************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf., 2011/10. szám
ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a
bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben - bibliográfia
-Az NKA elnöke a Márai-programról
-Kisalföldi Tudástár - hatvanhétezer dokumentumot tartalmaz az internetes
portál
-Megtekinthetők az MKE 43. vándorgyűlésének előadásai
-Az amerikai Kongresszusi Könyvtár új weboldala
KÉPZÉSEK
-A Könyvtári Intézet képzései
PÁLYÁZATOK
-E-könyvírói pályázatot hirdet a Microsoft Magyarország
-Pályázat a 2012-es Balassi-fesztivál eseményeinek megrendezésére
-Mesevirág a mesevilágban
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-VII. országos népmese-konferencia
-Ajtót nyitok - előadóest a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-Domokosi mesemondók nyomában
-Programok a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
-Kulturális Örökség Napjai 2011
-Könyvtári kincsek közszemléje a kincses városban
-Könyvtárak éjszakája Romániában
-Nyelvek Európai Napja - nyílt nap az OIK-ban
ÉVFORDULÓK
-Berlász Jenő 100 éves
KITEKINTŐ
-Strauss-kéziratokat digitalizált a Bécsi Városi Könyvtár
-A könyvtári munkahelyi légkört javítják a finn könyvtárosok
-A norvég lakosság 51 százaléka könyvtárhasználó
-Rontja a gyermekek olvasási készségét a számítógép
-Lerakták a Mesemúzeum és Meseműhely alapkövét
DÍJAK
-Hat székelyföldi város könyvtára részesült Ex Libris-díjban
HAZAI
-Több éves szünet után újra megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
-Biblionet-sajtóközpont a MECEFF filmfesztiválon
-Átalakulóban a hazai olvasási és könyvvásárlási szokások
-Megtalálják az olvasókat a könyvek
-Az ANBPR 22. Országos Konferenciája Brassóban
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Michael S. Hart, a Gutenberg Project alapítója
-Meghalt Legeza Ilona
AJÁNLÓ
-Megjelent a Nobel-díjas Czeslaw Milosz irodalomtörténete magyarul
-Mentés másként - Kertész Imre új könyve a boltokban
-A romániai rendszerváltás könyve
MOZAIK
-Ötből egy gyermek még sohasem kapott könyvet
-Rosszabbul olvasnak a férfiak, mint a nők
-Digitális toll - a kézzel írott jegyzetek digitalizálásának mestere
-E-könyv invázió - könyvespolc már csak dísztárgyaknak?
-Mellel az olvasásért - amerikai egyetemisták kampánya
-Eco javított A rózsa nevén
-E-könyv sikerlista meglepetésekkel
-Segíthet az olvasás a fogyásban
-Irodalmi Nobel-esélylatolgatás
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben - bibliográfia
A Magyar Népmese Napja alkalmából A népmesék szerepe a korai
olvasásfejlesztésben című annotált irodalomjegyzéket ajánljuk olvasóink
figyelmébe, amely az alábbi internetes címen érhető el: http://olvasasbibliografia.ektf.hu/
A honlap szerkesztői: Tamásné Fekete Adrienn - főszerkesztő, az egri Eszterházy
Károly Főiskola Központi Könyvtárának munkatársa , Deák Krisztina és Rabné
Vajna Katalin - szerkesztők, az Eszterházy Károly Főiskola informatikus
könyvtáros szakos hallgatói. A honlapon többek között népmesegyűjtemények,
mesés oldalak, meseajánló oldalak, könyvajánló oldalak, mesebibliográfiák,
adatbázisok összeállított jegyzékeiben keresgélhetünk, de találunk a mesélésről
szóló könyvajánlókat vagy gyermekirodalmi szervezetek, intézmények honlapjainak
jegyzékét is.
Mint a honlapon szerepel, olvasmányajánlásaikkal - a Magyar Olvasástársaság
által hirdetett VII. Országos Népmese-Nap tematikájához kapcsolódva - azt a
célt kívánják szolgálni, hogy a 0-6 éves korú kisgyermekek szülei és nevelői, a
velük hivatásszerűen foglalkozók megtalálhassák az érdeklődésükhöz, illetve
munkájukhoz kapcsolódó publikációkat.
Forrás: http://olvasasbibliografia.ektf.hu
Magyar Olvasástársaság Facebook-profilja: http://hu-hu.facebook.com/people/Magyar-Olvas%C3%A1st%C3%A1rsas%C3%A1g/100001669390000
-Az NKA elnöke a Márai-programról
A Márai-program eddigi tapasztalatairól a Nemzeti Kulturális Alap elnöke,
Jankovics Marcell a Kossuth Rádió (MR1) reggeli 180 perc adásában nyilatkozott
2011. szeptember 6-án. Elmondta, hogy az állam által eredetileg megajánlott
egymilliárd forint helyett 400 millió forinttal indult el a program. Bár apró
buktatókat el kellett szenvedni, az eddigi eredmények sikert ígérnek.
A bevont 581 könyvtárból 573 intézmény vesz részt ténylegesen a programban (8
könyvtár nem vette igénybe a lehetőséget, úgy, hogy három intézményből válasz
sem érkezett). Az első könyvszállítmányok eddig 72 könyvtárba jutottak el. A
program pénzügyi alapjait képező bevételekre, nevezetesen a Szerencsejáték Rt.
többletbevételeiből 1,3 milliárd forintra, illetve a programra szánt miniszteri
keretre számítani lehet. A program ez évi második fordulóját előkészítik,
forrásait viszont már részben a 2012-es keret terhére kell tervezniük.
(2011. szeptember 30-i sajtóhír szerint Jankovics Marcellt leváltották az NKA
éléről. Az új vezető L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és
Sajtóbizottságának elnöke lesz. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtó- és
kommunikációs osztályának közlése szerint Réthelyi Miklós miniszter „közös
megegyezés alapján 2011. október 15. napjával felmentette Jankovics Marcellt a
Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága elnöki posztjáról és egyidejűleg L. Simon
Lászlót nevezte ki e posztra”. Mint közölték, a személycsere oka, hogy a 2012.
évi költségvetés más szempontokat előtérbe helyező és más koncepciójú
irányítást ad a Nemzeti Kulturális Alapról és annak pénzügyi kerete felosztásáról
döntő bizottság számára. Jankovics Marcell szakmai tudására és munkájára a
minisztérium továbbra is számít. A Kossuth-díjas filmrendező 2010 augusztusa
óta irányította a szervezet működését.)
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, 2011. szeptember 6. Haraszti Katalin moderátor
http://www.litera.hu/hirek/jankovics_marcellt_levaltottak_az_nka_elerol
-Kisalföldi Tudástár - hatvanhétezer dokumentumot tartalmaz az internetes
portál
Elkészült és működik a Kisalföldi Tudástár elnevezésű internetes portál, amely
három, Győr-Moson-Sopron megyében működő könyvtár közös felülete. A 67 ezer
dokumentumleírást tartalmazó tudástárban helyet kaptak a helyismereti anyagok
és elérhetővé vált a Győr megyei Wiki, amely a Wikipédiához hasonlóan
ismeretterjesztő szinten tartalmaz szócikkeket.
A fejlesztést európai uniós támogatással 18 hónap alatt valósította meg a három
bibliotéka: a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a csornai művelődési központ és
könyvtár, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet határ menti terület-fejlesztési
szakkönyvtára – mondta Horváth József, a Kisfaludy könyvtár igazgatója. A három
intézmény összesen 77,3 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást
nyert el a projektre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében.
A projekt fő célja volt, hogy az eddig elektronikus katalógusban nem kereshető
dokumentumállományt egy közös portálról hozzáférhetővé tegye. A tudástárban
található a konzorcium szakkönyvtárainak közös katalógusa, amelyhez más, a
megyében működő könyvtár is csatlakozhat. Az online katalógusnak külön
helyismereti nézete van, amelyen belül a megyével kapcsolatos dokumentumok
között keres a program. A helyismereti szűrés egyedi megoldás – hangsúlyozta
Mennyeiné Várszegi Judit projektvezető.
A portálon vetélkedőszoftver is működik, amelyet már teszteltek a nemrégiben
lezajlott többfordulós, Liszt Ferenc és kora című online vetélkedőn. A kották,
hangoskönyvek, videokazetták, DVD-k, kutatási jelentések, valamint a megyei
önkormányzati újságok cikkeinek adatai már tartalmuk szerint is
visszakereshetők az online katalógusban. A portál adatbázisa folyamatosan bővül
és hozzájárul a könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők gyors és biztonságos
tájékozódásához. A tudástár tartalmához bárki ingyen hozzáférhet, mindössze
regisztrálnia kell. A portál elérési címe: http://kitud.kkmk.hu
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=317534
-Megtekinthetők az MKE 43. vándorgyűlésének előadásai
Idén szeptemberben került fel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43.
vándorgyűlésének honlapjára az utolsó előadás videója is. A plenáris ülések, a
szakmai előadások, a szekcióelőadások és a workshop videói mellett
összegyűjtötték a neten fellelhető beszámolók linkjeit és a vándorgyűlésről
készült videóbeszámolókat is. Az előadók által közzétételre engedélyezett
előadások megtekinthetőek az alábbi oldalon: http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/node/22
Forrás: Ambrus Attila József informatikus
IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
-Az amerikai Kongresszusi Könyvtár új weboldala
Az amerikai Kongresszusi Könyvtár folyamatosan azon dolgozik, hogy forrásai
elektronikus úton megismerhetőek és elérhetőek legyenek. A munkálatokkal
kapcsolatos információk, tréningek, dokumentumok és prezentációk bárki számára
elérhetőek a könyvtár új weboldalán: http://www.loc.gov/aba/rda/
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Szilágyi Ágota
KÉPZÉSEK
-A Könyvtári Intézet képzései
A Könyvtári Intézet 2011. szeptemberében az alábbi akkreditált képzések
programjára vonatkozó információkat tette közzé honlapján: A kulturális örökség
védelme 1850 előtti dokumentumok esetében - lehetőségek és feladatok a
könyvtárakban - 30 órás akkreditált továbbképzési program; Könyvtári vezetői
ismeretek. II. Gazdálkodási és pénzügyi ismeretek, a teljesítménymérés
könyvtári mutatói - 30 órás akkreditált továbbképzési program; Felkészülés a
korszerű használóképzésre - 60 órás akkreditált továbbképzés; Kulturális és
közhasznú tartalmak internetes megjelenítése könyvtári környezetben - 60 órás
akkreditált továbbképzés; A web 1.0-tól a web 2.0 felé a megváltozott internetes
világban - 60 órás akkreditált továbbképzési program; Angol szaknyelvi
tanfolyam könyvtárosok részére - akkreditált továbbképzés; Felkészülés a
különböző felhasználói célcsoportok olvasásfejlesztésére - 60 órás akkreditált
továbbképzési program.
Részletes információk a KI honlapján: http://ki.oszk.hu/content/akkreditaltkepzesek
Forrás: A Könyvtári Intézet hírlevele
PÁLYÁZATOK
-E-könyvírói pályázatot hirdet a Microsoft Magyarország
Első alkalommal hirdeti meg közös e-könyvírói pályázatát a Kossuth Kiadó és a
Microsoft Magyarország. A műveket két kategóriában várják, a legjobbnak
értékelt művek szerzői értékes könyvcsomaggal bővített e-könyvolvasókat,
Microsoft-termékeket, notebook-ot és nem utolsó sorban kiadói szerződést
nyerhetnek.
A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország két kategóriában várja 2012. január
15-ig a kéziratokat. Az írók egyrészt pályázhatnak szépirodalmi alkotásokkal,
krimikkel és sci-fikkel, másrészt pedig az informatikát vagy valamely
természettudományt bemutató ismeretterjesztő művekkel. Ez utóbbi kategóriába
egy szakterület kiválasztott témájával vagy különféle tudományterületek konkrét
összefüggéseivel foglalkozó, az átlagos műveltségű érdeklődő számára közérthetően
megfogalmazott, a tudományosság kritériumainak megfelelő módon feldolgozott és
összeállított írással lehet pályázni. A szakmai zsűri előnyben részesíti a
tudományterületek aktuális kérdéseit, a legújabb ismereteket, tudáskört
feldolgozó pályaműveket. További előnyt jelent az elbíráláskor, ha a mű
alkalmazkodik az oktatásban történő felhasználás szempontjaihoz.
A három legjobbnak ítélt pályamű szerzője szépirodalmi kategóriában a Havon
N526 e-könyv-olvasó készülék mellett több tízezer forint értékű Kossuth-könyvtárcsomagot,
míg a legkiválóbb ismeretterjesztő írás alkotója egy Microsoft-programokkal
felszerelt notebook-ot, a másik két dobogós pedig a szoftvervállalat egyéb
termékeit kapja. A díjazott művek elektronikus forgalmazására a Kossuth Kiadó szerződést
köt a szerzőkkel, de olyan pályaművek is eséllyel pályáznak erre, amelyek nem
kerülnek be a három legjobb közé.
A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország e-könyv-írói pályázatára a szerzők
eredeti, saját, korábban nem publikált írásokat adhatnak be. Minden pályázó
tetszőleges számú pályaművet küldhet be. Az eredményt a 2012. áprilisi
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hirdetik ki, a díjakat is ekkor adják át.
A pályázatról további információ a http://multimediaplaza.com/palyazat weboldalon található.
Forrás: http://www.50plusz.net/
-Pályázat a 2012-es Balassi-fesztivál eseményeinek megrendezésére
A több évezredes múltban gyökerező mai magyar műveltség szerelmeseinek, az
európai életérzés iránt fogékony fiataloknak legkedvesebb fesztiválja a Bálint
napi Balassi-fesztivál. Az Európai Balassi Mozgalom központja, a http://www.balassi.eu
pályázatot hirdet iskoláknak, önkormányzatoknak, művelődési intézményeknek,
könyvtáraknak, civil közösségeknek a VII. Bálint-napi Balassi-fesztiválhoz - az
európai életérzés ünnepéhez - kapcsolódó rendezvény megszervezésére. 2012-ben a
fesztivál a költő műveiből a madarakra utaló versrészleteket állítja az
irodalombarátok érdeklődésének fénykörébe. A költő madárszeretetének
felidézéséért a 2012. február 11-én, 12-én, 13-án és 14-én sorra kerülő zenés
irodalmi esteknek azokat a Balassi-verseket célszerű megjeleníteniük,
amelyekben Balassi a madarakat hívja segítségül mondanivalójának színes
ábrázolásához. Ebben az évben is lehet a Balassi-emlékkarddal kitüntetett
költők alkotásaiból válogatni, köztük a külföldi műfordítók alkotásaiból is.
A pályázat a rendezvény tervét kell, hogy tartalmazza, legfeljebb 60 gépelt
soros leírásban. Célszerű felsorolni a szereplők nevét, vázolni a rendezvény
irodalmi anyagát. A pályázat különösen ajánlott a természetvédő szervezeteknek,
a madarakat óvó civil egyesületeknek, valamint az iskoláknak. Kiváltképp
örömmel látják a kiírók a határon túli közösségek pályázatát: Lévától
Nándorfehérvárig, Bukaresttől Bécsig. Ugyancsak bizakodással várja a kuratórium
az Európa távolabbi részein lakó és a tengerentúli magyar közösségek pályaművét.
A fesztiválrendezvényeknek egy közös mozzanatuk van: a 2012-ben Balassi-karddal
kitüntetett magyar poéta és külföldi műfordító megnevezése a közönség előtt. A
pályaművet 2011. december 29-ig kell a balassi@balassi.eu címre eljuttatni. A legjobbnak talált
három rendezvénytervet a http://www.balassi.eu
honlap bemutatja a világhálón, emellett a szervezők és családtagjaik
meghívólevelet kapnak a Bálint-napi Balassi-fesztivál központi rendezvényére, a
Balassi Bálint-emlékkard tizenhatodik alkalommal történő átadására.
További információk itt: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/8e5654b64cc47c4dc1256b5f004c3cad/eb3a283983440ca8c1257902003059cd?OpenDocument
Könyvtári Intézet: http://ki.oszk.hu/content/p-ly-zat-2012-febru-rj-ban-megrendezend-balassi-fesztiv-l-esem-nyeinek-megszervez-s-re
-Mesevirág a mesevilágban
A debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola nemzetközi játékos, levelezős
csapatversenyt hirdet Mesevirág a mesevilágban címmel alsó tagozatos diákok
számára. Témája: Kalandozás a Kárpát-medence országaiban, ismerkedés a magyar
és a Magyarországgal szomszédos országok népmesekincsével, a szomszéd népek
kultúrájával, hagyományaival, dalaival.
A verseny hét fordulóból áll. A feladatokat e-mailben küldik és várják a
szervezők, amelyekben a szomszédos országok (Ausztria, Horvátország, Románia,
Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) mesevilágát, hagyományait dolgozzák
föl. A hét forduló feladatlapjainak értékelése alapján a legügyesebb csapatok
(1 fő kísérővel) meghívást kapnak a verseny gálaműsorára. A vendéglátást
(szállás, étkezés, programok) a versenyt kiíró vállalja. A gálaműsorra bejutott
csapatok egy szabadon választott magyar népmese bemutatására kapnak lehetőséget
(felolvasás, dramatizálás, illusztráció stb.).
A versenyre három fős csapatok jelentkezését várják a határon túlról is. A gála
helyszíne: Petőfi Sándor Általános Iskola, Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5.,
Magyarország. A gála időpontja: 2012. május 25. Nevezési díj: nincs. Nevezési
határidő: 2011. október 15. A nevezéseket kizárólag e-mailben az alábbi címre
várják: mesevilagvirag@gmail.com
További információk a 00-36-52-424-350 telefonszámon.
Forrás: http://www.palyazatmenedzser.hu/mesevirag-a-mesevilagban/?awt_l=MDFYg&awt_m=3kDqIFjSg4z4mMk
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-VII. országos népmese-konferencia
A Magyar Olvasástársaság idén immár hetedik alkalommal rendezte meg A Népmese
Napját, Benedek Elek születésnapja tiszteletére, szeptember végén. Az idei
rendezvényt 2011. szeptember 23-24-én Egerben szervezték meg, társszervezői
egri intézmények, a Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, az Eszterházy
Károly Főiskola, a Benedek Elek Óvoda volt, támogatója az Egri Kulturális és
Művészeti Központ. A konferencia fővédnöke Jankovics Marcell volt.
'A népmese az olvasás táltos lova' címmel idén a korai olvasásfejlesztést
választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki
meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való
mindennapi életről beszélt irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató,
pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások
és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesítette. A második
napon a mesélés gyakorlati változatai fonódtak össze, szakmai vitára bocsátva a
szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés
tette teljessé ezt a napot.
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) célja az olvasás és az írásbeliség
színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai
konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást
magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok,
olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek,
gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A Népmese
Napja rendezvényéhez 2005 óta száznál több intézmény és szervezet csatlakozik
évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról. A Magyar
Televízió Ma reggel című műsorában Győri Jánossal, a HUNRA elnökével 2011.
szeptember 6-án beszélgettek a népmese szerepéről az olvasóvá nevelésben,
illetve A Népmese Napjáról. A beszélgetés megtekinthető itt: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/09/06/08/A_nepmese_az_olvasas_taltosa.aspx
Forrás: http://hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=948:a-nepmese-napja-az-m1-en&catid=1:hirek&Itemid=50
-Ajtót nyitok - előadóest a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében 2011. szeptember 7-én
mutatta be Ajtót nyitok című verses előadóestjét Turi Bálint előadóművész, a
Tomcsa Sándor Színház meghívottja. Turi egyéni előadóestjén Márai Sándor Magyar
emberek, Dsida Jenő De ti nem láttok engem, Közeleg már, Tudom az ösvényt,
Utóhang, valamint József Attila A kozmosz éneke, Munkás, Ars poetica, Nyár
volt, Bibliai, Egy ifjú párra, Semmi, Ajtót nyitok, Amint betört...,
Magyarország messzire, Érik a fény, Riának hívom, Gyémánt című költeménye
hangzott el. Az előadást a könyvtárban még két alkalommal, szeptember 8-án és
9-én lehetett megtekinteni.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7345-ajtot-nyitok-turi-balint-eloadoestje-a-konyvtarban
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Tanévnyitóra könyvajándék a sepsiszentgyörgyi nyolcadikosoknak is
A Bod Péter Megyei Könyvtár tanévnyitóra könyvvel ajándékozta meg a
sepsiszentgyörgyi nyolcadik osztályos diákokat is. Ezzel az akcióval bővítették
ki a tavaly áprilisban, a könyvtár és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
által indított Könyvkelengye programot, amelynek keretében az újszülöttek szüleit
ajándékozzák meg könyvcsomaggal. (Júniusban, a program másik alkalmi
bővítésekor a negyedikesek részesültek könyvajándékban.)
Az iskolakezdés napján a sepsiszentgyörgyi nyolcadikos diákokat Gombos Péter
Vándorok című könyvével ajándékozták meg. A könyveket a szerző jelenlétében
adták át a diákoknak a könyvtárban.
A Könyvkelengye program révén eddig közel kétszáz család vett át könyvcsomagot.
A csomag gyermekkönyveket, olvasással kapcsolatos tájékoztatót és a baba nevére
kiállított könyvtári belépőt tartalmaz. A program célja felhívni a figyelmet
arra, hogy remek szórakozás lehet az egész család számára a jó és igényes
gyermekkönyvek olvasása. Ez az olvasásra nevelést szolgálja, már csecsemőkortól
erősíti a könyv iránti érdeklődést, a tartalmas szülő–gyermek együttlétet.
(Marosvásárhelyi Rádió)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=99746
http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/09/konyvkelengye-nyolcadikosoknak-is-la.html
Népmese Napja Mátyás királlyal és a Gutenberg Könyvkiadóval
2011. szeptember 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottja, a csíkszeredai
Gutenberg Könyvkiadó és annak Mátyás királlyal kapcsolatos meséket tartalmazó,
gyönyörűen illusztrált köteteinek bemutatása révén ünnepelte az idei Népmese
Napját. A jó hangulatú, a helybeli Plugor Sándor Művészeti Líceum Gyűszűvirág
elnevezésű régizene-együttesének köszönhetően muzsikával kísért interaktív
rendezvény kínálatából nem hiányzott a felolvasás (papírszínház segítségével,
Fekete Mária sepsiszentgyörgyi színművész közreműködésével), a rajzolás, a
társasjáték, a jelmezes fényképezkedés – mindezt fölöttébb értékelte a népes
gyermekközönség és a jelenlévő szülők, nagyszülők is.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/09/matyas-kiraly-erkezik-nepmese-napjara.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/42941/matyas_kiraly_udvaraban_nepmese_napja_konyvek_kozott
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Népmese Napja a gyermekkönyvtárban - kisiskolások mondtak népmesét
Immár hatodik alkalommal ünnepelték meg a Magyar Népmese Napját a csíkszeredai
Kájoni János Megyei Könyvtárban szeptember 30-án. Idén a csíkszeredai József
Attila Általános Iskola másodikos kisiskolásait látta vendégül az intézmény
gyermekkönyvtára, hogy közös mesemondással, mesehallgatással együtt
ünnepeljenek és elevenítsék fel a népmesék világát. A kisiskolások egy-egy
általuk választott népmesét mondtak el a rendezvényen, minden részt vevő gyermek
emléklapot kapott, a legjobb mesemondók jutalomban részesültek.
Forrás: Kovács Erzsébet, Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
Gyöngyfűző tanfolyam a könyvtárban
Szeptember 26. és november 15. között gyöngyfűző tanfolyamot szerveznek
felnőttek számára a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A képzés résztvevői a
modern gyöngyfűzés alapjait sajátíthatják el Berényi Zsófia könyvtáros,
felnőttoktató irányításával, nyolc héten át tartó, heti három órás
foglalkozások keretében. Minden kedden 18 órától 21 óráig tartanak a
foglalkozások a könyvtárban, a Városháza épületében. Szerdánként 18 órától
ugyanott a könyvtári gyöngyfűző klub tagjai tartanak találkozót.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
-Domokosi mesemondók nyomában
A csíkszentdomokosi könyvtár a helyi iskolával összefogva hirdette meg Mesélő
falu című programját a helyi népi mesemondás hagyományainak felelevenítése
szándékával. A községi könyvtár honlapján Sándor Edit könyvtáros által
közzétett felhívásból idézünk:
„Tudta Ön, hogy a múlt század elején Csíkszentdomokoson híres népi mesemondók
éltek, köztük olyanok is, akiket a Kárpát-medence legeredetibb mesélői között
tart számon a néprajztudomány? Többjüknek jelentek meg meséi gyűjteményekben
Magyarországon, tudósok írtak róluk, kutattak utánuk. A községi könyvtár az
iskolával közösen szeretne ebben a munkában részt venni, a mesemondók ránk
maradt meséit - mint kulturális örökségünk értékes, mára elfelejtett
kincseit gyermekek és felnőttek körében ismertetni.
Az elkövetkező télen ezért mesemondóink «nyomába eredünk», de csak
összefogással sikerülhet eredményes gyűjtő- és népszerűsítő munkát végeznünk.
Ehhez kérjük mindannyiuk - az idősebb generációk és a fiatalok - segítségét.”
2011. szeptember 23-án a könyvtárban szerveztek találkozót, ahová vártak
mindenkit, aki a téma iránt érdeklődött, főként azokat a helyi lakosokat, akik
netán rokonai, ismerősei, szomszédai, barátai voltak a helyi ismert
mesemondóknak. A Mesélő falu az IREX Alapítvány által könyvtárak számára
meghirdetett Közösségi részvétel című pályázat egyik nyertes programja.
Forrás: Sándor Edit, Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár
http://www.csikszentdomokosikonyvtar.eoldal.hu/cikkek/rendezvenyek/domokosi-mesemondok-nyomaban--felhivas.html
-Programok a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2011. szeptember
29-én csütörtökön újraindult a Meseklub, 15-16 óra között az óvodásoknak, 16-17
óra között az I-IV. osztályosoknak. A szeptemberi Meseklub tevékenysége ez
volt: olvasásnépszerűsítés a Magyar Népmese Napja tiszteletére. A következő
Meseklub 2011. október 6-án lesz, a szeptemberivel azonos beosztásban, ennek
tevékenysége: emlékezés az aradi vértanúkra, beszélgetés az ünnepről, rajzolás,
kiállítás. Aznap könyvkiállítás is megtekinthető lesz az aradi vértanúk
tiszteletére. Az október 13-i Meseklub pedig újra az olvasásnépszerűsítést
szolgálja, a korábbival azonos időpontokban.
A Kezdő internetezők klubja keretében internethasználati útmutatót vehettek
igénybe a könyvtárhasználók 2011. szeptember 23-án és 30-án 10-11 óra között,
ez október 7-én 10-11 között is lehetséges lesz.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
-Kulturális Örökség Napjai 2011
KÖN az ELTE Egyetemi Könyvtárban
Az ELTE Egyetemi Könyvtárban 2011. szeptember 17-én 10-20 óra között került sor
a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) keretében szervezett programokra. A látogatók
vezetett körsétán barangolhatták be az épületet, érintve a közönség előtt
egyébként nem nyitott helyeket is. (Részletes program itt: http://www.konyvtar.elte.hu/hirek/rendezvenyek/index.html#kon2011)
A program egyik fő eseménye volt a katalógustemetés és jelképes árverés. Az
idén alapításának 450. évfordulóját ünneplő ELTE könyvtár a jubileumra
digitalizálta és az interneten távolról is hozzáférhetővé tette a 19. századi
könyvtárreform óta vezetett, mostanra már muzeális értékű, több mint háromezer
könyv-formájú katalógusdobozban tárolt, mintegy másfél millió cédulát
tartalmazó - és a mai napig aktív használatban lévő - katalógusát. A
felhasználóbarát módon megalkotott online katalógusban a világ bármely pontján
lehet böngészni. A muzeális katalógustól a KÖN alkalmával vett könnyes-derűs
búcsút a könyvtár.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
KÖN Erdélyben és a Partiumban
Számos épületet lehetett látogatni ingyenesen 2011. szeptember 17-én és 18-án,
a Kulturális Örökség Napjain Erdély és a Partium több településén,
Székelyudvarhelytől Nagyváradig.
A bonchidai Bánffy-kastély 18-án várta nyitott kapukkal a látogatókat.
Kolozsváron szakértők kísérték az érdeklődőket a Sapientia-egyetemnek otthont
adó Bocskai-házban, Mátyás király szülőházában, a ferences kolostorban és a
Karolina téren mindkét napon.
A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány fából készült műemlék kapukat és
ablakkereteket vett leltárba az idei örökségnapok alkalmából. Szeptember 16-án
a Fő utcai galériában fából épült templomokat, házakat ábrázoló fényképekből,
népi fatárgyakból nyílt kiállítás, valamint bemutatták a védettnek nyilvánítandó
kapukról készült szóróanyagokat is.
Székelyudvarhelyen második alkalommal szerveztek programokat az örökségnapok
keretében. Szeptember 17-én az érdeklődők idegenvezetéssel tekinthették meg a
belvárost és olyan műemlékeket, mint a református templom, Szent Miklós-hegyi
templom, a polgármesteri hivatal vagy a ferences templom.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban ős- és családfakészítésen
vehettek részt a gyerekek és a felnőttek 17-én. Ezen a napon a székelyföldi
városban is indítottak vezetett sétát. A kétórás séta végén, a Gyárfás Jenő
Képtárban egy csésze tea mellett lehetett megpihenni, a házigazda Sántha Imre
Géza művészettörténész volt.
Ugyanaznap 12 órától a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán a
famegmunkálás lépéseivel lehetett megismerkedni, és ki is lehetett próbálni a
fogásokat. A Kovászna Megyei Művelődési Központ negyedik alkalommal szervezett
kirándulást, hogy felhívják a figyelmet a faszerkezetű épített örökségre és a
fából készült használati tárgyakra. A kirándulást Tüzes István restaurátor
vezette, a résztvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeum faházait, a
kálnoki haranglábakat, a kökösi görögkeleti fatemplomot, a besenyői és torjai
református templomot is.
A székelyföldi Csíki-medencében biciklitúrával indult a szeptember 17-i nap, a
túra résztvevői a Pogány-havasokba, a Szép-havas és a Kabala-hágó régészeti
lelőhelyeihez látogathattak el.
Nagybányán a Teleki Magyar Ház műemlék épületében mindkét napon fogadták a
látogatókat. Ugyanakkor a város történelmi főterén a hétvégi Főtér Fesztiválra
felállított jurta örökségvédelem-sátorként is működött.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=100127
http://www.nemtv.ro/main.php?m=6&p=5508
-Könyvtári kincsek közszemléje a kincses városban
Kolozsváron partnerséget vállalt a polgármesteri hivatal és az Akadémiai
Könyvtár annak érdekében, hogy közös szervezésben népszerűsítő
rendezvénysorozattal tegyék ismertebbé az utóbbi intézmény tulajdonában levő
értékeket.
2011. szeptember 8-án a polgármester és a sajtó meglátogatta a könyvtárat, ahol
betekintést kaptak néhány unikumnak számító kötetkuriózumba, valamint egy
középkori anyaggal dugig teli raktárhelyiségbe. A továbbiakban tematikus
kiállításokat fognak rendezni elsősorban azzal a szándékkal, hogy a fiatalok
körében keltsék fel az érdeklődést a múlt kulturális írásos emlékei iránt.
A látogatáson jelen volt Emil Burzo, a Román Akadémia kolozsvári fiókszervezetének
elnöke, aki kijelentette: a könyvtári állomány összértéke hatmilliárd euróra
tehető, és az egy főre eső értékhez viszonyítva a kincses város az országban az
első helyen áll, háromszorosan haladva meg Bukarest ilyen statisztikáját.
Az Akadémiai Könyvtár szeptember 26-án nyitotta meg saját múltjának szentelt
kiállítását, Könyvtári kincsek címmel. Az október 2-ig látogatható kiállításon
az Astra 19. századi megalakulásának kordokumentumai sorakoznak fel.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63610
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/news%2CPQuickNewsScreen.vm/id/22000
-Könyvtárak éjszakája Romániában
Idén a Román Nemzeti Könyvtár, a Román Akadémia Könyvtára, a Bukaresti Központi
Egyetemi Könyvtár mellett tucatnyi fővárosi könyvtár és kulturális intézmény,
az országból több mint harminc megyei és nagyobb városi könyvtár csatlakozott a
2011. október 1-jéről 2-ra virradó éjszakán sorra került, Könyvtárak éjszakája
című rendezvénysorozathoz. Az esemény szervezője az Excedo Egyesület,
partnerségben a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos
Egyesületével (ANBPR). A fővárosban az eseményhez csatlakozott intézményekben
nyitott kapukkal, változatos rendezvények sorával várták a könyvtárak
látogatóit ezen az éjszakán, amint azt a rendezvény román nyelvű honlapja is
tükrözi (www.noapteabibliotecilor.ro/).
A Szatmár Megyei Könyvtár, valamint a Nagykárolyi Városi Könyvtár is
csatlakozott a rendezvényhez.
Szatmárnémetiben 2011. október 1-jén 18 órától október 2-án hajnali négy óráig
állt nyitva a könyvtár az érdeklődők előtt. A rendezvény keretében a hangsúly
az olvasás, valamint a könyvtárba járás fontosságán volt, azt is kiemelve, hogy
az interneten kívül a könyvtári anyagokra is szükségünk lehet egy-egy
szakdolgozathoz vagy éppen általános ismereteink bővítéséhez.
Az eseményt szeptember 30-án a könyvtár olvasótermének ünnepélyes újranyitása
előzte meg (a létesítmény több mint négy évig volt zárva a szatmáriak előtt,
azonban hosszas tárgyalások és pereskedés után sikerült újranyitani), a
könyvtár fennállásának 60. évfordulója jegyében. A megnyitó ünnepségen
bemutatták a könyvtár gyűjteményének legértékesebb darabjait, valamint a
könyvtár legmodernebb szolgáltatásába, a Biblionet-programba is bevezették a
jelenlévőket.
A nagykárolyi könyvtár éjszakáján beszélgetések, koncert, kézműves
foglalkozások, közös meseírás és maratoni versolvasás zajlott.
Erdélyből a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtár, a kolozsvári Octavian Goga
Megyei Könyvtár és Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár is bekapcsolódott
változatos rendezvényekkel.
Forrás: http://www.szatmar.ro/,
Szatmári Friss Újság, 2011. 09. 24
http://erdely.ma/ajanlo.php?id=100798&cim=konyvtarak_ejszakaja_szatmarnemetiben
http://maszol.ro/kultura/ejszakaznak_a_konyvtarak_2011_09_29.html
http://maszol.ro/kultura/szines_volt_a_feher_ejszaka_2011_10_02.html
-Nyelvek Európai Napja - nyílt nap az OIK-ban
2011. szeptember 23-án nyílt napot rendezett a budapesti Országos Idegennyelvű
Könyvtár a Nyelvek Európai Napja megünneplésére. A 10 éves a Nyelvek Európai
Napja című rendezvény előadásokkal és kiállításokkal várta az érdeklődőket. A
látogatók rendhagyó énekórán ismerkedhettek meg Liszt és Chopin életművével és
a romantikus Európa témakörével, előadásokat hallgathattak meg, valamint
megtekinthették az Európai és magyar: Liszt Ferenc 1811-1886 és a Czesław
Miłosz 1911-2004 című emlékkiállítást. A nyílt nap keretében hirdették ki az
OIK műfordítás-pályázatának eredményét is. (Bővebb információ itt: Országos
Idegennyelvű Könyvtár honlapja)
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=28195
ÉVFORDULÓK
-Berlász Jenő 100 éves
2011. augusztus 28-án ünnepelte 100. születésnapját Berlász Jenő, a magyar
történészek és könyvtárosok doyenje, aki 1948-1957 között - az ’56-os
forradalomban játszott szerepe miatti állásvesztéséig - volt az MTA Könyvtára
Kézirattárának vezetője.
Gazdag tudományos pályájának eredményei közül a Kézirattár munkatársai mint
kései kollégák és a gyűjtemény kutatói számára az általa az 1950-es években
kialakított és a Kézirattárban mind a mai napig követett kéziratkatalogizálási
rendszer a legfontosabb: a proveniencia elvének alkalmazása és a
dokumentumszintű feldolgozás bevezetése Berlász Jenő kézirattárosi
tevékenységének legmaradandóbb és legismertebb, egyben legnagyobb hatású
teljesítménye, amelynek révén könyvtárosok és kutatók nemzedékeinek lett - és
marad a jövőben - láthatatlan segítőtársa.
Forrás: http://www.mtak.hu/index.php?name=h_1_4#h141
IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
KITEKINTŐ
-Strauss-kéziratokat digitalizált a Bécsi Városi Könyvtár
A Strauss család tagjai által írt zenedarabok kéziratait digitalizálta a Bécsi
Városi Könyvtár: az interneten több mint 300 művet tettek közzé, például a
Radetzky-indulót és a Kék Duna-keringőt is.
„A legfontosabb Strauss-kéziratok digitalizálásával, például A denevér című
operett eredeti partitúrájának internetes közzétételével Bécs városa további
fontos lépést tett azért, hogy jelentős kulturális kincseit az egész világon
elérhetővé tegye” - fogalmazott Andreas Mailath-Pokorny bécsi kulturális
tanácsos.
A bécsi digitális könyvtár főként 19. századi, valamint a 20. század elején
keletkezett műveket tartalmaz. Az ingyenes portálon megtalálhatók például Hugo
Wolf művei, valamint régi naptárak, városleírások és útikönyvek.
A következő években folytatódik a zeneművek és kéziratok digitalizálása,
emellett Johann Nestroy és Ferdinand Raimund irodalmi műveinek internetes
közzététele is szerepel a tervekben.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=99248
-A könyvtári munkahelyi légkört javítják a finn könyvtárosok
Ann-Christine Antell, az Élet és munka egy „jókedvű” finn könyvtárban
Halikkoban című cikk szerzője a finn könyvtárak munkahelyi klímáját egy vidéki,
jelesül a halikkoi könyvtár mindennapi gyakorlata szemszögéből mutatja be.
Eszerint a könyvtárban szükség esetén nemcsak a vezető hozhat döntéseket, hanem
a beosztott is, ha történetesen a vezető szabadságát tölti. Itt nem tesznek
különbséget az irodai és a könyvtárosi végzettségű munkatársak között. Ha
valaki beteg vagy szabadságon van, mindenki el tudja látni a különböző munkafolyamatokat
elejétől végig. A legfontosabb az, hogy ebből ne érezzen meg semmit az olvasó.
(...) Az egyik kolléga néhány tipikus munkahelyi konfliktust okozó
alaphelyzetet említ, amely oka lehet a munkahelyi rossz légkörnek. Mégis
amellett érvel, hogy bár lehet a dolgozó időlegesen elégedetlen munkájával,
beosztásával, de ha a munkahelyi légkör jó, nem ajánlott változtatni a
munkahelyen. Az a munkahely, ahol a munkahelyi közérzet valóban jó, szerinte
még az aranynál is többet ér. Végezetül álljon itt az a lista, amelyet a
halikkoi könyvtárosok szem előtt tartanak:
- Rugalmasság, kölcsönösség!
- Légy egyenes, s akkor ezt másoktól is elvárhatod!
- Ne mérgelődj a hibák miatt! Tudj alkalmazkodni!
- Humor, móka nem káros! Tudd, hogy senki sem tökéletes!
- Ne mondj rosszat a kollégádról a háta mögött!
- Légy lojális a munkaadódhoz, a kollégáidhoz a munkahelyen kívül is!
Szerintük ez is a kulcsa lehet - többek között - a könyvtárban tapasztalható jó
munkahelyi légkörnek.
Forrás: KIT hírlevél, 2011. szeptember 14. (33. szám)
-A norvég lakosság 51 százaléka könyvtárhasználó
Egy most közzétett reprezentatív statisztikai felmérés szerint a norvég
lakosság 51 százaléka tartozik a könyvtárhasználók csoportjába, s 42 százalékuk
elégedett a lakóhelyükön elérhető könyvtári szolgáltatások minőségével. Néhány
évvel ezelőtt a Norvég Statisztikai Hivatal még 48 százalékot mért a Norvég
Könyvtáros Egyesület elnöke szerint. A használati statisztikák is
visszaigazolják ezeket a számadatokat. Jelenleg még csupán a 2009-es
kölcsönzési statisztika számai ismeretesek, amely szerint mintegy 22 millió
látogatás kb. 25 millió dokumentum kölcsönzésével járt együtt (ebbe beleértendő
a teljes kölcsönzésre szolgáltatott dokumentumkínálat a könyvektől, a filmeken
át a hangfelvételekkel bezárólag).
A könyvtáros-egyesületi elnök arra számít, hogy a hamarosan összesítésre kerülő
2010-es számok is emelkedő tendenciákat jeleznek majd. A sikert főként annak
tulajdonítja, hogy az intézmények nyitvatartását és szolgáltatási kínálatukat
folyamatosan a felhasználóik igényeihez igazítják. A könyvtárak fejlődésével
általában elégedettek a szakmai érdekképviselet vezetői. Mindemellett felhívják
a figyelmet arra, hogy a könyvtárak társadalmi beágyazottsága még további
fejlesztésre szorul.
Forrás: Németh Márton blogja,
http://blog.nemethmarton.eu/2011/06/20/a-norveg-lakossag-mintegy-fele-hasznalja-a-konyvtari-szolgaltatasokat/
KIT hírlevél, 2011. szeptember 7. (32. szám)
-Rontja a gyermekek olvasási készségét a számítógép
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a számítógépes játékok károsak a
gyermekek olvasási készségére nézve. Eredményeik alapján a kilenc–tíz évesek
olvasni tudása jelentősen visszaesett azokban az országokban, ahol minden
háztartásban legalább egy számítógép van.
Svédországban a Göteborgi Egyetem kutatói kilenc-tíz éves gyermekek olvasási
készségeit hasonlították össze Svédországban, az Egyesült Államokban,
Olaszországban és Magyarországon. Kimutatták, hogy 1991 óta az átlagos olvasási
készség az Egyesült Államokban és Svédországban visszaesett, míg Olaszországban
és Magyarországon, ahol az embereknek kisebb valószínűséggel van otthon
számítógépük, a készség javult. Az amerikai és a svéd gyermekek ezen kívül
kisebb valószínűséggel kölcsönöztek könyveket a könyvtárból, és szabadidejük
kisebb részét töltötték olvasással.
Az eredmények szerint a fiúk olvasási készsége valamivel nagyobb mértékben
romlott, mint a lányoké, valószínűleg azért, mert ők több időt töltenek a
videójátékokkal. A kutatást vezető Monica Rosen professzor szerint az olvasási
készség a számítógépek szabadidős használatának növekedésével párhuzamosan romlik.
Teljes cikk itt: http://egeszseg-abc.hu/hirek/rontja-a-gyerekek-olvasasi-keszseget-a-szamitogep/11023
-Lerakták a Mesemúzeum és Meseműhely alapkövét
2011. szeptember 29-én lerakták a budai Várba tervezett Mesemúzeum és
Meseműhely alapkövét; az eseményen Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester és
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója helyezte el
közösen a jelképes tárgyat a földbe az intézménynek otthont adó, Döbrentei utca
15. szám alatti, felújított épületben. A múzeum a tervek szerint 2012.
szeptember 30-án nyitja meg kapuit.
A mesemúzeum ötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől, Budavár
díszpolgárától származik. Ezt a kezdeményezést karolta fel a Budavári
Önkormányzat, amely a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen működtetné a majdani
intézményt. Az eddigi beruházás értéke 217 millió forint, amelyet a Budavári
Önkormányzat saját költségvetéséből, valamint a Fővárosi Városrehabilitációs
Pályázaton elnyert pénzből finanszírozott. Az önkormányzat és a PIM további 23
millió forintot nyert el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázatán.
Forrás: http://www.prae.hu/prae/news.php?aid=12628&cat=3#.ToTNQnNLsys.facebook
DÍJAK
-Hat székelyföldi város könyvtára részesült Ex-Libris díjban
A gyergyószárhegyi alkotóközpont és hat székelyföldi város könyvtárának
adományozott Ex Libris-díjat dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány
kuratóriumának elnöke. A díjak egy részének ünnepélyes átadására 2011.
szeptember 24-én Csíkszeredában, a megyeháza márványtermében került sor. Az Ex
Libris-díjat dr. Gubcsi Lajos alapította 2009-ben, azzal a céllal, hogy évente
25 díjat adományozzon az előttünk álló negyedszázadban. 2009–2033 között
összesen 625 Ex Libris-díjat kíván kiosztani. „Mindenkinek, aki a magyar nemzet
múltját, jelenét, jövőjét a vállán hordozza, értékeket képvisel, legyen szó
oktatásról, kultúráról, tudományról vagy közéletről, szeretnénk kifejezni
megbecsülésünket” - fogalmazott a díjat megálmodó dr. Gubcsi Lajos.
Az ünnepségen a csíkszeredai megyei, valamint a székelyudvarhelyi és
gyergyószentmiklósi városi könyvtár képviselőjének személyesen adta át a díjat
az alapító. Mivel a marosvásárhelyi könyvtárba nem sikerült elmennie, így
felkérte Borboly Csaba tanácselnököt, hogy juttassa el az Ex Libris-díjat az
intézménynek. Hasonló elismerésben részesül a sepsiszentgyörgyi és a
kézdivásárhelyi könyvtár is, ahova személyesen viszi el a díjat és a vele járó
hatkötetes díszdobozt a Kárpát-medencéről szóló könyvekkel dr. Gubcsi Lajos.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/anyaorszagi-elismeres-szekelyfoldi-intezeteknek
HAZAI
-Több éves szünet után újra megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
Mint jeleztük A Könyvtárak Éjszakájáról szóló hírben, 2011. szeptember 30-án,
több év után ismét megnyitotta ajtaját az olvasni vágyók előtt a Szatmár Megyei
Könyvtár olvasóterme. A megnyitón a könyvtár létrehozásának hatvanadik
évfordulóját is megünnepelték. Az újranyitott olvasóteremben helyet kapott az a
tíz, utolsó generációs számítógép, tartozékaival együtt, amelyet a Biblionet
elnevezésű program keretében kapott a megyei könyvtár, így az olvasók ingyen
használhatják az internetet, illetve a digitális könyvtári katalógusokban is
kereshetnek könyveket, és akár el is olvashatják azokat, ha azok digitalizált
formában megtalálhatók.
Több évig húzódó pereskedés után idén júliusban a Szatmár Megyei Tanács
elfogadta a törvényszék döntését, amelynek értelmében a Federalcoopot nevezték
meg a jelenlegi megyei könyvtár épülete tulajdonosának. A törvényszéki döntés
szerint, illetve a tanács és a szövetkezet közötti tárgyalás eredményeként az
elkövetkező három évben a megyei tanács négyzetméterenként 10,5 euró bérleti
díjat fizet majd a Federalcoopnak havonta. Emellett a könyvtár 80
négyzetméternyi irodahelyiséggel is bővült.
Forrás: Szatmári Hírlap, http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=39744&apparition=2011-09-14
-Biblionet-sajtóközpont a MECEFF filmfesztiválon
2011. szeptember 5-11. között Medgyesen rendezték mag a MECEFF nemzetközi
filmfesztivált, amelyen több mint 150 hazai és külföldi újságíró, színész,
rendező, forgatókönyvró, közéleti, politikai személyiség vett részt, többek
között David Blum (Amerikai Egyesült Államok, forgatókönyvíró), Costel Safirman
(Izrael, filmkritikus), Wolfang J. Ruf (Németország, újságíró), Anca Mitran
(Románia, az Országos Filmarchívum igazgatója), Dor Holloway (Németország,
újságíró), Eginald Schlattner (Románia, író). A rendezvény ideje alatt a
medgyesi Stephan Ludwig Roth Városi Könyvtár Biblionet-szolgáltatása
sajtóközpontként működött, 10 internetes számítógép naponta 9-20 óra között a
fesztiválon részt vevő vendégek rendelkezésére állt. David Blum amerikai
forgatókönyvíró elégedett volt a szolgáltatással, naponta jelen volt a
könyvtárban, hogy tudósítson az eseményekről.
Forrás: A medgyesi Stephan Ludwig Roth Városi Könyvtár blogja, Antonela Sofia
Barbu, http://bibliotecamedias2008.wordpress.com/2011/09/08/cip-biblionet-devine-centru-de-presa-pentru-meceff
-Átalakulóban a hazai olvasási és könyvvásárlási szokások
Csíkszeredai könyvesboltokban érdeklődtek a könyvvásárlási és olvasási
szokásokról a Székelyhon portál munkatársai. Látszólag a könyvek iránti
érdeklődés ugyan nem mérséklődött, viszont a vásárlóerő érezhetően csökkent -
értékelik a jelenlegi helyzetet a csíkszeredai könyvkereskedők.
Ferencz Kornélia, a Corvina Könyvesház tulajdonosa úgy látja: „fogyóban van
azoknak a vásárlóknak a száma, akik bejönnek a könyvesboltba és órákat töltenek
el nézelődéssel, olvasgatással, helyettük azok a vásárlók vannak többen, akik
idő hiányában pillanatok alatt szeretnék megkapni az óhajtott könyvet”. A mai
világban sokkal nagyobb odafigyelést igényel az eladás, mint eddig, ebből a
megfontolásból zárták be Csíkszeredában a Petőfi utcai és a sepsiszentgyörgyi
könyvesboltjukat, és csak a két nagyobbat hagyták meg, az egyiket
Székelyudvarhelyen, a másikat Csíkszeredában, a Kossuth utcában - magyarázta
Ferencz (...).
„A könyv iránti igény megvan, de a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent” -
értékeli a jelenlegi helyzetet a Pallas-Akadémia Könyvkiadó részéről Tőzsér
József Gyula igazgató. Az utóbbi időszakban az ismeretterjesztő irodalom és a
gyermekkönyvek iránt volt nagyobb a kereslet. Ehhez talán az is hozzájárult,
hogy a hazai könyvtermés idén kissé megcsappant a hazai és a magyarországi
támogatási rendszerek átalakítása miatt, a boltjainkban található magyarországi
könyvek közül pedig az ismeretterjesztő munkákat és a gyermekeknek szóló
kiadványokat keresik inkább.'
Hasonlóképpen látja a helyzetet Sarány István, a Pallas-Akadémia Kiadó
főszerkesztő-helyettese is. „Igény van a könyvekre, viszont a kereslet
megcsappant, a válság ide is begyűrűzött, lévén, hogy az emberek nem a
kenyérről fognak először lemondani, hanem a kultúráról. Az olvasói és
könyvvásárlási szokások is átalakulóban vannak, a fiatalabb generáció már az
internetes vásárlást részesíti előnyben, viszont nagyon sokan látogatják a
könyves rendezvényeket.”
A nemrég bezárt Petőfi utcai Corvina Kuckó könyvesbolt helyén idén augusztusban
nyílt meg a Kele Könyv Vár. Tulajdonosa, Kelemen Kiss Rozália bizakodóan tekint
a jövőbe a könyvkereskedést illetően, mert az a benyomása, hogy az emberek
érdeklődnek és keresik a jó nyomdatermékeket. Azt is örömmel tapasztalja, hogy
a könyvek közül a gyermekeknek szólók a legkeresettebbek.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-konyvek-iranti-szeretet-elteti-a-konyvesboltokat
-Megtalálják az olvasókat a könyvek
Megszűnt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak a Nyugdíjasok Önsegélyző
Pénztáránál több éve működő fióktékája, ellenben az intézmény házhoz szállítási
szolgálata továbbra is működni fog. Továbbá a könyvtár és a Caritas összefogása
révén a városi kórházban mobil könyvtárszolgálat alakul a közeljövőben.
Több száz kötetet számláló fiókkönyvtár működött a Nyugdíjasok Önsegélyző
Pénztáránál, a könyvtári szolgálat optimalizálása érdekében azonban ezt idén
augusztusban felszámolták. A városi könyvtár nem tudott egy munkatársat
nélkülözni, és az önsegélyző pénztárnál sem volt olyan személy, aki betölthette
volna a könyvtárosi pozíciót, így felszámoltuk a tékát - mondta el Szabó Károly
könyvtárigazgató a Székelyhon portál munkatársának.
A házhoz szállítási szolgálat továbbra is működik: nyugdíjasok, mozgássérültek
kérésére az intézmény munkatársai kiszállítják a könyveket, a szolgáltatás
eddig is létezett, viszont nem volt rá nagy igény. Új mobil könyvtári
kirendeltséget tervez viszont az intézmény: a fióktéka a városi kórházban kapna
helyet. A kezdeményezésben a Caritas munkatársai működnek közre, a
fekvőbetegeknek ők kézbesítenék a könyveket.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/hazhoz-es-agyhoz-szallit-a-konyvtar
-Az ANBPR 22. Országos Konferenciája Brassóban
A Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesülete Együtt építjük
az egyesület erejét címmel szervezi meg 22. országos konferenciáját 2011.
október 20-21-én. Az országos könyvtárostalálkozó társszervezője idén a Brassó
Megyei Könyvtár, színhelye a brassó-pojánai Sport Hotel. A konferencia plenáris
ülésén elhangzó előadások, bemutatók a meghirdetett témához kapcsolódnak.
Párhuzamosan workshop-jellegű munkálatok is zajlanak a konferencia két napján.
Jelentkezési határidő a konferencián való részvételre: 2011. október 10.,
részvételi díj: 50 lej, szállás kétágyas szobában 175 lej, egyágyas szobában
225 lej egy éjszakára. Kapcsolattartás: Andreea Manoli, anbpr_ro@yahoo.ro,
tel./fax: 021-411-02-77.
Forrás: Doina Popa, ANBPR-elnök; a konferencia felhívása
Bedő Melinda, az ANBPR Hargita megyei fiókszervezetének elnöke; RMKE-levelezőlista
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Michael S. Hart, a Gutenberg Project alapítója
„Elhunyt Michael S. Hart, a Gutenberg Project alapítója, az elektronikus
szövegek feltalálója. Ha ő nem lett volna, talán a Magyar Elektronikus
Könyvtár, a Google Books vagy a e-book-olvasó sem született volna meg.
Karizmatikus, szenvedélyes ember volt, aki mindvégig szem előtt tartotta
eredeti törekvését és elgondolásait a digitális könyvtár kapcsán. A célja az
volt, hogy a kultúra mindenkihez eljusson. (...) Hart talán az egyetlen az
internetet meghatározó nagy alakok közül, aki milliomos sem lett (sőt...), és a
lovaggá vagy díszdoktorrá avatás is elkerülte (...).”
Legközvetlenebb munkatársa, Greg Newby emlékezéséből idéztünk, amelyet a PG
önkénteseinek listájára küldött. A szöveg itt olvasható: http://www.gutenberg.org/wiki/Michael_S._Hart
Forrás: Király Péter, KATALIST
Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára; RMKE-levelezőlista
-Meghalt Legeza Ilona
Legeza Ilona könyvtáros leginkább saját honlapján közzétett könyvismertetőiről
ismert az olvasók előtt. Hosszan tartó betegség után, 2011. szeptember 9-én
érte a halál. Végső búcsúztatására 2011. szeptember 14-én került sor a Miskolci
Mindszenti Temető ravatalozójában, görög katolikus szertartás szerint. Zimányi
Magdolna a MEK Egyesület nevében búcsúzott tőle: „Legeza Ilona eredetileg
vakok, gyengénlátók számára kezdte írni könyvajánlóit, hogy azok tájékozódni
tudjanak a vakok hangoskönyvtárának akkor még magnókazettákon kölcsönzött
könyveiről. Ungvári Tamás dicsérő kritikájának hatására hozta létre és építette
tovább könyvajánlókat tartalmazó honlapját (https://legeza.oszk.hu/), ahol több mint 3000 könyvről
olvashatunk értő, világos, magas színvonalú ismertetőket. A honlap építésével
kapcsolatos programozási feladatok megoldásában férje, Csapó Endre is
segítségére volt. A könyvajánlók a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról is
elérhetők. Ilonának és férjének jelentős szerepe volt a MEK vakos változatának
kidolgozásában, ők ketten írták az 'Akadálymentes honlapok tervezése' c.
ajánlásokat (https://vmek.oszk.hu/vmek2/ajanlas.phtml).
2004-ben Ilona Arany Harang-díjban részesült a vakokért és gyengénlátókért
végzett munkájáért. Könyvajánlóit vakok és látók egyaránt használták.”
Forrás: IFLA -HUN levelezőlista, Zimányi Magdolna, MEK Egyesület
http://www.litera.hu/hirek/elhunyt_legeza_ilona
AJÁNLÓ
-Megjelent a Nobel-díjas Czeslaw Milosz irodalomtörténete magyarul
Magyarul is megjelent Czeslaw Milosz lengyel költő, esszéíró A lengyel irodalom
története című könyve. A kétkötetes irodalomtörténeti munkát a Nobel-díjas
szerző születésének 100. évfordulóját ünneplő emlékév programjaként mutatták be
a budapesti Lengyel Intézetben.
Pálfalvi Lajos műfordító, irodalmár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztika-Közép-Európa
Intézetének vezetője a kötet 2011. szeptember 15-i bemutatója előtt az MTI-nek
elmondta, hogy az 1980-ban Nobel-díjjal elismert Czeslaw Milosz
irodalomtörténeti munkája a maga teljességében 2010-ben jelent meg
Lengyelországban. A két kötetnyi anyagot az irodalmár diktálta le angol nyelven
1969-ben. „Hagyományos értelemben vett irodalomtörténetről van szó, viszont
mivel az amerikai diákjai számára készült, az avatatlanok számára is
befogadható” - fogalmazott Pálfalvi, hozzátéve: az egyes fejezeteket például
társadalomtörténeti bevezető nyitja.
Az irodalmár rámutatott: míg a legtöbb lengyel irodalomtörténész a 19. századot
tartja a lengyel kultúra csúcspontjának, addig Czeslaw Milosz a 16-17. századot
vélte az „aranykornak”.
A kötet az 1970-es évekig mutatja be a lengyel irodalmat, az Attraktor Kiadónál
megjelent magyar kiadás érdekessége, hogy mintegy kilencszáz, eddig magyarul
meg nem jelent lengyel verssor is olvasható benne.
Pálfalvi Lajos kitért arra is, hogy Czeslaw Miloszt a világ a Nobel-díj után
ismerte meg, ugyanakkor a híre nagyobb lett, mint az ismertsége. Magyarországon
az 1990-es évek elejétől került be a köztudatba, de csak 2004-es halála után
került a figyelem középpontjába. „Ma már sok műve olvasható magyar nyelven, elnyerte
az őt megillető helyet a világirodalomban” - vélekedett Pálfalvi.
Az író születésének 100. évfordulójára meghirdetett Milosz-év kapcsán
Lengyelország és Litvánia mellett (ahol 1911-ben az író született)
Magyarországon is számos programot tartanak - mondta el Katarzyna Sitko, a
budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettese. 2011 elején a Nagyvilág Kiadó
jelentette meg Metafizikai pauza címmel az író vallási és metafizikai témájú
esszéit, május végén az Európa Könyvkiadó újra kiadta a Rabul ejtett értelem
című esszégyűjteményt.
„Az egyik legkiemelkedőbb eseménynek az a tudományos konferencia mutatkozik,
amelyet október 11-én rendezünk a Nobel-díjas lengyel író munkásságának kiváló
lengyel, magyar, illetve litván ismerőivel a Petőfi Irodalmi Múzeumban” - emelte
ki az igazgatóhelyettes.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2011/09/17/megjelent_a_nobel_dijas_czeslav_milosz_irodalomtortenete_magyarul
-Mentés másként - Kertész Imre új könyve a boltokban
Mentés másként címmel került a boltokba 2011. szeptember 22-én Kertész Imre
Nobel-díjas magyar író 2001 és 2003 között írt naplója. Péczely Dóra, a Magvető
Kiadó főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötetben az író a legszemélyesebb
tapasztalatairól ír egy olyan időszakban, amelyben eldöntötte, hogy Budapestről
Berlinbe költözik, majd 2002 őszén megkapta az irodalmi Nobel-díjat, közben
pedig próbálta befejezni Felszámolás című regényét.
'Valóban egy naplóról van szó, tele személyes reflexióval. Az olvasó
megtudhatja például, hogy miért tért át Kertész Imre a számítógépen való
írásra' - magyarázta a főszerkesztő, utalva az alkotó egyre súlyosbodó
betegségére. 'Megpróbálja feldolgozni a Parkinson-kórt és minden aspektusát
számba venni. Például eljátszik a gondolattal, mi lett volna, ha Shelley is
számítógépen írja a verseit vagy mit szólt volna Krúdy Gyula a
szövegszerkesztőhöz' - idézi az író fanyar humorát Péczely.
Kertész Imre sokat ír olvasmányélményeiről is, véleményt mond Kundera
regényeiről és több helyen felbukkan Franz Kafka neve is, valamint kitér egy
Pilinszky-lemezre, amelyet szívesen hallgat - mesélt a kötetről a főszerkesztő,
aki szerint a Mentés másként révén az olvasó képet kaphat egy nagy író
hétköznapjairól.
Teljes cikk itt: http://maszol.ro/kultura/holnap_jelenik_meg_kertesz_imre_uj_konyve_2011_09_21.html
-A romániai rendszerváltás könyve
A nemrég beindult magyarországi Libri könyvkiadó tulajdonosai az év legnagyobb
magyar könyvsikerét várják az erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő Papp
Sándor Zsigmond első regényétől, amely az ősz folyamán jelenik meg. A Krónika
erdélyi napilap Kultúra rovatának korábbi vezetője hat évig dolgozott a
regényen, amelyben, mint mondta, a romániai rendszerváltás könyvét akarta
megírni, kicsit másképp, mint azt mások tették.
Teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=54982
MOZAIK
-Ötből egy gyermek még sosem kapott könyvet
Egy friss felmérés szerint a 8-17 év közötti brit gyermekek jelentős része
sosem olvas az iskolai kötelezettségein kívül. Ötből egy fiatal például sosem
kapott még ajándékba könyvet, de akad olyan is, aki még sosem járt
könyvesboltban vagy könyvtárban.
Országszerte 111 iskolában mintegy 18 ezer diákot kérdezett meg olvasási
szokásairól a National Literacy Trust, felmérése eredményei szerint nagyon sok
brit fiatal szinte egyáltalán nem olvas. A 8 és 17 év közötti iskolások körében
készült vizsgálat eredményei szerint 7 százalékuk az iskolai kötelezettségek
teljesítésén kívül nem olvas, 16 százalék ritkán, 26 százalék heti néhány
alkalommal, és csak 29 százalék mindennap. A válaszok szerint a diákok közel
fele élvezi az olvasást, tízből négyen „egy kicsit” szeretnek olvasni, míg
tízből egy gyermek egyáltalán nem. A kutatók szerint a lányok jobban szeretnek
olvasni és többet is olvasnak, mint a fiúk.
A felmérés szerint a megkérdezett gyermekek ötöde soha nem kapott még könyvet
ajándékba. Mintegy 12 százalékuk nem járt könyvesboltban, hét százalékuk pedig
sosem volt még könyvtárban.
A kutatás szerint a szöveges üzenetek, e-mailek, weboldalak és magazinok
olvasgatása vette át a szépirodalom és fikciós irodalom helyét a fiatalok
olvasási szokásaiban. Minden második iskolás olvasott a felmérést megelőző
hónapban weblapokat és elektronikus leveleket. Negyede olvasgatott
képregényeket, 58 százalékuk lapozgatott magazinokat. A lányok valamelyest
többet olvasnak e-maileket, mint a fiúk, viszont az utóbbiak valamivel nagyobb
arányban vesznek a kezükbe újságokat.
A National Literacy Trust értékelése szerint ijesztő, hogy sok fiatal nem talál
örömet az olvasásban, miközben az irodalom szeretete új célokat, új álmokat
tárhatna fel előttünk. A szakértők szerint fontos lenne tenni annak érdekében,
hogy ezek a gyermekek ne olyan felnőttekké váljanak, akik sosem vesznek könyvet
a kezükbe.
Forrás: http://sociomater.hu/hu/110718/Otbol_egy_gyerek_meg_sosem_kapott_konyvet.page
-Rosszabbul olvasnak a férfiak, mint a nők
Lényegesen rosszabbul olvasnak a férfiak, mint a nők a Hamburgi Egyetem
kutatása szerint. A férfiak és a nők között akkora a különbség, mint egy
tizedik osztályos és egy érettségizett tudása között - állította Anke
Grotlüschen kutató a Zeit című lapnak.
Az eddigi kutatások alapján már ismert volt, hogy a 15 éves lányok jobb
eredményeket érnek el olvasás és szövegértés terén, mint a velük egykorú fiú
társaik. Ebben a tanulmányban viszont a 18 és 64 év közötti korosztályt is
vizsgálták. Németországban összesen 7,5 millió funkcionális analfabéta férfi és
nő van, tehát akik nem képesek összefüggő szöveg olvasására és megalkotására.
Közülük kétmilliónak egyes szavak olvasása és írása is nehézséget okoz. Az
olvasási nehézségekkel küzdők közül minden negyedik szakács, szobafestő vagy
tehergépkocsi-vezető. Az építkezéseken dolgozó segédmunkások közül minden
második funkcionális analfabéta. (hvg/MTI)
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=15648
-Digitális toll - a kézzel írott jegyzetek digitalizálásának mestere
A praktikus kütyü úgy működik, mint egy hagyományos toll, azonban van egy
különlegessége: minden leírt dolgot digitalizál és tárol a memóriájában.
Az APEN A3 bluetooth segítségével elküldi az általa rögzített oldalakat az
Android vagy BlackBerry rendszerű okostelefonunkra, amelyeket az eszközhöz
tartozó alkalmazással pillanatok alatt archiválhatunk. Arra is lehetőségünk
van, hogy a közösségi hálókon keresztül megosszuk valamely jegyzetünket vagy
rajzunkat barátainkkal.
Forrás: http://kutyu.hu/cikk/2011/08/30/a_kezzel_irott_jegyzetek_digitalizalasanak_mestere_-_apen_a3_digitalis_toll
KIT hírlevél, 2011. szeptember 7. (32. szám)
-E-könyv invázió - könyvespolc már csak dísztárgyaknak?
2011 októberében az IKEA bemutatja a mélyebb, üvegajtóval felszerelhető BILLY
könyvespolcot - arra számítanak, az emberek már nem könyveket, hanem
dísztárgyakat fognak rajta tartani. Az amerikai piacon az év első öt hónapjában
már nagyobb értékben keltek el elektronikus könyvek, mint hagyományos
keményfedelesek - pedig egy évvel korábban még háromszoros volt a mutató a
papírkönyvek javára. A kiadóknak nagy könnyebbség az e-könyv: a logisztika, a
példányszám problémái megszűnnek, viszont az árverseny is egyre erősebb. A
könyvvásárlás hagyományos terei - a könyvesboltok - szükségszerűen meg fognak
fogyatkozni, helyüket a könyves közösségi oldalak fogják elfoglalni. (ref.:
Füzessi Károly; Economist)
Forrás: KIT hírlevél, 2011. szeptember 14. (33. szám)
-Mellel az olvasásért - amerikai egyetemisták kampánya
Mellel bármit el lehet adni, erre épít a csupasz mellekkel tüntető Femen is. A
pucér ukrán aktivisták módszereit követi egy amerikai nőkből álló olvasóklub,
ők ugyanis félmeztelenül igyekeznek népszerűbbé tenni az olvasást. Ezért lehet
New York utcáin és a parkokban topless olvasgató nőket látni. Az aktivisták a
blogjukon (http://coedtoplesspulpfiction.wordpress.com/) azt hirdetik,
az olvasás szexi, és hogy még nagyobb nyilvánosságot kapjon a dolog, képeket is
tesznek fel magukról olvasás közben. Az akciót 2011. augusztus 17-én indították
a Central Parkban, mindannyian Lawrence Block amerikai krimiíró Getting off
című könyvét olvasták, félmeztelenül.
A csupasz mellű csajok egyfajta női egyenjogúságot is hirdetnek az olvasás
népszerűsítése mellett, ugyanis nyáron rengeteg férfit látni félmeztelenül a
parkokban, míg a nők ha ugyanezt teszik, közszeméremsértésért megbüntetik őket.
Forrás: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/09/08/mellukkel_hirdetik_az_olvasast_az_amerikai_egyetemistak/
-Eco javított A rózsa nevén
Javított kiadásban jelenik meg Umberto Eco A rózsa neve című sikerregénye. A
szerző korrigálta az 1980-ban megjelent mű hibáit, és a latin nyelvű idézeteket
is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A rózsa neve Eco első
regénye, amelynek világszerte nagy sikere lett, a könyvből 1986-ban forgatott
filmnek is köszönhetően. Csak a regény olasz nyelvű kiadásából hat és fél
millió példány kelt el. A bolognai egyetem nyugalmazott szemiotika
professzorának művét negyvenhét nyelvre fordították le, a Le Monde francia
napilap a 21. század alapolvasmányai közé sorolta.
- Harminc év alatt több hibát is észrevettem a könyvemben, ezeket javítottam ki
- nyilatkozta Umberto Eco az olasz újságoknak, tagadva azokat a
feltételezéseket, miszerint a mai tudatlan internetes generációnak írta volna
át könyvét, egyszerűbb nyelvezettel. Az El País spanyol napilap úgy
fogalmazott, Eco a minus habens, vagyis a történelmi-filozófiai ismeretek
nélküli ostobáknak szóló verziót szerkesztette meg.
- Nem írtam át az eredetit. Eltüntettem az ismétléseket, javítottam az
elbeszélés ritmusán, pontosítottam a könyvtáros arcának leírását - magyarázta
Eco. Elárulta: harminc éven át szégyellte, hogy az 1980-ban megjelent könyv
középkori latin növényleírásai között a cikóriát összekeverte a tökkel, és
paprikát említett, amikor azt Európában még nem is ismerték. Az új kiadásban a
regény bőséges latin idézetei kommentárt kaptak. Eco elmondta, az amerikai
fordítók hívták fel a figyelmét arra, hogy az olasz olvasókkal ellentétben az
amerikaiak számára 'a latin olyan, mintha magyar lenne, érthetetlen'.
Tanulságos volt ennyi idő után újraolvasnom saját regényemet, a többi művemet
is javítani fogom - hangsúlyozta Eco.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/62990
http://maszol.ro/kultura/eco_javitott_a_rozsa_neven_2011_09_13.html
-E-könyv sikerlista meglepetésekkel
„Ami sikeres nyomtatott kiadásban, esélyes a digitális mezőkön is? A kérdésre
lázasan keresik a választ a könyvkiadók és a webes vállalkozások. Talán érdemes
összevetni néhány kimunkált és megbízható könyves statisztikát, hátha közelebb
jutunk az olvasási kívánalmak megismeréséhez.
A Gutenberg projekt és a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) egymás mellé
helyezése önként adódik. Mindkét portál free tartalmat szolgáltat, legális
alapon. A Gutenberg projekt döntően angol, a MEK túlnyomórészt magyar nyelvű
állománnyal rendelkezik. Az utóbbi egy hónap alapján nézem az adatokat. Persze
kérdés, hogy mi számít olvasásnak, hiszen a letöltés ténye még nem irányadó,
inkább csak szándékot jelző webes aktivitás. A MEK meg is adja kendőzetlenül,
hogy a statisztikában egy adott mű címlapjának a letöltése számít. Még ezzel a
megszorítással is feltétlenül jelzik a számok, milyen irányba tájékozódnak az
olvasni vágyók.
Mi áll a két lista élen? Talán prűdek vagyunk? Nálunk az Egri csillagok vezeti
a sort, a globális site-on a Kama Sutra veri a mezőnyt. Mi több, a MEK adatai
szerint az Egri csillagok egyéb verziói is az első tízben vannak. A dobogó
tetejére nem is az írott változat, hanem a hangoskönyv formátum került. A webes
nemzedék itthon Gárdonyit olvas és hallgat a történelmi elődökből, miközben a világ
fiataljai a Kámaszutrán okulgatnak a szabad idejükben. Mi ez, ha nem pedagógiai
csúcspont? És ez még fokozható, mert míg itthon a második helyezett is egy
kimondottan ajánlható munka, a Magyar helyesírás szabályai, addig nemzetközi
pályán Sherlock Holmes az ezüstérmes.”
Forrás és a teljes elemzés itt: Könyvkonnektor blog (http://konyvkonnektor.hu/?p=1048)
Forrás: KIT hírlevél, 2011. szeptember 21. (34. szám)
-Segíthet az olvasás a fogyásban
Amikor az orvosok a gyermekeknek azt javasolják, hogy aktívabb életet éljenek,
nem feltétlenül az olvasásra gondolnak. A Duke Egyetemen dolgozó, elhízást
vizsgáló szakemberek viszont úgy találták, hogy az olvasás - persze, a
tartalmától függően - fogyáshoz vezethet a tizenéves lányoknál.
Teljes cikk itt: http://fogyokuraforum.cikkpress.com/segithet-az-olvasas-a-gyereknek-a-fogyasban.html
-Irodalmi Nobel-esélylatolgatás
Az idei irodalmi Nobel-díj esetleges várományosai között a magyar Nádas Péter
nevét is hallani - olvasható az AFP francia hírügynökségnek a stockholmi
találgatásokat idéző, a hvg.hu
által is ismertetett tudósításában.
A 2011-es Nobel-díjak szezonja az orvosi díj odaítélésével kezdődik 2011.
október 3-án, ezt követi a fizikai, a kémiai, az irodalmi, a béke-, illetve a
közgazdasági díj adományozása, de a jelöltek nevét az illetékes bizottságok
szigorúan titokban tartják.
Stockholmi irodalmi körök úgy vélik, hogy az idei esztendő nagy eseménye, az
arab tavasz befolyással lehet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntésére, és
például az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettje egy szíriai költő lehet.
„Eljött az ideje, hogy költő és közel-keleti kapja a díjat. Ki lehetne jobb,
mint Adonis?” - mondta Nicklas Björkholm, a Stockholm központjában álló
Hedengrens könyváruház egyik vezetője. Idén júniusban Adonis - valódi nevén Ali
Ahmad Said Asbar - nyerte el a neves Goethe-díjat. A Franciaországban élő költő
még abban a hónapban Bassár el-Aszádhoz intézett nyílt levelet jelentetett meg
egy libanoni napilapban, amelyben kérte a szíriai elnököt, hogy állítsa le a
véres megtorlást. Egyesek viszont úgy vélik, hogy az akadémia Mario Vargas
Llosa spanyol-perui író után nem adja olyan szerzőnek a díjat, aki túlságosan
is jelen van a politikában. Az idei esélyesek között van még Tomas Tranströmer
svéd író, költő, műfordító, illetve Thomas Pynchon amerikai író.
A szóbeszédben olyan nevek is felmerülnek, mint Nádas Péter, a kenyai Ngugi wa
Thiong’o, a szomáliai Nuruddin Farah, a koreai Ko Un, a japán Murakami Haruki,
az indiai Vidzsajdan Detha, az izraeli Ámosz Oz, a román Mircea Cărtărescu,
valamint az amerikai Joyce Carol Oates, Philip Roth és Cormac McCarthy.
Az irodalmi Nobel-díj odaítélését 2011. október 6-ra várják, a pontos dátumot
azonban még nem tették közzé. A rangos kitüntetéssel minden kategóriában 10
millió svéd koronás (316 millió forint) csekk jár.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20110929_nobel_nadas_peter
Lásd még: http://olvasoterem.com/index.php/2011/09/fogadjunk-ki-nyeri-a-nobel-dijat/?utm_source=miner_hu&utm_medium=feed&utm_campaign=blog
http://www.realitatea.net/premiul-nobel-cu-cat-e-cotat-cartarescu-de-casele-de-pariuri-de-afara_874594.html
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu