ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/10. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Nagyszalontáról indul az Arany János-emlékév
--Kulturális alapellátást segítő projektek kezdődnek
--Nincs kegyelem: már az új helyesírási szabályok érvényesek
KONFERENCIA
--A könyvtárak helyismereti szerepéről és feladatairól az RMKE XI. Vándorgyűlésén
PÁLYÁZAT
--Pályázat Jókai-díjra
--'Olvass többet! Határtalanul-magyarul' –  pályázati felhívás
--Balassi kardtársai – a Balassi Kard Művészeti Alapítvány pályázata
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Erdély-szerte megünnepelték a Népmese Napját
--Előadás a könyvtárban amatőr csillagászoknak és a csillagászat kedvelőinek
--Túl a kétszázadik KönyvtárMozi előadáson Baranyában
KITEKINTŐ
--A hagyományos könyvtárak hivatalosan is feleslegessé váltak - Dokk1
--2016. szeptember 21. – Nemzetközi Békenap és a könyvtárosok
--Elképesztő sínpályán közlekednek a könyvek a New York-i Közkönyvtárban
--Tizenhatezer felé közeledik a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumainak száma
--A Szlovák Nemzeti Könyvtár sikeresen befejezte a digitalizálási projektet
--Digitalizálták a timbuktui kéziratokat a Francia Nemzeti Könyvtárban
--A digitális korban 15%-ot sem éri el a segédkönyvtári könyvek használata
--A fiatalok kevéssé vonzódnak a könyvtárhoz. De miért is?
--Balla Zsófia a Digitális Irodalmi Akadémia új tagja
HAZAI
--Hivatalos fordító hiánya gátolja a Batthyáneum restitúciós perének folytatását
--22. kiadásához érkezett a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
ÉVFORDULÓ
--230 éve hunyt el Benyovszky Móric
--120 éve született Várkonyi Nándor író, történész, az 'Isteni könyvtáros'
--Faludy Györgyre emlékeztek születésnapján
--Megemlékezés Jakó Zsigmond történész születésének 100. évfordulóján
--Tíz éve hunyt el Sütő András
INTERJÚ
--Beszélgetés Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatóval – nem csak könyvekről
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Csoóri Sándor
--Meghalt a ’Nem félünk a farkastól’ világhírű szerzője
DÍJAK
--Krasznahorkai és Nádas az irodalmi Nobel-díj nagy esélyesei között
--Prima Primissima – Bejelentették a díj idei jelöltjeit
--Marno János kapta a Quasimodo-díjat
--Demény Péter az idei Pro Amicitia-díjas
AJÁNLÓ
--‘Ne utáld az aranyat, azért mert szurkos erszényben vagyon’
MOZAIK
--Szerzői kiadás már Erdélyben is
--Miért népszerűek még mindig a nyomtatott könyvek?
--Digitálisan kihajtogattak egy szénné égett ősi tekercset
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-- Nagyszalontáról indul az Arany János-emlékév
2017-ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. Ezt az esztendőt a magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította, amelynek fővédnöke Lovász László, az MTA elnöke.
Az MTA létrehozta az Arany János Emlékbizottságot, amelynek feladata egyrészt a tudományos rendezvények megszervezése, másrészt a különböző megemlékezések figyelemmel kísérése és információinak közvetítése. Az Emlékév 2017. március 2-án kezdődik Nagyszalontán, majd május elején tudományos ülésszakkal folytatódik az Akadémia közgyűlésén. Ősszel Debrecen és Nagykőrös, majd ismét Budapest a legfontosabb ünnepségek színhelye. Kiállítás lesz többek között Nagyszalontán, Nagykőrösön, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA Könyvtár- és Információs Központban és az Országos Széchényi Könyvtárban. Az év során újabb kötetei jelennek meg az Arany János munkái című, most elkezdődött nagyszabású kritikai kiadásnak. A tudományos programokat országos és határon túli középiskolai szavalóverseny és más kulturális események kísérik.
Az Arany János Emlékbizottság e-mail címe: bicentenarium@gmail.com, székhelye az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetének Irodalomtudományi Intézete (1118 Budapest, Ménesi út 11-13.). Várják a rendezvényekre vonatkozó híreket, amelyeket a költő verseinek kéziratait és legfontosabb kiadásait tartalmazó honlapon tesznek majd közzé.
Forrás: KATALIST levelezőlista, Boka László PhD, irodalomtörténész, tudományos igazgató, Országos Széchényi Könyvtár
http://www.oszk.hu/hirek/2017-arany-janos-emlekev
Via: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9997

 
--Kulturális alapellátást segítő projektek kezdődnek
A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projektek támogatják a kulturális és közösségi művelődés tartalom- és szolgáltatásfejlesztését, az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, lehetővé teszik a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények közötti együttműködés bővítését, elősegítik a múzeumok és könyvtárak oktatásba való bekapcsolódását, valamint az új kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogató szolgáltatások bevezetését.
... Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója egyebek mellett arra emlékeztetett egy szeptember közepi szentendrei sajtótájékoztatón, hogy a könyvtár ma már mindenkié, nemcsak kapu a tudáshoz, hanem közösségi tér is. Hozzátette: nem csupán spontán találkozási lehetőségeket biztosít, hanem programokkal, képzéssel, közösségszervező munkával igyekszik tudatosan támogatni a helyi közösségeket.
Forrás: http://www.szinhaz.hu/szinhazi-hirek/66523-kulturalis-alapellatast-segito-projektek-indulnak

 
--Nincs kegyelem: már az új helyesírási szabályok érvényesek
Lejárt a türelmi időszak, így már a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása az érvényes - írta a Magyar Nemzetre hivatkozva a HVG.hu.
A kérdéses kiadás 2015 szeptemberében jelent meg, mostanáig azonban még az előző, 1984-es változat szabályai is használhatók voltak. Az egyéves türelmi időszak lejártával már az új kiadás szabályai az irányadóak. Az új kötet számos kisebb változtatást is tartalmaz, amelyekkel a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei az eddig érvényben lévő szabályokat akarták enyhíteni.
Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy egyszerre több helyesírási forma is elfogadottá vált. Az ingadozó kiejtésű, h-ra végződő szavak ragozott alakjait például többféleképpen is írhatjuk mostantól: ugyanúgy elfogadott a dühvel, mint a dühhel.
Hasonló könnyítés, hogy az elseje, elsején és elsejéig szóalakok is többféleképpen írhatók mostantól. Ugyanúgy elfogadható az 1., az 1-je, az 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig írásmód is. Az elseji vagy elsejei szóalak már háromféleképpen is leírható: 1-i, 1-ji vagy 1-jei.
Apróbb módosításon estek át a betűrendbe sorolás szabályai is: ha két szó között kizárólag a nagy kezdőbetű jelenti a különbséget, ezentúl a kis kezdőbetűs megelőzi a másikat: a betűrendben így a jácint után következik a Jácint, a szűcs után pedig a Szűcs.
A szótagszámlálás szabálya is átesett egy kisebb módosításon: a kettőnél több szóból álló összetételeket továbbra is hat szótagig írjuk egyben kötőjel nélkül, ám a szótagszámba az -i képző mostantól már nem számít bele. Vagyis az új szabályok szerint nem a vendéglátó-ipari, hanem a vendéglátóipari írásmód számít helyesnek.
A tulajdonnevek toldalékolása esetében megszűnt az egyszerűsítés lehetősége, vagyis a Bernadettel mostantól Bernadett-tel lesz. Korábban csak a vezetékneveket kellett így toldalékolni.
Az új szabálykönyv szerint a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavak nem képzőszerű utótagoknak, hanem összetételi tagoknak tekintendők, így ha a -szerű utótag sz végű szóhoz kapcsolódik, nem lehet egyszerűsíteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. az ésszerű helyett mostantól az észszerű lesz a helyes írásmód.
Apróbb változtatások is akadnak az új kötetben, például azok, amelyeket a szó ejtésének változása miatt vezettek be (árboc helyett árbóc, immúnis helyett immunis), vagy azért, mert az adott szót a szaknyelvben másként írják (első fokú ítélet helyett elsőfokú ítélet, fekete doboz helyett feketedoboz).
Gyors ismeretellenőrző teszt az új helyesírási szabályok birtoklására itt: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/teszt-mennyire-ismered-az-uj-magyar-helyesirast/
Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nincs-kegyelem-mar-az-uj-helyesirasi-szabalyok-az-ervenyesek/

 
KONFERENCIA
 
--A könyvtárak helyismereti szerepéről és feladatairól az RMKE XI. Vándorgyűlésén
A könyvtárak helyismereti szerepét és feladatait helyezte a középpontba a Romániai magyar könyvtárosok XI. vándorgyűlése és szakmai konferenciája. A vándorgyűlés a hazai magyar könyvtárosok legnagyobb hagyományos szakmai rendezvénye, amelyet szakmai érdekképviseleti szervezetünk, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez, a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Gyimesközéploki Községi Könyvtár társszervezőként járult hozzá idén a konferencia sikeréhez. Gyimesközéplokon 2016. szeptember 22. és 23. között került sor a szakmai találkozóra, több mint félszáz résztvevővel. A kétnapos rendezvényt a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatta. A romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyûjteményekkel rendelkezõ nagyobb könyvtárak, megyei, városi és egyetemi könyvtárak munkatársai mellett idén is jelen voltak a vándorgyûlésen Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárak képviselõi, a községi könyvtárakat fõként Hargita megyeiek képviselték. Magyarországról a Csongrádi Városi Könyvtár küldöttsége is részt vett az eseményen.
A konferencia munkálatait Kopacz Katalin-Mária, az RMKE elnöke nyitotta meg, majd Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a vendégeket. Házigazdaként Mihók Edit, a Gyimesközéploki Községi Könyvtár munkatársa szólt a résztvevőkhöz. Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársának moderálása biztosította a munkálatok gördülékeny lezajlását. A konferenciára meghívott Gyimes-kutatók kaptak szót a köszöntőbeszédek után, Halász Péter néprajzkutató előadása révén a jelenlevők megismerhették a csángómagyarok népcsoportjait, betekintést kaptak a gyimesi csángók történetébe és néprajzába. A kutató szerint a helyismereti munka az emberi létnek értelmet adó tevékenység, amely a közösségi önismeretet is erősíti. Tankó Gyula néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros, valamint Salamon József gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesekről szóló helytörténeti-néprajzi témájú köteteit is bemutatták. (A vándorgyűlés programja itt érhető el: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/406/a-konyvtarak-szerepe-a-helyismereti-informacioszolgaltatasban--a-romaniai-magyar-konyvtarosok-xi.-vandorgyules)
A szakmai előadások többnyire a különböző típusú, magyar vonatkozású gyűjteményekkel is rendelkező hazai könyvtárakban végzett helyismereti munkába nyújtottak betekintést. Több előadás a helyismereti tevékenység területén elért eredményekről, kezdeményezésekről, megvalósításokról, jó gyakorlatokról számolt be. Szó esett arról is, hogy a helyismereti tevékenységet is folyamatos kihívások elé állítja a digitális világ, és a globalizáció hatásaival kell küzdeniük a hazai könyvtáraknak is. Ugyanakkor az információs technológia, az internet a helyismereti munka új irányait is meghatározza. Az internet révén a könyvtár falain kívül, a távoli használók számára, széles körben elérhetővé válhatnak a helyismereti tevékenység eredményei.
Az előadások és hozzászólások, beszélgetések alapján körvonalazódott, hogy a hazai könyvtárak igyekeznek tevékenységükbe beépíteni a rendszeres helyismereti munkát. A könyvtárosok egyetértettek abban, hogy a helyismereti munkát és információszolgáltatást a könyvtári tevékenység és tájékoztató munka szerves részének kell tekintenünk, amely valós, létező használói igényekre válaszol. A könyvtárak számára létfontosságú, hogy szerepet vállaljanak a közösségek értékeinek megőrzésében, feltárásában és közzétételében.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/vandorgyulesen-a-konyvtarosok
Könyvtár és helyismeret. Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése. Daczó Katalin. Hargita Népe. 2016. szeptember 26.
Képes beszámoló a Vándorgyűlésről a KJMK honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/410/a-konyvtarak-helyismereti-szereperol-tanacskoztak-a-romaniai-magyar-konyvtarosok-xi.-vandorgyulesen


PÁLYÁZATOK

--Pályázat Jókai-díjra
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Révkomárom) és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (Budapest) pályázatot hirdet a 2017-es Jókai-díj elnyerésére. A pályázat beérkezési határideje: 2016. október 31.
A pályázatról:
(a) Az irodalmi pályázat témája: A Jókai-regényekből készült filmek elemzése és azok összehasonlítása az eredeti regénnyel.
(b) Pályázni nyomtatásban meg nem jelent olyan szépirodalmi írással – prózával vagy tanulmánnyal – lehet, melynek terjedelme nem haladhatja meg a 25 A4-es oldalt, de legalább 10 oldalasnak kell lennie, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolság használatával, amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Kérik a felhasznált források pontos jelölését.
(c) A pályázat jeligés. A pályamunkához külön, zárt borítékban csatolandó szerzőjének neve, lakcíme, e-mail címe, telefonelérhetősége, valamint nyilatkozata arról, hogy a pályamű nyomtatásban még nem jelent meg. Ezen a borítékon kérik feltüntetni a pályázó jeligéjét. A borítékra kérik ráírni: ‘Jókai-díj 2017, pályázat’.
(d) A pályázatokat egy nyomtatott példányban, minden oldalán jeligével ellátva és digitális formában (Word) is, CD-n kell benyújtani az alábbiakban megadott címek valamelyikére.
(e) Egy szerző csak egy művel vehet részt a pályázaton. A pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatok nem kerülnek értékelésre.
A legmagasabb értékelést kapott művek közül az alapítók által felkért nemzetközi bírálóbizottság 2017. január 22-én hozza meg döntését:
(a) A Jókai-díj tárgyiasult formája Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett, festett gipszmásolata.
(b) Az elismerés 2017 februárjában, Jókai Mór születésnapja alkalmából, Révkomáromban kerül átadásra.
(c) A bírálóbizottság véleményét figyelembe véve a díjazott, legszínvonalasabbnak ítélt írásokból évkönyv kiadására is sor kerülhet. A díjnyertes és minősített oklevelet elért pályázók írásainak első felhasználási joga az alapítókat illeti, amely a ‘Jókai-díj 2017’ antológiában való megjelentetést tartalmazza.
A nem díjazott szövegeket az alapítók nem őrzik meg, nem küldik vissza. A Jókai-díjat elnyert pályázó három éven belül nem nyerheti el újból a díjat, de értékelésre kerül és írása megjelenhet az évkönyvben.
Levélcímek:
1. Jókaiho všeobecnovzdelávacie a múzejné združenie – Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, Valchovnícka 2. (Csapó u. 2.) 945 01 Komárno, Szlovákia
2. Falvak Kultúrájáért Alapítvány, Gidófalvy út 29., 1134 Budapest, Magyarország.
További információ: http://www.alkotohazak.shp.hu/hpc/web.php?a=alkotohazak&o=palyazataink_2015_tfhZ
Forrás: http://www.eirodalom.ro/palyazat/item/3096-p%C3%A1ly%C3%A1zat-j%C3%B3kai-d%C3%ADjra.html#.V9_Fcfl97cu
 

--'Olvass többet! Határtalanul-magyarul' –  pályázati felhívás
A Debreceni Ady Endre Gimnázium jó gyakorlatának, az 'Olvass többet! Határtalanul-magyarul' nemzetközi irodalmi vetélkedőnek a tízéves jubileuma alkalmából a vetélkedőt szervező tanárok az olvasás világnapján, 2016. szeptember 8-án esszéíró pályázatot hirdettek, ‚Életízesítőnk’, az olvasás címmel. Pályázók köre: minden olvasni szerető ember. Beküldési határidő: 2016. november 7., 24:00. A pályamunkákat az olvasstobbet@gmail.com e-mail címre várják, ‚Életízesítőnk’, az olvasás tárggyal. Terjedelem: minimum 1, maximum 2 A4-es oldal. Eredményhirdetés és díjátadás időpontja és helyszíne: 2016. november 21., '10 éves az Olvass többet!' – jubileumi konferencia, Déri Múzeum díszterme, 4026 Debrecen, Déri tér 1.
A pályaműveket szakmai zsűri bírálja el. Az értékelés legfőbb szempontja az egyediség, a kreativitás. A nyertesek e-mailben kapnak értesítést. A három legjobb alkotás szerzője értékes tárgyjutalomban részesül, és írásuk megjelenik az Olvass többet! facebook-oldalán, valamint a Debreceni Ady Endre Gimnázium honlapján. Pályázati feltételek: csak meg nem jelent művekkel lehet pályázni; egy pályázó csak egy művet küldhet be valós e-mail címről; a pályázat tartalmazza: a pályázó gondolatait könyvekről, olvasásról; a pályázó életének legmeghatározóbb olvasmányélményét; a pályázó nevét, életkorát, diákok esetében az iskola nevét, címét!
A pályázat feltételeit nem teljesítő és határidőn túl érkezett műveket a pályáztatók nem fogadják el.
Forrás: Peternainé Juhász Zsuzsa, magyartanár, könyvtáros tanár, Debreceni Ady Endre Gimnázium, http://adygimi.ddns.net/honlap/images/201617/essze.pdf
Via: Kiss László, az RMKE iskolai könyvtárosok szekciójának elnöke, rmke levelezőlista
 

--Balassi kardtársai – a Balassi Kard Művészeti Alapítvány pályázata
A Balassi Kard Művészeti Alapítvány pályázatot hirdet önkormányzatoknak, művelődési intézményeknek, könyvtáraknak, civil közösségeknek, értékőrzőknek, énekkaroknak és elit vendéglátóhelyeknek, Balassi kardtársai címmel, a 2017-es Balassi-fesztiválhoz kapcsolódó rendezvények megszervezésére. A fesztivál keretében 2017. február 13-án és 14-én zenés irodalmi eseteket szerveznek, amelyeken Balassi kardtársai a hazaszeretetről, Magyarország szépségeiről, illetve magáról Balassi Bálintról szóló műalkotásait mutatják be. Pályázati határidő: 2016. december 29. Bővebb információ itt: www.balassi.eu/
Forrás: kulturpont.hu
http://www.nonprofit.hu/palyazatok/Balassi-kardtarsai-palyazat
 

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe
Az Országos Széchényi Könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan idén is részt vett a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén, amelyet 2016. szeptember 2. és 4. között a budavári Szentháromság téren rendeztek meg. Könyvárusító pavilonnal és színpadi könyvbemutatóval, a könyvtár épületében pedig különböző programokkal várták az érdeklődőket.
Forrás: http://www.oszk.hu/rendezvenyek/magyar-nyelv-es-konyv-unnepe-2016

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Csíkszeredai olvasóival találkozott Nyáry Krisztián
Csíkszeredai olvasóival találkozott Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők című, magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló, valamint az Igazi hősök – 33 magyar és a Merész magyarok – 30 emberi történet című sikerkönyvek szerzője. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme ezúttal is szűknek bizonyult, a 2016. szeptember 30-án szervezett találkozón Murányi Sándor Olivér volt Nyáry beszélgetőtársa, aki főleg megjelent köteteiről, készülő új könyvéről és terveiről faggatta a szerzőt. Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a facebook-on magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek emlékezetes könyvsikerei. A valós, dokumentált, de kevesek által ismert izgalmas, párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutat be. Ezek a történetek újdonságként hatnak, még az irodalombarátok számára is. Igazi hősök és Merész magyarok címmel, 2014-ben és 2015-ben megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaértékűek, többek között Márton Áron püspökről, aki felemelte szavát a zsidótörvények ellen, amikor az egyház vezetői hallgattak. Idén novemberben jelenik meg ötödik kötete, a magyar festők, többek közt Czóbel Béla, Rippl-Rónai József, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Zichy Mihály, Szinnyei Merse Pál, Márffy Ödön magánéletét bemutató Festői szerelmek. Murányi Sándor Olivér kérdésére válaszolva elmondta, új kötetet tervez, amelyben a legkülönbözőbb műfajban született, száz legfontosabb magyar levelet gyűjti össze. A találkozó dedikálással ért véget.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szekelyfoldon-nyary-krisztian
Zenés emberszabás - Lackfi János, Herczku Ágnes és Sinha Róbert Csíkszeredában
Nagy sikerrel mutatkozott be Csíkszeredában Herczku Ágnes énekes, Sinha Róbert gitárművésszel és Lackfi János költővel készült, Zenés emberszabás című előadásával, amely egy készülő közös kiadvány, az Emberszabás színpadi változata. Több székelyföldi helyszínen bemutatták műsorukat, a körút fő szervezője a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár volt. Az előadók a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívására érkeztek Csíkszeredába, a Csíki Mozi negytermében szervezett előadást mintegy 250-en láthatták, a közönség állva ünnepelte az előadókat a műsor végén. Videórészlet az előadásból: https://www.youtube.com/watch?v=WDvRrOFhwUI
Herczku Ágnes gyönyörű énekhangján, Sinha Róbert gitárjátékával kísérve szólaltatott meg néhány csodálatos népdalt és feldolgozást a Lackfi-versek mellett. A Tengerszem, a Faggató, vagy a Semmidal című versek egyetemes sorai, ugyanakkor személyes igazságok, érzelmek és gondolattársítások, melyek Herczku Ágnes gyöngéd, mégis szenvedélyes hangján, Sinha Róbert bátor hangszerelésében mélyen megérintették a befogadót.
A Lackfi-versek közül a költő előadásában a zsoltárokból kettőt hallhatott a közönség, Az összekeverés zsoltárát és A kiöntés zsoltárát. Humoros-parodisztikus prózai írásaiból is ízelítőt nyújott. Elhangzott néhány a Milyenek a magyarok? (2012), a Milyenek MÉG a magyarok? (2013) és a Három a magyar igazság (2014) című publicisztika-kötetek fergeteges humorú, parodisztikus szövegeiből, de olyan versekből is, amelyeket a családi lét mindennapjai ihlettek, mint a Zsámbéki kör című Arany-paródia, József Attila Altatójának párja, a Keltető, az Anyám tyúkja átirataként született Apám kakasa. Az előadás kezdete előtti kisebb incidens ellenére (sokan nem kaptak jegyet az előadásra, néhányan megpróbáltak besurranni a terembe, a mozi alkalmazottja kitessékelte őket, a törvényre hivatkozva) vers és zene igazi ünnepe volt a bő másfél órás előadás, bizonyítva, hogy a kultúrára van igény, a vers ma is megtalálja közönségét. Lackfi János sokáig dedikálta köteteit az előadás után, a magával hozott könyvek szinte mind elfogytak. Az előadásról a Helikon folyóirat is beszámolt: http://helikon.ro/emberszabas-tu-cerna-ollo-nelkul-lackfi-janos-herczku-agnes-es-sinha-robert-kozos-estjerol/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/411/zenes-emberszabas--lackfi-janos-herczku-agnes-es-sinha-robert-eloadasa-csikszeredaban
Népmese Napja Benedek Elek mesefiguráival és a ’Mesehős lettem’ című versennyel
A Magyar Olvasótársaság (HUNRA) felhívására válaszolva a Kájoni János Megyei Könyvtár tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a Népmese Napját szeptember 30-án, nagy meseírónk, Benedek Elek születésnapján. Idén ezt az alkalmat a kisbaconi Bodvaj Egyesület tulajdonában lévő, Benedek Elek meséit megelevenítő mesefigurák és illusztrációk kiállításával ünnepelték. A kiállítás anyaga 2016. szeptember 19. és október 9. között ingyenesen megtekinthető a könyvtár előadótermében.
A Népmese Napján, szeptember 30-án tartották meg a könyvtárban a ’Mesehős lettem’ című egyéni versenyt, ahol a résztvevő, III–V. osztályos diákok feladata az volt, hogy megelevenítsék kedvenc mesehősüket, külső (öltözet) és belső tulajdonságai (bemutatkozás) alapján. A bemutatkozáskor a résztvevő elmondta mesehőse nevét, azt, hogy melyik meséből érkezett, és úgy kellett mesélnie, hogy szavaiból, mimikájából, viselkedéséből következtetni lehessen annak jellemére. A zsűri pontozta a jelmezt, a beszédstílust, hanghordozást, az elmondottakat, és azt, hogy milyen mértékben sikerül hitelesen megjeleníteni a mesehőst. A versenyre 21 kisiskolás nevezett be, minden versenyző könyvjelzőt és mesekönyvet kapott ajándákba, a legügyesebbek értékes könyvjutalomban részesültek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2016-09-30
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/408/nepmese-napja-benedek-elek-mesefigurai-elevenednek-meg-a-konyvtarban
Amerikai Könyvespolc – Értékes könyvadomány a Kájoni János Megyei Könyvtárnak
Értékes könyvadománnyal gazdagodott a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az American Shelf – Amerikai Könyvespolc ünnepélyes átadása alkalmából az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm úr látogatott a Kájoni János Megyei Könyvtárba 2016. szeptember 12-én. Az American Shelf egy 128 címből álló könyvadomány, amelynek 2593 dollár az összértéke.  Az American Shelf állományában szak- és szépirodalmi művek (klasszikus és kortárs amerikai irodalom, gyermekirodalom), valamint az angol nyelv tanulásához szükséges módszertani munkák találhatók. Az ajándékot a nagykövet adta át, az avató ünnepségen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barti Tihamér alelnök, valamint Andrei Jean Adrian, Hargita megye prefektusa. Az átadás alkalmával Hans Klemm úr és a vendégek megtekintették a könyvtár részlegeit. Kopacz Katalin Mária könyvtárigazgató köszönte meg az adományt.
A nagykövet elmondta, ez az első alkalom, amikor Hargita megyébe látogat, örömet okoz számára, hogy értékes ajándékot adhat az ittenieknek. Az átadást követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a könyvtárban, ahol az amerikai nagykövet válaszolt az újságírók kérdéseire, a megyéről, a székelységről alkotott tapasztalatairól beszélt. Arra a kérdésre, hogy a továbbiakban milyen kapcsolat fog kialakulni a megyével, azt válaszolta, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtárral létesített kapcsolat az alapja lehet annak az együttműködésnek, amely a megye kulturális és oktatási fejlődését szolgálja.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szekelyfolddel-ismerkedett-az-amerikai-nagykovet
Videofelvétel az eseményről: https://www.youtube.com/watch?v=eKK4j2HTa3I
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/405/american-shelf--amerikai-konyvespolc-felavatasa-a-konyvtarban
 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Amerikai Könyvespolcot avattak
Többtucatnyi kötetet adományozott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm. Az úgynevezett Amerikai Könyvespolcot jelenlétében avatták fel a könyvtár felnőtt kölcsönző részlegén, 2016. szeptember 13-án.
Az ünnepélyes átadásra érkező vendégeket házigazdaként Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, valamint Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke fogadta és üdvözölte a könyvtár előcsarnokában, ezt követte az Amerikai Könyvespolc felavatása, majd rövid intézmény- és székhelytörténeti ismertető után a látogatás a Gábor Áron Teremben ért véget, ahol Hans Klemm úr az intézmény állományában lévő régi magyar nyelvű könyvekbe lapozott bele. Beszédében kiemelte: bízik benne, hogy az Amerikai Könyvespolc létrejötte csupán kezdete a könyvtár és a nagykövetség közti gyümölcsöző együttműködésnek, amely az olvasóközönség javát, szellemi és szakmai épülését szolgálhatja. Az Amerikai Könyvespolc 128 címből álló, 2593 dollár összértékű könyvadományt jelent, amelyben szakmai és szépirodalmi művek (klasszikus és kortárs amerikai irodalom, gyermekirodalom), valamint az angol nyelvtanulás tökéletesítéséhez szükséges módszertani munkák találhatók. Hozzátette: a könyvadomány tárgyát képező kötetekre műhelytevékenységek is épülhetnek, illetve arra biztatta a szép számban megjelent közönséget – soraiban a helyi és megyei önkormányzat képviselőit, munkatársait, művelődési intézmények munkatársait, a Székely Mikó Kollégiumból érkezett középiskolás diákokat, érdeklődő olvasókat –, használják hatékonyan, eredményesen, örömmel az adomány köteteit.
Hans Klemm a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítóteret és az Erdélyi Művészeti Központot is meglátogatta, a könyvtári avatás után pedig, az intézmény olvasótermében, sajtóbeszélgetésen vett részt a helyi és regionális média képviselőivel.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/81402-Knyvespolcot-avattak.html
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/hxgksbv
Bob és Bobék Orchesztra: Petőfivel a pulzArton
Harmincöt versbe foglalt sors- és korkép mindarról, ami a költőt foglalkoztatta, életét, nemzete jövőjét meghatározta. Mindez olyan zenei köntösben, amelyet magára ölthet a modern kor embere, amelyben jól érzi magát, amely nem szorítja, nem lötyög rajta, testére, lelkére szabott.
A Horváth Kristóf „Színész Bob” koncepciójában és rendezésében megalkotott, Sepsiszentgyörgyön 2016. szeptember 15-én, a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei kiadásán, a Háromszék Táncstúdióban bemutatott produkciót, amelyet mintha a fesztiválra szabtak volna – ha az egymásba ötvözött zenei műfajokat tekintjük, összművészet a javából. Dévény Zoltán (gitár, ének), Eged Márton (basszusgitár), Horváth Kristóf versmondó-énekes és Szarvas Dávid (ütőhangszerek, loop – elektronikus hangkeltés, ének) modern Petőfije a verskoncert műfajában egyedülálló, sajátos, és minden bizonnyal sokáig visszhangoztatja bennünk a különböző módon vissza-visszatérő kérdést: „Ki vagyok? Nem mondom meg; Ha megmondom: rám ismernek.”
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/95279/petofivel_a_pulzarton_pulzart
http://www.pulzart.ro/hu/szabaditsuk-ki-megszobrosodott-kolteszetet/
http://www.pulzart.ro/hu/jo-lenne-kibekulni-valahogy-bob-es-bobek-orchestra-petofi-verskoncertje/
Időarcok Fortepanban - Rakovszky Zsuzsa közönségtalálkozója
Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító Tamás Dénes íróval, esszéistával beszélgetett a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 2016. szeptember 16-án. A pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idei kiadásának vendégét Szonda Szabolcs köszöntötte, aki szerint Rakovszky Zsuzsa a „részletek mestere”, „filmeket ír versben”. Tamás Dénes első kérdése nyomán kiderült, hogy a szerző lánykorában járt már Sepsiszentgyörgyön, és még élénken él benne az akkori első hó képe, majd az írás aktusáról, milyenségéről beszélgettek.
Rakovszky Zsuzsa szerint valaminek el kell mozdulnia az emberben ahhoz, hogy új verset írjon, másképp csak a régi verseit írja újra és újra. A versek kapcsán felvetődött az a kérdés is, hogy vajon miért ír most több prózát, mint verset. Az írónő szerint a versírás talán azért lehet termékenyebb fiatalkorban, mert az érzelmek, intenzitása, ingadozása, melyek ihletként szolgálnak, sokkal erőteljesebb ekkor. Szerinte a prózához nagy mennyiségű életanyag és tapasztalat kell, továbbá az is fontos, hogy idősebb korára „nyugodtabb” az ember, már nem az érzelmi intenzitás az, ami írásra ösztönöz Az est folyamán az írónő felolvasott a Fortepan című kötetből, majd Tamás Dénes „emlékezésjátékra” invitálta őt, amelynek során Rakovszky Zsuzsának a versekből kiragadott szavakhoz kellett asszociálnia az emlékeit.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/95282/vallomasos_barangolas_alkotoi_terben_pulzart
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3097-rakovszky-zsuzsa-szentgy%C3%B6rgyi-estj%C3%A9r%C5%91l.html#.V-j-MK0TONW
http://www.pulzart.ro/hu/egy-asszony-szemeben-feny-talalkozas-rakovszky-zsuzsa-kolto-iro-muforditoval/
Kettős vakolás - Beszélgetés szépirodalom és építészet kapcsolódásairól
Kezdeményezésnek minden bizonnyal érdekes és határozottan előzmény nélküli: egy irodalomtörténész, -kritikus és egy építészetteoretikus közös irodalmi projektje, amelyben mindketten valamely szövegre reflektálnak szakmájuk szemszögéből.
A sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál idei kiadásának meghívottjaiként a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 2016. szeptember 17-én közönség elé lépő Bazsányi Sándor irodalomtörténész, irodalomkritikus és Wesselényi-Garay Andor építészetteoretikus egy konferencián figyelt fel egymásra. „Andor virulensen beszélt az építészetről”, emlékezett a kezdetekre az irodalmár, „Sándor előadásától hevült állapotba kerültem”, replikázott az építész. Ettől fogva már természetesnek tűnt, hogy eldöntötték: közösen könyvet írnak. Kidolgozták a munkamódszert: az irodalmár az épp aktuális irodalmi kánonból választott szövegeket, azt mindketten saját szempontjukból elemezték, az így született szövegeket egyszerre elküldték egymásnak, aztán a másikét lábjegyzetelték – és máris kész volt egy fejezet. Némi nehézséget okozott az irodalomtudomány tolvajnyelvének, illetve az építész szaknyelvének „lefordítása”, azaz a minél szélesebb olvasói réteg számára érthetővé tolmácsolása, de végül – a mindkettejük számára rendkívül tanulságos és igen érdekes közös munka 13 hónapot tartott – megszületett a Kettős vakolás című vaskos kötet.
A másfél órás közönségtalálkozót számos emelkedett eszmefuttatás töltötte ki, az olvasói recepcióhoz alapot adott a könyv, falat a Fám Erika film- és médiakutató irányította beszélgetés – a szöveg azonban, ami talán kedvcsinálóként, talán elrettentőként hathatott volna, a könyv két borítója közt maradt.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/95317/alap_fal_szoveg_pulzart
http://www.pulzart.ro/hu/olvasas-helyett-vakoljunk/
A tudat anyaországa - Közönségtalálkozó Alexandru Vakulovski íróval
A besszarábiai származású Alexandru Vakulovski közönségtalálkozója a kulturális interferenciák szempontjából jelentett újdonságot a pulzArt irodalmi eseményei között, 2016. szeptember 18-án a Hostel Beer Pub-ban.
Ez a közönségtalálkozó nem egy újonnan kiadott mű köré szerveződött, hanem portréjellegű beszélgetés volt, hiszen az író, publicista, fordító és blogger eddigi életpályájáról próbált átfogó képet nyújtani.
A moldovai Alexandru Vakulovski első, Pizdeţ című, román nyelven megírt regénye kitűnő, és a magyar fordításnak köszönhetően most egy másik nyelven kezd új életet – mondotta Adrian Lăcătuş kritikus, a meghívott beszélgetőtársa. A regényt a találkozón szintén jelenlévõ, részleteket is felolvasó Lövétei Lázár László fordította magyarra Hányinger utca címmel (Vakulovski története nagyrészt ugyanis Kolozsváron játszódik, a Hányinger utca pedig egy létezõ hely a Haºdeu diáknegyedben). Adrian Lãcãtuº szerint Vakulovski elsõ, tizennégy évvel ezelõtt megjelent regénye eredeti és sajátos kultuszkönyv, szerzõje nagyon fiatalon írta, s szövege érzékenyen ragadja meg nemzedéke gondjait, eltájolódottságát – hasonló mû nagyon kevés született. A besszarábiai, 1978-ban született Vakulovski ugyanis Kolozsváron volt bölcsészhallgató, de kirúgták. Ekkor Bukarestben élõ testvéréhez ment, és felháborodásában tíz nap alatt írta meg regényét, amely címe miatt is nagy port kavart (amint elhangzott, a „pizdeþ” szó két végletet jelent, arra mondják, amikor valami vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz).
A sepsiszentgyörgyi bemutatót az motiválta, hogy most jelent meg a román nyelvű könyv magyar fordítása. Kissé derűs fordulat, hogy a magyar kiadás háromszor olyan vaskos mint az eredeti, hiszen a kiadás óta eltelt időszakban, virtuálisan ugyan, de kiegészült a mű. A beszélgetés moderátora viccesen felvetette, hogy majd a magyar kiadás szövegét kellene visszafordítani románra.
A kulturális interferencia egyik kulcsa a fordítói tevékenység, mert ez nem csak egymás irodalma, hanem egymás kultúrája között is kapocs lehet: Vakulovskinak a pizdeţ kifejezés hozta a kolozsvári egyetemi életérzést, a menőséget, de a kiábrándultságot is. A román címet nem volt értelme szó szerint fordítani, viszont a Hányinger utca olyan megfeleltetés, ami képes visszhozni az eredeti cím által keltett asszociációkat.
Forrás: http://www.pulzart.ro/hu/az-irodalmi-forditas-kulturak-kozotti-kapocs/
http://www.3szek.ro/load/cikk/95363/moldovabol_az_anyaorszag_pulzart
ÉLESlátás - könyvbemutató és közönségtalálkozó Potozky László íróval
Még nincs 28 éves, de már három prózakötete van, a legutóbbi, Éles című regénye az úgynevezett „generációkat átvilágító regények” közé tartozik. Potozky László csíkszeredai születésű, Budapesten élő író tavaly megjelent harmadik kötetét mintegy erdélyi premierként a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztiválon mutatták be, 2016. szeptember 18-án, a Tein tea- és kávéház teraszán.
A szerzőt Részeg Imola egyetemi oktató faggatta arról, hogy mi inspirálja, mennyi a valós alapja az egyébként kegyetlen történetet leíró regénynek, kik voltak rá hatással. Az Éles című regényt egy korábban olvasott, nem az elképzeltek szerint végződő novella továbbgondolása, a médiából megismert, valós történetek és egy sor saját élményhalmaz inspirálta, tudtuk meg az írótól, aki hangsúlyozta, bár generációs regényként aposztrofálják, ő az Y generációnak egyik olyan, szerinte túlérzékeny rétegéről írt, amelyet személyesen is megismert, de tulajdonképpen ez egy nemzedéket tekintve perifériát jelent. Az tény viszont, hogy sikerült megfogni egy életérzést, amitől kórképpé vált az Éles. Potozky László készülő regényéről is mesélt, a nullás verzió már megvan, egy meg nem nevezett, de jól felismerhető közép-kelet-európai ország forradalmáról szól, kicsi Magyarország, kicsi Románia, kicsi Szerbia is van benne.
orrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/95362/generacios_latlelet_pulzart
http://www.pulzart.ro/hu/eleslatas-y-generaciorol-tulerzekenysegrol-forradalomrol-potozky-laszlo-pulzarton/
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3102-potozky-l%C3%A1szl%C3%B3-szentgy%C3%B6rgyi-estj%C3%A9r%C5%91l.html#.V-kGLa0TONW
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/81537-leslts--genercirl.html
Japán nap Sepsiszentgyörgyön
Az idén Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében harmadik alkalommal került sor a Japán Nap elnevezésű rendezvényre, 2016. szeptember 20-án. A rendezvény témája ezúttal a „Tokonoma”, vagyis a hagyományos japán szoba szent része volt, a maga sajátos tárgyaival: japán szőnyeg, falikép, ikebana. Bemutatásra került néhány hagyományos technika, a furosiki, kamisibai, csanoju, ikebana. Teázásnál maccsát és ohagit lehetett kóstolni. Emellett kipróbálhatók voltak olyan kézműves foglalkozások is, mint az origami, kirigami, sodó. Jukatát is fel lehetett probálni. Japán zongoristák, Honda Narumi, Honda Manami játszottak hagyományos japán és magyar dalfeldolgozásokat, Erőss Réka japán népdalokat énekelt. Egy japán film vetítésével zárult a rendezvény.
A programot a régi sepsiszentgyörgyi ikebana klub tagjai által rendezett kiállítás is gazdagította.
Forrás és fotók: https://www.sepsiszentgyorgy.info/index.php/rendezvenyek-2/2553-japan-nap-
Zenés emberszabás - Herczku Ágnes énekes, Lackfi János költő és Sinha Róbert gitáros előadása
A Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program keretében, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében, 2016. szeptember 25-én többszörösen is stílus- és műfajkavalkádnak lehettek tanúi a Herczku Ágnes énekes, Sinha Róbert gitárművész és Lackfi János költő humorral, csipkelődéssel is fűszerezett, rendhagyónak mondható zenés-verses estjén az érdeklődők, a Háromszék Táncstúdióban.
A folklór világából érkező Herczku Ágnes és a klasszikus zenei világot képviselő Sinha Róbert gitárművész már korábban is dolgozott együtt, derült ki a dalok, felolvasások közötti ismertetőkből, ehhez az együttműködéshez csatlakozott Lackfi János, akinek nemcsak megzenésítették verseit, hanem egy közös műsort is elindítottak Zenés emberszabás címmel, hamarosan megjelenik az Emberszabás kötet a hozzá járó CD-vel.
A műsorral erdélyi körútra indultak, ennek volt az első állomása a sepsiszentgyörgyi, majd ezt követte a kézdivásárhelyi fellépés. Az est folyamán a megzenésített versek mellett népdalokat és izgalmas feldolgozásokat is hallhattak az érdeklődők, a felolvasások révén pedig egy kis szeletet kaptak Lackfi szerteágazó irodalmi életművéből – amelyben jól megfér egymás mellett az elromlott mikro történetét mesélő A termék-visszaszolgáltatás zsoltára és az „extrém normális” család mindennapjait felvillantó, személyesen szóló Billentyűk, vagy a rendkívül dallamos, olvasva és énekelve is fülbemászó Tengerszem.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/81753-Minden-ami-let.html
„Csak másban moshatod meg arcodat” - Zenés-verses előadás a Sebő-együttessel, Jordán Tamással és Fűzfa Balázzsal
Magyarországon intézménnyé vált a Nagy Versmondás, amelyet 2008-ban indított útjára Jordán Tamás színművész és Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a 12 legszebb magyar vers elnevezésű programhoz kapcsolódva, hogy „átmentse” az irodalmat a jövő nemzedékek számára.
A Nagy Versmondás mára Székelyföldön és Erdély több más vidékén is ismerősen cseng, hiszen erdélyi-székelyföldi vendégszereplésének ötödik évébe lépett idén az immár hagyományosan, minden ősszel Háromszékre is elérkező előadás, amelynek fellépői a budapesti Sebő-együttes, Jordán Tamás és Fűzfa Balázs.
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület társszervezésében létrejött fellépések az időtálló költészet és a minőségi muzsika megragadó találkozásában részesítették a közönséget minden alkalommal, az ugyancsak maradandó kulturális tapasztalatot képező közösségi élmény, a Nagy Versmondás kíséretében.
Idén József Attila örökérvényű költészetére épült az előadás, „Csak másban moshatod meg arcodat” címmel, a költő születésének száztizedik és elhunytának nyolcvanadik évfordulója közti évben, hidat képezve emlékezés és rohanó hétköznapok, alkotás és élet között. A Nagy Versmondás tárgya József Attila egyik emblematikus verse, a Születésnapomra volt.
Az előadásra sor került 2016. szeptember 28-án Csernátonban, a Haszmann Pál Múzeumban, Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, ezt megelőzően, 2016. szeptember 26-án Nagyszebenben, a Thalia Filharmónia kistermében, 2016. szeptember 29-én pedig Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/zcbfpaw
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/81928-Jvre-visszajnnek.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/95734/hangokbol_epitett_katedralis
Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál
A népmesék népszerűsítését, bejárását, a bennük rejlő, évszázadokon át hagyományozódott életbölcselet, tapasztalatok, üzenetek kibontását, megértését, gyakorlatba ültetését tűzte ki céljául az első Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyének, Benedek Elek szülőföldjének székhelyén zajlott le a rendezvénysorozat, 2016. szeptember 26. és október 2. között, Pressing Lajos, Luzsi Margó, Mészáros Piró, Révész Renáta, Élő Fruzsina, magyar és székely mesemondók részvételével. A Bod Péter Megyei Könyvtár partnerségével is szervezett Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál során hétközben alkotó-fejlesztő meseterápia zajlott csoportoknak, osztályoknak, iskolákban, meseterapeuta meghívottak segítségével. Hétvégén a felnőttekhez szóltak: előadások, workshopok, önismereti, sajátélményű csoportfoglalkozások révén.
Szeptember 30-án és október 1-jén Luzsi Margó, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársa tartott a Bod Péter Megyei Könyvtárban alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozást gyermekeknek, előadást felnőtteknek.
Forrás: https://www.facebook.com/holnemvoltmese/
 

--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A könyvtár 2016. szeptember 29-én részt vett A népmese napja mozgalomban. Meseolvasásra és papírszínház-nézésre vártak minden mesekedvelő óvodás és iskolás gyermeket.
A könyvtár ingyenes biblioterápiás foglalkozást indított 2016. október 4-től az érdeklődők számára. A foglalkozást havonta egyszer, a hónap első keddjén 17 órától tartják. Célja az önismeret-fejlesztés, a kommunikációs és az egyéni életminőség javítását segítő, támogató készségek fejlesztése. Megtapasztalható a közös élmény ereje, a csoportban végzett munka ugyanis energiatöbblettel jár.
A könyvtár gazdag állományából választják a tevékenységhez használt irodalmi művet. A foglalkozás lehetőséget ad arra, hogy az irodalmi műben rejlő értékek felszínre hozzák, megvilágítsák a résztvevők benső értékeit, tudatosítsák azokat, és fejlesszék az önismeretet. A felolvasott szövegrész élményszintű feldolgozása segítségével az egyén annyit mutat meg önmagából, amennyit akar. A tevékenység csoportban zajlik, ennek ideális létszáma 6–9 fő, de az összetétel minden alkalommal változhat, újonnan belépőket is szívesen fogadnak. A tevékenységen ingyenesen részt vehet bárki, aki be van iratkozva a könyvtárba.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely


--Erdély-szerte megünnepelték a Népmese Napját
Kárpát-medence-szerte rendezvényeket szerveztek a napokban a népmese ünnepén, amelyet hagyományosan a nagy mesemondó, Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án tartanak. Az olvasásra buzdító mozgalmat a Magyar Olvasástársaság kezdeményezte 2005-ben. ‘A nap célja, hogy a könyvtárosok, óvónők, pedagógusok, a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé’ – írják a 2016. szeptember 29–30-án Nyíregyházán és Beregszászon tartott XII. Országos népmese-konferencia szervezői.
A népmese ünnepét Erdélyben is számos településen megtartották: többek közt Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, de falvakban is. Marosvásárhelyen az Ariel Bábszínházban szeptember 30-án 17 órától ügyességi próbákat szerveztek 4–9 éveseknek, 17.30-tól pedig Kádár Annamária Lilla és Tündérbogyó című mesekönyvét mutatták be.
Kézdivásárhelyen a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szeptember 29-én, csütörtökön szervezett könyvkiállítást Benedek Elek műveiből, ugyanakkor meseolvasást és papírszínházi előadást is tartottak. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban csütörtökön és pénteken a Székely Tündérország elnevezésű program keretében ünnepeltek. Benedek Elek meséibõl 6–11. osztályos diákok olvastak fel, közönségük pedig a 0–4. osztályos iskolások voltak. Az iskola könyvtárának olvasótermében meseolvasást és filmnézést, emellett udvari bált is rendeztek Székely Tündérországban, mesét vittek színpadra, festettek, rajzoltak és osztály-meséskönyveket készítettek a diákok.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=204798&cim=erdely_szerte_megunneplik_a_nepmese_napjat

 
--Előadás a könyvtárban amatőr csillagászoknak és a csillagászat kedvelőinek
2016. szeptember 27-én este 7 órától a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár minikonferencia-termében, a Bibliofil Alapítvány M.E. által pályázati úton beszerzett Celestron Telescop Schmidt-Cassegrain SC 152/1500 NexStar 6 SE GoTo csillagászati teleszkóp ismertetésére, valamint másnap hajnalban Hold-megfigyelésre került sor. Az esemény a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár tudománynépszerűsítő tevékenységének részét képezi. A programot Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.
Forrrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/

 
--Túl a kétszázadik KönyvtárMozi előadáson Baranyában
Az országos Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerbe (KSzR) az elmúlt év végén újabb könyvtári szolgáltatás került bevezetésre. A könyvtármozi a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) gyűjteményére építve olyan komplex szolgáltatást biztosít, amellyel az 5000 fő alatti kistelepülések lakosainak viszik el a magyar filmkultúra kiemelkedő alkotásait. A könyvtármozi programsorozatához a pécsi Csorba Győző Könyvtár azonnal csatlakozott. Már a kezdetekben arra törekedtek, hogy az aprófalvas megyénkben a filmalkotások megismerésén túl olyan könyvtári programokat lehessen megtartani a könyvtári szolgáltató helyeken, amelyek, túlmutatva a „mozi-élményen”, közösségépítő, készségfejlesztő, a vidéki lakosság kompetenciafejlesztésére törekvő alkotások és hozzá kapcsolódó foglalkozások, interaktív előadások legyenek. A Baranya megye 58 kistelepülésének könyvtári ellátását biztosító 2 könyvtárbusz mellett 11 kistelepülésen indult útjára a KönyvtárMozi. 2016 első negyedévében az újonnan regisztrált könyvtári szolgáltató helyek folyamatosan kezdték meg a filmvetítéseket, és havonta legalább egy programot szerveztek a településeken. A tavaszi Internet Fiesta jó alkalmat adott arra, hogy a Csorba Győző Könyvtár tovább népszerűsítse a KönyvtárMozi szolgáltatást. Idén szeptemberben elmondható, hogy Baranya megyében lezajlott 200 sikeres program, amelyeken közel 4000 fő vett részt, mindez összesen 46 településen.
Forrás: http://www.csgyk.hu/tul-a-ketszazadik-konyvtarmozi-eloadason-baranyaban/


KITEKINTŐ

--A hagyományos könyvtárak hivatalosan is feleslegessé váltak - Dokk1
A könyvtár - ahogyan eddig ismertük - talán már nem létezik. Az épületek már nem a csendet, az elmélyülést részesítik előnyben, sokkal inkább a pezsgés, az életrevalóság a jellemző tényezőjük.
A dániai Aarhausban megnyílt közkönyvtár több mint 35 000 négyzetméter, és jelenleg a legnagyobb Skandináviában. Több egyedülálló tulajdonságát sorolhatjuk fel az épületnek: játszótér a legkisebbeknek, az óriási harang, amely minden aarhaus-i gyermek születésekor megkondul stb.
A legfőbb céljukat elérték az építtetők: a különböző korosztályok nagy örömmel vették birtokukba az épületet, a programok, az előadások mind elősegítik a könyvtári funkció megmaradását és népszerűsítését. (ref.: NM)
Forrás: http://qz.com/760586/this-futuristic-citizen-space-in-denmark-was-named-the-worlds-best-public-library/
Forrás: KIT hírlevél, 2016/32., 2016. szeptember 7.

 
--2016. szeptember 21. – Nemzetközi Békenap és a könyvtárosok
A Mortenson Központ az Illinois-i Egyetemi Könyvtárral együttműködésben meghívta a világ könyvtárait és könyvtárosait, hogy együtt ünnepeljék 2016. szeptember 21-én a Nemzetközi Békenapot. Ennek megünneplését az ENSZ-közgyűlés 1981. szeptemberében megtartott 36. ülésszakán határozták el, és 1982-től minden év szeptemberének harmadik keddjén, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megkezdésekor emlékeztek meg róla. 2001. szeptember 7-én, a békenap megünneplésének 20. évfordulójára készülődve a Közgyűlés úgy határozott, hogy 2002-től a békére való megemlékezésre a változó dátum helyett egy állandó napon, szeptember 21-én kerüljön sor. A Közgyűlés határozatában kimondja, hogy legyen ez a nap a tűzszünet és az erőszakmentesség napja a világon, felszólítja az embereket és a nemzeteket, hogy a béke iránti tiszteletük jeléül erre a napra szüntessék meg az egymás közti ellenségeskedést.
Forrás: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=7073
http://mke.info.hu/blog/2016/09/2016-szeptember-21-nemzetkozi-bekenap/

 
--Elképesztő sínpályán közlekednek a könyvek a New York-i Közkönyvtárban
24 kisvonat egy nagyjából 300 méter hosszú sínrendszeren szállítja majd a kikért könyveket a New York-i Közkönyvtár egyik épületében októbertől. Ügyesen oldották meg a vonatok függőleges közlekedését is. Az új könyvvonatrendszer egy nagyobb felújítási folyamat része. Van például olyan olvasóterem, amit szintén mostanában adnak át, mert két éve lezárták a munkálatok miatt. A kisvonatok 11 különböző szintet járnak át a sínpályán, és percenként nagyjából 20 métert tudnak megtenni a könyvekkel. A könyvtárosok folyamatosan nyomon követhetik majd a könyvekkel teli kocsik útját, mert egyébként eddig is működött gépiesített könyvtovábbító rendszer a New York-i Közkönyvtárban, de lassú és nehézkes volt: egy futószalagos megoldás, amely több szakaszon is rázogatta a dobozokba rakott kiadványokat.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20160923-a-new-york-i-konyvtar-kisvonatokkal-szallitja-a-konyveket.html

 
--Tizenhatezer felé közeledik a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumainak száma
Tizenhatezer felé közeledik a Magyar Elektronikus Könyvtárban közzétett dokumentumok száma. A győri börtön rabjai is ezen dolgoznak. A Karinthy Frigyes titkáraként dolgozó, de saját jogán is elismert író, Grätzer József munkája, a Fejtorna című könyv lett a 15 ezredik cím az Országos Széchényi Könyvtár alatt működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gyűjteményében.
Magyarország legrégebbi digitális könyvtárának állománya havonta 150-170 tétellel gyarapodik, de sajnos ma is mindössze hat ember jut a feldolgozó munkára. A kultúrafinanszírozás jelen feltételei között ezzel kell beérni.
Az elektronikus könyvtár létrehozását Drótos László könyvtáros javasolta elsőként 1993-ban, tehát az internet magyarországi elterjedésének ködös hajnalán. A nagy ötletelés egy évvel később, az ún. Pocok (Gopher) Workshop idején kezdődött, a projekt 1995-ben, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) keretében indult el. 1996 és 2002 között a látogatók száma havi 60-70 ezerre nőtt. Ekkorra alakult ki a gyűjtőköre is: azóta is a magyar, illetve közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható, digitális formában létező dokumentumok kapnak helyet benne. A MEK kezdetben főleg szöveges műveket gyűjtött, de ma már van egy digitális képarchívuma (DKA) is, és külön részgyűjtemény foglalkozik az elektronikus folyóiratokkal és egyéb időszakosan megjelenő kiadványokkal (EPA).
A ma már napi 30-35 ezer látogatással büszkélkedő virtuális könyvtár a magyar net egyik legnépszerűbb szövegarchívuma, amelynek gazdagításában, csiszolásában bárki részt vehet, tehát felajánlhatja saját műveit (ilyen úton-módon kerültek a gyűjteménybe – mások mellett – a tavaly elhunyt író és újságíró Andrassew Iván, a művelődéstörténettel és szépirodalommal egyaránt foglalkozó Géczi János vagy a kolozsvári író és költő, Cseke Gábor művei), digitalizálhat régi könyveket (ha ezzel nem sért szerzői jogot), vagy indítványozhatja más szervereken lévő anyagok átvételét, archiválását, illetve segédkezet nyújthat a szövegek más formátumokra való átalakításában.
Forrás: http://nol.hu/kultura/rabok-szkennelik-a-konyveket-az-orszagos-szechenyi-konyvtarnak-1629949
 

--A Szlovák Nemzeti Könyvtár sikeresen befejezte a digitalizálási projektet
A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2015. szeptember 30-án sikeresen lezárta Digitális Könyvtár és Digitális Archívum (DIKDA) projektjét. A célokat nemcsak teljesítették, hanem a tervezett objektumok számát 121 938 darabbal meg is haladták. Ez ‚nagy ugrás volt a digitális jövőbe’ - mondta a nemzeti könyvtár igazgatója, Katarína Krištofová. A digitalizálási központ ünnepi eseményén a kulturális miniszterrel együtt részt vettek a pályázat és a kulturális tárca közreműködői, a közgyűjtemények és a Zsolna megyei önkormányzat képviselői. Az Európai Digitális Könyvtárat a Hágából érkezett vendég képviselte. A DIKDA a szlovák írott kulturális  örökség legnagyobb digitális projektje volt, mely európai és világviszonylatban is egyedülálló. (Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Szlovák Köztársaság társfinanszírozásában valósult meg.) A projekt 2012 márciusában kezdődött 40 millió euró vissza nem térítendő támogatással, és 2015 szeptemberében fejeződött be (2020-ig tartó fenntartással). A fő cél 2 527 400 szlovák tárgyú mű digitalizálása - a konzerváló-digitalizáló központ infrastruktúrájának kialakítása mellett. A nemzeti könyvtárból 1 millió 260 ezer könyvet, a nemzeti levéltárból 1 267 400 dokumentumot digitalizáltak. Az infrastruktúra keretében csúcstechnológiás speciális műhely jött létre a könyvek digitalizálására, kémiai tisztítására és restaurálására. Ezzel függött össze a nemzeti könyvtár központi raktárrészeinek a megújítása is. (ref.: Prókai M.)
Forrás: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka
Via: KIT hírlevél 2016/32., 2016. szeptember 7.

 
--Digitalizálták a timbuktui kéziratokat a Francia Nemzeti Könyvtárban
2013-ban a történeti Timbuktu város közel százezer felbecsülhetetlen értékű, több évszázados kéziratát égették el a dzsihádisták. Mindössze 27 ezret sikerült nemzetközi összefogással megmenteni. A kimenekítés után a legfőbb professzionális feladat a dokumentumok megfelelő világítású és páratartalmú helyen történő konzerválása volt. A francia államfő, Mali katonai-politikai- kulturális vezetői és intézményei, mint az IHERI-AB, az UNESCO alkalmazottai, kulturális attasék és számos más személy mellett a franciaországi Rhône-Alpes régió kéziratokkal foglalkozó restaurálási szakemberei szintén részt vettek a mentésben és a további közös gondolkodásban. 2015-ben így határozták el ennek a dokumentumegyüttesnek a digitalizálását és a hálózaton történő közzétételét. A kulturális műemlékek pusztításában az Irak–Szíria ellentét, háborúskodás és folyamatos agresszió rendkívüli pusztítást okozott és okoz 2014-től.
Mivel a Francia Nemzeti Könyvtár egy tízezer darabos, Kelet-Mediterráneummal kapcsolatos, kopt, keresztény, asszír, arámi, kaldeus kéziratos gyűjteménnyel, az ezt kiegészítő képeslapokkal, fotókkal, numizmatikai érmekkel és hozzáértő személyi állománnyal is rendelkezik, a külügyi szervek a könyvtár munkatársait kérték fel a Közel-Kelet értékeinek megmentését célzó, értékelő, jövőképet kitaláló missziók, konferenciák, közös védelmi munkakapcsolatok kialakítására. (A kulturális örökség védelme a Francia Nemzeti Könyvtárban; ref.: Pajor E.)
Forrás: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka
Via: KIT hírlevél, 2016/35., 2016. szeptember 28.
 

--A digitális korban 15%-ot sem éri el a segédkönyvtári könyvek használata
Az internet világában a nyomtatott könyvekből álló tájékoztatási kézikönyvtárak szerepe egyre kisebb. A kérdés az, ki kell-e cserélni a nyomtatott kézikönyveket elektronikus dokumentumokra? Akik ragaszkodnak a régi segédkönyvtár-típushoz, úgy vélik, az olvasók jobban szeretik a nyomtatott dokumentumokat, a hálózati források megbízhatatlanok lehetnek, és bizonyos olvasók csak ezekhez férnek hozzá. A szakirodalmi adatok is alátámasztják a nyomtatott kézikönyvek alacsony használatát (8,5-13%). Akik a hálózati források megbízhatatlanságával érvelnek, a Google-ra vagy a Wikipédiára gondolnak, de ez nem igaz a könyvtári adatbázisokra és e-könyvekre, legfeljebb a tájékoztató szolgálatokra, melyek gyakran használják előbbieket faktográfiai kérdések megválaszolására. A könyvtárosok dolga, hogy a legjobb forrásokhoz nyúljanak. A legfontosabb különbség a hagyományos és az elektronikus dokumentumok között az, hogy utóbbiak esetleges hibái gyorsan javíthatók. Néhány tudományos és közkönyvtár azért csökkenti a nyomtatott tájékoztató segédkönyvek gyarapítását, hogy helyettük elektronikus dokumentumokat vegyenek. A kölcsönzésre és az adatbázisok használatára nem jogosult olvasók problémáit nem a nyomtatott segédkönyvek beszerzésével, hanem más módszerekkel, pl. speciális kártyákkal (San Francisco) kell megoldani. A legtöbb könyvtáros a vegyes tájékoztató segédkönyvtár mellett áll ki, a vita csak az arányokon van. A lényeg az, hogy a gyarapítás során elsőrendű a használat és a gazdag, makulátlan tartalom, a formátumtól függetlenül. (Meghalt a tájékoztatás, éljen a tájékoztatás: elektronikus gyűjtemények a digitális korban; ref.: Murányi L.)
Forrás: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka
Via: KIT hírlevél 2016/32., 2016. szeptember 7., http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=671&kithirev=2016

 
--A fiatalok kevéssé vonzódnak a könyvtárhoz. De miért is?
A tizenévesek sok időt töltenek barátaikkal és a családjukkal folytatott kommunikációval az interneten. Barátaikat főleg a facebookon és a Twitteren keresik fel, fotókat és videókat osztanak meg a YouTube-on, Vine-on vagy a Snapchaten, és folyton sms-eket küldenek mobiljukon. Az eddigi szakirodalom többnyire csak a könyvekkel foglalkozott, de akad már a tizenévesek és a közösségi média viszonyával foglalkozó írás is. A cikk a szerzők kutatásairól ad rövid áttekintést, és összegzi a tizenévesek, a könyvtár és a közösségi média tárgykörében végzett vizsgálódásaikat, melyek az eddigi tévhiteket is próbálják eloszlatni.
A könyvtári szakirodalom csak most kezd mélyebben foglalkozni a tizenévesekkel, a könyvtárakkal és a közösségi médiával. Egy ilyen vizsgálat tárta fel, hogy a középiskolások szívesebben használják személyes eszközeiket információkeresésre, mint az iskolai gépeket. A szerzők vizsgálata is azt mutatta, hogy a tizenévesek elavult intézménynek tartják a könyvtárat, és szívesebben használják személyes eszközeiket. Végül egy dolgozat a közösségi média könyvtári alkalmazásáról és a tizenévesek körében folytatott munka hasznosságáról azt állapította meg, hogy a zöm (88%) pozitívan vélekedett erről.
A szakirodalomból és a cikkből is kiderül, hogy a tizenévesek számára gyümölcsöző a közösségi média használata. Az iskolai és a közkönyvtárak munkatársai segíthetnek a közösségi média előnyeinek kihasználásában és a veszélyek elkerülésében, és persze a felnőtt olvasóknak is, nem is szólva a tizenévesek körüli tévhitek eloszlatásáról. A felmérést az Institute of Museum and Library Services támogatta. A cikk végén bőséges irodalomjegyzék olvasható. (ref.: Murányi L.)
Forrás: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka
Via: KIT Hírlevél 2016/33., 2016. szeptember 14, http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=672&kithirev=2016

 
--Balla Zsófia a Digitális Irodalmi Akadémia új tagja
A Digitális Irodalmi Akadémia idei éves közgyűlésén, 2016. szeptember 13-án Balla Zsófia költőt és – posztumusz – Déry Tibor írót tagjai közé választotta.
Balla Zsófia 1949-ben született Kolozsváron. Szülővárosában, a Zenei Líceumban érettségizett; 1972-ben a Zeneakadémia tanári szakán végzett. 1965 óta jelennek meg versei. 1972 és 1985 között a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1978 és 1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. 1980-ban útlevelét bevonták, 1989-ig. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott, mint például az Előre (1985–1989), Családi Tükör (1989–1992), A Hét (1992–1994). 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1993 óta Budapesten él. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Fontosabb kötetei: A dolgok emlékezete (1968), Apokrif ének (1971), Második személy (1980), Kolozsvári táncok (1983), A páncél nyomai (1991), Ahogyan élsz (1995), A harmadik történet (2002), A nyár barlangja (2009). Fontosabb díjai: A Kolozsvári Írói Egyesület Díja (1980), A Romániai Írók Szövetségének Díja (1983, 1991), Az Első Romániai Könyvszalon Költészeti Díja (1992), A Magyar Napló Díja (1992), A Hét nívódíja (1994), A Soros Alapítvány életműdíja (1995), Magyar Irodalmi Díj (2001), Artisjus irodalmi nagydíj (2010), Látó-nívódíj – vers (2012).
Forrás: http://helikon.ro/balla-zsofia-a-digitalis-irodalmi-akademia-uj-tagja/

 
HAZAI

--Hivatalos fordító hiánya gátolja a Batthyáneum restitúciós perének folytatását
Hivatalos fordító hiánya akadályozza a gyulafehérvári római katolikus érsekség által visszaigényelt Batthyáneum könyvtár restitúciós perének folytatását, eddig ugyanis nem sikerült olyan személyt találni, aki lefordíthatná latinról Batthyány Ignác püspök végrendeletét.
A bíró kérése szerint a kétszáz éves okirat fordítójának nemcsak latinul kell tudnia, hanem a középkor szakértőjének is kell lennie, írta a Mediafax hírügynökség.
A Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben az alperes Román Nemzeti Könyvtárnak Batthyány Ignác püspök végrendeletének hitelesített másolatát is csatolnia kell a perirathoz, miután a bíróság jóváhagyta az egyház erre vonatkozó kérését. A Román Nemzeti Könyvtárnak, amelynek kezelésébe a közgyűjtemény tartozik, a püspök 1798. július 31-én keltezett végrendeletének hitelesített másolata mellett a latin nyelvű szöveg hitelesített fordítását is be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy ne merüljön fel kétség a fordítás hitelességét illetően, a bíróság elrendelte, hogy a felek közösen válasszák ki az ennek elkészítésére alkalmas szakembert, de eddig még nem találtak ilyen személyt.
Cosmin Muntean, a Gyulafehérvári Táblabíróság szóvivője elmondta, ha a végrendeletnek lenne angol vagy francia fordítása, az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítói közül választottak volna, de latin nyelvből nincs hivatalos fordítójuk. A Batthyáneum perének következő tárgyalását 2016. október 4-én tartják.
Forrás: http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=204732&cim=hivatalos_fordito_hianya_gatolja_a_batthyaneum_restitucios_perenek_folytatasat
 

--22. kiadásához érkezett a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Idén is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad otthont a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárnak, amelyet 22. alkalommal szervez meg a Romániai Magyar Könyves Céh és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. A 2016. november 10. és 13. közötti rendezvény programjáról 2016. szeptember 28-án Káli Király István, Makkai Kinga, Szepessy Előd és Gáspárik Attila beszélt az újságíróknak.
'Mert olvasni jó!': ezzel a szlogennel szervezik meg a négynapos könyves eseményt. A jelentkezés a kiadók és könyvkereskedők részéről már a tavaly olyan nagy volt, hogy vissza is kellett utasítani azokat, akik később jelentkeztek és erre számítanak az idén is – magyarázta Káli Király István, aki elárulta azt is, hogy idén jelentkezett a Magvető is, Magyarország legnagyobb és legszínvonalasabb könyvkiadója. A programban szerepel a Magvető szerzőinek irodalmi estje, Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Parti-Nagy Lajos, Spiró György, Szabó T. Anna, Závada Pál részvételével, akikkel Szegő János beszélget.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár honlapja: http://vasarhely.ro/konyvvasar/
Forrás: http://vasarhely.ro/kulturter/mesterszamu_kiadashoz_erkezett_a_konyvvasar#.V-zZf_l97cs


ÉVFORDULÓ

--275 éve született és 230 éve hunyt el Benyovszky Móric
Gróf Benyovszky Móric, a 18. század nagy utazója, hajósa, katonája, földrajzi útleírója, felfedezője születésének 275. és halálának 230. évfordulója alkalmából szerveztek nemzetközi Benyovszky-konferenciát 2016. szeptember 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban.
‘Benyovszky Móric egy megismételhetetlen kor hőse volt, akinek életét a világ megismerésének imperativusza határozta meg’ – köszöntötte a vendégeket Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, kormánybiztos, a rendezvény fővédnöke. A megnyitón köszöntőt mondott Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára is, aki hangsúlyozta: Benyovszky Móric világutazóként, felfedezőként, íróként milyen örökséget hagyott maga után. Úgy vélte, hogy a mai társadalom tagjai is bátran meríthetnek erőt a gróf történetéből, akit egész élete során szabadságvágya hajtott, hogy hányatott élete ellenére négy kontinens számos országát bejárja.
Benyovszky Móric 1746. szeptember 20-án született a Nyitra vármegyei Verbón, magyar-lengyel nemesi családban. Alig 15 évesen már hadnagyi rendfokozatban harci tapasztalatokat szerzett a hétéves háborúban. Rokonai kiforgathatták örökségéből, és az utcán találta magát. A gróf Lengyelországban telepedett le, és egy indiai expedícióra készülve foglalkozott hajóépítéssel, hajózással és földrajzzal. Klésöbbi sorsa nagyrészt Madagaszkár szigetéhez kötődik, ahol francia megbízásból megalapította a Louisbourg nevű települést. Lényegében ő gyarmatosította az addig független szigetet. A bennszülöttek királyukká választották, majd lemondott tisztségéről. 1786-ban amerikai kereskedők szolgálatában tért vissza Madagaszkárra, ahol ellensége, Isle de Franc kormányzója megtámadta, és a franciákkal vívott ütközetben életét vesztette.
A konferencián a magyarok mellett Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Franciaországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Madagaszkárról érkező kutatók, tudósok és vendégek is felszólaltak, értékelve a gróf közép-kelet-európai népek történelméhez is szorosan kapcsolódó tevékenységét.
AZ OSZK Benyovszky Móric-emlékkiállítása 2016. szeptember 27-től december 15-ig látogatható a 7. emeleti katalógustérben, a könyvtár nyitvatartási idejében. A kiállítás anyagát az OSZK gyűjteményében őrzött, Benyovszkyval kapcsolatos dokumentumok adják, így elsősorban Jókai Mór 1888-ban megjelent Benyovszky-életrajzának díszkötetes első kiadása és az abból kimásolt, ritkán látható mellékletek. Így például jól olvasható nagyításban látható a 11 éves Benyovszkynak édesapjához kézzel írott levele, valamint Benyovszky édesanyjának, Révay Rózának férjéhez intézett sorai. A kiállítást az 1790-es évek elején világszerte megjelent Benyovszky-kötetek metszetmásolatai díszítik, amelyek a madagaszkári bennszülöttek életét mutatják be.
Forrás: http://orientpress.hu/cikk/2016-09-27_230-eve-hunyt-el-benyovszky-moric-vilagutazo
http://www.kultura.hu/a-vilagutazora-emlekeztek
http://www.oszk.hu/kiallitasok/benyovszky-moric-kiallitas

 
--120 éve született Várkonyi Nándor író, történész, az 'Isteni könyvtáros'
Dr. Schmelczer-Pohánka Éva blogbejegyzéséből, Várkonyi Nándorról, az 'isteni könyvtárosról' szóló kiváló írásából idézünk, és ajánljuk olvasóinknak. A cikkre a Könyvtárosok Dolgozószobája facebook-oldal bejegyzése hívta fel a figyelmet: https://www.facebook.com/groups/638792582893875/permalink/881137708659360/
'Jelen írásunkban a 120 éve született író, műfordító, szerkesztő, irodalom- és kultúrtörténész Várkonyi Nándorról kívánunk megemlékezni, aki – nem mellesleg – 32 éven állt a pécsi egyetem és annak könyvtára szolgálatában, végigjárva a hivatali ranglétra minden fokát. Németh László 'Pécs szent emberének' nevezte, Kodolányi Gyula pedig – nem alaptalanul 'mellékszakmájával' jellemezve – ’Isteni könyvtáros’ névvel illette Őt.' (...)
'Egy anekdota is fennmaradt Várkonyi értékmentő leleményességéről: A hajdani püspöki könyvtár termeit végigjárva a fent említett, két ellenőrző-irányító személy számára az első, szemet szúró kifogás a könyvtár polcain található 18–19. századi szobrok „félmeztelensége” volt. Várkonyi Nándor ekkor bemutatta az enteriőrt díszítő mellszobrokat: – „Íme, Arisztotelész Elvtárs, a marxista filozófia megalapítója! Íme, Livius Elvtárs, a marxista történettudomány megalapítója! Így a válasz: –'Ja, ha Elvtárs barátok, akkor maradhatnak!’
’Hivatali munkája mellett felkérésre is vállalt könyvtárrendezési és katalogizálási feladatokat. Az Irgalmas rend könyvtára, a Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar Nyelvészeti Intézetének könyvtára, a Szent Mór Kollégium Könyvtára, a Tóth Lajos Könyvtár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtára, és végül a Janus Pannonius Múzeum természettudományi, művészettörténeti, helytörténeti, néprajzi és régészeti osztályainak könyvgyűjteményei mind az általa felállított szakrendben, valamint az általa készített katalógusokkal működtek. Ezen feladatok lelkiismeretes és szakszerű elvégzése révén Várkonyi Nándor tagadhatatlanul beírta magát Pécs 20. századi könyvtártörténetében is.'
Teljes írás itt: https://tgyoblog.wordpress.com/2016/09/05/varkonyi-nandor-emlekezete/

 
--Faludy Györgyre emlékeztek születésnapján
Faludy György (1910–2006) Kossuth-díjas költő haláláig segítő tagja volt a több mint negyvenöt éves múltra visszatekintő Csongrádi Irodalmi Műhelynek. Ezért is vette fel a Műhely a költőfejedelem nevét, és rendez minden évben ünnepséget névadója születésnapján, szeptember 22-én. Az idei megemlékezést a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal és az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárával közösen, 2016. szeptember 22-én az OSZK Dísztermében tartotta, keretében bemutatták Udvarhelyi András író, újságíró Ha szabad így mondanom című esszékötetét is, amely Faludy György szerelmeiről, barátairól és szerepeiről szól. Közreműködött: Sirató Ildikó irodalomtörténész, a Színháztörténeti Tár vezetője, Góg János Juhász Gyula-díjas költő, a Műhely vezetője, Turek Miklós színművész és Csák László hangász.
Forrás: Országos Széchényi Könyvtár Sajtóiroda, http://www.oszk.hu/rendezvenyek/konyvbemutato-faludy-gyorgy
Via: KATALIST levelezőlista, rmke levelezőlista, Róth András Lajos

 
--Megemlékezés Jakó Zsigmond történész születésének 100. évfordulóján
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében 2016. szeptember 23-án centenáriumi emlékkonferenciát tartottak Kolozsváron, Jakó Zsigmond történész születésének centenáriumán.
A megemlékezés hivatalos programja itt olvasható: http://www.eme.ro/servlet/eme/template/events%2CPEventScreen.vm/event_id/1324/pageno/1/archived/false
 

--Tíz éve hunyt el Sütő András
A romániai magyar kulturális és politikai élet kimagasló személyisége valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta. Sütő András 2006. szeptember 30-án távozott az élők sorából.
A Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre fekvő Pusztakamaráson született 1927. június 17-én. Tanulóéveit a nagyenyedi, majd a kolozsvári református kollégiumban töltötte. Már diákkorában riportokat írt a kolozsvári Világosságnak, majd a Falvak Népe című hetilapnál dolgozott, 1950-től főszerkesztőként. 1954-ben a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz került, 1971-től ’89-ig a helyi Új Élet főszerkesztője volt. Marosvásárhely a haláláig otthona maradt. Tevékenyen részt vett a kulturális és politikai közéletben.
1948-ban szinte berobbant a romániai magyar irodalom élvonalába, jó ember- és valóságismeret birtokában, ízes humorral adott képet az erdélyi paraszti életről. Félrejáró Salamon című kisregénye (1956) és Pompás Gedeon című színműve (1968) már összetettebb ábrázolásmód felé mutatott, felvetette a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. Az Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénye (1970) szociográfusi hitelességű lírai vallomás a mezőségi Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól és reményeiről, a megmaradásról. Drámaíróként az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1976) című művével debütált, amelyet Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán írt. Ezt történelmi drámák követték (Csillag a máglyán, 1976, Káin és Ábel, 1978, Perzsák, A szuzai menyegző, 1982), amelyekben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adta. Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata.
Az 1989. decemberi romániai fordulatot követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei bizottságának elnökévé, tiszteletbeli elnökévé választották. 1990. március 19-én, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején az RMDSZ székházában kíméletlenül bántalmazták, egyik szeme világát elvesztette.
1990. június 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára, s ugyancsak díszpolgára volt Székelyudvarhelynek.
1992-ben Kossuth-díjat kapott ‘kiemelkedő prózaírói munkásságáért, nyelvőrző és nyelvteremtő művészetéért, napjaink magyar színházművészetében játszott kimagasló szerepéért’. 1996-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, és a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Hetvenötödik születésnapján, 2002-ben Mádl Ferenc államfő Köztársasági elnöki érdemérmet adományozott neki.
Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán, később Sopronban és Székelyudvarhelyen mellszobrot állítottak emlékére. Három esztendeje magyar közösségi tulajdonba került pusztakamarási szülőháza, a felújított épületet emlékházként tavaly októberben avatták fel.
Forrás: http://www.hirado.hu/2016/09/30/tiz-eve-hunyt-el-a-romaniai-magyarsag-egtarto-embere-suto-andras/

 
INTERJÚ

--Beszélgetés Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatóval – nem csak könyvekről
Több mint három évtizeden át vezette a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtárat, egyensúlyozgatott a kényes ideológiai körülmények között, s közben mentette a halálra ítélt könyveket. Kiss Jenővel az értelmiségi példa érvényességéről is beszélgetett Csinta Samu, a Háromszék napilap munkatársa. Az interjúból szemlézünk:
– A kilencvenes évek eleje hozta el a könyvtárosszakmában dolgozók egymásra találását is. Nehezen ment?
– Először az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület égisze alatt hoztunk létre könyvtári szakosztályt. Elnökként ezt alakítottam át önálló egyesületté, mert az ambícióim ennél jóval messzebb terjedtek. Nagyon fontos volt, hogy lássuk, mi van a szakmában országos szinten, mert korábban egyszerűen nem tudtunk egymásról, néhány kolozsvári kollégát például egy gárdonyi konferencián ismertem meg. Elkezdtünk ‘vadászni’ a hazai magyar könyvtárosokra, szervezni a könyvtárosi olvasótáborokat, negyven-ötven résztvevővel, szakmai képzéssel, írókkal való ismerkedéssel. Infrastruktúra hiányában hatalmas munka volt. Még az EMKE előtt létrehoztuk a Mikes Egyesületet olyan rendezvények szervezésére, amelyeket állami intézmény nem vállalhatott fel. Az eddigi legnagyobb Mikes-konferenciát rendeztük meg Szentgyörgyön 300 emberrel. Úgy szállásoltuk el őket, hogy felhívást tettünk közzé az újságban otthoni vendéglátásra. Annyian jelentkeztek, hogy nem is jutott mindenkinek vendég. E tevékenységek nagy részének szervezése a könyvtár révén zajlott, ez kissé háttérbe is szorította az ottani munkámat, de úgy ítéltem meg, hogy a magyar közművelődés a fontos.
– Az Erdélyi Digitális Könyvtárat csak önnel lehet megcsinálni, jelentette ki Székely István, az RMDSZ egyik alelnöke, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke. Mit jelent ez?
– Valóban együtt tervezgettük ezt a projektet, én azonban már jóval előtte foglalkoztam a hazai kiadású könyvek összegyűjtésével. A községi könyvtárak állományából szedegettem ki ritka vagy eltűnőben lévő könyveket, és hoztam Szentgyörgyre. A fordulat után hamar egyértelművé vált, hogy a könyvkereskedőket nem érdekli az erdélyi magyar termés – nincs benne üzlet. Egy ideig a Művelődés című lap Könyvesház mellékletében kezdtük ezt rendszerezni, de nem volt könnyű, nem nagyon volt pénz a szerzők honorálására. Aztán a kollégák próbálták feltérképezni a városukban megjelent kiadványokat, de ez is nehézkesen ment. Ekkor jött Székely István kezdeményezése, aminek megvalósítását csakis Szentgyörgyön tartottam elképzelhetőnek. Itt van rá megfelelő ember és hely. Már csak a megfelelő eszközöket kell biztosítani hozzá.
Kiss Jenő: könyvtáros, tanár. Sepsiszentkirályban született 1943. október 26-án. Nős, két fiú édesapja. Iskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott 1967-ben. 1974-től 2008-as nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapító, jelenleg tiszteletbeli elnöke, az EMKE székelyföldi alelnöke. Díjak, kitüntetések: Szinnyei József-díj (2001), EMKE Monoki István-díja (2005).
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/95062/konyvek_%E2%80%9Ebedeszkazott%E2%80%9D_korszakai_beszelgetes_kiss_jeno_nyugalmazott_konyvtarigazgatoval_%E2%80%93_nem_csak_konyvekrol

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Csoóri Sándor
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 87. évében, 2016. szeptember 12-én, Budapesten meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel.
Zámolyon született 1930. február 3-án, földműves családban. Az irodalmi életbe 1953 nyarán robbant be, amikor egyszerre jelent meg 14 verse. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja. Politikai pályafutása az 1980-as években kezdődött: ő volt az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás egyik előkészítője.1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt, majd 1988 és 1993 között tagja volt a párt elnökségének.
1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöki tisztségét töltötte be. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke (ekkor kezdeményezője volt a Duna Televízió megalapításának). A határon túli irodalmak értője volt. 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője volt. Utolsó éveiben visszavonult életet élt.
1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20160912_meghalt_csoori_sandor
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3088-elhunyt-cso%C3%B3ri-s%C3%A1ndor.html#.V9Z1Vvl97cu
http://erdely.ma/kultura.php?id=204681

 
--Meghalt a ’Nem félünk a farkastól’ világhírű szerzője
Rövid betegség után, 2016. szeptember 16-án délután, 88 éves korában, a New York-i Montaukban lévő otthonában elhunyt Edward Albee amerikai drámaíró, közölte a gyászhírt a szerző személyi asszisztense, Jakob Holder. Az 1928-ban, Virginia államban született Albee első műve harmincéves korában jelent meg, szinte rögtön pályakezdését követően az amerikai drámairodalom etalonjává vált Arthur Miller és Tennessee Williams mellett. Védjegyévé vált, visszahúzódó életstílusa mellett, fanyar humora és komor témaválasztása. Számtalan művének középpontjába a tolerancia hiányát megélő modern ember magányát állította. Pályafutása során háromszor kapta meg a Pulitzer-díjat.
Edward Albee leghíresebb munkája az 1962-es Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf?) című dráma volt. A mű középpontjában egy párkapcsolati válságon áteső középkorú házaspár áll, továbbá két, náluk fiatalabb vendégük. A népszerű darab címe is eredeti, ez az angol szójáték a lélektani regényeiről híres Virginia Woolf brit írónő nevét használja fel, ebben a kontextusban pedig arra utal, hogy a valósággal szemben oda minden illúzió, remény.
A produkcióból hatásos film is készült, a hatvanas évek két nagy sztárjának, Richard Burtonnek és Elizabeth Taylornak a főszereplésével, Mike Nichols rendezésében. Az azonos című, fekete komédiába csapó drámát 13 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ezek közül ötöt nyert meg.
Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1106191-meghalt-a-vilaghiru-iro-akinek-koszonhetjuk-a-nem-felunk-a-farkastolt


DÍJAK

--Krasznahorkai és Nádas az irodalmi Nobel-díj nagy esélyesei között
Az irodalmi Nobel-díj odaítélése előtt minden évben feltűnnek a sajtóban az angol fogadóiroda, a Ladbrokes oddsait ismertető, játékos hangvételű cikkek – írja a magyarnarancs.hu. Bár az esélyek latolgatását senki nem veszi komolyan, hiszen a jelölés és a kiválasztás minden fázisa titkos, de az elmúlt öt évben nem nyert olyan író, aki a Ladbrokes-nál nem volt a három legesélyesebb között. Noha minden évben nagy meglepetés a díjazott, a fogadóiroda hiba nélkül ráérez személyére. Így jó érzés, hogy a lista aktuális állása szerint két magyar (Krasznahorkai László és Nádas Péter) is szerepel a 12 legesélyesebb között. Krasznahorkai a 9., Nádas a 11., vagyis egyelőre hátrébb állnak a díjazást jelentő Ladbrokes-dobogónál.
A fogadóiroda tétjeinek aktuális állása alapján jelenleg 20-szoros pénzt nyerhet, aki arra fogad, hogy Krasznahorkai László, és 25-szöröst az, aki arra, hogy Nádas Péter kapja idén az irodalmi Nobel-díjat. A fogadóirodáknál egyébként évek óta komoly esély van arra, hogy újabb magyar irodalmi Nobelnek örülhessünk. Nádas volt már abszolút második legesélyesebb is, Krasznahorkai László pedig két éve Alternatív Irodalmi Nobelt kapott a nemzetközi irodalomhoz való hozzájárulásáért.
Forrás: http://24.hu/kultura/2016/09/26/ket-magyar-az-irodalmi-nobel-dij-eselyesei-kozott/
http://magyarnarancs.hu/konyv/krasznahorkai-es-nadas-a-nobel-dij-nagy-eselyesei-kozott-100945

 
--Prima Primissima – Bejelentették a díj idei jelöltjeit
A Prima Primissima-díj tíz kategóriájának harminc jelöltje összesen 250 millió forintot kap a magas erkölcsi elismerés mellett; a Junior és megyei Primák további 130 kitüntetést vehetnek át, több mint 150 millió forint pénzdíjjal – jelentette be 2016. szeptember 13-án Budapesten a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke. Csányi Sándor elmondta, hogy a 14. alkalommal meghirdetett díj struktúrája nem változik: minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díjazottja; a Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé. Magyar irodalom kategóriában Ács Margit író, műkritikus, Rónay László irodalomtörténész, tanár és Vámos Miklós író közül hirdetnek Prima Primissimát.
Teljes írás itt: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/prima-primissima-bejelentettek-dij-idei-jeloltjeit


--Marno János kapta a Quasimodo-díjat
Marno János vehette át idén a Salvatore Quasimodo Emlékdíjat a lírikusról elnevezett költőverseny gáláján. Oláh András különdíjat, Julian Kornhauser az idén alapított Balaton-díjat kapta. A díjazott versek száz szerző kétszáz műve közül bizonyultak a legjobbnak.
A 67 éves, József Attila-díjas, posztavantgárd költő, Marno János A dal című költeményéért kapta meg a fődíjat. Költeménye egy végső állapotrajz, amelyben egy ‚fagyott hús színű’ ember áll előttünk.
A 24. alkalommal megrendezett nemzetközi költőversenyen ezúttal egy különdíjat osztottak ki, amelyet Oláh András vett át a Monológ című verséért.
A Quasimodo Alapítvány új díjat is alapított, a Balaton Díjat csak külföldi alkotó kaphatja egy egész életmű elismeréseként. A Szőcs Géza, Szörényi László és Arnaldo Dante Marianacci összetételű zsűri idén Julian Kornhauser lengyel költőnek ítélte oda a díjat. A költő súlyos egészségi állapota miatt nem lehetett jelen a gálán. Oklevelet kaptak: Sztanó László, Csontos János, Gyukics Gábor, Gyimesi László, Bíró Tímea, Kálnay Adél, Payer Imre, Pintér Lajos, Zsávolya Zoltán és Csendes Toll (Jász Attila).
A hagyományoknak megfelelőn átadták a Bertha Bulcsu-emlékdíjat is. A meghívásos pályázat különdíját Bodosi György kapta.
A díjkiosztó előtt Salvatore Quasimodo Nobel-díjas költőnek a Tagore sétányon álló emlékfájánál tartottak megemlékezést, ahol Gian Luca Borghese, az Olasz Kultúrintézet igazgatója mondott ünnepi beszédet.
A híres olasz költő Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett, és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz lírikus tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt és Költőtalálkozót, amely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. A költőversenyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat. Az emlék-, valamint a különdíjas verset olasz nyelvre is lefordítják.
Eddigi díjazottak listája és videók itt: balatonfured.hu
Forrás és teljes cikk, a díjazottak költeményeivel, itt: http://www.balatonfured.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=3800%3Azal%C3%A1n-tibor%C3%A9-a-quasimodo-d%C3%ADj&Itemid=1

 
--Demény Péter az idei Pro Amicitia-díjas
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Pro Amicitia-díját Demény Péter publicistának, költő-író-műfordítónak ítélték oda. Rendhagyó döntés született, hiszen eddig csak román nemzetiségűek kapták meg a díjat.
Az Igazgatótanács olyan újságírónak vagy szerkesztőségnek ítélheti oda a Pro Amicitiát, aki/amely kiemelkedő teljesítményt nyújtott publikációival az etnikai kapcsolatok erősítésében, hozzájárulva egymás mélyebb megértéséhez. Demény Péter az Adevărul napilap blogjának hasábjain teljes mértékben eleget tesz ennek – érvelt az Igazgatótanács. A díj átadására 2016. szeptember 17-én Nagykárolyban került sor, szakmai rendezvénnyel egybekötve. (A korábbi díjazottak listája itt elérhető: http://mure.ro/statikus/testuletek)
‘A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE – létrehozásakor: Romániai Magyar Újságírók Egyesülete: RMÚE) mindmáig az erdélyi magyar sajtóban dolgozók egyetlen hivatalosan bejegyzett civil, szakmai szervezete. Alapszabálya értelmében céljai közé tartozik az újságíróképzés támogatása (beleértve a felnőttképzést), az újságírók jogainak és szabadságjogainak, méltóságának védelme, a nemzetközi dokumentumoknak és a hatályos román törvényeknek megfelelően. Segíti a hazai sajtóműhelyeket a szakmai színvonal megtartásában, növelésében.’
Forrás: http://mure.ro/egyesuleti-hirek/rendhagyo-dijazas
http://www.litera.hu/hirek/demeny-peter-kapta-pro-amicitia-dijat

 
AJÁNLÓ

--‘Ne utáld az aranyat, azért mert szurkos erszényben vagyon’
Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a fenti címmel közölt tanulmányt a Csíki Székely Múzeum legújabb, 2016-os évkönyvében. A régi magyar kiadványok nyomdászati hibáival foglalkozó írás a könyvnyomtatás történetének számos érdekességével ismerteti meg az olvasót:
'Csak, aki nem dolgozik, az nem hibázik – mondja egy közmondás, utalva arra, hogy ilyen vagy olyan okból kifolyólag az emberi tevékenységben előfordul(hat)nak hibák. Így van ez a könyvnyomtatás terén is, csak európai mércével mérve immár közel 600 éve: ‘amint életünk, úgy írásunk valami vétek nélkül igen ritkán találtatik’.
A nyomdászat lehet terhes munka – Heltai Gáspár szerint is ’igen nehéz dolog’, de lehet művészet is. Lehet felelősségteljesen, de felületesen is végezni. Teljesen sajtóhibamentes kiadványt szerkeszteni még a mai fejlett korszakunkban is elég nehéz, pedig egyre inkább továbbfejlesztett, szótárak tömkelegét maguk mögött tudó szövegfelismerő, szövegelemző szoftverekkel rendelkezünk. Hát még a régi korokban, amikor egyenként kellett minden betűt egymás mellé helyezni, sorokba, oldalakba tördelni, ívekre kilőni. Nem csoda, hogy a régi nyomdatermékekbe becsúsz(hat)ott sok hiba. Ennek akkor, akárcsak ma is, csak az igényesség szabhatott gátat. A Magyar Grafika állandó melléklete magyar nyelvhelyességi és helyesírási kérdések megvitatására, a Nyelvművelő 1931-es száma foglalkozik a hibák természetével.' (...)
A tanulmány lelőhelye: A Csíki Székely Múzeum XI–XII. évkönyve. Csíkszereda, 2016.


MOZAIK

--Szerzői kiadás már Erdélyben is
Magyarország legnagyobb, szerzői könyvkiadással foglalkozó könyvkiadója, a Publio elindította határon túli magyarok részére a könyvkiadási szolgáltatását.
A Publio 5 éve indult Magyarországon. Az indulás óta több mint 1600 címet jelentettek meg közel 1000 szerzőtől. A Publio Kiadó azért jött létre, hogy mindenki számára megnyissa a szerzővé válás útját. Támogatást nyújt abban, hogy bárki létrehozza elektronikus és nyomtatott könyveit, széles ismertségre, méltányos szerzői honoráriumra tegyen szert.
A kiadónál megjelent könyvek többször vezették már az ekönyves sikerlistákat, és többet első könyves írói díjra (Margó-díj) jelöltek.
A könyvkiadás online módon a kiadó honlapján keresztül történik, akár ingyenesen is. A Publio nem válogat a megjelentethető művek közül, mindenkinek lehetőséget biztosít a megjelenésre és az értékesítésre. A megjelent könyveket a világ legnagyobb áruházaiban közel 20 könyvértékesítő partnernél értékesíti, többek között a Líra, Libri, Bookline hálózatában és az Apple, Google könyváruházakban.
A kiadó honlapja a www.publiokiado.ro/ címen érhető el. (közlemény)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9993

 
--Miért népszerűek még mindig a nyomtatott könyvek?
A napokban érdekes infografikát közölt a FatBrain weboldal, amelynek szerkesztői arról faggatták a könyvszerető közönséget, miért vásárolnak még mindig hagyományos, nyomtatott könyveket, miközben már hosszú évek óta hozzáférhetőek az e-könyvek. A kérdezők számára érthetetlen volt ugyanis, hogy, dacára a bővülő tartalmi kínálatnak, az elmúlt években drámai módon visszaesett az e-könyvek forgalma. A válaszok az alábbi linken elérhető infografikán láthatók.
Forrás és infografika: http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2016/09/e-konyv-infografika
Via: KIT hírlevél 2016/35., 2016. szeptember 28., http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=674&kithirev=2016#a20123

 
--Digitálisan kihajtogattak egy szénné égett ősi tekercset
Egy új képalkotó technológiával, különleges digitális szkenner bevetésével sikerült megfejteni egy kétezer éves tekercs elszenesedett darabjának tartalmát. A tekercs az Ótestamentum valaha talált legkorábbi leiratának részlete, és sérülékenysége miatt évtizedeken át feküdt érintetlenül egy izraeli raktárban – írja az MTI.
Az Én-Gedi tekercsként ismert írás legalább a 3. vagy 4. századból származik, esetleg még ennél is régebbről: néhány szakértő szerint a radiokarbonos elemzés által sugalltnál is régebbi lehet. A kézirat stílusának elemzése és a betűk rajzolásának módja alapján arra következtetnek, hogy akár az első évszázad második felében vagy a második század elején is keletkezhetett. A tekercstöredéket 1970-ben találták Én-Gediben, a Holt-tenger nyugati partján lévő izraeli oázisban. Az itteni zsidó közösség az időszámítás előtti 8. századból származik. A különleges leletet évtizedeken át az Izraeli Régészeti Hatóság őrizte. Régóta azt gondolták a tudósok, hogy a tekercs tartalma örökre elveszett, mert megégett egy 6. századi tűzben, ezért lehetetlen megérinteni anélkül, hogy porrá hullana. Hogy megakadályozzák a megégett papírtöredék további szétesését, digitális szkenner segítségével virtuálisan bontották ki a tekercset, hogy a megérintése nélkül nézzék meg a tartalmát. Egy röntgenalapú, mikroszámítógép-tomográfos (micro-CT) szkenner segítségével először rétegenként beszkennelték és digitálisan modellezték a tekercset, aztán ebben a modellben azonosították a fényesebb pixeleket, amelyek a tintában található fémes anyagokat jelölték. Ezután a háromdimenziós modellt kiterítették, és miután az elszenesedett töredék összes darabkáján végigmentek, végül összeillesztették őket, és megkapták a valóságban összeégett tekercs kiterített modelljét.
Forrás: http://index.hu/tech/2016/09/22/digitalisan_kihajtogattak_egy_szenne_egett_osi_tekercset/


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

 

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Have you tried the highest rated email app?
With 4.5 stars in iTunes, the Yahoo Mail app is the highest rated email app on the market. What are you waiting for? Now you can access all your inboxes (Gmail, Outlook, AOL and more) in one place. Never delete an email again with 1000GB of free cloud storage.


.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update