************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
         ReMeK-e-hírlevél
VII. évf., 2012/8. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
 
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk,
jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
 
 
TARTALOM
 
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal
--Internetes oldal indult a bajor irodalmi élet bemutatására
PÁLYÁZATOK
--XII. Nemzetközi Magyar Fotópályázat
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Könyvkiállítások a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
KITEKINTŐ
--Könyvtár nyílt egy bebukott hipermarket helyén
--Újabb 100 millió magyar könyvek külföldi kiadására
--Krasznahorkai László lenyűgözte New Yorkot
--Nigériai kikötő a könyv fővárosa 2014-ben
--Egyesülésbe tömörültek az e-könyvkiadók és -forgalmazók
--Több felnőtt e-regény, mint keménykötésű
--Strandkönyvtár Újvidéken
--Megjelent az első okoskönyv
--eOlvasószolgálat a gyulai Mogyoróssy János Városi könyvtárban
HAZAI
--Friss és nélkülözhetetlen az egyéves Erdélyi Digitális Adattár
--Szeptembertől újra látogatható a marosvásárhelyi Teleki Téka
--Mini-könyvtárakat a kolozsvári kórházakba
--Újraindult a Kovászna Városi Könyvtár
--Új könyvek érkeznek Barótra
--Folyamatban a felújítás a Bod Péter Megyei Könyvtárban
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Liska Dénes író, dramaturg
--Meghalt Dr. Zsidai József
DÍJAK
--Az év könyvei a könyvtárosok szerint
ÉVFORDULÓ
--Banner Zoltán nyolcvan éves
AJÁNLÓ
--Munkácsy a nagyvilágban - Kiállítás nyílt a szegedi Móra múzeumban
MOZAIK
--Olvasással szabadulhatnak a brazil börtönből
--Nem ír többé Gabriel García Márquez
--Hány percet olvasnál?
--Hemingway 47 végű műve
--Fatörzsekbe "épített" könyvespolcok Berlinben
--Könyvborítók fedik egy kansasi garázs homlokzatát
--Elveszettnek vélt Vivaldi-kéziratra bukkantak
--A könyvkiadás és Beckham jobb lába
 
 
*HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK*
 
*--Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal *
Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal, a rukkola.hu, ahol a
felajánlott könyveket csereberélhetik egymás között a felhasználók. A
szabály: ha valaki a honlapra felrak (azaz rukkol) mások által elvihető
(azaz happolható) könyvet, akkor választhat magának a többiek által feltett
könyvek közül. A csereberélők felveszik egymással a kapcsolatot, így új
ismeretségek is születhetnek.
A rukkola.hu hatvan könyvvel startolt, a tesztidőszak alatt kétszáz
példányt töltöttek fel rá, néhány órával az indulás után pedig már több
mint hatszáz könyv vár arra, hogy elhappolják. A honlap egyik elindítója,
Kun Gabi a Kötve-fűzvének elmondta, a közösségi könyvcserélő oldal ötlete
először 2008-ban merült fel, és aztán most kerültek elő újra az akkori
ötletek. Az alapszabályok már működő amerikai könyvcserélő oldalak
modelljei alapján születtek. A rukkolásokkal pontokat és plecsniket lehet
szerezni, ezekkel elhappolhatók a könyvek. A csere egyszerű szabályok
szerint megy: kell egy Facebook-fiók, legalább öt olyan példányt kell
feltölteni a rukkola.hu-ra, amit szívesen elküldenénk másnak és máris
elhappolhatunk egy általunk kiszemelt könyvet. A kötetek eljuttatása az új
gazdájukhoz a rukkoló dolga. A keresés a moly.hu API-jának köszönhetően
könnyű, a keresőmezőben elég a könyv címét megadni, máris látható a moly.hu-s
adatlapja. A szolgáltatás ingyenes. További részletek itt:
http://rukkola.hu/gyakran_ismetelt_kerdesek.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6169
 
 
*--Internetes oldal indult a bajor irodalmi élet bemutatására*
Bajorország irodalmi életét átfogóan bemutató internetes oldalt indított a
dél-német tartomány. A Literaturportal Bayern közelebb hoz minket az
irodalomtörténethez és megmutatja korunk élő irodalmi történéseit - mondta
el Wolfgang Heubisch, Bajorország kulturális minisztere Münchenben, amikor
hivatalosan elindították az oldal működését.
A honlapon többek között látható, hol éltek a különböző írók, költők, hová
látogattak el, mely tájak és városok inspirálták őket, és mely valós
helyszínek bukkannak fel műveikben. Az internetes oldal a tudományos
kutatást is segíti, mivel nemcsak kutatóknak, hanem laikusoknak is
hozzáférést biztosít az egyes archívumokhoz. A bajor állami könyvtár
kezdeményezését a kulturális minisztérium is támogatta.
Forrás:
http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328566&ctag=articlelist&iid=1
 
 
*PÁLYÁZATOK*
 
*--XII. Nemzetközi Magyar Fotópályázat*
Fotópályázatot hirdet a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti
Lektorátus és a Magyar Fotóművészek Világszövetsége XII. Nemzetközi Magyar
Fotópályázat címmel, határon túli magyar fotográfusoknak és a Magyar
Fotóművészek Világszövetsége tagjainak. Legfeljebb tíz digitális vagy
digitalizált felvétellel lehet pályázni. A pályázaton magukat magyar
nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárok vehetnek csak részt, kivéve
a Magyar Fotóművészek Világszövetsége tagjait. A pályázat nyomán létrejövő
kiállítás 2012. szeptember 15-28. között tekinthető meg. Beérkezési
határidő: 2012. augusztus 10.
Bővebb információ: Győri Lajos, mfvszfoto@gmail.com, gyoril@mmikl.hu, (06
1) 225-6033.
 
 
*KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK*
 
*--Könyvkiállítások a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban*
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban a 2012-es év
folyamán állandó könyvkiállítás tekinthető meg Bod Péter (1712-1769)
születése 300. évfordulójának tiszteletére. 2012. július 25. és szeptember
30. között továbbra is megtekinthető a Móricz Zsigmond (1879-1942)
halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett könyvkiállítás.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
 
 
*KITEKINTŐ*
 
*--Könyvtár nyílt egy bebukott hipermarket helyén*
A texasi McAllen lakói nem estek kétségbe, amikor a Wal-Mart kivonult a
városból: az üresen maradt épületet dizájnos könyvtárrá alakították át. Az
új beiratkozók száma őket igazolja.
A belsőépítészek számára az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogyan
lehetne a hangárszerű tereket intimebbé, az egészet valahogy emberléptékűvé
tenni. A kivitelezők végül lebontották a még meglévő falakat, és külön
tereket alakítottak ki a felnőtt, gyerek, sőt, a tizenéves olvasóknak is.
Az új könyvtárban egyébként helyet kapott egy nagy előadóterem és több
osztályterem is. A kivitelezés annyira jól sikerült, hogy még díjat is
nyertek vele. Ennél azonban sokkal nagyobb szó, hogy a könyvtár tavaly
decemberi újranyitása óta az új beiratkozók száma 23 százalékkal megnőtt.
Forrás:
http://konyves.blog.hu/2012/07/04/konyvtar_nyilt_a_befuccsolt_aruhaz_helyen
 
 
*--Újabb 100 millió magyar könyvek külföldi kiadására*
L. Simon László kulturális államtitkár kezdeményezi, hogy a könyvvásárokon
való megjelenésekre eddig nyújtott 100 millió forintos támogatás mellett a
Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jövőre további 100 millió forintot
biztosítson magyar irodalmi művek idegen nyelven való megjelenéséhez.
Az NKA 2012 és 2014 között a Publishing Hungary program révén évi 100
millió forint támogatást nyújt arra, hogy Magyarország - a Balassi Intézet
és a külföldi magyar intézetek szervezésében - évi 10-12 nemzetközi
könyvvásáron megjelenjen. A program elsődleges célja a magyar könyvkultúra,
a magyar szépirodalmi és tényirodalmi művek megismertetése a nemzetközi
szakmai és olvasóközönséggel - olvasható az Emberi Erőforrások
Minisztériumában működő kulturális államtitkárság közleményében.
Az összegzés szerint a Balassi Intézet nyílt napján a Publishing Hungary
program bemutatására szervezett beszélgetésen L. Simon László bejelentette:
kezdeményezi, hogy az NKA jövőre további 100 millió forintot biztosítson
magyar irodalmi művek idegen nyelven való megjelenéséhez.
"A Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti
szorosabb kapcsolat kedvezőbb helyzetet teremt a magyar irodalom és
könyvkultúra külföldi népszerűsítéséhez is" - mondta hozzászólásában az
államtitkár, aki alelnökként az NKA szervezetét is irányítja.
Forrás:
http://konyves.blog.hu/2012/07/09/ujabb_100_millio_magyar_konyvek_kulfoldi_kiadasara
 
 
*--Krasznahorkai László lenyűgözte New Yorkot*
A fiatal feltörekvő New York-i írók körében sikk lett Krasznahorkai László
könyveit olvasni - legalábbis ez derül ki a Guardianból, amely nemrég nagy
cikkben számolt be az író amerikai felolvasókörútjának július 2-i
záróeseményéről.
A közönségtalálkozót New York egyik független könyvesboltjában, a Housing
Worksben tartották, amely zsúfolásig megtelt. Az író, akit James Wood
kritikus kérdezgetett, egyebek között elmondta, hogy híresen hosszú,
bonyolult mondatai már azelőtt fejben teljesen összeállnak, hogy papírra
vetné őket, emellett azon véleményének adott hangot, hogy a mondat végi
pont "nem az emberekhez tartozik, az Istené".
A beszámoló szerint a résztvevők a felolvasás alatt szorgalmasan
posztolgattak (köztük a cikkíró is), hozzátéve, hogy az egybegyűltek egy
órán keresztül fürödhettek az író jelenlétében, akit Susan Sontag egyszer
"az apokalipszis kortárs magyar mesterének" nevezett.
A Sátántangó (George Szirtes fordításában) tavasszal jelent meg az Egyesült
Államokban, és a Guardian szerint a könyv, illetve az író maga hamar a New
York-i irodalmi körök egyik kedvencévé vált. George Szirtes Angliában élő
költő, műfordító nevéhez fűződik még a Háború és háború és Az ellenállás
melankóliája angol nyelvű fordítása is.
Az író mostani amerikai felolvasókörútján érintette New Yorkot, Washingtont
és San Franciscót is, azt megelőzően pedig a Jeruzsálemi Írófesztivál
vendége volt. Krasznahorkainak a következő hónapokban is több meghívásnak
kell eleget tennie, így - miután törökül és szerbül is megjelenik Az
ellenállás melankóliája - részt vesz az Isztambuli Könyvvásáron és az
októberi Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron. Bukarestbe is elutazik az év
végén, mert kiadják románul a Sátántangót.
Forrás:
http://konyves.blog.hu/2012/07/14/krasznahorkai_lenyugozte_new_yorkot
 
 
*--Nigériai kikötő a könyv fővárosa 2014-ben*
A nigériai Port Harcourt lesz a könyvvilág fővárosa 2014-ben. Az UNESCO
választása azért esett a kikötővárosra, mert a település sikeres programot
vitt véghez a helyiek körében az analfabetizmus visszaszorítására.
Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az
UNESCO főigazgatója külön kiemelte a nigériai város képzési programjának
magas minőségét.
A több mint egy évtizede évente odaítélt cím szimbolikus jelentőségű,
egy-egy olyan városnak járó elismerés, amely különböző programok,
elkötelezettség vagy tevékenység révén sokat tett a könyvekért és az
olvasásért. Pénzügyi támogatás nem jár a cím mellé.
Az UNESCO korábban Thaiföld fővárosát, Bangkokot nyilvánította a könyv
fővárosává a 2013-as évre. Első ízben Madrid viselte a címet 2001-ben.
Az éppen aktuális város minden évben április 23-án, a könyv világnapján
veszi át a címet, amelyet idén Jereván birtokol.
A titulust korábban elnyerte Alexandria, Amszterdam, Antwerpen, Bejrút,
Bogotá, Buenos Aires, Ljubljana, Montreal, Torino és Újdelhi is.
Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328427
 
 
*--Egyesülésbe tömörültek az e-könyvkiadók és -forgalmazók*
Akciókat szervez, nemzetközi kapcsolatokat épít, az e-könyves szakma
érdekeit képviseli a jogalkotók és a közönség felé az Egyesülés az
e-könyvekért szerveződés, amelyhez 22 kiadó és terjesztő csatlakozott
Magyarországon.
A szervezet céljai között szerepel az e-könyvek és az erre alkalmas olvasók
népszerűsítése, rendszeres nyilvános fórumok szervezése, a legális
tartalomfogyasztás elterjesztése, piaci elemzések készítése, valamint
például a jogi, adózási különbségek csökkentése a hagyományos kiadványokhoz
képest. A papíralapú könyveket terhelő általános forgalmi adó (áfa) 5
százalék, miközben az e-könyveket 27 százalékos áfa terheli.
Az alakuló ülésnek otthont adó intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár
főigazgatója, Sajó Andrea úgy vélte, hogy az e-könyv a jövő meghatározó
formátuma lesz, noha még ma is sokan idegenkednek tőle. Szerinte az üzletág
sikeréhez elsősorban a legális tartalmakat és a letöltéseket kell
népszerűsíteni.
Kereszty András, a Hónap Könyve kiadója emlékeztetett: a szervezet létét az
indokolja, hogy rendkívül intenzíven fejlődik az e-piac. Farkas István, az
ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője kiemelte: az e-könyvpiac
"paradigmaváltás" közepén tart. Ugyanakkor leszögezte: a hagyományos
könyvkiadást nem veszélyezteti a digitális. Szerinte jelenleg az
e-könyvkiadás és forgalmazás "kultúrmissziónak" minősül és igen tőkeigényes
vállalkozás.
Az egyesüléshez csatlakozó szervezetek között van a Könyvtári Intézet, a
Szerep Művészeti Alapítvány és az Informatikai és Könyvtári Szövetség is.
Forrás:
http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328402&ctag=articlelist&iid=1
 
 
*--Több felnőtt e-regény, mint keménykötésű*
Először szárnyalta túl a felnőtt regények e-formátumos forgalma a
keménykötésű változatokét az amerikai piacon.
Az e-könyvek népszerűsége 2011-ben több mint a kétszeresére nőtt. Nettó
eladásuk 2011-ben már a könyvpiac összforgalmának 15 százalékát tette ki,
miközben 2010-ben még csak hat százalékot - közölte jelentésében az
Amerikai Kiadók Szövetsége és a könyviparral kapcsolatos tanulmányokat
végző munkacsoport közel kétezer kiadótól beérkezett adatok összegzése
nyomán.
Az amerikai könyvpiac tavaly az előző évihez képest 2,5 százalékos
visszaesést könyvelt el. Az e-könyveladások azonban tovább erősödtek.
A jelentés ugyanakkor rámutatott, hogy a kiadók bevételének zöme még mindig
a nyomtatott könyvekből származik. A felnőtteknek szóló regények terén
azonban tavaly megtörtént az áttörés: először adtak el többet belőlük
digitális változatban, mint keménykötésben. Ebben a kategóriában 2010-ben a
kiadók nettó eladásainak 13 százalékát tették ki az e-könyvek, 2011-ben ez
az arány már elérte a 30 százalékot.
Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328679
 
 
*--Strandkönyvtár Újvidéken*
A népszerű újvidéki strandon augusztus végéig ismét lesz könyvkölcsönző. A
felnőtt olvasóközönség néhány száz időszerű cím közül válogathat majd, de a
fiatalabb korosztály számára is több mint száz gyermekirodalmi mű áll
rendelkezésre - olvasható a vajdasági Újvidék Duna-parti strandját
működtető városi vállalat közleményében.
A szervezők azt ígérik, hogy ha a strandlátogatók közül valaki olyan
könyvet kérne, amely nem található a kínálatban, akkor a könyvtárosok
igyekeznek azt a központi könyvtárból beszerezni. A korábbi évekhez
hasonlóan a szabadtéri könyvtár egy étterem közelében kap helyet a
folyóparti fürdőhelyen.
A vízparti könyvkölcsönző délelőtt 10 és este 8 óra között tart nyitva. A
kihelyezett könyvtári akcióval párhuzamosan a papírhulladék
újrahasznosításának jelentőségét hangsúlyozó műhelyeket is szerveznek a
strandon. A workshopok este hét órakor kezdődnek, a belépődíjat pedig két
üres konzervdobozzal vagy fél kilogramm használt papírral lehet megváltani.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328671
 
 
*--Megjelent az első okoskönyv*
Okostelefon-tulajdonosoknak kínál olvasni- és néznivalót a Kossuth Kiadó,
amely egy angol és magyar nyelvű Budapest-útikönyvet, valamint egy
mesekönyvet jelentetett meg okoskönyv formában.
A papír-alapú, brosúraszerű kiadvány úgynevezett QR-kódok segítségével
interneten elérhető tartalmakat kínál. Sajtóbemutatón elhangzott, hogy a
smartbook, azaz okoskönyv névre hallgató kiadványtípus a világon elsőként
Magyarországon látott napvilágot. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó
vezérigazgatója rámutatott: az okoskönyv előnye az, hogy a kiadványnak
szinte nincs is "fizikai valója", a hozzárendelt tartalmak a világhálóról
érhetőek el. A kiadványok előnye, hogy szinte bármilyen tartalom
hozzárendelhető, hanganyagok, szövegek, fényképek vagy akár videók is.
Az A4-es lapnál alig nagyobb, zsebméretűre összehajtott füzetkében csak a
legfontosabb információk találhatók meg. A Budapest - A 20 legszebb
látnivaló című kiadvány például a fővárosi tömegközlekedésről, a fontosabb
intézményekről, gyógyszertárakról, postákról, turistairodákról, nyilvános
illemhelyekről tartalmaz tudnivalókat, a látnivalókról szóló információt az
internetről lehet letölteni a QR-kódra irányított okostelefon-kamerával -
mondta el Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének
vezetője.
Sarkadi Ágnes meseíró elmondta, hogy a Rendetlen nyulak a benzinkúton című
mesét kifejezetten erre a formátumra írta. Megjegyezte, hogy a mesékre
nemcsak az elalvás előtt van szüksége a gyerekeknek, hanem segíthetnek az
orvosi rendelőkben történő várakozásnál vagy a hosszú utazások közben is. A
szöveget Stenczer Béla színész tolmácsolja, a mintegy 50 akvarellképet
Fekete Hajnal festette. Sarkadi Ágnes hozzátette: az okoskönyvek előnye,
hogy így egy mesébe hat történetet rejthettek.
Az okoskönyvek ötlete az Európa Kommunikációs Ügynökség tulajdonos
ügyvezetőjétől, Takács Imrétől származik.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328698
 
 
*--eOlvasószolgálat a gyulai Mogyoróssy János Városi könyvtárban*
A könyvtár honlapján a következő kiírás fogadja a látogatót: "Kérdezze
könyvtárosát! Bár nem vagyunk tudakozó, de sok kérdésre tudjuk a választ! A
társalgást csak Ön és munkatársunk látja."
A Mogyoróssy János gazdatisztről és könyvtáralapítóról (közel 300 könyvet
adományozott Gyula városának 1836-ban) elnevezett könyvtár elsősorban a
modern kor kihívásaival igyekszik lépést tartani. Ahogyan a honlapon
olvasható, a könyvtár Internet-szolgáltatása 1999-ben indult, 2002-ben
sikeres pályázat révén bővítették. Miről szól ez a szolgáltatás? Arról,
hogy, ha a könyvtár felhasználói nem tudnak elmenni a könyvtárba, az otthon
kényelmében is elérhetik online az alapvető olvasószolgálati
szolgáltatásokat, mint például információk elérése a kölcsönzési
határidőkről, kölcsönzési határidők hosszabbítása, előjegyzés stb. Ezt
hogyan teheti meg egy felhasználó? A könyvtár minden felhasználója
rendelkezik egy internetes fiókkal a könyvtár honlapján. Az olvasói állapot
lekérdezése úgy történik, hogy a felső sorba be kell ütni az olvasójegy
számát, alája az olvasójegy tulajdonosának a születési dátumát, ez 8
számjegy. Csak ezután lehet belépni, tehát csak beiratkozott olvasó tudja
használni. Ott az olvasók saját maguk látják, milyen könyvek vannak náluk,
és meddig tarthatják őket otthon, tudják a könyveik határidejét
hosszabbítani, illetve jelzi a gép, ha valamelyik könyvre már másik olvasó
is vár. Ezt csak addig tudják használni, amíg le nem jár a könyvek
kölcsönzési határideje. Lejárt könyveket itt nem enged hosszabbítani a gép,
ekkor már személyesen, e-mailben vagy telefonon kell intézkedniük. A
katalógusra átlépve tudnak otthonról lefoglalni (előjegyezni) könyveket,
illetve nem csak azt látják, hogy megvan-e az általuk keresett könyv a
könyvtárban, hanem azt is, hogy bent van-e, vagy mikor hozzák vissza, addig
pedig egy kattintással le tudják foglalni, hogy más ne tudja kikölcsönözni,
illetve, hogy a legutóbbi olvasója ne tudja meghosszabbítani a kölcsönzési
határidejét. Amikor a könyvet visszahozzák, a számítógép jelzi a
könyvtárosnak, hogy melyik olvasó vár a könyvre, és nem is engedi, hogy
másik névre kikölcsönözzék - tájékoztatott Kisné Czeglédi Márta, a könyvtár
gyermekrészlegének munkatársa.
Forrás: http://www.mjvk.hu/web/guest/eolvasoszolgalat; Matekovics János
Zoltán, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy
 
 
*HAZAI*
 
*--Friss és nélkülözhetetlen az egyéves Erdélyi Digitális Adattár*
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) több mint egy esztendeje azzal a
szándékkal indította útjára az Erdélyi Digitális Adattárat (EDA), hogy az
digitális archívumokat, gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint
ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és
a kutatás elősegítésére. Létrehozásának gondolata még 2005-ben merült fel,
és a digitalizációs munkálatok akkor el is kezdődtek, így beindulásakor már
jelentős tartalommal jelentkezett. Egyéves fennállása óta a kínálat
duplájára bővült, hosszú távon pedig az EME az elkobzott gyűjteményeinek
számbavételét is tervezi, amelyek közzététele szintén az adattár révén
valósulhat meg. Az erdélyi magyarság egyik legfontosabb kulturális
örökségéről van szó, amelynek mielőbbi feldolgozása nagyon sürgető feladat
az erdélyi tudományosság eredményeinek terjesztését szolgáló, másrészt a
kutatók munkáját segítő digitális adattárnak.
Az elektronikus adattár bárki számára elérhető az eda.eme.ro címen vagy az
Erdélyi Múzeum-Egyesület honlapján (www.eme.ro) keresztül. Az adattár
tartalmazza a nyilvános adatok gyűjteményét, valamint a zárt
kutatócsoportoknak szánt információkat is. Kilenc böngészhető
alkategóriából áll, ezek a következők: tárak; EME-kiadványok; tervtár; EME
intézményi tára; kutatás; előadások, szakképzések; tudóstár; doktori
disszertációk; periodikák. E menüpontok minden tudományág számára
támpontokkal szolgál(hat)nak. Jelenleg több mint 14 500 tétel érhető el és
tallózható a tárban (egy-egy tétel adott esetben jelenthet egy vastag
kötetet, vagy egy fotót, képet avagy gyűjteményi tárgyat). A
természettudomány terén például 294 herbáriumgyűjteményi tétel áll készen
és ad ízelítőt azon herbáriumoknak az anyagából, amelyek részben
feldolgozatlanul találhatók meg Kolozsvár tanintézményeinek természetrajzi
múzeumaiban.
Az EDÁ-ban egyébként a digitalizált anyagok már elhelyezésük pillanatától
fogva kereshetők, a keresőszót begépelve kereshetünk a teljes adattárban,
kategóriákban, alkategóriákban vagy akár egy-egy gyűjteményen belül is. A
különleges keresés szintén lehetséges: egy-egy keresőszó begépelése után
további szűrőket, szűkítő feltételeket adhatunk meg, hogy könnyebben
eljussunk a keresett tételekhez.
Nem túlzás azt mondani: minden korosztálybeli hazai kutató számára
nélkülözhetetlen a világháló és immár az EDA használata. Mégis érdemes
megemlíteni, hogy azok, akik elektronikus eszközökkel dolgoznak, ugyanazt a
forrást - ha módjukban áll - megvásárolják nyomtatott változatban is (az
EME kiadványai online is megrendelhetők), amit aztán szívesebben forgatnak,
mert annak emberközelibb hangulata van.
Forrás:
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/3432#.T_QB5arhT6Q.facebook
 
 
*--Szeptembertől újra látogatható a marosvásárhelyi Teleki Téka*
Ez év szeptemberétől újra látogatható lesz Erdély egyik legjelentősebb
művelődéstörténeti öröksége, a marosvásárhelyi Teleki Téka. A Teleki Sámuel
gróf alapította könyvtár a nehézségek ellenére több mint kétszáz éve őrzi
az európai művelődés, valamint a magyar könyvkultúra kincsnek számító
remekműveit.
A könyvtár 2012 márciusában befejezett állományellenőrzése közben
sajnálatos tényre derült fény, arra, hogy 538 könyv hiányzik. Lázok Klára
intézményvezető szerint nagyon nagy veszteség ez a Tékának, hisz ebből majd
250 könyv 1900 előtti kiadvány. "Reméljük, hogy a következő években
néhánynak sikerül nyomára akadni, és visszakerülnek a Tékába, de nyilván
nincs mód azoknak az egyedi példányoknak a visszaszerzésére, amelyek
bejegyzéseik, ex libris-ük, egykori tulajdonosaik révén pótolhatatlanok." -
tette hozzá.
A Teleki Téka épülete 2012. szeptember 1-jétől lesz újra látogatható -
tavaly ősztől ugyanis általános tatarozást végeztek az épületen. Az elmúlt
évtized folyamán végrehajtott tetőszerkezet-javítás,
vízelvezetési-szigetelési munkálatok után a festés mellett felújították az
elektromos hálózatot, korszerűsítették a riasztóberendezést és a
vizesblokkokat, kicserélték a zárakat, restaurálták vagy kicserélték a
nyílászárók nagy részét. Ez azt jelenti, hogy az olvasótermi és irodai
tevékenységek is jobb körülmények között zajlanak majd. Lázok Klára bízik
abban, hogy a felújítás után a Téka újra teljes szépségében pompázik majd,
és rendszeresen látogatják, hiszen az elmúlt hónapokban naponta érdeklődtek
az olvasók, hogy mikor nyílik újra a könyvtár.
Teljes cikk itt: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328209
 
 
*--Mini-könyvtárakat a kolozsvári kórházakba*
Pozitív gondolkodású és optimista életszemléletű könyvek gyűjtésébe kezdett
az AFA, azaz a Kolozsvári Női Vállalkozók Egyesülete. Az egyesület célja
minikönyvtárakat létrehozni a kolozsvári kórházakban.
A Minikönyvtár az egészségért elnevezésű kampány szervezői azt remélik,
hogy a kiválogatott könyvek hasznos kiegészítői lesznek az orvosi
kezelésnek. Mihaela Rus, az egyesület elnöke elmondta, elsőként a
Kolozsvári Gyermekgyógyászati Kórházban, a Ion Chiricuţă Onkológiai
Intézetben, a Nicolae Stăncioiu Szívgyógyászati Klinikán és a Megyei
Kórházban alakítanák ki a könyvtárakat.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=122955
 
 
*--Újraindult a Kovászna Városi Könyvtár*
Július elsején ismét megkezdte működését a Kovászna Városi Könyvtár a
hónapokkal ezelőtt felújított művelődési házban. Az épület rendbetételét a
Turisztikai és Regionális Fejlesztési Minisztérium finanszírozta, a teljes
felújítás kivitelezésének összértéke meghaladta az egymillió lejt.
A munkálatok alatt az épületben található városi könyvtár működése
szünetelt, de miután a renoválással végeztek, újra berendezték az
intézményt, ahol keddtől péntekig készen állnak az érdeklődők fogadására. A
könyvtár 75 ezer könyvvel, napilappal és folyóirattal rendelkezik,
ugyanakkor a Biblionet programnak köszönhetően négy számítógép, továbbá
internet-hozzáférés is várja a látogatókat.
Az intézménybe az állandó kovásznai lakhellyel rendelkező olvasók mellett a
kezelésre érkező vendégek is beiratkozhatnak, a személyazonossági
igazolvány felmutatásával. A 14 éven aluli gyerekek beiratkozását az egyik
szülő igazolványa alapján végzik. Az olvasók egy alkalommal három könyvet
kölcsönözhetnek, a határidő 14 nap.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kovasznai-korkep/34427
 
 
*--Új könyvek érkeznek Barótra*
A Nemzeti Kulturális Alap Márai-programjának köszönhetően újra bővül a
baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár állománya.
A 800 000 forintos támogatásból a hiánypótló szépirodalmi könyvek mellett
történelmi, kultúrtörténeti, filozófiai, gazdasági és gyógyászati
kiadványokat, illetve könnyebb műfajú munkákat is rendelnek. Az új kötetek
megérkezését szeptemberre várják - tudtuk meg Benkő Gyula könyvtárostól. A
barótiak gyakran látogatják a könyvtárat. A kötelező olvasmányt kereső
diákok mellett havonta több százan fordulnak meg benne. A nyaralások
időszakában visszaesés tapasztalható, ám ezt némileg ellensúlyozza, hogy
ismét jól működik az ingyen használható internetterem.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/51313/uj_konyvek_erkeznek
 
 
*--Folyamatban a felújítás a Bod Péter Megyei Könyvtárban*
Hetek óta immár építőtelep a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár
belső udvara, és néhány napja az Erzsébet park felőli tetőrészen is lyuk
tátong, időnként teherautóba ürítik fentről a szuvatot.
Az egykori Vármegyeháza felújítását nem csupán állaga indokolta, de
könyvtári funkciójának jobb hasznosítása is szükségessé tette az átépítést,
no meg az állandó helyhiánnyal küzdő intézménynek fölöttébb szükségessé
vált újabb raktárhelyiségek kiképezése. Ezt az ún. adminisztratív szárny
alatt képzelték el, a belső épületrész utólagos toldásának ugyanis nem
építettek pincét. Nehéz és ugyancsak óvatos művelet ekkora épületnek
aláásni, a tervezők megszabták: szakaszonként, folyamatos erősítések
építésével kell haladnia a kivitelezőnek. Ez nem is okozott gondot
mindaddig, míg a föld ásása közben alagútra nem bukkantak. A kőfalú és
-mennyezetű járat mintegy nyolcvan centi széles, felnőtt embernek kissé meg
kell hajolnia benne. Az adminisztratív szárny alatt, kis kanyarral fut be
az épület alá, a kultúrház irányába téglafal zárja el, másik irányban hogy
meddig vezet, még nem próbálták ki az építészek. Nekik ugyanis a
"feltárásnál" nagyobb gondjuk, hogy a némelyek szerint vízelvezetésre,
mások szerint menekülésre épített járat az épület alapjait úgy vágja át,
hogy azokat nem erősítették meg: látszik is a falakon, a repedések
süllyedésre utalnak. Most ismét a tervezőkön a sor, hogy megoldást adjanak
a hogyan továbbra. Ráadásul az alagút épp azon a sarkán vágja át az
épületet, ahová a kazánházat tervezték, jó lett volna a fűtési szezon
beállta előtt áttelepíteni és beüzemelni a kazánokat, hogy a tél folyamán
belső munkálatokat lehessen végezni.
Amúgy az épület többi részében zavartalanul halad a munka, néhol belső
elválasztó falakat bontottak le, a villanyvezeték cseréje jórészt
megtörtént már, a régi ablakok restaurálásához is hozzákezdtek. A
tetőtérben a régi szigetelést - ami gyakorlatilag homokkal elegyített
téglatörmelék elterítéséből állott - korszerű anyagúra cserélik,
funkciótlanná vált kéményeket bontanak.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/50692/alagutba_torkollott_a_felujitas_
 
 
*ELHALÁLOZÁS*
 
*--Elhunyt Liska Dénes író, dramaturg*
Liska Dénes Budapesten született 1927. június 26-án. A Színház- és
Filmművészeti Főiskola dramaturg szakának elvégzését követően pályáját a
Vígszínházban kezdte, majd 25 éven keresztül a József Attila Színház vezető
dramaturgja volt. Nevéhez fűződik az első magyar folytatásos rádiós
hangjáték, a Szabó család útjára indítása 1959-ben, a
családregény-sorozatot szerzőtársaival 40 éven keresztül írta hétről hétre.
A József Attila Színháztól való távozása után a Magyar Televízió Ifjúsági
osztályán gyermek- és ifjúsági műsorokat szerkesztett. A Magyar Televízió
szórakoztató osztályának vezetőjeként ment nyugdíjba.
Több könyve jelent meg: a Fiúk! Fel a fejjel! című a cserkészéletről szól,
a Zárt ajtók mögött címűben Bajor Gizi rejtélyes halálát dolgozta fel, írt
a nemzet atyjáról Deák Ferencz az anekdoták tükrében címmel, a Szabó család
történetét pedig a Papa, Mama, meg a többiek című kötetében írta meg.
Utolsó könyve A szerelemgyerek, egy jellegzetes családtörténet, amely a 20.
század válságokkal, háborúkkal terhes világában felnövő gyermek,
fiatalember útkereséséről szól.
Könyvei és számos hangjátéka mellett kitalálta a gyerekeknek szóló
telefonmese-szolgáltatást, amelyet 55 éven keresztül szerkesztett,
rendezett. A mesékből válogatás jelent meg CD-n és könyvben Drótmesék
címmel.
Forrás:
http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328446&ctag=articlelist&iid=1
 
 
*--Meghalt Dr. Zsidai József*
Dr. Zsidai József, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum
nyugalmazott főigazgatója, az MKE volt elnöke, a magyar könyvtárügy
meghatározó egyénisége 2012. július 11-én, életének 78. évében elhunyt.
"Emlékezés dr. Zsidai Józsefre
Valamikor év elején találkoztam vele utoljára. Elegáns volt, mint mindig:
kabátja alatt öltönyt és hófehér inget viselt. Éppen vizsgáztatni jött
Állam- és jogelméletből. A közel 20 perces úton szóba került az egyetem
helyzete, tanulás, munka, a család, és sok más egyéb dolog - többek közt
még az is, hogy hogyan szokta évente kifehéríteni saját kezűleg az ingjeit.
(...)
1986 augusztusában kerültem az egyetem központi könyvtárába, amelynek akkor
ő volt a főigazgatója egészen 1996. június 30-ig. (...) Ezekben az években
indult meg a Nehézipari Műszaki Egyetem <<universitas>>-szá fejlesztése is. A
80-as évek elején kezdődő jogászképzést 1987-ben követte a közgazdász-,
majd 1992-ben a bölcsészképzés beindítása. Az ehhez szükséges irdatlan
mennyiségű szakirodalom retrospektív és kurrens beszerzése, feldolgozása és
szolgáltatása állandó és folyamatos pluszmunkával járt - miközben a
dolgozók létszáma évről-évre fogyatkozott. Ennek dacára sikerrel vettük az
akadályokat. Mindenki értette és tette a dolgát, minden olajozottan
működött. Elvitathatatlan, hogy ebben óriási része volt dr. Zsidai József
szakértelmének és vezetői kvalitásainak.
Elsősorban és mindenekfelett könyvtáros volt. A könyvtárosságot
csodálatosan szép szakmának tartotta, kiváltképp, ha az tanári ambíciókkal
is párosul. A könyvtárosság és a tanári munka értelme és célja nála
szervesen összekapcsolódott: könyvtári eszközökkel az ismereteket
felkutatni, megszerezni és átadni - mindezt mások boldogulásának
előmozdítása érdekében. Azt vallotta, hogy <<a legélvezetesebb olyan
munkaterületen dolgozni, ahol közvetlenül embertársaink javát
szolgálhatjuk>>. Így viszonyult beosztottjaihoz, könyvtáros kollégáihoz is:
<<Hinni kell a környezetünkben élő és ott megforduló emberek tisztességében,
mert 95 százalékuk valóban tisztességes és igyekvő a munkában.>> -
állapította meg egy késői önéletrajzi írásában. Ebben a szellemben vezette
a könyvtárat.
Szokása volt, hogy végigjárta az osztályokat, és elbeszélgetett a
dolgozókkal. Érdekelték az emberek munkával kapcsolatos gondjai,
észrevételei, kíváncsi volt a véleményükre. Vezetőként is ember maradt, és
a beosztottjait is emberként kezelte. Úgy volt emberséges, hogy közben
igazságos, határozott és következetes tudott maradni. Ha kellett,
jutalmazott, ha kellett, büntetett. Nem volt haragtartó, nem folytatott
bosszúhadjáratot senki ellen sem. Arra törekedett, hogy a vitás ügyeket
minél hamarabb rendezze, és a konfliktusokat megszüntesse.
Voltak elvei, amelyekből nem engedett. Ragaszkodott például ahhoz, hogy
mindenkinek legyen saját, jól körülhatárolt feladatköre, amiért felel, amit
a legjobb tudása szerint ellát. Mivel egy ember általában ugyanazokat a
hibákat követi el, könnyebb azokat észrevenni és kijavítani. Az volt a
véleménye, hogy egy teljes évre van szükség ahhoz, hogy valaki egy
munkakörbe beletanuljon. Ez alatt az idő alatt a munkájában vétett hibákért
elmarasztalni nem volt szabad. Nem tűrte el, hogy valakivel méltatlanul
bánjanak, vagy ki legyen szolgáltatva akár valamelyik kollégájának, akár a
közvetlen felettesének...
Ilyen vezető volt dr. Zsidai József, aki a legtovább - 35 éven át! -
igazgatta Miskolcon az egyetemi könyvtárat. Sajnálom, hogy csupán 10 évig
dolgozhattam a vezetése alatt. Szakmai érdemeinek méltatása nem az én
tisztem. Bizonyára lesz, aki ezt megteszi, aki nálam erre illetékesebb.
Csupán emberségéről szerettem volna megemlékezni, mint egyik volt
beosztottja. Úgy érzem, ennyivel tartoztam neki."
Forrás: Dr. Gárdusné Szabó Gabriella, volt főkönyvtáros, Miskolc
 
 
*DÍJAK*
 
*--Az év könyvei a könyvtárosok szerint*
Három kötet kapta meg a Fitz József-könyvdíjat a Magyar Könyvtárosok
Egyesülete idei vándorgyűlésén Győrben.
A díj névadója Fitz József (Brassó, 1888 - Budapest, 1964) jeles könyv- és
nyomdász-történész, könyvtártudományi író. Nevéhez fűződik a pécsi egyetemi
könyvtár újjászervezése 1930-1933 között, majd 1933-tól 1945-ig az Országos
Széchényi Könyvtár főigazgatója volt. Tudományos munkásságát nyugdíjba
vonulása után haláláig folytatta. A Fitz József-könyvdíjat 1988-ban hozta
létre az akkori Művelődési Minisztérium a Magyar Könyvtárosok Egyesülete
(MKE) közreműködésével.
A díjjal a könyvtárakban legnagyobb sikert aratott, legértékesebbnek,
legszebbnek tartott műveket jutalmazzák a könyvtárosok javaslata alapján. A
Magyarországon egy naptári évben megjelent teljes könyvtermésből három mű
részesíthető jutalomban tematikai kategorizálás nélkül. Az 500 ezer
forintos jutalmat a szerző, nem élő alkotó vagy idegen nyelvről fordított
mű esetében a kiadó vagy a fordító kaphatja meg. Alapítása óta mintegy száz
kötet érdemelte ki az elismerést.
Idén díjat kapott Deáky Zita Jó kis fiúk és leánykák - A kisgyermekkor
történeti néprajza Magyarországon című kötet, amely a Századvég Kiadónál
látott napvilágot 2011-ben, Kengyel Miklós Perkultúra: a bíróságok világa,
a Dialóg Campus kiadványa; valamint a Kárpáti János szerkesztette Képes
magyar zenetörténet című könyv, amely a Rózsavölgyi és Társa Kiadónál
jelent meg.
Deáky Zita etnográfus már többszörös Fitz-díjazott, hiszen 2005-ben a
születés kultúrtörténetével foglalkozó műve elnyerte ezt az elismerést.
Jelenlegi munkája szinte annak folytatása, hiszen a kisgyermekkor történeti
néprajza, a múlt gyermekei elevenednek meg előttünk. Szembesít
mindnyájunkat a múlt gyermekeivel, nagyanyáink, anyáink gyermekkorával - és
benne korábbi önmagunkkal és gyermekeinkhez való mai viszonyunkkal. Mindezt
történeti, néprajzi forrásokkal támasztja alá és illusztrálja.
Kengyel Miklós jogászprofesszor nem csupán számtalan jogi tankönyv és
tudományos cikk szerzője, de mindannyiunk örömére a jogi szaknyelvet
mellőző ismeretterjesztő kötetek írója is egyben. Perkultúra című
munkájában a bíróságok érdekes, néha titokzatosnak tűnő világába vezeti be
az olvasót. A kötet többek között bemutatja, hogy miként változtak az idők
során a tárgyalótermek berendezései, a bírósági jelképek vagy a bírói
öltözködés. A több mint hatszáz színes fényképet, rajzot és illusztrációt
tartalmazó mű tudományos igénnyel, de paragrafusjelek és törvényszövegek
nélkül, olvasmányosan mutatja be a világ igazságszolgáltatását. Szép
kivitelű, magas szakmai színvonalú mű, amely kétségkívül méltó a könyvtáros
szakma könyvdíjára.
A Képes magyar zenetörténetben az összegyűjtött, képekben és hangzó
formában őrzött dokumentumokhoz az egyes témák legkiválóbb ismerői írtak
tanulmányokat, a kötet így a magyar zenetudomány közös produktuma, melyet
az egy-egy csomópontra irányuló tanulmányok láncolata alkot.
A kötet az illusztrációkkal (több mint 400 képpel) és a 140 percnyi hangzó
anyaggal érzékletes képet rajzol az évezredes magyarországi zenekultúráról.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=122755
 
 
*ÉVFORDULÓ*
 
*--Banner Zoltán nyolcvan éves*
Banner Zoltán 1932. július 12-én született Szatmárnémetiben.
Művészettörténész, művészeti író, költő, szerkesztő, előadóművész.
Középiskolát Szatmáron, történelem szakos tanulmányokat a Bolyai
Tudományegyetemen, Kolozsvárott végzett. 1958-tól az Utunk művészeti
szerkesztője.
Az Igaz Szóban (1962-1965) arcképsorozata jelent meg, művészettörténeti
tanulmányait a Korunk, a pécsi Jelenkor és a budapesti Művészet közölte.
Kismonográfiáit a Meridiane, majd a Kriterion adta ki. Versmondóként a
magyar és a román irodalomból válogat, Bartalis János, Nicolae Labiş,
Horváth Imre szerepel repertóriumában. 1970-ben, Szarvasének címmel,
Bartók-műsort adott elő. 1973-ban megszületett, Petőfi a hídon c. műsora
száz előadást is megért, hanglemezen is megjelent. Ugyancsak népszerű
Lakoma (1975) és Tűzkör c. előadói műsora. Csillagfaragók c.
dokumentumkönyve (1972) a megújuló népi művészetről szól. 1977 májusában
Ausztráliában járt, beszámolója előbb az Utunkban, folytatásokban jelent
meg, majd könyvként is (Kié vagy Ausztrália?). 1988-ban áttelepült
Magyarországra, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa 1999-ig.
Jelentős űrt tölt be Erdélyi magyar művészet a XX. században c. könyve
(1990). Az Új Aurórát, majd (1991-től) a Sodrást szerkesztette. 1994-97-ben
a békéscsabai Körösi Csoma Főiskola vizuális nevelési tanszékének vezető
tanára. Mind Romániában, mind Magyarországon művészetszervezői munkát
folytat rádióban, televízióban, a lap- és könyvkiadásban.
Olvasmányos, elegáns stílusban ír. Ismerteti az erdélyi magyar
képzőművészetet. Méltatói között szerepel Kántor Lajos, Szőcs István,
Király László, Lászlóffy Aladár. Rengeteget dolgozik, ír, utazik, előad.
Könyvtárnyi irodalma van munkásságának.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_muveszeti_iro_igaza.php
 
 
*AJÁNLÓ*
 
*--Munkácsy a nagyvilágban - Kiállítás nyílt a szegedi Móra múzeumban*
A szegedi Somogyi könyvtár régi könyvei és újságjai segítségével ismerhetik
meg az érdeklődők Munkácsy Mihály életének legfontosabb szakaszait azon a
kiállításon, amely a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában nyílt meg nemrég.
Kórász Mária, az anyagot összeállító szakkönyvtáros az MTI-nek elmondta,
hogy a tárlat a múzeumban október közepéig látható, Munkácsy Mihály csaknem
félszáz alkotását, köztük a festő egyik főművének tartott Golgotát bemutató
kiállításhoz kapcsolódik.
A korabeli újságok, könyvek, plakátok és levelek öt részletben dolgozzák
föl a művész életútját. Bemutatják a pályakezdés éveit, a világhír felé
vezető utat és azt is, miként számoltak be a lapok a festő sikeréről az
1878-as párizsi világkiállításon, ahol Milton című képével aranyérmet nyert.
A Somogyi könyvtárban gondozzák az amerikai magyarság történetét feldolgozó
Vasváry-gyűjteményt, így a tárlat külön részlege foglalkozik Munkácsy
Mihály műveinek amerikai fogadtatásával és a festő tengeren túli útjával. A
művész 1886-os egyesült államokbeli útját a makói származású Pulitzer
József szervezte, így nem véletlen, hogy érkezését a magyar nyelvű "Éljen
Munkácsy!" felirattal köszöntötte a The World című újság, a sajtócézár
lapja.
A tárlat egyik legérdekesebb része Munkácsy és Szeged kapcsolatáról szól. A
festő 1891-ben, amikor az állam az épülő Országház számára megrendelte a
Honfoglalás című képet, az alkotáshoz modelleket keresett. Október 25-én
érkezett Szegedre, és részt vett a belvárosi kaszinó avatásán, ahol
fölfigyelt a város legszebb lányának tartott Szeles Olgára, akiről a sátor
előtt álló, kezében gyermeket tartó nőalakot mintázta. Szeles Olga később a
város díszpolgára lett.
A kiállításhoz virtuális tárlat is készült, ez megtekinthető a könyvtár
honlapján: http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/munkacsy/mm.html
Forrás: http://nol.hu/kult/munkacsy_a_nagyvilagban_-_kiallitas_nyilt_
 
 
*MOZAIK*
 
*--Olvasással szabadulhatnak a brazil börtönből*
"Kiolvashatják" magukat a börtönből több brazil fegyintézet rabjai
büntetésük letelte előtt, ha kellően sok könyvet olvasnak ki. Egy új
rendelkezés szerint az, aki végigolvas egy könyvet, négy nappal hamarabb
szabadul. Korlátozás is van azonban: évente legfeljebb 48 napot olvashatnak
"le" büntetésükből az elítéltek, azaz 12 könyv a beszámított maximum. Ezek
témája lehet irodalom, filozófia, tudomány. A raboknak fogalmazást kell
írni minden elolvasott könyvről, ám nem valami összecsapott,
agyonjavítgatott zagyvaságot. Ráadásul a börtön vezetése a megfelelő
helyesírást és a külalakot is megköveteli.
További megkötés, hogy csak azok a rabok vehetnek részt az
olvasóprogramban, akiket arra méltónak talál a börtön különleges bizottsága
- adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.
Forrás:
http://konyves.blog.hu/2012/06/27/olvasassal_szabadulhatnak_a_brazil_bortonbol
 
 
*--Nem ír többé Gabriel García Márquez*
A Száz év magány kolumbiai szerzője időskori elbutulásban szenved, és már
nem várhatók tőle további művek. A 85 éves Nobel-díjas kolumbiai író
szellemi leépüléséről öccse, Jaime García Márquez számolt be a Cartagena
kolumbiai üdülővárosban tartott konferencián.
A testvér szerint a családban mindenki időskori demenciában szenved, már
neki magának is vannak kisebb emlékezetproblémái, híres bátyjánál azonban
egészen komolyak a tünetek. Elmondása szerint Latin-Amerika leghíresebb
írójánál az emlékezetkihagyás tünetei először 1999-ben jelentkeztek,
azután, hogy nyirokcsomórákban megbetegedett, és a tünetek a kemoterápia
hatására súlyosbodtak.
A kolumbiai és a mexikói sajtó beszámolói szerint Jaime Márquez cáfolta
azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az író halálán van, már beszélni
sem tud. Mint mondta, az emlékezetvesztéstől eltekintve bátyja egészségi
állapota "kielégítő". Arra a kérdésre azonban, hogy várhatók-e újabb művek
az 1982-es irodalmi Nobel-díj birtokosától, határozott nemmel válaszolt.
Gabriel García Márquez leghíresebb regényéből, a Száz év magányból több
mint 30 milliót adtak el a világon.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6157
 
*--Hány percet olvasnál?*
Három holland könyvkiadó, a Querido, a Nijgh & Van Ditmar és az Athenaeum
megalkotott egy út közbeni olvasást segítő telefonalkalmazást. A Delay
rövid történeteket és regénykivonatokat ajánl, de ezek hosszát a
felhasználó idejéhez szabja, legyen az akár 5 perc vagy fél óra. Az
alkalmazás véletlenszerűen dobja fel holland és más nemzetközi szerzők
klasszikus és modern történeteit, ezáltal lehetővé teszi, hogy új írókkal
ismerkedjünk vagy felfedezzünk elfeledett klasszikusokat.
Az app nem egy korábbi gyűjtemény újrakiadása, hanem olvasási idő szerint
rangsorolt történetek digitális gyűjteménye. Bevezetésekor 0,79 és 2,99
euróért lehetett letölteni, ami sokkal alacsonyabb ár, mint amennyiért az
ilyen terjedelmű e-bookok elérhetők. A Delay 300 oldalnyi irodalmat kínál,
a kiadó pedig jogdíjat a benne szereplő írások szerzőinek. Szerintük amíg
fizetős szolgáltatást kínálnak, erre épp úgy szükség van, mint egy e-book
megjelentetése esetén.
Hiába töltötték le az alkalmazást tízezernél is többen, és hiába versengett
az Angry Birsd-szel az első helyért Hollandiában, ilyen alacsony árak
mellett a kiadók bevétele nem volt túl jelentős, ezért átváltottak az
ingyenes letölthetőségre. Az app így több emberhez eljutott, huszonnégy óra
alatt elérte a tízezer letöltést. A jövőben a tartalmak frissüléséért sem
kell fizetni, így az alkalmazás egy új eszköze lehet az e-bookok
reklámozásának.
A külföldi könyvkiadók hamar felismerték az app-ben rejlő potenciált, és
megvásárolták a licencet, hogy saját nyelvükön is közzétehessék. A Delay
eddig német és svéd változatban jelent meg.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2012/06/29/hany_percet_olvasnal
 
 
*--Hemingway 47 végű műve*
Ernest Hemingway 47 befejezést írt Búcsú a fegyverektől című mesterművéhez,
most az író örököseinek köszönhetően mindegyiket megismerhetik az olvasók.
A Nobel-díjas szerző 1929-ben írta félig-meddig életrajzinak tartott
könyvét, amely az I. világháborúban szerzett tapasztalataiból merít.
Hemingway Olaszországban szolgált a Vöröskereszt önkénteseként.
Az író a The Paris Review című lapnak 1958-ban - két évvel öngyilkossága
előtt - elmondta, hogy 39-szer írta át a regény végét, mert nem volt
elégedett a befejezéssel. A The New York Times most megtudta: a mű legújabb
kiadásába beleveszik az összes változatot - a kötet korai vázlataival és
más bekezdésekkel együtt.
A regény befejezéseinek tényleges száma 47 - derült ki Seán Hemingway
kutatómunkájából. Az örökös a bostoni Kennedy Elnöki Könyvtárban
tanulmányozta a szerző összegyűjtött írásait.
Hemingway nemcsak a befejezésen, a címen is sokat hezitált, végül a most
ismert címet - A Farewell to Arms - egy 16. századi versből, George Peele
I. Erzsébet királynőhöz írt művéből választotta.
A mű alternatív befejezései egy külön függelékben olvashatók a 330 oldalas
új kiadásban. A befejezések között van egy F. Scott Fitzgerald által
javasolt is - írta a The Daily Telegraph című brit lap.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/29902/hemingway_47_vegu_muve
 
*--Fatörzsekbe "épített" könyvespolcok Berlinben*
Könyvespolcokat alakítottak ki Berlin egyik utcájában fatörzsekből, az
akciót a BauFachFrau szervezi, céljuk, hogy ingyenesen tegyenek
hozzáférhetővé könyveket köztereken a világ minden táján. A környék lakói
saját könyveiket cserélhetik ki a polcokon lévő könyvekre.
A könyvcserélő bódé három fatörzsből áll, mindegyikbe 3-4 polc van
belevájva. A könyvespolc kb. 100 kötetet bír el, a polcokon angol és német
nyelvű regényeket, történelmi könyveket és mesekönyveket talál az arra
látogató.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6202
 
 
*--Könyvborítók fedik egy kansasi garázs homlokzatát*
Kansas City szívében könyves külsőt kapott egy garázs. A projekt a belváros
újjászületésének keretében zajlott, a kultikus könyveket idéző borítók
mögött az új közkönyvtár parkolója bújik meg. A helyi lakosok szavazhattak
arra, melyik könyvekből álljon össze a homlokzat, amit a Dimensional
Innovations tervezett.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6199
 
 
*--Elveszettnek vélt Vivaldi-kéziratra bukkantak*
Antonio Vivaldi velencei zeneszerző eddig ismeretlen kéziratára bukkant egy
fiatal olasz komponista, Giovanni Alberto Ristori a torinói nemzeti
könyvtárban. Az Orlando Furioso című operát alkotója kétszer zenésítette
meg, 1714-ben és 1727-ben. Az 1714-es változat kézirata került elő 270
évvel a komponista halála után. A Guardian című brit napilap tudósítása
szerint a kézirat megvolt, de rossz katalógusszámon őrizték, ezért hitték
elveszettnek.
Az ismert, 1727-es verzióhoz képest szinte teljesen különböző a megtalált
mű, húsz soha nem hallott áriát tartalmaz. Ez azonban csupán az utóbbi
kétszáz évre vonatkozik, hiszen a Vivaldi-irodalom szerint 1714
novemberében a darabot sikerrel adták elő a velencei Sant'Angelo
Színházban, ahol egyébként az új változat is megszólalt, és a produkció még
negyven előadást ért meg.
A szakértők szerint a közös nevező a két mű között a librettó. Ludovico
Ariosto meséjét a sötét mágiáról és a szerelmi őrületről Grazio Braccioli
alakította szövegkönyvvé. Az 1717-es mű zenei nyelve rokonságot mutat a
népszerű concerto-sorozattal, A négy évszakkal, amelyet az operához közeli
időben komponált Vivaldi.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6198
 
 
*--A könyvkiadas és Beckham jobb lába*
Sport és szórakoztatóipar már régóta kéz a kézben jár. Különösen igaz ez a
focira, ahol a szponzori szerződések, reklámok és televíziós jogdíjak
hálójában elképzelhetetlen pénzek mozognak, a csapatok pedig folyamatosan
képernyőn vannak. A merchandise sem csak mezeladásból áll, a legnagyobb
klubok üzleteiben a teljes golfszereléstől kezdve a csapat emblémájával
ellátott, kutyáknak szánt gumicsontig mindent meg lehet vásárolni.
Könyveket is, nem is keveset.
A piacon se szeri, se száma a fociról szóló kiadványoknak. Bár egy
általános szezon is hemzseg a könyvektől, az Európa-bajnokság miatt most
még szembetűnőbb a jelenség, a kiadók gondolatai a focilabda körül járnak,
megszaporodtak a tornán részt vett válogatottakat bemutató kiadványok, a
rendező országok és a foci kapcsolatáról szóló könyvek, és úgy általában
minden, ami futball.
A futballisták életrajzai a műfaj legnépszerűbb könyvei, és jó üzlet a
játékosok számára is.
A közelmúltban például a magyar válogatott sorsrontója, Zlatan Ibrahimovic
könyve keltett nagyobb feltűnést. A Svédországban kiadott könyv már az
előjegyzések alapján százezer példányban kelt el, rögtön nyomtak belőle
ugyanannyit, ma félmilliónál tart, és már olaszul és norvégul is olvasható.
John Terry, a Chelsea csapatkapitánya például hiába írt alá szerződést a
Harper Collins kiadóval még 2010-ben, a könyv kiadását a játékos
karrierjének befejezéséig elnapolták.
Míg David Beckham Angliában játszott, több százezer példányban elkelt
önéletrajzával hosszú ideig vezette a vonatkozó eladási listát, a
tengerentúlon viszont meg kellett tanulnia, a könyvekből nem csak az derül
ki, amit ő láttatni akar.
Teljes cikk itt:
http://konyves.blog.hu/2012/07/17/a_konyvkiadas_es_beckham_jobb_laba
 
Szerkesztők:
 
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár,
Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
 
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a
következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze
megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.