************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
        ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/3. szám                                    ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Szakmai találkozók 2010-ben
-'Nagy könyvelhagyó nap'
PÁLYÁZATOK
-Az NKA pályázata jelentős kulturális események támogatására
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-Biblionet Csíkkarcfalván
-Alternatív Bálint-nap
-Olvasni emlékezésképpen
-Februári rendezvények a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
-Létezik még olvasási kedv - körkép udvarhelyszéki könyvtárakról
-Biblionet Érkörtvélyesen
-'Cimbora jelmezbál' Gyimesközéplokon
-Nagykároly: ismét várja olvasóit a gyermekkönyvtár
ÉVFORDULÓK
-Húszéves a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat
-Csoóri Sándor 80 éves
-150 éve született Csehov
-Kétszáz éve halt meg Rát Mátyás
ELHALÁLOZÁS
-Elhunyt Ferencz Zsuzsanna
KITEKINTŐ
- Virtuális és valós gyermekkönyv-intézetek
-Indul a Márai Program: évi egymilliárd az olvasásért
-Önkiszolgáló utcai könyvtár Bécsben
-Könyvtár nyílt a tengerparti homokban
DÍJAK
-Romsics Ignác kapta a Korunk Kulcsa díjat
HAZAI
-Következetes közpolitikával a könyvtárak működéséért
-2010 a képzőművészetek éve a Székelyföldön
AJÁNLÓ
-Digitalizált székely mondavilág
-Internetre kerül a magyar folklórarchívum
-A Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményének katalógusát mutatták be
-Megjelent Janus Pannonius ismeretlen műve
-Virtuális múzeumban Európa születése
-A romák kulturális kincse a világhálón
MOZAIK
-Hervay Gizellának tulajdonították Bíró József verseit
-Elkezdődött a kultúrák közeledésének ENSZ-éve
-Nostradamus próféciáit archiválja a Google
-Milliókat ért a csábítás kézirata
-Salinger-leveleket tett közzé egy amerikai könyvtár
-Laptop helyett könyvekkel utazunk szívesen
-Google Books: még mindig nincs vége
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT
- Idén Csíkszeredában kerül átadásra 'Az év fiatal könyvtárosa' díj

 
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Szakmai találkozók 2010-ben
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ által szervezett Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája 2010-ben május 30. és június 1. között kerül megrendezésre Csongrádon.
Szeretettel várunk minden hazai és határon túli kollégát.
Horváth Varga Margit igazgató

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. vándorgyűlésének időpontja 2010. július 15-17., helyszíne pedig Baja lesz.
Mindenkit szeretettel várunk!
Üdvözlettel: Nagy Anikó főtitkár, az MKE elnöksége és a szervezők nevében
 

-'Nagy könyvelhagyó nap'
2010. március 25-én ünnepli második születésnapját a Veszíts el egy könyvet! Az évfordulót - akárcsak tavaly  - egy 'Nagy könyvelhagyó nap' megszervezésével szeretnénk emlékezetessé  tenni. Tavaly 249 könyv veszett el a könyvelhagyó napon, köszönhetően elsősorban azoknak a könyvtárosoknak (20 könyvtár munkatársainak), akik segítettek a szervezésben.
Idén is hasonló felhívással fordulunk a kollégák felé: ha önnek, könyvtárának van kedve bekapcsolódni a könyvelhagyó nap szervezésébe, kérjük, a további részletekért jelentkezzen a csababuzai@gmail.com e-mail címen.
Köszönettel, Buzai Csaba könyvtáros, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza
Forrás: https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-February/020296.html
 

 PÁLYÁZATOK

-Az NKA pályázata jelentős kulturális események támogatására
A Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégiuma pályázatot hirdet a 2010. március 1. és 2011. február 28. közötti időszakra kiemelkedő jelentőségű kulturális események támogatására. A pályázat célja a kulturális élet reprezentatív eseményeinek támogatása, a magyar kultúra rangjának és színvonalának megőrzése és erősítése. A pályázat keretében elsősorban a kiemelkedő művészeti események, programok és fesztiválok támogathatók. A pályázaton jogi személyek, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók vehetnek részt. Az igényelhető támogatás összege legfeljebb 15 millió forint. A támogatásra szánt keretösszeg 200 millió forint.
Pályázati határidő: 2010. március 12. Postai elérhetőség: Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégiuma; 1388 Budapest, Pf. 82.
Forrás: www2.nka.hu/pages/palyaztatas/aktualis_palyazati_felhivasok/kiemelt_kulturalis_programok_100312.html


TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Közkinccsé tett csángó történetek
Zenés könyvbemutató színhelye volt a könyvtár Gábor Áron terme 2010. február 9-én, amikor a Vót, hol nem vót című népmesegyűjtemény került közönség elé. Az eddig kiadatlan, 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak. Közreadásuk eseményszámba megy, mivel eddig csak elszórtan jelentek meg moldvai meséket tartalmazó kiadványok. Zakariás Erzsébet, az intézmény főkutatója, a könyv összeállítója elmondta, a csángó népmesék fehér foltot jelentettek a magyar népmesék palettáján.
A 450 oldalas kötet anyaga nemcsak folklórtörténetileg, hanem a csángó nyelvhasználat kutatása szempontjából is rendkívüli értéket képvisel. Mind a szakma, mind az érdeklődő nagyközönség számára élményszerű munkáról van szó: részletes jegyzetanyag, a mesék tipológiai besorolása és máshol fellelhető párhuzamaikat jelző táblázat áll a szakemberek rendelkezésére, emellett „olvasóbarát” szómagyarázatok segítik a nem szakmabeli érdeklődőt is a veretes nyelvjárásban hitelesen tolmácsolt szövegek  befogadásában.
A kötet illusztrátora, Salat-Zakariás Csaga közölte a bemutatón: igyekezett olyan formavilágot beilleszteni a könyvbe, amely az olvasóhoz közelebb hozza az archaikus szöveget. A lényeget megragadó, érzékeny grafikákként, igazi művészeti alkotásokként jellemezte az illusztrációkat Gazda Klára néprajzkutató, aki bemutatta a kötetet. Szólt a moldvai csángókról, meséikről, amelyeket guzsalyosban, munkák szünetében mondtak kicsik, nagyok, nők, férfiak egyaránt.
A rendezvényen csángó népdalokkal közreműködött Ségercz Ferenc, Kelemen István és Csibi Szabolcs, a mesékből Mátray László színművész olvasott fel.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=26417&Cikk
http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/02/csango-mesevilag.html
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35733
Meseszer a Varázskuckoban
A BPMK gyermekkönyvtárában 2010. február 15-én, a soros Varázskuckó keretében a kézdivásárhelyi és az árkosi könyvtár átvette a házigazda intézménytől az országhatárokon átívelő Meseszer társasjátékot, játékos stafétát.
A Meseszer elnevezésű akciót az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtára indította útjára, átadva a stafétát Sepsiszentgyörgynek és Feldebrőnek. A játék a hagyományos mesemondásra és a magyar népmesére hívja fel a figyelmet. A játéknak mindössze - mint a mesében - három alapszabálya van:
1. a mesemondást tovább kell adni két másik településnek (iskolának, osztálynak, családnak, közösségnek), meghívott képviselőik jelenlétében; 2. magyar népmesét kell mondani 3. a hagyományos magyar népmesemondás rendje szerint.
Az átadáson meghívottként mesét mondott a kálnoki, második osztályos Gödri Apolka, a Duna TV által rendezett Heted7ország - Benedek Elek Mesemondó Verseny fődíjasa.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/02/meseszer-varazskuckoban.html
Ld. még: http://www.brody.iif.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1206&Itemid=99999999
Hármas könyvbemutató
A romániai magyar közélet tükörképei címmel hármas könyvbemutató volt 2010. február 25-én a BPMK Gábor Áron termében. Demeter János (egyetemi oktató, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke) bemutatta a Cseke Péter által szerkesztett, Kistérségek - nagy remények? A társadalmi önépítés megújuló formáiról című kötetet, Elekes Károly (közgazdász) és Kónya-Hamar Sándor (szerkesztő, író, politikus) a Somai József szerkesztette Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetet ismertette, míg a Bodó Barna által szerkesztett, 2009-ben megjelent, Romániai Magyar Évkönyv 2007-2008 című munkát Váry O. Péter (publicista, újságíró) mutatta be. Mindhárom könyv szerkesztője jelen volt a bemutatón.
A rendezvény társszervezői a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi és Közigazgatási Karának sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei szervezete voltak.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/02/romaniai-magyar-kozelet-tukorkepei.html

 
-Biblionet Csíkkarcfalván
Négy új számítógéppel, modern technikai felszereléssel gazdagodott a Csíkkarcfalvi Községi Könyvtár. A BIBLIONET országos program keretében február 13-án, szombaton délután nyitották meg az ingyenes közösségi internetközpontot. A helybeliek népes közönsége gyűlt össze a könyvtárterembe, hogy ismerkedjenek az internet által nyújtott információs lehetőségekkel és eszközökkel. A rendezvényen Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, a község szülötte is részt vett.
A szűkös anyagi keretek nem tették lehetővé, hogy a helyi önkormányzat felújítsa a községi könyvtár épületét, így a község polgármestere, Gábor Tibor a polgármesteri hivatal emeletére tervezett irodájáról mondott le, hogy helyet kaphasson a modern központ. 'Az ország valamennyi polgármesterének példamutató ez a hozzáállás' - mondta a megnyitón Scott Andersen, a Biblionet programot koordináló IREX Alapítvány helyettes igazgatója. Andersen elmondta, felmérések támasztják alá, hogy öt éven belül a lakosság 85 százalékának lesz szüksége alapvető számítástechnikai tudásra a munkahelyén, ugyanakkor még mindig hatalmas különbség tapasztalható a fiatalabb és az idősebb generáció, valamint a vidéken, illetve városon élő személyek között az informatikai tudást illetően.
Bedő Melinda, a Biblionet Hargita megyei programkoordinátora a megyében elért eredményekről is beszélt. Eddig 87, tartozékokkal felszerelt számítógépet, 20-20 nyomtatót és lapolvasót szereltek fel vidéki könyvtárakban, a megyéből 30 könyvtáros részesült szakképzésben. Ha az idei pályázatukat is sikeresen bírálja el az alapítvány, további 13 település csatlakozhat a programhoz.
'A Biblionet program azért is fontos, mert a technikai felszerelés mellett a könyvtárosok is szakképzésben részesülnek, s így a közkönyvtárakkal szembeni megváltozott igények szerint végezhetik munkájukat' - hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődési miniszter köszöntőbeszédében. Hozzátette: reméli, Székelyföldön is egyre több könyvtár rendelkezik majd ilyen jellegű szolgáltatásokkal. 'A modern technológiák, a számítógép és az internet használata a felhasználói ismeretek mellett attól is függ, hogy van-e hozzáférhető, értékes és érdekes tartalom' - mondta a miniszter azzal kapcsolatban, hogy a könyvtárakban a világháló szolgáltatásait kulturális tartalmak keresésére is használhatják az érdeklődők. A miniszter kiemelte, hogy a szaktárca prioritásai közt szerepel a kulturális örökség digitális megjelenítése.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/biblionet_csikkarcfalvan_2010_02_15.html
Forrás: Hargita Népe, 2010. február 15., http://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/
 

-Alternatív Bálint-nap
Erotika a képzőművészetben, a népművészetben és az irodalomban: ezt a tematikát járta körbe a Maros Megyei Könyvtár alternatív Bálint-napi rendezvénye. A február 13-án tartott programra a könyvtár olvasótermébe várták az érdeklődőket. A műsoron szerepelt Gyulai Líviusz grafikai kiállítása és két rajzfilmjének levetítése, dr. Balázs Lajos előadása Csíkszentdomokosi népi erotika címmel, Orbán János Dénes költő erotikus vers- és prózafelolvasása, valamint Darabont Ilona fuvolajátéka.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura-roviden/alternativ_balint_nap_2010_02_09.html
 

-Olvasni emlékezésképpen
Öt megye 16 településén összesen 2526 gyerek részvételével zajlott le az a mesemaraton, amelyet Orbán Balázs halálának 120 éves évfordulója alkalmából szervezett a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, illetve Hargita Megye Tanácsa és a Cimbora Ház. Nemcsak csoportok, osztályok vettek részt a felolvasó maratonon, hanem pedagógusok is.
Székelyudvarhelyen 8-20 óráig 6 iskolából 23 osztály, a Cimbora Ház délutáni csoportjai és 20 egyéni benevező olvasott fel, összesen 530 személy.
A forrásközpont szórványprogramjának keretében (amely egymás rendezvényeibe való bekapcsolódást feltételez) Beszterce megyében is olvastak. Továbbá bekapcsolódtak Kolozs megyéből (Magyarvistai Református Egyház - 9-en), Maros megyéből (Nyárádszereda, Bocskai István Általános Iskola - 350 gyerek) és Kovászna megyéből (Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Középiskola könyvtára - 427 gyerek).
Az öt megyét átfogó mesemaraton a meseolvasókat és a szervezőket is szép pillanatokkal örvendeztette meg: a Kolozs megyei Magyarvistán például egy első osztályos és egy 79 éves asszony olvasott együtt hosszasan.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/olvasni-emlekezeskeppen,
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35999,
http://pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=18312&Itemid=1

 
-Februári rendezvények a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
Február 1-27. között a könyvtár olvasótermében könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők Barabás Miklós festő, grafikus születésének 200., halálának 112. évfordulója alkalmából, a művészről megjelent dokumentumokból.
Február 3-án, szerdán 10-18 óra között olvasásmaratonra került sor a 180 éve született Orbán Balázs tiszteletére, a szerző műveiből.
Február 1-4. között a könyvtár vakációs programot szervezett a Meseklub tagjainak. A nagysikerű rendezvénysorozat programja meseolvasást, drámajátékokat, gyurmázást, farsangi maszk készítését tartalmazta. Utolsó nap, csütörtökön fergeteges farsangi bállal zárult a rendezvény.
Február 15-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban átadták könyvtárunknak a mesestafétát a Meseszer elnevezésű, Egerből indult játék folytatására.
A Kárpát-medence és a világ magyar közösségei idén februárban is összefogtak, hogy több mint egy napon át tartó közös felolvasással megidézzék Wass Albert hagyatékát (http://www.wassalbertfelolvasas.hu/). A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár február 26-án, pénteken 10-18 óra között csatlakozott az olvasásmaratonhoz.
A Jeles évfordulókra emlékezzünk játszva című kérdőíves játékunk februári témája ez volt: Neves kézdivásárhelyiek - 45 éve hunyt el szentkatolnai Elekes Dezső statisztikus.
Forrás: Vántsa Judit, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely


-Létezik még olvasási kedv - körkép udvarhelyszéki könyvtárakról
A Hargita megyéhez tartozó Udvarhelyszéken három városi és húsz községi könyvár áll a könyvbarátok és újabban internetezők rendelkezésére. A Szekelyhon.ro hírportál számára Szász Csaba által készített körképből bepillantást nyerhetünk e könyvtárak némelyikébe. Az összeállításból szemlézünk:
'Az önkormányzatokhoz tartozó intézmények számára szorítanak némi helyet a költségvetés elkészítésekor, nem költenek ugyan vagyonokat könyvekre, de ez a segítség is jól jön. Az igazi plusz és előrelépés, hogy idéntől a legtöbb községi könyvtár már számítógépekkel és ingyenes internetezési lehetőséggel várja az érdeklődőket, a Biblionet könyvtárfejlesztő program első fázisának keretében Hargita megye 19 könyvtára 76 számítógépet kapott.
Székelykeresztúr kisváros, 42 809 kötetes könyvtára 2004 óta működik jelenlegi épületében, 15 férőhelyes olvasótermében 4 számítógép áll azinternetezők rendelkezésére. A látogatók mintegy 70 százaléka diák, rajtuk kívül nyugdíjasok és értelmiségiek az állandó visszatérők. A szépirodalom dominál az igények közt, de keresik a szakkönyveket, a gimnazisták számára pedig a jól látható helyre kitett képes lexikonok jelentik a csemegét. Talán meglepő, de az utóbbi időben növekedett a látogatottság, ez az intézmény népszerűsítésének is az eredménye (iskolás osztályokat hívnak rendszeresen könyvtárlátogatásra, ilyenkor sokan ott ragadnak) - mondta Lőrinczi Edit, aki 2003 óta az intézmény könyvtárosa.
Szentegyháza könyvtára tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, pár száz könyvvel indult, ma már 39 000 kötetből lehet válogatni. A kultúrház teljes földszintjét elfoglaló intézmény leggyakoribb látogatói ugyancsak diákok és egyetemisták. A könyvtár népszerűségét csak fokozták az író-olvasó találkozók, melyek vendégei voltak Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, de hívtak meg szakembereket is, mint Toró Tibor atomfizikus vagy Egyed Ákos történész. 'Mindig gondosan ügyeltem arra, hogy a megfelelő könyv a megfelelő ember kezébe kerüljön' - vallja Szabó Klára, aki közel fél évszázadot állt a könyvbarátok szolgálatában.
A parajdi községi könyvtár (12 200 kötet, 3 számítógép) 1995-ben költözött a kultúrotthonból a polgármesteri hivatal egyik épületébe. Kádár Margit könyvtáros immár 20 éve segíti a könyvekkel való barátkozást. Bár nincs külön olvasóterme, van lehetőség a könyvek helyben használatához. Kelendőek az újdonságok, a szépirodalmi művek, valamint a szakkönyvek, főleg a kertészet vagy gyógynövények témában. Tavalyelőtt tudtak nagyobb összeget fordítani könyvvásárlásra, de a könyvtáros említette a közel 800 kötetes adományt, amit az udvarhelyi városi könyvtár juttatott el az intézményhez.
Korond 12 000-es könyvállománnyal rendelkező községi könyvtára 2007-ben költözött a régi kultúrotthonból az újba, a könyvtárosi feladatokat maga az igazgató, Kovács György látja el 2000 óta. A költözés évében Bukarestből érkezett adományként egy 700 kötetes könyvállomány. A látogatók többnyire diákok, a szépirodalom mellett mezőgazdasági szakkönyvekre van leginkább igény. A költözés miatt könyvek vásárlására nem volt lehetőség, viszont sikernek számít az új polcrendszer kiépítése.
Zetelakán a több mint 60 éve működő könyvtárnak 13 600 kötete van, de néhány éve testvértelepülési kapcsolaton keresztül a magyarországi Bajáról érkezett egy 7000 kötetes adomány, ezek besorolása még folyamatban van. Boros Mária az 1990-es újraindulás óta könyvtárosa az intézménynek, amely jelenleg a kultúrotthon emeletén talált otthonra. A könyvtárat vegyesen látogatják az 50 éven felüliek és a 10-13 évesek, a szépirodalom mellett a technikai és szakkönyvekre van igény, a könyvtáros reméli, a számítógépek megérkezésével és az interneteléréssel új korosztállyal bővülhet az olvasó/internetező tábor.
Lövéte községi könyvtára 10 200 kötettel áll az olvasók rendelkezésére. 2008 decemberében külön épületbe költözhetett (addig a népiskolában működött), így jobb körülmények közt fejheti ki tevékenységét. A 10 férőhelyes olvasóteremben négy számítógép is helyet kapott. András Kinga, aki 2003 óta az intézmény könyvtárosa említette, hogy abban az évben közel 2000 kötetes adománnyal bővült a könyvállomány. Inkább fiatalok, diákok fordulnak meg gyakrabban a könyvtárban, főleg az új könyveket keresik, de van igény útleírásokra, történelmi könyvekre, és újabban lélektani, spirituális művekre is.
Az összeállítás szerzője szerint: 'Az olvasási kedv ugyan nem a régi, de még létezik, így a nyitottságra, adakozásra berendezkedett, oly sok szellemi értéket rejtegető könyvtárakból sem lettek múzeumok. Merem remélni: amíg lesznek olvasók, addig lesznek könyvtárak... vidéken is.'
A teljes írás itt olvasható: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/letezik-meg-olvasasi-kedv


-Biblionet Érkörtvélyesen
Érkörtvélyes egyike annak a 19 helységnek Bihar megyében, ahol a Biblionet program keretében a könyvtárban már internetezni is lehet. A könyvtár jelenleg a református egyházközség egyik épületében található. Korában az óvodának is helyet adó épületben volt, ahonnan a tervezett renoválás miatt költöztették ki, később pedig a már épülő új kulturális központban kap majd helyet.
A könyvtár két összenyíló teremben működik, ezek közül az elsőben vannak a gyakrabban igényelt könyvek, valamint itt helyezték el a Biblionet program keretében nyert négy számítógépet, a szkennert és a nyomtatót is. A készülékek széles sávú internetes kapcsolattal rendelkeznek, és bárki számára ingyenesen biztosítják a világhálós ’barangolást’. A könyvtár hétfőnként, keddenként és csütörtökönként 11 és 18, míg szerdánként és péntekenként 9 és 16 óra között fogadja az érdeklődőket. Erdei Edit könyvtáros elmondta, hogy a helyi tanács évente különít el pénzalapot - lehetőségei függvényében 4-5 ezer lejt -, amelyből bővíteni, frissíteni tudják a könyvtár kínálatát.
Forrás: http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/internet-az-erkortvelyesi-konyvtarban/cn/news-20100125-02423378


-'Cimbora  jelmezbál' Gyimesközéplokon
Gyimesközéplok községi könyvárosa,  Mihók Edit egyik lelkes szervezője volt idén a helyi iskolások farsangjának. A könyvtáros a községi lapban is beszámolt a rendezvény sikeréről: 'Itt a farsang áll a bál… mondja ez egyik vidám mondóka. Ezzel a gondolattal rendeztük meg a gyimesközéploki központi kultúrotthonban 2010. január 29-én az V-VIII. osztályos tanulók számára a jelmezbált. Cimborák báljának is mondhatjuk ezt a rendezvényt, mivel jelen voltak tanulók községünk három nagy iskolájából (Bükkhavas, Szalomás és Megálló). Azért volt ez így jó, mert találkoztak, ismerkedtek egymással a gyerekek, na és főleg a jelmezeken volt a lényeg, felismerni, ki is rejtőzik mögötte. A program összeállításakor eléggé sok mindenre gondoltunk. Jelmezek tánca, lekvárba mártott farsangi fánk evés, múmiaöltöztetés, álarc- és süvegkészítés, vetélkedő természettudományi és földrajzi témakörökből stb. Sok minden oly kevés  időre...'
Forrás: Mihók Edit, Gyimesközéploki Községi Könyvtár

 
-Nagykároly: ismét várja olvasóit a gyermekkönyvtár
Február 22-től ismét várja olvasóit a nagykárolyi könyvtár gyermek- és ifjúsági osztálya. A városi könyvtárnak az épület restaurálásának megkezdése miatt kellett elhagynia a sok éven keresztül otthonát jelentő Károlyi-kastélyt. Az intézmény berendezkedése új székhelyén, az Agró korábbi épületében, a Iuliu Maniu utcán még tart, de a gyermekosztály feburárban már megkezdte az ügyfélfogadást.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a felnőtt olvasók mikortól kölcsönözhetnek újra, de a könyvtár munkatársai mindent megtesznek, hogy erre mielőbb lehetőség nyíljon. A városi könyvtár több mint egy hónapja kezdte meg költözését, ami nem csak a könyvtár értékeinek átszállítását jelenti az új székházba, de komoly átszervezési, leltározási és rendszerezési munkát is.
Forrás: http://nagykarolyinaplo.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10495&Itemid=66
 

ÉVFORDULÓK

-Húszéves a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat
Húszéves jubileumát ünnepelte a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. Ebből az alkalomból a szerkesztőség A hibátlanság vágya címmel antológiát állított össze a Látó nívódíjasainak írásaiból, amely a csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor szerkesztette. A Látó immár internetes honlappal is rendelkezik. Kovács András Ferenc főszerkesztő egy korábbi, a Népújságnak adott interjúban elmondta: havonta mintegy 7–8 ezer olvasója van a nyomtatott és az internetes változatnak együttvéve.
A Látó az 1990 óta eltelt időszakban nemcsak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy lehetőséget adott az erdélyi - de nemcsak erdélyi - alkotások: versek, prózai írások, kritikák megjelenésére, hanem azzal is, hogy rendszeresen megszervezte a Látó Irodalmi Színpadot, amely főként magyarországi szerkesztőségeknek, alkotói műhelyeknek és rangos íróknak adott lehetőséget arra, hogy találkozhassanak a marosvásárhelyi olvasókkal, és időnként más településekre is ellátogattak.
Az évfordulós ünnepségen a két korábbi főszerkesztő, Markó Béla és Gálfalvi György is jelen volt, verseket, rövidprózát olvastak fel, akárcsak a szerkesztőség jelenlegi tagjai, munkatársai: Kovács András Ferenc főszerkesztő, Jánosházy György, Láng Zsolt, Vida Gábor, Káli Király István és Demény Péter. A lapot a Maros Megyei Tanács finanszírozza, ennek elnöke, Lokodi Edit Emőke emlékplakettet adott át az ünnepségen a szerkesztőségnek.
Forrás: http://kronika.ro/index.php?action=open&res=35437


-Csoóri Sándor 80 éves
Csoóri Sándor nevéhez nemcsak jelentős irodalmi alkotások, de híres forgatókönyvek is kapcsolódnak. Ő volt például Sára Sándor 80 huszár és Kósa Ferenc Tízezer nap című filmjének írója, a Duna Televízió pedig egyik alapítóját ünnepli személyében.
Csoóri Sándor élete maga egy mű, amelyben a felelősséget, a nemzeti összetartozást és az ezért való tenni akarást együtt jeleníti meg az igényes művészettel - hangsúlyozta köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke.
Csoóri Sándor, mint elmondta, szeretné, ha munkásságából a Tenger és diólevél című kétkötetes esszégyűjteményére emlékezne majd az utókor.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=64636&cim=ma_80_eves_csoori_sandor_video

 
-150 éve született Csehov
Százötven éve, 1860. január 29-én született az orosz dráma- és novellaírás egyik mestere, Anton Pavlovics Csehov, a Három nővér és Ványa bácsi 'atyja'. Taganrogban látta meg a napvilágot, itt végezte gimnáziumi tanulmányait, 1879-ben beiratkozott a moszkvai orvosi fakultásra, hobbiszinten már ekkor írogatott, humoreszkjeit Antosa Csehonte néven publikálta.
A humoros írásokat lassan kiszorították a komolyabb hangvételű novellák, amelyekkel a rangos Puskin-díjat is elnyerte. A kritikusok is felfigyeltek írásaira, ám kifogásolták, hogy túlzottan objektív, s nem mutat határozott irányt olvasóinak.
1892-ben kis birtokot vásárolt Melihovóban, s hat igen termékeny évet töltött itt. Novelláinak visszatérő motívuma lett a falusi élet, parasztábrázolása mentes volt mindenfajta idealizálástól. Itt született a minden abszurditásával együtt is megrázó, 6-os számú kórterem című novellája és Sirály című drámája.
Sajátos, eredeti látásmódját, amellyel a kor állóvizét, a tehetetlenséget, a jobb sorsra érdemesek kilátástalan sorsát ábrázolta, meghatározta tudományos tájékozottsága az emberi testről és lélekről, s betegsége, amely folytonosan emlékeztette az emberi törekvések, remények, szándékok időbeli behatároltságára. Írásainak centrumában nem a cselekmény fordulatossága, sokkal inkább a történések hétköznapisága, alakjainak lélekállapota, hangulati változása áll. Bizonytalan remények, elvágyódás, szomorúság írásainak fő elemei, de humora mindvégig jelen van történeteiben, lágyítja, vagy ellenkezőleg, elmélyíti azok tragikumát.
Forrás: http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/62314/1/kultura/A_vagyakozo_kisemberek_poetaja_150_eve_szuletett_Csehov?place=srss


-Kétszáz éve halt meg Rát Mátyás
Kétszáz éve, 1810. február 5-én halt meg Rát Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű újság szerkesztője. A Magyar Hírmondót Rát szinte teljes egészében maga írta és szerkesztette, ami szinte emberfeletti feladatot jelentett.
1749. április 13-án született egy győri iparos-kereskedő családban. Tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, majd beutazta Magyarországot és Erdélyt, ezután négy évet töltött a híres göttingai egyetemen. 1779-ben Pozsonyban telepedett le, s benyújtotta kérelmét egy magyar nyelvű újság kiadására. Addig a magyar zsurnalisztika egy német nyelvű lapra, a Pressburger Zeitungra szorítkozott. Az engedélyt azzal a kikötéssel kapta meg, hogy az anyagokat a Helytartótanáccsal cenzúráztatnia kell.
A Magyar Hírmondó első száma 1780. január 1-jén jelent meg, a beköszöntő a magyar sajtó késői jelentkezésének okait kutatva a nemességet okolta: nincs bennük érdeklődés és fogékonyság, elszigetelten élnek, mint 'féreg a dióban'. Az egyhasábos, kis nyolcadrétű lap hetente kétszer jelent meg, szorosan kapcsolódva a postajáratok indulásához, mert a kezdetben háromszázhúsz, később már ötszáz előfizető az országban elszórtan élt.
Rát igyekezett olvasóit a világ történéseiről is tájékoztatni, így beszámolt például az amerikai függetlenségi háborúról, Belgium szabadságharcáról. Otthon valóságos "tudósítói hálózatot" működtetett, az önkéntes levelező "írástudók", papok, tanárok örömmel kapták tollvégre a jelentős és az apró-cseprő eseményeket, de hosszú és rossz versekkel is elárasztották a szerkesztőt.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/18219/magyar_sajto_fereg_a_dioban

 
ELHALÁLOZÁS

-Elhunyt Ferencz Zsuzsanna
Január 30-án eltávozott az élők sorából Ferencz Zsuzsanna, író, újságíró, tévés, rádiós.
1947-ben született Kolozsváron. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem német-magyar szakának elvégzése után a bukaresti Román Televíziónál dolgozott (1970-1975), majd 1975 és 1990 között a Román Rádió Magyar szerkesztőségének volt szerkesztő-riportere. A romániai rendszerváltás után a Könyvesház című bukaresti művelődési folyóirat szerkesztője, a Média és az Erdélyi Napló című hetilapoknak ír politikai anyagokat, kommentárokat, jegyzeteket, interjúkat, riportokat. 1997-ben a lipcsei Leipziger Volkszeitung című lapnál dolgozik belső munkatársként. Hazatérte után németül és magyarul tudósít különböző kiadványokat. 1969 óta több kötete is megjelent (regények, elbeszélések, novellák), valamint számos fordítása németből és románból.
A MagyarOnline.net nyugati magyar fórum egyik alapítója, haláláig állandó főmunkatársa. Legutóbbi kötete az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg - akárcsak a Kik és Mik, majd a Kik és Mik ügyei (melyet németre és románra is lefordítottak) és a Hatosfogat -, az unokájának írt történetek Eszke könyve címmel bájos, vérbő humorú meséskönyvvé álltak össze.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/elhunyt_ferencz_zsuzsanna.php
 

KITEKINTŐ

-Virtuális és valós gyermekkönyv-intézetek
Létrejött a Magyar Gyermekkönyv Intézet - igaz, egyelőre még csak virtuálisan, a Facebookon (http://www.facebook.com/pages/Magyar-Gyermekkonyv-Intezet/289560147327?ref=search&sid=790805761.1542656581..1).
Sok más országban már van ilyen intézmény valóságosan is, ott, ahol fontosnak tartják a gyerekkönyvek és a gyerekirodalom ügyét. Most, aki úgy gondolja, Magyarország is megérdemelne egy ilyen intézményt, csatlakozzon hozzá, legalább a Facebookon. E hír megfogalmazója ma a Svéd Gyerekkönyv Intézet rajongója lett például, az igazi intézeté, amely gyűjti az összes, Svédországban megjelenő gyerekkönyvet. A honlapja itt található: http://www.sbi.kb.se/, angolul: http://www.sbi.kb.se/en/
Forrás: Maria Larsson

 
-Indul a Márai Program: évi egymilliárd az olvasásért
A magyar olvasáskultúra fejlesztése és a kortárs magyar szerzők megismertetése érdekében 2010. február 22-én elindult a Márai Program Magyarországon. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése összefogásával megvalósuló program magyar szerzők jelentős műveit juttatja el többek között tizenöt határon túli magyar könyvtárba. 'A 2010-ben induló Márai Program célja a magyar olvasáskultúra fejlesztése, a nemzeti kultúrkincs megőrzése és széles körű hozzáférhetővé tétele a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárakba történő célzott eljuttatása révén' - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten, a Márai Program bemutatásakor.
A program idén a klasszikus és kortárs szépirodalmi, a gyermek- és ifjúsági műveknek, a tudományos és szakkönyveknek, valamint az ismeretterjesztő kiadványoknak és kézikönyveknek biztosít elsőbbséget. 'A pályázati listán a szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági könyvek negyven százalékkal, a többi ágazat könyvei hatvan százalékkal szerepelhetnek' - részletezte a miniszter.
A Márai Program keretén belül a papíralapú könyvek mellett hangoskönyvekkel is lehet pályázni, ezek aránya azonban nem haladhatja meg a listán szereplő művek öt százalékát. A Márai Program kedvezményezettjei elsősorban és döntő módon a magyar szerzők művei, így az ajánlati listát véglegesítő testületnek prioritást kell biztosítania a magyar műveknek, legalább 65–35 százalék arányban.
A programba jelenleg 579 könyvtárat vont be a minisztérium, ezek egy ezer címből álló kínálati listáról választhatnak maguknak műveket.
'A tervek szerint a listára csak magyarországi bejegyzésű, valamint határon túli magyar kiadók nevezhetik azokat a kiadványaikat, amelyek az elmúlt három évben jelentek meg. A végső lista összeállításáról a tízfős Márai Testület dönt' - részletezte Hiller. A Márai Program végrehajtására - pályázati keretek között - évi egymilliárd forintot biztosít az NKA.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/marai_program_evi_egymilliard_az_olvasasert_2010_02_23.html

-Önkiszolgáló utcai könyvtár Bécsben
Önkiszolgáló könyvtár nyílt Bécsben, egy utcasarkon, a járda közepén. A rendhagyó kölcsönző valójában egy egyszerű könyvszekrény, ahonnan bárki ingyen és minden formaság nélkül választhat magának olvasnivalót, és ugyanúgy otthagyhat egyet a saját könyvei közül. Az ötlet nem új: Berlinben, Bonnban és Hannoverben is vannak már 'nyitott könyvespolcok' - mondta el a kezdeményező, Frank Gassner fotó- és videoművész a Die Presse című lapnak. 'Túlságosan elüzletiesedett a nyilvános tér. Nincs semmi, ami ne a pénzzel lenne összefüggésben' – magyarázta. Gassner nem tart attól, hogy csak szakadt könyveket hoznak majd az emberek - attól viszont igen, hogy szeméttel telik majd meg a könyvtár, ezért önkéntes felügyelőket keres, akik a közelben laknak és vállalják, hogy néha ellenőrzik a szekrényt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2174

 
-Könyvtár nyílt a tengerparti homokban
Bizony, szörnyen bosszantó, amikor az ember a strandra érve veszi észre, hogy elfelejtett könyvet hozni, és a kedvenc krimije helyett nézegetheti az előtte napozó terjedelmes hátsóját.
Ilyen bosszúság kiküszöbölésére jött létre a tengerparti könyvtár, amelyet a sydney-i föveny szörfösei máris lelkesen látogatnak. A polcon található könyvek haza is vihetők, ha cserébe az igénylők feltesznek a polcra egy másikat, vagy dobnak egy kis pénzmagot az adománygyűjtő ládikába. Mivel Ausztráliában most épp tombol a nyár, és a híres Bondi Beach-re naponta százezrek zarándokolnak ki, aligha lesz a könyvespolc sokáig tele.
Forrás: http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/konyvtar-a-tengerparti-homokban-foto-2010764
 

DÍJAK

-Romsics Ignác kapta a Korunk Kulcsa díjat
A Korunk folyóirat díját, a Korunk Kulcsát idén Romsics Ignác történész, akadémikus kapta. Az átadásra 2010. február 18-án az MTA székházának kistermében került sor. Laudációt mondott Kovács Kiss Gyöngy, a lap főszerkesztő-helyettese, a díjat Balázs Imre József főszerkesztő adta át.
Romsics Ignác a huszadik századi magyar történelem neves kutatója, számos könyve és tanulmánya jelent meg. Ezekben olyan, manapság is nagy érdeklődést kiváltó témákkal foglalkozik, mint a két világháború közti Magyarország politikatörténete, vagy a trianoni és az 1947-es párizsi békeszerződés. 2001 óta az MTA levelező tagja, egyebek mellett Széchenyi- és Akadémiai-díjas is.
Forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache

 
HAZAI

-Következetes közpolitikával a könyvtárak működéséért
'A közkönyvtárak nem ragadhatnak meg a 90-es években betöltött szerepüknél. Olyan korszerű tájékoztató központokká kell válniuk, ahová szívesen járnak az emberek, és ahol másfajta szolgáltatást is találnak, nem csak régi és új könyveket' - mondta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter azon a vitán, amelyet a szaktárca a Biblionet programot irányító IREX (International Research and Exchanges Board) Nemzetközi Alapítvánnyal közösen szervezett február 4-én, Bukarestben, a kulturális minisztérium multimédia termében. A beszélgetés témája a romániai közkönyvtáraknak a közösség életében betöltött  szerepe és helyzete volt a Biblionet program megvalósításai és célkitűzései kapcsán.
A Biblionet program amely elsősorban falvak és kisebb városok könyvtárainak korszerűsítését tűzte ki célul, 27 millió dollárból gazdálkodik, az összeget a Microsoft cég tulajdonosa, Bill Gates által létrehozott Bill és Melinda Gates Alapítvány biztosítja a projektnek. A pénzt az IREX Alapítványra bízták, majd egy olyan rendszert kerestek, amely nagy tömegeket érint, így esett a választás a közkönyvtárakra. 'A program pénzügyi része nem csak a minisztériumtól függ, a könyvtárak jelentős részét a kormány a megyei, helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta, a decentralizáció jegyében' – mondta el a nyílt vitát követően a kulturális miniszter az Új Magyar Szónak.
A romániai közkönyvtárak a támogatás és a humán erőforrás tekintetében is hátrányos helyzetbe kerültek a rendszerváltás után. A könyvtárosok érdeme az, hogy életben tudták tartani ezeket az intézményeket -jelentette ki Kelemen Hunor, és azt is hozzátette, a minisztérium következetes közpolitika kidolgozásával segítheti ennek a szakterületnek a működését. 'Ennek a közpolitikának az összeállításakor újra kell gondolnunk a közkönyvtárak vidéki és kisvárosi közösségek életében betöltött szerepét is' - hangsúlyozta a tárcavezető, aki megköszönte a Bill és Melinda Gates Alapítványnak, valamint az IREX Alapítványnak a közkönyvtárak alkalmazottjai képzésének felvállalását. 'Ez a projekt példa arra, hogy sok mindent meg lehet valósítani egy, Románia számára jelentős támogatással és jó ötletekkel. A mi kötelességünk lesz tartalommal megtölteni a Biblionet program teremtette keretet' - tette hozzá a miniszter, aki szerint az önkormányzatoknak is felelősséget kell vállalniuk a közkönyvtárak megfelelő működtetéséért.
Deborah Jacobs, a Bill és Melinda Gates Alapítvány Global Libraries programjának igazgatója a könyvtáros új hatásköreiről beszélt, és elmondta, hogy ez az új szerep az intézmények működésével kapcsolatos tevékenységeket is feltételez, hogy a könyvtárlátogatóknak ne csak a könyvállományhoz legyen hozzáférésük, hanem más kulturális, szociális és oktatási szolgáltatásokhoz is, amelyekért ezeket az intézményeket felkeresik. 'Nem kell elvárniuk azt, hogy a miniszterhez hasonló felvilágosult tisztségviselők végezzék helyettük ezt a munkát' - tette hozzá Deborah Jacobs, aki értékelte Kelemen Hunor miniszternek a koherens közpolitikák kidolgozására vonatkozó szándékát és azt, hogy foglalkoztatja a közkönyvtárak további sorsa.
'A minisztérium könyvbeszerzési programjának újraindítása elsődleges számunkra. Idén nem lesz alkalmunk erre, hiszen vissza kell szereznünk azokat az alapokat, amelyeket az Országos Lottótársaságtól és a szerencsejáték-szolgáltatók hozzájárulásából különíthettünk el kifejezetten erre a célra. Támogatjuk a falusi, községi és városi könyvtárosok képzésére irányuló valamennyi kezdeményezést, hiszen az ő tevékenységüknek, az új igények szerint, a társadalom- és oktatásszervezés területére is kell terjednie. Partnerséget szeretnénk kötni ugyanakkor az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériummal az új olvasói nemzedék és korszerű könyvtári szolgáltatások használóinak képzése érdekében’ - hangsúlyozta hozzászólásában a miniszter. Továbbá a Nemzeti Könyvtár épületének befejezését, valamint a kortárs alkotások digitalizálását emelte ki a minisztérium prioritást élvező, fontos programjai közül.
Kelemen Hunor miniszter megbeszélést kezdeményezett a Romániai Közkönyvtárosok Országos Szövetségével, hogy a 2002-ben elfogadott könyvtártörvényre vonatkozó módosító javaslatokról tárgyaljanak. 'Annak idején sokat foglalkoztunk ezzel a törvénnyel a Parlamentben, de a jogszabály aktualizálásra szorul. Ezért arra kérem a szövetséget, hogy tegyen javaslatot a tökéletesítésére' - mondta a miniszter.
Forrás: A Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium sajtóközleménye, 2010 február 4.
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35558
http://umsz.manna.ro/kultura/vilaghalot_a_kozepkorba_2010_02_04.html
http://multikult.transindex.ro/?hir=2167

 
-2010 a képzőművészetek éve a Székelyföldön
A képzőművészetek évének nyilvánította a 2010-es esztendőt a székelyföldi Kovászna megye önkormányzata.
'A tavalyi Benedek Elek-emlékév sikerén felbuzdulva megvizsgáltuk, hogy milyen ügynek szentelhetjük ezt az esztendőt, és kiderült, hogy több mint 15 háromszéki képzőművész születésének vagy halálának van kerek évfordulója az idén' - mondta Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. Ezért nem egy személynek a munkásságáról fognak megemlékezni, hanem magáról a képzőművészetről, a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzattal együtt így a képzőművészetek évének nyilvánították az ideit. Ehhez csatlakozott Hargita megye is. A szervezésbe bevonták a képzőművészek szövetségét, a háromszéki képzőművészek egyesületét, a Barabás Miklós Céhet, a program felelőse pedig Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A tervek szerint nemcsak kiállításokat szerveznének, hanem új galériát építenének, monográfiákat, katalógusokat és emlékalbumokat adnának ki. A rendezvények azonban túlmutatnának Székelyföld határain, a tárlatokat, művészközösségeket a magyarországi testvérmegyékben, a testvértelepüléseken, valamint Svédországban is bemutatják.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=64897

 
AJÁNLÓ

-Digitalizált székely mondavilág
Székelyföldi mondák és legendák digitalizálását, illetve érintőképernyős térképen való rögzítését kezdte el egy székelyudvarhelyi vállalkozó.
A negyvenezer eurós program célja minél több emberrel megismertetni a székelyföldi monda- és legendavilág történeteit, és hozzájárulni a turizmus fejlesztéséhez. A munkálatok költségeit részben a Szülőföld Alap, a Verestóy Attila Alapítvány, az Eurotrans és Hargita Megye Tanácsa fedezi.
'Gyerekkori álmom valósult meg. Most már mindenki megismerheti a mondáinkat, legendáinkat, amelyek a képes, interaktív térképpel még szerethetőbbek lesznek. És amellett, hogy értéket mentünk, a digitális platformmal ismereteket is terjesztünk' - mondta el Fazakas Szabolcs, a székelyudvarhelyi székhelyű, dokumentum-, riport-, és reklámfilmeket gyártó stúdió vezetője.
A projekt ötletgazdája hozzátette, hogy ez a honlap legendagyűjtő helyként fog működni. A digitális elérhetőség előtt nyomtatva adják majd ki a legendatérképeket. A kézikönyveket minden székelyföldi iskolába el kívánják juttatni.
Az online legenda- és mondatérkép a már levédett www.legendarium.ro honlapon lesz elérhető.
Forrás: http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100122/szekelyfold-erdely-digitalis-mondavilag

 
-Internetre kerül a magyar folklórarchívum
Akár világszenzáció is lehet a Hagyományok Házának kezdeményezése: a ma még mágneses adathordozókon tárolt óriási folklórarchívumot digitalizálják és egy SQL alapú média-adatbázisban katalogizálják. A 220 milliós fejlesztésnek köszönhetően az eddig csak kutatók által elérhető, nehezen kezelhető és folyamatosan pusztuló állomány végre az internetre kerül. A nonprofit állami intézményként működő Hagyományok Háza öt éve digitalizálja és rendszerezi a folklórdokumentum-gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott emlékeket.
Az interneten is közzéteszik majd szellemi örökségünk kincseit. A rengeteg nehezen őrizhető és óvható népművészeti emlék így nem pusztán katalógusszámmal ellátott, 'raktárban porosodó' archív anyag lesz, hanem ismét élő néphagyománnyá válhat.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/76454/

 
-A Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményének katalógusát mutatták be
Muckenhaupt Erzsébet A Csíki Székely Múzeum 'Régi Magyar Könyvtár'-a című kötetét mutatták be február 25-én a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum protokolltermében. A múzeum szakkatalógusainak első köteteként megjelent tudományos katalógus a múzeum régikönyv-gyűjteményének a Szabó Károly-féle Régi Magyar Könyvtár (RMK) című nemzeti bibliográfiához tartozó nyomtatványait dolgozza fel. A kötetet Róth András Lajos történész-muzeológus ismertette. Az RMK-gyűjtemény tartalmazza az 1498-tól 1711-ig magyarul és más nyelven Magyarországon kiadott műveket, továbbá azokat az idegen nyelvű, külföldi kiadványokat, amelyek teljes egészében vagy egy részüket tekintve magyarországi szerzők munkái. A régi magyar könyvek legnagyobb része három csíki könyvesház - a somlyói Ferences Rendház, a csíkszeredai (volt csíksomlyói) Római Katolikus Főgimnázium és a somlyói Mária Társulat - könyvtárából származik. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum művelődéstörténésze minden múzeum életében jelentős eseménynek tartja egy tudományos katalógus megjelentetését, egy-egy gyűjtemény vagy gyűjteményrész teljes egészének közlését. A kötet szerzője elmondta, hogy az ilyen jellegű összegzéseket többnyire évtizedek kutatómunkája előzi meg, a részkutatások sokaságán keresztül érlelődik meg egy tudományos katalógus.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2251
 
-Megjelent Janus Pannonius ismeretlen műve
A legnagyobb magyar humanista költő, Janus Pannonius egy eddig publikálatlan költeményét jelentette meg februári számának mellékleteként a Jelenkor.
Mint Ágoston Zoltán, a pécsi folyóirat főszerkesztője elmondta, a Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv címet viselő, latin nyelvű panegyricusnak (dicsőítő költemény) Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész akadt a nyomára a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban. A melléklet előszavát jegyző Jankovits László Janus Pannonius-kutató hangsúlyozta: ilyen jelentőségű felfedezés legfeljebb nemzedékenként születik a Janus-kutatásban.
A dicsőítő költeménynek eddig csak kevesebb mint fele volt ismert. A panegyricus nagyobb részének fordítását maga Szentmártoni Szabó Géza készítette el, de az irodalomtörténész a Kerényi Grácia fordításában korábban megjelent részlet fordítását is pontosította az újonnan felfedezett szövegváltozat alapján. Így a teljes, 1043 soros szöveg először olvasható egészében, mégpedig magas színvonalú magyar változatban - jegyzi meg Jankovits László.
A Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv egy 1452-ben keletkezett dicsőítő költemény, amelyet Janus Pannonius Anjou Renéhez, első királyi patrónusához címzett (igaz, addigra René már elvesztette a nápolyi trónt). A költemény a műfajhoz híven a címbe emelt férfiú erényeit és hősi cselekedeteit méltatja.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20100202_megjelenik_janus_pannonius_ismeretlen_muve


-Virtuális múzeumban Európa születése
Egyedülálló virtuális múzeum nyílt Európa gyökerei címmel. Az internetes tárlat különlegessége, hogy a látogatók háromdimenziós formában is megcsodálhatják a történelem előtti idők művészeti mesterműveit.
A kiállított tárgyak 16 különböző alkategóriába is besorolhatók, ilyen például az 'írás története' vagy a 'bor kultusza'. A szegmentálás abban segít, hogy átfogóbb képet alkossunk a történelem előtti Európa kultúrájáról és mindennapjairól. A honlapon jelenleg öt útiterv is található, amelyek Olaszország, Bulgária és Románia kiemelkedő természeti, régészeti és művészeti értékei között kalauzolják az olvasókat.
Marco Merlini, a projekt koordinálója szerint 'a virtuális múzeum lehetőséget nyújt arra, hogy egy adatbázis segítségével digitális környezetben kutathassuk az ősi európai kultúra gyökereit, azokat a gyökereket, amelyek alapján a közös Európa kialakult, és amelyek nagyban hozzásegítettek minket az európai kulturális örökségeink felfedezéséhez'.
A kiállítás oldala
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20091223_virtualis_muzeumban_europa_szuletese

 
-A romák kulturális kincse a világhálón
Márciustól egyedülálló virtuális kiállításon lesz látható az eddigi egyik legteljesebb gyűjtemény, amely az európai romák történetéről és kultúrájáról készült.
Roma utazás címmel nagyszabású internetes kiállítás készül, amely az európai cigányság történetét mutatja be. A virtuális utazás során több száz könyv, kézirat, fotó, festmény, használati tárgy és viselet lesz látható az európai romák 19. és 20. századi életéből.
'Ez a digitális kiállítás az utazók nagy múltú kultúrájának nyomait tárja fel' - mondta a Roma Sajtóközpontnak (RSK) Dragoljub Ackovic, a kiállítás kurátora, a belgrádi Roma Kulturális Múzeum igazgatója. 'A kiállítás emellett teret ad a kortárs roma művészeknek is, bemutatja például, hogy milyen életteli a mai cigány vers vagy prózairodalom' - tette hozzá Vesna Injac, a Szerb Nemzeti Könyvtár igazgatóhelyettese.
A történeti gyűjteményben többek között helyett kapott az az első írott roma-szerb-német szótár is, amely egy német koncentrációs táborban készült. A Roma utazás március elejétől látható majd az Európai Könyvtár (European Library) honlapján, amely majd’ harminc nyelven érhető el. A Roma utazás anyagának elkészítésében számos európai közgyűjtemény és kulturális intézmény vett részt.
Forrás: http://www.168ora.hu/arte/a-romak-kulturalis-kincse-a-vilaghalon-51023.html
 

MOZAIK

-Hervay Gizellának tulajdonították Bíró József verseit
Irodalomtörténeti kuriózumnak nevezte Bíró József azt a gyűjteményes kötetet, amelyben egy évtizedig Hervay Gizella neve alatt szerepelt húsz verse - mindenki tudta nélkül.
Több mint tíz éve, 1999-ben jelent meg a Kriterion könyvkiadónál Hervay Gizella posztumusz gyűjteményes kötete, Az idő körei címmel. Néhány napja azonban kiderült: a kötet húsz olyan verset is tartalmazott, amelyek szerzője nem Hervay Gizella, hanem Bíró József magyarországi költő és performer.
Az illető verseket a Hervay-hagyaték katalogizálásakor sorolták tévesen a költőnő művei közé, a tévedésért és annak helyreigazításáért azonban Balázs Imre József vállalta a felelősséget, elmesélte pontosan, hogyan is derült fény a hibára.
A teljes írás itt olvasható: http://multikult.transindex.ro/?cikk=10938
 

-Elkezdődött a kultúrák közeledésének ENSZ-éve
Csütörtökön, február 18-án hivatalosan is kezdetét vette Párizsban a kultúrák közeledésének éve, az a programsorozat, amelynek keretében az ENSZ szűkíteni kívánja a különböző kultúrák között tátongó szakadékot. A világszervezet védnöksége alatt a következő hónapokban világszerte több mint háromszáz projekt keretében próbálják mélyíteni a kultúrák közötti kölcsönös megértést és tiszteletet.
A teljes írás itt olvasható: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/38052
 
-Nostradamus próféciáit archiválja a Google
Nostradamus jóslatainak egy 16. századi kiadása lesz az első francia könyv, amelyet a Google digitalizálhat az ország elképesztően hatalmas kulturális örökségéből. Mindez a korábbi csatározások végét és a keresőóriással kötendő megállapodást vetíti előre.
A könyv a Lyoni Városi Könyvtár félmilliós állományában szerepel, és az intézmény anyagának feldolgozását ennek a könyvnek a beolvastatásával kezdik majd el. A mű egyébként a kor egyik bestsellere volt: először 1555-ben jelent meg, és a szerző haláláig minden kiadást elkapkodtak.
A tervek szerint a könyvtár félmilliós állományának minden darabja egytől egyig hozzáférhető lesz majd a nagyközönség számára.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20100126_nostradamus_profeciait_is_archivalja_a_google
 

 -Milliókat ért a csábítás kézirata
A Francia Nemzeti Könyvtár hétmillió euróért megvásárolta Casanova kéziratait, köztük a velencei szabadgondolkodó legendás emlékiratait.
A könyvtár fennállásának legjelentősebb beszerzését egy neve elhallgatását kérő nagyvonalú mecénás finanszírozta. A 3700 kéziratos oldalból álló gyűjtemény legfőbb darabja Casanova Életem története című munkája, amely a 18. század társadalmának egyik alapvető forrásmunkája.
A francia kulturális örökség részének tekintett hatalmas művet Giovanni Giacomo Casanova de Seingault (1725-1798) franciául írta, az emlékiratokban szereplő kalandjai kapcsán a szabadgondolkodó megrázó vallomással és életszerűen festi le saját korát. Hátrahagyott életműve változatos: írt verseket, pamfleteket, történeti munkákat és matematikai értekezéseket, színműveket, fantasztikus regényt, sőt, lefordította az Iliászt is. Casanova 1780-tól írt visszaemlékezéseket, de az Életem története című munkájához csak 1789-ben fogott hozzá. Halála előtt unokaöccsére bízta az értékes dokumentumot, amelynek sorsa regényességben vetekszik a szerző valóságos kalandjaival.
A család némi pénzért 1821-ben a lipcsei Brockhaus kiadónak adta át a kéziratot, amely azt egy páncélszekrénybe zárta el. Előbb egy németre fordított változat jelent meg, amelyet később visszafordítottak franciára. A hiteles szöveget először csak 1960-ban közölték. Az eredeti kézirat csodával határos módon épségben megmaradt egy lipcsei pincében a várost a második világháborúban ért bombázások alatt. A kiadó egyik családtagja a háború után az Egyesült Államokba magával vitte a művet, tőle vásárolta meg most a Francia Nemzeti Könyvtár.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=27976


-Salinger-leveleket tett közzé egy amerikai könyvtár
New York-ban olyan leveleket tettek közzé, amelyek a Zabhegyező közelmúltban elhunyt szerzőjétől, J.D. Salingertől származnak. A levelek nyilvánosságra hozatala azért különösen nagy esemény, mert Salinger évtizedek óta nem jelentkezett semmilyen írással, de még egy cetlije sem került a közönség szeme elé.
A most bemutatott 11 levél 1991 és 1993 között született, és Salinger jó barátjának, korábbi szomszédjának, Michael Mitchellnek címezte őket. Üzeneteiben Salinger többek között arról ír, hogy eleinte mennyire élvezte a Zabhegyező iránti rajongást, hogy mennyire szórakoztató volt a New York-i metróval utazni, és hogy végül a regényhősének, Holden Caulfieldnek otthont adó nagyváros látogatásról látogatásra egyre idegenebbnek tűnt neki.
Salinger a levelekben a Caulfield által is használt Buddyroo-ként, vagyis haverként szólította meg Mitchellt, akiről legközelebbi barátjaként beszélt. A leveleket Carter Burden szerezte meg, aki irodalmi gyűjteményének részeként hagyományozta a manhattani Morgan Könyvtár és Múzeumra. A gyűjtemény Salinger január 29-i haláláig nem tette közzé a leveleket, most azonban az érdeklődők kiállításon tekinthetik meg a különleges dokumentumokat.
A levelek egyikéből kiderül az is: Salinger nem akarta, hogy művei nyilvánosságra kerüljenek, ennek ellenére keményen dolgozott. Minden nap reggel hat órakor, de legkésőbb hétkor már íróasztalánál ült. Ez megerősítheti a rajongók reményét, hogy valóban léteznek további regények, amelyeket Salinger a fogadtatástól való félelmében nem közölt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2202


-Laptop helyett könyvekkel utazunk szívesen
Meglepő módon nem az iPod, a laptop vagy a hordozható DVD-lejátszó, hanem a jó öreg nyomtatott sajtó és a könyvek vezetik a legnépszerűbb repülős 'útitársak' listáját egy közvéleménykutatás szerint.
A Kindle elektronikuskönyv-olvasónak és az iPad tábla-PC-nek a megjelenése és a növekvő népszerűsége ellenére az emberek 73 százaléka nem ezeket, hanem a nyomtatott termékeket viszi magával feltétlenül repülőútjaira, a GO Group reptéri és földi szolgáltatásokat nyújtó vállalat által végzett felmérés szerint.
'Üdítő jelenség a régi, jól bevált utazási kellékek töretlen népszerűsége a mai high-tech korszakban' - mondta a cég elnöke, John McCarthy.
Az újságok és könyvek mögött jócskán lemaradva került a második helyre a laptop - mindössze a megkérdezettek 10 százaléka ragaszkodik hozzá -, a sort pedig a hordozható (mp3- és DVD-)lejátszók zárják 7-7 százalékkal.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20100213_konyv_laptop


-Google Books: még mindig nincs vége
Még nem írták meg az utolsó fejezetet abban a sztoriban, amely a Google küzdelméről szól, hogy több millió kötetből álló digitális könyvtárat hozzon létre az interneten: az amerikai igazságügyi minisztérium visszadobta a megállapodás tervezetét.
Pedig közel fél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy - mindenki megelégedésére - pont kerül a történet végére. A Google 2008-ban megállapodott az amerikai kiadók és szerzők szervezeteivel (Association of American Publishers és Authors Guild of America): eszerint 125 millió dollár fizet és létrehozza a Books Rights Registry nonprofit szervezetet, amely mind a szerzők, mind a kiadók jogait képviselné.
Ám nem sokkal az egyezmény tavaly októberre tervezett életbe lépése előtt az amerikai igazságügyi minisztérium kifogásainak adott hangot. A két fél átdolgozta az egyezményt, de a minisztérium még ezzel sem elégedett - derült ki a közzétett állásfoglalásukból.
A legfőbb kifogás továbbra is az, hogy az egyezmény révén a Google óriási versenyelőnybe kerülne, hiszen kizárólagos jogot kapna több millió könyv digitalizálására, valamint azok tartalmának terjesztésére és értékesítésére. Megkérdőjelezi a minisztériumi állásfoglalás az egyezményt aláíró két szervezet jogát arra is, hogy külföldi szerzők, illetve az "elárvult művek" írói nevében lépjenek fel. A mostani egyezmény szerint a Google exkluzív jogot szerezne az elárvult művek kiadására: ezek olyan könyvek, amelyek szerzői joga még nem járt le, de a szerző különböző okok miatt felkutathatatlan, a könyv pedig más forrásból nem szerezhető be.
Forrás: http://www.itbusiness.hu/rsscsatorna/google_books_doj.html


LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT

- Idén Csíkszeredában kerül átadásra 'Az év fiatal könyvtárosa' díj
A Románia Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén is meghirdeti Az év fiatal könyvtárosa díjat, melynek átadására áprilisban, a Könyvtárosok Napján, Csíkszeredában kerül sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Javaslatokat az RMKE vezetősőgéhez (kati@biblior.topnet.ro) vagy a  bakai.magdolna@gmail.com címre lehet küldeni április 9-ig (24,00 óráig). A javaslat megtételekor a következő kritériumokat ajánlatos figyelembe venni: legalább 3 éves könyvtári gyakorlat; 35 éves felső korhatár; kiemelkedő teljesítmény valamilyen területen; elkötelezettség a könyvtáros szakma iránt; készség új ismeretek elsajátítására; szakmai- és általános műveltség fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvés. Egy rövid laudációt is mellékelni kell a jelöltről. A beérkezett javaslatokból az RMKE vezetősége fogja kiválasztani Az év fiatal könyvtárosa idei díjazottját.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE, elnök


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Munkatárs: Bedő Melinda (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó