ReMeK-e-hírlevél
10. évf., 2015/2. szám                                          ISSN: 1842-7448
*********************************************************************************
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
*********************************************************************************
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Kányádi Sándor felolvasómaraton - felhívás közös olvasásra
PÁLYÁZAT
--III. nemzetközi Benedek Elek meseíró pályázat
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
--'Elégtétel, hogy segíthettem' – könyvtáros-életpálya
KITEKINTŐ
--Nyáry Krisztián március 1-jétől a Magvetőt igazgatja
--Könyvtári trendek 2015-re
--Sárospatakon van a világ harmadik legszebb könyvtára
HAZAI
--Új közkönyvtár épülhet Szatmáron
--Háromszéki közkönyvtárosok év eleji szakmai találkozója
--Kultúraformáló erő, világpolgári érzés – Jó évet zárt a Teleki-Bolyai Könyvtár
--Megyei könyvtár a strandon is
--Könyvtárunk őse a Kaszinó
--Kultúra, tudás, kikapcsolódás
--Könyvek és olvasók otthonában
--A könyvtár közösségi tér is egyben
--Székelyudvarhely: irodalmi trendeket követnek
--„Olvashatóbb” Marosvásárhelyért – magyarul és románul
--Brassóban is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját
--Háromszék is csatlakozott az Együtt szaval a magyar nemzet  programhoz
ÉVFORDULÓ
--Kilencven éve született Gerald Durrell
--Százharminc éve született Lesznai Anna költő, író, iparművész
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész
--Elhunyt Kötő József színháztörténész
DÍJAK
--Kányádi Sándor kapja a Kriterion-koszorút
--Példaértékű tevékenységet díjaztak
--Ők lettek a Magyar Írószövetség örökös tagjai
--Minőségi Díjat kapott a kecskeméti Katona József Könyvtár
--Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjak átadása
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székely Kalendárium 2015
--1200 e-könyv, amelyet nem kell ellopnia
--Készen állsz 2015 nagy olvasási kihívására?!
--Ismét változtak a magyar helyesírás szabályai
--Elkészült a Hangyasuli
--Könyvajánló – Vetési Zoltán: Magyar kincsek, egyetemes értékek
MOZAIK
--Szabadon felhasználhatók a Radnóti-versek
--Olvasásra buzdít a Facebook atyja
--Versautomata lesz Prágában
--Egy macska lett az edinburgh-i könyvtár őre
--Meglepő, miket találtak a visszaadott könyvtári könyvekben
--Irodalmi Nobel-díjra terjesztették fel Varujan Vosganiant
--Elfeledett kódextöredékre bukkantak
--Eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajz került elő
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Kányádi Sándor felolvasómaraton - felhívás közös olvasásra
Országhatárokon átívelő rendezvénnyé szélesedett, évről-évre nagyobb népszerűségnek örvend a 2009-ben Székelyudvarhelyen indult felolvasómaraton. A tavalyi, hatodik maratonon már 13 ország 156 településén több mint 27 000-en olvastak fel. 2014 óta a maraton fő szervezője a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Idén immár hetedik alkalommal szevezik meg a maratoni felolvasást, amely az olvasás, az egyetemes értékek szeretetéről szól, ezt népszerűsíti, ezúttal is hangsúlyozva, hogy olvasni jó. Idén Kányádi Sándor gazdag életművét szólaltatjuk meg, amelyből bárki találhat kedvére valót, korától, anyanyelvétől, foglalkozásától függetlenül. Bárhol a világon lehet csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán, akár otthon egyedül vagy családi programként is.
A maraton időpontja: 2015. február 17., kedd, 10 órától 20 óráig, helyi idő szerint. A felolvasás fő helyszíne a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme.
A korábbi évekhez viszonyítva újdonság, hogy nemcsak magyarul olvashatjuk Kányádit, hanem mindazokon a nyelveken, amelyekre lefordították. Így a magyarul nem tudó, de a magyar kultúrát, embereket szerető személyek számára is lehetőség nyílik a részvételre, országhatárokon innen és túl. Az olvasás nem csak a gyermekek kiváltsága, a közös felolvasásra szeretettel várunk mindenkit, aki szeretné megosztani az olvasás örömét másokkal.
Az iskolai csoportokat a vezető pedagógusok előzetes bejelentkezése alapján várják a felolvasás központi helyszínére, de a felolvasás történhet az iskolákban, az osztályban, a könyvtárban, magyar vagy más óra keretében. Idén is névre szóló könyvjelzőt kap ajándékba minden felolvasó, a határon túlra elektronikus formában juttatják el a könyvjelzőket, a résztvevők megnövekedett létszáma miatt. Nagyon fontos az előzetes bejelentkezés 2015. január 20. – február 15. között, hogy idejében eljuttathassák a szervezők a könyvjelzőket minden felolvasóhoz. A hivatalos bejelentkezési cím: felolvasomaraton@gmail.com, kapcsolattartó: Török Edit, telefon: 0753–073–489.
A rendezvénynek facebook-oldala is van – Kányádi Sándor felolvasó-maraton 2015 –, ahol bárki közzéteheti kedvenc Kányádi-versét, egy építő ötletet, egy gondolatszikrát a közös olvasáshoz stb. Fontos: a facebook-os bejelentkezés nem számít hivatalos jelentkezésnek.
A felhívás teljes szövege és a rendezvénnyel kapcsolatos információk elérhetők a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/206/kanyadi-sandor
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=180423&cim=kanyadi_sandor_felolvaso_maraton_felhivas
 
 
PÁLYÁZAT
 
--III. nemzetközi Benedek Elek meseíró pályázat
Az Országos Mécs László Irodalmi Társaság és a Pálffy Dénes Népfőiskolai Társaság a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 155. évfordulója alkalmából meghirdeti a III. nemzetközi Benedek Elek meseíró pályázatot.
Életkori megkötés nincs, bárki pályázhat, magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt. Nevezési díj nincs. A mesék témája szabadon választott lehet. Pályázónként 1 pályaművet fogadnak el (amely máshol még nem jelent meg), max. 3 gépelt oldal terjedelemben. Illusztráció lehetséges. A meséket (és illusztrációkat) kizárólag e-mailben várják.
Nevezési adatlap (a meséket is itt kell feltölteni) elérhető itt: http://mecslaszlotarsasag.webnode.hu/palyazatok/iii-nemzetkozi-benedek-elek-meseiro-palyazat/
Beküldési határidő: 2015. március 31.
Forrás: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Versek találkozása
A legkedveltebb román kortárs költők verseiből összeállított „lírai kollázzsal” tisztelgett a Bod Péter Megyei Könyvtár a Román Kultúra Napja előtt. A kollázst az olvasók javaslataiból állították össze.
A könyvtár vezetősége arra kérte az olvasókat, hogy kedvelt kortárs román költőjük verséből válasszanak ki egy-két sort, egy szakaszt vagy akár az egész verset, és azt küldjék el az intézmény e-mail címére vagy dobják be a könyvtár előterében kihelyezett postaládába.
A kezdeményezésre 26 teljes szöveg vagy szövegrészlet érkezett be, összesen 10 beküldőtől. Az összeállítás http://www.kmkt.ro/_afm/uploaded/montaj_citate_poeti_romani_contemporani.pdf érhető el.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/62807-versek-tallkozsa.html
Dr. Tapodi Zsuzsa és dr. Pieldner Judit: Keresztöltésben
Ezek a könyvek arról tanúskodnak, hogy mennyire problémás az írás és olvasás ideje, mindezek ellenére azt is üzenik, hogy olvasni jó, könyvek társaságában lenni jó – hangzott el 2015. január 21-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott, Keresztöltés című kettős könyvbemutatón.
Dr. Pieldner Judit és dr. Tapodi Zsuzsa sepsiszentgyörgyi irodalomkutatók ez alkalommal egymás frissen megjelenő tanulmánykötetét mutatták be – ahogy a cím is jelezte – „keresztöltésben”.
Sok területen kapcsolódik a két egyetemi oktató munkája: nemcsak kollégák, a kötetekből (Az értelmezés ideje, illetve: Szövegek szövete) az is kiderül, hogy hasonló kérdések foglalkoztatják őket. Mindkét kötetben olyan irodalomtörténeti értekezést, filmelemzést, kritikákat találunk, amelyek magas tudományos szinten írt szövegek, de az irodalom iránt érdeklődő nagyközönség számára is érthetőek és meggyőző erővel bírnak. Így az elemzett művek olvasására, megtekintésére ösztönzik az olvasót.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/63104-Tapodi-Zsuzsa-Pieldner-Judit
http://www.3szek.ro/load/cikk/77325/keresztoltes_konyvbemutato
Szerelem, élet, halál körhintája
A hazai irodalmi berkekben tavaly legtöbb elismerést – a csíkszeredai Székelyföld folyóirat Szabó Gyula-emlékdíját és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György-debütdíját – kapó könyvet, Dimény H. Árpád Apatológia című verseskötetét mutatták be 2015. január 23-án Sepsiszentgyörgyön a Tein Teaházban, a szerzőt poézisről, irodalomhoz való viszonyáról Szonda Szabolcs költő, műfordító, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója faggatta. A verseket Hegyi Kincső és Kovács Emese, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai szólaltatták meg, mindezt pedig Gáspár Álmos gitárművész improvizatív játéka egészítette ki.
A könyv magját az elvesztett édesapáról szóló versek adják, de igazából hármas tagolódású a kötet. A szerelem és a halál két pólusa között találjuk az édesapa nevében írt verses leveleket, amelyek a létező és kitalált múlt ötvözetét hozzák. Mint elmondta a szerző, nem továbblépni akart, hanem visszahozni, feleleveníteni, örökkévalóvá tenni azt, ami már nincs.
Dimény H. Árpád 1996-tól közöl verseket, többéves hallgatás után, az utóbbi pár évben ismét erőteljesen jelentkezett írásokkal, a most kötetbe szerkesztettek az elmúlt két év termései. Késői debütje kapcsán elmondta, az irodalom hálátlan gyerekének tartja magát, az idő és saját maga ellen dolgozott, nem viszonyult kellő tisztelettel a költészethez, most viszont örül, hogy mégsem tékozolta el tehetségét. Tervezi a folytatást, mondta el, többek között két levélcikluson dolgozik, még egyelőre munkacím a Levelek a szomszéd szobából, amelyek a máról szólnak, ő írja múzsájának, feleségének, ugyanakkor egy első világháborús napló is inspirálja.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/63189-hall-nem-lehet-tabu.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/77391/szerelem_elet_halal_korhintaja
Sodródás a Nagy Háború felé - Koszta István hadtörténész előadása és könyvbemutatója
A Háromszéki TÉT (Tudás – Élmény – Tapasztalat) estek keretében Koszta István csíkszeredai hadtörténész tartott vetített képes előadást, Diplomáciai lépéseken és helyi háborúkon keresztül – Sodródás a Nagy Háború felé címmel, 2015. január 29-én a könyvtár Gábor Áron termében.
A rendezvény egyben az előadó A sors kereke a végzetre forog? Erdély a Nagy Háborúban. I. könyv. 1914 – Sodrásban című kötetének (Csíkszereda, Alutus Print, 2014) bemutatója is volt.
Felvezetőt mondott Cseke Gábor író, újságíró.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/293_prelegere_si_prezentare_de_carte_a_istoricului
A legnépszerűbb könyvek és szerzők listája
A Bod Péter Megyei Könyvtár elkészítette a 2014-es év legolvasottabb könyveinek és legnépszerűbb szerzőinek a listáját. Az előző évhez képest tartalmi változás nem történt, csupán a sorrend módosult.
Ifjúsági és gyermekirodalmi művek vezetik a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasottsági listáját. A 100 legnépszerűbb kötet egyharmada házi olvasmány.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mindent megtesz, hogy kielégítse az olvasói igényeket, a gyermekrészleg 30 ezer kötetes állománya folyamatosan bővül, igyekeznek beszerezni a legújabb gyermek- és ifjúsági könyveket.
A könyvtár összeállította a tavaly leginkább igényelt szerzők toplistáját is. A tíz legnépszerűbb nagyrészt gyerekkönyvíró – Geronimo Stilton, Bartos Erika, Leiner Laura, Kinney Jeff, Meg Cabot, Marék Veronika –, de az előkelő hatodik helyen áll a krimiírás nagymestere, Agatha Christie is. A teljes lista megtalálható a www.kmkt.ro honlapon.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/63313-Ifjsgi-regny-len.html

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Téli tájak – Miklós István festőművész egyéni tárlata a könyvtárban
Téli tájak címmel Miklós István (indián) egyéni festészeti kiállítása nyílt meg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2015. január 14-én, ezúttal kizárólag a téli táj inspirálta festményekből. A csíkszeredai közönség körében jól ismert festő- és tetoválóművész tárlatát Bács Béla János nyitotta meg, több mint félszáz érdeklődő jelenlétében. A székelyudvarhelyi születésű, Csíkszeredában élő festőművész alkotásai között vannak olajfestmények, pasztell- és akvarellképek, valamint falképek. Számos hazai és külföldi csoportos, illetve egyéni kiállításon vett már részt, Csíkszeredában és környékén jelenleg is több állandó kiállítása van. Miklós István a festészet mellett tetoválással is foglalkozik, főállásban tetoválóművészként dolgozik, szabadidejében fest és fotózik. Kiállítása 2015. február 15-ig a könyvtár nyitvatartási ideje alatt látogatható.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/teli-tajak-a-konyvtarban
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/202/teli-tajak--miklos-istvan-indian-festo-es-
A Román Kultúra Napja: könyvkiállítás Mihai Eminescu születésének 165. évfordulójára
Január 15-e Mihai Eminescu születésnapja, 2010 óta a Román Kultúra Napja. 165 éve született és 126 éve hunyt el a neves román költő. Az évfordulóra könyvkiállítás készült a Kájoni János Megyei Könyvtár felnőtt kölcsönző részlegén, amelyet januárban megtekinthettek az érdeklődők.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/203/a-roman-kultura-napja-kiallitas-mihai-eminescu-
Keresztöltés – Tapodi Zsuzsa és  Pieldner Judit irodalomkutatók köteteinek bemutatója
Dr. Tapodi Zsuzsa és Dr. Pieldner Judit irodalomkutatók, a Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara, Humántudományok Intézetének oktatói vendégeskedtek a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. január 16-án. Irodalmi tanulmányköteteiket mutatták be az érdeklődő közönségnek. Szövegek szövete címmel 2014 decemberében jelent meg Tapodi Zsuzsa új kötete, tanulmányok, recenziók, szerkesztett előadásszövegek kaptak helyet benne. (RHT kiadó, Bukarest - Szepsiszentgyörgy – Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2014). Pieldner Judit könyve, Az értelmezés ideje 2013-ban jelent meg (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2013), az utóbbi hat évben született tanulmányokat, kritikákat, recenziókat tartalmazza. Tapodi Zsuzsa mutatta be Pieldner Judit kötetét, Pieldner Judit pedig Tapodi Zsuzsa tanulmánykötetét. Jó hangulatú beszélgetés alakult ki az est folyamán a szerzők és a hallgatóság között. A tanulmánykötetek lapjait haszonnal forgathatják a gyakorló és leendő irodalomtanárok, vizsgára készülő fiatalok, de a széles olvasóközönség érdeklődését, kiváncsiságát is felkeltik a bemutatott, értelmezett művek elolvasása iránt.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/205/keresztoltes--tapodi-zsuzsa-es-pieldner-judit-
http://erdely.ma/ajanlo.php?id=179613&cim=keresztoltes_kettos_konyvbemutato_a_kajoni_janos_me
A Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasókörének első találkozója
2015. január 21-én megtartotta első találkozóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban a tavaly decemberben, Cseke Gábor író kezdeményezésére megalakult Olvasókör. 2015-ben az intézmény Az olvasás éve jegyében hirdette meg programjait, idén jelentős teret és időt szentelnek azoknak a programoknak, amelyek az olvasás fontosságára, illetve az irodalom és olvasás jelenségeire irányítják a figyelmet. Ebbe az elképzelésbe jól illeszkedik az olvasókör tevékenysége, amelynek első nyilvános találkozóját januárban szervezték meg. Az alapító tagok – a könyvtár rendszeres olvasói, barátai és könyvtárosok – működtetik és irányítják a kör tevékenységét. A találkozókon, amelyeket rendszerint havonta egy alkalommal, hétfőn délután tartanak a könyvtárban, részt vehet minden érdeklődő, bármilyen megkötéstől függetlenül, bármikor lehet csatlakozni a kör tagjaihoz. A könyvtárosok örömmel fogadták Cseke Gábor író kezdeményezését, aki elvállalta a köri tevékenység animátori szerepét is, és létrehozta a kör honlapját: https://sites.google.com/site/olvasokoer/
A kör találkozóira javasolt témák és sok érdekes olvasnivaló elérhető az Olvasókör honlapján. Az első találkozóra tizenöten gyűltek össze a könyvtár előadótermében. A fő téma Az orvos az irodalomban volt, amire Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója nyújtott apropót.
A következő találkozón, február 23-án továbbra is Az orvos az irodalomban témájához kapcsolódó irodalmi alkotásokról lesz szó, a javasolt témák elérhetők az Olvasókör honlapján.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/207/elindult-az-olvasokor-a-konyvtarban
Magyar Kultúra Napja: A 70 éves Ferenczes István író, költő köszöntése
Zsúfolásig telt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme, közel kilencvenen gyűltek össze a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2015. január 22-én szervezett ünnepi rendezvényre. Torma Mária budapesti előadóművész Krónikás ének című verses pódiumműsorával mutatkozott be, Szűcs Miklós népzenész közreműködésével. Az est második felében a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége köszöntötte a 70. születésnapját ünneplő Ferenczes István írót, költőt, a folyóirat alapító főszerkesztőjét, az erdélyi magyar irodalom és közélet jeles személyiségét. A Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által szervezett, Hon a hazában című rendezvénysorozat részeként, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja, a Székelyföld folyóirat szerkesztősége, a Hargita Kiadóhivatal valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében került sor a rendezvényre.
Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjának vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy méltó módon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját a 70. évét betöltő Ferenczes István köszöntésével. Az ünnepelt költő számos díj és elismerés birtokosa, köztük a Balassi Bálint emlékkardé, a József Attila- és az Arany János-díjé.
‘Ferenczes István a kortárs magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű írója, alkotásai jól ismertek és kedveltek a magyar nyelvterület minden szegletében. Legalább kéttucatnyi kötet (szépirodalmi, riport- és publicisztikai, gyermekirodalmi kötetek) és egy olyan kulturális folyóirat, a Székelyföld megalapítása fűződik a nevéhez, mely az utóbbi közel két évtizedben határokon innen és túl a megbízható minőség, alaposság és nyitottság etalonjává vált Kárpát-medence szerte." - hangzott el Lakatos Mihály köszöntőjében.
Torma Mária (Budapest), Radnóti- és Latinovits-díjas előadóművész Krónikás ének című verses pódiumműsorában a magyarság sorsfordulóiról, romlásunkról, pusztulásunkról, az értékvesztésről és a komor gondolatokon is átsütő hazaszeretetről szóló versszövegek hangzottak el, a 16. század irodalmától kezdve kortárs költészetünkig, Szűcs Miklós népzenész (ének, koboz, hegedű) közreműködésével.
Az est második felében a Székelyföld folyóirat szerkesztősége Ferenczes István költőt, az alapító főszerkesztőt köszöntötte. Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője ismertette a folyóirat legfrissebb, januári számát, amelyben nagy teret szentelnek Ferenczes személyének. A szerkesztőség hölgytagjai olvasták fel a Magyar Írószövetség, a Romániai Magyar Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja, a Magyar Művészeti Akadémia vezetői által az alkalomra írt köszöntőket, valamint Pécsi Györgyi irodalomkritikus tömör jellemzését a költőről. A rendezvény végén jelenlevő barátai, ismerősei köszöntötték az ünnepelt költőt, aki dedikálta a Székely Könyvtár sorozatban, Lövétei Lázár László válogatásában megjelent verseskötetét.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/208/a-magyar-kultura-napja-kronikas-enek-torma-maria-
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/a-magyar-kultura-napjat-unneplik-csikszeken-is
Beszélgetések a tudományról: folytatódik a tudománytörténeti sorozat a könyvtárban
Tavaly decemberben indult el a Kájoni János Megyei Könyvtárban egy új, tudományos témájú beszélgetéssorozat, amelynek témavezetője Nagy Antal, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyugalmazott fizikatanára. A beszélgetésekre, amelyek a tudományos gondolkodás fejlődését, a különböző történelmi korok tudományos világképének változását, fejlődését járják körül, havonta két alkalommal kerül sor. Januárban Kopernikuszról és követőiről, illetve Galileiről és koráról hallhattak előadást a szép számban összegyűlt érdeklődők. Nagy Antal hiánypótlónak tartja ezeket a beszélgetéseket, úgy véli, bár Csíkszeredában nagyon sok történelmi, irodalmi előadás, könyvbemutató közül lehet válogatni, kevesen tartanak a természettudománnyal foglalkozó ismeretterjesztő előadásokat. Februárban is folytatódik a sorozat, a két találkozó tervezett témája: A modern természettudomány kifejlődése – Newton és követői; Forradalom a természettudományban: Einstein forradalma.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/tudomanytorteneti-sorozat-a-csikszeredai-
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/204/beszelgetesek-a-tudomanyrol-kopernikusz-es-galilei-korarol
Olvasói preferenciák: kortárs szerzők új könyveit keresték leginkább 2014-ben
A kortárs szerzők új könyvei 'hódítottak' tavaly a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótáborában. A magyar klasszikusokat elsősorban háziolvasmányként keresték a diákok, ők ma már inkább a fantasy-irodalom kedvelői – Péter Katalin, a könyvtár felnőtt részlegének munkatársa a Székelyhon.ro portál újságírójának beszélt arról, hogy tavaly milyen könyveket kerestek leginkább a könyvtár olvasói.
'Az emberek keresik a klasszikusokat is, ha valaki tudja, mit szeretne elolvasni, számára nem baj, ha egy könyv régi, de amennyiben nincs konkrét elképzelése, akkor a szép, új könyveket, a kortárs szerzőket vagy az újonnan kiadott klasszikus irodalmat választja. Olyan könyvek mellett döntenek, amelyek jól néznek ki, élmény megfogni, forgatni, olvasni. Az olvasók számára ma már nemcsak a tartalom fontos, hanem az is, hogy a könyv milyen állapotban van.'
Péter Katalin szerint tavaly a könyvtárlátogatók sorában igen népszerűek voltak a bestsellerek.
 'Tavaly nagyon keresték például E. L. James a Szürke ötven árnyalata című könyvét vagy Kenn Follettnek A titánok bukása, illetve a Megfagyott világ című regényeit, amelyek az Évszázad-trilógia első két kötetei. A fiatalok körében keresett volt Susanne Collinstól Az Éhezők viadala, valamint George R. R. Martinnak a Trónok harca című könyve. Ebben a korosztályban nagyon népszerű volt még a Vörös pöttyös könyvek sorozat.'
'A kortárs szerzők közül Elena Ferrante és Niccoló Ammaniti könyvei majdnem állandó jelleggel ki vannak kölcsönözve, sokan keresik Linn Ulmann regényeit, a magyar szerzők közül pedig népszerű például Bartis Attila és Dragomán György, de sokan keresik Krasznahorkai László műveit is.'
A korábbi esztendőkben népszerű Paolo Coelhót például még mindig olvassák, de már nem olyan sokan. „Vannak, akik most fedezik fel.” Még mindig sokan keresik Szabó Magda vagy Polcz Alaine könyveit, Nádas Péter, illetve Esterházy Péter köteteit. Jókai, Mikszáth, Móricz, Kosztolányi regényeit is keresik, de ezeket elsősorban házi olvasmányként olvassák a diákok.
'A statisztika azt mutatja, hogy amióta ide költöztünk, az olvasók és a napi kölcsönzések száma is megnőtt, igaz, napi 12 órát vagyunk nyitva. A fiatalok, a gyerekek már másként olvasnak, mint mi, és másat, de személyes tapasztalatból mondom, hogy szeretik a könyveket, járnak könyvtárba és olvasnak' – hangsúlyozta Péter Katalin.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/nem-csak-a-jo-a-szep-konyveket-is-keresik
 

KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN

--'Elégtétel, hogy segíthettem' – könyvtáros-életpálya
Vitos Mária több mint húsz éve dolgozik a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Éveken keresztül a Mikó-vár épületében, a művészeti-történelmi részlegen volt könyvtáros, jelenleg a könyvtár feldolgozó részlegének munkatársa. A könyvtáros szakmáról, életpályájáról mesélt a Csíki Hírlap és a Székelyhon portál munkatársának, D. Balázs Ildikónak:
'A kezdetektől a művészeti-történelmi részleg munkatársa volt, részt vett a cédulakatalógus összeállításában, a könyvek felleltározásában, melynek köszönhetően az olvasók könnyebben hozzáférhetnek a keresett kiadványokhoz. Munkája során számos rendezvényt, vetélkedőt szervezett kollégáival, és hozzájuk kapcsolódik többek között a neves csíki személyiségeket bemutató könyvjelzők ötlete is.'
Vitos Mária 2009 óta a Wikipédia enciklopédia számára készít Székelyföld témájú szócikkeket. 'Ezzel a munkával számomra megnyílt a világ. Csíksomlyó művelődési életéről, Kájoni János munkásságáról, székelyföldi templomokról, kastélyokról írni számomra egy csoda' – jegyezte meg.
Az évek során számos, könyvtárba járó helybélivel alakult ki közvetlenebb kapcsolata, volt példa arra, hogy már csak azért is betértek néha a részlegre, hogy üdvözölhessék. 'Annak idején például a művészeti iskolából rengeteg diák kereste fel a részlegünket, akik a későbbiekben tanárként vagy éppen kutatóként tértek vissza. Számomra elégtétel volt, hogy segíthettem.'
A teljes beszélgetés a Csíki Hírlap 2015. január 8-i számában, a Szakmák, emberek, életek rovatban jelent meg, a Székelyhon.ro portálon itt olvasható:http://www.szekelyhon.ro/magazin/elegtetel-hogy
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/200/szamomra-a-konyvtar-masodik-otthon--konyvtarosi-


KITEKINTŐ

-- Nyáry Krisztián március 1-jétől a Magvetőt igazgatja
Március 1-jétől átalakul és kibővül a Líra Kiadói Csoport (Magvető, Athenaeum, Corvina, Manó Könyvek, Generál Press, Rózsavölgyi és társa) szakmai vezetése. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó jelenlegi vezetője a Líra Kiadói Csoport igazgatójaként és a Líra Könyv Zrt. igazgatósági tagjaként dolgozik tovább. A Magvető és az Athenaeum Kiadók igazgatását Nyáry Krisztián irodalomtörténész és kommunikációs szakember veszi át. A Magvető Kiadó főszerkesztője Dávid Anna, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője Szabó Tibor Benjámin lesz.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/01/27/nyary_krisztian_a_magveto_igazgatoja_lesz


--Könyvtári trendek 2015-re
Az USA könyvtárainak 95%-a kínál e-könyv-kölcsönzést. Kanada és Nagy-Britannia könyvtárai is zárkóznak fel ehhez az értékhez. A digitális kölcsönzések száma várhatóan duplázódik tavalyról idénre. Az USA-ban a könyvkölcsönzés modellje bejáratott, a briteknél még folyamatban van egy, a fizikai könyvek kölcsönzésétől eltérő rendszer kidolgozása. Egy, a fenntartható kölcsönzési modell kidolgozása érdekében 2014-ben indított projektben (részletek erről ide kattintva érhetők el) négy könyvtár pilotprojektjével kívánják felmérni az e-könyv-kölcsönzés tényleges hatását könyvtárakra, szerzőkre és kiadókra. Az eddigi eredmények szerint a forgalom nő, ugyanakkor a fizikai könyvek forgalma nem csökken. Emellett a használók gyakran meg is vásárolják a könyvet.
A következő dobás az audió-könyveké: előállításuk és értékesítésük exponenciálisan emelkedik. Az USA piacán a Hoppla szolgáltató kínálja a könyvtárak (pl. a San Francisco Public Library) számára a legkedvezőbb modellt: a könyvtárak csak a használó által kölcsönzött tételek után fizetnek. A könyvtári kazetták és CD-k nem gazdaságosak, ezért a digitális audio könyvek HTML5-ös formátumban streamingelve érhetők el a weben, konzol nélkül, platformfüggetlenül.
Digitális sajtótermékek: egyik modell szerint e-hírcentrumban tableteken kínálják e tartalmakat a könyvtárak. A legnagyobb (üzleti) tartalomszolgáltató a Pressreader, de várható, hogy lesznek konkurensei, egyik ilyen az Ebsco Flipster szolgáltatása, mely 'kiváló minőségű digitális olvasási élményt' biztosít a népszerű sajtótartalmakhoz, illetve néhány adatbázisát is elérhetővé teszi. A harmadik fél szolgáltató bevonása mellett a könyvtárak is előállnak saját archív tartalmakkal.
Mobilalkalmazások: a Queens könyvtári rendszer Android és iOS alapra is kifejlesztette alkalmazását, amely audió és szöveges tartalmak özönét kínálja a könyvtári tagoknak olyan praktikus funkciók mellett, mint katalógus, könyvtári információ, chat-referensz, naptár stb. Rendszerük kisebb könyvtáraknak való értékesítésében 2015-re várnak áttörést.
2014 fontos trendje a 100%-ban digitális könyvtárak megjelenése volt. Várható, hogy 2015-ben e szolgáltatások átlépik az adott ellátási körzet határát, alternatívát kínálva az elvileg bármely könyvtárt használni szándékozóknak. 2015-re az állományszolgáltatás finomhangolása várható: minőségibbé válik a szolgáltatott címek köre.
Forrás: KIT Hírlevél, 2015. január 28. (4. szám)


--Sárospatakon van a világ harmadik legszebb könyvtára
Dobogós helyen áll a sárospataki Református Kollégium könyvtára a BoredPanda versenyén. A bibliotéka megelőzi többek között a párizsi és bécsi nemzeti könyvtárakat is, de magyarországi társait is messze maga mögött hagyta.
A több mint félmillió darabot számláló gyűjtemény részeként 7 kódexet, 18 kódex-töredéket, 33 ősnyomtatványt és 1430 régi magyar könyvet őriznek Sárospatakon, a restaurálással saját műhelyükben foglalkoznak. A kollégiumi könyvtár története pedig egyidős az iskolával, egyes források szerint megközelíti az 500 évet. Úgy tartják, hogy a könyvtár az 1530-as években kezdte meg működését, története során pedig olyan mecénásai voltak, mint a Rákóczi vagy a Lórántffy család. Köteteiből ugyan sok értékes könyvet a második világháború után a Szovjetunióba vittek, és azokat csak 61 évvel később sikerült visszaszerezni. Így sem teljes azonban a boldogság: 170-ből csupán 136 kiadvány tért haza, de köztük számos latin nyelvű, teológiai témájú könyv. Két értékes, 16-17. századi kézzel írott, ó-protestáns énekeskönyv is újra a sárospataki vitrinekben van, ahogy Lorántffy Zsuzsanna Bibliája is, amit a fejedelem felesége saját kezűleg látott el jegyzeteivel.
A sárospataki könyvtárra bárki szavazhat a http://www.boredpanda.com/extraordinary-libraries/ linken.
A teljes írás itt olvasható: http://hegyalja.info/news/36/sarospatakon-van-a-vilag-harmadik


HAZAI
--Új közkönyvtár épülhet Szatmáron
Kormánytámogatásból építene új közkönyvtárat a Szatmár megyei önkormányzat. Az intézmény munkatársai azt remélik, hogy a tervezett ingatlanban megfelelőbb körülmények között dolgozhatnak majd, illetve hogy megszabadulva a borsos havi bérleti díjtól, több pénz jut könyvvásárlásra.
„A szatmári szerzők új műveit megvásároljuk, ennyire futja a keretünkből, többre azonban általában nem” – fejtette ki Veres István, aki szerint szűkös anyagi lehetőségeik miatt messze állnak az ideális állapottól, mely szerint a könyvállományuk legalább 10 százalékát cserélniük kellene évente. Azt, hogy a körülbelül 400 ezer kötetet számláló megyei könyvtár gyűjteményének hány százaléka magyar nyelvű, nem tudtuk meg, nem vezetnek ugyanis ilyen jellegű nyilvántartást.
A Nemzeti Kulturális Alap révén az elmúlt két évben sikerült egy Gárdonyi és egy Jókai összes műveit tartalmazó sorozatot beszerezniük, továbbá a szintén magyarországi Márai-program keretében is számos kötethez jutottak, azonban erdélyi kiadóktól magyar könyveket nem vásároltak.
Veres István szerint a könyvtár munkaközössége abban reménykedik, hogy az önkormányzat tervei teljesülnek, az Országos Helyi Fejlesztési Programból (PNDL) tudnak pénzt szerezni, és megépül a szintén központi fekvésű, a Kogălniceanu utcába tervezett új ingatlan, melynek költségeit 61 millió lejre becsülték. Itt amellett, hogy hozzáférhetőbbek lennének a polcok az olvasók számára, számos kulturális rendezvény is otthonra lelhetne.
Forrás: http://kronika.ro/erdelyi-hirek/uj-kozkonyvtar-epul-szatmaron/print

 
--Háromszéki közkönyvtárosok év eleji szakmai találkozója
A háromszéki közkönyvtárosok hagyományos év eleji szakmai találkozója és módszertani megbeszélése ezúttal – tavalyelőtti csernátoni, illetve tavalyi kézdiszentléleki kihelyezett összejövetele után – ismét Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban zajlott le 2015. január 19-én. Ezen jelen voltak a megyében dolgozó közkönyvtárosok, számottevő arányban (27-en), valamint a házigazda intézmény módszertanos és tréner munkatársai, illetve igazgatója. A rendezvényt a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesületének (ANBPR) Kovászna megyei tagszervezetével közösen szervezte a könyvtár.
A találkozó bevezető részében a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd beszámolt röviden az általa vezetett intézmény tevékenységének, működésének legfontosabb tavalyi fejleményeiről, történéseiről. Jelezte, idén nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitalizálásra, a kulturális rendezvényekkel pedig továbbra is azt kívánják elérni, hogy a könyvtár látogatottságának növekedéséhez járuljanak hozzá elsősorban.
A rendezvény további részében a könyvtárosok beszámoltak az elmúlt esztendő tapasztalatairól intézményeik működését illetően, megosztották egymással és elemezték a pozitív és kevésbé pozitív történéseket, fejleményeket ezen a téren, illetve a Biblionet-program működtetése tekintetében, véleményeket cseréltek és javaslatokat fogalmaztak meg a közkönyvtárak és fenntartó intézményeik, illetve közönségük minél hatékonyabb kapcsolatát illetően, valamint szakmai és a működési statisztikák elkészítésével kapcsolatos újdonságokról értesültek.
A beszámolók azt jelezték, hogy néhány településen enyhén csökkent a könyvtár látogatottsága, a közönségvonzó módszereket igazítani szükséges a helyi közösség alakuló, rétegződő kulturális szokásaihoz, igényeihez. Továbbra is gondot jelent azonban ezen a téren az, hogy a közkönyvtárosoknak a szakmai tevékenységük mellett más munkafeladataik vannak a helyi önkormányzatok keretében, ezért az időbeosztást nehéz a könyvtár javára fordítani. Szinte általánosan felemlített probléma volt a találkozón a könyvtárak hely- és tárolási gondjai, amelyre lehetséges részmegoldás lehet – mint elhangzott – az állományok nagyobb mértékű, a helyi funkcionális jellemzőkhöz igazított apasztása, illetve új helyszíneknek könyvtári működésre alkalmas bevonása.
Ami az állománybővüléshez, -frissüléshez szükséges beszerzéseket illeti, a települési könyvtárak nagy része kisebb vagy nagyobb (500–4000 lej közötti) pénzalapokból végzett vásárlások vagy belföldi és magyarországi testvértelepülésekről származó adományok fogadása révén eleget tett ennek, a körülmények folytán változó mértékben.
A szakmai találkozó közös ebéddel zárult, amely alkalmat nyújtott a beszélgetés kötetlenebb folytatására.
Forrás és további részletek itt: http://www.kmkt.ro/article/292_la_inceput_de_an_intalnire_metodica_pentru


--Kultúraformáló erő, világpolgári érzés – Jó évet zárt a Teleki-Bolyai Könyvtár
A Teleki-Bolyai Könyvtár számára a 2014-es év a konkrét mutatókban mérhető növekedés éve volt: majdnem 25 százalékkal nőtt az olvasóterem forgalma és 10 százalékkal volt több a múzeum látogatóinak száma az előző évhez képest.
Lázok Klára igazgató szerint mindez annak tudható be, hogy nyitottak a diákság felé, külföldi ösztöndíjasokat fogadtak, másrészt pedig az új programjaiknak köszönhetően a helyiek közül is többen (újra) ellátogattak a Téka múzeumába.
„A kutatók minél teljesebb kiszolgálása érdekében tavaly elkezdtünk egy hosszú távú digitalizálási programot is. Egyrészt nekiláttunk a magyar vonatkozású unikumok digitalizálásának, másrészt a sokat használt, rossz állapotban lévő marosvásárhelyi hírlapgyűjtemény digitalizálásának láttunk neki” – számolt be Lázok Klára.
A könyvtár vezetősége a kutatók, diákok és turisták mellett az elmúlt években a helyieket is igyekezett megszólítani. „Gyerekprogramjainkat tavaly kivittük külső helyszínekre is, mintegy 300 gyereket sikerült elérnünk ekképpen: részt vettünk az Iskola másként programban, illetve karácsonyi kézművesprogramunkkal is népszerűsítettük a Tékát a vásárhelyiek körében. A tavalyi év nagy sikerének számít a könyvtár kultúrtörténeti érdekességeiről szervezett talk-show-szerű előadássorozatunk, a felnőtteknek szóló Beszélő könyvek, melynek látogatószáma folyamatosan 100 körül mozgott” – fogalmazott a könyvtárigazgató.
Az anyagi háttérről szólva elmondta, a könyvtár fenntartását – számlák, bérek – a megyei tanács fedezi, viszont a felszerelések egy részét, illetve programjaik szinte teljes költségeit mindeddig a Teleki Téka Alapítvány által megpályázott pénzalapokból finanszírozták. Főtámogatójuk a Bethlen Gábor Alap, de minden évben nyernek támogatást a Communitas Alapítványtól és a megyei tanácstól is, illetve a Teleki Téka barátai (magánszemélyek és intézmények) is hozzájárultak működésük sikeressé tételéhez.
A teljes írás itt olvasható: http://www.kronika.ro/kultura/kulturaformalo-ero-vilagpolgari-erzes
 

--Megyei könyvtár a strandon is
Nemrég a könyvek még elsődleges információs forrásnak bizonyultak, napjainkban azonban könnyebb, illetve időtakarékosabb online felületen böngészni. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben képesek az internetes szolgáltatások kielégíteni szükségleteinket, s melyik lenne az a pont, amelyen túl csakis a könyvtár polcain kereshetünk válaszokat. A Maros megyei könyvtár könyvállományával igyekszik minél több kategóriát lefedni, s ezáltal széles körű választékot szolgáltatni az ide betévedő olvasóknak. Többek között az intézmény keletkezéséről, működéséről és aktivitásairól kérdezték dr. Monica Avram igazgatónőt.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1911 és 1913 között épült az akkori polgármester, Bernády György megbízására. A szecessziós épület egyik fő rendeltetése már a kezdetektől fogva az volt, hogy bizonyos szegletében otthont biztosítson egy városi könyvtárnak. Napjainkban azonban nem csupán a könyvtár székhelye található itt, hiszen a palota különböző rendezvények, tárlatok színhelye, valamint a marosvásárhelyi filharmónia otthona is egyben.
– Az épületben található könyvtár 1913 óta működik, bár ebben az időben még kisebb méretű városi könyvtárként említhetjük. Később regionális könyvtárként működött, napjainkban pedig megyei könyvtár néven ismert – nyilatkozta dr. Monica Avram.
A Maros Megyei Könyvtár igazgatónője a Morfondír portálnak elmondta, hogy az intézmény évente különböző rendezvények megszervezésével is foglalkozik, melyeknek elsődleges célja az, hogy olyan személyek számára is láthatóvá, elérhetővé tegyék a könyvtárat és az általa felkínált választékot, akik önszántukból nem igazán keresgélnek a könyvespolcokon.
A könyvtár igazgatónője hozzátette: az intézmény állandó résztvevője a könyvvásároknak, könyveik egy része tavaly nyáron a strandon, azaz a Víkend-telepi könyvtársátorban is megtalálható és kölcsönözhető volt.
Teljes írás itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Megyei-konyvtar-a-strandon-is

 
--Könyvtárunk őse a Kaszinó
Háromszék közkönyvtárának története egészen a reformkorig nyúlik vissza, és az 1835-ben létesült Társalkodó Egyesületet, avagy a Kaszinót a mai sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár őseként emlegetik. A főszékhelyen található három olvasószolgálati részleg és a városban működő fiókkönyvtár a maguk több mint 220 ezres összállományával áll az olvasók rendelkezésére. Szonda Szabolcs könyvtárigazgatóval a könyvtárban zajló programok mellett a mai kor legnagyobb kihívásaként emlegetett digitalizálásról, illetve a könyvtár egyéb olvasóközönség-formáló tevékenységeiről beszélgettek.
Szonda Szabolcs elmondása szerint a mai közkönyvtár eredetileg 1832-ben adminisztratív épületnek épült, ahol annak idején a vármegyeháza székelt, hosszú időn át itt gyűléseztek a megye elöljárói. A Bod Péter Megyei Könyvtár jelenlegi szervezeti formájában 1974 óta működik.
– A 2012-ben kiadott Tékák az időben – Sepsiszentgyörgyi könyvtárak, a Kaszinótól a Bod Péter Megyei Könyvtárig című könyvtártörténeti kiadványban megtalálható, hogyan lett a hajdani Kaszinó akkori kiskönyvtárából egy méretesebb városi közkönyvtár. A fejlesztés tényével – a három éve zajló – belső felújítási terv során mi magunk is naponta szembesülünk. Az a cél, hogy az intézmény megújuló műemléképületként, egy modern belső terekkel rendelkező, mai értelemben vett közkönyvtárhoz méltóan tudja majd fogadni olvasóit – részletezte az igazgató.
Teljes írás itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Konyvtarunk-ose-a-Kaszino


--Kultúra, tudás, kikapcsolódás
Százezer fölötti könyvállománnyal, számos folyóirattal és audiovizuális dokumentummal, valamint művészeti és kulturális rendezvényekkel, író-olvasó találkozókkal kecsegteti olvasóit, látogatóit a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Mivel az önkormányzathoz tartozó kulturális intézményről van szó, így fenntartását is a város vállalja. Az intézmény ugyanakkor évente több olyan pályázatot is lead, mely a könyvállomány bővítésére, a környezet szépítésére fókuszál: 2014-ben a Márai-program, az NKA kiírása volt sikeres, a Naturland Alapítvánnyal partnerségben tavaly az udvart is sikerült barátságosabbá tenni.
Az elmúlt években tíz alkalmazottal működött a könyvtár: öt könyvtáros, egy bibliográfus, egy takarítónő, egy menedzser, valamint félállásban egy munkás és szintén félállásban egy könyvelőnő képezi a munkaközösséget. Ők azok, akik ellátják a könyvtár működéséhez szükséges napi feladatokat. A jelenlegi dokumentumállomány százezer fölött van, ebből 59 százalék szépirodalom, 41 százalék tényirodalom (szakirodalom), nyelv szerinti elosztásban 36,5 százalék román, 61 százalék magyar és 2,5 százalék más nyelvű (angol, német, francia) kiadvány.
Az elmúlt évek folyamán központi szerep jutott a könyvtár épületének és környezetének barátságosabbá tételére. Ezt a célt szolgálta a városi központi fűtésrendszerre való rácsatlakozás, valamint a szabadpolcos termek kifestése, a gyerekrészleg olvasótermének növelése és a tetőtér egy részének leszigetelése. A Naturland Alapítvánnyal közösen megnyert pályázati pénzből sikerült a könyvtárba vezető járdát felújítani, fákat ültetni, biciklitartót, homokozót és filagóriát elhelyezni a könyvtár tágas udvarán, amelyek szintén az olvasók érdekeit szolgálják. Szintén a Naturlanddal partnerségben több közös rendezvény is napvilágot látott, különösen környezetvédelmi témakörben, amelyeknek a környezettudatos nevelés jellege mellett közösségépítő szerepe is volt.
Az olvasásra buzdítást, kulturált kikapcsolódási lehetőséget szolgálták az elmúlt években szervezett rendezvények. Kiemelt célcsoportnak tartják az iskoláskorú olvasókat, őket olvasómaratonnal, bábelőadással, kézműves foglalkozásokkal igyekeznek becsábítani a könyvtárba. Emellett természetesen a felnőtt olvasókról sem feledkeztek meg, az évek folyamán több könyvbemutatót, festmény- és makettkiállítást kínáltak Gyergyószentmiklós és környéke lakosságának.
Teljes írás itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Kultura-tudas-kikapcsolodas


--Könyvek és olvasók otthonában
Kézdivásárhelyen a városi könyvtár 1998 óta báró Wesselényi Miklós nevét viseli, az első könyvtár létrehozása ugyanis regényes módon összekapcsolódik a reformkor jeles képviselőjének személyiségével – tájékoztatott Vántsa Judit, az intézmény vezetője.
Papp István református lelkész, Kézdivásárhely jelentős közéleti személyisége 1842-ben azt javasolta, hogy létesítsenek egy olyan helyet, „ahol az emberek összegyűlnének megbeszélni az egyházi és világi dolgokat, egymással társalkodnának, könyveket, hírlapokat olvasva magukat és családtagjaikat a műveltség terén fejlesztenék”. Így alakult meg 1842. december 25-én a városházán tartott közgyűlésen a Kézdivásárhelyi Társalkodó, amely a második világháborúig a Polgári Társalkodó, az Olvasó Egyesület, illetve a Kézdivásárhelyi Kaszinó neveket viselte.
Vántsa Judit elmondása szerint az épület, amelybe az 1989-es rendszerváltás után költözött az intézmény, a 19. század végén épült, neobarokk stílusban, de nem erre a célra, ezért sokáig helyszűkében voltak, nehezen tudtak nagyobb rendezvényeket szervezni.
– Ezen akartunk változtatni, amikor megszületett a pince felújításának a gondolata, a munkálatok azonban nagyon elhúzódtak. 2007-2008 telén kezdték el a felújítást, ezután négy évig szüneteltek a munkálatok. Aztán 2012 őszén beszerelték a központi fűtést, és 2014 augusztusában befejezték a javítási munkálatokat. Jelenleg a pince egyik része raktárként működik, a másik része kutató-helytörténeti részlegként, illetve itt tartjuk a rendezvényeinket: olvasásmotiváló órákat különböző korosztályoknak, meseklubot, író-olvasó találkozókat, filmklubot, vetített képes előadásokat, kézműves-tevékenységeket stb. – számolt be a könyvtárvezető.
Az intézménynek jelenleg öt könyvtárosa van. Amint azt Vántsa Judit elmondta, a könyvtár állománya folyamatosan gazdagodik, havonta vásárolnak könyveket, a beszerzésről gyűjtőköri szabályzat, valamint olvasói igény alapján döntenek.
Teljes írás itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Konyvek-es-olvasok-otthonaban

 
--A könyvtár közösségi tér is egyben
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár statisztikai adataiból kiderül, hogy a könyvtárhasználók és a könyvtárlátogatások száma, valamint a könyvkölcsönzés is jelentősen növekedett 2013-ban, amikor az intézmény új épületbe költözött. Az ott dolgozók ugyanakkor fontos összefüggést látnak a friss kiadványok, az újdonságok, a sikerkönyvek beszerzése és a könyvtárhasználat növekedése vagy csökkenése között.
A Kájoni János Megyei Könyvtár Hargita megye legnagyobb közművelődési könyvtáraként elsősorban a megyében élő lakosság információs, valamint olvasási és művelődési igényeit látja el. Ugyanakkor városi könyvtár szerepét is betölti, a megyeszékhely, Csíkszereda megyei jogú város lakosságát szolgálja, a helyi közösség szolgálatában áll.
– Kulturális, információs, tudományos, oktatási, nevelési, tájékoztatási, szabadidős központ szerepét tölti be, továbbá megyei könyvtárként módszertani központként is működik, Hargita megye közkönyvtárainak – 8 városi, 58 községi és 2 fiókkönyvtár – szakmai koordinálását látja el – tájékoztatott az intézmény sajtószolgálatának osztályvezetője, Kelemen Katalin.
Csíkszeredában 1950 óta működik könyvtár, a város megyeszékhellyé válása (1968) után a könyvtár az akkor új városi művelődési ház épületében kapott otthont, megyei könyvtárként működött.
2015 az olvasás éve lesz a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Ennek jegyében számos olyan programot hirdet és szervez az intézmény, amelyek az olvasásra és annak fontosságára irányítják a figyelmet. A változatos programok szervezésébe igyekeznek bevonni a környező települések könyvtárait is.
Teljes írás itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/A-konyvtar-kozossegi-ter-is

 
--Székelyudvarhely: irodalmi trendeket követnek
„A könyvtárnak napjainkban nagyobb szerepe van, mint a könyv kikölcsönzése” – véli Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója. A székely anyaváros szívében található könyvtárban valóban pezseg az élet, a könyvtárlátogatók divatos olvasmányokból választhatnak, filmesteken, különböző rendezvényeken vehetnek részt, mindezt egy folyamatosan újuló környezetben.
Hosszú múltja van Székelyudvarhelyen a könyvek kölcsönzésének, akár az 1500-as évekig is visszavezethető történetük, azonban a polgári jellegű közkönyvtárak csak a 19. század második felében jelentek meg. A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 1951-ben alakult, 1958-ban még a művelődési ház emelete nyújtott otthont az intézménynek, később egy régi bank épületébe költözött. Jelenlegi épületében egykor a Szabó Károly vendéglő működött, ezt 2000-ben építették át könyvtárrá. A berendezkedés 2001 februárjában fejeződött be, azóta a régió egyik legmodernebb könyvtárának tekintik, amely folyamatosan fejlődik és újul.
Tavalytól színesebb lépcsők vezetik az olvasókat a székelyudvarhelyi könyvtárba. A korábban búskomor lépcsőházat kreatív megoldással tették vonzóbbá: a kölcsönzőbe, valamint az alagsorba vezető lépcsőfokokra könyvek és filmek borítói kerültek. A koptatóréteggel ellátott matricák által klasszikusok és kedvencek ékesítik a lépcsősorokat. Az intézmény tavaly nemcsak vonzóbb, hanem egészségesebb környezetté is vált, júliusban a városi önkormányzat támogatásaként fitlabdák és mini-szobakerékpárok kerültek a könyvtár olvasótermébe, ezeket ingyen használhatják a könyvtárlátogatók.
Szőcs Endre könyvtárigazgató kifejtette, az érdeklődők idén is számíthatnak az intézmény tavalyi eseményeire, például a könyvtárhoz kötődő világnapokra, a filmfesztiválokra, augusztusban a nyitott könyvek éjszakájára, továbbá a sakkversenyekre is, az igazgató ugyanis úgy véli, a könyvtárnak napjainkban nagyobb szerepe van, mint a könyv kikölcsönzése, közösségi térként egészíti ki a lakosok életét. Kérdésünkre a városi könyvtár igazgatója elárulta, idén – a mai kor igényeinek megfelelően, a funkcionális hatékonyságot és kreativitást előtérbe helyezve – tervében áll a gyerek- és ifjúsági részleg belső terének újragondolása, emellett a lehetőségekhez mérten szeretne a társasjátékok irányába is nyitni.
Teljes írás itt: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Szekelyudvarhely-irodalmi


--„Olvashatóbb” Marosvásárhelyért – magyarul és románul
Citeşte-le târgumureşenilor! (Olvass a vásárhelyieknek!)
207 felolvasója volt a Román Kultúra Napja, január 15-e alkalmából Citeşte-le târgumureşenilor! címmel szervezett felolvasómaratonnak, ami meghaladja a tavalyi számot. 24 órán át, 2015. január 14-ről 15-re virradóan megszakítás nélkül, egymást követve olvasott fel 122 férfi és 85 nő, akik közül 101-en helyi szerzők műveit választották. 32 személy magyar szerző románra fordított művéből olvasott. A felolvasók között vannak általános iskolások és líceumi osztályok tanulói is, akik irodalomtanáraikkal, illetve a tanítónőjükkel együtt jöttek el a rendezvényre. A magyar irodalmi élet képviselői is jelen voltak: Kovács András Ferenc költő, Vida Gábor író, Kincses Elemér rendező is. A Maros megyei tanács elnöke, Ciprian Dobre több szerzőre emlékezve olvasott fel. A rendezvény esti óráit a marosvásárhelyi román színésztársadalom tagjainak felolvasásai tették színesebbé.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9093
Olvass fel Marosvásárhelyért!
Január 22-én, a magyar kultúra napján a marosvásárhelyi, valamint évfordulós magyar szerzők és a teljes román irodalom magyarra fordított műveiből választhattak a felolvasni vágyók a maratonnak helyet adó főtéri Zanza Cafe&Lounge kávéházban.
A felolvasók kora a kisgyerekektől az idősekig terjedt – Kovács Réka két idős, nyolcvan körüli hölgy példáját is megemlítette, akik eljöttek a felolvasásra, majd ott maradtak kávézni. De több elemi, illetve középiskolai osztály is tiszteletét tette a felolvasáson, amelyre otthonról is lehetett könyvet hozni – több szerző saját kötetéből olvasott fel a hangulatos és a számos érdeklődő ellenére is családias rendezvényen.
A magyar, illetve a korábbi Citeşte-le târgumureşenilor! című, román nyelvű eseménysorozatot idén is a Studium-Prospero Alapítvány, a Rotaract Club Téka, a marosvásárhelyi román Rotaract klubok, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezte, a Látó és a Vatra szépirodalmi folyóiratok, a megyei és Teleki-Bolyai könyvtár és a Romániai Írók Szövetsége Maros megyei szervezetének támogatásával.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=180170
http://kronika.ro/kultura/aolvashatobba-vasarhelyert-magyarul-es-romanul


--Brassóban is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját
Rendezvényeket szerveztek a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban a Magyar Kultúra Napja megünneplésére, így például Madách Imre munkásságával kapcsolatosan tartottak vetélkedőt.
A rendezvény nyitányaként a Grimasz diákszínjátszócsoport bemutatta Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának Falanszter-jelenetét. Ezt követően, a vetélkedőn az Áprily Lajos Főgimnázium és a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola tanulói mérték össze tudásukat. Az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében közel 120 tanuló csatlakozott az Együtt szaval a nemzet rendezvényhez, amelynek keretében egyidőben több mint húsz országban közös szavalással ünnepelték meg a Himnusz születésének évfordulóját. Ugyancsak az Áprily Lajos Főgimnázium folyosóin szünetekben József Attila megzenésített verseit adták elő a tanulók.
Forrás: http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/brassoban_is_megunnepeltek_a_magya


--Háromszék is csatlakozott az Együtt szaval a magyar nemzet programhoz
Öt háromszéki tanintézmény csatlakozott a magyarországi Együtt szaval a nemzet programhoz.
A 2015. január 22-én második alkalommal megrendezett programba 724 magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, szlovéniai és szerbiai tanintézmény magyar diákjai kapcsolódtak be, és az Orosházáról interneten bejelentkező Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendezővel együtt szavalták el a Himnusz első versszakát, valamint a Szózatot.
Sepsiszentgyörgyről az Ady Endre és a Nicolae Colan Általános Iskolák, Kézdivásárhelyről az Apor Péter Szaklíceum, Sepsibükszádról a Mikes Ármin Általános Iskola, Barótról a Baróti Szabó Dávid Líceum vett részt a projektben.
A különböző helyszíneken elhangzott valamennyi szavalatot rögzítették, és a YouTube-csatornán megnézhető április 11-ig. A legnézettebbeket, illetve a legnagyobb tetszést kiváltókat jutalmazzák. A díjakat a magyar költészet napján adják át, és ekkor választják ki sorsolással, hogy jövőben melyik magyarországi vagy külhoni tanintézmény lesz házigazdája a programnak.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/63310-Hromszk-csatlakozott.html

 
ÉVFORDULÓ

--Kilencven éve született Gerald Durrell
Kilencven éve született Gerald Malcolm Durrell brit zoológus, író, aki mindenkinél többet tett a veszélyeztetett állatok megmentéséért.
Durell, vagy ahogy mindenki hívta, Gerry az indiai Dzsamsedpurban, Kalkutta közelében született egy négygyermekes családban. Hároméves volt, amikor útépítő mérnök apja meghalt, a család ezután hazatért Angliába, majd 1933-ban Korfu szigetére költöztek. Hat évig éltek a görög szigeten, amely Durell fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó szerelme a természet iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a műveiben is megörökített természettudós, Teo Sztefanidesz hatott rá. Korfui éveire a Családom és egyéb állatfajták című könyvében emlékezett, sok humorral mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát. Családtörténete a Madarak, vadak, rokonok és Istenek kertje című könyveivel teljesedett trilógiává.
Sajátos humorral és derűvel fűszerezett, lebilincselően szórakoztató könyveiben mesél gyűjtőútjairól, állatkertje szervezéséről, filmes expedícióiról. Írt ismeretterjesztő könyvet, szakmai tapasztalatait pedig Az amatőr természetbúvár című kötetében foglalta össze. Több mint harminc nyelvre lefordított műveiben a népszerű ismeretterjesztés, a kalandos útleírás és a természettudományos szakértelem ötvöződik.
Tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték, 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje (OBE) díjat. Korfu városában iskola és park viseli nevét, és számos veszélyeztetett faj fogságban született egyedeit nevezték el tiszteletére Geraldnak vagy Gerrynek.
Húsz évvel ezelőtt, 1995. január 30-án hunyt el.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/01/07/90_eve_szuletett_gerald_durrell


--130 éve született Lesznai Anna költő, író, iparművész
Költő, író, iparművész, szeretetreméltó, szeretetet árasztó személyiség volt Lesznai Anna, akinek már-már a feledés homályába merült alakja, noha első versei a Nyugatban jelentek meg 1908-ban, az utolsó nagy művét, a Kezdetben volt a kert című családregényét pedig, amit közel harminc évig írt, nyolcvanegy éves korában, 1966-ban, halálának évében adták ki. Mesék szerzője, illusztrátora, gyönyörű textilek, hímzések tervezője, alkotója, kora egyik legeredetibb gondolkodója, az 1915-ben alakult Vasárnapi Kör meghatározó tagja, a Nyolcak tiszteletbeli tagja, lebilincselő regény írója, új hangon megszólaló költő.
Amerikába 1939-ben emigrált. Művészetpedagógiával és családregényének, Kezdetben volt a kert című könyvének írásával foglalkozott. Ekkori verseiben a letűnt ifjúság utáni nosztalgia, a szülőföld, az otthon iránti vágyódás fejeződik ki. Ez a vágy kényszerítette arra, hogy élete végén kétszer is Budapestre látogasson. Még sajtó alá rendezte válogatott verseinek kötetét, de ifjúságának színterét, Körtvélyest már nem látogathatta meg. 1966-ban halt meg New Yorkban, hamvait – végakarata szerint – hazahozták.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=179065


ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész
Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke.
Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az ELTE angol-francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.
A hatvanas években dolgozott az Európa Kiadónál, majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996 és 1998 között pedig az intézet igazgatója volt. Tanított a pesti, a szegedi és a Közép-európai Egyetemen (CEU), és vendégprofesszor volt a Stanfordon, a Firenzei Európa Egyetemen és a Bruges-i Európa Egyetemen.
Kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia. Írásai több tudományterületen is új utakat nyitottak.
Munkásságáért több elismerést is kapott: 1987-ben Az év könyve-jutalom díjat kapta, 1994-ben az objektív tájékoztatás érdekében kifejtett példamutató tevékenységük elismeréseként Gombár Csabával, a Magyar Rádió korábbi elnökével együtt átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, 2006-ban Budapest díszpolgára lett és Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima Díj egyik kitüntetettje volt, 2008-ban Hazám-, 2012-ben Bibó-díjjal ismerték el.
Tavaly augusztusban a HVG-nak adott interjúban Hankiss Elemér úgy foglalta össze pályáját, hogy strukturalista irodalomelemzőként kezdte, aztán átúszott a szociológia területére, onnan a politológiába keveredett bele, az elmúlt tizenöt évben pedig a filozófiai antropológia érdekelte, vagyis az a tudomány, amely olyan kérdésekre keres választ, hogy mi a helye az embernek a világmindenségben vagy hogyan küzdhet meg az idővel, az elmúlással.
Forrás: http://index.hu/belfold/2015/01/10/elhunyt_hankiss_elemer/


--Elhunyt Kötő József színháztörténész
Hetvenöt éves korában elhunyt Kötő József. 1939-ben született Kolozsváron, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1958-ban. Magyar szakos tanári oklevelet a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett; ugyanott doktorált. Zsobokon általános iskolai tanár, majd húsz éven át a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára, 1986–1990 között igazgatója. A Hét kolozsvári szerkesztője (1990), az RMDSZ országos társadalomszervezési titkára, majd közművelődési, oktatási alelnöke. Az EMKE elnöke, később tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ parlamenti képviselője, oktatásügyi államtitkárként is tevékenykedett. A BBTE Színház karának oktatója volt, számos tanulmánya és színháztörténeti kötete jelent meg.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=38630

 
DÍJAK

--Kányádi Sándor kapja a Kriterion-koszorút
A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 2007-ben elhunyt alapító elnökének, Domokos Gézának a kezdeményezésére 1995-től Kriterion-koszorúval jutalmazza az erdélyi magyarság azon kiemelkedő személyiségeit, akik értékteremtésüknél fogva Európa és a világ szellemi áramlataiba is bekapcsolják ezt a közösséget.
2014 végén a kuratórium úgy döntött, hogy Kányádi Sándor költő, közéleti személyiség sok évtizedes munkásságát jutalmazza Kriterion-koszorúval, egyben emlékeztetve arra is, hogy nagy hatású versei a Domokos Géza vezette Kriterion Könyvkiadónál jelentek meg először verseskötetek formájában.
Az indoklás szerint Kányádi Sándor több évtizedes irodalmi, szerkesztői, műfordítói munkássága nem csupán a romániai magyarsággal vállalt és vállal sorsközösséget, hanem a soknemzetiségű Erdély népeinek az együttműködését, az európai eszmeáramlatokba való bekapcsolását is szolgálja.
„A Kriterion-koszorú a sok-sok díjjal már elismert életmű mellett ezt a fáradhatatlan közéleti magatartást is jutalmazza. A kitüntetést egy későbbi időpontban adjuk át” – közölte a Kriterion Alapítvány kuratóriuma.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=179437

 
--Példaértékű tevékenységet díjaztak
Telt ház előtt adták át az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjakat, immár tizenegyedik alkalommal. Korábban az ünnepség a magyar kultúra napja alkalmából megszervezett rendezvénysorozat zárómozzanata volt, idén a gálaestet az első napon tartották.
Az elmúlt években a magyar kultúra napja alkalmából megszervezett kulturális seregszemlén tizenkét szervezetnek és önkormányzatnak, valamint közel negyven személynek ítélték oda a rangos díjat. Olyan személyeket ismertek el, akik a közművelődés terén fejtettek ki értékes tevékenységet, a kultúrát gyarapították és népszerűsítették, példaként állítva őket és munkájukat a közösség elé.
Értékteremtés-díjjal ismerték el Róth András Lajos pedagógus-könyvtárost, aki immár több évtizede a közösség és a tudomány szolgálatában áll. A szerteágazó munkásságú Róth András Lajos Kézdivásárhelyen született, 1978-ban költözött a székely anyavárosba. Pedagógusként dolgozott, ma a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tudományos könyvtárának vezetője.
Teljes írás itt olvasható: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/peldaerteku


--Ők lettek a Magyar Írószövetség örökös tagjai
Átadták a Magyar Írószövetség örökös tagságát jelző címeket, valamint az írószövetség és Érd közös elismerését, a Bella István-díjat.
A Magyar Írószövetség örökös tagja lett Csukás István író, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, kritikus és Tőzsér Árpád felvidéki magyar költő, posztumusz örökös tagsággal ismerték el Fodor András költőt. A 2008-ban alapított Bella István-díjat idén Falusi Márton kapta.
Szentmártoni János, az írószövetség elnöke a magyar kultúra napja alkalmából mondott beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kultúrát folyamatosan kell megélni.
Érd és az írószövetség által közösen létrehozott kuratórium olyan költőnek adományozza a Bella István-díjat, akinek munkásságában kötődik a nemzeti irodalom értékes hagyományaihoz, így Bella István életművének szellemiségéhez, és olyan fiatal vagy középnemzedékhez tartozó alkotó, aki a költői, műfordítói pályán már eredményeket ért el.
Forrás: http://librarius.hu/2015/01/23/ok-lettek-magyar-iroszovetseg-orokos-tagjai/


--Minőségi Díjat kapott a kecskeméti Katona József Könyvtár
A létező legmagasabb szakmai elismeréssel tüntették ki a Kecskeméti Katona József Könyvtárat. A Könyvtári Minőségi Díjat idén adták át először. Csak minősített könyvtárak kaphatják.
A Katona József Könyvtár mindig is élen járt az innovációban, több ma már országos program Kecskemétről indult. Egyebek között ilyen a bababarát könyvtár, ami a 3 év alatti gyerekeknek kínál programokat, de Bács-Kiskun Megyében a kistelepülési könyvtári rendszer kidolgozása is a kecskeméti szakemberek érdeme. A Katona József Könyvtárnak csaknem 450 000 látogatója volt tavaly. Ezzel az ország egyik leglátogatottabb könyvtárának számít.
Forrás: http://kecskemet.hu/?r=701&c=27551

 
--Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjak átadása
Gálaműsorral ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját az RMDSZ 2015. január 31-én a Kolozsvári Magyar Operában. A rendezvény keretében díjak átadására is sor került.
Életműdíjat vehetett át Kántor Lajos író, irodalomtörténész, a Szövetség egyik alapító tagja, aki az indoklás szerint „mindig megtalálta az utat az alkotástól az emberig, a közösségig, áldozatos munkájával mindig a magyarok javát szolgálta, továbbá az erdélyi magyar értelmiség vezető szellemiségét, a transzszilván hagyományok továbbvitelét hirdette és cselekedte pályája során”.
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal Bogdán Zsolt színművészt, Bartha Ciupe Ernő képzőművészt és Jánk Károly költőt jutalmazta a Szövetség.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPMainArticleScreen.vm/id/4676


AJÁNLÓ
 
--Megjelent a Székely Kalendárium 2015
Akárcsak az előző évben, a megszokotthoz képest most is 32 oldallal vaskosabb a Székely Kalendárium legújabb kiadása, amely ráadásul ezúttal teljesen színes. És a színesség nem csak küllemére, hanem tematikájára is jellemző.
A tulajdonképpeni naptár-részben időjárási kuriózumokról, népi megfigyelésekről, világ- és magyar napokról, az egyes hónapokhoz kapcsolódó gyógynövényekről, Székelyföld tizenkét mitikus helyéről olvashatnak, és székelyföldi személyiségek évforduló-naptárát is tartalmazza. Ezúttal sem hiányoznak az erdélyi gasztronómiát taglaló írások, ételreceptekkel fűszerezve, szó esik népi gyógymódokról, hagyományokról, Székelyföld legrégebbi templomairól.
Jánosi Csaba a legjobb borvízfürdőkre irányítja rá a figyelmet, Szucher Ervin a marosvásárhelyiek szeretetosztó ferences testvérét, Pál atyát hozza emberközelbe, Miklós Éva olimpiai 7. helyezett sízőnk, Ilyés Ferenc kétszeres olimpikon kézilabdázó, Vaszi Levente, a Felszállott a páva közönségdíjasa, de még a Nobel-díjra esélyes Barabási-Albert László is exkluzív interjúban ad számot eddigi életéről, terveiről. A kertészkedők kiskátéja mellett gombák gyógyhatásáról, a hosszú élet titkáról, elfeledett mesterségekről, székelyföldi napórákról, Károly herceg háromszéki kötődéséről tudhatnak meg egyet s mást az olvasók, van benne horoszkóp, időjóslás, egyszóval minden, ami jár egy valamirevaló kalendáriumba!
Külön értéket képvisel Székelyföld egész évre szóló vásár- és rendezvénynaptára.
Forrás: http://erdely.ma/szekelytermekek.php?id=179457

 
--1200 e-könyv, amelyet nem kell ellopnia
Sokan vesznek azért e-könyvolvasót, mert úgy gondolják, így ingyen olvashatnak. Az ingyenesség azonban nem jelent feltétlenül legális hozzáférést a vágyott olvasmányhoz. Ahhoz, hogy egy fájlmegosztóról letöltsük az adott művet, valakinek „orgazdává” kell válnia. Pedig több mint 1200 olyan magyar nyelvű könyv is elérhető, amely néhány kattintással legálisan, ingyenesen a miénk lehet. A Papírontúl blog összeállított egy praktikus listát, ahonnan kedvünkre válogathatunk az e-könyvek között. Ide kattintva elkezdheti a beszerzést.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2015-jan-15-1248/1200-e-konyv-amelyet-nem-kell-ellopnia

 
--Készen állsz 2015 nagy olvasási kihívására?!
Ha már egy olyan könyved sincs otthon, amit még ne olvastál volna el, ha már senki nem tud olyan olvasnivalót ajánlani neked, amit már ne tudnál fejből oda-vissza, akkor ez a játék neked való! Ha úgy érzed, keveset olvasol, pedig igenis szeretnél, akkor még motivációként is jól jöhet ez a kihívás! Kalandozz egy kicsit a könyvek világában!
A listán ötven, igen vegyes témájú és terjedelmű könyvet találsz. Nyomtasd ki vagy készítsd el magadnak ezt a listát, és menj végig az összes tételen a 2015-ös év folyamán! Minden ponthoz külön könyvet olvass, a kategóriákat összevonni nem ér!
Forrás és részletek itt: http://pozitivnap.hu/kultura-es-szorakozas/konyvfalok-figyelmebe-keszen-allsz-2015


--Ismét változtak a magyar helyesírás szabályai
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága módosított néhány jelenlegi helyesírási szabályon. A várhatóan nemsokára megjelenő új szabálygyűjtemény alapján túl sok új dolgot nem kell majd megtanulni, főleg ha már bebifláztuk az eddigieket is – foglalta össze a változásokat a szeretlekmagyarország.hu portál.
Forrás és részletek itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/40824-ismet-valtoztak-a-magyar-helyesiras-szabalyai

 
--Elkészült a Hangyasuli
Az elmúlt években a Zöld SzékelyFöld Egyesület számtalan, környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenységet szervezett, hogy ezekbe bekapcsolódhassanak a környezetvédelemben érdekelt gyerekek.
Jelenleg a régióban, mondhatni, véletlenszerűek a környezeti nevelési programok, ezen igyekszik változtatni a Hangyasuli. Ezért született meg a döntés, hogy miközben folytatjuk a környezetnevelési tevékenységeinket, párhuzamosan szakmai anyagokat készítünk el, bocsájtunk ingyenesen az iskolák, környezeti nevelésben érdekelt tanárok rendelkezésére. Készítettünk növény- és madárvilágot bemutató játékkártyákat, kis madárhatározót, számos kiadványt, és eljött az ideje, hogy egy összetett tananyag is napvilágot lásson – közölte Csonta László, az egyesület elnöke.
A több mint 200 oldalas anyag ingyenesen letölthető az egyesület honlapjáról (www.zoldszekely.ro). Az összeállításnál arra törekedtek, hogy könnyen használható formában dolgozzák ki az anyagokat, hogy a tevékenységekre való felkészülés ne vegyen fel sok időt, a pedagógus is átolvashatja a számára előkészített részt, majd kinyomtathatja, fénymásolhatja a feladatlapokat. A most elkészült tananyag csak a kezdet, hiszen számos olyan témakör van, amelyet még nem sikerült a megfelelő formába önteni, ezért előreláthatólag havonta vagy kéthavonta újabb verziói jelennek meg.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/63312-Elkszlt-tananyag.html

 
--Könyvajánló – Vetési Zoltán: Magyar kincsek, egyetemes értékek
Mi dolgunk e világon, nekünk, magyaroknak? – kérdezhetjük, átfogalmazva Tamási Áron szavait. Erre keresi a választ, 564 oldalon, az enciklopédiaként összeállított könyv.
A könyvet Vetési Zoltán eredetileg a Kohézió Egyesületben kifejtett tevékenysége során, közösségek újjáépítése tekintetében használható segédkönyvnek szánta, de a néhány oldalas gyűjtemény az évek során több mint 500 oldalas vaskos kötetté terebélyesedett. „Válaszkereső igényből született e könyv. Kezdetben összefoglalóként indult, kutatók, történészek, gondolkodók tanulmányaiból, előadásaiból összeállított gyűjtemény formájában. Böngészésük közben döbbentem rá, hogy jóformán semmit nem tudunk azon értékeinkről, melyekről hivatalos oktatásunk is csak hallgat” – vallja a könyv szerzője.
A magyarság az emberiség kezdeteinek hagyományait nagy mértékben magában hordozza. Ne lepjen meg, ha ezekben rálelünk az emberiség azon értékeire is, melyek segítenek az egyetemes eligazodásban. A könyv olyan magyar értékekről szól, melyek egyben az emberiségnek egyetemes értékei is.
Forrás: http://erdely.ma/szekelytermekek.php?id=172479


MOZAIK

--Szabadon felhasználhatók a Radnóti-versek
A hetven éve elhunyt Radnóti Miklós (1909-1944) verseit 2015. január 1-jétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja, akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó, olvasható az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Január 1-jétől közkincsbe kerültek más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el – mint Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944) francia író, A kis herceg alkotója, vagy Edvard Munch (1863-1944) norvég expresszionista festőművész, a Sikoly alkotója.
A magyar alkotók közül Balogh Rudolf (1879-1944) fotográfus, Dési Huber István (1895-1944) festőművész, grafikus, Horvay János (1874-1944) szobrász és Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, mozaikművész művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-jétől. Emellett lejárt a szerzői jogi védelem Szomory Dezső (1869-1944) író, drámaíró, több máig népszerű színdarab – például a Hermelin és a II. József császár – alkotójának műveire is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=178925


--Olvasásra buzdít a Facebook atyja
Könyvolvasásra buzdít Mark Zuckerberg: a Facebook-alapító idén kéthetente elolvas egy új könyvet, és erre ösztönzi barátait is.
Zuckerberg A Year of Books (Könyvek éve) címmel nyitott új honlapot, amelyen időről-időre bejelenti az újabb kötet címét, közös olvasásra és arra biztatja követőit, hogy osszák meg gondolataikat a tárgyalt műről és bátran ajánljanak új olvasmányt is.
Mint írta: nagyon izgatott a program miatt, az olvasás intellektuális feltöltődést hoz számára. „A könyvek lehetővé teszik, hogy egy témát teljesen megismerjen az ember, és sokkal mélyebben elmerüljön benne annál, mint amit manapság a legtöbb média nyújt” – fogalmazott.
Elsőként Moises Naim The End of Power című kötetét választotta olvasmányul. A venezuelai író, televíziós műsorvezető és egykori kereskedelmi miniszter a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért Nemzetközi Gazdasági Programjának oszlopos tagja. Könyve 2013-ban jelent meg.
A Facebook-alapító irodalmi ízlése a görög és római klasszikusokra, életrajzokra, hírességek memoárjaira, a tudományos munkákra és a tudományos fantasztikus művekre is kiterjed. Vergilius Aeneisát tartja kedvenc könyvének, és interjúiban idéz is a műből. Platón mellett Orson Scott Card Végjáték című regényét is kedveli, de olvasta a rapper Jay-Z Decoded című memoárját és Walter Isaacson Albert Einsteinről írt nagy sikerű életrajzát vagy a Pulitzer-díjas James Gleick The Information című tudománytörténeti munkáját is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=179166


--Versautomata lesz Prágában
Két versgépet helyeznek el Prága közterein idén februártól. A projekt kiagyalójának nem ez az első olyan kezdeményezése, amellyel új élettel igyekszik megtölteni a közterületeket.
A Kampa Park pavilonjában elhelyezendő masina olyan forgó hengerekből áll, amelyekre a készítők költeményeket nyomtatnak. Az eszköz hordozható, így Prága más köztereire is eljuthat majd. A Namesti Miru térre egy wurlitzer kerül, a gép zene helyett verseket fog játszani a járókelőknek.
Ondrej Kobza, a versgépek kitalálója a projekthez szükséges pénzt közösségi finanszírozás segítségével szedte össze. A kezdeményezés keretében apró ajándékokat ajánlottak az adakozóknak, a módszerrel 93 ezer korona (mintegy 1 millió forint) jött össze. A feltaláló a pénzt felajánlókat meghívta a wurlitzer átadójára.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=179431

 
--Egy macska lett az edinburgh-i könyvtár őre
Jordan egy 8 éves kandúr, aki önként vállalt őrszolgálatot teljesít az edinburgh-i egyetem könyvtárában. Az egyetem katolikus lelkészségéhez tartozó macska sűrűn átjár a közeli könyvtárba, sőt saját belépője is van az intézménybe. A hallgatók imádják az akár órákig a könyvek közt ücsörgő macsekot, amelynek saját Facebook-oldala is van.
Forrás: http://velvet.hu/elet/2015/01/15/egy_macska_lett_az_edinburgh-i_konyvtar_ore/


--Meglepő, miket találtak a visszaadott könyvtári könyvekben
Szalonnabőrt, kenyérhéjat, szerelmes levelet, de még anyakönyvi kivonatot is találtak már visszaadott könyvtári könyvekben. A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár ezeket gyűjtötte most csokorba és tárta a látogatók elé.
A könyveknek sorsuk mellett néha váratlan tartalmuk is van. Erről tanúskodnak azok a meglepő leletek, amelyeket magukba zártak az idők során. Egy városi legenda szerint a könyvekben felejtett tárgyak sorát egy női alsónemű vezeti, ami már a globális felmelegedést követően kerülhetett oda – máskülönben egy nagylexikonba is szűkösen fért volna. Gyűjtemények több száz éves köteteiből is került elő sok minden, névjegytől a varrótűn, papírpénzen, gyertyapecséten át szőrszálakkal bezáróan. Utóbbinak minden bizonnyal egy szakáll lehetett a forrása, legalábbis erre utal a kötet kolostori pecsétje. Ezek a régi emlékek múlt idők megkövült pillanatainak emlékeként néha akár olyan beszédesek lehetnek, mint a könyvekbe nyomott tulajdonosi pecsétek. Ha valaki kötetbe gyűjtené őket, akár egy kultúrtörténeti munka is sikeredhetne belőle.
Teljes írás itt: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/meglepo-miket

 
--Irodalmi Nobel-díjra terjesztették fel Varujan Vosganiant
Az Örményországi Írók Egyesülete Varujan Vosganian írót terjesztette fel az idei irodalmi Nobel-díjra – tudatja a romániai örmények szövetségének honlapja.
Vosganiant 2014-ben a Román Írószövetség is jelölte a díjra, Nicolae Breban, Mircea Cărtărescu és Norman Manea mellett. Idén azonban egyhangúlag Cărtărescu mellett voksoltak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=180169

 
--Elfeledett kódextöredékre bukkantak
Előkerült egy doboznyi kódextöredék a közelmúltban a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban. A felfedezés érdekessége, hogy egyszer már rábukkantak a kincsekre a könyvtár munkatársai, de azok aztán ismét eltűntek.
A páratlan értékek szövevényes története még 1950 nyarán kezdődött, amikor is a ferences barátok befalazták a könyvtár legnagyobb értékeit, hogy mentsék azokat a várható államosítástól vagy az esetleges megsemmisítéstől. A kincsek aztán 1998. április 28-án előkerültek, köztük számos menthetetlen levéltári és könyvtári dokumentum, illetve ritka kódextöredékek. A restaurálás után viszont a doboznyi kódextöredék tévedésből a sajtókivágat-gyűjteménybe került 2000-ben, ezt követően tizenöt évvel később, a napokban végül ismét megtaláltak a könyvtár munkatársai. A ritkaságok a könyvtár áprilisban induló honlapján is megtalálhatóak lesznek.
Forrás: http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2015/01/kodextoredek

 
--Eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajz került elő
Celanói Tamás eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajzát fedezte fel Jacques Dalarun, a ferences rendtörténet kutatója. A kis kódexet, amely eredetileg egy magángyűjtemény darabja volt, a párizsi Francia Nemzeti Könyvtár 60 ezer euróért (mintegy 18 millió forintért) vásárolta meg.
Jacques Dalarun figyelmét tavaly szeptemberben hívták fel a kis kéziratra, és megdöbbenve fedezte fel, hogy a legendát Celanói Tamás írta, mégpedig a szintén általa készített első életrajz (Vita beati Francisci, 1228-1229) után. Néhány testvér ugyanis panaszkodott neki, hogy az első életrajz túl hosszú, és jó lenne, ha készítene egy rövidebb változatot is. Celanói Tamás azt is megemlíti a prológusban, hogy az új életrajzhoz Illés testvér, az akkori generális (1232–1239) látta el a szükséges információkkal.
Jacques Dalarun szerint az újonnan felfedezett kézirat az eddig ismert két, Celanói Tamás által írt életrajz, a Vita és a Memoriale között, az 1230-as években íródott. A kis méretű (120-szor 82 milliméteres), 122 fóliós anyag vegyes gyűjtemény, vagyis florilégium. Vannak benne prédikációk, tartalmazza Szent Ferenc Intelmeit és egy Miatyánk-kommentárt.
Forrás: http://librarius.hu/2015/01/30/eddig-ismeretlen-szent-ferenc-eletrajz-kerult-elo/

 
Szerkesztők:
 
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
 
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.