ReMeK-e-hírlevél
IX. évf., 2014/3. szám                                ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Első világháborús mikrotörténelem a neten – Europeana 1914–1918
-- Közvitán több erdélyi kulturális ágazat stratégiatervezete
PÁLYÁZATOK
-- Az Országgyűlés Hivatalának pályázata könyv- és kiadványtervezésre
-- A Román Nemzeti Kulturális Alap pályázati felhívása
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- Bálint-nap, ahogy a nagykönyvben meg van írva
-- A diákok kedvelik Móricz műveit
-- Színes maszkok készültek Nagykárolyban
KITEKINTŐ
-- Magyarország lesz a 33. Isztambuli Nemzetközi Könyvvásár díszvendége
-- Az egyetemi könyvtár titkaival ismerkedhettek a gyermekek Debrecenben
-- Így néznek ki az amerikai könyvtárosok
HAZAI
-- Mit olvasnak a kézdivásárhelyiek?
-- Mindig lesznek irodalombarátok Aradon
-- Kevesebb az olvasó, több a látogató a Maros Megyei Könyvtárban
-- Könyvtárakat népszerűsítő versenyt szerveztek
-- Megújult a gyergyói könyvtár
-- Egyre kevesebben kölcsönöznek könyvet a Szatmár Megyei Könyvtárból
-- Kérdéses a könyvtár új helye Szatmárnémetiben
-- Botrány a Román Nemzeti Könyvtárnál
ÉVFORDULÓ
-- Kétszáz éve született Szigligeti Ede
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Radnóti Miklós özvegye
DÍJAK
-- A legjobb Oscar-díj jelölt könyvek
MOZAIK
-- Könyvtárral kombinált autószerviz Kolozsváron
-- Telefonközpontból könyvespolc
-- Hozzuk formába agyunkat - és lelkünket - olvasással!


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-- Első világháborús mikrotörténelem a neten – Europeana 1914–1918
Egy különösen izgalmas, már jelenleg is több százezer tételt számláló és folyamatosan gyarapodó virtuális archívum válik mindannyiunk számára elérhetővé, amely egy évekkel ezelőtt indult közös európai vállalkozás eredménye. Olyan személyes tárgyak, illetve frontemlékek százezreiről beszélhetünk, amelyek a hivatalos történelmi narratívákon túl egy évszázad távlatában most egészen közel hozzák a front mindkét oldalán harcoló, valamint a hátországban a maguk háborúját egykor ugyancsak megvívó déd- és nagyszüleink mindennapjait.
A közös európai digitális könyvtár, az Europeana évekkel ezelőtt indult vállalkozásának, az Europeana 1914-1918 elnevezésű weboldalnak az a célja, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulójára kutathatóvá vagy az egyszeri érdeklődő számára pusztán elérhetővé tegye a háború azon emlékeit, amelyekbe eddig nagyrészt véletlenszerűen felbukkanó családi hagyatékokból nyerhettünk betekintést, vagy közgyűjtemények kutatóhelyiségeiben juthattak hozzá az arra jogosult szakemberek. Mostantól erre mindenkinek lehetősége nyílik.
A University of Oxford kezdeményezésére húsz ország kapcsolódott be a munkába, de összesen nyolc ország közgyűjteményei – többek között a Deutsche Nationalbibliothek, a dán Museum Sonderjylland, a szlovén, a flamand és a trentinói hadimúzeumok – vállalták a munka oroszlánrészét. Az oldalt böngészve eddig azt láthatjuk, hogy Ausztria, de főként Magyarország nem képviselteti magát kellő súllyal a projektben (bizonyos magyar anyagok például szigorú jogvédelem alatt állnak, megtekintésük többnyire online fizetést követően vagy még így sem lehetséges). Az egykori Monarchia utódállamai közül azonban Szlovénia számos közgyűjteményének anyagából láthatunk tekintélyes merítést, illetve önkéntes szlovákiai beküldőknek köszönhetően akadnak magyar vonatkozású anyagok is - az ottani diszkriminatív nyelvtörvény hatására magyar személyek azonban többnyire csak szlovákosított nevükön szerepelnek.
Lényeges azonban, hogy nem csak közgyűjteményi anyagok találhatók meg, hanem rövid regisztrációt követően bárki feltöltheti vonatkozó személyes családi emlékeit. A szervezők kérése annyi, hogy amennyiben ismeretes egy, az adott tárgyhoz fűződő történet vagy személy sorsa, akkor azt is osszák meg a beküldők. Miután rövid zsűrizésen mennek át a küldemények, szakemberek katalogizálják és címkézik fel az anyagokat, amelyek publikálásukat követően máris kereshetővé válnak az oldalon.
A projekt résztvevői még abban is segítenek, hogy az egyes országok által kijelölt, úgynevezett gyűjtőnapokon személyes találkozók során történészekkel konzultálva archiválják az anyagokat. Ilyenre sajnos Magyarországon eddig még nem volt példa, ezért mindenkit bátorítunk, hogy ha elég késztetést érez hozzá, töltsön fel az oldalra saját tulajdonában lévő anyagokat.
Forrás: http://mandiner.hu/cikk/20140226_tauglich_elso_vilaghaborus_mikrotortenelem_a_neten_europeana_1914_1918


-- Közvitán több erdélyi kulturális ágazat stratégiatervezete
A Transindex portálon bocsátotta közvitára László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke azt a stratégiatervezetet, amely az erdélyi kortárs magyar irodalom gondjaira keresi a megoldásokat, és amely a Kulturális Autonómia Tanács felkérésére készült, hasonló szerepű-célzatú dokumentumok sorában vált nyilvánossá.
Az E-MIL elnöke úgy véli ebben, az erdélyi magyar irodalom ismertsége csekély mértékben függ maguktól az alkotóktól, nagyobb mértékben az irodalmi életet befolyásoló háttértényezőktől.
A szerző a kitűzött célok között a kortárs irodalom és az irodalmi alkotók presztízsének növelését, az írók megélhetésének biztosítását, erdélyi magyar szépirodalmi könyvkiadó létrehozásának támogatását, tehetséggondozási rendszer kiépítését, a romániai magyar irodalomoktatás korszerűsítését, az erdélyi magyar művek fordításának ösztönzését, a különböző művészeti ágakban alkotók összefogását, egy többnyelvű online erdélyi magyar irodalmi adatbázis kiépítését, a magyar-magyar irodalmi kapcsolatok támogatását, a születő művek erdélyi mediatizálását említi.
Fontosnak tartja ugyanakkor azt is, hogy a helyi közkönyvtárak rendelkezzenek erdélyi kortárs magyar irodalmi gyűjteménnyel, és hogy ezt lehetőségeik szerint – író-olvasó találkozók, felolvasások szervezésével – olvasóik körében is népszerűsítsék. Kötelezővé lehetne tenni például azt, hogy a támogatásból megjelentetett kortárs erdélyi magyar műveket a kiadók eljuttassák bizonyos kölcsönkönyvtárakhoz.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/25300-kozvitan-az-erdelyi-kortars-magyar-irodalom-strategiatervezete
Az irodalomról szóló vitaindító mellett több másik kulturális szakterületre (on-line közeg, színjátszás, könyvkiadás és -terjesztés, magyar házak, könyvtárak) vonatkozó vitaindító is felkerült az internetre (linkek az irodalomról szóló vitaindító alatt, a http://welemeny.transindex.ro/?cikk=22620 címen).
A romániai magyar könyvtárügyről szóló, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Kiss Jenő által jegyzett vitaindító felvezetésében helyet kap a megállapítás: az utóbbi 2-3 évtizedben többet változott a könyv megjelenési formája, a könyvtár szerkezete, mint az előbbi évezredekben összesen. A teljes szöveg itt olvasható: http://welemeny.transindex.ro/?cikk=22693


PÁLYÁZATOK

-- Az Országgyűlés Hivatalának pályázata könyv- és kiadványtervezésre
A könyvtervezők és tipográfusok részére meghirdetett pályázat célja az Országgyűlés Hivatala, az Országgyűlés által kiadásra kerülő papíralapú könyvek, kiadványok vizuális kerettervének kidolgozása. A pályázat nyilvános, a részvétel ingyenes. Mód van csoportos pályázat benyújtására is, de egy pályázó csak egyetlen csoportos pályázatban vehet részt.
Jelentkezni kizárólag elektronikus úton lehet, a jelentkezés akkor történt meg, ha a pályázati felhívás utolsó oldalán megtalálható adatlapot kitöltve visszaküldi a pályázó az alábbi címre: palyazat@parlament.hu. Jelentkezési határidő: 2014. március 7., 14 óra.
Teljes kiírás itt: http://palyazatmenedzser.hu/2014/02/26/orszaggyules-hivatala-palyazat-konyv-kiadvanytervezes/?awt_l=B8rjg&awt_m=3h11KC6levz4mMk


-- A Román Nemzeti Kulturális Alap pályázati felhívása
Meghirdette első félévi pályázati felhívását a román Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (Administraţia Fondului Cultural Naţional). A kulturális célra fordítható pályázati összeg 8 000 000 lej, az igényelhető legnagyobb támogatás 80 000 lej. A pályázatokat 2014. február 11. – március 12. között lehet benyújtani online formában a http://www.afcn.ro weboldalon.
Forrás: www.afcn.ro


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Az illyefalvi Já(t)cint Gyermek Színjátszó Csoport előadása
2014. február 7-én a könyvtárunk Gábor Áron termében az illyefalvi Já(t)cint Gyermek Színjátszó Csoport bemutatta Tamási Áron Szegény ördög című darabját.
A kis színészek felkészítője Henning Emese, az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtár könyvtárosa.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/nz3esac
Újra Könyvkaland! - Olvasásnépszerűsítő és ismeretszerzésre ösztönző vetélkedő diákoknak
Az idei Gábor Áron Emlékév jegyében a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megye Tanácsa keretében működő Europe Direct Információs Központ újra vetélkedőt szervezett Könyvkaland címmel, háromszéki 5–6., illetve 7–8. osztályos diákokból álló, négytagú csapatoknak, a 2011–2012-ben sikeresen lezajlott első kiadást követően. A verseny célja az olvasásra nevelés és a háromszéki helytörténet jobb megismertetése, eközben a kreativitást és a felfedezés izgalmát is előtérbe helyezi, illetve Európa kulturális-társadalmi ismeretkörére is alapoz.
A négyfordulósra tervezett, kéthetente interneten (www.kmkt.ro) közzétett feladatlapok és könyvészeti anyag révén lezajló verseny döntőjére 2014 áprilisában kerül sor a könyvtárban. A nyertes csapatok (kettő a magyar, kettő a román tagozatról) díja egy könyvtárlátogatással is egybekötött magyarországi kirándulás, amely a szervező intézmények, valamint magyarországi önkormányzati és kulturális intézmények együttműködése révén jön létre idén. A további helyezettek értékes könyvjutalomban részesülnek.
Forrás: http://tinyurl.com/pxy4w95
Szerelem és házasság a népmesékben - Dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta előadása
Harmadszor jött vissza a helybeli Tipe Tupa Egyesület meghívására Sepsiszentgyörgyre dr. Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta, aki teltházas terem előtt tartotta meg előadását Szerelem és házasság a népmesékben címmel, 2014. február 16-án, könyvtárunk Gábor Áron termében. Ez alkalommal nem a mese gyógyító erejéről beszélt, hanem arról, hogy egy egészséges gyerek és felnőtt életében mit jelenthet a népmese. Hogy lehet boldogan élni a mesék segítségével? – ezt vizsgálta Boldizsár Ildikó, majd összeállított egy, az emberi élet fordulópontjaihoz kötődő mesesort, amely szám szerint negyvenhárom mesét tartalmaz. Ez a gyűjtemény könyvben is megjelent, Mesekalauz úton levőknek címmel.
Boldizsár Ildikó mesélt a születés, a gyerekkor, az ifjúság, a felnőttkor, a szülővé válás, az érett asszony és férfi korának és az öregkornak a meséiről, arról, hogy hogyan tevődik át a hangsúly az egyéni útkeresésről a mások megsegítésére.
A népmesék arra is megtanítanak, hogy a szerelem legalább olyan nehéz ügy, mint megölni a sárkányt. Hűségesnek maradni a választásainkhoz épp annyira kell bátorság, mint a sárkányöléshez. „A mesék nem feltétlenül gyermeknek szólnak, régen felnőtteknek mesélték, de mondjuk bátran népmeséinket a kicsiknek – bátorított Boldizsár Ildikó –, mert a mese olyan mint a jó mag, ami akkor nyílik ki, amikor eljön az ideje.”
Természetesen előadása végén ő maga is mondott mesét, amely, igazodva a Házasság hetéhez, az igazi mátka megtalálásáról szólt.
Forrás: http://szekelyhon.ro/magazin/eletkalauz-a-nepmesek-segitsegevel
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/eletmod/52795-tantanak-npmesk.html
http://www.morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Boldogan-elni-a-mesek-segitsegevel-Haromszek-1006
Fotók itt: http://tinyurl.com/pzpyy42


-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Móricz Zsigmond-felolvasómaraton: 27 576-an olvastak fel világszerte
A 2014. február 18-án szevezett felolvasómaratonon a nagy magyar író, Móricz Zsigmond művei szólaltak meg születésének 135. évfordulója tiszteletére. Össszesen 27 576-an olvastak fel, 13 ország 145 településén, ezen a napon. Erdély 13 megyéjéből, 97 településről idén 18 572-en csatlakoztak a felolvasáshoz. Hargita megyéből vettek részt a legtöbben, a megye 47 településén összesen 11 788-an olvastunk. Szerte a világban nagyon sokan olvastak fel, számos iskolában, napköziben, óvodában, könyvtárban, intézményben, otthon, családban vagy egyedül, a maguk és mások örömére is, bizonyítva, hogy a közös olvasásnak összekapcsoló ereje van. Az előzetes bejelentkezések alapján szervezőként számítottunk arra, hogy idén is nagyon sok helyen felolvasnak, de csak a maraton lezárulása utáni napokban, a rengeteg beérkező beszámoló alapján sikerült összesíteni az adatokat. A tavalyi maraton összesített adatai szerint 24 500-an olvastak fel, 7 országban, 150 településen, tehát mintegy háromezerrel többen olvastak, mint tavaly, az ötödik maratonon. Az erdélyi résztvevők létszáma is az eddigi legnagyobb.
Az országhatárokon átívelő maratoni felolvasás hírnevére méltán lehet büszke László Judit, a rendezvény "nagykövete", aki a Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársaként 2009-ben indította útjára a maratoni felolvasást Székelyudvarhelyen. Idén Hargita Megye Tanácsának támogatásával a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár volt a maraton főszervezője.
Csíkszeredában 2079-en olvastak fel, 16 intézmény részvételével, a város 13 különböző helyszínén. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 10 órán át folyamatos volt a felolvasás.
A maratonhoz az országhatárokon túlról is sokan csatlakoztak, Csanádpalotán és Makón, Budapesten át Egerig, de olvastak Kárpátalján, Felvidéken, Németországon, Belgiumon át Londonig. Sikerült átvinni az olvasás örömét az óceánon túlra is, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, de még Dél-Afrikában is olvastak. Gyermekek és felnőttek, idősek és fiatalok egyaránt szép élményként őrzik a felolvasást, ez derül ki a Móricz Zsigmond-felolvasómaraton Facebook-oldalára beérkező rengeteg élménybeszámolóból és fényképből is (https://www.facebook.com/events/644306222274302/?source=1).
A felolvasómaraton számos helyszínéről a média is tudósított. A sajtóvisszhangból:
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/tobb-mint-huszonketezren-olvassak-moricz-muveit
http://www.kronika.ro/kultura/mintegy-22-ezren-olvastak-fel-a-mesemaratonon
http://www.morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Moricz-rekordjara-Kanyadi-verhet-ra-Csikszek-1002
Videó: http://www.erdely.tv/hirek/nyelv-tunderkertben?page=776
Forrás és képes beszámolók: Kájoni János Megyei Könyvtár honlapja
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/99/a-moricz-zsigmond-felolvasomaraton-beszamoloja-27.500-nal-tobben-olvastunk
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/97/nyelv-a-tunderkertben--a-moricz-zsigmond-felolvasomaraton-sajtovisszhangjabol
Sebestyén Péter: Tüzet hoztam! – könyvbemutató
Sebestyén Péter Tüzet hoztam! című kötete már a harmadik a Biblikus gondolatok alcímet viselő sorozatban. A kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában tavaly megjelent kötetet 2014. február 6-án népes közönség előtt mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet utószavát jegyző Balog László, a Sapientia EMTE csíkszeredai tagozata könyvtárának igazgatója ismertette a szerzőt, értékelte munkásságát. A találkozó moderátorának szerepét Bács Béla János vállalta, aki a szerzővel és Balog Lászlóval többek között az erdélyi egyházi irodalom jelenlegi helyzetéről beszélgetett.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/95/tuzet-hoztam--sebestyen-peter-uj-konyvet-mutattak-be-konyvtarunkban
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/lelki-utravalok-peter-patertol
Advocacy – sikeres könyvtárak és összetartó közösségek
2014. február 20-án az Advocacy - sikeres könyvtárak és összetartó közösségek érdekképviselete című szakmai értekezlet zajlott le a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A szakmai találkozó az idei tervezett módszertani tevékenység részét képezi. Célja a könyvtárosok képzése, a könyvtári tevékenységben hasznosítható általános kompetenciák fejlesztése. A résztvevők ízelítőt kaptak a Biblionet-program keretében összeállított, azonos című tanfolyam tananyagából és oktatási módszereiből: mi az érdekképviselet, kik a könyvtár érdekképviselői, milyen célokat és feladatokat vállal a könyvtári érdekképviselet, ki az érdekképviselet célközönsége stb. Gyakorlatként, a célközönség elemzésére, kreatívan alkalmaztuk a hatalomtérkép-technikát.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete átveszi a képzési program magyar nyelvű változatát. Az érdekképviseleti képzés a továbbiakban beépül a helyi és egyesületi szakmai programok közé. Az IREX Alapítvány jelenlevő képviselői, Szőcs József regionális koordinátor és Daniela Drăghici advocacy-szakértő támogatják a kezdeményezést; a szervezet hozzájárulásával két Hargita megyei községi könyvtáros vehet részt országos szintű képzésen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/98/advocacy--sikeres-konyvtarak-es-osszetarto-kozossegek-erdekkepviselete


-- Bálint-nap, ahogy a nagykönyvben meg van írva
Február 14. alkalmából sokan sokféleképpen ünnepelnek, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár immáron hat éve teremt lehetőséget minden évben, hogy Balassi Bálint munkásságát újrafelfedezzék az érdeklődők. Az intézmény rendezvényeiről és terveiről Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója és Szabó Károly, a látvány- és hangzóanyagrészleg vezetője számolt be.
Elmondták, hogy a Bálint-napi Balassi-fesztiválhoz mintegy hat évvel ezelőtt csatlakoztak, a Balassi.eu honlapon megjelent felhívásra, és azóta évente különféle rendezvényekkel emlékeznek meg Balassi Bálintról, Bálint-napon. Volt már felolvasóest, volt régizenei előadás Balassi megzenésített költeményeiből, de volt hanglemezről lejátszott anyag is, kiállítás is Balassi-költemények ihlette illusztrációkból, idén pedig könyvkiállítással és „Bálint-kártyákkal” tisztelegtek.
A könyvkiállításon a magyar reneszánsz neves alakjának műveit tekinthették meg a látogatók, amelyek egy része a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárából származik, de ezen régi könyvek mellett a könyvtár saját, újabb kiadású könyveit is kiállították. Habár az idei kiállítás újdonságnak számít, az már kevésbé, hogy a könyvtár egy határon túlról induló programba kapcsolódik be.
Az intézmény vezetői elmondták, hogy szerveztek már közös kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeummal, járt erre vándorbusz, résztvevői voltak a Nagy Könyv akciónak is. Aprólékosan tervezett és következetes tevékenységre utal az, hogy az egyes programokat folyamatosan rendezik meg, például kétszer volt már A Nagy Versmondás Udvarhelyen, több ízben volt alkalmuk „hanyagnak lenni” a Veszíts el egy könyvet akcióban. Már hét éve várhatják nagy izgalommal az éves Tres Court – Nagyon Rövid Filmek nemzetközi fesztivált, amelyet a Romániai Francia Intézettel együttműködésben szerveznek meg, de az udvarhelyi könyvtár a Filmtettfeszt házigazdáinak sorába is belépett. Fontos újítás a Rukkola mozgalomhoz való csatlakozás, az itteni könyvbarátok örvendhetnek a saját happontnak, és más rendezvények mellett idén a Móricz Zsigmondról elnevezett felolvasómaratonon is részt vettek.
Testvérkönyvtári kapcsolatokat is ápolnak, aktív szakmai szervezeti tevékenységet fejtenek ki a lehetőségekhez mérten, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kereteiben is, alkalmanként részt vesznek határon túli képzéseken, gyűléseken, konferenciákon, könyvtárosi, irodalmi és művészeti egyesületekkel tartanak kapcsolatokat, író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, kiállításokat, előadásokat és filmbemutatókat szerveznek.
Természetesen a kapcsolatok nem csak kifelş irányulnak. A 2013-as számok szerint összesen 15 374 tagja van a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak, 1099-en csatlakoztak tavaly, az aktív olvasók száma 4103, ők 62 095 dokumentumot kölcsönöztek vagy tanulmányoztak. Számukra és a jövőben csatlakozók számára is szeretnének néhány újítást bevezetni, a belső tereket csinosítani, szépíteni, ezáltal kellemesebb légkört, barátságosabb, hangulatosabb miliőt teremteni az olvasók számára. Ugyanakkor pályázati úton szeretnének szakkönyveket beszerezni, de a nemrég megszakadt olvasótábort is felélesztik, hisz a visszajelzések arra utalnak, hogy nagy szükség van rá.
Az elmúlt évben vezették be a támogatói olvasói kártyát, amely nemcsak az olvasót segíti (hisz kedvezményekben részesül különböző üzletekben és szolgáltatóknál), de a könyvtárat is. Az elmúlt évben ebből több mint 2000 lejre sikerült új könyveket és műsoros DVD-ket vásárolni. Az olvasók érdekeit továbbá helyi szintű kapcsolatok kiépítésével is szolgálják: a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kitűnő kapcsolatokat ápol a helyi kulturális intézményekkel is (a mostani kiállítás is ennek eredménye), de folyamatos munkakapcsolatban állnak a helyi önkormányzattal, illetve a székelyudvarhelyi illetőségű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal és a Kájoni János Megyei Könyvtárral is. A közintézmények mellett civil szervezetekkel is együtt dolgoznak, sőt a nem intézményesített csoportok is partnereik egy-egy programban.
Ez a példás közös munka is hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár népszerű hellyé váljon: tavaly összesen 37 471 személy vette igénybe a könyvtár ingyenes szolgáltatásait (kölcsönzők, olvasók, Biblionet-felhasználók, látogatók, csoportok stb.). 67 közművelődési programot szerveztek a könyvtár falai között, ezeken összesen 2430 személy vett részt. A www.biblioudv.ro honlapot 5578 IP-címről látogatták meg. A felsorolt számok mellett azonban érdemes megfogadni Szőcs Endre javaslatát is: „Azt hiszem, hogy a számok önmagukban keveset jelentenek. Ezért arra kérnék minden olyan személyt, aki azt hiszi, hogy az internet, az e-book stb. kiszorítja a könyvtárat, jöjjön el hozzánk és töltsön nálunk egy napot!”
Forrás: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Balint-nap-ahogy-a-nagykonyvben-meg-van-irva-Udvarhelyszek-980


-- A diákok kedvelik Móricz műveit
A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára és a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai, tanárai, könyvtárosa is csatlakoztak az idei Móricz Zsigmond-felolvasómaratonhoz.
A háromórás felolvasáson több mint 180 tanuló vett részt, és olvasott fel 2014. február 18-án Móricz különböző műveiből. Leginkább részleteket választottak a diákok, de teljes elbeszélések felolvasására is sor került.
Részleteket hangzottak el az Égi madár, a Légy jó mindhalálig, a Kerek Ferkó, A boldog ember, a Karácsonyi ének, A kondás legszennyesebb ingje, az Árvácska, Rokonok, Kaszások a fák alatt, Hét krajcár, A kicsi, az Ebéd, az Úri muri, a Sárarany, a Február, hol a nyár?, Az utolsó betyár, a Csata, a Kivilágos kivirradtig című művekből, végig sikerült elovasni a Barbárok és Tragédia című elbeszéléseket.
Kiderült, hogy a diákok nagyon kedvelik Móricz műveit, nagy lázban válogatták a részleteket, kedvenc soraikat kiemelve a nagy magyar írótól.
Forrás: Márdirosz Ajka, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára


-- A felvilágosodás koráról a Teleki Tékában
A Beszélő könyvek című rendezvénysorozat második részét szervezték meg 2014. február 25-én este a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársai. A Lázok Klára könyvtárvezető által kiválasztott korabeli szövegeket Barabás Olga rendezésében Tompa Klára, Bartha László és Szabó Dániel színészek olvasták fel.
A kéthavonta sorra kerülő rendezvény egyik célja az, mondta az intézményvezető, hogy ne csak a turisták számára legyen vonzó a könyvtár, de a vásárhelyi könyvbarátok is megismerhessék, beleláthassanak, mi mindent őriznek a polcok, mit hagyott az utókorra Teleki Sámuel. Nem titkolt cél az sem, hogy ezekkel az eseményekkel a fiatal majdani kutatók figyelmét is szeretnék felkelteni a kutatásra váró témák, az azokhoz található könyvek, kiadványok iránt.
A 25-i különleges estnek a Teleki-Bolyai Könyvtár freskós terme adott otthont, az a terem, amelyet az általános felújításkor - a falakon, a vakolat alatt talált freskómaradványok miatt - még nem hoztak rendbe. Az érdeklődők alig fértek, jónéhányan még a földre helyezett párnákon is ültek. A színháznak, irodalomnak és tudománynak teret adó rendezvény meghívottja Egyed Emese és Bíró Annamária volt, akikkel Lázok Klára beszélgetett. A téma a francia felvilágosodás, annak Magyarországra, illetve Erdélyre tett hatása volt, Candide, Voltaire, Rousseau, a cenzúra, a könyvek terjesztésének akadályai, a korabeli újságírás és újságolvasási szokások volt.
A színészek által megelevenített szalonban a tudás hozzáférhetőségéről esett szó, különleges helyzetekre, anekdotákra, viselkedésformákra hívták fel egymás figyelmét. Egyed Emese kiemelte, hogy egy olyan társadalomban beszélgettek az emberi testről, a történelemről, a lázadásokról, amely tiltólistákkal próbálta szabályozni a működését. A Teleki Sámuel által megvásárolt könyveket tartalmazó ládák hetekig, hónapokig álltak, egyenként ellenőrizték őket, mielőtt beengedték a birodalomba. De az is megtörtént, tette hozzá Bíró Annamária, hogy a könyvek már a könyvtári polcokon voltak, amikor tiltólistára kerültek.
Szó esett Aranka Györgyről és nyelvművelő társaságáról, Teleki Sámuel hagyatékáról, a hírek terjedéséről, az erősen cenzúrázott újságírásról, arról, hogy kollégiumok működtek, amelyek megtanították a hallgatót, hogyan írjon újságcikket a cenzúra kijátszásával, illetve az olvasó hogyan olvasson a sorok között.
A következő Beszélő könyvek-rendezvényt április végére tervezik, témája az utazás lesz.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/25515-a-felvilagosodas-korarol-a-teleki-tekaban


-- Színes maszkok készültek Nagykárolyban
2014. február 27-én is megélénkült is a nagykárolyi Városi Könyvtár Biblionet-terme. A helybeli 9-es óvoda Micimackó csoportja Tóth Enikő óvónő kíséretében látogatott az intézménybe. A kis vendégek konkrét céllal érkezetek: a farsangi időszakot kihasználva közösen készítettek ötletesebbnél ötletesebb álarcokat. A papírra nyomtatott kontúros rajzot a gyermekek kiszínezték, majd az óvónő és könyvtárosok segítségével kivágták azokat. A gyermekek nem első alkalommal látogattak az intézménybe, már korábban is többször jártak ott, a rendezvény végén pedig abban is megállapodtak, hogy két héten belül Maurer Emese néhány, a gyermekek által kiválasztott mesekönyvvel látogat el az oviba, és ott mesét olvas a kicsiknek.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/szines-maszkok-keszultek/


KITEKINTŐ

-- Magyarország lesz a 33. Isztambuli Nemzetközi Könyvvásár díszvendége
A török szervezők és a Balassi Intézet megállapodása alapján 2014 novemberében Magyarország díszvendégként lesz jelen a 33. Isztambuli Nemzetközi Könyvvásáron. Ez a könyves seregszemle az ország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amely nemcsak minőségi szempontból kiemelkedő program, de a látogatók nagy száma miatt is különösen fontos. A könyvvásárra, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát, 450 ezernél is többen látogattak el. Magyarország először 2012-ben állított ott külön standot, és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók.
Forrás: http://forrasradio.hu/hazank-lesz-a-33-isztambuli-nemzetkozi-konyvvasar-diszvendege
http://konyves.blog.hu/2014/02/13/magyarorszag_lesz_a_diszvendege_az_isztambuli_konyvvsarnak


-- Az egyetemi könyvtár titkaival ismerkedhettek a gyermekek Debrecenben
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában zajló munkával, érdekességekkel ismerkedhettek az elmúlt másfél évben tíz debreceni és Debrecen-környéki oktatási intézmény diákjai, összesen csaknem háromezren - adta hírül nemrég a Debreceni Universitas Kft.
A több mint 21 millió forintos pályázati forrásnak köszönhetően a gimnazisták, általános iskolai tanulók és óvodások bepillanthattak olyan területekre is, amelyekkel az olvasók a könyvtárhasználat során ritkán vagy egyáltalán nem találkoznak. A könyvtár által kínált tematika sokrétű volt: a klasszikus könyvtári munkafolyamatoktól és a régi könyvektől kezdve, az internet előnyein és veszélyein keresztül a blu ray techonológiával, az e-bookkal is megismerkedhettek az érdeklődők - olvasható a híradásban.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=21_millios_pr_a_gyerekek_fele_a_deenk-ben_


-- Így néznek ki az amerikai könyvtárosok
Kyle Cassidy fotós az American Library Association téli gyűlésén portrékat készített a résztvevőkről a kapcsolatépítés, oktatások és panelek közben. Eredmény: a könyvtáros közösség színességének ünneplése.
Fotók itt: http://www.slate.com/blogs/behold/2014/02/11/kyle_cassidy_photographs_librarians_at_the_american_library_association.html
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=igy_neznek_ki_az_amerikai_konyvtarosok_fotok


HAZAI

-- Mit olvasnak a kézdivásárhelyiek?
Folyamatban van a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincéjének felújítása. Már évekkel ezelőtt nekiláttak a munkálatoknak, aztán idén ismét napirendre került a pincetatarozás. „A könyvtár raktárhelyiségei csordulásig tele vannak a 70 ezer példányos állománnyal, rendezvények szervezésére pedig egyáltalán nincsen hely” – tájékoztat Vántsa Judit könyvtárigazgató. Az egyik olvasóteremben meseklubot szerveznek, de ott is csak 10 gyereket tudnak fogadni.
Nemrég szereltek központi fűtést a könyvtár épületébe, Hegedűs Ferenc vállalkozó és az önkormányzat támogatásával. Azelőtt fával, csempekályhákban tüzeltek, a raktárak teljesen fűtetlenek voltak, hétvége után lassan és nehezen lehetett kifűteni az olvasótermeket. Nemrég nyílászárókat is cseréltek az épületen. Következő lépésként az épület külső tatarozását és a tető kijavítását tervezik.
A Nemzeti és Kulturális Alap Márai-programjának keretében folyamatosan vásárolnak új könyveket, évi 800 ezer forint értékben. A könyvek beszerzésénél elsődleges szempont az olvasók igényeinek figyelembe vétele. Aki valamilyen új kiadványt el szeretne olvasni, jelezheti a könyvtárban, és lehetőség szerint beszerzik. A könyvtárban beszerzik a helyi kiadók könyveit, kiadványait, valamint az Erdéllyel és Székelyfölddel kapcsolatos műveket is.
Legtöbben a bestsellereket, a divatos ifjúsági irodalmat olvassák, de a klasszikus szépirodalmat, a szakirodalmat is nagyon sokan keresik. Csökkent viszont a klasszikus verskötetek népszerűsége, már nem jellemző, hogy a diákok a könyvtárban keresnek egy-egy verset, hiszen az interneten hamarabb boldogulnak. Egyelőre nem gyűjtik a digitális könyveket, viszont több hangoskönyvet tartalmazó CD van a könyvtár birtokában. Ezeket főként olyan személyek kölcsönzik, akik nem érnek rá olvasni, ezért autóban vagy munka közben hallgatják.
A könyvtárigazgató szerint Kézdivásárhelyen még mindig a papíralapú könyv a divatos, az elmúlt években nem tapasztalták, hogy kevesebben olvasnának, csak a kereslet van folyamatosan átalakulóban, ezért az új könyvek beszerzésénél mindig odafigyelnek az olvasók igényeire.
A könyvkölcsönzés mellett a könyvtár más szolgáltatásokat is működtet, meseklubot szerveznek óvodás és kisiskolás gyerekeknek, internetszoba áll az olvasók rendelkezésére, heti egy alkalommal internethasználati útmutatót tartanak. Ezt a szolgáltatást főként idős személyek veszik igénybe. Ezek mellett pedig, ha elkészül a pince, rendezvényeket is szerveznének.
Szükség van a könyvállomány folyamatos rostálására, a rongált könyvek vagy olyan szakmai kiadványok kiválogatására, amelyek már nem tartalmaznak helytálló információkat. Folyamatosan érkeznek az adományok is. Leginkább jó állapotban levő szépirodalmat tudnak elfogadni és hasznosítani.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdivasarhelyi-korkep/53075-Mit-olvasnak-kzdiek.html


-- Mindig lesznek irodalombarátok Aradon
Az Arad megyei A. D. Xenopol Könyvtár Aurel Vlaicu negyedi részlegében fiatal, csinos, határozott fellépésű asszony fogadja a látogatót. Hanciuţa Roxana 2007 óta dolgozik könyvtárosként. A részleg 32 930 kötetet tartalmaz, megosztásuk igen változatos. Akad bőven általános irodalom, filozófia, pszichológia, vallás, politika, szociológia, közgazdaságtan, jog, adminisztráció, társadalomtudomány. Van pedagógia, folklór, egzakt tudomány, természettudomány, orvostudomány, technológia, menedzsment, képzőművészet, zene, sport, nyelvészet, román és egyetemes irodalom, földrajz, civilizáció, történelem. Az állomány 2500 különböző magyar könyvet tartalmaz, de más idegen nyelvű kötetek is kézbe vehetők. Hozzávetőlegesen 1000 angol, 200 francia, 100 olasz, 200 német könyv kölcsönözhető ki a részlegről. Többnyire román folyóiratok vannak, íme néhány közülük, a teljesség igénye nélkül: Biblioteca, Studii, Studia Universitatis, Cetatea, Jurnalul Medical Arădean stb.
Az elmúlt év végén 1500 olvasót tartottak számon, ebből 700 gyermek, tehát úgy néz ki, hogy az elkövetkező években nem lesz gond az olvasók létszámával. Naponta körülbelül 100–120 ember keresi fel az részleget különféle kérésekkel. A látogatók között nagyon sok a gyermek és a nyugdíjas, viszont ritkábban jönnek a középkorúak, akik bizonyára munkájuk, családjuk, egyéb elfoglaltságaik miatt maradnak távol.
A gyermekolvasók többnyire az iskolában előírt és ajánlott háziolvasmányokat keresik, míg az idősebbek főleg a román és a világirodalom klasszikusait. Vannak viszont olyanok is, akik nagyobb lelkesedéssel olvasnak bűnügyi történeteket, szerelmes könyveket, kalandregényeket. Kevesebb az érdeklődés a technika, a sport, a matematika, fizika és kémia iránt.
A könyvtárban többször rendeznek találkozókat óvodásokkal, iskolásokkal, hogy a betű iránti szeretetet elültessék a gyermekekben, hisz ők képezik a jövő nemzedékét. A könyvtáros alapjában véve meg van elégedve az olvasók létszámával, persze, nem titkolja, hogy jobb lenne, ha még több olvasó látogatná a részleget. Úgy gondolja azonban, hogy a ma divatban lévő internet nem szorítja háttérbe a könyvek olvasását, meggyőződése, hogy bármennyire halad a technika, bármennyire nem sláger napjainkban sem a költészet, sem a próza, mindig lesznek irodalombarátok. S értük – még ha kevesen is vannak – mindig érdemes lesz dolgozni.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/mindig_lesznek_irodalombaratok.php


-- Kevesebb az olvasó, több a látogató a Maros Megyei Köyvtárban
Csökkent a beiratkozók száma a Maros Megyei Könyvtárban, az elmúlt évben 10 339 olvasója volt az intézménynek, míg 2012-ben 12 987.
A létszámcsökkenés várható volt Marosvásárhelyen, mivel a könyvtár több részlege hónapokig zárva volt, néhány pedig egész évben. „Az időszakos kiadványok részlegét, sajnos, egész évben nem tudtuk megnyitni a felújítások miatt. Nagyon rossz állapotban volt a terem, az embernek a kedve is elment, olyan lehangoló volt. Március végén azonban már szeretnénk újra megnyitni. A társadalomtudományok és irodalom részleget is be kellett zárnunk bő egy hónapra leltározás miatt. Ez nagy veszteség volt, hiszen ez a két részleg a leglátogatottabb. A Tudor lakótelepi fiókunk megszűnt, mert hely hiányában nem tudtuk korszerűsíteni. Nehéz éve volt 2013-ban a könyvtárnak, azonban most újult erővel igyekszünk a legjobbat kihozni mindenből” – monda el Monica Avram igazgató.
A fiatalok látogatják leginkább az intézményt, ők az olvasók 61 százalékát teszik ki. A 26–40 év közöttieknek már kevesebb idejük van könyvtárba járni, ez a generáció a könyvtári látogatók 19 százalékát jelenti. 12 százalékban képviseltetik magukat a 41–60 év közöttiek, ugyanakkor nyugdíjasok is járnak a könyvtárba. Az intézmény olvasóinak 35 százaléka magyar nemzetiségű.
Ha az olvasók száma csökkent is, a látogatások száma nőtt 2013-ban: hétezerrel több látogatást regisztráltak, mint 2012-ben. Az elmúlt évben összesen 250 ezer könyvet kölcsönöztek ki, amelyből 66 371 magyar nyelvű volt. A legnagyobb érdeklődés az irodalom iránt van, 58 százalékban prózát, verset és kritikákat olvasnak a Maros megyeiek, a könyvtár adatai szerint. Nagy az érdeklődés ugyanakkor az orvosi, jogi és történelmi szakkönyvek iránt, de a vallás, az építészet és a technika is érdekli az olvasókat. Az intézményvezető elmondta, a kortárs, illetve bestseller irodalom is népszerű.
A könyvtárban keresgélők is elmondták, mit olvasnak szívesen. Egy 79 éves hölgy elmondta, leginkább a magyar történelem érdekli. „Országokról is szeretek olvasni, kedvelem az útleírásokat. Most például Ukrajnáról keresek valamit, de sajnos, nem találok. Wass Alberttől Móriczig mindent elolvasok, de a kortárs verseket nem szeretem” – mondta a nyugdíjas hölgy.
Szabó Anita sokat jár könyvtárba, és a kötelező olvasmányok mellett újdonságokat is olvas. „A háziolvasmányok miatt járok elsősorban ide, de szeretem az új filmek történeteit könyv formájában olvasni. Nagyon örvendek, hogy itt ezek is megtalálhatók, és nem kell megvásárolnom őket” – mondta a tizedikes diák.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/kevesebb-olvaso-tobb-latogato


-- Könyvtárakat népszerűsítő versenyt szerveztek
A jászvásári Spiru Haret Pedagógusok Házának és a Kovászna megyei Csutak Vilmos Pedagógusok Házának könyvtára országos könyvtárnépszerűsítő vetélkedőt indított diákok számára.
Az ország iskolai könyvtárairól szóló háromperces kisfilmet kellett beküldeniük a diákoknak a 2014. február 28-i határidőig. A fiatalok által készített filmek az iskolai könyvár hasznosságát és felszereltségét hivatottak ábrázolni – tájékoztatott László Emese szervező. Tájékoztatása szerint Háromszékről nyolc tanintézmény nevezett be a vetélkedőre: Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Zágonból és Barótról is. A résztvevőknek fel kellett tölteniük alkotásaikat a Youtube videomegosztóra is.
A megyei szakasz zsűrizése március 14–19. között zajlik, és csak az első helyezett vehet majd részt az országos megmérettetésen – tette hozzá a könyvtáros.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/konyvtarakat-nepszerusito-versenyt-szerveztek


-- Megújult a gyergyói könyvtár
Felújított termekben fogadják gyermek és felnőtt olvasóikat a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár munkatársai, akik több mint ötvenezer könyvet mozgattak meg. Három hétig csupán a gyermekrészleg és az internethasználatra fenntartott terem volt látogatható a könyvárban a felújítási munkálatok miatt. „Ez idő alatt a korábbi olvasótermet a gyermekrészleg számára megnyitottuk, hiszen az intézmény gyakran fogad diákcsoportokat” – mondta el Keresztes Csongor igazgató.
A felnőttrészleg egyik szabadpolcos termét kifestették, ugyanakkor a könyveket is átrendezték oly módon, hogy a rendszer átláthatóbb legyen az olvasó számára. Sikerült felszabadítani a korábbi olvasótermet, amit ezután a gyermekrészleg használhat.
A könyvtár egyébként több mint százezer könyvvel rendelkezik, ebből közel 18 ezer gyermekkönyv. 2013-ban 1200 gyermekolvasót tartott számon az intézmény.
Forrás: http://kronika.ro/kultura/megujult-a-gyergyoi-konyvtar


-- Egyre kevesebben kölcsönöznek könyvet a Szatmár Megyei Könyvtárból
A Szatmár Megyei Könyvtár tavalyi tevékenységéről és idei terveiről számolt be 2014. február 3-án Lacrima Camelia Istrăuan, a könyvtár nemrég kinevezett igazgatója. Az intézmény több éve igyekszik olyan körülményeket biztosítani, hogy a könyvtárat minden korosztály számára vonzóvá tegye, a látogatottság növelése érdekében. Az, hogy egyre kevesebben olvasnak, meglátszik a könyvkölcsönzés statisztikájából is. 2012-ben 30 882 személy volt beiratkozva a könyvtárba, 2013-ban ez a szám 30 994-re nőtt, de az aktív kölcsönzők száma 6068-ról 6019-re csökkent. Az új tagok száma is csökkent, ugyanis 2012-ben 2939-en, 2013-ban viszont csak 2285-en iratkoztak be a könyvtárba. Nőtt azonban a rendezvények és a kiállítások száma. 2012-ben 82 rendezvényt és 167 kiállítást, 2013-ban 135 rendezvényt és 218 kiállítást szerveztek a Szatmár Megyei Könyvtárban. 2012-ben 81 188, a következő évben 72 267 látogatója volt a könyvtárnak, a rendezvények résztvevőinek száma 7376-ról egy év alatt 9243-ra növekedett. Erre az a magyarázat, hogy nagyon sok gyermekprogram indult be, amelyekre a gyermekek szívesen mentek el, ilyen az origami tanfolyam, amelyen 250 gyermek vett részt.
A könyvtár munkatársai már rég tapasztalják, hogy a fiatalok körében kezd népszerűtlenné válni a nyomtatott könyvek olvasása, szívesebben olvasnak online, ezért az utóbbi években nagy hangsúlyt helyeznek a Biblionet-terem bővítésére. Az idei évre tervezett bővítéshez 37 498 lejre lenne szükség, amit a Szatmár Megyei Tanács fog finanszírozni. A bővítési programban szerepel egy fémpolc-rendszer elkészítése, amelyre az időszerű kiadványokat helyezik el, hogy azok bárki számára hozzáférhetők legyenek. Ez a tervek szerint 14 ezer lejbe kerül. Továbbá bővíteni szeretnék a 16-os lakónegyedben lévő könyvtárrészleget, hogy ott is helyet kapjon a Biblionet-program. A Szatmár Megyei Könyvtár tervei között szerepel egy könyvtárrészleg létrehozása az olaszországi Cassino városban, ahol hétszáz román él, ide ebben az évben 700 könyvet szeretnének eljuttatni. Ugyancsak könyvtárrészleget akarnak létrehozni Magyarországon és Ukrajnában, hogy az ezekben az országokban élő románok is hozzájuthassanak román könyvekhez.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/egyre-kevesebben-kolcsonoznek-konyvet/


-- Kérdéses a könyvtár új helye Szatmárnémetiben
Még mindig keresik a megyei könyvtár jövendő helyét Szatmárnémetiben. Adrian Ştef megyei tanácselnök szerint egyre kisebb az esélye annak, hogy a Mihail Kogălniceanu utca 5. szám alatt épüljön fel a korszerű épület. Az említett telek, amelyen egy ingatlan is áll, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal tulajdonát képezi. A helyi tanácsosok határozatot hagytak jóvá, amelyben a Mihail Kogălniceanu utcai telek használati jogát megkapja a megyei tanács, amint a helyi tanács lebontatja az azon található ingatlant, azonban Ştef azt is elmondta, hogy más alternatívát szeretnének találni a könyvtár számára, azaz egy központi helyen kulturális központot szeretnének kialakítani. Még mindig szó van a Dacia Hotel tulajdonjogának visszaszerzéséről, az épület megvásárlásáról. Azt követően pedig - műemlék épületről lévén szó - kormány- vagy európai uniós támogatással újítanák fel a jelenleg elhagyatott szatmárnémeti épületet, s abban egy kulturális központot alakítanának ki, amelyben helyet kapna a megyei könyvtár is. Korábban mint lehetőség felmerült a Divatház és a Római Katolikus Székesegyház közötti terület is, ahol jelenleg egy park található, s ahol szintén felépülhetne a kulturális központ.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/kerdeses-a-konyvtar-uj-helye-2/


-- Botrány a Román Nemzeti Könyvtárnál
Pár hónapja úgy tűnik, a román kormány intézkedései szabotálják néhány fontos intézmény, a Pedagógiai Könyvtár és a Román Nemzeti Könyvtár tevékenységét.
Románia legfontosabb könyvintézményében a könyvtárosok vészhelyzetben vannak. A Román Kulturális Minisztérium részéről ugyanis felszólítást kaptak, hogy a könyvtár adminisztrálásában lévő épület egy részét át kell adniuk a minisztériumnak.
A 2013. november 8-i, 862. számú kormányhatározat értelmében ugyanis a földszint és a félemelet teljes felületének egyharmada – tehát éppen az a felület, amelyet bérbe lehet adni kulturális célú rendezvények számára – a Kulturális Minisztériumhoz kerül, azzal az indokkal, hogy azok eddig nem voltak megfelelően adminisztrálva. Doina Stănescu, a Romániai Nemzeti Könyvtár Könyvtárosai Egyesületének elnöke szerint a kormánynak ez a rendelkezése, mindamellett, hogy megzavarja a Nemzeti Könyvtár tevékenységét, több érvényben lévő törvényt is sért. Az átvétel nem indokolt, az intézmény ugyanis nagyon jól adminisztrálta a szóban forgó felületet. A könyvtári épület egy részének adminisztrátoraként a Kulturális Minisztérium azonban bármilyen olyan célra is használhatja a felületet, amelyek nem voltak meghatározva az építkezési tervben, megváltoztatva ezzel az eredeti rendeltetést, és következésképpen megváltoztatva az Európai Fejlesztési Bankkal 2007. május 4-én kötött, 2007 augusztusában a 93317. számú kormányrendelettel jóváhagyott szerződésben meghatározott feltételeket, amely a kölcsön felhasználását kizárólag a Nemzeti Könyvtár építésére határozta meg. Végső soron ezek a dolgok az olvasók eltávolodását vonják maguk után.
Forrás: http://www.evz.ro/detalii/stiri/scandal-la-biblioteca-nationala-1084238.html


ÉVFORDULÓ

-- Kétszáz éve született Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (1814–1878) író, színész, rendező, korának legtermékenyebb színpadi szerzője Nagyváradon született 1814. március 18-án, eredetileg Szathmáry Józsefnek hívták. Drámái, vígjátékai és népszínművei közel fél évszázadon keresztül a legnépszerűbb magyar színpadi művek voltak. Legismertebb vígjátéka a Liliomfi (1849), amelyet több idegen nyelvre is lefordítottak, s 1954-ben Makk Károly rendezésében minden idők egyik legnépszerűbb filmvígjátéka készült belőle. Emellett mintegy húsz szépirodalmi munkát fordított magyarra, köztük Shakespeare-től a Tévedések vígjátékát és a III. Richárdot, Victor Hugo, Goethe műveit, de írt opera-szövegkönyvet is Dózsa Györgyről (1867).
Bővebb életrajz itt: https://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/szigligeti.htm


ELHALÁLOZÁS

-- Elhunyt Radnóti Miklós özvegye
2014. február 15-én, 102. éves korában elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós költő özvegye.
Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden doktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze.
Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.
Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben - nem sokkal meggyilkolása előtt - is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/02/15/102_evesen_elhunyt_gyarmati_fanni_radnoti_ozvegye


DÍJAK

-- A legjobb Oscar-díj jelölt könyvek
Könyörtelen rabszolgatartók, élre vasalt yuppie-k és szomáliai túszdráma is került tavaly könyvek lapjairól a vászonra. Hamarosan kiosztják az Oscar-díjakat, a Könyvesblog összeszedte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória jelöltjeit, vagyis a filmeket, amelyekre ezt a megjegyzést teszi: könyvben jobb volt.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2014/02/28/oscar2014


MOZAIK

-- Könyvtárral kombinált autószerviz Kolozsváron
Egy kolozsvári autószerelő műhely tulajdonosa úgy döntött, hogy amíg a kliensek autóját a szakemberek bütykölik, arra az időtartamra az ügyfelek kölcsönvehetnek egy könyvet. Amennyiben nem sikerül elolvasniuk a munkálatok elvégzéséig, hosszabb ideig is maguknál tarthatják. Victor Miron, a Iovi autószerelő műhely tulajdonosa már 15 éve vezeti a műhelyt. Elmondása szerint a klienshűséget szeretné elsősorban megteremteni. Holott műhelye egyáltalán nem ismeretlen, nemrégiben az Auto Business magazin Kolozsvár legjobb szolgáltatásokkal rendelkező szervizének választotta.
Teljes cikk itt: http://think.transindex.ro/?p=30210


-- Telefonközpontból könyvespolc Aradon
Sabin Chintoan 16 éve végzett a temesvári képzőművészeti egyetemen, és rajzot tanít egy iskolában, szabadidejében viszont művész, akit gyakran látni templomokban a restauráláshoz felhúzott állványokon. Öt évvel ezelőtt azonban elhatározta, hogy a színek iránti szenvedélyét nemcsak a festőállvány mögött és a templomfalakon kamatoztatja, hanem kiszínez minden egyes szürke, fantáziatlan falfelületet, ami mellett elhalad, szabadtéri művészeti galériát hozva létre.
Elhatározását támogatták a hatóságok és egy helyi ingatlanbefektető, így kiszínezte és átváltoztatta lakónegyedek szükséges, ám nem esztétikus felületeit. Ily módon változtak át a szeméttárolók római kutakká, a kazánházak pedig bűvös kockává vagy kincsesládává.
Egy régi telefonközpontot könyvespolccá alakított, amelyen több száz híres könyv rajza látható.
Forrás: http://kronika.ro/szines/aradi-kazanhazbol-buvos-kocka


-- Hozzuk formába agyunkat -- és lelkünket -- olvasással!
A fikciós szövegek olvasása igen összetett agyi feladat. Olvasás közben állandóan nyomozzuk a jelentéseket, igyekszünk valamiféle mintázatokat, szerkezeteket találni. Ezzel szemben amikor például egy tudományos előadást hallgatunk, elsősorban tényekkel ismerkedünk meg: kategóriákat, felsorolásokat, definíciókat stb. értelmezünk.
Rengeteg információt kapunk, amelyet úgy dolgozunk fel, hogy a nyelvi képességünk segítségével dekódoljuk. Amikor azonban egy történetet hallunk, akkor az agyunknak más részei is aktiválódnak, nem csak a nyelvi elemzéssel foglalkozók. A hallott történetről sok minden eszünkbe jut, asszociálunk, és az agyunk egészen különböző területei aktiválódhatnak. Például ha hallunk egy történetet, amelyben az hangzik el, hogy valaki szalad, akkor még az agykéregnek az a része is aktívvá válik, amely a mozgásészlelésért felelős. Ezért van az is, hogy történetekre könnyebben tudunk visszaemlékezni, mint puszta adatokra. Amikor az agyunk ugyanis feldolgozza a hallott történetet, mi is átéljük, megéljük azt. Egy pszichológiai elmélet szerint a kogníció nem csupán nyelvi, hanem egyéb, motorikus területekkel is kapcsolatban áll. (Angolul ezt 'grounded cognition'-nek nevezik; magyarul 'lehorgonyzott megismerés'-nek fordítják.) Az olvasás során szerzett tapasztalatok pedig hosszabb távú változást is okozhatnak az agyunkban.
Újabb vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy az fiktív szövegek olvasása az empátia fejlesztése szempontjából is kiemelkedően fontos.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=hozzuk_formaba_agyunkat_--_es_lelkunket_--_olvasassal


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com