ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/7. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--EU-intézkedések alapképességek (pl. olvasás) fejlesztésére
--Új könyvkiadó a piacon: átalakulások Magyarország egyik legnagyobb kiadói csoportjánál
--Együttműködési megállapodást írtak alá
--Fotópályázat az Ezer Székely Leány Napján
--‘Az én Székelyföldem’ – fotópályázat
KONFERENCIA
--Digitális könyvtári témákról globális perspektívában - LIDA 2016, Zadar
--A MKE idei Vándorgyűlésének Veszprém ad otthont
--A Romániai Könyvtárosok Egyesületének idei konferenciája
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Olvasói piknik a Dóm téren
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezvényei
--Mit keres Gödöllő címerében a pelikán?  – helyismeret játékosan a gödöllői könyvtárral
KITEKINTŐ
--Először léphet be a nagyközönség a világ egyik legrégebbi könyvtárába
--A világhírű MIT minden tudományos tananyagát ingyen elérhetővé tette
--Esterházy Péter nyitotta meg a 87. Ünnepi Könyvhetet
--Ezek voltak a Könyvhét legkelendőbb könyvei
--Robotpilóta segít a könyvtárakban
--Országos Széchényi Könyvtár – most éppen marad
--Béremelés várható a kulturális szférában Magyarországon – politikai döntés
HAZAI
– A Bookfest 2016 legkelendőbb könyvei
--Halasztottak a Batthyaneum visszaszolgáltatási perében
--Új igazgató kerül a gyergyószentmiklósi könyvtár élére
--Magyarkönyvtár-avató Borosjenőn
--’Élő könyvtár’ az aradi nagyszínházban
--Ady Endre hagyatékát tanulmányozzák
ÉVFORDULÓ
--Júniusban 15 éves lett a KIT – minden negyedik magyar könyvtároshoz eljut
MÚLTIDÉZŐ
--A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Roman Ioan könyvtáros-tanár
DÍJAK
--Fekete Vince költőt is díjazta a Romániai Írók Szövetsége
AJÁNLÓ
--Megjelent az Irodalmi Magazin Tamási Áron életét bemutató legújabb száma
--Bemutatták a Székelyföld története című monográfiát Budapesten
--Szőcs Géza válogatott verseinek bemutatója
--Dokumentumkötet Maroshévízről
MOZAIK
--Bemutatják Erdélyt
--1300 éves írást találtak öreg könyvekbe ragasztva
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
 
--EU-intézkedések alapképességek (pl. olvasás) fejlesztésére
Az EU munkaképes korú lakosságán belül mintegy 70 millióan nem rendelkeznek kielégítő írás-olvasási és számolási készségekkel, míg a 16–74 éves európai népesség 45 százaléka az alapvető digitális képességeknek sincs birtokában. Eközben az uniós munkáltatók 40 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget okoz számára megtalálni a növekedéshez és a fejlesztéshez szükséges képzett munkaerőt. A bizottság hangsúlyozza, hogy a hiányos képzettség problémaköre összeurópai baj, egyaránt sújtja a fejlett országokat is - még ha több kelet- és dél-európai tagállamban az átlagnál rosszabb is a helyzet.
Az adatok nem csak alul-, hanem túlképzettek tömegéről is tanúskodnak: a 2008-as válság után 30 százalékra, az 1990-es években mértnek majdnem a kétszeresére ugrott azoknak a pályakezdőknek az aránya, akik túlképzettségük miatt nem boldogulnak a munkapiacon.
Az első beavatkozási pontban a bizottság igyekszik garantálni, hogy a tagállamokban az alulképzett felnőttek elsajátítsák az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek alapvető szintjét. A munkaerőpiac egyre gyorsabb változásait lekövetve felülvizsgálnák és korszerűsítenék az Európai Képesítési Keretrendszert, valamint az Europass Keretrendszert is. Az IT-tehetségek felkutatását segítve létrehoznának egy 'digitális koalíciót' a tagállamok, az oktatási intézmények és az iparági szereplők részvételével, továbbá szektorális együttműködést kezdeményeznek több iparágban a képzettségi követelmények, változások és hiányosságok felmérése - a képzettségekkel kapcsolatos vállalati intelligencia -, fejlesztése érdekében.
Forrás: http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/felrement_orbanek_uzenete_brusszel_valami_egesz_mast_tervez.615864.html
Via: KIT hírlevél, 2016/24., 2016. június 15.

 
--Új könyvkiadó a piacon: átalakulások Magyarország egyik legnagyobb kiadói csoportjánál
Idén júliustól megújult szervezeti modellben működik tovább a Líra Kiadói Csoport. Új kiadói márkaként elindul a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadására specializálódott Szépmíves Könyvek műhelye, ezzel a cégcsoport kiadói márkáinak száma nyolcra bővül. Az átalakulás részeként személyi változások is lesznek a Líránál.
Nyáry Krisztián, aki tavaly nyáron lett a Magvető és az Athenaeum kiadó igazgatója, idén júliustól a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójaként a teljes cégcsoportra koncentrálva folytatja munkáját. A Magvető Kiadót júliustól Dávid Anna, az Athenaeum Kiadót Szabó Tibor Benjámin eddigi főszerkesztők igazgatóként vezetik tovább. A Szépmíves Könyvek élén Kovács Attila Zoltán, a Helikon Kiadó korábbi irodalmi vezetője áll majd – áll a Líra közleményében.
A kiadó sikeres évet zárt a közlemény szerint: a Magvető növelte forgalmát a tavalyi évhez képest, továbbá az igényes szórakoztató irodalmi és ismeretterjesztő profillal rendelkező Athenaeum is forgalombővüléssel zárta az első félévet, és a további növekedésre koncentrálhat: ennek része, hogy az Athenaeum Kiadó szervezetén belül, de önálló kiadói márkaként, azaz imprintként júliustól létrejön a Szépmíves Könyvek műhelye, amelynek fő profilja a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadása lesz. Márai Lola, Ignotus, Jászai Mari, Karády Katalin és mások kötetei ősztől kerülnek a könyvesboltokba. A Szépmíves Könyvek főszerkesztője, Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész korábban a Helikon Kiadó irodalmi vezetőjeként dolgozott, egyebek mellett nevéhez fűződik Márai Sándor, Weöres Sándor, Bánffy Miklós és Kós Károly műveinek gondozása (...)
Dávid Anna több mint húsz éve dolgozik könyvkiadóknál különféle területeken, 2001 és 2007 között a Magvető munkatársaként a kiadó számos jelentős szerzőjének köteteit szerkesztette. Ezt követően néhány évig szabadúszóként, majd a Libri Kiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. Dávid Anna 2015-ben főszerkesztőként tért vissza a Magvetőhöz, most a kiadó igazgatójaként folytatja munkáját. Szabó Tibor Benjámin író, irodalomkritikus 2011 és 2014 között az Új Könyvpiac könyvszakmai magazin felelős szerkesztője volt, majd az Athenaeum Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott tovább. Igazgatóként célja, hogy a minőségi szórakoztató irodalom és ismeretterjesztés az erősödő piaci versenyben is megtalálja közönségét.
Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra csoporthoz tartozó Corvina Kiadó szerzője az elmúlt két évtizedben kommunikációs szakemberként dolgozott, majd 2015 elején lett a Magvető és az Athenaeum kiadók igazgatója. Szakmai tapasztalataira a két nagy múltra visszatekintő könyvkiadó után most a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójaként számít a cégcsoport vezetése.
Nyáry Krisztiánnal készült HVG-interjú itt olvasható: http://hvg.hu/kultura/20141216_A_legtobb_korszakban_masok_dontottek_el
A Líra Kiadói Csoport kiadói márkái: Athenaeum, Corvina, General Press, Magvető, Manó Könyvek, Menő Könyvek, Rózsavölgyi és társa, Szépmíves Könyvek.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20160614_Lira_csoport_Magveto_kiado_igazgato_foszerkeszto_Nyary_Krisztian#

 
--Együttműködési megállapodást írtak alá
2016. május 27-én szakmai együttműködési megállapodást írt alá Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, valamint Kiszl Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének (ELTE BTK KITI) igazgatója. A megállapodást ellátta kézjegyével Borhy László akadémikus, az ELTE BTK dékánja is. Az együttműködés alapvető célja, hogy a felek elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, valamint kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik elérése érdekében együttesen mozgósítsák, különösen a következők teljesüléséért:
- Az OSZK nemzeti könyvtári és szakkönyvtári működésének, tevékenységének, valamint a felsőoktatási képzésben tanultak gyakorlati alkalmazásának bemutatása az ELTE BTK KITI hallgatói számára;
- Az ELTE BTK KITI hallgatói gyakorlati tapasztalatszerzésének és munkaerő-piaci bekapcsolódásának elősegítése, s egyben szakmai utánpótlás biztosítása az OSZK számára;
- Közös kutatási projektek és tudományos rendezvények szervezése, kölcsönös szakértői közreműködés és konzultáció, pályázati kooperáció, továbbképzések lebonyolítása, szakdolgozati és doktori témák kiírásának egyeztetése.
Az OSZK lehetővé teszi, hogy az ELTE BTK KITI munkatársai és hallgatói jogviszonyuk igazolása után mentesüljenek a beiratkozási díj térítése alól, továbbá a felek elhatározták egy komplex szakmai gyakorlati rendszer létrehozását. Az OSZK az ELTE informatikus könyvtáros hallgatóinak támogatása érdekében pedig egy ösztöndíjprogram kidolgozását vetítette előre, ezzel is serkentve a kiemelkedő tehetséggel bíró pályakezdők OSZK-beli elhelyezkedését. Az ELTE BTK KITI az oktatók és elsősorban a könyvtártudományi doktori program hallgatóinak fokozott bevonásával segíti a Könyvtári Figyelő című könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat szakmai színvonalának megtartását, illetve emelését.
Tüske László főigazgató és Kiszl Péter intézetigazgató az ünnepélyes aláírás alkalmával a két intézmény között már eddig is számos területre kiterjedő közös szakmai munka még intenzívebb folytatásáról állapodott meg, mellyel új távlatok nyílnak meg az ország első számú könyvtára és a Magyarországon elsőként alapított és a legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, a BA, MA és PhD fokozat megszerzését egyaránt lehetővé tevő felsőfokú könyvtár- és információtudományi képzőhelye vonatkozásában.
Kapcsolódó hírek:
http://www.oszk.hu/hirek/szakmai-egyuttmukodesi-megallapodas
http://elte-lis.blogspot.hu/2016/06/egyuttmukodesi-megallapodas-az-oszk-val.html
Fotók: https://goo.gl/photos/MKXxK7LDErWEqtot9
Forrás: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, KATALIST
 

PÁLYÁZATOK

--Fotópályázat az Ezer Székely Leány Napján
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fotópályázatot hirdet amatőr és profi fotósok részére az Ezer Székely Leány Napján. A fotók beküldésének határideje: 2016. augusztus 1. Eredményhirdetés: 2016. október 1. A fotókat az ezerszekely@gmail.com e-mail címre várják.
A legjobbnak ítélt fényképekből kiállítás nyílik a 2017-es Ezer Székely Leány Napján.
Kapcsolattartó: Farkas Endre 0040 754 756 378.
Forrás: Hargita Megyei Kulturális Központ, http://ccenter.ro/main.php?s=4&n=598

 
--‘Az én Székelyföldem’ – fotópályázat
Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület, a 2016. szeptember 3-án rendezendő V. Debreceni Székely Naphoz kapcsolódóan fotópályázatot hirdet amatőr és professzionális fotósok számára. A pályázat célja megmutatni Székelyföld sokszínűségét úgy, hogy a képek tükrözzék a székely ember szabadságszeretetét. A pályaműveknek közvetve vagy közvetett formában kapcsolódniuk kell Székelyföld területi önrendelkezésért folytatott küzdelméhez.
Szabályok: egy pályázó egy képpel pályázhat; a fényképeket 2016. 07. 15. (péntek) 24.00 óráig a következő e-mail címre várják: azenszekelyfoldem@gmail.com; a levél tárgya: PÁLYÁZAT, a levélben kérnek néhány soros bemutatkozást a fotósról és egy maximum 3-4 mondatos ismertetőt a fényképről; a fényképek felbontásának lehetővé kell tennie az A3-as méretű, kifogástalan minőségű nyomtatást; a beérkezett fotókat az EJKE Facebook oldalára töltjük fel és 2016. 07. 20. – 2016. 08. 20. között nyilvános szavazást hirdetnek; a legjobb munkákból az V. Debreceni Székely Napon kiállítást szerveznek, a győztest 40 000 forint értékű (Bookline) könyvvásárlási utalvánnyal jutalmazzák; a pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy fényképe a kiállításon, valamint az egyesület Tisztás című folyóiratában megjelenjen; a pályázat legalább 10 pályamű esetén tekinthető érvényesnek; az egyesület szeretettel fogadja további tárgynyeremények felajánlását a pályázathoz kapcsolódóan.
Forrás: http://www.ejke.hu
http://pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/d0a4a0c1c34e28e1c1256b6c007059dd/5ef37b7e853ef1a2c1257fb300225c58?OpenDocument

 
KONFERENCIA

--Digitális könyvtári témákról globális perspektívában - LIDA 2016, Zadar
A LIDA 2016 konferenciára június 13. és 17 között a horvátországi Zárában (Zadar) került sor. Az első nagy témakör a digitális adatok kezelése és megőrzése volt; ezt követte a felhasználói magatartás vizsgálata és a digitális gyűjtemények kezelésének elsajátítását szolgáló oktatási tevékenységek ismertetése. A több szekcióban párhuzamosan bemutatott prezentációk hamarosan a LIDA repozitóriumban lesznek elérhetők.
Forrás: http://qulto.eu/current-news/-/tartalom/digitalis-konyvtari-temakrol-globalis-perspektivaban-lida-2016-zadar-54028

 
--A MKE idei Vándorgyűlésének Veszprém ad otthont
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) idén Veszprémben tartja éves vándorgyűlését, 2016. július 7. és 9. között, „Kapcsolat - könyvtár - együttműködés. Felelősséggel a sikeres közösségekért!” címmel. Az egyesület hagyományos éves nyári nagyrendezvényére idén is több száz résztvevőt várnak, a szakmai programok több helyszínen zajlanak majd. A Vándorgyűlés honlapján elérhető a részletes szakmai program, a szekcióülések, a kulturális, valamint a szabadidős programok menetrendje: http://vandorgyules.ekmk.hu/index.php/program/programok
Forrás: http://vandorgyules.ekmk.hu/index.php

 
--A Romániai Könyvtárosok Egyesületének idei konferenciája
A Romániai Könyvtárosok Egyesületének 27. Országos Konferenciájára, amelyet 2016.  szeptember 7. és 9. között Temesváron tartanak, augusztus elsejéig lehet jelentkezni ezen a linken: http://abrconferinta2016.wix.com/acasa
Forrás: http://www.abr.org.ro/index.phpoption=com_content&view=category&layout=blog&id=133&Itemid=99&lang=ro

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--Olvasói piknik a Dóm téren
2016. június 9-én délután könyvbarátok tucatjai érkeztek a temesvári Dóm térre a Temes Megyei Könyvtár felhívására válaszolva. A tér pázsitján plédekkel, jó könyvekkel, zenei aláfestéssel várták a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó olvasókat.
Az internet és az okostelefonok korában drámaian megfogyatkozott az olvasók száma, különösen a fiatalok körében. Tudor Creţu, a Temes Megyei Könyvtár igazgatója a negyedik alkalommal megszervezett Olvasói piknik (Pătura care citeşte) című eseménnyel próbálja felkelteni a temesváriak érdeklődését az olvasás, a jó könyvek világa iránt. ’Jóleső érzés, hogy az emberek örülnek a szabadtéri olvasás, a kellemes együttlét lehetőségének, újból felfedezik a várost és a zöldben való tartózkodás, a piknikezés örömeit – nyilatkozta az igazgató –. Az Olvasói piknik a mi találmányunk és le is védtük az elnevezését.”
Az esti órákban a Temesvár Bikers motorosai is a helyszínre érkeztek, így a résztvevők a motorkerékpárok reflektorfényénél folytathatták az olvasást.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/olvasoi_piknik_a_dom_teren.php

 
-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Hagyományos életmód a mindennapokban című kötet bemutatója
A Hagyományos életmód a mindennapokban című, néprajzi tanulmányokat, népismereti írásokat tartalmazó kötetet 2016. június 8-án mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet szerzői P. Buzogány Árpád író, költő, szerkesztő és Salló Szilárd néprajzkutató. A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont legújabb kiadványaként megjelent igényes, szép kivitelezésű, gazdag tartalmú kötet kiadását Hargita Megye Tanácsa támogatta. A rendezvény házigazdája a könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin volt, aki ismertette a kiadványt és beszélgetett a szerzőkkel.
P. Buzogány Árpád és Salló Szilárd egyaránt a néprajz vonzáskörében tevékenykedő szakemberek, hangzott el a felvezetőben. P. Buzogány Árpád nevével főleg olyan kiadványok szerkesztőjeként, szerzőjeként vagy társszerzőjeként találkozhatunk, amelyek Udvarhelyszék falvainak világát, hagyományos életmódját, szokásait, hagyományait, mindennapjait mutatják be, több műfajban is díjazták írásait. Salló Szilárd néprajzkutató csíkszeredai születésű, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz-magyar szakán 2006-ban végzett, disszertációját 2012 novemberében védte meg A csíki juhászok életmódja és tárgyi kultúrája címmel, ezzel szerezve meg a doktori fokozatot. Kutatásainak nagy részét Csíkmadarason és a Gyimesekben végezte. Fontosabb kutatási témái a juhászok életmódja és a rontáshiedelmek.
A kötetben közölt tanulmányok mintegy tíz éven át végzett néprajzi kutató- és gyűjtőmunkából nyújtanak ízelítőt, az írások már korábban, különböző szakmai, tudományos kötetekben, folyóiratokban láttak napvilágot. A kötet írásait három fejezetbe sorolták a szerkesztők, a fejezetek címe mintegy jelzi, hogy földrajzi tájegységek szerint sorolódnak három csoportba a változatos tematikájú néprajzi tanulmányok. Az írások mindegyike Hargita megyei tájegységekhez, településekhez kötődik. Az itt élő emberek, közösségek életéről, mindennapjairól, hagyományos tudásáról élményszerű, közérthető, ugyanakkor tudományos igénnyel készült, szakszerű szövegeket olvashatunk a kötetben. Az igényes, szép kivitelezésű könyv 36 oldal színes illusztrációt tartalmaz, a szerzők által készített fotók nyújtanak vizuális kiegészítést mindegyik tanulmányhoz, ami még inkább növeli a kötet értékét.
Teljes írás itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/394/a-hagyomanyos-eletmod-a-mindennapokban-cimu-kotet-bemutatoja
Beszélgetés a szerzőkkel: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/neprajzi-tanulmanyok-egy-kotetben
Életem, Erdély - Serdült Benke Éva erdélyi témájú köteteit mutatták be
Serdült Benke Éva erdélyi születésű, Pakson élő magyartanár és író mutatkozott be erdélyi művelődéstörténeti esszéköteteivel Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett közönségtalálkozón, 2016. június 15-én. A szerzővel Kelemen Katalin, a könyvtár munkatársa beszélgetett az Erdélyi bárka, valamint az Életem, Erdély címmel megjelent esszékötetei kapcsán. Serdült Benke Éva legtöbb írásának témája Erdély rég- és közelmúltja, elfelejtett kulturális értékei, fő jellemzője pedig a szülőföld történelmi és kulturális eseményeinek személyes nézőpontú megközelítése - hangzott el a felvezetőben. Erdélyi bárka című kötete 2013-ban jelent meg (Babits Kiadó, Szekszárd), tizennyolc erdélyi művelődéstörténeti, történelmi tárgyú esszét tartalmaz. Életem, Erdély címmel (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) 2014-ben jelent meg újabb kötete, amelyben Erdély nagy tékáiról (Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtáráról, a marosvásárhelyi Teleki Tékáról), és nyomdáink, iskoláink történetéről, szobrok, emlékművek sorsáról találunk írásokat.
A találkozón a szerző beszélt arról, hogy milyen személyes élmények, találkozások hívták életre ezeket az írásokat. Például arról, hogy miért szól több írása is Máramaros vidékéről illetve Máramarosszigethez kötődő személyiségekről; mint kiderült a beszélgetésből, számos személyes szál köti ehhez a vidékhez.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/397/eletem-erdely--serdult-benke-eva-erdelyi-temaju-koteteit-mutattak-be
http://hargitanepe.eu/serdult-benke-eva/
Kincses szigetek, bábjáték és meseolvasás a könyvtárban
A tanév végén naponta több iskolai, óvodai csoport is érkezett a Kájoni János Megyei Könyvtárba. A látogatás alatt a gyerekek ismerkedhettek a könyvtár részlegeivel, szolgáltatásaival és koruknak megfelelő játékos foglalkozásokon is részt vehetnek a könyvtárosok irányításával. 2016. június 15-én délelőtt a csíkszentgyörgyi, Gál Sándor nevét viselő iskolából két kisiskolás csoport érkezett. A kisdiákok, miután megismerkedtek a könyvtár részlegeivel, Török Edit könyvtáros irányításával vehettek részt a Kincses szigetek nevű játékos könyvtárismereti foglalkozáson. A kisebbeket - az óvodás csoportokat és elsősöket - rendre elvarázsolja a könyvtár barátságos és mesés légköre, hiszen a gyermekkönyvtárosok mesével várják őket, Nagy György Erika gyakran gitárkísérettel gyermekdalokra tanítja őket, Kopacz Katalin rendszerint felolvas számukra, vagy a könyvtári bábcsapat új bábelőadását tekinthetik meg az előadóteremben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/399/kincses-szigetek-babjatek-es-meseolvasas--gyerekcsoportok-a-konyvtarban
Sporttörténeti vetélkedő és könyvbemutató
Sporttörténeti vetélkedőre és könyvbemutatóra is sor került 2016. június 10-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság a Román Olimpiai Akadémia Hargita Megyei Fiókintézetével és az Európai Sport Hagyományőrző Egyesület Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Körrel közösen szervezte meg a XV. Országos Sporttörténeti Vetélkedőt, Kárpát-medencei döntővel, a riói olimpia jegyében. A vetélkedőt követően 17 órától sporttörténeti érdekességekről szóló kötetet mutattak be, a Királyok, királynők, örök barátságok avagy az ötkarika és a sakk csodálatos világa című kötet szerzőivel, Marosi Bélával és Kiss Jánossal találkozhattak az érdeklődők. A könyvet Csíki András, a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság vezetője ismertette.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/396/sporttorteneti-vetelkedo-es-konyvbemutato-a-konyvtarban
A júniusi találkozó után nyári szünetet tart a könyvtár olvasóköre
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasókörének tizenhatodik, júniusi találkozója után szeptemberig szünetelnek a találkozók. Cseke Gábor író, a kör vezetője számol be a szezonzáró találkozóról a kör honlapján: ‘Végül is termékeny, hasznos megbeszélést sikerült folytatnunk, érdekesen összeállt kedves olvasmányaink spektruma - a ponyvától kezdve az értekező prózáig és a költészetig. Hallottunk igen szép Faludy György-verseket, Kosztolányi Dezső-krokikat, Jane Austin-olvasmányélményeket, történeteket a ponyvairodalom történetéből és jelentőségéről, Lackfi János magyarság-szatíráiból, Agatha Christie titokzatos eltűnésének irodalmáról, de még politikai élű sportpublicisztikát is.’
Forrás: https://sites.google.com/site/olvasokoer/19-tizenhatodik-talalkozo-2016-junius-20
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/400/az-olvasokor-juniusi-talalkozoja-kedvenc-olvasmanyaikat-mutattak-be-a-kor-tagjai
A nyári vakációban is olvasnak a ‘Lázadó muglik’
Míg a felnőttek olvasóköre szünetet tart nyáron, a középiskolásoké a vakáció ideje alatt is működik a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Idén áprilisban középiskolások számára is olvasókört indítottak a könyvtárosok, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget nyújtsanak az olvasni szerető tizenéveseknek arra, hogy megoszthassák egymással - a kötelező olvasmányokon túl - friss olvasmányélményeiket, beszélgessenek az olvasottakról, ismerkedjenek új olvasmányokkal, többnyire kortárs, mai szerzők műveivel, amelyek az ő korosztályukhoz szólnak elsősorban, számukra vonzó témákat dolgoznak fel. A 'Lázadó muglik' néven működő diák-olvasókör tagjai havonta két alkalommal találkoznak a könyvtár előadótermében, júniusban mindkét találkozón több mint 15 érdeklődő diák vett részt.  A nyári vakáció ideje alatt sem szünetel a kör, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok vezetésével zajlanak a találkozói júliusban is. Ezúttal a könyvtár nyári programjához igazodva, hétfő délutánonként tartják a találkozókat, július 11-én 17 órától Laurie Halse Anderson Hadd mondjam el című könyvéről fognak beszélgetni, július 25-én délután pedig a Metró-regények világhírű szerzője, Dmitry Glukhovsky Futu.re című új sci-fi regénye lesz a beszélgetés témája.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/392/ismet-talalkoztak-a-konyvtarban-a-lazado-muglik-azaz-a-tinik-olvasokorenek-tagjai
http://hargitanepe.eu/nyari-program-a-megyei-konyvtarban/

 
-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Gyermeknap a „Bölcsesség Birodalmában”
A könyvtár is bekapcsolódott Sepsiszentgyörgyön az idei főtéri gyermeknapi programsorozatba, amelyet ezúttal Gyermeknapi vigasságok címmel rendeztek meg. Ebben a könyvtár standja a Bölcsesség Birodalma elnevezést viselte.
A könyvtárosok, vagyis a „bölcsek”, változatos, sokszínű tevékenységekkel várták a gyermekeket: fakockákból verskirakó, útvesztők, óriás puzzle, rejtvényes játékok, mesés fejtörők megfejtésével szerezhettek kincseket, valamint origami figurákat is készíthettek a résztvevők. Ezt követően, ha sikerült átjutniuk a cseles labirintuson, a „mesékbe látó tündérek” beszélgettek el velük, és személyre szabottan ajánlottak könyveket nekik.
A tevékenységeken, 2016. június 1-jén közel 600 gyermek vett részt, akik vidáman és szellemi kincsekkel elhalmozottan távoztak a könyvtár sátrától.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/zpeh7x2
Képes történetek: vetélkedő után, tábor előtt
A könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum közös szervezésében kreativitási és műveltségi vetélkedőt tartottak a múzeum kertjében. A rendezvény 2016. június 11-én a múzeum udvarán egész napos programot kínált a résztvevőknek.
Az április végén közzétett vetélkedő-felhívásra 30 háromfős csapat jelentkezett a megye 10 településének 12 iskolájából. A jelentkezőknek a megmérettetést megelőzően az volt a feladatuk, hogy válasszanak egy vagy több régi családi fotót, archív felvételt a településükről, és írjanak a fényképek alapján egy elképzelt vagy valós történetet, beleszőve érdekes, tanulságos eseményt, történelmi adatot, hagyományt, ami szűkebb-tágabb környezetükre jellemző.
A vetélkedő dátuma körüli napok sűrű eseményei és más objektív okok miatt végül 21 csapat érkezett a vetélkedő helyszínére és méretkezett meg egymással, hogy kiderüljön a végén: melyik hét vesz részt a két intézmény júliusi csernátoni olvasó- és kézműves jutalomtáborában.
A lelkes diákok többféle próbán vettek részt. Bemutatták vetített képek, videó- vagy hanganyag kíséretében az előzetes munkáikat, amelyek világháborús emlékezésektől a közelmúlt felidézéséig nagyon színes palettát öleltek fel, értékes, érdekes előadások formájában. A bemutatók után párbeszédet, történetet írtak filmjelenet és nonszensz vers alapján, limericket megadott témára, szólásokat és közmondásokat értelmeztek, találtak meg keresztrejtvényben, kerestek hozzájuk rokon értelműeket, emellett az előzetesen kiadott könyvészetből szerzett ismereteket ellenőrző feladatokat kaptak, történetet jelenítettek meg újságkivágásokból, ragasztással, és felfedező útra indultak, megkeresni a múzeum gazdag gyűjteményében „rejtőző” tárgyakat.
A nap programjában volt egy közös ebéd is, a helybeli Enikő Vendégház közreműködésével, valamint a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes hangos sikert arató koncertje, ajándékként minden résztvevőnek.
A nyertes csapatok listája és fotók itt: http://tinyurl.com/gvyv6nn
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/78528-Sokprbs-vetlked-utn.html
http://morfondir.ro/blog/2016/06/17/kepes-tortenetek-csernatonban/
Könyvbemutató - Nagy Benedek: Ellenzékben és ellenszélben
Napló, krónika avagy történelmi dokumentum – e három lehetőséget járta körbe 2016. június 21-én Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében Nagy Benedek közíró és beszélgetőtársa, Bíró Béla egyetemi tanár, előbbi frissen megjelent, Ellenzékben és ellenszélben. Politikusi feljegyzések – oldalnézetből (1989. december–1993. január) című könyve kapcsán.
A csíkszeredai Pallas Akadémia gondozásában megjelent kötetről Bíró Béla beszélt, mindenekelőtt kiemelve azt a sajátos munkamódszert, amelyet Nagy Benedek egykori parlamenti képviselő, majd a vallásügyi államtitkárság katolikus felekezetért felelős RMDSZ-es megbízottja választott a könyv összeállításánál. Bíró Béla szerint a szerző követte a jelzett korszakban betöltött szerepét, azaz egyfajta krónikása volt a Domokos Géza, Szőcs Géza által vezetett szövetségnek az 1989-es eseményeket követő igen kiélezett, nehéz időszakban. Maga a kötet egyébként a forradalomtól az 1993. január közepén Brassóban megszervezett kongresszusig naplószerűen követi az eseményeket. Ez már csak azért is kivételes, mert tárgyilagos ember tollából származik, aki egykor alaposan, részletekbe menően jegyezte le mindazt, ami körülötte történt, mégsem mentes a szubjektivitástól, hiszen egy szemszögből láthatunk mindent. Előfordulhat, hogy más megközelítésből az események megítélése eltérő lenne, de pontosan ez a részleges elfogultság adja a kötet többletértékét – vélekedett Bíró Béla.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/92842/guzsba_kotve_tancoltak_nagy_benedek
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/78958-Krnika-kzelmltrl.html
Könyvkelengye-ajándékkönyv elsősöknek
A könyvtár és Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala által közösen működtetett, 2010 áprilisában indult Könyvkelengye program keretében az épp záruló tanév végén 510 magyar és 132 román sepsiszentgyörgyi első osztályos diák vehette át Gál Andreának a kolozsvári Koinónia Kiadónál frissen megjelent, Fecske utca 12. című ifjúsági regényét, illetve Jill Tomlinson Bufniţa care se temea de întuneric (A bagoly, aki félt a sötétben) című mesekönyvét (Nemi Kiadó, Bukarest, 2016).
A magyar tannyelvű osztályok részére 2016. június 21-én és 22-én megrendezett ünnepélyes könyvátadáson részt vett a szerző, Gál Andrea brassói tanárnő, valamint jelen volt Sztakics Éva Judit alpolgármester. A diákokat és kísérőiket Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözölte, az alpolgármester asszony olvasásra és a vakációban feltöltődést biztosító pihenésre buzdító szavai után a szerző beszélt a könyv születéséről, majd az ízelítőként általa felolvasott részlet után a gyermekek átvették az ajándékkönyvet, és a könyvtárral ismerkedhettek.
A román tannyelvű osztályok diákjai 2016. június 23-án vehették át az ajándékkönyvet, ugyancsak a könyvtár Gábor Áron Termében. Szonda Szabolcs igazgató ismertette a Könyvkelengye programot, bemutatta az ajándékkönyvet, majd Fazakas Éva könyvtáros olvasott fel abból. A találkozó könyvtárlátogatással zárult, illetve azzal az ígérettel a tanítónők részéről, hogy más alkalommal is elhozzák tanítványaikat a könyvtárba.
A Könyvkelengye program célja felhívni a családok figyelmét a (fel)olvasás mindennapi gyakorlatának fontosságára, az irodalom és az írott kultúra tiszteletére.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/hbj4djx
Csodalámpa Olvasóklub az idei nagyvakációban is
A könyvtár újabb olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást szervezett Csodalámpa Olvasóklub címmel, 1–2. osztályos diákoknak 2016. június 27. és július 1. között. A 3–4. osztályosokat a 2016. július 11–15. időszakban várják.
A Csodalámpa Olvasóklub arra vállalkozott, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén felmutassa számukra az olvasásban rejlő lehetőségeket.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/?fref=ts

 
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
2016. június 1. és 30. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők Sütő András (1927–2006) halála tizedik évfordulója tiszteletére.
A könyvtárban 2016. június 7-én ingyenes biblioterápiás foglalkozásra került sor felnőttek részére.
Júniusban folytatódott a Meseklub tevékenysége. Ebben a hónapban is internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők a könyvtárban.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezvényei
Népszerű a könyvtár irodalmi pályázata
A székelyudvarhelyi könyvtár által iskolásoknak kiírt irodalmi pályázat értékelését és díjazását a városháza Szent István Termében tartották 2016. május 31-én. A beérkezett verseket és prózai írásokat a korábbi évekhez hasonlóan idén is kötetbe szerkesztették. A 408 oldalas kiadványt mind a százhatvan pályázónak eljuttatják. A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány szervezésében meghirdetett, egész Erdélyre kiterjedő, három korcsoportnak kiírt pályázaton a korábbi évekhez viszonyítva majdnem megháromszorozódott a részvevők száma. Ez jórészt annak köszönhető, hogy idén nem volt kötött téma, minden középiskolás arról írhatott, amiről akart. Rendi Éva programfelelős elmondta, olyan diák is volt, aki hat írást is beküldött. A pályázatra beérkezett írások többnyire az érzelmekről, az emberi kapcsolatokról, a szülőföld szeretetéről és a családról szóltak. 'Tartalmilag színvonalas munkák érkeztek hozzánk, őszinte gyerekek, őszinte ifjak gondolatai' – értékelt Rendi Éva programfelelős. A kisiskolások meséiben az állatok, a környezetvédelem és a testvéri szeretet kapott helyet, az 5–8. osztályosok közül sokan a feltétel nélküli szeretetről és a szülőföldről verseltek, míg a serdülők elbeszéléseit, kisnovelláit a kibontakozó szerelem fűtötte. Az eseményen Dunkler Réka dramaturg, könyvtáros kilenc pályamunkából olvasott fel részletet. A szervezők minden korcsoportban öt pályamunkát díjaztak. A díjazottakat könyvcsomagokkal ajándékozták meg.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/nepszeru-a-konyvtar-irodalmi-palyazata
Útközben: irodalmi est a könyvtárban
Irodalmi beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők 2016. június 20-án este a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Ármos Loránd, Farkas Wellmann Éva és Bálint Tamás világjáró költőkkel Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett. Az esthez az Útközben címet választották, így a beszélgetés során mind az életutak, mind a konkrét helyváltoztatások, az irodalmi hangok és az erdélyiség kérdéskörét alaposan körbejárhatták.
A moderátor szerepébe helyezkedve igyekezett kérdésekkel provokálni a költőket Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, a békéscsabai Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője, aki alapos ismerője a határon túli irodalomnak. Feladatot is adott a költőknek, egy-egy új verset várt mindhármuktól az estre, úgy, hogy az első sort az egyik, az utolsó sort a másik társuk verséből kellett átvenniük, és a szövegben szerepelnie kellett az útközben szónak is. A költőkről életrajzi adataik mellett személyes történeteket is hallhattak a jelenlévők, és számos versüket is felolvasták.
A résztvevők megtudhatták, hogy Ármos Loránd nagykárolyi származású költő, aki fél lábbal Dublinban, fél lábbal pedig Budapesten él, mivel szülei áttelepedtek az anyaországba, jogászként dolgozik. Két kötete jelent meg, de jelenleg nagyon termékeny korszakát éli online felületeken és különböző irodalmi folyóiratok hasábjain. Kiderült az is, hogy Udvarhelyhez számos baráti kapcsolata fűzi. Farkas Wellmann Éva székelyudvarhelyi költő főállású irodalmár, aki Békéscsabán él, és a Bárkaonline irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóiratportál szerkesztője. Bálint Tamás szintén székelyudvarhelyi költő, viszont közgazdászként dolgozik.
Mindannyian az Előretolt Helyőrség irodalmi csoportosulás nyomdokain járnak, Elek szerint a második nemzedékhez tartoznak, melynek tagjai a kétezres évek elején léptek irodalmi pályára köteteikkel. Összehasonlítva a helyőrség vezéralakjaival és hangadóival, mint Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre, Sántha Attila költők, az újabb nemzedék sokkal visszafogottabb, klasszikusabb, fegyelmezettebb hangot szólaltat meg szövegeiben. A szűkszavúság ellenére – ami a kötetek megjelenése közti időre vonatkozik – nagyon nagy sikereket arattak: Romániában, Erdélyben is elnyertek minden olyan díjat, amit egy első kötettel lehetséges, ugyanakkor Magyarországon is szép eredményeket értek el.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/irodalmi-est-utkozben-a-dolgok-valtoznak
http://barkaonline.hu/helyszini-tudositasok/5360-a-vers-utkozben-is-hazatalal---harom-kolt--szekelyudvarhelyen

 
--Mit keres Gödöllő címerében a pelikán? – helyismeret játékosan a gödöllői könyvtárral
Gödöllő 2016-ban ünnepli várossá avatásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból a kulturális programok a városban mind ehhez a témához kapcsolódtak, így a Gödöllői Városi Könyvtár által szervezett 10 kicsi pelikán digitális városismereti játék is a régi és jelenlegi Gödöllő megismerését tűzte ki célul a csapatoknak. A játék honlapja: http://www.gvkik.hu/10kicsipelikan/
A megoldásra egy egészen újszerű dolgot eszeltek ki, valahol a szabadulós játékok és nyomozós vacsorák között félúton, ámde annál sokkal több kreativitással. A 10 könyvtárosból álló csapat ötlete az volt, hogy a csapatok a játék során fejtsék meg, vajon mit keres Gödöllő (és egyéb sok más hazai város) címerében a pelikán?
Nos, a gödöllői könyvtárosok úgy gondolták, hogy a hivatalos válasz, miszerint a pelikán mint az önfeláldozás jelképe azért kerülhetett a város címerébe, mert Gödöllő régi református település, és a kicsinyeit vérével tápláló pelikán a 12. század óta a legkedveltebb Krisztus-szimbólumok egyike, hát, mi tagadás, elég unalmasan hangzik. És írtak egy legendát, melyben egy sokkal hihetőbb, meghatóbb és, nem mellékesen, marketing-szempontból sokkal eladhatóbb magyarázatot adtak arra, miért van Gödöllő címerében a pelikán, és mit keres a város egyik legrégebbi épületének, a Hamvay kúriának udvarán szobor képében. (...)
A játékosok feladata a két hónapig tartó vetélkedő során az volt, hogy a legenda részleteit megszerezzék a könyvtárosoktól. Ehhez 10 feladatot kellett megoldaniuk, melyek során egyrészt különleges ismereteket szereztek városukról, másrészt ők maguk is gyarapították, színesítették Gödöllő turisztikai, kulturális, helytörténeti palettáját.
A csapatoknak maguknak is kellett kitalálni és megírni a városukhoz köthető legendákat. A kreativitás és fantázia nem ismert határokat, a játékosok lelkesen kutatták Gödöllő múlt- és jelenbeli furcsaságait, rejtélyeit és írtak hozzá olyan történeteket, melyeket talán a turistáknak fognak mesélni pár év múlva az idegenvezetők.
Forrás és teljes írás itt: http://librarius.hu/2016/06/21/mit-keres-godollo-cimereben-a-pelikan/

 
KITEKINTŐ

--Először léphet be a nagyközönség a világ egyik legrégebbi könyvtárába
Először léphet be a nagyközönség a világ egyik legrégebbi, az elmúlt négy évben nagyszabású munkálatokkal helyreállított könyvtárába Marokkóban. A könyvtár helyreállításának költségeit egy kuvaiti bank adományából finanszírozták. A Fez óvárosában lévő bibliotékát 859-ben alapította egy tehetős muzulmán asszony, Fatima al-Fihri. Az egyetemet és mecsetet is magába foglaló Al-Karavijjin-komplexumhoz tartozó könyvtár történelmi kincsként számon tartott, egyedülálló iszlám kéziratoknak ad otthont. Az épületet az óvárosi rész 27 másik történelmi helyszínével együtt nyitották meg. A helyreállítási munkálatok összköltsége 30 millió dollár volt.
A könyvtárban található egy kiállítótér, amelyben az értékes kéziratok sorakoznak, egy olvasószoba, egy konferenciaterem, egy kézirat-restauráló laboratórium, a ritka könyvek gyűjteménye és egy apró múzeum, amely az épületegyüttes történetét mutatja be.
A marokkói kulturális minisztérium 2012-ben bízta meg Aziza Chaouni marokkói-kanadai építészt a könyvtár helyreállításával, aminek költségeit egy kuvaiti bank adományából finanszírozták. Fatima al-Fihri annak idején uralkodói engedéllyel építtetett mecsetet közössége számára. A templomot később egyetemmé alakították - idézte fel a Morocco World News portál.
Forrás: http://mult-kor.hu/eloszor-lephet-be-a-nagykozonseg-a-vilag-egyik-legregebbi-konyvtaraba-20160617

 
--A világhírű MIT minden tudományos tananyagát ingyen elérhetővé tette
A világ egyik leghíresebb mérnöki és technológiai egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) az angolul tudományt tanulni vágyóknak kedvez. Több mint 2400 kurzusának tananyagát töltötte fel online az intézmény, ezzel is biztosítva a tudomány és a tanulás szabadságát. Az egyetem elsősorban mérnöki, fizikai és egyéb technológiai kutatásairól híres, de a feltöltött tananyagok listájára felfért a programozás és a kvantummechanika mellett az antropológia és más humán kurzusok is.
Európában hasonló, áttörést jelentő rendszeren gondolkodik az EU soros elnökségét betöltő Hollandia is, elképzelésük szerint 2020-tól ingyenesen elérhetővé tennék az összes tudományos kutatási eredményt és publikációt.
Forrás: http://eduline.hu/felsooktatas/2016/6/18/A_vilaghiru_MIT_minden_tudomanyos_tananyaga_FXO106


--Esterházy Péter nyitotta meg a 87. Ünnepi Könyvhetet
Magyarország több mint 80 településén rendezték meg 2016. június 9. és 13. között a 87. Ünnepi Könyvhetet és 15. Gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a fővárosi Vörösmarty téren több mint ezer szerző dedikálása várta az olvasóközönséget. A szerzőkkel folytatott beszélgetéseket, könyvbemutatókat a tavalyi kettő helyett idén egy színpadon rendezték meg, a látogatók több mint 200 könyvkiadó kínálatából válogathattak.
A könyvhétre jelent meg Esterházy Péter új könyve, a Hasnyálmirigynapló. (A kötetről itt olvashatunk: http://nol.hu/kultura/fekve-irom-hosugarak-alatt-1618597) Idén a jeles író mondott nyitóbeszédet a Könyvhéten. A teljes nyitóbeszédről készült video megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=-eIWVsfGja4
Forrás: http://magyarnarancs.hu/konyv/a-konyvszagrol-esterhazy-peter-nyitobeszede-a-konyvheten-99681
http://librarius.hu/2016/06/10/esterhazy-peter-beolvasott-az-mma-nak-a-konyvheti-megnyitobeszedeben/


--Ezek voltak a Könyvhét legkelendőbb könyvei
A szépirodalmi kategóriában Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója bizonyult a legkelendőbb kötetnek a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren. A visszajelzések alapján a prózakötetek között nagyon jól fogyott még Zoltán Gábor Orgia és Németh Gábor Egy mormota nyara című könyve a Kalligramtól, valamint Darvasi László Taligás és Závada Pál Egy piaci nap című regénye a Magvetőnél – ismertette Keresztury Tibor, az MKKE igazgatója. A lírakötetek között szokatlanul zajos sikert aratott Tóth Krisztina Világadapter (Magvető) és Térey János Őszi hadjárat (Jelenkor) című gyűjteményes verseskönyve.
Az értekező próza műfajában született esszé- és tanulmánykötetek közül kiemelkedett Bán Zsófia Turul és dínó című, valamint Szilágyi Márton az 1840-es évek magyar irodalmával és Szirák Péter magyar írók útirajzaival foglalkozó kiadványa.
A könyvhét legnépszerűbb eseménye a Vörösmarty teret teljesen megtöltő megnyitóünnepség volt, Esterházy Péter és Dés László szereplése becslések szerint mintegy hatezer embert vonzott. A súlyos betegséggel küzdő szerző két alkalommal, csütörtökön és szombat délután is vállalkozott dedikálásra, mindkétszer sok százan álltak sorba hozzá, nem is juthatott mindenkire idő.
Az idei könyvhét két legnagyobb ellensége a futball Európa-bajnokság és az időjárás volt, utóbbi pontosan a rendezvény hagyományosan legforgalmasabb időszakában, szombat délután fordult rosszra, valószínűleg jelentős kiesést okozva a kiadóknak. Ugyancsak az eső számlájára írható, hogy a szombat esti Könyvek Éjszakáján nem alakult ki a szokásos utcabáli hangulat.
Minden kiadó sikeresnek ítélte szereplését az idei könyvhéten, amelynek népszerűsége jól tükrözi a magyar olvasóközönség nem csappanó, tartós érdeklődését a nívós, maradandó értéket képviselő szépirodalmi művek iránt. Mindez azt bizonyítja, jogos volt a küzdelmük azért, hogy a központi rendezvényt idén is a könyvhét emblematikus helyszínén, a Vörösmarty téren tarthassák meg. Jó döntésnek bizonyult a nagyszínpad megszüntetése is, mivel így jóval kisebb zaj terhelte a látogatókat.
Forrás: http://librarius.hu/2016/06/13/ezek-voltak-a-konyvhet-legkelendobb-konyvei/

 
--Robotpilóta segít a könyvtárakban
Képzeljünk el egy könyvtárat, amelyben levesszük a polcról a kiválasztott kötetet, s amikor kisétálunk vele, mégsem jön ránk rendőr, mert a kölcsönzést a rendszer rögzítette, és a könyv visszaadása is hasonlóan egyszerű, akár nyitvatartási időn túl is. Nos, Kiskunfélegyházán majdnem így működik a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, miután a legmodernebb technológián alapuló rendszerrel modernizálták a kölcsönzést.
A fejlesztés során minden könyv egyedi elektronikus (RFID) címkét kapott, amelynek azonosító számát a könyvtári rendszerben társították a könyvek mellé. A kölcsönzés során elég letenni a könyveket a pultra, nem szükséges egyesével adminisztrálni azokat. A rendszer automatikusan rögzíti a kikölcsönzött és a visszahozott könyveket.
Ha valaki ellenőrzés nélkül szeretné kivinni a könyveket, az RFID-címke a bolti lopásgátlókhoz hasonlóan riaszt a kijáratnál. A rendszer kizárja az emberi hibákat – a nyilvántartás ugyanis már rég digitális, de minden kölcsönzéskor, a könyvek betárazásakor manuálisan vitték fel az adatokat a rendszerbe. Ez sok hibára adott lehetőséget, de az új technológiának köszönhetően az adminisztrációs folyamat automatizált lett, a könyvtárosok valódi, kreatív munkára fordíthatják az eddig erre szánt időt.
A kilencvenezres könyvállomány leltározásához szükséges idő a korábbi három hónapról három hétre csökkent. A fejlesztés révén minden folyamat gyorsabb lett, az olvasók pedig a nyitvatartási időn kívül is, a nap 24 órájában vissza tudják vinni a könyveket.
Teljes cikk itt: http://nol.hu/tud-tech/robotpilota-segit-a-konyvtarban-1619439

 
--Országos Széchényi Könyvtár  – most éppen marad
Lázár János a 2016. június 9-én kormányinfón jelentette be, hogy döntöttek az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy az Iparművészeti felújítására 25 milliárd forintot szánnak, és a megújítás mellett egy 120 éves terv alapján új szárnyat is építenek az épülethez. Magyarország legnagyobb közkönyvtárát pedig - a korábbi hírekkel ellentétben - mégsem költöztetik ki a Várból. Döntöttek arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépülete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg. A tárcavezető azt is elmondta, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeumnak vannak fejlesztési elképzelései, akkor a kormány kész támogatni az intézmény terjeszkedését a Palotanegyedben álló állami palotákban.
Forrás: KIT hírlevél, 2016/24., 2016. június 15., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=orszagos_szechenyi_konyvtar_-_most_eppen_marad

 
--Béremelés várható a kulturális szférában Magyarországon  – politikai döntés
A kulturális ágazat több mint 20 ezer közalkalmazottját érintő, 15 százalékos béremelést jelentett be 2016. június 13-án Budapesten az emberi erőforrások minisztere - írja az MTI. Balog Zoltán elmondta: a kulturális kormányzat számára az infrastrukturális beruházások és a művészeti fesztiválok támogatása mellett fontos a kultúrában dolgozók jövedelmének emelése is. 2017. január elsejétől ezért 5,4 milliárd forintot szánnak a bérrendezésre: a kulturális szféra közalkalmazottai alapbérük 15 százalékát kapják meg illetménypótlékként.
Forrás: http://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2016/06/13/beremeles_lesz_a_kulturalis_agazatban/
Via: KIT hírlevél, 2016/24., 2016. június 15.

 
HAZAI

– A Bookfest 2016 legkelendőbb könyvei
2016. június 1. és 5 között szervezték meg Bukarestben az öt napon át tartó tizenegyedik bukaresti nemzetközi könyvvásárt, a Bookfest 2016-ot. A vásár honlapján az eseményekről, programokról olvashatunk: http://www.bookfest.ro/evenimente/program-general
A beszámolók szerint a legkeresettebb könyvek között voltak a szépirodalmi újdonságok, valamint az izraeli szerzők könyvei is, Izrael volt ugyanis a rendezvény idei díszvendége: http://www.bookfest.ro/tara-invitata/evenimente-invitat-onoare
A Booklog.ro portál közzétette a vásáron szereplő 12 romániai kiadó legkelendőbb könyveinek toplistáját, a kiadók kínálatából 3-3 cím szerepel az összeállításban. A Humanitas kiadó kötetei közül az első három helyen Lucian Boia, Gabriel Liiceanu és Andrei Pleşu könyvei állnak.
A lista erre a linkre kattintva böngészhető: http://www.bookblog.ro/stire/care-au-fost-cele-mai-vandute-carti-bookfest-2016/

 
--Halasztottak a Batthyaneum visszaszolgáltatási perében
Halasztott a Gyulafehérvári Táblabíróság a Román Nemzeti Könyvtár kérésére a Batthyaneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatási perében. A tárgyalás következő időpontját 2016. szeptember 13-ra tűzték ki.
A bíróság továbbra is kéri a korábbi tárgyaláson igényelt dokumentumok csatolását az iratcsomóhoz a visszaszolgáltatási perbe érdekelt félként belépett Nemzeti Könyvtártól.
A testület Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletének hitelesített másolatát kérte, amelyben a püspök a könyvtár adományozásáról rendelkezett. A könyvtárnak - amennyiben rendelkezik ilyen dokumentummal - az ingóságokról, vagyis a könyvtár javairól, gyűjteményéről is be kell mutatnia egy leltárt, amely akkor készült, amikor a román állam az államosításkor átvette az ingatlant a Batthyaneum Alapítványtól.
Komáromi Attila, a visszaszolgáltatási perben a római katolikus egyházat képviselő ügyvéd elmondta, a Román Nemzeti Könyvtár azért kérte a halasztást, mert az intézménynél igazgatóváltás történt, emiatt nem tudják benyújtani a végrendelet fordítását.
A gyulafehérvári Batthyaneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Az államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyaneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon.
Idén április elején Vlad Alexandrescu akkori kulturális miniszter leváltására szólította fel a miniszterelnököt egy liberális szenátor, aki úgy vélte, hogy a miniszter nem az állam érdekeit képviseli, amikor egyezkedni próbál a Batthyaneumról. A miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatáson elmondta: ötmillió euróig terjedő összeget fordíthatnának az Európai Unó forrásaiból az épület felújítására, de ezt lehetetlenné teszi a tulajdonjogról szóló, 18 éve tartó pereskedés. Úgy vélte, az épület és a gyűjtemény érdekét szolgálná, ha lezárulna a jogvita. (mti)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=43181

 
--Új igazgató kerül a gyergyószentmiklósi könyvtár élére
2016. június 15-én zárult a gyergyószentmiklósi könyvtár menedzseri tisztségére kiírt versenyvizsga. Amint az önkormányzat közleményben tájékoztat, a három jelentkező közül az elbíráló bizottság már az ügycsomó alapján elutasított két személyt, az előírt szakmai tapasztalat hiánya miatt. Egy jelentkező sikeresen továbbjutott az írásbelin, és a szóbeli vizsgán is megállta helyét, vezetői elképzeléseiről számolva be. A vizsgáztató bizottság alkalmasnak látta a tisztség betöltésére Ferencz-Mátéfi Krisztát. A gyergyószentmiklósiak a Tarisznyás Márton Múzeumban már találkozhattak vele tárlatvezetőként, kiállításmegnyitókon méltatóként, végzettsége szerint művészettörténész és könyvtáros. 'Két, egymást kiegészítő szak ez, hiszen feldolgozás, gyűjteménykezelés mindkettő alapja. A versenyvizsga pedig kihívás volt, a szakmai fejlődés lehetőségét villantotta meg, ez motivált a jelentkezésre' – közölte a győztes pályázó, hozzátéve, a könyvtári munka eddig is foglalkoztatta, egyik könyve például a csíkszentmiklósi könyvtárról szól.
'A könyvtár statisztikáit nézve az derül ki, hogy a diákok képezik a látogatók zömét. Szeretném, ha nyitnánk a többi korosztály felé is, hiszen ez közkönyvtár, a középkorúak és idősek is jó lenne, ha ideszoknának' – fogalmazott. A generációk vonzását interaktív programokkal látja megvalósíthatónak, olyan lehetőségekkel, amelyek egyaránt szolgálják az információszerzést és kellemes időtöltést is. A játszva tanulás elvét követné a könyvtárba járók esetén, a munkatársakkal pedig olyan közösséget alakítana ki, amely együtt, egy célért, jó hangulatban munkálkodik.
Mielőtt elkezdhetné a munkát a gyergyószentmiklósi képviselőtestületnek el kell fogadnia a versenyvizsga eredményét, és meg kell szüntetnie a jelenleg ideiglenesen kinevezett ügyvezető, Poráczki Judit megbizatását, majd ki kell neveznie az új igazgatót.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/uj-igazgato-kerul-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtar-elere

 
--Magyarkönyvtár-avató Borosjenőn
2016. június 3-án felavatták az Arad megyei Borosjenői Magyar Házban a magyar könyvtárat. A ház a központban lévő elemi iskola emeletén, egyetlen nagyobb, volt tanteremben kapott helyet, és arra mindenképpen alkalmas, hogy ott a helybeli magyarság kisebb rendezvényekre összegyűljön. (Itt tartják például a fakultatív magyar órákat.) Mostantól pedig egy hölgy vállalta, hogy hetente egy délután nyitva tartja a könyvtárt, amely már megnyitásakor mintegy ezer kötettel várja az olvasót. A kötetek természetesen adományokból gyűltek össze, az adományozók között van Pataki Erzsébet, Baróthy Mária, Tasnádi Lajos, Kozák Attila, a dr. Czuth és a dr. Vajda család, Czernák Ferenc, de ide került a megnyitó napján Katona Béla hagyatékából is egy tekintélyes csomag. Van itt néhány folyóirat is, régebbi és újabb példányokkal. A leltározás és könyvtárrendezés még ezután következik.
Megnyitó szavaiban dr. Vajda Sándor, az EMKE helyi elnöke üdvözölte a helyi megjelenteket és az aradi vendégeket, és kifejezte reményét, hogy a rég dédelgetett terv, a magyar könyvtár megvalósulása után mind többen fogják felkeresni, azok közül is, akik a magyart csak fakultatív nyelvként tanulják. Bodnár Lajos református tiszteletes rövid igehirdetéssel, imával és áldással folytatta, majd dr. Brauch Magda a magyar nyelv szépségéről tartott magvas előadást, Jámbor Gyula pedig a könyv és könyvnyomtatás történetéről beszélt. A szervezők a megjelenteknek szeretetvendégséggel kedveskedtek.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/magyarkonyvtar_avato_borosjenon.php
 

--’Élő könyvtár’ az aradi nagyszínházban
’Élő könyvtár’ címmel mutatta be a nagyközönség előtt legújabb projektjét az Aradi Börtön, az Aradi Önkéntesek Vára (Cetatea Voluntarilor) Egyesület és az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház közreműködésével. Az eseményre 2016. június 28-án délelőtt került sor a nagyszínház előcsarnokában. Az Élő könyvtárban a könyvek tulajdonképpen emberek, akikkel a publikum kapcsolatba léphet. A projektnek van egy jelmondata is: ’Ne ítélj meg egy könyvet a borítója alapján!’, ami valójában azokat a sztereotípiákat, előítéleteket igyekszik árnyalni, amelyek általában a börtönéletet, a börtönben dolgozó személyzetet, illetve az elítélteket övezik. A kezdeményezés célja elősegíteni a kommunikálást a börtön falain kívül, illetve belül lévő emberek között, serkenteni a toleranciát, illetve ösztönözni az elítélteket a szocializálásra, a közösségi életben való részvételre.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/elo_konyvtar_a_nagyszinhazban.php

 
--Ady Endre hagyatékát tanulmányozzák a PIM szakemberei
Hegyi Katalin muzeológus, Ady-kutató, Parragi Márta muzeológus, kézirattáros és Sidó Anna művészettörténész, muzeológus az Ady-emlékmúzeum hagyatékát tanulmányozták 2016. júniusában Nagyváradon. Három évvel ezelőtt ugyanis együttműködési szerződést írtak alá a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és az Ady Endre Emlékmúzeumot működtető Körösvidéki Múzeum irányítói azzal a céllal, hogy a komoly Ady-gyűjteménnyel rendelkező fővárosi kulturális intézmény képviselői fel tudják térképezni azt, hogy Váradon milyen anyagokat találnak. Az első évben felmérték az egész gyűjteményt, és úgy osztályozták, ahogy a PIM-ben is felépül a kézirattárnak a rendje. Rendezték az Adyval kapcsolatos kéziratokat, valamint a költő által írt és a neki szóló leveleket úgymond címre írták. Ezeket Budapestről hozott savmentes dobozokba tették, és itt hagyták, illetve Imre Zoltánra, az emlékmúzeum vezetőjére bízták. Tavaly azzal a fő feladattal érkeztek, hogy tovább folytassák a címleírásokat. Ez azért volt rendkívül fontos, mert azzal, hogy megcsinálták a kéziratoknak a címleírását, mindenki számára kutathatóvá és könnyen visszakereshetővé vált az anyag, vagyis a Váradon levő gyűjtemény. Eljutottak tehát odáig, hogy az összes kézirat rendben volt, és az összes fotót Sidó Anna digitalizálta, címre írta, számba vette.
Idén pedig azért jöttek, hogy az aprónyomtatványokat - amelyeket 2015-ben csak elkezdtek, de nem tudtak befejezni - és a lapkivágatokat címre írják, tehát ezek is ugyanúgy meglegyenek a leltárban, ahogy a kéziratok, illetve ebben az évben a képzőművészeti gyűjteményt szeretnék még feldolgozni, valamint elkezdik az emlékmúzeum történetére vonatkozok dokumentumok ellenőrzését.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.erdon.ro/ady-endre-hagyatekat-tanulmanyozzak/3087401

 
ÉVFORDULÓ

--Júniusban 15 éves lett a KIT – minden negyedik magyar könyvtároshoz eljut
15 évvel ezelőtt, 2002. június 6-án indult a KIT Hírlevél. A heti megjelenésű, később portálon is olvasható kiadvány néhány éven belül a szakmai kiadványok közül már minden negyedik könyvtárost elért, így ma a legnagyobb lefedésű szakmai hírszolgáltatás. Eddig 661 lapszám jelent meg. A KIT céljai:
- Az információs és könyvtári szakmán belüli horizontális kommunikáció gerjesztése
- Új, szokatlan gondolatok felvetése, továbbgondolása, megtárgyalásuk serkentése
- Az információs és könyvtári, valamint más szakmák közötti határok gyengítése, átjárók keresése.
A KIT-archívum tartalma rövidesen eléri a 20 000 tételt, így a legnagyobb magyarországi szakmai híradatbázis. A KIT magánvállalkozás, fejlesztése a tulajdonos ráfordításainak függvénye. A KIT fejlődése néhány évszámban:
2009 - A 42. számtól van címkézés.
2009 - Arculatváltás; html és txt, valamint ékezetes és ékezetlen verzió közül lehet választani.
2010 - könyvtári témájú képgalériák jelennek meg a KIT weboldalán
2011 - A portálon szavazni lehet aktuális könyvtárügyi témákban, illetve a következő számba referálandó cikkekről.
2016 - Megújulás? :-)
Mikulás Gábor
Forrás és teljes cikk: KIT Hírlevél 2016/22., 2016. június 1.
https://epa.oszk.hu/00000/00006/00655/#a19760

 
MÚLTIDÉZŐ
 
--A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
Az első országos ünnepi könyvnapot Budapest központtal 1929-ben rendezték meg. Győrben a következő évtől, 1930-tól kezdődően került sor évente a könyvheti vásárra és ünnepségre, programokra, az irodalom barátai itt vásárolhatták meg kedvezményesen, ’első kézből’ a friss kiadású könyveket, és találkozhattak kortárs szerzőkkel.
Supka Géza ötlete a magyar könyv népszerűsítése érdekében 1927-ben született meg, Miskolcon, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének évi közgyűlésén ismertette. A Magyar Könyvnap tervezetét, részletesen kidolgozott javaslatait saját irodalmi folyóiratában, a Literatura mellékletében tette közzé. Ebben leírta, hogy a könyvírás, a könyvkiadás és a könyvvásárlás terén keletkezett krízisen az segíthet, ha ismétlődően, „az évnek egyik napján, lehetőleg a tavasz vége felé, az iskolai év befejezte előtt néhány héttel, az ország minden városában és falujában ’könyvnapot’ rendeznének”, amely „az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában... Legyen ez a nap a könyv ünnepe”. Ez az írók és könyvkiadók számára az éves irodalmi termés számbavétele és megmérettetés is egyben, amikor a közönség az utcákon felállított sátrakban új művekkel, értékekkel találkozhat.
Az 1928 novemberében tartott próbarendezvény sikere után 1929. május 12-én kezdődött meg az első Magyar Könyvhét, hivatalos megnyitóján gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter tartott ünnepi beszédet. Olyan neves íróink, költőink tartottak előadásokat, mint Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós. Az utcákon 10% árengedménnyel, írók részvételével zajlott a kedvezményes könyvvásár. Győrben ekkor még nem mozdultak meg a könyvkereskedők, helyi irodalmárok, egyedül a Wolf könyvesbolt rendezte át a kirakatát az ünnep jegyében.
Forrás: http://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News%2Ccntnt01%2Cdetail%2C0&cntnt01articleid=6512&cntnt01returnid=66

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Roman Ioan könyvtáros-tanár
2016. június 25-én elhunyt Roman Ioan, a balánbányai Liviu Rebreanu Iskolaközpont dokumentarista tanára, a Romániai Iskolai Könyvtárosok Hargita megyei fiókjának volt elnöke. Tevékenysége alatt a Hargita megyei iskolai könyvtárosok problémáira igyekezett gyógyírt keresni. A könyvtárosok új kihívásainak próbált eleget tenni. Aktívan részt vett előadóként és szervezőként is az ország könyvtárosrendezvényein. Szakmai kapcsolatokat épített ki hazai és nemzetközi úton számos könyvtárral, közelebb hozván egymáshoz nemcsak az egyesület tagjait.
Forrás: Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

 
DÍJAK

--Fekete Vince költőt is díjazta a Romániai Írók Szövetsége
Fekete Vince kézdivásárhelyi költőt is díjazta a Romániai Írók Szövetsége 2016. május 31-én, a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban. A költőt Vak visszhang című verseskötetéért – mely válogatott és új művekből áll – díjazták a kisebbségi irodalmak kategóriában, így ez az alkotás is az elmúlt év legjobb könyvei közé került. Fekete Vince a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, jelenleg is dolgozik új kötetén, melynek a Vargaváros címet adta, s már több száz oldalas vázlata van, ezeket a verseket próbálja sorba rendezni. Az alkotás Kézdivásárhely – a költő szülővárosa – egykori céheinek, valamint tímárok, kalaposok, üstökösök világába varázsolja az olvasót.
Ivo Muncian szerb költőt is a kisebbségi irodalmak kategóriában ismerték el; a Romániai Írók Szövetsége nagydíját Solenoid című kötetéért Mircea Cărtărescu kapta.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/65262-fekete-vince-kolt-t-is-dijazta-a-romaniai-irok-szovetsege

 
AJÁNLÓ

--Megjelent az Irodalmi Magazin Tamási Áron életét bemutató legújabb száma
A 20. század legjelentősebb székely írója kereken 50 éve hunyt el. Az évente négyszer a Magyar Napló kiadásában megjelenő Magazin új száma az alkotó élete és művészete jellegzetes és fontos mozaikjainak, motívumainak, szakaszainak kiemelésével és újabb szempontokat is tartalmazó értelmezésekkel tiszteleg Tamási Áron emléke előtt. A Magazin magas szakmai színvonalú cikkeket közöl a novellista Tamási Áronról (többek között Pomogáts Béla, Láng Gusztáv és Szakács István Péter tollából). Két, merőben eltérő szemléletű, ugyanakkor egymást jól kiegészítő írás mutatja be az Ábel-regényeket (Tóth Gábor a személyes identitás, Dani Erzsébet a kollektív önazonosság problémája felől közelít a trilógiához). Gintli Tibor, Molnár Vilmos és Szmeskó Gábor jóvoltából Tamásinak olyan kevéssé ismert prózai munkáiról is értékes elemzések olvashatók a Magazinban, mint amilyen a Ragyog egy csillag, a Hazai tükör vagy a Szirom és boly.
Tamási Áron emberi arca is jól kirajzolódik az Irodalmi Magazin lapjairól. Elég csak Borbás Andrea Tamási és Karinthy Ferenc barátságát bemutató, filológiai szempontból kiválóan megalapozott írását említeni, amely képes közel hozni a mai befogadóhoz is az idősödő írót, valamint nála huszonnégy évvel fiatalabb kollégáját néhány olyan (korábban nem publikált) dokumentum segítségével, amelyekből megtudhatjuk, hogy mindkét író sokra tartotta a székely humort és a kadarkát. Igazi szenzációnak ígérkezik nemcsak az irodalom szakértői, hanem a nagyközönség számára is Gunda-Szabó Dóra hosszabb terjedelmű interjúja Tamási Áron harmadik feleségével, a nyolcvanöt éves, páratlanul vonzó és intelligens hölggyel, Basilides Alízzal, aki kortársaink közül alighanem a legtöbbet tudja az íróról, és több évtizedes hallgatás után immár velünk is megosztja az eddig csak általa ismert Tamási-„titkokat”!
A kiadvány megvásárolható a Magyar Napló Könyvesboltban (1085 Bp., József Krt. 70.) 20% kedvezménnyel, vagy megrendelhető a www.magyarnaplo.hu/shop oldalon, ahol az ár tartalmazza a postázás költségeit.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
http://magyarnaplo.hu/blog/2016/06/06/megjelent-az-irodalmi-magazin-tamasi-aron-eletet-bemutato-legujabb-szama/

 
--Bemutatták a Székelyföld története című monográfiát Budapesten
Bemutatták a Székelyföld története című, hiánypótló háromkötetes monográfiát 2016. június 27-én Budapesten. A tudományos munka első kötete a kezdetektől 1562-ig, a második az 1562-től 1867-ig, a harmadik az 1867-től 1989-ig tartó időszakot ismerteti – mondta el Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Kiemelte: olyan, a nagyközönségnek is szóló munkát akartak létrehozni, amely tudományos igénnyel, megalapozottan szól a régióról és népéről. Mint mondta, terveik között szerepel a monográfia rövidített, angol nyelvű fordításának elkészítése is.
Fodor Pál emlékeztetett arra, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere 2012-ben látogatta meg a magyar történettudomány fontos műhelyeit, így többek között az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Levéltárat és az Országos Széchényi Könyvtárat azzal az ötlettel, hogy az Erdély története mintájára hozzanak létre egy művet Székelyföld történetéről. Székelyudvarhelyen 2012. március 15-én gyűlt össze a szerkesztőbizottság Egyed Ákos, az MTA külső tagja vezetésével.
A több mint húsz szerző munkáját 2200 oldalon összegző műről Zsoldos Attila történész elmondta: legnagyobb erénye, hogy nem bocsátkozik találgatásokba, számot vet a jelenlegi tudás határaival, és nagyon szilárd, biztos útmutatást ad a további kutatásokhoz a szakembereknek és az érdeklődő olvasóknak egyaránt. Horn Ildikó történész elmondta, a második kötet két nagy részben ismerteti az 1562-től 1867-ig tartó időszakot mintegy 700 oldalon, a székely társadalom bemutatásától az alkotmány változásain és a mentalitás történetén keresztül a polgárosodásig. Az 1848-49-es forradalom történetével a mű száz oldalon foglalkozik.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint a Haáz Rezső Múzeum közös kiadásában megjelent könyvben nagy és új, eddig kevéssé ismert képanyag, valamint informatív térképek is láthatók. Borhi László történész azt hangsúlyozta, hogy ez a kiadvány a magyar történetírás kiemelkedő produktuma az utóbbi évtizedekben. Olvasmányos, stílusa egységes, a tudományosság rovására mégsem tesz kompromisszumokat.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/bemutattak-a-szekelyfold-tortenete-cimu-monografiat-budapesten

 
--Szőcs Géza válogatott verseinek bemutatója
A csíkszeredai Lázár-ház dísztermében Szőcs Géza Kossuth-díjas költő Válogatott versek című könyvét mutatták be 2016. június 8-án. A Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezte esemény kezdetén Zsigmond Barna Pál főkonzul, az est házigazdája köszöntötte a vendégeket, és elmondta, míg eddig Szőcs Géza hozta a könyveit magával, amikor Csíkszeredába jött, most a könyv ’hozta’ el őt, ugyanis a kötet a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatalnál jelent meg, a Székely Könyvtár sorozatban. A főkonzul a sorozatot Hargita megye brandjének nevezte, amely a székely irodalom nagyjait mutatja be.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/szocs-geza-valogatott-verseit-mutattak-be
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/65572-bemutattak-csikszeredaban-sz-cs-geza-valogatott-verseit

 
--Dokumentumkötet Maroshévízről
A Hargita megyei Maroshévíz múltjára való tekintettel értékes könyv látott napvilágot, amely bemutatja, leírja az 1965 és 1989 között megjelent, Maroshévízről szóló újságcikkeket. A román nyelvű könyv közel 480 oldalas, címe Topliţa-Română în presa scrisă din perioada ceauşistă (1965–1989), vagyis ‘Maroshévíz az írott sajtóban a Ceauşescu-korszakban (1965–1989)’. Az Octavian Dorel Bucur és Mariana Carmen Bucur által írt kötet több újságcikket közöl az említett időszakból, főleg a Hargita megyei román megyei lap hasábjain megjelent, Maroshévízről szóló cikkeket közli, de tartalmazza a Forestierul Văii Mureșului helyi újság cikkeit is, amely 1963 és 1970 között jelent meg, s amelynek eredeti példányait Czirják Károly bocsátotta a két szerző rendelkezésére. A dokumentumértékű kötet igen fontos történelmi anyagokat tartalmaz a vizsgált időszakból.
Forrás: http://www.ujkelet.ro/elso-kezbol/24122-ujabb-koenyv-a-polcokon.html

 
MOZAIK

--Bemutatják Erdélyt
Jövőre elkezdődhet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új, Erdélyt bemutató tájegységének építése. A magyar kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre. A fejlesztés keretében 2021-ig több mint 100, eredeti helyén pusztulásra ítélt építmény és mintegy 35 ezer műtárgy kap helyet Szentendrén.Az épületegyüttes nemcsak az épített örökséget mutatja majd be, hanem az 1920 és 2000 közötti Erdély és a Partium hagyományos kultúráját, mindennapi életét is, a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig. Az Erdély tájegység a terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimeseken keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét. (mti)
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/92636/bemutatjak_erdelyt

 
--1300 éves írást találtak öreg könyvekbe ragasztva
Évszázadokon át rejtve volt az a középkorban keletkezett szöveg, amelyet egy könyv borítója alatt találtak. Holland kutatók röntgensugarakkal olvasták el a borító alá rejtett írást.
Az írást nem azért tették oda, mert el akarták rejteni. Egyszerűbb oka volt ennél: meg akarták erősíteni a borítót. A 15–18. században gyakran használtak ehhez régebbi könyvekből származó papírokat. A könyvkötők gyakran középkori, kézzel írott könyveket vagdaltak szét, mert nem tartották már elég értékesnek ezeket, a nyomtatás feltalálása után. Kutatók szerint tömegével lehetnek ilyen rejtett iratok, szövegek nyomtatott könyvek borítója alatt.
Az eddig talált szövegek többsége 14–15. századi. A kutatók reménykednek abban, hogy korábbiakat is találnak, esetleg egy Biblia igazán korai kiadását. Ezeknek az írásoknak felbecsülhetetlen az értékük, többségüket egyáltalán nem ismerték korábban a történészek.
Ami izgalmassá teszi a kutatást: minden nagyobb történeti könyvtárnak ezrével vannak olyan könyvei, amelyeket a 15–18. században kötöttek be. Óriási lehetőségek vannak tehát a kutatók előtt, még nagyon sok ismeretlen szöveget találhatnak a jövőben. A mostani technikával úgy is el lehet olvasni a szövegeket, hogy nem szedik szét a könyvet. Találtak például egy 12. századi írást, amely a 8. században élt Szent Beda szerzetes munkásságáról szól, a szerzetes eredeti írásainak kivonatával.
Forrás: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/06/07/1300_eves_irast_talaltak_oreg_konyvekbe_ragasztva/

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Have you tried the highest rated email app?
With 4.5 stars in iTunes, the Yahoo Mail app is the highest rated email app on the market. What are you waiting for? Now you can access all your inboxes (Gmail, Outlook, AOL and more) in one place. Never delete an email again with 1000GB of free cloud storage.


.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update