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom tanszékén szerzett diplomát 1963-ban. Az újvidéki Magyar Szó című napilap munkatársa és kritikusa, majd a Híd folyóirat szerkesztője, illetve főszerkesztője volt. 1971-től 2008-as nyugdíjba vonulásáig az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén tanított, illetve 1983 és 1991 között tanszékvezetőként tevékenykedett, vendégtanárként Belgrádban és Zomborban is tanított.
Munkásságával kiérdemelte a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, a Híd Irodalmi Díjat, valamint a Palládium-díjat, amelyet az irodalom, a tudomány és a képzőművészet területen elért kiemelkedő teljesítményekért adnak át. Tagja volt minden jelentősebb irodalmi csoportnak, többek között a Vajdasági Íróegyesületnek, emellett, 2002 és 2009 között, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsnak, a vajdasági magyarság 35 tagú kisebbségi önkormányzatának is.
Legjelentősebb műveinek a Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon 1918-2000, majd a Vajdasági magyar irodalmi lexikon 1918-2014 összeállítását, illetve a szabadkai színjátszás történetéről szóló könyveit tartják, azonban számos színikritikai, szociográfiai és esszékötete is megjelent.
Forrás: http://vs.hu/magazin/osszes/meghalt-gerold-laszlo-1012

 
DÍJAK

--ELTE Rektori Kiválósági Különdíj Barátné Hajdu Ágnesnek
Dr. habil. Barátné Hajdu Ágnes, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetője, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az EMMI Könyvtári Akkreditációs Szakbizottságűnak elnöke, az IFLA Governing Board tagja, magas színvonalú magyarországi és nemzetközi könyvtárszakmai-tudományos munkája, oktatói-kutatói és tehetséggondozói tevékenysége, egyetemi közéleti szerepvállalása elismeréseként 2016. október 3-án az ELTE Rektori Kiválósági Különdíját vehette át Mezey Barnától, az egyetem rektorától.
Forrás: http://elte-lis.blogspot.ro/2016/10/baratne-hajdu-agnes-rektori-elismerese.html

 
--Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat
Bob Dylan amerikai költőnek, dalszerzőnek, énekesnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.
A testület indoklása szerint a világhírű énekes – aki az első zenész az irodalmi Nobel-díj kitüntetettjeinek sorában – új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset. A díjazott nyolcmillió svéd koronával (közel négymillió lej) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget 2016. december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy költőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve. Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy hagyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszélesedését jelzi, Sara Danius úgy válaszolt: bár így tűnhet, valójában nincs erről szó. Ha visszatekintünk a régmúltba, ott volt Homérosz vagy Szapphó, aki előadásra – gyakran hangszerekkel kísért előadásra – szánt költői szövegeket írt. Arra a kérdésre, hogy mit gondol, éri-e majd kritika az akadémia döntését, Sara Danius annyit mondott: „remélem, nem”. Bob Dylant már évek óta emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosai között. 1941. május 24-én született a Minnesota állambeli Duluthban, Robert Allen Zimmermann néven. Nagyszülei Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából vándoroltak ki Amerikába. Fiatalkora nagy részét a rádió mellett töltötte, folyamatosan zenét hallgatott. Eleinte leginkább a New Orleans-i blues- és country-adókat hallgatta, később pedig már a korai rock and roll keltette fel érdeklődését. A középiskolában több zenekart alapított. Az érettségi után, 1959-ben kezdett tanulni a Minnesotai Egyetemen, ezért Minneapolisba költözött. A rock and rolltól némileg elfordult, ekkor kezdett igazán elmélyülni az amerikai folkhagyományokban. Ebben az időben kezdte használni a Bob Dylan nevet. Az egyetemet egy év után hagyta abba, azután pedig csak a zenével foglalkozott. Teljesen feloldódott benne, a helyi folkkörök pedig nagyon jó társaságnak tűntek. 1961 januárjában éppen Chicagóból indult volna vissza Minnesotába, de végül meggondolta magát, és New Yorkban kötött ki. Egy idős, beteg barátját látogatta meg – no meg eljárt zenélni a helyi klubokba. Az egyik est után a New York Times-ban kedvező kritika jelent meg a fellépéséről, ekkor figyeltek fel rá. Még az év végén szerződtette a Columbia Records. Ekkor került sínre a pályafutása. Elképesztő zenei munkáját jelzi az eddig kiadott 37 lemeze. 2008-ig összesen több mint 120 millió lemezt adott el világszerte.
Bob Dylan megítélése régóta nem csupán a zene koordináta-rendszerében zajlik. A Time magazin 1999-ben adta ki azt a 100-as listáját, amelyben a század legfontosabb embereit gyűjtötte össze. Bob Dylan is ott volt a 100 között. 2008-ban már Pulitzer-díjat kapott az amerikai könnyűzenére gyakorolt hatása miatt. A Pulitzer-díjban is ott volt Dylan költői szintű dalszövegeinek elismerése. Szövegeinek irodalmi jelentőségével magasabb szinteken a 2000-es évek elején kezdtek foglalkozni. Christopher Ricks brit irodalomkritikus írt monográfiát Dylanről és szövegeiről Dylan’s Visions of Sin címmel. A könyvben Eliottal és Keatsszel egy szinten emlegeti Dylan irodalmi munkáját. Függetlenül attól, hogy szövegeit olvassák vagy zene kiegészítőjeként, tehát dalszövegként hallgatják, tagadhatatlan, hogy korszakokat határoztak meg. Olyan értelemben is, hogy azokról mesélt, de akár úgy is, hogy zenéje befolyásolta az adott korszakot. Számos dala mozgalmak indulójává vált, ilyen volt a Blowin’ in the Wind is, amelyik a hippi mozgalom himnusza volt.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/96138/bob_dylan_az_irodalmi_nobel-dijas

 
--Sepsiszentgyörgyön átadták az Orbán Balázs-díjakat
A Márton Áron-emlékév jegyében, a Székelyföldi Napok rendezvénysorozat részeként került sor 2016. október 17-én az Orbán Balázs-díjak átadására Sepsiszentgyörgyön. A régió egyik legjelentősebb kitüntetésének idei díjazottjai: Márkus András, a sepsiszentgyörgyi Mária Világ Királynője Egyházközség plébánosa, címzetes esperes, Oláh Dénes marosvásárhelyi plébános, főesperes és Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron életéről szóló, A Hegy című filmes monográfia készítője.
A felolvasott laudációkból a jelenlévők megismerhették a díjazottak pályaképét, megtudhatták, hogy bár egymástól sokban különbözik életútjuk, mindhárman ki tudtak teljesedni a hitben: Oláh Dénes többnyire íróként, rádiósként és a marosvásárhelyi Deus Probidevit tanulmányi ház működtetőjeként tevékenykedett, Nagy Zoltán tanárként és annak az ötórás filmes monográfiának a szerkesztőjeként, melynek elkészítése 23 évet vett igénybe, Márkus András pedig a sepsiszentgyörgyi cigány közösség lelkipásztoraként, aki szinte a teljes életét a cigányok felzárkóztatásának szentelte, fontos szerepet vállalva az őrkői iskola beindításában, működtetésében is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=204943&cim=sepsiszentgyorgyon_atadtak

 
-- Milbacher Róbert nyerte a Margó-díjat
Milbacher Róbert kapta az idei Margó-díjat: a legjobb első prózakötetért járó elismerést az idén először könyvvásárral is kiegészült, őszi Margó Fesztivál záróestjén, 2016. október 16-án vehette át a szerző, Szűz Mária jegyese című könyvéért. A díjra idén összesen huszonegy kötetet neveztek, a legjobb három közé a szakmai zsűri döntése alapján Milbacher mellett Molnár T. Eszter (Stand up!) és Makai Máté (Koriolán dala) jutott. A Magvetőnél megjelent győztes könyv egy meg nem nevezett magyar falu történeteit gyűjtötte össze: feljegyzések tanúsítanak mindent, amit szereplője látott vagy hallott a környéken. „Azoknak, akiket illet, csak nem tudják elmondani. Ez a könyv első mondata. Ez a könyv egyik legfontosabb mondata is egyúttal. A másokért való beszéd szolgálatába állított nyelv a kötet etikai alapállása, s erről az elköteleződésről, az irodalom felelősségéről sokat beszélhetnénk még. A Szűz Mária jegyese ugyanakkor nem idealizál és miszticizál. A hol abszurd, hol humoros formában megjelenő emberi életek mélyén tragikus történetek, elhallgatások, a tabuk töréspontjai rajzolódnak ki” – emelte ki a legjobb elsőkötetről a zsűri tagja, Gaborják Ádám.
A Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját Morsányi Bernadett vehette át. Az írónőnek A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek című, a Pesti Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyve egy egyedülálló bölcsész anya korántsem unalmas életét mutatja be.
Forrás: http://www.kultura.hu/milbacher-robert-nyerte

 
--Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
A VII. Székelyföld Napok keretében átadták a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat idei elismeréseit: az elmúlt év lapszámainak legjobb alkotóit díjazták 2016. október 20-án a kiadvány szerkesztőségében. Az elismeréseket tizenkilencedik alkalommal adták át a kulturális folyóirat szerkesztői, munkatársai.
A Hargita Megyei Tanács, a Hargita Kiadóhivatal, valamint a kulturális havilap szerkesztősége Székelyföld-díjjal jutalmazta Garda Dezső gyergyói történészt és Király Zoltán kolozsvári költőt a folyóiratban 2016-ban megjelent írásaikért. Ugyanakkor újabb taggal bővült a 11 évvel ezelőtt alapított Székely Bicskarend: Oravecz Imre Kossuth-díjas magyarországi költő, író kapta ezt az elismerést.
Saját kötettel még nem rendelkező, tehetséges fiatal alkotót jutalmaz évről évre a Szabó Gyula-emlékdíjjal a Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Egyesületének csíkszeredai képviselete és a homoródalmási polgármesteri hivatal. Ebben az évben a sepsiszentgyörgyi születésű Vajda Anna Noéminek ítélték oda a kitüntetést.
Részletes beszámoló, a díjazottak méltatásával, itt: http://www.kronika.ro/kultura/onmagunkkal-valo-szembenezes-a-atadta-dijait-a-szekelyfold-folyoirat

 
–Déry-díjat kapott Selyem Zsuzsa
Selyem Zsuzsa, Zoltán Gábor és Takáts József kapta idén a 32 évvel ezelőtt alapított Déry-díjat, amellyel az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazzák. Az elismerés Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni.
Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író, esszéíró Marosvásárhelyen született. Kolozsváron előbb matematikát tanult, majd ugyanitt angol-magyar szakos bölcsészdiplomát szerzett, később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált. Jelenleg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tanít kortárs irodalmat. Esszéi, tanulmányai, novellái és publicisztikái 1993 óta jelennek meg.
Zoltán Gábor író Budapesten született. Színházi és rádiós rendezőként, valamint irodalmi szerkesztőként dolgozott. Első kötete, a Vásárlók könyve 1997-ben jelent meg, amiért megkapta a legjobb elsőkönyves szerzőnek évente odaítélt Bródy-díjat. Két novelláskötetét regények követték, legutóbbi, Orgia című művét fél évtizedes kutatás után írta meg. A könyv, amelyben a szerző a városmajori nyilas vérengzéseknek állít emléket, az idei Könyvhéten jelent meg.
Takáts József irodalomtörténész, kritikus Gyuláról származik. Egyetemi évei alatt irodalmi folyóiratok szerkesztésével foglalkozott, később fontos irodalomszervező munkát végzett. Tagja volt a József Attila Kör (JAK) vezetőségének, részt vett irodalmi lapok alapításában. Az 1990-es évek elejétől kezdve egyetemen oktatott, előbb a szegedi bölcsészkaron, később a Pécsi Tudományegyetemen, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében. Tagja volt az NKA Folyóiratkiadási Kollégiumának és a Mészöly Miklós-díj kuratóriumának is. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetésben 2005-ben részesült, 2007-ben Palladium-díjat, 2009-ben Balassa Péter-díjat kapott. Modern magyar politikai eszmetörténet című munkáját 2002-ben készítette el, A megfelelő ötvözet címmel politikai eszmetörténeti tanulmányainak gyűjteménye 2014 végén jelent meg.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10062

 
--Először kapta amerikai szerző a Man Booker-díjat
Az amerikai Paul Beatty vehette át Londonban a Man Booker-díjat. Ő az első amerikai író, aki a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerésében részesült. Az 54 éves Beatty a The Sellout című regényéért kapta az 50 ezer font pénzjutalommal és azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel is járó kitüntetést, amelyet Kamilla cornwalli hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese adott át a Guildhallban, a londoni pénzügyi központ, a City elöljáróságának fényűző palotájában. A díjazott mű keserű, abszurdba forduló szatíra egy Los Angeles-i fekete fiatalemberről, aki szűkebb hazájában megpróbálja visszaállítani a szegregáció és a rabszolgaság intézményét. Amanda Foreman zsűrielnök indoklása szerint a 298 oldalas kötet a mai amerikai idők krónikása, és áttapos minden létező társadalmi tabun. "Az olvasó egyszerre érzi úgy, hogy keresztre feszítik, és közben csiklandozzák" - érzékeltette a mű szélsőséges érzelmi végletességét a Man Booker zsűrielnöke. Foreman hangsúlyozta, hogy a döntnökök négy óra alatt, de végül egyhangúlag ítélték az idei Man Booker-díjra érdemesnek a Columbia egyetem tanárának könyvét. A jelöltek végső listáján Beatty mellett a brit Deborah Levy (Hot Milk), a szintén brit Graeme Macrae Burnet (His Bloody Project), az amerikai Ottessa Moshfegh (Eileen), az apai ágon magyar származású, kanadai-brit állampolgárságú David Szalay (All That Man Is) és a kanadai Madeleine Thien (Do Not Say We Have Nothing) szerepelt. A Nemzetközi Man Booker-díjat, amellyel kétévente jutalmazzák - nemzetiségtől függetlenül - egy-egy kortárs író teljes munkásságát, tavaly Krasznahorkai László magyar írónak ítélték oda.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10071

 
AJÁNLÓ

--Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket. Magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a Kovászna megyei faluról, a Dálnok felfedezése című könyvet 2016. október 8-án mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriumának újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
Brînduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között azét az ágyúgolyóét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelvű szövegeit Csinta Samu fordította.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/95995/dalnok_felfedezese_magyar

 
--Törésteszt - fókuszban a kapcsolatok
Először jelentkezett novelláskötettel az eddig leginkább költőként ismert Szabó T. Anna. A személyes emlékeket és az életből vett példákat is tartalmazó, Törésteszt című kötet a kapcsolatokra és a nemek közti hatalmi viszonyok megjelenítésére fókuszál. A könyv 2016. október 13-án került ki a nyomdából, 15-én a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretében mutatták be.
Szabó T. Annát Veiszer Alinda műsorvezető kérdezte a kötetről. Rögtön a beszélgetés kezdetén szóba került a kérdés: verset vagy novellát írni nagyobb kihívás? Az írónő úgy vélekedik, hogy nem feltétlen van a kettő között túl nagy aránybeli különbség, bár úgy látja, igazán nagy verset írni nehezebb, mint egy tisztességes prózát.
A Törésteszt címet boncolgatva kiderült, a boldog és brutális történeteket egyaránt tartalmazó kötet a kapcsolatokról, az emberek egymáshoz való viszonyáról és a bizalom utáni vágyról szól. Az írónő saját emlékeit és érzelmeit is felhasználta az alkotás során. Voltak olyan novellák, amelyeknek már előre megálmodta a címét vagy a cselekményszálát. Ezeket a pici pillanatokat pedig olyan hűen jeleníti meg számunkra, mintha egy fotót szemlélnénk. Szabó T. Anna személyes élményei közül is megosztott párat a hallgatósággal, például elárulta, kisgyermekként mindig is félt attól, hogy majd a társai kigúnyolják, ezért inkább saját magát figurázta ki.
A kötetben nagy hangsúlyt kap a nemek közti hatalmi viszonyok ábrázolása és az anya-baba motívum is visszatérő elem. Szabó T. Annát ehhez is köti személyes élmény, ugyanis gyermekkorában barátaival együtt eltemetett egy babát. Az egyik műben is előjön ez a történet, csak ott a főhős a játékbaba után egy élőt is eltemet.
Az írónő elmondta: férjével, Dragomán Györggyel együtt a szakmában „harcostársakként” tekintenek egymásra, akárcsak Petőfi Sándor és felesége.
Forrás: http://www.kultura.hu/toresteszt-fokuszban

 
MOZAIK
 
-- Érvek (és ellenérvek) az idei irodalmi Nobel-díjas kapcsán
Megosztotta a közönséget Bob Dylan irodalmi Nobel-díja, sokan nyilatkoztak értetlenül, csalódottan, mások meg kifejezetten harcosan védték "az amerikai dalok hagyományában új költői kifejezésmódot teremtett" indoklással díjazott zenészt.
Költészet a javából - kommentálta Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó vezetője, irodalomtörténész Bob Dylan Nobel-díját a Facebookon, hozzátéve, hogy örül a zenész kitüntetésének.
"Oltárian büszkék vagyunk Mr. Dylan-re!" - írta a Quimby Facebook-oldalára Kiss Tibi, az együttes énekese. "Szövegalkotásának kitörölhetetlen nyomai vannak az angolszász modern lírában, és így a világlírában is.”
"Első gondolatom az volt, hogy végre valami igazán jó dolog is történik ezen a világon!" - írta a Facebookon Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, majd meg is indokolta állítását: "... nemcsak azért, mert a Nobel-bizottság ezzel erős jelzést adott ahhoz, hogy vehessük már észre: nem biztos, hogy csak az lehet irodalom, ami bizonyos kánonok kritériumainak eleget tesz, hanem az is (sőt könnyen lehet, hogy inkább az), amiről az emberek nagyon is érzik, hogy az őket fejezi ki, és irodalomként fejezi ki őket, még ha a kánonok szerint az tán nem is igazán lenne irodalom."
"Azt gondoltam, a Nobel-díj elefántcsonttornyába ilyesmik nem hallatszanak el, de íme, elhallatszanak" - értékelte a díj történetében első dalszerzőként kitüntetett Bob Dylan elismerését Nádasdy Ádám költő, műfordító, irodalomtörténész.
Nagyszerű, hogy Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat! - írta Facebook-bejegyzésében Mircea Cărtărescu író, költő, esszéista, akit szintén esélyesnek tartottak az irodalmi Nobel-díjra.
"Bár Dylan-rajongó vagyok, de ez szenilis, makogó hippik rosszul fogant nosztalgiadíja" - reagált az idei irodalomi Nobel bejelentésére Irvine Welsh skót regény- és drámaíró Twitteren.
Jason Pinter amerikai krimiíró szintén elég velősen fogalmazott a közösségi oldalon: "Ha Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat kaphat, akkor Stephen Kinget fel kellene venni a Rock and Roll Dicsőségcsarnokának legendái közé" - írta.
Teljes írás itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=26232

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro


E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Have you tried the highest rated email app?
With 4.5 stars in iTunes, the Yahoo Mail app is the highest rated email app on the market. What are you waiting for? Now you can access all your inboxes (Gmail, Outlook, AOL and more) in one place. Never delete an email again with 1000GB of free cloud storage.


.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update