************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
        ReMeK-e-hírlevél
VI. évf., 2011/10. szám                                         ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben - bibliográfia
-Az NKA elnöke a Márai-programról
-Kisalföldi Tudástár - hatvanhétezer dokumentumot tartalmaz az internetes portál
-Megtekinthetők az MKE 43. vándorgyűlésének előadásai
-Az amerikai Kongresszusi Könyvtár új weboldala
KÉPZÉSEK
-A Könyvtári Intézet képzései
PÁLYÁZATOK
-E-könyvírói pályázatot hirdet a Microsoft Magyarország
-Pályázat a 2012-es Balassi-fesztivál eseményeinek megrendezésére
-Mesevirág a mesevilágban
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-VII. országos népmese-konferencia
-Ajtót nyitok - előadóest a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-Domokosi mesemondók nyomában
-Programok a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
-Kulturális Örökség Napjai 2011
-Könyvtári kincsek közszemléje a kincses városban
-Könyvtárak éjszakája Romániában
-Nyelvek Európai Napja - nyílt nap az OIK-ban
ÉVFORDULÓK
-Berlász Jenő 100 éves
KITEKINTŐ
-Strauss-kéziratokat digitalizált a Bécsi Városi Könyvtár
-A könyvtári munkahelyi légkört javítják a finn könyvtárosok
-A norvég lakosság 51 százaléka könyvtárhasználó
-Rontja a gyermekek olvasási készségét a számítógép
-Lerakták a Mesemúzeum és Meseműhely alapkövét
DÍJAK
-Hat székelyföldi város könyvtára részesült Ex Libris-díjban
HAZAI
-Több éves szünet után újra megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
-Biblionet-sajtóközpont a MECEFF filmfesztiválon
-Átalakulóban a hazai olvasási és könyvvásárlási szokások
-Megtalálják az olvasókat a könyvek
-Az ANBPR 22. Országos Konferenciája Brassóban
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Michael S. Hart, a Gutenberg Project alapítója
-Meghalt Legeza Ilona
AJÁNLÓ
-Megjelent a Nobel-díjas Czeslaw Milosz irodalomtörténete magyarul
-Mentés másként - Kertész Imre új könyve a boltokban
-A romániai rendszerváltás könyve
MOZAIK
-Ötből egy gyermek még sohasem kapott könyvet
-Rosszabbul olvasnak a férfiak, mint a nők
-Digitális toll - a kézzel írott jegyzetek digitalizálásának mestere
-E-könyv invázió - könyvespolc már csak dísztárgyaknak?
-Mellel az olvasásért - amerikai egyetemisták kampánya
-Eco javított A rózsa nevén
-E-könyv sikerlista meglepetésekkel
-Segíthet az olvasás a fogyásban
-Irodalmi Nobel-esélylatolgatás


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben - bibliográfia
A Magyar Népmese Napja alkalmából A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben című annotált irodalomjegyzéket ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az alábbi internetes címen érhető el: http://olvasasbibliografia.ektf.hu/
A honlap szerkesztői: Tamásné Fekete Adrienn - főszerkesztő, az egri Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtárának munkatársa , Deák Krisztina és Rabné Vajna Katalin - szerkesztők, az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakos hallgatói. A honlapon többek között népmesegyűjtemények, mesés oldalak, meseajánló oldalak, könyvajánló oldalak, mesebibliográfiák, adatbázisok összeállított jegyzékeiben keresgélhetünk, de találunk a mesélésről szóló könyvajánlókat vagy gyermekirodalmi szervezetek, intézmények honlapjainak jegyzékét is.
Mint a honlapon szerepel, olvasmányajánlásaikkal - a Magyar Olvasástársaság által hirdetett VII. Országos Népmese-Nap tematikájához kapcsolódva - azt a célt kívánják szolgálni, hogy a 0-6 éves korú kisgyermekek szülei és nevelői, a velük hivatásszerűen foglalkozók megtalálhassák az érdeklődésükhöz, illetve munkájukhoz kapcsolódó publikációkat.
Forrás: http://olvasasbibliografia.ektf.hu
Magyar Olvasástársaság Facebook-profilja: http://hu-hu.facebook.com/people/Magyar-Olvas%C3%A1st%C3%A1rsas%C3%A1g/100001669390000


-Az NKA elnöke a Márai-programról
A Márai-program eddigi tapasztalatairól a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Jankovics Marcell a Kossuth Rádió (MR1) reggeli 180 perc adásában nyilatkozott 2011. szeptember 6-án. Elmondta, hogy az állam által eredetileg megajánlott egymilliárd forint helyett 400 millió forinttal indult el a program. Bár apró buktatókat el kellett szenvedni, az eddigi eredmények sikert ígérnek.
A bevont 581 könyvtárból 573 intézmény vesz részt ténylegesen a programban (8 könyvtár nem vette igénybe a lehetőséget, úgy, hogy három intézményből válasz sem érkezett). Az első könyvszállítmányok eddig 72 könyvtárba jutottak el. A program pénzügyi alapjait képező bevételekre, nevezetesen a Szerencsejáték Rt. többletbevételeiből 1,3 milliárd forintra, illetve a programra szánt miniszteri keretre számítani lehet. A program ez évi második fordulóját előkészítik, forrásait viszont már részben a 2012-es keret terhére kell tervezniük.
(2011. szeptember 30-i sajtóhír szerint Jankovics Marcellt leváltották az NKA éléről. Az új vezető L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke lesz. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtó- és kommunikációs osztályának közlése szerint Réthelyi Miklós miniszter „közös megegyezés alapján 2011. október 15. napjával felmentette Jankovics Marcellt a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága elnöki posztjáról és egyidejűleg L. Simon Lászlót nevezte ki e posztra”. Mint közölték, a személycsere oka, hogy a 2012. évi költségvetés más szempontokat előtérbe helyező és más koncepciójú irányítást ad a Nemzeti Kulturális Alapról és annak pénzügyi kerete felosztásáról döntő bizottság számára. Jankovics Marcell szakmai tudására és munkájára a minisztérium továbbra is számít. A Kossuth-díjas filmrendező 2010 augusztusa óta irányította a szervezet működését.)
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, 2011. szeptember 6. Haraszti Katalin moderátor
http://www.litera.hu/hirek/jankovics_marcellt_levaltottak_az_nka_elerol


-Kisalföldi Tudástár - hatvanhétezer dokumentumot tartalmaz az internetes portál
Elkészült és működik a Kisalföldi Tudástár elnevezésű internetes portál, amely három, Győr-Moson-Sopron megyében működő könyvtár közös felülete. A 67 ezer dokumentumleírást tartalmazó tudástárban helyet kaptak a helyismereti anyagok és elérhetővé vált a Győr megyei Wiki, amely a Wikipédiához hasonlóan ismeretterjesztő szinten tartalmaz szócikkeket.
A fejlesztést európai uniós támogatással 18 hónap alatt valósította meg a három bibliotéka: a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a csornai művelődési központ és könyvtár, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet határ menti terület-fejlesztési szakkönyvtára – mondta Horváth József, a Kisfaludy könyvtár igazgatója. A három intézmény összesen 77,3 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a projektre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében. A projekt fő célja volt, hogy az eddig elektronikus katalógusban nem kereshető dokumentumállományt egy közös portálról hozzáférhetővé tegye. A tudástárban található a konzorcium szakkönyvtárainak közös katalógusa, amelyhez más, a megyében működő könyvtár is csatlakozhat. Az online katalógusnak külön helyismereti nézete van, amelyen belül a megyével kapcsolatos dokumentumok között keres a program. A helyismereti szűrés egyedi megoldás – hangsúlyozta Mennyeiné Várszegi Judit projektvezető.
A portálon vetélkedőszoftver is működik, amelyet már teszteltek a nemrégiben lezajlott többfordulós, Liszt Ferenc és kora című online vetélkedőn. A kották, hangoskönyvek, videokazetták, DVD-k, kutatási jelentések, valamint a megyei önkormányzati újságok cikkeinek adatai már tartalmuk szerint is visszakereshetők az online katalógusban. A portál adatbázisa folyamatosan bővül és hozzájárul a könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők gyors és biztonságos tájékozódásához. A tudástár tartalmához bárki ingyen hozzáférhet, mindössze regisztrálnia kell. A portál elérési címe: http://kitud.kkmk.hu
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=317534


-Megtekinthetők az MKE 43. vándorgyűlésének előadásai
Idén szeptemberben került fel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. vándorgyűlésének honlapjára az utolsó előadás videója is. A plenáris ülések, a szakmai előadások, a szekcióelőadások és a workshop videói mellett összegyűjtötték a neten fellelhető beszámolók linkjeit és a vándorgyűlésről készült videóbeszámolókat is. Az előadók által közzétételre engedélyezett előadások megtekinthetőek az alábbi oldalon: http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/node/22
Forrás: Ambrus Attila József informatikus
IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor


-Az amerikai Kongresszusi Könyvtár új weboldala
Az amerikai Kongresszusi Könyvtár folyamatosan azon dolgozik, hogy forrásai elektronikus úton megismerhetőek és elérhetőek legyenek. A munkálatokkal kapcsolatos információk, tréningek, dokumentumok és prezentációk bárki számára elérhetőek a könyvtár új weboldalán: http://www.loc.gov/aba/rda/
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Szilágyi Ágota


KÉPZÉSEK

-A Könyvtári Intézet képzései
A Könyvtári Intézet 2011. szeptemberében  az alábbi akkreditált képzések programjára vonatkozó információkat tette közzé honlapján: A kulturális örökség védelme 1850 előtti dokumentumok esetében - lehetőségek és feladatok a könyvtárakban - 30 órás akkreditált továbbképzési program; Könyvtári vezetői ismeretek. II. Gazdálkodási és pénzügyi ismeretek, a teljesítménymérés könyvtári mutatói - 30 órás akkreditált továbbképzési program; Felkészülés a korszerű használóképzésre - 60 órás akkreditált továbbképzés; Kulturális és közhasznú tartalmak internetes megjelenítése könyvtári környezetben - 60 órás akkreditált továbbképzés; A web 1.0-tól a web 2.0 felé a megváltozott internetes világban - 60 órás akkreditált továbbképzési program; Angol szaknyelvi tanfolyam könyvtárosok részére - akkreditált továbbképzés; Felkészülés a különböző felhasználói célcsoportok olvasásfejlesztésére - 60 órás akkreditált továbbképzési program.
Részletes információk a KI honlapján: http://ki.oszk.hu/content/akkreditaltkepzesek
Forrás: A Könyvtári Intézet hírlevele


PÁLYÁZATOK

-E-könyvírói pályázatot hirdet a Microsoft Magyarország
Első alkalommal hirdeti meg közös e-könyvírói pályázatát a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország. A műveket két kategóriában várják, a legjobbnak értékelt művek szerzői értékes könyvcsomaggal bővített e-könyvolvasókat, Microsoft-termékeket, notebook-ot és nem utolsó sorban kiadói szerződést nyerhetnek.
A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország két kategóriában várja 2012. január 15-ig a kéziratokat. Az írók egyrészt pályázhatnak szépirodalmi alkotásokkal, krimikkel és sci-fikkel, másrészt pedig az informatikát vagy valamely természettudományt bemutató ismeretterjesztő művekkel. Ez utóbbi kategóriába egy szakterület kiválasztott témájával vagy különféle tudományterületek konkrét összefüggéseivel foglalkozó, az átlagos műveltségű érdeklődő számára közérthetően megfogalmazott, a tudományosság kritériumainak megfelelő módon feldolgozott és összeállított írással lehet pályázni. A szakmai zsűri előnyben részesíti a tudományterületek aktuális kérdéseit, a legújabb ismereteket, tudáskört feldolgozó pályaműveket. További előnyt jelent az elbíráláskor, ha a mű alkalmazkodik az oktatásban történő felhasználás szempontjaihoz.
A három legjobbnak ítélt pályamű szerzője szépirodalmi kategóriában a Havon N526 e-könyv-olvasó készülék mellett több tízezer forint értékű Kossuth-könyvtárcsomagot, míg a legkiválóbb ismeretterjesztő írás alkotója egy Microsoft-programokkal felszerelt notebook-ot, a másik két dobogós pedig a szoftvervállalat egyéb termékeit kapja. A díjazott művek elektronikus forgalmazására a Kossuth Kiadó szerződést köt a szerzőkkel, de olyan pályaművek is eséllyel pályáznak erre, amelyek nem kerülnek be a három legjobb közé.
A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország e-könyv-írói pályázatára a szerzők eredeti, saját, korábban nem publikált írásokat adhatnak be. Minden pályázó tetszőleges számú pályaművet küldhet be. Az eredményt a 2012. áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hirdetik ki, a díjakat is ekkor adják át.
A pályázatról további információ a http://multimediaplaza.com/palyazat weboldalon található.
Forrás: http://www.50plusz.net/


-Pályázat a 2012-es Balassi-fesztivál eseményeinek megrendezésére

A több évezredes múltban gyökerező mai magyar műveltség szerelmeseinek, az európai életérzés iránt fogékony fiataloknak legkedvesebb fesztiválja a Bálint napi Balassi-fesztivál. Az Európai Balassi Mozgalom központja, a http://www.balassi.eu pályázatot hirdet iskoláknak, önkormányzatoknak, művelődési intézményeknek, könyvtáraknak, civil közösségeknek a VII. Bálint-napi Balassi-fesztiválhoz - az európai életérzés ünnepéhez - kapcsolódó rendezvény megszervezésére. 2012-ben a fesztivál a költő műveiből a madarakra utaló versrészleteket állítja az irodalombarátok érdeklődésének fénykörébe. A költő madárszeretetének felidézéséért a 2012. február 11-én, 12-én, 13-án és 14-én sorra kerülő zenés irodalmi esteknek azokat a Balassi-verseket célszerű megjeleníteniük, amelyekben Balassi a madarakat hívja segítségül mondanivalójának színes ábrázolásához. Ebben az évben is lehet a Balassi-emlékkarddal kitüntetett költők alkotásaiból válogatni, köztük a külföldi műfordítók alkotásaiból is.
A pályázat a rendezvény tervét kell, hogy tartalmazza, legfeljebb 60 gépelt soros leírásban. Célszerű felsorolni a szereplők nevét, vázolni a rendezvény irodalmi anyagát. A pályázat különösen ajánlott a természetvédő szervezeteknek, a madarakat óvó civil egyesületeknek, valamint az iskoláknak. Kiváltképp örömmel látják a kiírók a határon túli közösségek pályázatát: Lévától Nándorfehérvárig, Bukaresttől Bécsig. Ugyancsak bizakodással várja a kuratórium az Európa távolabbi részein lakó és a tengerentúli magyar közösségek pályaművét. A fesztiválrendezvényeknek egy közös mozzanatuk van: a 2012-ben Balassi-karddal kitüntetett magyar poéta és külföldi műfordító megnevezése a közönség előtt. A pályaművet 2011. december 29-ig kell a balassi@balassi.eu címre eljuttatni. A legjobbnak talált három rendezvénytervet a http://www.balassi.eu honlap bemutatja a világhálón, emellett a szervezők és családtagjaik meghívólevelet kapnak a Bálint-napi Balassi-fesztivál központi rendezvényére, a Balassi Bálint-emlékkard tizenhatodik alkalommal történő átadására.
További információk itt: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/8e5654b64cc47c4dc1256b5f004c3cad/eb3a283983440ca8c1257902003059cd?OpenDocument
Könyvtári Intézet: http://ki.oszk.hu/content/p-ly-zat-2012-febru-rj-ban-megrendezend-balassi-fesztiv-l-esem-nyeinek-megszervez-s-re


-Mesevirág a mesevilágban
A debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola nemzetközi játékos, levelezős csapatversenyt hirdet Mesevirág a mesevilágban címmel alsó tagozatos diákok számára. Témája: Kalandozás a Kárpát-medence országaiban, ismerkedés a magyar és a Magyarországgal szomszédos országok népmesekincsével, a szomszéd népek kultúrájával, hagyományaival, dalaival.
A verseny hét fordulóból áll. A feladatokat e-mailben küldik és várják a szervezők, amelyekben a szomszédos országok (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) mesevilágát, hagyományait dolgozzák föl. A hét forduló feladatlapjainak értékelése alapján a legügyesebb csapatok (1 fő kísérővel) meghívást kapnak a verseny gálaműsorára. A vendéglátást (szállás, étkezés, programok) a versenyt kiíró vállalja. A gálaműsorra bejutott csapatok egy szabadon választott magyar népmese bemutatására kapnak lehetőséget (felolvasás, dramatizálás, illusztráció stb.).
A versenyre három fős csapatok jelentkezését várják a határon túlról is. A gála helyszíne: Petőfi Sándor Általános Iskola, Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5., Magyarország. A gála időpontja: 2012. május 25. Nevezési díj: nincs. Nevezési határidő: 2011. október 15. A nevezéseket kizárólag e-mailben az alábbi címre várják: mesevilagvirag@gmail.com
További információk a 00-36-52-424-350 telefonszámon.
Forrás: http://www.palyazatmenedzser.hu/mesevirag-a-mesevilagban/?awt_l=MDFYg&awt_m=3kDqIFjSg4z4mMk


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-VII. országos népmese-konferencia
A Magyar Olvasástársaság idén immár hetedik alkalommal rendezte meg A Népmese Napját, Benedek Elek születésnapja tiszteletére, szeptember végén. Az idei rendezvényt 2011. szeptember 23-24-én Egerben szervezték meg, társszervezői egri intézmények, a Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, az Eszterházy Károly Főiskola, a Benedek Elek Óvoda volt, támogatója az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A konferencia fővédnöke Jankovics Marcell volt.
'A népmese az olvasás táltos lova' címmel idén a korai olvasásfejlesztést választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való mindennapi életről beszélt irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató, pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesítette. A második napon a mesélés gyakorlati változatai fonódtak össze, szakmai vitára bocsátva a szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés tette teljessé ezt a napot.
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) célja az olvasás és az írásbeliség színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A Népmese Napja rendezvényéhez 2005 óta száznál több intézmény és szervezet csatlakozik évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról. A Magyar Televízió Ma reggel című műsorában Győri Jánossal, a HUNRA elnökével 2011. szeptember 6-án beszélgettek a népmese szerepéről az olvasóvá nevelésben, illetve A Népmese Napjáról. A beszélgetés megtekinthető itt: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/09/06/08/A_nepmese_az_olvasas_taltosa.aspx
Forrás: http://hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=948:a-nepmese-napja-az-m1-en&catid=1:hirek&Itemid=50

-Ajtót nyitok - előadóest a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében 2011. szeptember 7-én mutatta be Ajtót nyitok című verses előadóestjét Turi Bálint előadóművész, a Tomcsa Sándor Színház meghívottja. Turi egyéni előadóestjén Márai Sándor Magyar emberek, Dsida Jenő De ti nem láttok engem, Közeleg már, Tudom az ösvényt, Utóhang, valamint József Attila A kozmosz éneke, Munkás, Ars poetica, Nyár volt, Bibliai, Egy ifjú párra, Semmi, Ajtót nyitok, Amint betört..., Magyarország messzire, Érik a fény, Riának hívom, Gyémánt című költeménye hangzott el. Az előadást a könyvtárban még két alkalommal, szeptember 8-án és 9-én lehetett megtekinteni.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7345-ajtot-nyitok-turi-balint-eloadoestje-a-konyvtarban


-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Tanévnyitóra könyvajándék a sepsiszentgyörgyi nyolcadikosoknak is
A Bod Péter Megyei Könyvtár tanévnyitóra könyvvel ajándékozta meg a sepsiszentgyörgyi nyolcadik osztályos diákokat is. Ezzel az akcióval bővítették ki a tavaly áprilisban, a könyvtár és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala által indított Könyvkelengye programot, amelynek keretében az újszülöttek szüleit ajándékozzák meg könyvcsomaggal. (Júniusban, a program másik alkalmi bővítésekor a negyedikesek részesültek könyvajándékban.)
Az iskolakezdés napján a sepsiszentgyörgyi nyolcadikos diákokat Gombos Péter Vándorok című könyvével ajándékozták meg. A könyveket a szerző jelenlétében adták át a diákoknak a könyvtárban.
A Könyvkelengye program révén eddig közel kétszáz család vett át könyvcsomagot. A csomag gyermekkönyveket, olvasással kapcsolatos tájékoztatót és a baba nevére kiállított könyvtári belépőt tartalmaz. A program célja felhívni a figyelmet arra, hogy remek szórakozás lehet az egész család számára a jó és igényes gyermekkönyvek olvasása. Ez az olvasásra nevelést szolgálja, már csecsemőkortól erősíti a könyv iránti érdeklődést, a tartalmas szülő–gyermek együttlétet. (Marosvásárhelyi Rádió)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=99746
http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/09/konyvkelengye-nyolcadikosoknak-is-la.html
Népmese Napja Mátyás királlyal és a Gutenberg Könyvkiadóval
2011. szeptember 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottja, a csíkszeredai Gutenberg Könyvkiadó és annak Mátyás királlyal kapcsolatos meséket tartalmazó, gyönyörűen illusztrált köteteinek bemutatása révén ünnepelte az idei Népmese Napját. A jó hangulatú, a helybeli Plugor Sándor Művészeti Líceum Gyűszűvirág elnevezésű régizene-együttesének köszönhetően muzsikával kísért interaktív rendezvény kínálatából nem hiányzott a felolvasás (papírszínház segítségével, Fekete Mária sepsiszentgyörgyi színművész közreműködésével), a rajzolás, a társasjáték, a jelmezes fényképezkedés – mindezt fölöttébb értékelte a népes gyermekközönség és a jelenlévő szülők, nagyszülők is.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/09/matyas-kiraly-erkezik-nepmese-napjara.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/42941/matyas_kiraly_udvaraban_nepmese_napja_konyvek_kozott


-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Népmese Napja a gyermekkönyvtárban - kisiskolások mondtak népmesét
Immár hatodik alkalommal ünnepelték meg a Magyar Népmese Napját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban szeptember 30-án. Idén a csíkszeredai József Attila Általános Iskola másodikos kisiskolásait látta vendégül az intézmény gyermekkönyvtára, hogy közös mesemondással, mesehallgatással együtt ünnepeljenek és elevenítsék fel a népmesék világát. A kisiskolások egy-egy általuk választott népmesét mondtak el a rendezvényen, minden részt vevő gyermek emléklapot kapott, a legjobb mesemondók jutalomban részesültek.
Forrás: Kovács Erzsébet, Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
Gyöngyfűző tanfolyam a könyvtárban
Szeptember 26. és november 15. között gyöngyfűző tanfolyamot szerveznek felnőttek számára a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A képzés résztvevői a modern gyöngyfűzés alapjait sajátíthatják el Berényi Zsófia könyvtáros, felnőttoktató irányításával, nyolc héten át tartó, heti három órás foglalkozások keretében. Minden kedden 18 órától 21 óráig tartanak a foglalkozások a könyvtárban, a Városháza épületében. Szerdánként 18 órától ugyanott a könyvtári gyöngyfűző klub tagjai tartanak találkozót.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár


-Domokosi mesemondók nyomában
A csíkszentdomokosi könyvtár a helyi iskolával összefogva hirdette meg Mesélő falu című programját a helyi népi mesemondás hagyományainak felelevenítése szándékával. A községi könyvtár honlapján Sándor Edit könyvtáros által közzétett felhívásból idézünk:
„Tudta Ön, hogy a múlt század elején Csíkszentdomokoson híres népi mesemondók éltek, köztük olyanok is, akiket a Kárpát-medence legeredetibb mesélői között tart számon a néprajztudomány? Többjüknek jelentek meg meséi gyűjteményekben Magyarországon, tudósok írtak róluk, kutattak utánuk. A községi könyvtár az iskolával közösen szeretne ebben a munkában részt venni, a mesemondók ránk maradt meséit - mint kulturális örökségünk értékes, mára elfelejtett kincseit  gyermekek és felnőttek körében ismertetni.
Az elkövetkező télen ezért mesemondóink «nyomába eredünk», de csak összefogással sikerülhet eredményes gyűjtő- és népszerűsítő munkát végeznünk. Ehhez kérjük mindannyiuk - az idősebb generációk és a fiatalok - segítségét.”
2011. szeptember 23-án a könyvtárban szerveztek találkozót, ahová vártak mindenkit, aki a téma iránt érdeklődött, főként azokat a helyi lakosokat, akik netán rokonai, ismerősei, szomszédai, barátai voltak a helyi ismert mesemondóknak. A Mesélő falu az IREX Alapítvány által könyvtárak számára meghirdetett Közösségi részvétel című pályázat egyik nyertes programja.
Forrás: Sándor Edit, Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár
http://www.csikszentdomokosikonyvtar.eoldal.hu/cikkek/rendezvenyek/domokosi-mesemondok-nyomaban--felhivas.html


-Programok a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2011. szeptember 29-én csütörtökön újraindult a Meseklub, 15-16 óra között az óvodásoknak, 16-17 óra között az I-IV. osztályosoknak. A szeptemberi Meseklub tevékenysége ez volt: olvasásnépszerűsítés a Magyar Népmese Napja tiszteletére. A következő Meseklub 2011. október 6-án lesz, a szeptemberivel azonos beosztásban, ennek tevékenysége: emlékezés az aradi vértanúkra, beszélgetés az ünnepről, rajzolás, kiállítás. Aznap könyvkiállítás is megtekinthető lesz az aradi vértanúk tiszteletére. Az október 13-i Meseklub pedig újra az olvasásnépszerűsítést szolgálja, a korábbival azonos időpontokban.
A Kezdő internetezők klubja keretében internethasználati útmutatót vehettek igénybe a könyvtárhasználók 2011. szeptember 23-án és 30-án 10-11 óra között, ez október 7-én 10-11 között is lehetséges lesz.
Forrás: Dénes Mária, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely


-Kulturális Örökség Napjai 2011
KÖN az ELTE Egyetemi Könyvtárban
Az ELTE Egyetemi Könyvtárban 2011. szeptember 17-én 10-20 óra között került sor a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) keretében szervezett programokra. A látogatók vezetett körsétán barangolhatták be az épületet, érintve a közönség előtt egyébként nem nyitott helyeket is. (Részletes program itt: http://www.konyvtar.elte.hu/hirek/rendezvenyek/index.html#kon2011)
A program egyik fő eseménye volt a katalógustemetés és jelképes árverés. Az idén alapításának 450. évfordulóját ünneplő ELTE könyvtár a jubileumra digitalizálta és az interneten távolról is hozzáférhetővé tette a 19. századi könyvtárreform óta vezetett, mostanra már muzeális értékű, több mint háromezer könyv-formájú katalógusdobozban tárolt, mintegy másfél millió cédulát tartalmazó - és a mai napig aktív használatban lévő - katalógusát. A felhasználóbarát módon megalkotott online katalógusban a világ bármely pontján lehet böngészni. A muzeális katalógustól a KÖN alkalmával vett könnyes-derűs búcsút a könyvtár.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
KÖN Erdélyben és a Partiumban
Számos épületet lehetett látogatni ingyenesen 2011. szeptember 17-én és 18-án, a Kulturális Örökség Napjain Erdély és a Partium több településén, Székelyudvarhelytől Nagyváradig.
A bonchidai Bánffy-kastély 18-án várta nyitott kapukkal a látogatókat. Kolozsváron szakértők kísérték az érdeklődőket a Sapientia-egyetemnek otthont adó Bocskai-házban, Mátyás király szülőházában, a ferences kolostorban és a Karolina téren mindkét napon.
A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány fából készült műemlék kapukat és ablakkereteket vett leltárba az idei örökségnapok alkalmából. Szeptember 16-án a Fő utcai galériában fából épült templomokat, házakat ábrázoló fényképekből, népi fatárgyakból nyílt kiállítás, valamint bemutatták a védettnek nyilvánítandó kapukról készült szóróanyagokat is.
Székelyudvarhelyen második alkalommal szerveztek programokat az örökségnapok keretében. Szeptember 17-én az érdeklődők idegenvezetéssel tekinthették meg a belvárost és olyan műemlékeket, mint a református templom, Szent Miklós-hegyi templom, a polgármesteri hivatal vagy a ferences templom.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban ős- és családfakészítésen vehettek részt a gyerekek és a felnőttek 17-én. Ezen a napon a székelyföldi városban is indítottak vezetett sétát. A kétórás séta végén, a Gyárfás Jenő Képtárban egy csésze tea mellett lehetett megpihenni, a házigazda Sántha Imre Géza művészettörténész volt.
Ugyanaznap 12 órától a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán a famegmunkálás lépéseivel lehetett megismerkedni, és ki is lehetett próbálni a fogásokat. A Kovászna Megyei Művelődési Központ negyedik alkalommal szervezett kirándulást, hogy felhívják a figyelmet a faszerkezetű épített örökségre és a fából készült használati tárgyakra. A kirándulást Tüzes István restaurátor vezette, a résztvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeum faházait, a kálnoki haranglábakat, a kökösi görögkeleti fatemplomot, a besenyői és torjai református templomot is.
A székelyföldi Csíki-medencében biciklitúrával indult a szeptember 17-i nap, a túra résztvevői a Pogány-havasokba, a Szép-havas és a Kabala-hágó régészeti lelőhelyeihez látogathattak el.
Nagybányán a Teleki Magyar Ház műemlék épületében mindkét napon fogadták a látogatókat. Ugyanakkor a város történelmi főterén a hétvégi Főtér Fesztiválra felállított jurta örökségvédelem-sátorként is működött.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=100127
http://www.nemtv.ro/main.php?m=6&p=5508


-Könyvtári kincsek közszemléje a kincses városban
Kolozsváron partnerséget vállalt a polgármesteri hivatal és az Akadémiai Könyvtár annak érdekében, hogy közös szervezésben népszerűsítő rendezvénysorozattal tegyék ismertebbé az utóbbi intézmény tulajdonában levő értékeket.
2011. szeptember 8-án a polgármester és a sajtó meglátogatta a könyvtárat, ahol betekintést kaptak néhány unikumnak számító kötetkuriózumba, valamint egy középkori anyaggal dugig teli raktárhelyiségbe. A továbbiakban tematikus kiállításokat fognak rendezni elsősorban azzal a szándékkal, hogy a fiatalok körében keltsék fel az érdeklődést a múlt kulturális írásos emlékei iránt.
A látogatáson jelen volt Emil Burzo, a Román Akadémia kolozsvári fiókszervezetének elnöke, aki kijelentette: a könyvtári állomány összértéke hatmilliárd euróra tehető, és az egy főre eső értékhez viszonyítva a kincses város az országban az első helyen áll, háromszorosan haladva meg Bukarest ilyen statisztikáját.
Az Akadémiai Könyvtár szeptember 26-án nyitotta meg saját múltjának szentelt kiállítását, Könyvtári kincsek címmel. Az október 2-ig látogatható kiállításon az Astra 19. századi megalakulásának kordokumentumai sorakoznak fel.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63610
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/news%2CPQuickNewsScreen.vm/id/22000


-Könyvtárak éjszakája Romániában
Idén a Román Nemzeti Könyvtár, a Román Akadémia Könyvtára, a Bukaresti Központi Egyetemi Könyvtár mellett tucatnyi fővárosi könyvtár és kulturális intézmény, az országból több mint harminc megyei és nagyobb városi könyvtár csatlakozott a 2011. október 1-jéről 2-ra virradó éjszakán sorra került, Könyvtárak éjszakája című rendezvénysorozathoz. Az esemény szervezője az Excedo Egyesület, partnerségben a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesületével (ANBPR). A fővárosban az eseményhez csatlakozott intézményekben nyitott kapukkal, változatos rendezvények sorával várták a könyvtárak látogatóit ezen az éjszakán, amint azt a rendezvény román nyelvű honlapja is tükrözi (www.noapteabibliotecilor.ro/).
A Szatmár Megyei Könyvtár, valamint a Nagykárolyi Városi Könyvtár is csatlakozott a rendezvényhez.
Szatmárnémetiben 2011. október 1-jén 18 órától október 2-án hajnali négy óráig állt nyitva a könyvtár az érdeklődők előtt. A rendezvény keretében a hangsúly az olvasás, valamint a könyvtárba járás fontosságán volt, azt is kiemelve, hogy az interneten kívül a könyvtári anyagokra is szükségünk lehet egy-egy szakdolgozathoz vagy éppen általános ismereteink bővítéséhez.
Az eseményt szeptember 30-án a könyvtár olvasótermének ünnepélyes újranyitása előzte meg (a létesítmény több mint négy évig volt zárva a szatmáriak előtt, azonban hosszas tárgyalások és pereskedés után sikerült újranyitani), a könyvtár fennállásának 60. évfordulója jegyében. A megnyitó ünnepségen bemutatták a könyvtár gyűjteményének legértékesebb darabjait, valamint a könyvtár legmodernebb szolgáltatásába, a Biblionet-programba is bevezették a jelenlévőket.
A nagykárolyi könyvtár éjszakáján beszélgetések, koncert, kézműves foglalkozások, közös meseírás és maratoni versolvasás zajlott.
Erdélyből a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtár, a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár és Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár is bekapcsolódott változatos rendezvényekkel.
Forrás: http://www.szatmar.ro/, Szatmári Friss Újság, 2011. 09. 24
http://erdely.ma/ajanlo.php?id=100798&cim=konyvtarak_ejszakaja_szatmarnemetiben
http://maszol.ro/kultura/ejszakaznak_a_konyvtarak_2011_09_29.html
http://maszol.ro/kultura/szines_volt_a_feher_ejszaka_2011_10_02.html


-Nyelvek Európai Napja - nyílt nap az OIK-ban
2011. szeptember 23-án nyílt napot rendezett a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja megünneplésére. A 10 éves a Nyelvek Európai Napja című rendezvény előadásokkal és kiállításokkal várta az érdeklődőket. A látogatók rendhagyó énekórán ismerkedhettek meg Liszt és Chopin életművével és a romantikus Európa témakörével, előadásokat hallgathattak meg, valamint megtekinthették az Európai és magyar: Liszt Ferenc 1811-1886 és a Czesław Miłosz 1911-2004 című emlékkiállítást. A nyílt nap keretében hirdették ki az OIK műfordítás-pályázatának eredményét is. (Bővebb információ itt: Országos Idegennyelvű Könyvtár honlapja)
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=28195


ÉVFORDULÓK

-Berlász Jenő 100 éves
2011. augusztus 28-án ünnepelte 100. születésnapját Berlász Jenő, a magyar történészek és könyvtárosok doyenje, aki 1948-1957 között - az ’56-os forradalomban játszott szerepe miatti állásvesztéséig - volt az MTA Könyvtára Kézirattárának vezetője.
Gazdag tudományos pályájának eredményei közül a Kézirattár munkatársai mint kései kollégák és a gyűjtemény kutatói számára az általa az 1950-es években kialakított és a Kézirattárban mind a mai napig követett kéziratkatalogizálási rendszer a legfontosabb: a proveniencia elvének alkalmazása és a dokumentumszintű feldolgozás bevezetése Berlász Jenő kézirattárosi tevékenységének legmaradandóbb és legismertebb, egyben legnagyobb hatású teljesítménye, amelynek révén könyvtárosok és kutatók nemzedékeinek lett - és marad a jövőben - láthatatlan segítőtársa.
Forrás: http://www.mtak.hu/index.php?name=h_1_4#h141
IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor


KITEKINTŐ

-Strauss-kéziratokat digitalizált a Bécsi Városi Könyvtár
A Strauss család tagjai által írt zenedarabok kéziratait digitalizálta a Bécsi Városi Könyvtár: az interneten több mint 300 művet tettek közzé, például a Radetzky-indulót és a Kék Duna-keringőt is.
„A legfontosabb Strauss-kéziratok digitalizálásával, például A denevér című operett eredeti partitúrájának internetes közzétételével Bécs városa további fontos lépést tett azért, hogy jelentős kulturális kincseit az egész világon elérhetővé tegye” - fogalmazott Andreas Mailath-Pokorny bécsi kulturális tanácsos.
A bécsi digitális könyvtár főként 19. századi, valamint a 20. század elején keletkezett műveket tartalmaz. Az ingyenes portálon megtalálhatók például Hugo Wolf művei, valamint régi naptárak, városleírások és útikönyvek.
A következő években folytatódik a zeneművek és kéziratok digitalizálása, emellett Johann Nestroy és Ferdinand Raimund irodalmi műveinek internetes közzététele is szerepel a tervekben.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=99248


-A könyvtári munkahelyi légkört javítják a finn könyvtárosok
Ann-Christine Antell, az Élet és munka egy „jókedvű” finn könyvtárban Halikkoban című cikk szerzője a finn könyvtárak munkahelyi klímáját egy vidéki, jelesül a halikkoi könyvtár mindennapi gyakorlata szemszögéből mutatja be.
Eszerint a könyvtárban szükség esetén nemcsak a vezető hozhat döntéseket, hanem a beosztott is, ha történetesen a vezető szabadságát tölti. Itt nem tesznek különbséget az irodai és a könyvtárosi végzettségű munkatársak között. Ha valaki beteg vagy szabadságon van, mindenki el tudja látni a különböző munkafolyamatokat elejétől végig. A legfontosabb az, hogy ebből ne érezzen meg semmit az olvasó. (...) Az egyik kolléga néhány tipikus munkahelyi konfliktust okozó alaphelyzetet említ, amely oka lehet a munkahelyi rossz légkörnek. Mégis amellett érvel, hogy bár lehet a dolgozó időlegesen elégedetlen munkájával, beosztásával, de ha a munkahelyi légkör jó, nem ajánlott változtatni a munkahelyen. Az a munkahely, ahol a munkahelyi közérzet valóban jó, szerinte még az aranynál is többet ér. Végezetül álljon itt az a lista, amelyet a halikkoi könyvtárosok szem előtt tartanak:
- Rugalmasság, kölcsönösség!
- Légy egyenes, s akkor ezt másoktól is elvárhatod!
- Ne mérgelődj a hibák miatt! Tudj alkalmazkodni!
- Humor, móka nem káros! Tudd, hogy senki sem tökéletes!
- Ne mondj rosszat a kollégádról a háta mögött!
- Légy lojális a munkaadódhoz, a kollégáidhoz a munkahelyen kívül is!
Szerintük ez is a kulcsa lehet - többek között - a könyvtárban tapasztalható jó munkahelyi légkörnek.
Forrás: KIT hírlevél, 2011. szeptember 14. (33. szám)


-A norvég lakosság 51 százaléka könyvtárhasználó
Egy most közzétett reprezentatív statisztikai felmérés szerint a norvég lakosság 51 százaléka tartozik a könyvtárhasználók csoportjába, s 42 százalékuk elégedett a lakóhelyükön elérhető könyvtári szolgáltatások minőségével. Néhány évvel ezelőtt a Norvég Statisztikai Hivatal még 48 százalékot mért a Norvég Könyvtáros Egyesület elnöke szerint. A használati statisztikák is visszaigazolják ezeket a számadatokat. Jelenleg még csupán a 2009-es kölcsönzési statisztika számai ismeretesek, amely szerint mintegy 22 millió látogatás kb. 25 millió dokumentum kölcsönzésével járt együtt (ebbe beleértendő a teljes kölcsönzésre szolgáltatott dokumentumkínálat a könyvektől, a filmeken át a hangfelvételekkel bezárólag).
A könyvtáros-egyesületi elnök arra számít, hogy a hamarosan összesítésre kerülő 2010-es számok is emelkedő tendenciákat jeleznek majd. A sikert főként annak tulajdonítja, hogy az intézmények nyitvatartását és szolgáltatási kínálatukat folyamatosan a felhasználóik igényeihez igazítják. A könyvtárak fejlődésével általában elégedettek a szakmai érdekképviselet vezetői. Mindemellett felhívják a figyelmet arra, hogy a könyvtárak társadalmi beágyazottsága még további fejlesztésre szorul.
Forrás: Németh Márton blogja,
http://blog.nemethmarton.eu/2011/06/20/a-norveg-lakossag-mintegy-fele-hasznalja-a-konyvtari-szolgaltatasokat/
KIT hírlevél, 2011. szeptember 7. (32. szám)


-Rontja a gyermekek olvasási készségét a számítógép
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a számítógépes játékok károsak a gyermekek olvasási készségére nézve. Eredményeik alapján a kilenc–tíz évesek olvasni tudása jelentősen visszaesett azokban az országokban, ahol minden háztartásban legalább egy számítógép van.
Svédországban a Göteborgi Egyetem kutatói kilenc-tíz éves gyermekek olvasási készségeit hasonlították össze Svédországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Magyarországon. Kimutatták, hogy 1991 óta az átlagos olvasási készség az Egyesült Államokban és Svédországban visszaesett, míg Olaszországban és Magyarországon, ahol az embereknek kisebb valószínűséggel van otthon számítógépük, a készség javult. Az amerikai és a svéd gyermekek ezen kívül kisebb valószínűséggel kölcsönöztek könyveket a könyvtárból, és szabadidejük kisebb részét töltötték olvasással.
Az eredmények szerint a fiúk olvasási készsége valamivel nagyobb mértékben romlott, mint a lányoké, valószínűleg azért, mert ők több időt töltenek a videójátékokkal. A kutatást vezető Monica Rosen professzor szerint az olvasási készség a számítógépek szabadidős használatának növekedésével párhuzamosan romlik.
Teljes cikk itt: http://egeszseg-abc.hu/hirek/rontja-a-gyerekek-olvasasi-keszseget-a-szamitogep/11023


-Lerakták a Mesemúzeum és Meseműhely alapkövét
2011. szeptember 29-én lerakták a budai Várba tervezett Mesemúzeum és Meseműhely alapkövét; az eseményen Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester és E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója helyezte el közösen a jelképes tárgyat a földbe az intézménynek otthont adó, Döbrentei utca 15. szám alatti, felújított épületben. A múzeum a tervek szerint 2012. szeptember 30-án nyitja meg kapuit.
A mesemúzeum ötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől, Budavár díszpolgárától származik. Ezt a kezdeményezést karolta fel a Budavári Önkormányzat, amely a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen működtetné a majdani intézményt. Az eddigi beruházás értéke 217 millió forint, amelyet a Budavári Önkormányzat saját költségvetéséből, valamint a Fővárosi Városrehabilitációs Pályázaton elnyert pénzből finanszírozott. Az önkormányzat és a PIM további 23 millió forintot nyert el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázatán.
Forrás: http://www.prae.hu/prae/news.php?aid=12628&cat=3#.ToTNQnNLsys.facebook


DÍJAK

-Hat székelyföldi város könyvtára részesült Ex-Libris díjban
A gyergyószárhegyi alkotóközpont és hat székelyföldi város könyvtárának adományozott Ex Libris-díjat dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A díjak egy részének ünnepélyes átadására 2011. szeptember 24-én Csíkszeredában, a megyeháza márványtermében került sor. Az Ex Libris-díjat dr. Gubcsi Lajos alapította 2009-ben, azzal a céllal, hogy évente 25 díjat adományozzon az előttünk álló negyedszázadban. 2009–2033 között összesen 625 Ex Libris-díjat kíván kiosztani. „Mindenkinek, aki a magyar nemzet múltját, jelenét, jövőjét a vállán hordozza, értékeket képvisel, legyen szó oktatásról, kultúráról, tudományról vagy közéletről, szeretnénk kifejezni megbecsülésünket” - fogalmazott a díjat megálmodó dr. Gubcsi Lajos.
Az ünnepségen a csíkszeredai megyei, valamint a székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi városi könyvtár képviselőjének személyesen adta át a díjat az alapító. Mivel a marosvásárhelyi könyvtárba nem sikerült elmennie, így felkérte Borboly Csaba tanácselnököt, hogy juttassa el az Ex Libris-díjat az intézménynek. Hasonló elismerésben részesül a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi könyvtár is, ahova személyesen viszi el a díjat és a vele járó hatkötetes díszdobozt a Kárpát-medencéről szóló könyvekkel dr. Gubcsi Lajos.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/anyaorszagi-elismeres-szekelyfoldi-intezeteknek


HAZAI

-Több éves szünet után újra megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
Mint jeleztük A Könyvtárak Éjszakájáról szóló hírben, 2011. szeptember 30-án, több év után ismét megnyitotta ajtaját az olvasni vágyók előtt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme. A megnyitón a könyvtár létrehozásának hatvanadik évfordulóját is megünnepelték. Az újranyitott olvasóteremben helyet kapott az a tíz, utolsó generációs számítógép, tartozékaival együtt, amelyet a Biblionet elnevezésű program keretében kapott a megyei könyvtár, így az olvasók ingyen használhatják az internetet, illetve a digitális könyvtári katalógusokban is kereshetnek könyveket, és akár el is olvashatják azokat, ha azok digitalizált formában megtalálhatók.
Több évig húzódó pereskedés után idén júliusban a Szatmár Megyei Tanács elfogadta a törvényszék döntését, amelynek értelmében a Federalcoopot nevezték meg a jelenlegi megyei könyvtár épülete tulajdonosának. A törvényszéki döntés szerint, illetve a tanács és a szövetkezet közötti tárgyalás eredményeként az elkövetkező három évben a megyei tanács négyzetméterenként 10,5 euró bérleti díjat fizet majd a Federalcoopnak havonta. Emellett a könyvtár 80 négyzetméternyi irodahelyiséggel is bővült.
Forrás: Szatmári Hírlap, http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=39744&apparition=2011-09-14


-Biblionet-sajtóközpont a MECEFF filmfesztiválon
2011. szeptember 5-11. között Medgyesen rendezték mag a MECEFF nemzetközi filmfesztivált, amelyen több mint 150 hazai és külföldi újságíró, színész, rendező, forgatókönyvró, közéleti, politikai személyiség vett részt, többek között David Blum (Amerikai Egyesült Államok, forgatókönyvíró), Costel Safirman (Izrael, filmkritikus), Wolfang J. Ruf (Németország, újságíró), Anca Mitran (Románia, az Országos Filmarchívum igazgatója), Dor Holloway (Németország, újságíró), Eginald Schlattner (Románia, író). A rendezvény ideje alatt a medgyesi Stephan Ludwig Roth Városi Könyvtár Biblionet-szolgáltatása sajtóközpontként működött, 10 internetes számítógép naponta 9-20 óra között a fesztiválon részt vevő vendégek rendelkezésére állt. David Blum amerikai forgatókönyvíró elégedett volt a szolgáltatással, naponta jelen volt a könyvtárban, hogy tudósítson az eseményekről.
Forrás: A medgyesi Stephan Ludwig Roth Városi Könyvtár blogja, Antonela Sofia Barbu, http://bibliotecamedias2008.wordpress.com/2011/09/08/cip-biblionet-devine-centru-de-presa-pentru-meceff


-Átalakulóban a hazai olvasási és könyvvásárlási szokások
Csíkszeredai könyvesboltokban érdeklődtek a könyvvásárlási és olvasási szokásokról a Székelyhon portál munkatársai. Látszólag a könyvek iránti érdeklődés ugyan nem mérséklődött, viszont a vásárlóerő érezhetően csökkent - értékelik a jelenlegi helyzetet a csíkszeredai könyvkereskedők.
Ferencz Kornélia, a Corvina Könyvesház tulajdonosa úgy látja: „fogyóban van azoknak a vásárlóknak a száma, akik bejönnek a könyvesboltba és órákat töltenek el nézelődéssel, olvasgatással, helyettük azok a vásárlók vannak többen, akik idő hiányában pillanatok alatt szeretnék megkapni az óhajtott könyvet”. A mai világban sokkal nagyobb odafigyelést igényel az eladás, mint eddig, ebből a megfontolásból zárták be Csíkszeredában a Petőfi utcai és a sepsiszentgyörgyi könyvesboltjukat, és csak a két nagyobbat hagyták meg, az egyiket Székelyudvarhelyen, a másikat Csíkszeredában, a Kossuth utcában - magyarázta Ferencz (...).
„A könyv iránti igény megvan, de a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent” - értékeli a jelenlegi helyzetet a Pallas-Akadémia Könyvkiadó részéről Tőzsér József Gyula igazgató. Az utóbbi időszakban az ismeretterjesztő irodalom és a gyermekkönyvek iránt volt nagyobb a kereslet. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy a hazai könyvtermés idén kissé megcsappant a hazai és a magyarországi támogatási rendszerek átalakítása miatt, a boltjainkban található magyarországi könyvek közül pedig az ismeretterjesztő munkákat és a gyermekeknek szóló kiadványokat keresik inkább.'
Hasonlóképpen látja a helyzetet Sarány István, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztő-helyettese is. „Igény van a könyvekre, viszont a kereslet megcsappant, a válság ide is begyűrűzött, lévén, hogy az emberek nem a kenyérről fognak először lemondani, hanem a kultúráról. Az olvasói és könyvvásárlási szokások is átalakulóban vannak, a fiatalabb generáció már az internetes vásárlást részesíti előnyben, viszont nagyon sokan látogatják a könyves rendezvényeket.”
A nemrég bezárt Petőfi utcai Corvina Kuckó könyvesbolt helyén idén augusztusban nyílt meg a Kele Könyv Vár. Tulajdonosa, Kelemen Kiss Rozália bizakodóan tekint a jövőbe a könyvkereskedést illetően, mert az a benyomása, hogy az emberek érdeklődnek és keresik a jó nyomdatermékeket. Azt is örömmel tapasztalja, hogy a könyvek közül a gyermekeknek szólók a legkeresettebbek.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-konyvek-iranti-szeretet-elteti-a-konyvesboltokat


-Megtalálják az olvasókat a könyvek
Megszűnt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztáránál több éve működő fióktékája, ellenben az intézmény házhoz szállítási szolgálata továbbra is működni fog. Továbbá a könyvtár és a Caritas összefogása révén a városi kórházban mobil könyvtárszolgálat alakul a közeljövőben.
Több száz kötetet számláló fiókkönyvtár működött a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztáránál, a könyvtári szolgálat optimalizálása érdekében azonban ezt idén augusztusban felszámolták. A városi könyvtár nem tudott egy munkatársat nélkülözni, és az önsegélyző pénztárnál sem volt olyan személy, aki betölthette volna a könyvtárosi pozíciót, így felszámoltuk a tékát - mondta el Szabó Károly könyvtárigazgató a Székelyhon portál munkatársának.
A házhoz szállítási szolgálat továbbra is működik: nyugdíjasok, mozgássérültek kérésére az intézmény munkatársai kiszállítják a könyveket, a szolgáltatás eddig is létezett, viszont nem volt rá nagy igény. Új mobil könyvtári kirendeltséget tervez viszont az intézmény: a fióktéka a városi kórházban kapna helyet. A kezdeményezésben a Caritas munkatársai működnek közre, a fekvőbetegeknek ők kézbesítenék a könyveket.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/hazhoz-es-agyhoz-szallit-a-konyvtar


-Az ANBPR 22. Országos Konferenciája Brassóban
A Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesülete Együtt építjük az egyesület erejét címmel szervezi meg 22. országos konferenciáját 2011. október 20-21-én. Az országos könyvtárostalálkozó társszervezője idén a Brassó Megyei Könyvtár, színhelye a brassó-pojánai Sport Hotel. A konferencia plenáris ülésén elhangzó előadások, bemutatók a meghirdetett témához kapcsolódnak. Párhuzamosan workshop-jellegű munkálatok is zajlanak a konferencia két napján. Jelentkezési határidő a konferencián való részvételre: 2011. október 10., részvételi díj: 50 lej, szállás kétágyas szobában 175 lej, egyágyas szobában 225 lej egy éjszakára. Kapcsolattartás: Andreea Manoli, anbpr_ro@yahoo.ro, tel./fax: 021-411-02-77.
Forrás: Doina Popa, ANBPR-elnök; a konferencia felhívása
Bedő Melinda, az ANBPR Hargita megyei fiókszervezetének elnöke; RMKE-levelezőlista


ELHALÁLOZÁS

-Elhunyt Michael S. Hart, a Gutenberg Project alapítója
„Elhunyt Michael S. Hart, a Gutenberg Project alapítója, az elektronikus szövegek feltalálója. Ha ő nem lett volna, talán a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Google Books vagy a e-book-olvasó sem született volna meg. Karizmatikus, szenvedélyes ember volt, aki mindvégig szem előtt tartotta eredeti törekvését és elgondolásait a digitális könyvtár kapcsán. A célja az volt, hogy a kultúra mindenkihez eljusson. (...) Hart talán az egyetlen az internetet meghatározó nagy alakok közül, aki milliomos sem lett (sőt...), és a lovaggá vagy díszdoktorrá avatás is elkerülte (...).”
Legközvetlenebb munkatársa, Greg Newby emlékezéséből idéztünk, amelyet a PG önkénteseinek listájára küldött. A szöveg itt olvasható: http://www.gutenberg.org/wiki/Michael_S._Hart
Forrás: Király Péter, KATALIST
Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára; RMKE-levelezőlista


-Meghalt Legeza Ilona
Legeza Ilona könyvtáros leginkább saját honlapján közzétett könyvismertetőiről ismert az olvasók előtt. Hosszan tartó betegség után, 2011. szeptember 9-én érte a halál. Végső búcsúztatására 2011. szeptember 14-én került sor a Miskolci Mindszenti Temető ravatalozójában, görög katolikus szertartás szerint. Zimányi Magdolna a MEK Egyesület nevében búcsúzott tőle: „Legeza Ilona eredetileg vakok, gyengénlátók számára kezdte írni könyvajánlóit, hogy azok tájékozódni tudjanak a vakok hangoskönyvtárának akkor még magnókazettákon kölcsönzött könyveiről. Ungvári Tamás dicsérő kritikájának hatására hozta létre és építette tovább könyvajánlókat tartalmazó honlapját (https://legeza.oszk.hu/), ahol több mint 3000 könyvről olvashatunk értő, világos, magas színvonalú ismertetőket. A honlap építésével kapcsolatos programozási feladatok megoldásában férje, Csapó Endre is segítségére volt. A könyvajánlók a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról is elérhetők. Ilonának és férjének jelentős szerepe volt a MEK vakos változatának kidolgozásában, ők ketten írták az 'Akadálymentes honlapok tervezése' c. ajánlásokat (https://vmek.oszk.hu/vmek2/ajanlas.phtml). 2004-ben Ilona Arany Harang-díjban részesült a vakokért és gyengénlátókért végzett munkájáért. Könyvajánlóit vakok és látók egyaránt használták.”
Forrás: IFLA -HUN levelezőlista, Zimányi Magdolna, MEK Egyesület
http://www.litera.hu/hirek/elhunyt_legeza_ilona


AJÁNLÓ

-Megjelent a Nobel-díjas Czeslaw Milosz irodalomtörténete magyarul
Magyarul is megjelent Czeslaw Milosz lengyel költő, esszéíró A lengyel irodalom története című könyve. A kétkötetes irodalomtörténeti munkát a Nobel-díjas szerző születésének 100. évfordulóját ünneplő emlékév programjaként mutatták be a budapesti Lengyel Intézetben.
Pálfalvi Lajos műfordító, irodalmár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztika-Közép-Európa Intézetének vezetője a kötet 2011. szeptember 15-i bemutatója előtt az MTI-nek elmondta, hogy az 1980-ban Nobel-díjjal elismert Czeslaw Milosz irodalomtörténeti munkája a maga teljességében 2010-ben jelent meg Lengyelországban. A két kötetnyi anyagot az irodalmár diktálta le angol nyelven 1969-ben. „Hagyományos értelemben vett irodalomtörténetről van szó, viszont mivel az amerikai diákjai számára készült, az avatatlanok számára is befogadható” - fogalmazott Pálfalvi, hozzátéve: az egyes fejezeteket például társadalomtörténeti bevezető nyitja.
Az irodalmár rámutatott: míg a legtöbb lengyel irodalomtörténész a 19. századot tartja a lengyel kultúra csúcspontjának, addig Czeslaw Milosz a 16-17. századot vélte az „aranykornak”.
A kötet az 1970-es évekig mutatja be a lengyel irodalmat, az Attraktor Kiadónál megjelent magyar kiadás érdekessége, hogy mintegy kilencszáz, eddig magyarul meg nem jelent lengyel verssor is olvasható benne.
Pálfalvi Lajos kitért arra is, hogy Czeslaw Miloszt a világ a Nobel-díj után ismerte meg, ugyanakkor a híre nagyobb lett, mint az ismertsége. Magyarországon az 1990-es évek elejétől került be a köztudatba, de csak 2004-es halála után került a figyelem középpontjába. „Ma már sok műve olvasható magyar nyelven, elnyerte az őt megillető helyet a világirodalomban” - vélekedett Pálfalvi.
Az író születésének 100. évfordulójára meghirdetett Milosz-év kapcsán Lengyelország és Litvánia mellett (ahol 1911-ben az író született) Magyarországon is számos programot tartanak - mondta el Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettese. 2011 elején a Nagyvilág Kiadó jelentette meg Metafizikai pauza címmel az író vallási és metafizikai témájú esszéit, május végén az Európa Könyvkiadó újra kiadta a Rabul ejtett értelem című esszégyűjteményt.
„Az egyik legkiemelkedőbb eseménynek az a tudományos konferencia mutatkozik, amelyet október 11-én rendezünk a Nobel-díjas lengyel író munkásságának kiváló lengyel, magyar, illetve litván ismerőivel a Petőfi Irodalmi Múzeumban” - emelte ki az igazgatóhelyettes.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2011/09/17/megjelent_a_nobel_dijas_czeslav_milosz_irodalomtortenete_magyarul


-Mentés másként - Kertész Imre új könyve a boltokban
Mentés másként címmel került a boltokba 2011. szeptember 22-én Kertész Imre Nobel-díjas magyar író 2001 és 2003 között írt naplója. Péczely Dóra, a Magvető Kiadó főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötetben az író a legszemélyesebb tapasztalatairól ír egy olyan időszakban, amelyben eldöntötte, hogy Budapestről Berlinbe költözik, majd 2002 őszén megkapta az irodalmi Nobel-díjat, közben pedig próbálta befejezni Felszámolás című regényét.
'Valóban egy naplóról van szó, tele személyes reflexióval. Az olvasó megtudhatja például, hogy miért tért át Kertész Imre a számítógépen való írásra' - magyarázta a főszerkesztő, utalva az alkotó egyre súlyosbodó betegségére. 'Megpróbálja feldolgozni a Parkinson-kórt és minden aspektusát számba venni. Például eljátszik a gondolattal, mi lett volna, ha Shelley is számítógépen írja a verseit vagy mit szólt volna Krúdy Gyula a szövegszerkesztőhöz' - idézi az író fanyar humorát Péczely.
Kertész Imre sokat ír olvasmányélményeiről is, véleményt mond Kundera regényeiről és több helyen felbukkan Franz Kafka neve is, valamint kitér egy Pilinszky-lemezre, amelyet szívesen hallgat - mesélt a kötetről a főszerkesztő, aki szerint a Mentés másként révén az olvasó képet kaphat egy nagy író hétköznapjairól.
Teljes cikk itt: http://maszol.ro/kultura/holnap_jelenik_meg_kertesz_imre_uj_konyve_2011_09_21.html


-A romániai rendszerváltás könyve
A nemrég beindult magyarországi Libri könyvkiadó tulajdonosai az év legnagyobb magyar könyvsikerét várják az erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő Papp Sándor Zsigmond első regényétől, amely az ősz folyamán jelenik meg. A Krónika erdélyi napilap Kultúra rovatának korábbi vezetője hat évig dolgozott a regényen, amelyben, mint mondta, a romániai rendszerváltás könyvét akarta megírni, kicsit másképp, mint azt mások tették.
Teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=54982


MOZAIK

-Ötből egy gyermek még sosem kapott könyvet
Egy friss felmérés szerint a 8-17 év közötti brit gyermekek jelentős része sosem olvas az iskolai kötelezettségein kívül. Ötből egy fiatal például sosem kapott még ajándékba könyvet, de akad olyan is, aki még sosem járt könyvesboltban vagy könyvtárban.
Országszerte 111 iskolában mintegy 18 ezer diákot kérdezett meg olvasási szokásairól a National Literacy Trust, felmérése eredményei szerint nagyon sok brit fiatal szinte egyáltalán nem olvas. A 8 és 17 év közötti iskolások körében készült vizsgálat eredményei szerint 7 százalékuk az iskolai kötelezettségek teljesítésén kívül nem olvas, 16 százalék ritkán, 26 százalék heti néhány alkalommal, és csak 29 százalék mindennap. A válaszok szerint a diákok közel fele élvezi az olvasást, tízből négyen „egy kicsit” szeretnek olvasni, míg tízből egy gyermek egyáltalán nem. A kutatók szerint a lányok jobban szeretnek olvasni és többet is olvasnak, mint a fiúk.
A felmérés szerint a megkérdezett gyermekek ötöde soha nem kapott még könyvet ajándékba. Mintegy 12 százalékuk nem járt könyvesboltban, hét százalékuk pedig sosem volt még könyvtárban.
A kutatás szerint a szöveges üzenetek, e-mailek, weboldalak és magazinok olvasgatása vette át a szépirodalom és fikciós irodalom helyét a fiatalok olvasási szokásaiban. Minden második iskolás olvasott a felmérést megelőző hónapban weblapokat és elektronikus leveleket. Negyede olvasgatott képregényeket, 58 százalékuk lapozgatott magazinokat. A lányok valamelyest többet olvasnak e-maileket, mint a fiúk, viszont az utóbbiak valamivel nagyobb arányban vesznek a kezükbe újságokat.
A National Literacy Trust értékelése szerint ijesztő, hogy sok fiatal nem talál örömet az olvasásban, miközben az irodalom szeretete új célokat, új álmokat tárhatna fel előttünk. A szakértők szerint fontos lenne tenni annak érdekében, hogy ezek a gyermekek ne olyan felnőttekké váljanak, akik sosem vesznek könyvet a kezükbe.
Forrás: http://sociomater.hu/hu/110718/Otbol_egy_gyerek_meg_sosem_kapott_konyvet.page


-Rosszabbul olvasnak a férfiak, mint a nők
Lényegesen rosszabbul olvasnak a férfiak, mint a nők a Hamburgi Egyetem kutatása szerint. A férfiak és a nők között akkora a különbség, mint egy tizedik osztályos és egy érettségizett tudása között - állította Anke Grotlüschen kutató a Zeit című lapnak.
Az eddigi kutatások alapján már ismert volt, hogy a 15 éves lányok jobb eredményeket érnek el olvasás és szövegértés terén, mint a velük egykorú fiú társaik. Ebben a tanulmányban viszont a 18 és 64 év közötti korosztályt is vizsgálták. Németországban összesen 7,5 millió funkcionális analfabéta férfi és nő van, tehát akik nem képesek összefüggő szöveg olvasására és megalkotására. Közülük kétmilliónak egyes szavak olvasása és írása is nehézséget okoz. Az olvasási nehézségekkel küzdők közül minden negyedik szakács, szobafestő vagy tehergépkocsi-vezető. Az építkezéseken dolgozó segédmunkások közül minden második funkcionális analfabéta. (hvg/MTI)
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=15648


-Digitális toll - a kézzel írott jegyzetek digitalizálásának mestere
A praktikus kütyü úgy működik, mint egy hagyományos toll, azonban van egy különlegessége: minden leírt dolgot digitalizál és tárol a memóriájában.
Az APEN A3 bluetooth segítségével elküldi az általa rögzített oldalakat az Android vagy BlackBerry rendszerű okostelefonunkra, amelyeket az eszközhöz tartozó alkalmazással pillanatok alatt archiválhatunk. Arra is lehetőségünk van, hogy a közösségi hálókon keresztül megosszuk valamely jegyzetünket vagy rajzunkat barátainkkal.
Forrás: http://kutyu.hu/cikk/2011/08/30/a_kezzel_irott_jegyzetek_digitalizalasanak_mestere_-_apen_a3_digitalis_toll
KIT hírlevél, 2011. szeptember 7. (32. szám)


-E-könyv invázió - könyvespolc már csak dísztárgyaknak?
2011 októberében az IKEA bemutatja a mélyebb, üvegajtóval felszerelhető BILLY könyvespolcot - arra számítanak, az emberek már nem könyveket, hanem dísztárgyakat fognak rajta tartani. Az amerikai piacon az év első öt hónapjában már nagyobb értékben keltek el elektronikus könyvek, mint hagyományos keményfedelesek - pedig egy évvel korábban még háromszoros volt a mutató a papírkönyvek javára. A kiadóknak nagy könnyebbség az e-könyv: a logisztika, a példányszám problémái megszűnnek, viszont az árverseny is egyre erősebb. A könyvvásárlás hagyományos terei - a könyvesboltok - szükségszerűen meg fognak fogyatkozni, helyüket a könyves közösségi oldalak fogják elfoglalni. (ref.: Füzessi Károly; Economist)
Forrás: KIT hírlevél, 2011. szeptember 14. (33. szám)


-Mellel az olvasásért - amerikai egyetemisták kampánya
Mellel bármit el lehet adni, erre épít a csupasz mellekkel tüntető Femen is. A pucér ukrán aktivisták módszereit követi egy amerikai nőkből álló olvasóklub, ők ugyanis félmeztelenül igyekeznek népszerűbbé tenni az olvasást. Ezért lehet New York utcáin és a parkokban topless olvasgató nőket látni. Az aktivisták a blogjukon (http://coedtoplesspulpfiction.wordpress.com/) azt hirdetik, az olvasás szexi, és hogy még nagyobb nyilvánosságot kapjon a dolog, képeket is tesznek fel magukról olvasás közben. Az akciót 2011. augusztus 17-én indították a Central Parkban, mindannyian Lawrence Block amerikai krimiíró Getting off című könyvét olvasták, félmeztelenül.
A csupasz mellű csajok egyfajta női egyenjogúságot is hirdetnek az olvasás népszerűsítése mellett, ugyanis nyáron rengeteg férfit látni félmeztelenül a parkokban, míg a nők ha ugyanezt teszik, közszeméremsértésért megbüntetik őket.
Forrás: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/09/08/mellukkel_hirdetik_az_olvasast_az_amerikai_egyetemistak/


-Eco javított A rózsa nevén
Javított kiadásban jelenik meg Umberto Eco A rózsa neve című sikerregénye. A szerző korrigálta az 1980-ban megjelent mű hibáit, és a latin nyelvű idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A rózsa neve Eco első regénye, amelynek világszerte nagy sikere lett, a könyvből 1986-ban forgatott filmnek is köszönhetően. Csak a regény olasz nyelvű kiadásából hat és fél millió példány kelt el. A bolognai egyetem nyugalmazott szemiotika professzorának művét negyvenhét nyelvre fordították le, a Le Monde francia napilap a 21. század alapolvasmányai közé sorolta.
- Harminc év alatt több hibát is észrevettem a könyvemben, ezeket javítottam ki - nyilatkozta Umberto Eco az olasz újságoknak, tagadva azokat a feltételezéseket, miszerint a mai tudatlan internetes generációnak írta volna át könyvét, egyszerűbb nyelvezettel. Az El País spanyol napilap úgy fogalmazott, Eco a minus habens, vagyis a történelmi-filozófiai ismeretek nélküli ostobáknak szóló verziót szerkesztette meg.
- Nem írtam át az eredetit. Eltüntettem az ismétléseket, javítottam az elbeszélés ritmusán, pontosítottam a könyvtáros arcának leírását - magyarázta Eco. Elárulta: harminc éven át szégyellte, hogy az 1980-ban megjelent könyv középkori latin növényleírásai között a cikóriát összekeverte a tökkel, és paprikát említett, amikor azt Európában még nem is ismerték. Az új kiadásban a regény bőséges latin idézetei kommentárt kaptak. Eco elmondta, az amerikai fordítók hívták fel a figyelmét arra, hogy az olasz olvasókkal ellentétben az amerikaiak számára 'a latin olyan, mintha magyar lenne, érthetetlen'. Tanulságos volt ennyi idő után újraolvasnom saját regényemet, a többi művemet is javítani fogom - hangsúlyozta Eco.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/62990
http://maszol.ro/kultura/eco_javitott_a_rozsa_neven_2011_09_13.html


-E-könyv sikerlista meglepetésekkel
„Ami sikeres nyomtatott kiadásban, esélyes a digitális mezőkön is? A kérdésre lázasan keresik a választ a könyvkiadók és a webes vállalkozások. Talán érdemes összevetni néhány kimunkált és megbízható könyves statisztikát, hátha közelebb jutunk az olvasási kívánalmak megismeréséhez.
A Gutenberg projekt és a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) egymás mellé helyezése önként adódik. Mindkét portál free tartalmat szolgáltat, legális alapon. A Gutenberg projekt döntően angol, a MEK túlnyomórészt magyar nyelvű állománnyal rendelkezik. Az utóbbi egy hónap alapján nézem az adatokat. Persze kérdés, hogy mi számít olvasásnak, hiszen a letöltés ténye még nem irányadó, inkább csak szándékot jelző webes aktivitás. A MEK meg is adja kendőzetlenül, hogy a statisztikában egy adott mű címlapjának a letöltése számít. Még ezzel a megszorítással is feltétlenül jelzik a számok, milyen irányba tájékozódnak az olvasni vágyók.
Mi áll a két lista élen? Talán prűdek vagyunk? Nálunk az Egri csillagok vezeti a sort, a globális site-on a Kama Sutra veri a mezőnyt. Mi több, a MEK adatai szerint az Egri csillagok egyéb verziói is az első tízben vannak. A dobogó tetejére nem is az írott változat, hanem a hangoskönyv formátum került. A webes nemzedék itthon Gárdonyit olvas és hallgat a történelmi elődökből, miközben a világ fiataljai a Kámaszutrán okulgatnak a szabad idejükben. Mi ez, ha nem pedagógiai csúcspont? És ez még fokozható, mert míg itthon a második helyezett is egy kimondottan ajánlható munka, a Magyar helyesírás szabályai, addig nemzetközi pályán Sherlock Holmes az ezüstérmes.”
Forrás és a teljes elemzés itt: Könyvkonnektor blog (http://konyvkonnektor.hu/?p=1048)
Forrás: KIT hírlevél, 2011. szeptember 21. (34. szám)


-Segíthet az olvasás a fogyásban
Amikor az orvosok a gyermekeknek azt javasolják, hogy aktívabb életet éljenek, nem feltétlenül az olvasásra gondolnak. A Duke Egyetemen dolgozó, elhízást vizsgáló szakemberek viszont úgy találták, hogy az olvasás - persze, a tartalmától függően - fogyáshoz vezethet a tizenéves lányoknál.
Teljes cikk itt: http://fogyokuraforum.cikkpress.com/segithet-az-olvasas-a-gyereknek-a-fogyasban.html

-Irodalmi Nobel-esélylatolgatás
Az idei irodalmi Nobel-díj esetleges várományosai között a magyar Nádas Péter nevét is hallani - olvasható az AFP francia hírügynökségnek a stockholmi találgatásokat idéző, a hvg.hu által is ismertetett tudósításában.
A 2011-es Nobel-díjak szezonja az orvosi díj odaítélésével kezdődik 2011. október 3-án, ezt követi a fizikai, a kémiai, az irodalmi, a béke-, illetve a közgazdasági díj adományozása, de a jelöltek nevét az illetékes bizottságok szigorúan titokban tartják.
Stockholmi irodalmi körök úgy vélik, hogy az idei esztendő nagy eseménye, az arab tavasz befolyással lehet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntésére, és például az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettje egy szíriai költő lehet. „Eljött az ideje, hogy költő és közel-keleti kapja a díjat. Ki lehetne jobb, mint Adonis?” - mondta Nicklas Björkholm, a Stockholm központjában álló Hedengrens könyváruház egyik vezetője. Idén júniusban Adonis - valódi nevén Ali Ahmad Said Asbar - nyerte el a neves Goethe-díjat. A Franciaországban élő költő még abban a hónapban Bassár el-Aszádhoz intézett nyílt levelet jelentetett meg egy libanoni napilapban, amelyben kérte a szíriai elnököt, hogy állítsa le a véres megtorlást. Egyesek viszont úgy vélik, hogy az akadémia Mario Vargas Llosa spanyol-perui író után nem adja olyan szerzőnek a díjat, aki túlságosan is jelen van a politikában. Az idei esélyesek között van még Tomas Tranströmer svéd író, költő, műfordító, illetve Thomas Pynchon amerikai író.
A szóbeszédben olyan nevek is felmerülnek, mint Nádas Péter, a kenyai Ngugi wa Thiong’o, a szomáliai Nuruddin Farah, a koreai Ko Un, a japán Murakami Haruki, az indiai Vidzsajdan Detha, az izraeli Ámosz Oz, a román Mircea Cărtărescu, valamint az amerikai Joyce Carol Oates, Philip Roth és Cormac McCarthy.
Az irodalmi Nobel-díj odaítélését 2011. október 6-ra várják, a pontos dátumot azonban még nem tették közzé. A rangos kitüntetéssel minden kategóriában 10 millió svéd koronás (316 millió forint) csekk jár.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20110929_nobel_nadas_peter
Lásd még: http://olvasoterem.com/index.php/2011/09/fogadjunk-ki-nyeri-a-nobel-dijat/?utm_source=miner_hu&utm_medium=feed&utm_campaign=blog
http://www.realitatea.net/premiul-nobel-cu-cat-e-cotat-cartarescu-de-casele-de-pariuri-de-afara_874594.html


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu